Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019 (XI.27.)
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 27- 2023. 04. 17Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019 (XI.27.)
Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Pilismarót Község Önkormányzatának
Szervezeti és Működési
Szabályzata
Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testületének
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
1. § [p1] (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilismarót Község Önkormányzata
(a továbbiakban: önkormányzat)
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapjának neve: Pilismaróti Hírek
(2) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévente
(3) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
a) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat, esetenként rendeleteket,
b) a fontosabb társadalmi eseményeket, azokról a beszámolót.
(4) Az önkormányzat hivatalos lapját lapszámonként a Pilismaróti Polgármesteri Hivatal lefűzi és 4 évente bekötteti a jövőbeni kutathatóság érdekében.
3. § (1) Az önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt működtet.
(2) A polgármesteri hivatal elnevezése: Pilismaróti Polgármesteri Hivatal
(3) A polgármesteri hivatal levelezési címe: 2028 Pilismarót, Rákóczi Ferenc út 15.
(4) A polgármesteri hivatal KRID azonosítója: 409200974
5. § (1) Az önkormányzat szervei:
a) a polgármester,
b) a Pénzügyi, Településfejlesztési Bizottság, a Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, a Helyi Települési Értéktár Bizottság, a Pilismaróti Polgármesteri Hivatal,
c) a jegyző,
d) az Esztergom-Nyergesújfalú Többcélú Kistérségi Társulás, a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, Pilis-Gerecse Vízi Társulat.
6. § (1) Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok használatának rendjét a 6/2000. (VIII.14.) önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) a) Az önkormányzat jelképeinek színes grafikáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
b) Az önkormányzat adószámos hosszúbélyegző és körbélyegző lenyomatát a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozását a 7/2006. (V.29.) önkormányzati rendelet szabályozza.
A képviselő-testület feladata- és hatásköre
7. § (1) A képviselő-testület által szerveire átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. mellékletként tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlói a döntéseiről évente két alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.
8. § (1) A képviselő-testület együttműködik a Pilismaróti Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, annak működését az alábbiak szerint segíti:
a) a képviselő-testületének üléseihez térítésmentesen biztosítja az önkormányzat tanácstermét,
b) a képviselő-testület hivatala a testületi ülésének összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs és szervezési feladatokat, iratainak iktatását, postázását, irattározását, megőrzését.
9. § Az önkormányzat által alaptevékenységként ellátott kormányzati funkció szerinti besorolást az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza, önként vállalt feladata az egyesületek, civil non-profit szervezetek részére működési támogatás nyújtása. [p2]
10. § Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.
A képviselő-testület gazdasági programja, munkaterve
11. § (1) A képviselő-testület a megalakulását követő 6 hónapon belül megalkotja és elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó koncepciót, gazdasági programot.
(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági program elfogadását megelőzően a gazdasági program tervezetet a Pénzügyi, Településfejlesztési Bizottság véleményezi.
A képviselő-testület működése
12. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) önkormányzati képviselők,
b) bizottságok,
c) polgármester,
d) alpolgármester,
e) jegyző,
f) a közszolgáltatást nyújtó szervek vezetői,
g) a település intézményeinek vezetői,
h) a település önszerveződő közösségei.
(3) A munkatervjavaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölését,
d) az előterjesztések elkészítésének határidejét.
(5) A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy ülésenként maximum 5 fő napirendi pont szerepeljen.
A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
13. § (1) a) A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása, valamint e tisztségek betöltetlensége esetén, az ülés összehívására és vezetésére a Pénzügyi, Településfejlesztési Bizottság elnöke jogosult és köteles.
b) Mindhármuk akadályoztatása esetén az ülés összehívása és vezetése a korelnök feladata.
(2) A képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.
a) A rendes ülések tervezett időpontja: minden hónap utolsó keddje.
b) Az éves munkatervben elfogadott képviselő-testületi ülések kezdési időpontja: délután 16 óra.
c) Pályázati határidő lejárta vagy a szükséges döntés hiánya az önkormányzatnak kárt okozna, a testületi ülés időpontjától el lehet térni. Ezen kívül a képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést tarthat.
(3) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hív össze. A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva.
