Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 17.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei, szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 04. 18- 2023. 06. 27Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 17.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei, szervezeti és működési szabályzatáról
Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 7. alcím tekintetében az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli:
Általános szabályok
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilismarót Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat),
(2) Az önkormányzat
a) székhelye: 2028 Pilismarót, Rákóczi u. 15.
b) törzsszáma: 729819
c) adószáma: 15729813-2-11
d) KSH statisztikai számjele: 15729813-8411-321-11
e) költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma:12025000-00208790-00100003
f) állami hozzájárulás pénzforgalmi számla száma: 2102500000208790-002000003
(3) Az önkormányzati testület megnevezése Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése és székhelye Pilismaróti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), 2028 Pilismarót, Rákóczi u. 15.
(5) Az önkormányzat működési területe: Pilismarót közigazgatási területe.
2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései
2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket adományoz.
(3) A kitüntetésekre, elismerő címekre vonatkozó szabályokat a képviselő-testület önkormányzati rendelete szabályozza.
3. Nemzetközi kapcsolatok
3. § Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, szervezése mellett, a képviselő-testület feladata.
4. § Az önkormányzat írásbeli megállapodás alapján hivatalos testvér-települési kapcsolatot tart fenn a következő településsel: Garamkövesd.
4. Bélyegző használata
5. § Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.
6. § (1) Az önkormányzat pecsétjének körirata: Pilismarót Község Önkormányzata.
(2) A polgármester és a jegyző, a polgármesteri hivatal hivatalos köralakú pecsétjének körirata:
a) Pilismarót Község Polgármestere,
b) Pilismarót Község Jegyzője
c) Pilismaróti Polgármesteri Hivatal.
7. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre
a) a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről szóló oklevélen,
b) az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,
c) az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton
d) a képviselő-testület titkos szavazásához használt szavazólapon.
8. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell továbbá használni
a) a képviselő-testület és bizottság meghívóján,
b) a képviselő-testület és bizottsága határozatán,
c) a képviselőt-testület és bizottság üléséről készült jegyzőkönyvön,
d) önkormányzati rendeleten a kiadmányozó neve mellett az aláírás hitelesítésére.
9. § A polgármester bélyegzője az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.
10. § A jegyző és a polgármesteri hivatal bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
11. § A jegyző gondoskodik a 6. §-ban használt bélyegzők nyilvántartásáról.
5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
12. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek a hirdetmény polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezés minősül.
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti általános közzétételi listaszerinti közzététel a https://pilismarot.asp.lgov.hu elnevezésű, Pilismarót község saját honlapján történik.
(3) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: helyi újság, a község vagy a polgármester hivatalos facebook oldala ; Pilismaróton fogható regionális műsorszórók
(4) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembevételével, a polgármester és a jegyző feladata.
13. § Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett helyi újság és az internetes honlap költségeit költségvetésében biztosítja.
14. § (1) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.
(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.
15. § (1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.
(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.
(3) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.
6. Együttműködés a lakossággal
16. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.
(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottsága ülésén.
(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.
(4) Azon társadalmi szervezet, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban Pilismarót székhellyel szerepel, közmeghallgatásra külön meg kell hívni. A civil szervezet írásban kérdéseket, véleményeket fogalmazhat meg a polgármester, képviselők, képviselő-testület felé, amelyre a kérdés, vélemény beérkezését követő 15 napon belül válaszolnia köteles a címzettnek.
7. Helyi népszavazás
17. § A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottakon túl a választópolgárok legalább 20 %-a.
8. Együttműködés egyéb szervekkel
18. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.
(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
19. § A képviselő-testület az önkormányzat - az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt - feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével –az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
20. § Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
21. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
22. § Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények felsorolását, jogállását, alapfeladatát a 3. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület működése
9. A képviselő-testület létszáma, ülései
23. § A képviselők (a továbbiakban: képviselő) és a polgármester nevét önálló határozat tartalmazza.
24. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
10. A képviselő-testület alakuló ülése
25. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni, és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell a lakosságot.
(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.
(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.
26. § Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:
a) az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása a polgármester által, a Himnusz elhangzása,
b) az alakuló ülés határozatképességének megállapítása
c) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,
d) a megválasztott képviselők és a polgármester eskütétele külön-külön, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,
e) a polgármesteri program ismertetése,
f) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása,
g) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
h) alpolgármester megválasztása,
i) az alpolgármester eskütétele, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,
j) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
k) az alpolgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
l) a képviselő-testületbizottságainak – elnökének, tagjainak - megválasztása,
m) a képviselő-testület nem képviselő-testületi tagjainak eskütétele melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,
n) képviselői, bizottsági tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról döntés,
o) az önkormányzat társulásokban történő képviseletéről döntés,
p) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,
q) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,
r) a Szózat elhangzása és
s) az alakuló ülés bezárása.
27. § Az alakuló ülésen a 27. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.
28. § Az esküvevő - eskü szövegét előmondó -, a helyi választási bizottság elnöke, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.
11. A képviselő-testület rendes ülése
29. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább nyolc alkalommal tart rendes ülést.
(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – július 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.
(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, elsősorban a hónap utolsó hetének keddi napján.
12. Munkaterv
30. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza.
(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző december 1. napjáig javaslatot tehetnek a következők:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a képviselők,
c) az önkormányzati bizottságok,
d) a jegyző,
e) az aljegyző,
f) a polgármesteri hivatal munkatársai,
g) az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,
h) a község országgyűlési képviselője,
i) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői és
j) az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságok vezetői
k) a kormányhivatal vezetője.
(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyév január 31. napjáig.
31. § A munkaterv tartalmi elemei a következők:
a) a képviselő-testületi ülések, közmeghallgatás tervezett időpontja és napirendjei, továbbá az előterjesztő megjelölése,
b) az előkészítésben résztvevők felsorolása és az előterjesztések elkészítésének határideje,
c) az előterjesztést véleményező bizottságok, szervezetek megnevezése, a véleményezés határideje és
32. § (1) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet elektronikus úton meg kell küldeni az 46. § -ban megjelölt személyeknek, szervezeteknek.
(2) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján.
13. A képviselő-testület rendkívüli ülése
33. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.
(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.
(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó - az indokot is tartalmazó - meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.
34. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető vagy a tárgyalás helyén kiosztható. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, fax, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés.
(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül különösen, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat számára.
35. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok nem vehetők fel a napirendek közé.
36. § (1) A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat előzetesen a képviselő-testület illetékes bizottsága is tárgyalja.
(2) Amennyiben a bizottság nem hívható össze vagy határozatképtelenég miatt az ülés elmarad a napirendet a képviselő-testület tárgyalhatja.
14. Közmeghallgatás
37. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
38. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.
(2) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.
(3) A egyéb jogszabályi rendelkezések miatt vagy képviselő-testület vagy a polgármester által bármely okból kezdeményezett- közmeghallgatáson az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit mellőzni kell.
15. A képviselő-testületi ülés összehívása
39. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós – 30 napot meghaladó - akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
40. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:
a) a 30 napot meghaladó betegség,
b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,
c) a külszolgálat, vagy
d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés
e) képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatára vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.
41. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.
(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon, és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.
42. § A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, zárt- a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket is.
43. § A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) minden munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen első napirendi pont a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentés,
b) a következő napirendi pontok a rendelet alkotással kapcsolatos előterjesztések, és
c) sorrendben azok az előterjesztések következnek, melyek az előzőekben felsoroltak körébe nem tartoznak.
44. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell a képviselők részére postázni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 3 nappal.
(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottai részére az ülés meghívóját kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.
(3) Az elektronikus postázás során a képviselők és a bizottsági tagok részére az önkormányzat által fenntartott, zárt rendszerű e-mail postafiókra kell megküldeni a meghívót és az előterjesztéseket.
16. A képviselő-testület meghívottai
45. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére szóló meghívót a következő személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a hivatal munkatársainak,
d) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
e) az önkormányzati intézmények vezetőinek,
f) egyéb, a településen működő, vagy más, a tárgyalandó napirend kapcsán érintett személynek, gazdasági vagy társadalmi szervezet, és
g) az Esztergomi Járási Hivatal vezetőjének.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:
a) valamennyi napirendi pont tekintetében a jegyzőt,
b) tevékenységi körükben az (1) bekezdés e) - h) pontjában meghatározottakat.
