Naszály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete
Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testület 9/2021. (XI.8.) önkormányzati rendelete Naszály Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 01Naszály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 8.) önkormányzati rendelete
Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testület 9/2021. (XI.8.) önkormányzati rendelete Naszály Község Helyi Építési Szabályzatáról
Naszály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek (KEMKH Állami Főépítészi Iroda, KEMKH Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, KEMKH Népegészségügyi Főosztály, BFKH Közlekedési Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, HM Állami Légügyi Főosztály, KEMKH Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, KEMKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, KEMKH Földhivatali Főosztály, Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály - Erdőfelügyeleti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály, Bányafelügyeleti Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal, BFKH Népegészségügyi Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat; Budapest Főváros Kormányhivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Örökségvédelmi Osztály; KEMKH Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 3. (Tata); KEMKH Agrárügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály; Almásfüzitő Község Önkormányzata; Dunaalmás Község Önkormányzata; Szomód Község Önkormányzata; Tata város Önkormányzata; Mocsa Község Önkormányzata, Komárom város Önkormányzata) véleményének kikérésével valamint a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (V. 29) önkormányzati rendelet szerint a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Hatály és értelmező rendelkezések
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat hatálya Naszály község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni), a vonatkozó településrendezési és építési, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával lehet.
(3) A tervezett területfelhasználás és telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területfelhasználás megengedett.
2. Fogalommagyarázat
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Főépület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a területfelhasználási egységeknél felsorolt fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.
b) Melléképület: Gépjárműtároló és a főépület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb épület.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:
a) szabályozási vonal
b) szabályozási szélesség, szabályozási elemekre vonatkozó méretek
c) építési övezet, övezet határa
d) építési övezet, övezet jele.
(2) Javasolt szabályozási elemek:
a) belterület határa meglévő-tervezett
b) javasolt telekhatár.
(3) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
a) műemlék
b) műemléki környezet
c) régészeti terület
d) Natura 2000 terület határa
e) magterület
f) pufferterület
g) ökológiai folyosó
h) tájképvédelmi terület
i) Ramsari madárvédelmi terület
j) hidrogeológiai védőidom
k) védőtávolság.
4. Telekalakítás
4. § (1) Új építési telkek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:
a) lakóterületen, oldalhatáron álló beépítés esetén: min. 14 m;
b) lakóterületen, szabadonálló beépítés esetén: min. 16 m;
c) településközponti területen: min. 16 m;
d) intézmény területen: min. 16 m,
e) gazdasági területen: min. 20 m.
(2) Közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezeti, övezeti előírásainál kisebb méretű telek is kialakítható.
(3) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(4) Közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m, közforgalom elől elzárt magánút 25 m nyomvonal hosszúságig minimum 4,0 m, afölött minimum 6,0 m telekszélességgel alakítható ki. Előbbiek alól kivétel a gyalogút és kerékpárút, mely esetekben a minimális szélesség 3,0 m.
(5) Bármely közút, vagy közforgalom elől nem elzárt magánút esetében az úttengelytől számított 3-3 méteren belül nem helyezhető el fás szárú növényzet.
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. § (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a Szabályozási terv jelöli - csak a Szabályozási terv szerint hajtható végre.
(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, csak abban az esetben helyezhető el, ha az
a) a gyalogossáv szélességét nem csökkenti,
b) a járművezetők kilátását és az utak forgalmát nem veszélyezteti,
c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem korlátozza,
d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg.
(3) Közterületen garázs, sorgarázs nem építhető, valamint pavilon kizárólag autóbuszmegálló számára vagy rendezvények ideje alatt helyezhető el.
(4) A közterület 9 méternél nem szélesebb közlekedési területeit vegyes forgalmú lakóutcaként kell kialakítani.
(5) Közút-fejlesztés a közmű-fejlesztéssel és a közvilágítás-fejlesztéssel összehangoltan végzendő.
(6) Új közutak, utcák kialakításánál
a) 12,0-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor telepítéséhez,
b) a legalább 16,0 m szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor telepítéséhez
kell területet biztosítani.
A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. § (1) Szélkerék, szélerőmű, távközlési magas-építmény, adótorony, önálló antenna építmény
a) magterületen;
b) az ökológiai folyosó területén;
c) Natura 2000 területen;
d) Ramsari területen;
e) régészeti területen;
f) korlátozott használatú mezőgazdasági területen;
g) erdőterületen;
nem létesíthető.
(2) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.
(3) Külterületi fásítás, erdősítés meghatározóan honos fafajok telepítésével és honos erdőállományok kialakításával történhet.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
7. § (1) A belterületen olyan építmény nem létesíthető, ami környezetvédelmi szempontból védőtávolság betartását igényli.