(4) A képviselő-testület ülését a Mötv. 44. §-ában foglalt eseteken kívül 15 napon belül össze kell hívni:
a) ha dönteni kell a hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben,
b) ha a választópolgárok 10 %-a kezdeményezi,
(5) A rendes ülésre szóló meghívót és a csatolt írásos előterjesztéseket, a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülést megelőzően legalább 1 nappal a képviselő-testület minden egyes tagjához el kell juttatni.
(6) Halasztást nem tűrő indokolt esetben polgármester a képviselő-testület ülését formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon vagy elektronikus úton is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(7) a) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat és előadóikat.
b) A meghívót a polgármester írja alá, vagy „sk.” jelzéssel látja el.
(8) Az ülés időpontját, helyét és javasolt napirendi pontjait közzé kell tenni a község hirdetőtábláin, valamint a Pilismaróti Polgármesteri Hivatal (2028 Pilismarót, Rákóczi Ferenc út 15.) épületében lévő hirdetőtáblán, az önkormányzat hivatalos honlapján.
A képviselő-testület ülésére meghívandók köre
14. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) az önkormányzati képviselőket,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt,
d) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
e) a történelmei egyházak vezetőit,
f) a község gazdálkodó szerveinek vezetőit,
g) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
h) a Pilismaróti Hírek főszerkesztőjét,
i) a Pilismaróti honlap szerkesztőjét,
j) a civil szervezetek és alapítványok elnökeit, vezetőit (Pilismaróti Sport Club elnöke, Esztergomi Polgárőr Egyesület elnöke, Pilismarótért Alapítvány elnöke),
k) az önkormányzat által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körüket érintő kérdésben,
l) a napirendhez kapcsolódó érdekelteket,
m) akit a polgármester vagy a Képviselő-testület megjelöl.
(2) A meghívottakat az ülésen tanácskozási jog illeti meg.
A képviselő-testületi ülés vezetése
15. § (1) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
b) bemutatja a meghívottakat,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot, melyről a testület dönt,
d) tájékoztatást ad az esetleges sürgősségi indítványokról,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
f) napirendi pontok közötti összefüggés esetén együttes tárgyalást javasol,
g) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,
h) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
i) a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki az ülésen rendbontó magatartást tanúsít és viselkedésével a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében az ülésvezető - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, vagy berekesztheti az ülést.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, melyekre az előterjesztő válaszol. Amennyiben azonnali válaszadás nem lehetséges, úgy az előterjesztő írásban 15 napon belül, de legkésőbb a soron következő testületi ülésen köteles választ adni a hozzá intézett kérdésre.
(3) [p3] A kérdések, hozzászólások sorrendje: először a települési képviselők, majd a jelenlévő meghívottak és vendégek kapnak szót. Egy napirendi pont tárgyalásának időtartama maximum 1 óra, ezt követően a polgármester a témát lezárja vagy elnapolja. Elnapolás esetén az ismételt megtárgyalás időpontja legkésőbb a soron következő testületi ülés időpontja.
(4) A testületi ülés meghívójában megjelölt kezdési időpontjától számított 15 perc elteltével, határozatképtelenség esetén a már megjelent képviselők [p4] nem kötelesek tovább várakozni.
(5) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, akkor a testületi ülést ugyanazon napirendi pontok tárgyalására hét napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(6) A testületi ülést attól függetlenül, hogy az elfogadott napirendi pontok megtárgyalásra kerültek-e vagy sem, az ülés kezdetétől számított 5 óra múlva be kell rekeszteni.
A képviselő-testület tanácskozásának rendje
16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatalban lévő tanácsteremben tartja, indokolt esetben bárhol kihelyezett közmeghallgatást, ülést is tarthat.
(2) Az önkormányzati képviselők részére olyan körülményeket kell teremteni, hogy munkájukat zavartalanul végezhessék, ugyancsak megfelelő helyet kell biztosítani a meghívottak és az ülés technikai lebonyolítását segítő munkatársaknak is. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt, a terem bejárata felöli oldalon elhelyezett széksorokban foglalhat helyet.
(3) A képviselő-testület és a bizottsági ülések nyilvánosságának biztosítása érdekében az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet. Az ülések idejéről, helyéről és a tervezett napirendről az állampolgár a 12. § (8) bekezdése alapján értesül.
