1. § Leányvár Község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), Leányvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 16/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelete, valamint e rendelet betartásával kell.

2. § E rendelet mellékletei

3. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:

(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:

4. § (1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:

(2) Védőterületek, védősávok: közlekedési és közmű infrastruktúra elemek védősávja

5. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:

(2) A javasolt szabályozási elemek nyomvonalától – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.

6. § A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:

7. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.

(2) A temetők 50 m-es környezetében kegyeletsértő, zajos tevékenység elhelyezését lehetővé tévő funkciójú/rendeltetésű épület/építmény nem helyezhető el.

8. § (1) A 120 kV nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20-20 méteres, a szélső száltól mért 13-13 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának hozzájárulásával helyezhető el.

(2) A nagynyomású gázvezeték tengelytől mért 20-20 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának hozzájárulásával helyezhető el

(3) A nagyközépnyomású gázvezeték tengelytől mért 6-6 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának hozzájárulásával helyezhető el.

9. § (1) A tervezési területen belül a beépítési módok az alábbiak:

(2) Kialakult beépítés módú az a telek, ahol e rendelet elfogadásakor, jogszerűen meglévő, az ingatlan nyilvántartásban szereplő, de a telken belül az (1) a)-c) pontjától eltérően elhelyezkedő épület(ek) áll(nak).

(3) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:

(4) Terepszint alatti építmény csak az építési hely határain belül helyezhető el.

(5) Saroktelek oldalhatáros beépítése esetén, amikor az építési hely a közterülettel határos, ott nyílás nyitható, és előkertet kialakítani nem kötelező

(6) Amennyiben egy területen a javasolt telekhatárral jelölt telekosztás nem a terven jelölt javasolt telekhatár mentén valósul meg, vagy egy adott területen módosulnak a szabályozási terven ábrázolt telekhatárok: ott az építési helyet értelemszerűen a kialakult telekhatártól kell értelmezni, az építési hely a telekhatárral együtt mozgatható.

(7) Az O/Z jelű beépítési módnál - oldalhatáros beépítési mód alkalmazása esetén - a terület speciális adottságaira tekintettel a telkek beépítési módjára az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

(8) Az O/Z jelű beépítési módnál zártsorú beépítés esetén, a zártsorúan csatlakozó épületrész legfeljebb 10 méter mélységű lehet, az ehhez csatlakozó udvari szárny oldalhatáron állóan helyezhető el. Amennyiben a szomszédos ingatlanon meglévő épület van, a beforduló épületrészen (udvari szárny) tűzfalat kell kialakítani.

(9) Fekvőtelek esetén: a hátsókert minimális mérete 4 méter. Ha a telek előtt a közlekedési terület szabályozási szélessége minimum 9 méter, akkor az épület 2 méter előkert elhagyásával telepíthető. Az épület előkert elhagyásával is elhelyezhető, ha a telek előtt a közlekedési terület szabályozási szélessége minimum 12 méter.

10. § (1) Magánút Leányvár közigazgatási területén bárhol kialakítható.

(2) A magánút legkisebb szélessége:

(3) A 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.

11. § Lakóterületen a saroktelkek minimum 16 méteres mélység esetén oszthatók meg, az övezeti paraméterek figyelembevétele mellett és un. fekvőtelekként építhetők be, az épületmagassággal megegyező méretű oldalkert figyelembevételével.

12. § Telekigényes közműlétesítmény és magánút számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti előírásokat nem kell alkalmazni.

13. § Meglévő, már beépült területen, amennyiben a telekalakitásra kizárólag a közterület vagy közlekedési terület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek akkor is kialakítható és az övezeti előírások szerint beépíthető, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.

14. § Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

15. § A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

16. § Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

17. § Belterületen a közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni

18. § Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közmű-bekötések létesítendők.

19. § Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.

20. § A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

21. § A gazdasági területek kivételével 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

22. § Belterületen a villamosenergia, valamint elektronikus hírközlési hálózat létesítése vagy meglévő rekonstrukciója során a földkábeles kialakítástól csak indokolt esetben (pl. aránytalan nagy költségek) lehet eltérni

23. § A lakóterületek és vegyes területek kivételével a teljes közművel nem rendelkező területeken lakóépület hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhető abban az esetben, ha biztosított a villamos energia ellátása, az ivóvíz ellátása, valamint a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

24. § A gazdasági területeken a közüzemi csatornahálózat kiépítését követően a közüzemi hálózatra történő rákötés kötelező.

25. § A település területén saját telken belül egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás, és üdülő önálló rendeltetési egysége után.

26. § Húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kialakítani, a zöldfelületek közvetlen terhelésének megakadályozása végett. Az összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba

27. § (1) A település területén intézményi, egészségügyi, kulturális, szolgáltató funkció esetén az OTÉK által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 200 m-es körzetében megvalósítható.

(2) Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandók a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.

28. § (1) A meglevő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.

(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.

(3) Az országos közút külterületi szakasza mentén – műszaki lehetőség esetén – fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.

(4) A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetes módon történhet.

29. § (1) Háromszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:

(2) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.

