Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1§ (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92.§ (1)-(2) bekezdéseiben, 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 8a) pontjában biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Nyergesújfalu város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen élő, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban:Szt) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

II. fejezet

2. Ellátásra való jogosultság megállapításának általános szabályai

2.§

1. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat az igényelt ellátás típusának megfelelő az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon a Nyergesújfalui Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) történő benyújtásával lehet kérelmezni.
2. A pénzbeli és természetbeni ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – az igényelt ellátás típusának megfelelő formanyomtatványban meghatározott tartalom szerint – nyilatkoznia kell, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg a saját, illetve a családtagjaira vonatkozó jövedelemigazolásokat csatolnia szükséges.
3. Amennyiben a kérelmező, a nagykorú közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal együtt a kérelemhez csatolni kell a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályának igazolását arról, hogy a nevezett személyek regisztrált álláskeresők.
4. Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a kérelem benyújtásakor igazolnia és csatolnia kell:

a) a gyermek elhelyezésére, vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó bírósági döntést, vagy a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a szülők - szülői felügyelet gyakorlását érintő - egyezségéről,

b) a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező, vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy végzés másolatát vagy a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet a szülők egyezségéről 

c) özvegy szülő esetén az árvaellátás összegéről szóló igazolást.

5. Amennyiben a gyermekét egyedül nevelő szülő nem rendelkezik a (4) bekezdés a) és b) pontokban megjelölt hivatalos irattal, abban az esetben az erről szóló nyilatkozatot kell a kérelemhez becsatolni.
6. Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát kell a kérelemhez becsatolni.
7. Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem esetében csatolni kell azokat az iratokat, igazolásokat, amelyek alkalmasak a kérelmező illetve családja létfenntartási gondjának megítélésére.
   

3.§

(1) A támogatás iránti kérelmek elbírálása során a polgármester a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából környezettanulmányt készíthet.

(2) Az ellátások közül:

a) a rendszeres ellátást havonta utólag a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig,

b) az eseti jellegű ellátást a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell kifizetni.

(3) A megállapított pénzbeli ellátás kifizetése

a) postai úton,

b) közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással,

c) Polgármesteri Hivatal pénztárában készpénzben, vagy

d) bankszámlára utalással történhet.

(4) Az ellátás kifizetésének módjáról a polgármester dönt.

3. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

4.§

(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítése a kötelezett szociális helyzetére tekintettel méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető.

(3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett

a)  hajléktalanná vált, vagy

b) háztartásában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 50%-át meg nem haladó mértékre esett vissza.

(4) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át meg nem haladó mértékre esett vissza. A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet.

(5) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

(6) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:

a) 50 000 forintig                    3 hónap,

b) 50 001-100 000 forintig     6 hónap,

c) 100 000 forint felett            8 hónap.

(7) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat véglegessé válását követő 15 napon belül lehet benyújtani.

(8) Az ellátás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről a polgármester dönt.

III. fejezet

4. Pénzbeli és természetbeni ellátások formái

                                                                            5. §

(1) Nyergesújfalu Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a Szt., illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint

a) rendszeres települési támogatásként

aa) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási támogatást,

ab) a gyógyszerkiadások viseléséhez gyógyszertámogatást,

ac) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére ápolási célú települési támogatást,

b) rendkívüli települési támogatást nyújt.

5. A lakhatási támogatás

6. §

(1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakóingatlan vagy nem lakás céljára szolgáló épület lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás.

(2) A lakhatási támogatásra jogosult

a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén 350 %-át,

b) a kérelmező illetve háztartás tagjai vagyonnal nem rendelkezik, és

c) életvitelszerűen a közüzemi számlán feltüntetett címen lakik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti lakhatási támogatás a következő kiadásokra nyújtható:

a) lakbér,

b) elektromos áram,

c) víz- és csatornahasználat,

d) távhőszolgáltatás. 

(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakóingatlan esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakóingatlanban élő személyek és háztartások számától. Külön lakóingatlannak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakóingatlan lakrészeit.