17. A képviselő-testület ülésének rendje
46. § A polgármester ülés vezetői feladatai és jogkörei a következők:
a) az ülés megnyitása,
b) a határozatképesség megállapítása,
c) javaslattétel a nyilvános, és a zárt ülés napirendi pontjaira,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a szavazás eredményének megállapítása számszerűen,
de) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) az ülés rendjének fenntartása,
f) a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsító személy rendre utasítása,
g) az ülés határozott idejű félbeszakítása, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,
h) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
i) tárgyalási szünet elrendelése,
j) napirendi pontok összevont tárgyalására javaslattétel,
k) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,
l) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
m) az időszerű kérdésekről és a két ülés között történt fontosabb eseményekről tájékoztatás,
n) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
o) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről
p) az ülés bezárása.
47. § A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
48. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. Ez a jog minden bizottsági elnököt ülés naponként egy alkalommal illet meg.
49. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.
50. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.
51. § (1) A hallgatóság a képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.
(2) A hallgatóság soraiból senki nem kaphat hozzászólási lehetőséget.
52. § (1) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.
(2) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez – ügyrendi kérdés kivételével – hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.
(4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
53. § Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendreutasítja. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
18. Határozatképesség
54. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.
(3) A polgármester határozatképtelenség esetén
a) amennyiben legkésőbb 30 percen belül az ülés várhatóan határozatképessé válik, szünetet rendel el,
b) amennyiben az a) pontban leírt idő elteltével nem lesz határozatképes az ülés, berekeszti azt.
(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
19. Napirend
55. § (1) A polgármester, levezető elnök a terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, levezető elnök, képviselő és a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
20. Előterjesztések, indítványok
56. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:
a) rendelettervezet,
b) határozati javaslat.
(2) Előterjesztést kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagja,
d) a képviselő-testület tárgy szerint illetékes bizottsága,
e) a jegyző,
f) a Polgármesteri Hivatal munkatársa, vagy
g) az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke
h) a kormányhivatal vezetője.
57. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát,
b) a képviselő-testületi ülés időpontját,
c) nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalandó,
d) az előterjesztés készítőjének megnevezését,
e) a tényállást,
f) annak áttekintését, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen milyen döntés született,
g) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
h) az előterjesztő megnevezését,
i) a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet,
j) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) a) pont), zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját (Mötv. 46. § (2) b) és c) pont) és az erről szóló határozat-tervezetet,
k) arra vonatkozó utalást, hogy az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról milyen szavazati aránnyal kell dönteni, minősített többség esetén annak jogalapját, és
l) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot,
m) a határidőt, a végrehajtásért felelős nevét,
n) Véleményező bizottságok, szervezetek megnevezését, s amennyiben már rendelkezésre áll az előterjesztésre vonatkozó álláspontjukat,
o) azoknak a megjelölését, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(3) Az (1) bekezdés d)-h) pontjában foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban is kiegészítheti.
58. § Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:
a) a téma kifejtéséhez és kellő áttekintéséhez szükséges legrövidebb terjedelemben készüljön,
b) megfogalmazása precíz, tömör, szakszerű és közérthető legyen,
c) csak a téma szempontjából lényeges körülmények bemutatására szorítkozzon elemző és értékelő módon, és
d) ha az ügyben dönteni kell, akkor döntési javaslatot tartalmazzon.
59. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.
60. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ülés vezetője engedélyezheti a szóbeli előterjesztést.
61. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet.
(2) A döntési javaslat:
a) egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket,
b) alternatív javaslatok esetében az egyes változatok egymástól elkülönült megfogalmazását,
c) a végrehajtás felelősét és határidejét, és
d) ha a döntésnek költségvonzata is van, akkor a fedezetbiztosításra (költségvetés-módosításra) vonatkozó javaslatot
tartalmazza.
21. Határozathozatal
62. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.
(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.
(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre
(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.
22. A szavazás
63. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfeltartással hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
64. § (1) A határozati javaslatról, rendelettervezetről vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:
a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,
b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára, vagy
c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többségű szavazat szükséges.