30. § Pavilon jellegű építmény csak időszakos eseményekhez kapcsolódóan, vendéglátó rendeltetéssel, külső árusítással létesíthető vagy üzemeltethető, határozott időtartamra maximum 30 napra.

31. § Új nagy létszámú ill. nagyüzemi állattartó épületek a lakó és intézményi rendeltetésű területek határától 300 méteren belül nem építhetők.

32. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

33. § Konténer falusias lakóterületen belül nem helyezhető el (kivétel képez az építés idejére idegiglenesen max. 180 napig elhelyezett konténer).

34. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

35. § Lakhatás céljára szolgáló lakókocsi, lakóautó Leányvár közigazgatási területén nem helyezhető el.

36. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján az alábbi helyi építési övezetekre tagolódik:

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

37. § Ahol a szabályozási terv szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

38. § (1) Lakóterületen (L):

(2) Lakóterületen a megengedett rendeltetési egységeket egy épülettömegben kell elhelyezni.

39. § Lakóterületen (L) mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági-, kisüzemi-, kisipari rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 50%-án helyezhető el.

40. § A gazdasági terület a településen a sajátos építési használata szerint lehet:

41. § (1) A gazdasági területeken (G) az újonnan beépítésre kerülő telkek esetében:

(2) Kialakult (K) beépítési mód esetén az építési hely a telek teljes területe, a meglévő épületek felújíthatók, bővítésük, illetve új építmény elhelyezése pedig az OTÉK-nak az épületek közötti legkisebb távolságra vonatkozó rendelkezéseit, valamint e rendelet 2. mellékletének előírásait betartva lehetséges.

42. § Gazdasági területen (Gksz, Gip, Gá) a beépítési paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

43. § Gazdasági területen (Gksz, Gip, Gá) – kivéve a Gá-3 jelű övezet területén - az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben - ha azt a technológia megköveteli - a beépített terület 10%-ában el lehet térni, legfeljebb 25 méteres magasságig.

44. § A Gá-3 jelű övezet területén az építmény legmagasabb pontja max: 6,5 m lehet.

45. § A Gá-4 jelű övezetben a telkek gépjárművel történő megközelítése a 10 sz. főút felől nem engedélyezett.

46. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül elhelyezett lakó rendeltetés (szolgálati és tulajdonosi lakás együttesen) nem haladhatja meg a gazdasági rendeltetésű épületrész alapterületének 50%-át.

(2) Ipari gazdasági (Gip) és általános gazdasági (Gá) területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül elhelyezett lakó rendeltetés (szolgálati lakás) nem haladhatja meg a gazdasági rendeltetésű épületrész alapterületének 20%-át.

47. § A település területén belül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően a következő beépítésre szánt különleges területet határozza meg: Különleges temető terület (K-T)

48. § A különleges temető (K-T) területen a beépítési paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

49. § Különleges temető (K-T) területen az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben - ha azt a funkció megköveteli - a beépített terület 10%-ában el lehet térni, legfeljebb 15 méteres magasságig.

50. § A beépítésre nem szánt terület az alábbi helyi övezetekre tagolódik:

51. § A közlekedési területek tagolása a településen:

52. § Új utak és utcák kialakításánál a közlekedési területen legalább egyoldali fasor helyét biztosítani kell.

53. § A közműterület (Közm) építési övezetében a közműellátás mértéke kizárólag a közműhálózat üzemeltetéséhez, valamint a telephely fenntartásához szükséges közüzemi, vagy közcélú szolgáltatásokra terjed ki.

54. § A közműterületen (Közm), amennyiben a műszaki lehetőség engedi a telekhatár mentén 1 méter szélességben háromszintes növényállományt kell telepíteni.

55. § A zöldterületek tagolása a településen: közpark (Zkp)

56. § Zöldterületen (Zkp) az előírt minimális zöldfelület legalább 40%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani

57. § Az erdőterületek a településen az erdő területfelhasználási célja és az elhelyezhető épületek, építmények szerint:

58. § A védelmi célú erdőben (Ev) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, egyéb műtárgyak, kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.

59. § A mezőgazdasági területek tagolása a településen az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használat, a tájképi és környezetvédelmi érzékenység alapján:

60. § (1) Kertes mezőgazdasági (Mk) terület beépítésénél az OTÉK előírásai alkalmazandók.

(2) Általános mezőgazdasági területen (Má) az építési hely határvonalai:

61. § Általános (Má) és tájgazdálkodási mezőgazdasági (Mt) területen a mezőgazdasággal összefüggő lakó rendeltetés nem haladhatja meg a területre maximáisan megengedett beépítettség mértékének 50%-át. Az övezetben max. 150 m² bruttó alapterületű lakóépület építhető.

62. § Általános (Má) és tájgazdálkodási mezőgazdasági (Mt) területen az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól legfeljebb 7,5 méteres magasságig el lehet térni. A technológia célú építmények magassága max. 25 méter lehet.

63. § A vízgazdálkodási területen (V) belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében 3-3 méteres parti sávot szabadon kell hagyni.

64. § A különleges beépítésre nem szánt területek tagolása a településen: Nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp)

65. § A beépítésre nem szánt különleges területeken (Kb-Sp) az övezeti paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány 20%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

67. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.