7.§

(1) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, akkor havi 10.000.-Ft,

b) ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, akkor havi 5.000.-Ft.

(2) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez a 2§ (2) bekezdésben előírtakon felül csatolandó annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolata, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri.

(3) A lakhatási támogatás egy év időtartamra kerül megállapításra.

(4) Ismételten benyújtott kérelem esetén a korábban megítélt lakhatási támogatás lejártának napjától kerül megállapításra.

(5) A lakhatási támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik.

(6) A lakhatási támogatás megszűnik:

a) az ellátásban részesülő személy a lakóingatlant részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy

b) a lakóingatlan használatát másnak átengedi, vagy

c) a lakóingatlanban nem él életvitelszerűen,

(7) Lakhatási támogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.

6. A gyógyszertámogatás

8. § 

(1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó gyógyszer-kiadásainak csökkentése érdekében nyújtott települési támogatás. 

(2) A gyógyszertámogatásra jogosult

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén 350%-át és

b) havi rendszeresen szedett gyógyszer költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez 2§ (2) bekezdésben előírtakon felül csatolandó:

a) a háziorvos által a kérelmező gyógyszer szükségletéről kiállított igazolás és

b) a gyógyszertár igazolása az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek költségéről.  

(4) A gyógyszertámogatás összege a (3) bekezdés alapján igazolt költség 50%-a, de legfeljebb havi 20.000.-Ft összegben állapítható meg.  

(5) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a személynek, aki Szt 50§ (1) és (2) bekezdések alapján közgyógyellátásra jogosult.

(6) A gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra.

(7) Gyógyszertámogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.

7. Ápolási célú települési támogatás

9.§

(1) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére települési támogatás nyújtható.

(2) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg az alábbi együttes feltételek fennállása esetén:

a) a kérelmező

aa) 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%- át, egyedülélő esetén 350%-át és vagyonnal nem rendelkezik;

ad) nem vagy csak részmunkaidős keresőtevékenységet folytat,

ae) nem jogosult az Szt. 41.§ (1) bekezdése alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(3) A kérelemhez 2§ (2) bekezdésben előírtakon felül csatolandó a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy állapotát igazoló háziorvos vagy szakorvos igazolása.

(4) Az ápolási célú települési támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

(5) Az ápolási célú települési támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(6) Az ápolási célú települési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha:

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.

(7) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon – kivéve, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, illetve az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni – nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról,

c) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(8) Az ápolási célú települési támogatás egy év időtartamra kerül megállapításra.

(9) Ápolási célú települési támogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.

8. Rendkívüli települési támogatás 

10. § 

(1)  Rendkívüli települési támogatásban részesíthető a Szt. 45. § (4) bekezdésében foglalt létfenntartási gondok fellépése esetén az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások vagy gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően rendkívüli települési támogatás állapítható meg továbbá annak a személynek, aki esetében különösen:

a) sérelmére elkövetett bűncselekményből vagy szabálysértésből anyagi kára keletkezett,

b) egy hónapot meghaladóan önhibáján kívül ellátás nélkül marad, (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósításának, illetve egyéb ellátás pl. családi pótlék megszűnése)

c) súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesetet szenved,

d) hozzátartozójának halála következik be, 

e) önhibáján kívül bekövetkezett, lakhatását szolgáló épület rendeltetésszerű használatát akadályozó meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) miatt nem tervezett rendkívüli kiadásra kényszerül, és nincs biztosítása,

f) a lakáshasználati joga megszűnik, hajléktalanná válik,

g) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás újra üzembe helyezésének anyagi terhe,

h) gyógyintézeti kezelés díjának kiegyenlítése (szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi kezelés),

i) egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, gyógyászati segédeszközök beszerzése, ha annak díja, költsége meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át,

j) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve háziorvos által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele,

k) tüzelőanyagot önerőből nem tud megvásárolni és a tüzelőanyag hiánya létfenntartását veszélyezteti,

l) év végi közüzemi költségek elszámolásakor jelentkező magas összegű hátralék-fizetési kötelezettség miatti többletkiadások viselésére nem képes illetve ezek viselése létfenntartását átmenetileg veszélyezteti,

m) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni.