(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.
65. § Az Mötv. 50. § - ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:
1. gazdasági program elfogadása,
2. hitelfelvétel,
3. polgármester elleni kereset benyújtása,
4. az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,
5. kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,
6. helyi népszavazás
7. a képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,
8. rendkívüli közmeghallgatás elrendeléséről,
9. érintettség bejelentése elmulasztásának kimondása, jogkövetkezmény megállapítása.
66. § nemzetiségek jogairól szóló törvény által meghatározott esetekben döntéshez az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok egyetértése is szükséges.
67. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a polgármester, a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.
68. § (1) Névszerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:
a) a polgármester
b) az alpolgármester vagy
c) a képviselő-testület valamely bizottságának elnöke
kezdeményezi.
(2) Névszerinti szavazás során a jegyző írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel vagy „tartózkodom” –mal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.
(3) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti.
69. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, minősített többséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításában a képviselő-testületi ülésen megválasztott szavazatszámláló ad hoc bizottság vesz részt. A bizottság 3 képviselő tagból áll.
70. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, esetleg szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a hivatal útján közreműködik.
(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.
(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.
(4) A bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a Bizottság tagjain, a jegyzőn, a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.
(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.
71. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:
a) az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy
b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget.
(2) Érvényes a szavazat, ha:
a) a Bizottság által lepecsételt szavazólapon adták le, és
b) a (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,
c) a (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel.
(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás időpontját, helyszínét,
b) a Bizottság tagjainak nevét, aláírását,
c) a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,
d) a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,
e) a szavazólapot átvett képviselők számát,
f) az urnában talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,
g) az érvényes szavazatok közül az igen, a nem és a tartózkodom szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.
h) A titkos szavazás szavazólapjai – rontott, érvényes, érvénytelen – jegyzőkönyv mellékletét képezi.
72. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a Bizottság átadja a polgármesternek.
(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.
(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.
23. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye
73. § (1) Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a Településfejlesztési Pénzügyi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra legfeljebb 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén a Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testületminősített többséggel hozott határozatával megvonja.
(2) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, 3 alkalommal a polgármester– a polgármester figyelmeztetési kötelezettsége elmulasztása esetén, a Bizottság elnöke - figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását következő 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.
24. Az önkormányzati rendelet
74. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a tárgy szerint illetékes bizottság
c) a polgármester
d) az alpolgármester
e) a jegyző
f) a kormányhivatal
(2) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi és feltölti a Nemzeti jogszabálytárba.
75. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
(4) A képviselő-testület a Pénzügyi, Településfejlesztési Bizottság bevonásával évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(6) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ában meghatározott nemzetiségi kérdésekben az önkormányzat rendeletét települési nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével alkothatja meg.
25. Az önkormányzati határozat
76. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a tárgy szerint illetékes bizottság
c) a polgármester
d) az alpolgármester
e) a jegyző.
(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(3) A normatív határozatot a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.
77. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. Fel kell tüntetni a határozat elnevezését és meghozatalának napját.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.
(3) A határozat-nyilvántartás formája: határozat sorszám szerint, növekvő sorrendben.
26. A jegyzőkönyv
78. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:
a) a távol maradt képviselő nevét, a távollét igazoltságát, vagy igazolatlanságát,
b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,
d) az önkormányzat bélyegzőjének lenyomatát.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.
(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a jelen lévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.
79. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten, zárt helyen kell tárolni. A tárolásról a jegyző gondoskodik.
80. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat.
f)a névszerinti, vagy a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
f) mindazokat a dokumentumokat és adatokat, amelyet a TFÍK modul megkövetel
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
81. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Pilismaróti Polgármesteri Hivatalban a titkárságon kell elhelyezni.
(2) Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Polgármesteri Hivatalban őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A jegyzőkönyvet és a képviselő-testület nyilvános üléséről készült hang és képfelvételeket azok elkészültét követően azonnal a község honlapjára fel kell tölteni.
(4) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
A képviselő-testület szervei
27. Az önkormányzati képviselő
82. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.
83. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:
a) a képviselő-testület önkormányzati rendeletében megállapított tiszteletdíjra jogosult,
b) a község ellátásában, üzemeltetésében, működtetésében résztvevő gazdasági társágoktól, intézményektől felvilágosítást kérhet.
