Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
Szákszend Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 05. 25Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
Szákszend Község Helyi Építési Szabályzatáról
Szákszend Község Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX Törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012. XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályzatában megjelöltek véleményének kikérésével a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szákszend teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: a Község területe).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területre vonatkozó Szákszendi Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) a 253/1997. (XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendelet és mellékletei, (továbbiakban: OTÉK) rendelkezéseivel együtt alkalmazandó,
(3)
a) 1. melléklet: A szabályozási határértékek összesítő táblázata
aa) 1.1 melléklet: Beépítésre szánt területek
ab) 1.2 melléklet: Beépítésre nem szánt területek
ac) 1.3 melléklet: Mezőgazdasági területek
b) 2. melléklet: Szákszend szabályozási tervei
ba) 2.1 melléklet: SZ-1 Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve egységes szerkezetben
bb) 2.2 melléklet: SZ-2 Jellemzően beépítésre szánt területek Szabályozási Terve egységes szerkezetben (SZ-2/0, SZ-2/1, SZ-2/2, SZ-2/3; SZ-2/4, SZ-2/5, SZ-2/6, szelvényezetten)
bc) 2.3 melléklet: SZ-1, SZ-2/M1 jelű fedvényterv
bd) 2.4 melléklet: SZ-2/M2 jelű fedvényterv
c) 3. melléklet: Kulturális örökségvédelem jegyzéke (műemlékvédelem, régészet)
d) 4. melléklet: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, a NATURA 2000- SCI terület jegyzéke
e) 5. melléklet: Helyi értékvédelemmel érintett épületek jegyzéke f) 6. melléklet: Szákszend Önkormányzat elővásárlási jogával terhelt telkek listája
(4)
2. § (1) A szabályozás elemei az alábbiak:
a) Kötelező szabályozási elemek,
Fogalom meghatározás
3. § (1) Portahasználat: lakótelkek funkcionális felosztása és használata lakóudvart, gazdasági udvart, „házikerti” udvart jelent. Lakóudvar: az utcai telekhatártól 25,0m mélységig értendő, a főépület elhelyezésére és pihenőkert kialakítására szolgál. Gazdasági udvar: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő melléképületek és gazdasági épületek építési helye, valamint kiszolgáló udvaruk és szabadtéri tárolóterük zónája.
(2) A fő épület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet adó épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát egészíti ki.
(3)
(4) „Nagylétszámú” állattartás: a vonatkozó országos hatókörű jogszabályokban meghatározott mértékű állattartás.
(5)
(6) Rendezett telek: nem érinti végrehajtandó szabályozási vonal, a terület rendeltetésének megfelelő használatra telekalakítási eljárás nélkül alkalmas.
(7) Fekvő telek: az építési hely meghatározása szempontjából olyan telek, melynek az utcára merőleges telekhatára legfeljebb 20 méter, vagy annál kisebb, és amelynek közterület felőli telekhossza meghaladja annak 1,5-szeresét. Kivétel a saroktelek.
Szákszend közigazgatási területének felhasználása
4. §
Beépítésre szánt területek
A beépítésre szánt területek növekedése
5. §
Telekalakítás
6. §
Lakóterületek, lakóépületek
7. § (1)
(2) A lakóterületeken az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a) Kertvárosias lakóterület építési telkein összesen 4db épület létesíthető:
Lakóövezetek
8. § (1) Az építési övezetekben a természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő, 1,5 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni.
(2) Az Lke-.. jelű kertvárosias lakóövezetek az alábbi építési határértékekkel rendelkeznek:
a) Az Lk1-1 jelű lakóövezetben az építési határértékekről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
aa) A telken a meglévő épületek bővítéseként, vagy a hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken, valamint a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 4 db épület.
ab) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 65,0 m2 lehet.
ac) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50 % legyen.
