„(6) A bérlő az önkormányzati lakásba a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 21. § (2) bekezdésében írt személyeken túl más személyt kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy Lábatlan közigazgatási területén beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakással rendelkezik. A befogadott személy köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a lakást harminc napon belül elhagyja.”

3/A. § (1) A bérbeadó a Polgármesteri Hivatal lakásügyi ügyintézője útján évente egy alkalommal ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát és az ellenőrzések alkalmával jogosult, a jövedelmi és vagyoni viszonyok és az életvitelszerű ott tartózkodás meglétének ellenőrzésére is.

(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérbeadó a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(3) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta (bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta), köteles a megfelelő felszólítást követően az e rendelet 3/B. § (5) bekezdés alapján eljárni.

3/B. § (1) A bérlő a lakást csak a bérbeadó engedélyével alakíthatja át saját költségére.

(2) A bérlő a lakás korszerűsítését a polgármester írásbeli engedélyével végezheti el, előzetes tervek bemutatásával. A korszerűsítés költségeit a bérlő viseli. A bérlő a bérlet megszűnésekor sem jogosult a korszerűsítés költségeinek megtérítésére.

(3) Ha a bérlő a lakást és a lakás berendezéseit a lakás átadásakor nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, a bérbeadó jogosult a bérlő költségére a munkálatokat elvégeztetni.

(4) A bérlő köteles:

(5) Az (4) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát a megfelelő felszólítást követően.

3/C. § A bérleti jogviszony megszűnése után a lakás visszaadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak:

3/D. § (1) lakás átadásakor jegyzőkönyvben kell rögzíteni a lakás és a lakásberendezések állapotát. A hibákat, hiányosságokat, egyéb megállapításokat a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) A lakás bérbeadó részére történő jegyzőkönyvi átadás-átvétele napjáig a lakással kapcsolatos bérleti és közüzemi díjat a bérlő köteles megfizetni.

(3) A bérlő halála esetén a haláleset bekövetkeztét követő 90 napon belül a bérlő örököse, vagy a lakásban lakó, bérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy köteles a lakást kiürítve, tisztán a kezelő részére átadni. A lakás átadásáig felmerült használati és a közüzemi díjak költségei az örököst, vagy a lakásban lakó, bérleti jogviszony folytatására nem jogosult személyt terhelik.

3/E. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a lakás átadás-átvételét követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) A bérlő kérelmére a költséget több, de legfeljebb 6 havi részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban meg kell határozni.”

3/F. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg és a bérlő cserelakásra tart igényt, kérelme soron kívül teljesíthető, ha a kért lakás alacsonyabb komfortfokozatú vagy azonos komfortfokozatú, de kevesebb szobaszámú.

(2) Ha a bérlő a bérleti szerződés megszüntetését kezdeményezi, az önkormányzat térítési díjat nem fizet. ”

„(4) A képviselő-testület a bérlőt az Oktatási, Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján az 2. mellékletben meghatározott igénylési űrlapot kitöltő igénylők közül jelöli ki legfeljebb öt évre szóló időtartamra, mely a szociális feltételeknek való megfelelés esetén további öt évre meghosszabbítható. A polgármester a bérleti jogviszony lejárta előtt három hónappal tájékoztatja a bérlőt a szerződés megszűnésének pontos időpontjáról, illetve a szerződés meghosszabbításának esetleges lehetőségéről.

(5) A bérlő a 30 napot meghaladó mértékű közüzemi, társasháznak fizetendő díjtartozását az Oktatási, Szociális és Egészségügyi Bizottság részére írásban haladéktalanul bejelenti.”

„(1) A piaci, illetve a szociális alapon kiadott lakások bérleti díjának mértékét a rendelet 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.”

„(1) Lakbértámogatás kérelemre adható annak az önkormányzati szociális bérlakásban lakó bérlőnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 50 %-át, egyedülálló esetén a 60 %-át és vagyonának mértéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket.”

8/A. § (1) A polgármester kijelölheti elidegenítésre azon önkormányzati tulajdonú lakásokat, melyekre az elővásárlási jog jogosultja vételi szándékot jelent be és a lakásra vonatkozóan lakbér, vagy közüzemi díjtartozás nincs.

(2) A kijelölés egyedi elbírálás alapján történhet.

8/B. § (1) Ha a lakást az Ltv. 49. § (1) bekezdése alapján arra jogosult vásárolja meg, az önkormányzati lakás vételára az Ltv. 52. § (1) bekezdése alapján megállapított forgalmi érték.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vételár 20 %-át a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni.

(3) Az évi 10 %-os kamattal növelt vételárhátralékot, 15 évig havonta egyenlő részletekben kell törleszteni.

8/C. § (1) A vételár 10 %-ának megfelelő összegű árengedményt kell nyújtani annak a vevőnek, aki vállalja a vételár egy összegben való kiegyenlítését.

(2) A vásárlástól számított 10 évi kamatmentes törlesztési lehetőséget kap az, aki vállalja, hogy ez időn belül kifizeti a vételárból fennmaradó összeget.

(3) Részletre történő vásárlás esetén a vételárhátralék egyösszegű készpénzben történő megfizetésekor a fennálló vételárhátralékra vonatkozóan a vevőt 10 %-os törlesztési kedvezmény illeti meg.

(4) Aki az adásvételi szerződésben vállalt, a vételár részletekben történő fizetését nem teljesíti, az a kedvezményt elveszíti, és a vételárhátraléka egy összegben esedékessé válik.

8/D. § (1) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell

(2) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban kell nyilatkoznia, hogy élni kíván-e elővásárlási jogával.

8/E. § A részletre történő vásárlás esetén az önkormányzat biztosítékként fenntartja a lakás tulajdonjogát mindaddig, amíg a vevő nem teljesíti a vételár megfizetésére vonatkozó adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségét. A tulajdonjog-fenntartás tényét be kell jegyeztetni az ingatlan nyilvántartásba is.

8/F. § (1) Ha az önkormányzati lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, az értékesítésről és annak feltételeiről a polgármester dönt. Amennyiben az önkormányzati lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, az értékesítésről és annak feltételeiről a Képviselő-testület egyedi határozatával dönt.

(2) Amennyiben az önkormányzati lakást nem az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, vagy a lakás üres, a lakás vételárának alapja a hivatalos forgalmi érték. Magyarország mindenkori éves költségvetési törvényében meghatározott egyedi versenyeztetési értékhatárt meghaladó helyi forgalmi értékű lakást harmadik személy részére csak versenyeztetés útján lehet elidegeníteni.

(3) Az adásvételi szerződés megkötésére a polgármester jogosult.”

8/G. § Az önkormányzat képviselő-testületének egyéni döntése alapján, a lakáselidegenítésből származó bevételeit, a lakástörvény 62. § (3) bekezdés a), b), d) és f) pontjaiban meghatározott infrastrukturális beruházásokra fordíthatja.”

„9. § Ezen rendelet alkalmazásában közeli hozzátartozó, a család, a házastárs, a jövedelem, a vagyon, az egyedülálló, a keresőtevékenység fogalma alatt az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell érteni, a jövedelmi, vagyoni feltételek vizsgálata során pedig az Sztv. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.”