(2) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált személyek végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.
84. § A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:
a) betegség,
b) kórházi ellátás,
c) közlekedési akadály,
d) időjárási akadály,
e) a külszolgálat.
f) a szabadság,
g) a munkahelyi elfoglaltság,
h) külföldi tartózkodás.
28. A képviselő-testület bizottságai
85. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1) – (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.
86. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Településfejlesztési Bizottság. A bizottság tagjainak száma 5 fő.
b) Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottságának 5. fő
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.
(3) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 főképviselő.
(4) A bizottságok ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
87. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a bizottsági munkaterv szerint – hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége estén az alelnök. Együttes akadályoztatás vagy mindkettő hiánya esetén az ülés összehívása és vezetése a bizottság képviselői korelnökének feladata.
(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a bizottsági tagok 50%-ának indítványára.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert, és a jegyzőt, valamint az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek elektronikus úton meg kell küldeni.
(6) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz elektronikus úton, vagy papír alapon, a többi meghívotthoz pedig ez utóbbi formában, papír alapon elkészítve kell eljuttatni.
(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztására a 33. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(8) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(9) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.
(10) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.
(11) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a hivatal titkárságán kell elhelyezni, valamint meg kell küldeni a TFÍK rendszeren keresztül a kormányhivatal részére.
88. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
89. § A bizottságok feladatköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
90. § A polgármester és bizottságok átruházott feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
29. A polgármester
91. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.
92. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,
e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g) fogadóórát tart,
h) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,
b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,
c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,
d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges,
(4) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, vagy olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.
93. § (1) A polgármester általa meghatározott időpontban fogadóórát tart
(2) Amennyiben a (1) bekezdésben megjelölt időpont munkaszüneti napra esik, akkor a fogadóóra az azt követő első munkanapon kerül megtartásra.
94. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
95. § A polgármester munkáját a képviselő-testület évenként egy alkalommal, szeptember hónapban értékeli.
30. Az alpolgármester
96. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy alpolgármestert választ, aki a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(3) Az alpolgármester az általa meghatározott időpontban fogadóórát tart.
(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról havonta, vagy a polgármester által meghatározott időközönként beszámol a polgármesternek.
31. A jegyző
97. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
b) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
c) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
d) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
e) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
f) segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját.
(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az Önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésén köteles ezt jelezni a képviselő-testület felé.
98. § A jegyzői tisztség tartós betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokokat a hivatal igazgatási előadója látja el.
32. A képviselő-testület hivatala
99. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és a képviselő-testület határozatával elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint végzi.
(2) A polgármesteri hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.
(3) A polgármesteri hivatal a települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit a helyi önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja.
33. Az önkormányzat társulásai
100. § Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Esztergom-Nyergesújfalú Többcélú Kistérségi Társulás,
b) Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás,
c) Pilis-Gerecse Vízi Társulat.
34. Az együttműködés szabályai a települési nemzetiségi önkormányzatokkal
101. § (1) A képviselő-testület a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében együttműködik az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit a képviselő-testület ülésére meg kell hívni.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökeit a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságai ülésén tanácskozási jog illeti meg a települési nemzetiségi önkormányzat tevékenységi körébe tartozó napirendi pont tárgyalása során.
(4) Az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testület felé előterjesztést jogosult kezdeményezni.
(5) Az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat jogosult a képviselő-testület éves munkaterv tervezetéhez írásban javaslatot tenni a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig.
102. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzatok munkájához szükséges ügyviteli feladatokat a polgármesteri hivatal látja el, melynek során elvégzi a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak helyben szokásos módon történő kihirdetését és közzé teszi azokat az önkormányzat honlapján.
(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzatok határozatainak közzétételére az önkormányzat honlapját biztosítja.
(3) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzatok számára feladatai ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközöket és helyiséget térítésmentesen a polgármesteri hivatalban biztosítja az általános munkarend szerinti munkaidőben.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzatok rendezvényeinek megtartására a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal helyiségét térítésmentesen biztosítja a munkarend szerinti munkaidőn túl is.