(2) A település belterületén és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó beépítésre szánt területeken, különleges beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges területeken a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
(3) A közcsatornával ellátatlan külterületen és Grébics-puszta belterületén a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani. Tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
(4) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.
(5) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályok által meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.
(6) A szabályozási terven vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50-50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető.
(7) A Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyások partélétől számított 6 m-en belül semmilyen, 10 m-en belül pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény helyezhető el. A társulati kezelésű csatornák partélétől számított 3 m-en belül semmilyen, 6 m-en belül pedig csak ideiglenes létesítmény helyezhető el. A 6 vagy 3 m-es védősávot szabadon kell hagyni a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel, és csak ennek függvényében használható.
(8) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet.
(9) A szennyvíztisztító telep 150 m védőtávolságán belül lakóépület, lakás, üdülőépület, kereskedelmi szállásépület, élelmiszer kereskedelmi, vendéglátó, oktatási és egészségügyi rendeltetésű épület nem építhető.
(10) Állattartó telep, nagy létszámú állattartó telep a belterülettől 500 m védőtávolságon belül nem létesíthető.
(11) Lakóterület határától 500 m védőtávolságon belül új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.
(12) A település környezeti állapotára kedvezőtlen hatással járó (zaj-, levegőszennyezés) sportolási létesítmény (lőtér, motor-, autósport) belterülettől és külterületi rekreációs és turisztikai célú különleges területektől (kastély, rekreációs terület, lovasközpont, horgászturisztikai terület) 500 m védőtávolságon belül nem létesíthető.
A KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
8. § (1) A belterületi építési övezetek előírt közmű ellátottsági mértéke: teljes közművesítés.
(2) A külterületi építési övezetekben és Grébics-puszta belterületén előírt közmű ellátottsági mértéke: részleges közművesítés.
(3) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(4) A közüzemi csapadékvíz csatornába csapadékvíz csak akkor vezethető, ha a csapadékvíz helyben tartása (elszikkasztása, hasznosítása) nem lehetséges a magas talajvíz szint miatt.
(5) A szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények kialakítását és üzemeltetését a vonatkozó hatályos előírások szerint kell végezni, vagy előírásos hatásfokot biztosító helyi kis szennyvíztisztító berendezést és technológiai megoldást kell alkalmazni.
(6) A tervezett közcélú villamos elosztóvezetékek hálózatát úgy kell kiépíteni, hogy a védőtávolságon belül épület és építési hely ne legyen.
(7) Telekalakítás során biztosítani kell minden ingatlannak a közcélú hálózatra történő önálló fogyasztói csatlakozását.
(8) Mobil távközlésre szolgáló bázisállomások vagy adótornyok belterületen vagy beépítésre szánt területen csak gazdasági, vagy mezőgazdasági üzemi területen helyezhetők el.
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
9. § (1) Terepszint alatti építmények csak abban az övezetben létesíthetők, ahol azt az övezeti, építési övezeti előírások nem tiltják.
(2) Az előkert meghatározott mérete egyben az utca felőli építési vonal is, amelyhez főépületet kell csatlakoztatni.
(3) A kialakult utcavonal esetén az előkert méretét az építési telektől 2 irányban 2-2 telek előkerti méretével kell igazolni az illeszkedéshez.
(4) Az oldalkert általános mérete lakóterületen, oldalhatáros beépítésnél legalább 4 m.
(5) A hátsókert mértéke változó az övezeti előírások szerint.
(6) Melléképület elhelyezésére vonatkozó szabályok, melyek függetlenek attól, hogy építési engedély kötelesek vagy sem:
a) Új főépület esetén a melléképület csak a főépülettel együtt tervezhető.
b) Már meglévő főépület esetén melléképület a főépület mögött, annak takarásában létesíthető.
c) Melléképület csak az építési helyen belül állhat.
(7) Saroktelek esetén az épületek elhelyezésénél 2 előkertet és 2 oldalkertet kell figyelembe venni.
(8) Lakó övezetekben és üdülő rendeltetésű épület elhelyezését lehetővé tevő övezetekben fő rendeltetési egységenként 1 gépkocsi elhelyezését kell biztosítani telken belül.
(9) Lakó övezetekben telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, többlakásos társasház nem.
(10)1 Lakó övezetekben saroktelkek esetén, kialakult utcavonal hiányában az előkert általánosan előírt méretétől legfeljebb plusz-mínusz 2-2 m eltérés megengedett.
10. § (1) Az építési helyen belül több épület is állhat. Ilyenkor legalább az egyik főépület az építési vonalra helyezendő.
(2) Új épület építése, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelet szerint kell biztosítani a telken belül a gépjármű elhelyezést.
(3) Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb a telek 10%-a lehet és csak az építési helyen belül alakítható ki.
(4) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.
(5) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6) Az építési övezeteknél az épületekre meghatározott legnagyobb épületmagasság hitéleti és kegyeleti épületeknél, hitéleti épületek tornyánál figyelmen kívül hagyható.
(7) Többszintes tetőtér nem létesíthető.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
11. § (1) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület Lke,
b) Falusias lakóterület Lf,
c) Településközpont terület Vt,
d) Intézmény terület Vi,
e) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz,
f) Különleges sportterület Ksp,
g) Különleges turisztikai terület Ktt,
h) Különleges mezőgazdasági üzemi terület Kmü.
(2) Az egyes építési övezetek építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet tartalmazza.
5. Kertvárosias lakóterület (Lke)
12. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő, kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakóterületi követelményeknek megfelelő kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) szállás jellegű,
f) sport.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben melléképületként
a) gépjárműtároló,
b) az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
c) lakóterületi követelményeknek megfelelő műhely,
d) nyárikonyha, mosókonyha, műterem,
e) kerti növényház (üvegház), fóliasátor legfeljebb 30 m2 alapterülettel
helyezhető el.
(4) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6,0 m-t,
e) komposztáló,
f) csapadékvíz gyűjtő ciszterna,
g) zöldségverem,
h) állat ól
helyezhető el.
(5) A (3) a-d pontok szerinti rendeltetések a főépületben vagy a főépülettel egybeépítve is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetések mellett.
(6) Új főépület elhelyezése esetén gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben és azzal egybeépítve a főépület takarásában alakítható ki.
(7) Kertvárosias lakóterületen állat ól alapterülete nem lehet több 10 m2-nél.
(8) Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, vagy új telekalakításnál 5 m, oldalkert: oldalhatáros beépítésnél 4 m, szabadonálló beépítésnél 3-3 m, hátsókert: 6 m.
(9) Az Lke3 övezetben a hrsz. 075/1 telekből kialakított lakótelkek a Rákóczi Ferenc utcáról nem nyithatóak meg, nem építhetőek be, csak a tervezett belső útról.
(10) A belterület határán lévő hrsz. 783 és 0106 úttelkekről építési telek nem osztható, nem nyitható.
(11) A kertvárosias lakóterület építési övezetei építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
6. Falusias lakóterület (Lf)
13. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) lakó,
b) a lakóterületi követelményeknek megfelelő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés,
c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,
d) szállás jellegű,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) igazgatási, iroda,
g) sport,
h) kulturális, közösségi szórakoztató.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben melléképületként
a) gépjárműtároló,
b) az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,
c) műhely,
d) nyárikonyha,
e) mezőgazdasági épület, állattartó épület
helyezhető el.
(4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) állat ól, állatkifutó,
e) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6,0 m-t,
f) komposztáló,
g) csapadékvíz gyűjtő ciszterna,
h) zöldségverem
helyezhető el.
(5) Állattartó épület a főépülettől legalább 15 m-re létesíthető.
(6) A (2) bekezdés a-h) pontja szerinti rendeltetésű főépületben vagy a főépülettel egybeépítve a (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések is elhelyezhetők.
(7) Falusias lakóterület Lf1 övezetében az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 15 %-át, az Lf2 övezetben 5%-át, és nem lehet több 100 m2-nél. Az Lf3, Lf4 és Lf5 övezetekben állattartó épület nem építhető.
(8) Építési hely: előkert: a kialakult utcavonal szerint, vagy új lakóterület kialakításánál 5 m, Lf5 övezetben 3 m, oldalkert: 4 m hátsókert: Lf1 övezetben 20 m, Lf2, Lf3 és Lf4 övezetben 6 m, Lf5 övezetben 3 m.
(9) Lf4 építési övezetben a telkek nem megoszthatóak, és csak a Rákóczi Ferenc utca felől beépíthetőek, a Zrinyi Miklós utca felől nem, ott csak hátsókert lehet.
(10) A belterület határán lévő 783 és 0106 hrsz-ú úttelkekről építési telek nem osztható, nem nyitható.
(11) Falusias lakóövezetben a gazdasági épület magassága (amennyiben a funkciója ezt indokolja) meghaladhatja a lakóépület magasságát, de legfeljebb 6 m lehet.
(12) A falusias lakóterület építési övezetei építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
7. Intézmény terület (Vi)
14. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.
(2) Intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti,
e) sport és
f) a tulajdonos, használó lakása és szolgálati lakás (főfunkciónként 1 db)
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Intézmény terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.
(4) Intézmény területen a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6 m-t,
helyezhető el.
(5) Építési hely: kialakult környezetben illeszkedés szerint, új beépítésnél az elő-, oldal és hátsókert az épületmagasság fele.
(6) Intézmény terület építési övezeteiben állattartó épület nem építhető lakó funkció esetén sem.