(4) Az érdeklődő polgár valamely napirendi pont kapcsán – legfeljebb 3 perc időtartamra – a települési képviselők után szót kaphat, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
A napirend megállapítása
17. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken [p5] tett napirendi javaslatokat, továbbá a Polgármesteri Hivatal javaslatait.
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) két ülés között történtek tájékoztatója, valamint beszámoló a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról,
b) rendelet tervezetek,
c) felkért előadók, szakértők közreműködésével készült előterjesztések,
d) határozati javaslatok,
e) tájékoztatók,
f) személyi kérdések,
g) interpellációk,
h) egyebek és tájékoztatók.
(4) A tájékoztatók keretében írásban számolnak be:
a) a polgármester:
aa) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról,
ab) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről,
ac) a következő testületi ülésig előre tudható polgármesteri programokról.
b) a polgármester és a bizottságok elnökei az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(5) A települési képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. Amennyiben az ülés napirendjébe nem kerülnek a javaslat(ok), a következő képviselő-testületi ülés napirendjébe kötelezően fel kell venni a képviselő javaslatát, javaslatait.
18. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót és a lejárt idejű határozatok végrehajtásairól szóló tájékoztatást a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalása előtt hallgatja meg. Egyetértés esetén határozathozatallal veszi tudomásul azt.
Előterjesztések
19. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);
d) a képviselő-testület tagja;
e) a jegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
a) Halaszthatatlan minden olyan ügy, melynek késedelmes előterjesztése kárt okozhat. Természeti katasztrófa következtében keletkezett káresemények, vis maior, pályázatok benyújtása, költségvetést érintő előirányzat módosítás.
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 4 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.
(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
A sürgősségi indítvány
20. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
ba) a polgármester,
bb) az alpolgármester
cc) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,
dd) a képviselő-testület tagja,
ee) a jegyző.
c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének 2 percben történő rövid indokolására;
d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 18. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat.
Ügyrendi javaslat
21. § (1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.
(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.
(3) Az Ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama 30 másodperc a javaslat ismertetése, második rész annak indokolása 30 másodperc időtartamban Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, az ülésvezető megvonja a szót.
(4) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(5) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A szavazás rendje
22. § (1) Az ülés vezetője az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(2) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról, akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.
23. § (1) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.
(2) A testület minősített többségű szavazata szükséges: [p6]
a) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
b) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
c) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
d) eljárás kezdeményezése az alkotmánybíróságnál, kormányhivatalnál, ügyészségnél, bíróságnál;
e) a vagyon-nyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos [p7] döntéshez;
f) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
g) zárt ülés elrendelése;
h) a 2 000 000,- forintot meghaladó kötelezettségvállalással járó szerződéskötéshez [p8] ;
i) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez;
j) hatáskör átruházásához, átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásához.
A szavazás módja
24. § (1) A szavazás nyilt, titkos, vagy név szerinti szavazással történik.
(2) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(3) A képviselő-testület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.
(4) Névszerinti szavazás esetén [p9] a képviselők ABC sorrendben, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(5) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
(6) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) önkormányzati vagyon megterheléséről,
b) hitelfelvételről,
c) önkormányzati kötvénykibocsátásról.
(7) A titkos szavazást Szavazatszámláló Bizottság választásával, annak közreműködésével kell lebonyolítani borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével. A Szavazatszámláló Bizottság 3 tagját a Képviselő-testület választja a polgármester javaslatára.
(8) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza
a) a szavazás helyét és napját;
b) a Szavazatszámláló Bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét;
c) a szavazás során felmerült tényeket;
d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat és a szavazás eredményét;
(9) A szavazásról készített jegyzőkönyvet a Szavazatszámláló Bizottság elnöke és a jegyző írják alá. A szavazás eredményéről a Szavazatszámláló Bizottság elnöke jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
A képviselő-testület döntései
25. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
(2) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.
(3) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
26. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, és határozathozatalt írásban kezdeményezheti [p10]
a) az önkormányzati képviselő
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
g) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
27. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
(3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra társadalmi egyeztetés céljából [p11] el kell helyezni a Pilismaróti Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.