Záró rendelkezések
103. § Hatályát veszti Pilismarót Község Önkormányzata Képviselő-testületének
a) A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szőlő 16/2017. (X.17./) önkormányzati rendelete;
b) Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelete.
c) Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014(XII.16.) önkormányzati rendelete.
104 § Ez a rendelet 2023. április 18-án lép hatályba.
1. melléklet a 3/2023. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez
1. községi elismerő és kitüntető címek adományozása,
2. egyházak, sport és civil szervezetek támogatása,
3. községi rendezvények megrendezése
4. köztéri alkotások elhelyezése
5. helyi lakáscélú támogatás biztosítása
6. sport célú létesítmények fenntartásának támogatása
7. nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi szervezetek működésének támogatása
8. térfigyelő kamera-rendszer kialakítása, működtetése
9. testvértelepülési, partnertelepülési, nemzetközi kapcsolatok kialakítása
2. melléklet a 3/2023. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármester átruházott hatáskörében dönt
1.1. tulajdonosi hozzájárulások,
1.2. rendkívüli települési támogatás,
1.3. ápoláshoz nyújtott települési támogatás,
1.4. lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás,
1.5. gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás,
1.6. közterület foglalási engedélyek tekintetében.
1.7. Gyakorolja az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló helyi rendelet szerinti vagyonhasznosítással kapcsolatos jogköreit.
1.8. Engedélyezi a képviselők természetbeni juttatását, kezdeményezheti a tiszteletdíj megvonását, mérséklését a települési képviselők kiesett jövedelmének megtérítéséről, tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló helyi rendelet szerint,
1.9. A beszerzési értékhatárok alatt kötelezettségvállalásra jogosult, a kötelezettségvállalást megelőző eljárás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint,
1.10. Beszerzési eljárásban gyakorolja az ajánlatkérő jogosítványait (ajánlattételi felhívás, dönt a bíráló bizottság javaslatának figyelembevételével stb.) az önkormányzat közbeszerzési szabályzata szerint,
1.11. Értékhatár nélkül jogosult kötelezettséget vállalni élet-, balesetveszély elhárítást, illetőleg azonnali intézkedést igénylő műszaki jellegű ügyekben,
1.12. Kötelezettséget vállalhat a költésvetési rendeletben a polgármester részére megállapított reprezentációs keret, illetőleg testvérközségi kapcsolatok előirányzatának terhére.
2. SZEOKIS Bizottság átruházott hatáskörében dönt: Szociális tűzifa ügyekben
3. A jegyző átruházott hatáskörében dönt útfelbontási engedélyek tekintetében.
3. melléklet a 3/2023. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Pilismaróti Polgármesteri Hivatal
1.1. jogállása: önálló jogi személy
1.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 841105 helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
2. Mesevár Óvoda
2.1. jogállása: önálló jogi személy
2.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 851020 óvodai nevelés
4. melléklet a 3/2023. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Településfejlesztési Pénzügyi Bizottság:
1.1. Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon kezelésével, nyilvántartásával és leltározásával kapcsolatos feladatok ellátását.
1.2. Véleményezi a vagyongazdálkodási koncepciót, figyelemmel kíséri annak végrehajtását.
1.3. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú telkek eladását, vállalkozásba vitelét, megosztását, bérbeadását.
1.4. Véleményezi a lakás/helyiséggazdálkodást is érintő előterjesztéseket.
1.5. Javaslatot tehet önkormányzati tulajdonú területek hasznosítására, felhasználására.
1.6. A költségvetési beruházási előirányzat keretei között véleményezi az éves beruházási programot és ütemtervet.
1.7. Figyelemmel kíséri az önkormányzat szerződéseit, megállapodásait és azok megvalósulását. Nettó 500.000 forint feletti szerződéseket kötelezően véleményez.
1.8. Javaslatot tehet – a törvény keretei között - új helyi adó bevezetésére, adó mértékének növelésére, illetve véleményezi az ilyen irányú javaslatokat.
1.9. Véleményezi az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztéseket, évente értékeli az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételét.
1.10. Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját, költségvetési és zárszámadási tervezetét, a költségvetés módosításait.