(3) Az Lf-.. jelű falusias lakóövezetek az alábbi építési határértékekkel rendelkeznek
a) Az Lf-1 jelű lakóövezetben az építési határértékekről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
aa) A telken oldalhatáron állóan, a „Kisberek” területén a kialakult beépítéshez igazodóan szabadon álló módon a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető épület. A központi belterületen belül az épületek száma legfeljebb 5 db, a „Kisberek” területén legfeljebb 2 db lehet.
ab) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 90,0 m2 lehet.
ac) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 55 % legyen.
b) Az Lf-2 jelű lakóövezetben az építési határértékekről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
ba) A telken oldalhatáron állóan, a meglévő épületek bővítéseként, vagy hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken, valamint a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 5 db épület.
bb) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60 % legyen.
bc) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 140 m2lehet.
c) Az Lf-3 jelű lakóövezetben az építési határértékekről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
ca) A telken oldalhatáron állóan a meglévő épületek bővítéseként, vagy a hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken, valamint a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 5 db épület.
cb) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 140,0m2 lehet.
cc) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
d) Az Lf-4 jelű lakóövezetben az építési határértékekről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
da) A telken oldalhatáron állóan a meglévő épületek bővítéseként, vagy a hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken és esetekben létesíthető maximum 5 db épület.
db) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 140,0 m2 lehet.
dc) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
e) Az Lf-5 jelű lakóövezetben az építési határértékekről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
ea) A telken oldalhatáron állóan, létesíthető 5 db épület. A beépítési mérték számításánál az 1500 m2 feletti telekrész csak egynegyed területtel vehető figyelembe. A meglévő épületek bővítéseként, vagy azok helyén, illetve hármas telekhasználati tagolásnak megfelelő helyeken, valamint a terven ábrázolt helyeken és esetekben építhető épület.
eb) A gazdasági udvarban az állattartás célját szolgáló épület, vagy épületrész, építmény legfeljebb bruttó 140,0m2 lehet.
ec) A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
Településközponti terület
9. § (1) Településközpont vegyes területen elhelyezhetők:
1. igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
2. egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
3. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
4. lakóépületek.
(2) A kialakításnál figyelembe kell venni:
10. § (1) A Vt-1 jelű településközponti építési övezetben az építési határértékekről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
a) oldalhatáron, vagy szabadon állóan, a kialakult, illetve a terven ábrázolt módon, létesíthető legfeljebb 2db épület. Ez alól kivétel a műemléki templomok és a műemléki magtár kialakult beépítési mértéke, építménymagassága, valamint telekterülete.
b) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen.
c) Az övezetben a kialakult lakófunkciók épületei felújíthatók, átépíthetők, újraépíthetők, azon telkeken, amelyeken a település ellátását szolgáló funkciók működnek (igazgatás, oktatás kereskedelem, szolgáltatás) lakófunkció nem létesíthető.
(2) A Vt-2 jelű településközponti építési övezetben az építési határértékekről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
a) szabadon állóan, a kialakult, illetve a terven ábrázolt helyen, létesíthető igazgatási, egészségügyi, oktatási kereskedelmi funkció, önálló lakófunkció nem engedélyezhető.
b) Telkenként legfeljebb 2db épület építhető.
c) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltatói gazdasági övezetben:
1. egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
2. a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciók,
3. idegenforgalmat, turisztikát, egészségügyi-szociális funkciókat szolgáló létesítmény, szálláshely-szolgáltató épület alakítható ki.
4. a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei, és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás,
(2) Az épületek kialakításánál az alábbiak a mérvadók:
a) Telkenként legfeljebb 3db épület építhető.
b)
c)
d)
e)
f) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest max. 80 cm lehet.
g)
(3) Kerítés tömör formában max. 2,0 m magasságig, valamint áttört kialakítással max. 2,5 m magasságig készülhet. Lakóterületen a kerítés lezárásaként sérülést okozó anyag (szögesdrót, tört üveg) nem alkalmazható.
(4)
(5) Az építési övezetek környezetrendezési előírásai:
a) A szabályozási terven jelölt védőfásításokat, a kötelező zöldfelületek kialakítását helyiséget befogadó építési igény esetén el kell végezni.
b)
c) A beültetési kötetezettséggel jelölt területen háromszintű (gyep, cserje, lombkorona szint) növényzet telepítendő.