(4) A (3) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésre nem lehet bocsátani a helyi adóval, önkormányzati vagyongazdálkodással, költségvetéssel, önkormányzati bevétellel és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendeleteket.
28. § (1) A rendelet-tervezetet [p12] a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.
(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.
Önkormányzati rendeletek és határozatok jelölése, kihirdetésének módja
29. § (1) Az önkormányzati rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kerül közzétételre. Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni.
a) A rendelet és a határozat a Polgármesteri Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.
b) A rendelet a kifüggesztés napjával minősül kihirdetettnek.
30. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, mely alapján kivonatos formában készül a jegyzőkönyv.
a) A hangfelvétel őrzéséről a jegyző gondoskodik.
b) A hangfelvétel a számítógépbe elkülönítetten kerülnek lementésre. A hangfelvételeket 6 hónapig meg kell őrizni, azután a hanganyagot törlik.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(4) A jegyzőkönyv 1 eredeti példányban készül, melyet a mellékletekkel együtt a jegyző kezel.
(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvek évenkénti bőrkötésben kerüljenek megőrzésre a község könyvtárában.
(6) A testületi ülések jegyzőkönyveinek és a határozatainak megőrzési, tárolási ideje 15 év.
A helyi önkormányzati képviselő
31. § (1) A képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonhatja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben egymás után igazolatlanul 3 esetben hiányzik a képviselő az ülésről. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület a mulasztással egyidejűleg dönt azok benyújtásának időpontjától függetlenül.
(2) Ismételt mulasztás esetében, ismételten kiszabható a tiszteletdíj megvonás.
32. §
Személyes érintettség bejelentése
A bizottsági működés főbb szabályai
33. § (1) Az önkormányzat bizottságai:
a) Pénzügyi, Településfejlesztési Bizottság 5 fő
b) Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság 5 fő.
c) Pilismaróti Települési Értéktár Bizottság 3 fő.
(2) A képviselő-testület a Pénzügyi, Településfejlesztési Bizottság hatáskörébe utalja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, kezelésével, őrzésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátását.
(3) E bizottságot jelöli ki a képviselő-testület a képviselők összeférhetetlensége, méltatlansága ügyében benyújtott kezdeményezés kivizsgálására, valamint a képviselő e bizottságnak adhatja át a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén a lemondó nyilatkozatát.
(4) A bizottság üléseire valamennyi képviselő-testületi tagot meg kell hívni. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább 3 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(5) A bizottságok feladatainak végzéséhez alkalmanként külső szakmai segítséget vehet igénybe.
(6) A bizottságok [p13] elnökének jogköre:
a) tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét,
b) gondoskodik a bizottság határozatának, javaslatainak továbbításáról és végrehajtásáról,
c) tájékoztatja a képviselő-testületet a bizottság működéséről,
d) együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel,
e) javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra,
f) állást foglal a bizottság nevében a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.
(7) A bizottságok elnökének feladatai:
a) Az elnök a bizottság üléseit összehívja, megnyitja, megállapítja a határozatképességet, berekeszti, szünetet rendel el.
b) Az elnökök ülésvezetési feladatai, jogköre:
ba) az ülés vezetése,
bb) a szó megadása, megtagadása, megvonása,
bc) az ülés félbeszakítása,
bd) javaslatot tehet napirendi pont tárgyalásának elnapolására, új napirendi pont felvételére,
be) tárgyalási szünet elrendelése,
bf) zárt ülés elrendelésének kezdeményezése.
(8) Az elnökök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét,
d) kimondja a határozatot.
34. § (1) A bizottságok üléseire meg kell hívni:
a) a bizottságok tagjait,
b) a polgármestert,
c) az alpolgármestert,
d) a jegyzőt,
e) az önkormányzat szakmai feladatot ellátó munkatársait,
f) a képviselőket,
g) akit a bizottságok elnökei megjelölnek.
(2) A bizottságok üléseit az ülés helyének és napjának, napirendjének, a napirend előadójának, az ülés kezdési időpontjának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésekre szóló meghívót a bizottságok üléseinek napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésekre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előtte kell kézbesíteni. Pályázati határidő lejárta vagy a szükséges döntés hiánya önkormányzatnak kár okozna lehetőség van az ülések telefonon történő összehívására.