1.11. Negyedévente áttekinti a költségvetés helyzetét, havonta a pénzügyi helyzetét
1.12. Véleményezi a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket.
1.13. Javaslatokat tehet az Önkormányzat saját bevételei növelésének, illetve kiadásai csökkentésének lehetőségeire.
1.14. Véleményezi az éves költségvetés bevételi vagy kiadási előirányzatainak módosulását eredményező előterjesztéseket.
1.15. Figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, folyamatosan vizsgálja az alapszerűen kezelt céltartalékok és egyéb pénzügyi alapok célirányos és hatékony felhasználását.
1.16. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület által hozott pénzügyi döntések végrehajtását.
1.17. Véleményezi a pénzügyi befektetéseket és a portfoliókezeléseket.
1.18. Az Önkormányzatnál és intézményeinél:
1.18.1. a. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló, beszámolók tervezeteit,
1.18.2. b. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés,-csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
1.18.3. c. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
1.19. Kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló, a polgármester által a Bizottság részére átadott kezdeményezést és a kezdeményezés tárgyában előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek.
1.20. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, továbbá az előzőekben felsoroltak hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatát. Lefolytatja a Bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, és az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
1.21. Javaslatot tesz a polgármester, valamint az alpolgármester tiszteletdíjának, jutalmának megállapítására
1.22. Véleményezi a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos előterjesztéseket.(pl: beruházási szerződések)
1.23. Figyelemmel kíséri a településfejlesztési koncepció, illetve a településrendezési tervek érvényesülését, szükség esetén kezdeményezi módosításukat.
1.24. Véleményezi az övezeti átminősítési és belterületbe vonási terveket.
1.25. Kezdeményezi a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények alkalmazását, illetve véleményezi az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket.
1.26. Kezdeményezheti településrendezési tervpályázat kiírását.
1.27. Javaslatot tehet a település közlekedésének fejlesztésére.
1.28. Javaslatot tesz utcák, terek elnevezésére.
1.29. Véleményezi a településüzemeltetési feladatok ellátásával kapcsolatos döntéseket.
1.30. Javaslatot tesz a településüzemeltetés rendszerének fejlesztésére.
2. SZEOKIS Bizottság:
2.1. Elkészítteti az Önkormányzat rövid- és hosszú távú környezetvédelmi programját és a Képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra A környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgáltatja, gondoskodik a programban foglaltak végrehajtásáról
2.2. A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, illetve ezek módosításaira, amelyeket a Képviselő-testület fogad el, külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kezdeményezésére tesz javaslatot.
2.3. Véleményezi az Önkormányzat tervezett környezetvédelmi intézkedéseit.
2.4. Javaslatot tesz környezetvédelmi intézkedések megtételére, természeti és épített környezet helyi védelem alá helyezésére.
2.5. Véleményezi a környezetvédelmi kihatású helyi rendelet-tervezeteket.
2.6. Szervezi a propaganda tevékenységet a települési környezet- és természetvédelem területén. (pl. lakossági akciókat szervezhet)
2.7. Kétévente beszámolót készít a hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásáról. Gondoskodik a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri a tervekben foglalt feladatok megoldását.
2.8. Figyelemmel kíséri a települési hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátását, javaslatot tehet a hatékonyság, gazdaságosság, szolgáltatás színvonalának növelése érdekében.
2.9. Figyelemmel kíséri a település köztisztasági helyzetét és szükség esetén intézkedést kezdeményez.
2.10. Ellenőrzi az oktatásüggyel és művelődéssel kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtását.
2.11. Ellenőrizheti az önkormányzati fenntartású oktatási- nevelési és közművelődési intézményeinek gazdálkodását, működését.
2.12. Szervezi a képviselő-testület által feladatkörébe utalt művelődési tevékenységet.
2.13. Közreműködik az önkormányzat feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve kidolgozásában.
2.14. Javaslatot tesz a művelődési ház és az óvoda fejlesztésére, átszervezésére, alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának módosítására.
2.15. Figyelemmel kíséri az óvoda és a művelődési ház fejlesztését szolgáló intézményi pályázatokat.
2.16. Feladatkörében javaslatot tehet kitüntetés adományozására a beérkezett kezdeményezések, illetve saját elhatározása alapján.