(3) Rendkívüli települési támogatásra jogosult:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, vagy ha a családban magasabb összegű családi pótlékkal rendelkező személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át és

b) a kérelmező és a családtagjai egyike sem rendelkezik vagyonnal.

(4) Különös méltányosságot érdemlő esetekben, akkor is megállapítható a rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb 50%-kal haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt és vagyona nincs.

(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez a 2§ (2) bekezdésben előírtakon felül csatolandó a bekövetkezett rendkívüli élethelyzetet alátámasztó irat.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez az (5) bekezdésben előírtakon felül csatolandó:

a) a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példánya,

b) a halotti anyakönyvi kivonat másolata.

A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

11.§

(1) A rendkívüli települési támogatás összege - rászorultsághoz igazodóan - 3.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig adható, mely különösen indokolt létfenntartását súlyosan veszélyeztető helyzet esetén magasabb legfeljebb 100.000 Ft összegű is lehet.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás mértéke 50.000 Ft.

(3) A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható.

(4) Természetbeni ellátás különösen:

a) ellátás céljára felhasználható anyagok élelmiszer, tüzelőanyag átadása,

b) ellátást biztosító szolgáltatások számláinak kiegyenlítése,

c) adóhatóságok általi követelés kiegyenlítése.

(5) A rendkívüli települési támogatás mértékének megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az arra jogosult az adott évben az alábbi támogatásokban részesült-e:

a) lakhatási támogatás,

b) gyógyszertámogatás,

c) rendkívüli települési támogatás.

(6) A rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói számára az ugyanazon létfenntartási gondra való hivatkozással, 90 napon belül ismételten benyújtott kérelemre. 

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.

9. Köztemetés

12. §

1. Kérelemre a Szt. 48. § (1) bekezdésében szereplő esetekben a polgármester köztemetést rendel el.

(2) A Szoctv. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól:

a) egészben mentesíti, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) 50 %-ban mentesíti, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné. 

IV. fejezet

10. Szociális alapszolgáltatások

13.§ 

(1) Az Önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) nappali ellátás.

11. Étkeztetés

14.§

(1) Étkeztetés azoknak a személyeknek legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről való gondoskodás, akik a következő feltételek valamelyikének megfelel:

a) életkora miatt rászoruló személy, aki a 60. életévét betöltötte,

b) egészségi állapota miatt rászorulónak tekintendő az a személy, aki krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt, illetve a háziorvos, kezelőorvos igazolása alapján, mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni,

c) fogyatékossága miatt rászorulónak tekintendő az a személy, aki önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni és fogyatékosságát igazolja,

d) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak tekintendő az a személy, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, de önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni,

e) hajléktalansága miatt rászorulónak tekintendő az a személy, aki lakóhellyel nem rendelkezik, „Nyergesújfalu” települési szintű bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az Önkormányzat az étkeztetést ellátási szerződés alapján a Nyergesújfalui Szent Mihály Plébánia útján biztosítja. 

12. Házi segítségnyújtás

15.§

(1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást ellátási szerződés alapján a Nyergesújfalui Szent Mihály Plébánia útján biztosítja.

13. Családsegítés

16.§

(1) A családsegítést az Önkormányzat részvételével működő Lábatlan Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat biztosítja.

(2) A családsegítés igénybevételére vonatkozó részletszabályokat a Társulási Megállapodásban foglaltak, valamint Lábatlan Város Önkormányzatának, mint székhelytelepülésnek a szociális ellátások helyi rendezéséről szóló 7/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

14. Nappali ellátás

17.§

(1) Az Önkormányzat a nappali ellátást ellátási szerződés alapján a Nyergesújfalui Szent Mihály Plébánia útján biztosítja.

IV. fejezet

15. Záró rendelkezések

18. §

1. Ez a rendelet 2019. május 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet.

A rendeletet 2019. április 30. napján kihirdettem.

                                                                                                       Dr. Szabó Attila

                                                                                                               jegyző