Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2020. (XII. 07.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Baj Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.

1. A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy megfelelően szabályozza Baj Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, meghatározza az Önkormányzat törzsvagyonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, annak érdekében, hogy a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait az Önkormányzat minél magasabb színvonalon teljesítse.

2. A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya Baj Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára terjed ki.

(2) Az önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, ingó vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok, továbbá a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, kárpótlási jegyek, illetve a gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedések (portfolió vagyon). Az önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

3.§ Az önkormányzat a tulajdonjoga gyakorlásával kapcsolatos feladatait a képviselő-testület és annak szervei útján gyakorolja.

3. Törzsvagyon

4. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, az önkormányzat vagyonának azon része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyont az önkormányzat többi vagyonától elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát az 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat üzleti vagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon részei:

• az NTV. forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon körét megállapító rendelkezéseiben meghatározott vagyonelemek,
• helyi közutak, járdák, terek és ezek műtárgyai,
• parkok,
• vizek és közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(2) Helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképesnek megállapított törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető forgalomképessé.

6. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei:

- közművek és közmű jellegű létesítmények,

- alapfokú egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sport intézmények, létesítmények,

- a képviselő-testület szervei elhelyezésére szolgáló középületek,

- köztéri műalkotások,

- muzeális értékek és gyűjtemények,

- mindazon vagyon, amelyet törvény vagy a képviselő-testület korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

4. Üzleti vagyon

7.§ (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingó vagyontárgyakból és vagyoni jogokból áll.

(3) Forgalomképes ingatlanok:

• lakás céljára és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek,
• bel- és külterületi ingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelésre vagy egyéb hasznosításra alkalmas földterületek).

(4) Forgalomképes ingó vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok:

• pénzeszközök és követelések,
• értékpapírok, kötvények, részvények és váltók,
• vállalkozási üzletrészek,
• használati jog.

5. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

8. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyílván.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.

(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont a jogszabályban meghatározott tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.

9. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, – az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.

6. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

10. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

1. a képviselő-testület döntései alapján a szerződéseket megkösse,
2. ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
3. önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
4. közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
5. vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
6. hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
7. döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
8. döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.

11. § (1) Amennyiben az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonát bérleti szerződés útján hasznosítja, úgy a bérbeadásról

1. a képviselő-testület dönt, ha a bérleti szerződés 12 hónapot meghaladó időtartamra szól,
2. a polgármester dönt, ha a bérleti szerződés 12 hónapra vagy annál rövidebb időtartamra szól.

(2) Az önkormányzati vagyon bérbeadására csak abban az esetben van lehetőség, ha a bérleti szerződésben szereplő időszakban a vagyontárgy használatára kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladat ellátása érdekében nincs szükség.

12. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonának és korlátozottan forgalomképes vagyonának értékesítése, hasznosítása előtt, ha az a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, a képviselő-testület pályázati felhívás kiírásáról határozatot hoz, mely tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat alapján a döntést követő 10 napon belül a polgármester

1. egy Komárom-Esztergom megyei napilapban,
2. a község honlapján www.baj.hu
3. a község hirdetőtábláján

pályázati felhívást tesz közzé.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a következőket:

1. a kiíró megnevezését,
2. a kiíró székhelyét,
3. a pályázati eljárás tárgyát,
4. a pályázati eljárás célját,
5. a pályázat elbírálása során alkalmazott bírálati szempontokat,
6. a pályázaton való részvétel feltételeit,
7. az ajánlati kötöttség időtartamát,
8. a pályázati ajánlat benyújtásának helyét,
9.  a pályázati ajánlat benyújtásának módját,
10. a pályázat beadásának határidejét,
11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa és
12. a pályázat elbírálásának határidejét.

(4) A Komárom-Esztergom megyei napilapban egy alkalommal szükséges az (1) bekezdésben meghatározott vagyont meghirdetni. A község honlapján és hirdetőtábláján 15 napig kell a pályázati felhívást közzé tenni.

(5) A pályázati eredmény kihirdetését követő 30 napon belül a polgármester szerződést köt.

13. § Az önkormányzat üzleti vagyona megterhelhető és vállalkozásba bevihető.

7.  Az önkormányzati vagyon hasznosítása

14. § Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a település önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

8.  Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

15. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

1. ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
2. az ingó vagyonát beszerzési értéken,
3. értékpapír vagyonát beszerzési értéken.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
2. ingó vagyon esetén értékbecslés alapján.

9.  Eljárás a tulajdonos képviseletében

16. § (1) A Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el. A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

10.  Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai

17. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe adása közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben történhet.

(2) Az önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

(3) Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.

11.  A követelésről való lemondásának, elengedésének szabályai

18. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveit illető követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozza meg:

1. az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen pl. egészégi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,
2. a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
3. amennyiben az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

19. § (1) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(2) A 19. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben követelésről részben vagy egészben lemondani

1. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt meghaladóan 100.000.- Ft értékhatárig az Önkormányzat és irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a Polgármester;
2. 100.001.-Ft felett az Önkormányzat és irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottságának véleménye alapján minden esetben a Képviselő-testület jogosult.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatáskör ugyanazon adós (kötelezett) tekintetében 5 éven belül csak egy alkalommal gyakorolható.

20. § A követelés elengedésének jelen rendeletben meghatározott eljárását a követelések esetében a jegyző kezdeményezheti.

12.  Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezésről szóló 14/2012. (IV.25..) számú önkormányzati rendelet.

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2020. december 08.

Csákányné dr. Márk Zsuzsanna

               jegyző

1. melléklet az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezésről szóló 102020. (XII.07.) önkormányzati rendelethez

Korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon

2. melléklet az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezésről szóló 10/2020. (XII.07.) önkormányzati rendelethez

Üzleti vagyon