2.17. Javaslatot tehet új kulturális, művészeti díjak, alapítványok létrehozására.
2.18. Feladatkörében javaslatot tehet külföldi szakmai utak anyagi támogatására.
2.19. Javaslatot tesz köztéri műalkotások elhelyezésére, áthelyezésére, megszüntetésére.
2.20. Gondoskodik a település kulturális hagyományainak ápolásáról, megújításáról.
2.21. Figyelemmel kíséri a településen folyó közművelődési, kulturális tevékenységet, javaslatot tehet egyesületek támogatására.
2.22. Figyelemmel kíséri a szociális alapellátásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat), a szükséges szerződés-módosításokat előkészíti.
2.23. Előkészíti az Önkormányzat által működtetett intézmények vezetői állására a pályázatok kiírását és véleményezi a benyújtott pályázatokat.
2.24. Figyelemmel kíséri és elemzi a település hátrányos helyzetben élők szociális helyzetének alakulását, előkészíti a szociális és gyermekvédelmi rendeletek módosításait.
2.25. Koordinálja a karitatív célú adományok elosztását.
2.26. Javaslatot tesz a civil szervezetek támogatásának módjára és mértékére.
2.27. Véleményezi a képviselő-testület elé kerülő egészségüggyel kapcsolatos előterjesztéseket.
2.28. Figyelemmel kíséri a település népegészségügyi és járványügyi helyzetét, és egészségügyi alapellátását.
2.29. Időszakonként és szükség esetén felülvizsgálja az Önkormányzattal közösen az orvosok (házi- és fogorvosok) szerződéseit.
2.30. Előkészíti, illetve véleményezi a közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.
2.31. Figyelemmel kíséri a rendőrség (körzeti megbízott) közbiztonság megszilárdítása ügyében végzett munkáját.
2.32. Kapcsolatot tart a polgárőrséggel, az éves szakmai beszámolót elfogadja.
2.33. Kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló, a polgármester által a Bizottság részére átadott kezdeményezést és a kezdeményezés tárgyában előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek.
2.34. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, továbbá az előzőekben felsoroltak hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatát. Lefolytatja a Bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, és az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
2.35. Javaslatot tesz a polgármester, valamint az alpolgármester tiszteletdíjának, jutalmának megállapítására.
2.36. Szervezi a képviselő-testület által feladatkörébe utalt sport tevékenységeket.
2.37. Javaslatot tehet sport díjak létrehozására.
2.38. Közreműködik a helyi kulturális-, ifjúsági-, sportrendezvények megszervezésében és lebonyolításában.
2.39. Figyelemmel kíséri a települési diák- és tömegsportot.
5. melléklet a 3/2023. (IV. 17.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
5. 018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
6. 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
7. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
8. 031030 Közterület rendjének fenntartása
9. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
10. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
11. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
12. 045120 Út, autópálya építése
13. 045130 Híd, alagút építése
14. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
15. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése és fenntartása
16. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtésé, szállítása, átrakása
17. 052020 Szennyvíz gyűjtésé, tisztítása, elhelyezése
18. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
19. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
20. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
21. 064010 Közvilágítás
22. 066010 Zöldterület-kezelés
23. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
24. 072111 Háziorvosi alapellátás
25. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
26. 072311 Fogorvosi alapellátás
27. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
28. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
29. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
30. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
31. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
32. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
33. 082044 Könyvtári szolgáltatások
34. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
35. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
36. 082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
37. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
38. 084031 Civil szervezetek működési támogatása
39. 084032 Civil szervezetek programtámogatása
40. 084040 Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása
41. 086010 Határon túli magyarok egyéb támogatásai
42. 086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás
43. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladati
44. 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai
45. feladatai
46. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
47. 091220 Köznevelési intézmény 1–4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
48. 092120 Köznevelési intézmény 5–8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
49. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
50. 101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
51. 102031 Idősek nappali ellátása
52. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
53. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
54. 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
55. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
56. 107051 Szociális étkeztetés
57. 107052 Házi segítségnyújtás
58. 107060 Egyéb szociális pénzbeli ellátások, támogatások
59. 900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívül
60. 900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek