Tát Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1)A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, az önkormányzati hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki.

A költségvetés bevételei és kiadásai

2.§ 

(1)^[1] A képviselő-testület az önkormányzat 2018. évi költségvetését:

A főösszegen belül a kiemelt előirányzatokat

jogcímenkénti megoszlásban állapítja meg.

(2)            Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) Az önkormányzati bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(4)            A költségvetési bevételi és kiadási előirányzatokat működési bevételek és kiadások, valamint felhalmozási bevételek és kiadások szerinti bontásban, és az ezek alapján megállapított költségvetési egyenleg összegét, továbbá a költségvetési hiány belső és külső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételi, illetve a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási kiadási előirányzatokat önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

(5)^[2] A  működési és felhalmozási hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának 521 377 082 forint és értékpapír értékesítés bevételének 560 000 000 forint igénybevételét rendeli el összesen 1 1 081 377 082 Ft összegben.

A költségvetés részletezése

3. § A Képviselő-testület az önkormányzat 2018. évi költségvetését részletesen a  következők szerint állapítja meg:

        (1)Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3.            melléklet részletezi.

        (2)Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi                  fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.    

        (3)Az Önkormányzat 2018. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.    

        (4)Az Önkormányzat költségvetésében beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezése a 6. melléklet               szerinti.

        (5)Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint                        részletezi.

        (6)Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.  

        (7)A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati és a helyi önkormányzat által                irányított költségvetési szervek szerinti megoszlását, és az éves (engedélyezett) létszám előirányzatot és a                    közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 9.1., 9.2., 9.3., és 9.4. mellékletek                  szerint határozza meg.

      (8)^[3] Az Önkormányzat a kiadások között 593 819 612 Ft általános tartalékot állapít meg.

       (9)^[4] 61 031 908 forint fél éves kincstárjegybe lett befektetve Raiffeisen Banknál.

A költségvetés végrehajtásának szabályai

4. § (1)Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

      (2)Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a            polgármester felelős.

    (3)^[5] A költségvetési hiány csökkentése érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának             igénybevételét rendeli el 521 377 082 Ft összegben.

​

      (4)A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem tervezhető.

      (5)A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról                adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében –            nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az                    önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

      (6)Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester                    gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

     (7)Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának                 mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió       forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

     (8)A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

Az előirányzatok módosítása

5. § (1)  Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, átcsoportosításáról a képviselő-testület dönt.

       (2) A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

       (3) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (1) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-                 átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével – negyedévenként^, de legkésőbb az éves                         költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési                         rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti,         törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési               rendelet módosítását.

     (4) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez           jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a  polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

     (5) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között                 átcsoportosítást hajthat végre, azonban az nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére,                 kivéve, ha azt az irányító szerv engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás         miatt.

    (6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő         igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

    (7)Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut,       vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

    (8)A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az       előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

A gazdálkodás szabályai

6.§ (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények                 vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

      (2)A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó              járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási                    megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

     (3)Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz         kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás                   figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a                       felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

    (4)Az önkormányzati hivatal az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában köteles                    naprakész nyilvántartást vezetni.

    (5) Államháztartáson kívülre forrás önkormányzat által történt átadása kizárólag költségvetési előirányzat                        rendelkezésre állása esetén lehetséges.

    (6) A pénzeszközátadás megállapodással, támogatási szerződéssel történhet, melyben rögzíteni kell a támogatás          jogcímét, a támogatás ütemezését, illetve az átvett támogatás felhasználásáról való beszámolási kötelezettséget.

    (7) Államháztartáson kívüli forrás önkormányzat részére történő átvételéről a polgármester dönt, amennyiben az            átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban rögzítésre került és az nem jelent az önkormányzat            számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást, vagy amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára                többlet pénzügyi-kötelezettségvállalást nem jelent. Amennyiben az államháztartáson kívüli forrás átvétele az                  önkormányzat számára többlet pénzügyi-kötelezettségvállalást jelent, 100.000 forint értékhatárig a polgármester,          afölött a képviselő-testület dönt.

   (8) A gazdálkodás során év közben létrejött bevételi többletet a képviselő-testület pénzintézeti lekötés útján                    hasznosítja.

   (9) A polgármester 1,6 millió forint + áfa értékig dönthet a forrásfelhasználásról.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

7.§  (1) Az önkormányzat ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért,                     működtetésért és továbbfejlesztéséért a jegyző felelős.

       (2)  Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a megbízási szerződés útján gondoskodik. A megfelelő               működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.