(4) Az az elnökök a Mötv.-ben foglaltakon túlmenően kötelesek összehívni a bizottságokat:
a) a képviselő-testület indítványára,
b) a bizottság legalább 1/3-adának a kérésére.
(5) A határozatképtelen bizottsági ülést 8 napon belül változatlan napirendi pontokkal ismét össze kell hívni.
35. § (1) Egy képviselő több bizottság elnöke és tagja is lehet.
(2) A bizottsági ülésen meghívottként vesznek részt a képviselő-testület tagjai, a jegyző, és akit a tárgyalandó ügy érint.
A polgármester, az alpolgármester
36. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket [p14] e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
37. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
A jegyző
38. § (1) A jegyző az önkormányzat, vagy szervei jogszabálysértő döntéseire, valamint az önkormányzat jogszabálysértő működésére szóban, vagy írásban jelzést tesz, legkésőbb a soron következő testületi ülésen.
a) A szóban tett jelzést a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A polgármester aljegyzőt, a jegyző javaslatára nem nevez ki. [p15]
(3) A jegyző a polgármesteri hivatalban minden szerdán 14 órától 16 óráig fogadónapot tart.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat Polgármesteri Hivatal az igazgatási és szociális előadója, anyakönyvvezető látja el.
a) Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén a beruházási, műszaki ügyintéző látja el a jegyző helyettesítését.
(5) A képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott hatáskörök listáját az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.
A Polgármesteri Hivatal
39. § (1) A képviselő-testület a működésével kapcsolatos feladatok ellátására, az ügyek előkészítésére és a végrehajtással kapcsolatos teendők elvégzésére polgármesteri hivatalt hoz létre.
(2) A Pilismaróti Polgármesteri Hivatal:
a) megnevezése: Pilismaróti Polgármesteri Hivatal
b) rövidített neve: Polgármesteri Hivatal
c) székhelye, címe: 2028 Pilismarót, Rákóczi F. út 15.
d) levelezési címe: 2028 Pilismarót, Rákóczi F. út 15.
Az önkormányzat társulásai
40. § (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:
a) Esztergom Többcélú Kistérségi Társulás
b) Duna Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Társulás
Népszavazás, a lakossággal való kapcsolattartás formái
41. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról a 16/2017. (X.17.) önkormányzati rendelet rendelkezik.
42. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
a) a fontosabb döntések előkészítése során véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) A falugyűlést a polgármester hívja össze, legalább 250 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.
(3) A falugyűlés összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé az önkormányzat hirdetőtábláján. A kezdeményezés benyújtását követő 15 napon belül kerül sor a falugyűlés összehívására. A falugyűlésen ismertetni kell a pénzügyi-számviteli gazdálkodás helyzetét.
(4) A falugyűlés napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek:
a) településrendezéssel, településfejlesztéssel,
b) a település kultúrájával,
c) a település oktatásával
kapcsolatosak.
(5) A falugyűlést a polgármester vezeti.
(6) A falugyűlés a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.
(7) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.
(8) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a falugyűlést berekeszti.
43. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, melyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 5 nappal előbb közzé kell tenni plakáton, hirdetményen.
(3) A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre a polgármester, a jegyző vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a tárgy szerint érdekelt bizottságot. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevőt fel kell kérni a vizsgálatban való részvételre, vagy lehetővé kell tenni számára, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje. Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.
44. § (1) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban írásban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig, véleményt nyilváníthatnak.
45. § (1) A képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái:
a) részvétel a közösség összejövetelein,
b) a képviselő-testület ülésén való tanácskozási jog biztosítása.
46. § (1) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek, a helyi újságban és az önkormányzat honlapján történő megjelentetése.
Záró rendelkezések
47. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelete.
[p16]
2. melléklet a 4/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelethez
Képviselő-testület által szerveire átruházott,
önkormányzati feladat- és hatáskörök
I.
Polgármesterre átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök:
II.
Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottságra átruházott önkormányzati feladat-és hatáskörök:
III.
Jegyzőre átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök:
IV.
A Pilismaróti Települési Értéktár Bizottságra átruházott, önkormányzati feladat- és hatáskörök:
4. melléklet a 4/2019. (XI.27.) önkormányzat rendelethez