Kereskedelmi, gazdasági övezetek
12. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezetek építési határértékeiről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
a) Oldalhatáron állóan, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet építeni.
b) A legkisebb kialakítható telekterület 1800 m2 lehet, melyen a beépíthetőség mértéke legfeljebb 30 %.
c) A zöldfelület aránya legalább 40 % legyen
(2) A Gksz-2 jelű építési övezetek építési határértékeiről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
a) Szabadon állóan, kialakult, vagy legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet építeni.
b) A legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2 lehet, melyen a beépíthetőség mértéke legfeljebb 40 % lehet.
c) A zöldfelület aránya legalább 30 % legyen.
(3) A Gksz-3 jelű építési övezetek építési határértékeiről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
a) Szabadon állóan, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet építeni.
b) A legkisebb kialakítható telekterület 4000 m2 lehet, melyen a beépíthetőség mértéke legfeljebb 30 % lehet.
c) A zöldfelület aránya legalább 40 % legyen.
(4) A Gksz-4 jelű építési övezetek építési határértékeiről az 1. melléklet rendelkezik melyben:
a) Szabadon állóan, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal lehet építeni.
b) A legkisebb kialakítható telekterület 4000 m2 lehet, melyen a beépíthetőség mértéke legfeljebb 40 % lehet.
c) A zöldfelület aránya legalább 30 % legyen.
d) A Gksz-4 jelű építési övezetekben állattartó épületek kivételével elhelyezhető a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül:
1. mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági és üzemi épületek,
2. terményfeldolgozó és tárolóépület,
3. gépjavító és géptároló műhelyépületek,
4. az energiaszolgáltatás létesítményei.
e) A gazdasági övezetekben állandó tartózkodásra alkalmas épület létesítése esetén a teljes közműellátást ki kell építeni.
f) Az építési hely
fa) új épület elhelyezése esetén a mindenkori telekosztáshoz igazodik, a szabályozási terv egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókertek megtartása mellett,
fb) az fa) pontban leírtaknak nem megfelelően telepített meglévő és megmaradó épületeknél az az építési határvonalak a meglévő épületeknél megtarthatóak, de az épület bővítményére vonatkozóan meg kell tartani legalább az OTÉK 35. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott elő-, oldal- és hátsókerteket.
g) A 054 és 302 hrsz.-ú volt majorterület építési övezetében
ga) az építési övezetben megengedett 6,0 méteres építménymagasságot az épületnek nem minősülő zárt tömeget képviselő technológiai berendezések építményei meghaladhatják, s elérhetik a 16,0 m-es építménymagasságot, továbbá az épületre, vagy egyéb építményre telepített technológiai berendezések legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérten 24,0 méter lehet, kivéve a szemestermény-szárítótorony esetét, melynek legmagasabb pontja 30,0 méter lehet,
gb) a megengedett építménymagasságot meghaladó technológiai berendezések alaprajzi vetülete a telek beépítési mértékének legfeljebb 5%-át képezhetik, vagy az épületre telepített berendezés a ténylegesen megépült alapterület legfeljebb 1/10-ét teheti ki.
(5) A Gksz-5; Gksz-6 és a Gksz-7 jellel ellátott kereskedelmi gazdasági építési övezetekben szabályozási terven ábrázoltak szerint lehet új épületet építeni.
Mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági övezet
13. §
Üdülőterület, övezet
14. § (1)
(2) Az építési övezetben csak a pihenést szolgáló, legfeljebb 2 üdülőegységes üdülőépület, pince, borház építhető. Állattartó vagy üzemi funkciót befogadó épület nem létesíthető.
(3) A telkeken 1 db épület létesíthető. Gépjármű-tároló önálló épületként nem építhető.
(4) Hétvégi házas üdülőterület Üh-1 jelű építési övezetének határértékeiről az 1. melléklet rendelkezik melyben oldalhatáron, vagy szabadon állóan létesíthető épület. A beépíthető minimális telekszélesség 10,0 m. A kialakítandó zöldfelület telekterülethez viszonyított aránya legalább 70% legyen.
Különleges területek
15. § (1)
(2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő övezetek a következők:
a) Szennyvíztisztító telep K-hsz
b) Hígtrágya ártalmatlanító-kezelő telep K-hh
c) Temető K-te
d) Sportpályák K-sp
e) a különleges rekreációs lehetőségeket (pl.: lovaglás, szabadtéri egyéb sportolás, ismeretterjesztés) szolgáló idegenforgalmi-üdülési célú (szállásférőhely is) beépítésre szánt terület K-sz
f) mezőgazdasági üzemi terület építési övezete Kmg-1
(3)
(4) Folyékony hulladékkezelő és tisztító telep:
a) A K-hsz jelű szennyvíztisztító telep, 100 m-es védőtávolsággal.
b) A K-hh jelű hígtrágya ártalmatlanító-kezelő telep.
c) A telken csak az üzemeltetéssel összefüggő építmény létesíthető.
(5) A K-te jelű temető övezet területe
a)
b)
c) Beépítési mód: szabadon álló.
d) Maximális beépítés: 5%.
e) Maximális építménymagasság: 7,5 m
f) Telekméret: a szabályozási terven jelölt területtel bővíthető.
g) A temető mellett az OTÉK előírásait figyelembe vevő méretben (legalább P10) közterületi parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani külön önkormányzati parkolási rendeletben meghatározott módon és feltételekkel.
h)
(6) K-sp jelű övezet a sportlétesítmények területe
1. Az övezet sportolási célra, a sportolást szolgáló épületek, építmények (pl. öltöző, lelátó, sportpályák) elhelyezésére hasznosítható.
2. Beépítési mód: szabadon álló
3. Maximális beépítés: 5%
4. Maximális építménymagasság: 4,5 m
(7) K-sz jelű építési övezet területe:
a) a volt homokbánya területének rekultiválását követően szabályozási terv rendelkezései szerint hasznosítható, építhető be a terület.
b) A terület rendeltetése: a szabadidős tevékenységek, az idegenforgalom – üdülés a vendéglátás területe, a használathoz szükséges vezetékes közműellátás és a felszíni csapadékvíz elvezetés megoldása mellett.
(8) A Kmg-1 jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben mezőgazdasági terménytárolással és –feldolgozással, állattartással – mindezek kutatásával - összefüggésben lehet épületet létesíteni az alábbiak figyelembevétele mellett:
a) az épületeket az építési helyen belül szabadon állóan lehet elhelyezni,
b) a beépítési mérték a felszínen és a felszín alatt legfeljebb 40%-ig terjedhet, mely beépítési mértékbe a talajhoz kötött, alapozást igénylő zárt tömeget képező technológiai berendezések (különösen a tárolótartályok), valamint a környező terepszintből egy méternél magasabban kiemelkedő zárt teret képező építmények beleszámítandók,
c) az építménymagasság legfeljebb 8,0 méter lehet, melynél a technológiai építmények magassága lehet több, azok 15,0 méterig emelkedhetnek ki a környező terepszinthez mérten,
d) az építménymagasságot meghaladó technológiai berendezések alaprajzi vetülete a ténylegesen megépített alapterület legfeljebb 1/10-ét tehetik ki,
e) az építési övezetben üzemi területként kialakítható telek alapterülete legalább 4.000 m2 legyen,
f) az építési övezetben
fa) az előkert legkisebb mélysége 10,0 méter, melyen belül önálló portaépület, mérlegház, legfeljebb a kapubejáratok számával megegyező esetben és legfeljebb összesen 50 m2-es alapterülettel építhető, továbbá melyen belül az fd)) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők,
fb) az oldalkert legkisebb szélessége 3,0 méter, melyen belül a fd) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők,
fc) a hátsókert előírt legkisebb mérete 3,0 méter lehet, melyen belül a fd)) pontban felsorolt építmények elhelyezhetők, de nem helyezhető el üvegház, fóliasátor,
fd) az építési helyen kívül, az elő-, oldal és hátsókertben az OTÉK 1. mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül elhelyezhetők az a), b), c), d), e), i) és j) pontokban szereplő melléképítmények, továbbá hídmérleg, mélyfúrású kút, egyéb technológiai berendezéseket ellátó jellemzően a föld felszíne alatt elhelyezett vezetékek és berendezések, a terep felszínen megjelenő pontszerű (alapterülettel meg nem határozható) építmények és műtárgyaik különösen a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények és műtárgyaik, valamint a terepalakítással és közlekedési felületek kialakításával együtt járó építmények és műtárgyaik,
fe) az építési helyen kívül az előkertben nem helyezhető el kerti építmények közül 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, a melléképítmények közül siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.
g) a kötelezően kialakítandó zöldfelület az építési telken belül legalább 40% kell, legyen, melybe beszámíthatók a telekhatár menti fasorok, ha azok legalább 2,0 méteres zöldsávval rendelkeznek, de nem számíthatók bele a parkolók árnyékolását biztosító fák, ha azok 2,0 x 2,0 méternél kisebb zöldfelületi termőföld-kazettával rendelkeznek.
h) az építési helyen kívül a terep természetes terepfelülete tereprendezéssel az alábbiak szerint lehet megváltoztatni
ha) a meglévő terepszintek megváltoztathatók a rendeltetés és a beépítés igénye szerint legfeljebb plusz-mínusz 2,5 méteres magasságig,
hb) az épületek körüli útfelületek süllyeszthetők, kiemelhetőek az épületek rendeltetése és technológiai igénye szerint, amely esetben a terepsüllyesztés, vagy kiemelés a településképvédelmi rendeletben megfogalmazott követelményeknek megfelelően képezhető,
hc) a telekhatárok mentén a terepszint a szomszédos telek természetes terepszintjétől legfeljebb 1,5 m szintkülönbségig térhet el, mely eltérést rézsűvel, támfallal lehet kiegyenlíteni,
hd) a telekhatár mentén eltérő terepszintkülönbséget olyan módon lehet kialakítani, hogy az a szomszédos telek rendeltetésszerű használatát, fejlesztési lehetőségét nem korlátozhatja, valamint annak következményei a szomszédos telket a csapadékvizek lefutása, vagy a talajvizek áramlása következtében káros hatásokkal nem érinthetik
i) telekhatáron és attól eltérő helyen, telken belüli kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, amelyet csak vagyonvédelmi és üzemviteli indokkal lehet a telken belül megépíteni a településképvédelmi rendelet követelményeinek betartása mellett,
j) az építési övezet részleges közművesítettséggel rendelkezhet.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési területek
16. § (1) A KÖ-u és Kök jelű közlekedési területeket a szabályozási tervlap tartalmazza.
(2)
(3) A 8135sz. út közigazgatási területre eső szakaszán az út nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad, a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.
(4) A 8144sz. út nyomvonala és szabályozási szélessége a külterületen a kialakult marad, a belterületen a szabályozási tervlap szerint módosul. A belterületi szabályozási szélesség 14 és kb. 50 méter között változó. A beépítésre nem szánt területek menti szakaszokon a védőtávolság a tengelytől számított 50-50 méter.
(5)
(6) A tervezett lakóutcákat minimálisan 12 méteres szabályozási szélességgel kell kialakítani.
(7) A vegyes használatú utca, utcaszakasz minimális szabályozási szélessége 10 méter.
(8)
(9) A tervezett mezőgazdasági kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 10 méter.
(10) Az önálló gyalog- és kerékpárutak szabályozási szélessége minimum 3 méter.
(11) A Kocsra vezető, a 0126, 0113Hrsz-ú földutak nyomvonalán kiépülő új út szabályozási szélessége a szabályozási tervlapnak megfelelően módosul
(12)
(13)
(14) Kök jelű kötött pályás közlekedési terület a Tatabánya – Veszprémvarsány vasútvonal, melynek védőtávolsága a szélső vágánytól számított 50-50 méter.
Közműterületek, közműlétesítmények
17. § (1) A közüzemi közműhálózatokat, közműlétesítményeket és azok biztonsági övezetét közterületen, vagy közmű üzemeltető Kü jelű telkén belül kell elhelyezni.
(2)
(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(4) A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek elrendezését úgy kell megoldani, hogy a 10 m széles, vagy szélesebb utcákban fasor telepítésére legyen hely.
(5)
Vízellátás
Vízelvezetés
Villamosenergia-ellátás
Földgázellátás
Távközlés
Zöldterületek és zöldfelületek
18. § (1) A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér.
Erdőterület és övezetei
19. § (1)
(2)
(3)
(4) Az erdőterület elsődleges rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódik:
Mezőgazdasági területek és övezetei
20. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület a korábbi zártkert területek övezete.
b) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület a nagyüzemi jellegű mezőgazdasági területek övezete.
c) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület a kímélő gyepgazdálkodást igénylő mezőgazdasági területek övezete.
d) Az Má-4 jelű általános mezőgazdasági terület a lakó- és gazdasági épületek együttese árutermelő állattartásra is igénybe vehető övezete.
(2) A mezőgazdasági területek övezeteinek betartandó telekalakítási és építési előírásairól az 1.2 és 1.3 melléklet rendelkezik.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése alábbi megkötésekkel engedélyezhető:
A vízmedrek és a vízgazdálkodás területe
21. § (1)
(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetébe tartoznak az OTÉK (30. §. (1) bekezdése) vonatkozó előírásai szerinti területek.
(3) A Vv jelű övezet a nyílt vízfelszínű területtel rendelkező terület.
(4) A vízgazdálkodási területeket érintő előírások a következők:
22. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
Táj- és természetvédelem
23. § (1)
(2)
(3) A területen biztosítani kell az ökológiai folyosók fennmaradását.
A környezetvédelemre vonatkozó előírások
24. § (1)
Talajvédelem
Felszíni és felszín alatti vizek védelme
Levegőtisztaság-védelem
Zaj- és rezgésvédelem
Hulladékgazdálkodás
Építmények elhelyezése
25. § (1) A kialakult szerkezetű településrészeken, ha a közterület mérete nem éri el a 10,0m-t, a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (közművezetékek és létesítmények) valamennyi övezetben elhelyezhetők.
(2) Az OTÉK 32. § 2., 3., 5. pontjában meghatározott létesítmények közterületeken, közkertekben helyezhetők el. Az OTÉK 32. § 4. pontban meghatározott műtárgyak önkormányzati és állami telkeken létesíthetők.
(3) Szabadon álló beépítési módnál a telekszélességtől függően (18,0 m-nél szélesebb teleknél) kötelezően betartandó minimális 3,0 m-es oldalkert a kedvezőtlenebb tájolás felöl tartandó be. A telek kedvezőbb tájolása felöl nagyobb oldalkert alakítható ki.
(4)
(5)
(6)
(7)
A kulturális örökség és a természet védelme
26. § (1) A rendelet 1. függelékében szerepelnek:
a) Országos műemléki védelem alatt álló ingatlanok és a műemléki környezet határa által közrefogott területek.
b) Régészetileg nyilvántartott területek és lelőhelyek.
(2) Régészeti érdekű területeken bárminemű 60 cm-nél nagyobb mélységű földmunka, illetve minden féle építési tevékenység különös gonddal végezhető, melynek megkezdését, az illetékes Múzeumnak be kell jelenteni, szükség esetén a régészeti kutatás lefolytatását biztosítani kell.
(3) A rendelet 3. mellékletében szerepel az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, a NATURA 2000- SCI terület jegyzéke.
(4) A rendelet 3. függelékében szerepelnek a helyi értékvédelemmel érintett épületek jegyzéke.
(5)
Egyéb rendelkezések
27. § (1) Az Önkormányzat elővásárlási jogával terhelt telkek jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.
(2) Építési korlátozás érinti a szerkezeti terven meghatározott a Győri útról a 151 hrsz.-ú telken keresztül nyíló és a patak mentén vezető út nyomvonalával érintett telkeket.
Záró rendelkezés
28. § (1) A szabályozási terv és az építési szabályzat jóváhagyásával a Községre vonatkozó ……………számon jóváhagyott, korábbi építési előírások érvényüket vesztik.
(2) A szabályzat hatályba lépésének időpontja: 2002. július 22.
(3) A szabályzat 2021. évi egységesítése és módosítása hatályba lép 2021. január 30.
1. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez
Kulturális örökségvédelem jegyzéke (műemlékvédelem, régészet)
A Forster Központ 2014. szeptemberi adatszolgáltatása szerint
I. Műemlékek - műemléki környezet
Országos műemléki védelem alatt állnak a településen az alábbi művi érték és a 2014. december-i adatszolgáltatás szerinti ex-lege műemléki környezetnek minősül:
|
védelem |
név |
szakmai |
cím |
Hrsz |
|
Műemlék II. |
Rk. templom |
gótikus eredetű, mai formája Fellner J. |
Dózsa György út |
1260 |
|
Műemlék III. |
Evangélikus templom |
klasszicista 1848; |
Dózsa György út |
1282 |
|
Műemlék III. |
Magtár |
barokk, tervezte: Fellner J |
Dózsa György út 12. |
1205 |
|
Műemlék III. |
Ref. Templom |
barokk |
Csillag utca |
213 |
|
Műemlék III. |
Rk. Templom |
barokk |
Fő utca |
122 |
|
Műemléki környezet |
Magtár ex-lege műemléki környezete |
- |
- |
1320/1, 1307, 1312, 1208/2, 1207/2, 1207/1, 1251, 1168, 1204, 1305, |
|
Műemléki környezet |
Rk. templom (Szend) |
- |
- |
98, 107, 110, 120/1 120/2, 125, 126/4, 129, 447, 453,, |
|
Műemléki környezet |
Evangélikus templom |
- |
- |
1246, 1247,1259/2, 1262, 1276, 1277, 1283, 1284, 1285, 1320/1, |
|
Műemléki környezet |
Ref. Templom |
- |
- |
212/2, 214, 217, 218; 257/3, 414, 415, |
|
Műemléki környezet |
Rk. Templom (Szák) |
- |
- |
0210/0, 1256, 1259/1, 1261, 1262, |
|
lelőhely száma |
név |
EOV Y / EOV X koordináta |
HRSZ |
|
1. |
Nagy Gyeptörés |
583611 / 247928 |
083/2, 083/1 |
|
2. |
Szák – Vasútállomás környéke |
585343 / 241790 |
0239/7, 0239/37, 0239/35, 0239/36, 0237/1, 0237/2, 0237/3, 0224/20, 0239/61, 0239/33, 0224/23, 0224/24, 0224/22, 0224/26, 0239/62, 0236/1, 0238, 0232/44, 0224/25, 0239/34, 0212, 0233 |
|
3. |
Szák – id. Murcsik János földje |
585014 / 242442 |
0239/46, 0239/44, 0239/43, 0239/45, 0239/28, 0239/26, 0239/27, 0239/29, 0239/18, 0239/19, 0239/20, 0239/21, 0239/22, 0239/23, 0239/24, 0239/25, 0239/7, 0239/52, 0239/53, 0239/54, 0239/55, 0239/56, 0239/57, 0239/58, 0239/64, 0239/16, 0239/17, 0239/63, 0239/59, 0239/60, 0239/61, 0239/51, 0239/50, 0239/49, 0239/47, 0239/73, 0239/48, 0239/15 |
|
4. |
Téglagyár |
584762 / 244520 |
1439/2 |
4. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület,
a NATURA 2000- SCI terület jegyzéke:
5. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez
Szákszend Önkormányzat elővásárlási jogával terhelt telkek listája
504-509/2, 510/2, 511-512, 517/1, 518-520 Hrsz.-ú telkek részterületei.
1. függelék a 6. melléklethez a 10/2002. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez
|
Rajzszám |
Rajz megnevezés |
Rendelet száma |
|
|
Az egységesítés előtti tervlapok |
Sz-1 |
Szákszend Szabályozási Terv Külterület |
A 10/2002.(VII. 22.) |
|
Sz-2 |
Szákszend Szabályozási Terv |
||
|
Sz-3 |
Szákszend Szabályozási Terv - 8135 Sz. út menti |
||
|
Sz-2/M1 |
Szabályozási Terv 1 (Morgó dűlő) |
A 13/2011.(IX. 14.) |
|
|
Sz-2/M2 |
Szabályozási Terv 2 (Kossuth L. u. - Győri u. közötti terület) |
||
|
Sz-2/M3 |
Szabályozási Terv 3 (054 hrsz.-ú takarmánykeverő-telep és környezete) |
||
A 20. § (9) bekezdését a Szákszend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.