(7) Az intézmény terület építési övezetei építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
8. Településközpont terület (Vt)
15. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.
(4) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény vagy
e) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6 m-t,
helyezhető el.
(5) A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
9. Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)
16. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:
a) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható,
b) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is kialakítható.
(4) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.
(5) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.
(6) Építési hely: elő, oldal- és hátsókert 6 m.
(7) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet építési használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.
10. Különleges sportterület (Ksp)
17. § (1) A Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott építési övezetben a testedzéssel, sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények, valamint a látogatók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek, a közösségi rendezvények kiszolgáló építményei továbbá szállásépület helyezhetők el.
(2) A különleges sportterület építési övezeteiben az építési hely: elő-, oldal és hátsókert az épületmagasság fele.
(3) A telekhatár mentén fa- és cserjesor telepítendő.
(4) Az építési övezet használatának megengedett határértékeit az 1. melléklet 4. táblázat tartalmazza.
11. Különleges turisztikai terület (Ktt)
18. § (1) A Ktt jelű, különleges turisztikai területen a hagyományőrzést és bemutatást, valamint a turisztikát szolgáló, kettőnél több üdülőegységet magába foglaló, üdülő rendeltetésű épület, rendezvényközpont, tábor, kemping, sportolást, vendéglátást, rekreációt szolgáló épület és szállásépület létesíthető.
(2) Az építési övezet területén épület az illeszkedés figyelembevételével építhető.
(3) Különleges turisztikai területen a zöldfelületet ligetes fásítással kell kialakítani.
(4) A különleges turisztikai terület építési övezete használatának megengedett határ-értékeit az 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
12. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
19. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben mezőgazdasági üzemi építmények, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági építmények, agrárturisztikai (lovas-turisztikai) rendeltetésű építmények, továbbá a mezőgazdasági termékfeldolgozás építményei létesíthetők.
(2) Az építési övezetben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.
(3) A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
(4) Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.
(5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben az építési hely: elő-, oldal és hátsókert az épületmagasság fele.
(6) Az építési övezet építési használatának megengedett határértékeit 1. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
20. § Naszály közigazgatási területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:
a) Közlekedési és közmű terület KÖu,
b) Közlekedési terület - vasúti Kök,
c) Zöldterület Z,
d) Erdőterület - védelmi Ev,
e) Erdőterület - gazdasági Eg,
f) Erdőterület - közjóléti Ek,
g) Erdőterület - honvédelmi Eh,
h) Természetközeli terület Tt,
i) Általános mezőgazdasági terület Má,
j) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko,
k) Kertes mezőgazdasági terület Mk,
l) Vízgazdálkodási terület V,
m) Különleges terület - temető Kb-t,
n) Különleges egyházi terület Kb-e,
o) Különleges sportterület Kb-sp,
p) Különleges terület - arborétum Kb-a,
q) Különleges terület - kastély Kb-k,
r) Különleges terület - lovasközpont Kb-l,
s) Különleges horgászturisztikai terület Kb-ht,
t) Különleges terület - gázfogadó Kb-g,
u) Különleges terület - vízmű Kb-v,
v) Különleges terület - szennyvíztisztító telep Kb-sz,
w) Különleges külszíni bányaterület Kb-b,
x) Különleges külszíni bányaterület-inert hulladéklerakó Kb-bi.
13. Közlekedési és közmű terület (Kök, Köu)
21. § (1) Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló) valamint közművek helyezhetők el.
(2) A közlekedési hálózatok elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályozott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási szélességet) kell biztosítani.
a) Országos főút Meglévő 1. sz. közút (K.II.A) Tervezett 1. sz. közút „elkerülő” (K.II.A)
b) Országos mellékutak Meglévő 8134 sz. közút (K.V.A) Belterületen: Hársfa u. (B.V.b.C) Meglévő 8138 sz. közút (K.V.A) Belterületen: Rákóczi u., Fenyves u. (B.V.b.C) Meglévő 8139 sz. közút (K.V.B) Meglévő 8141 sz. közút (K.V.B)
c) Gyűjtő szerepkörű utak Meglévő: Grébicspuszta felé vezető út, (K.VI.C)
d) Lakó és kiszolgáló utak Meglévő és tervezett utcaszakaszok (B.VI.d.C)
e) Kerékpáros hálózati elemek Tervezett Hársfa u., Grébics u..: helyi (előkészítve) Tervezett Malom köz – közig h.-ig: kistérségi
f) Vasútvonal Meglévő: 1. sz. (Bp. – Hegyeshalom)
(3) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva: országos főutak mentén: 100-100 m, országos mellékutaknál 50 – 50 m.
(4) Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.
(5) A helyi külterületi utak (mezőgazdasági kiszolgáló utak), és külterületi, közforgalom elől nem elzárt magánutak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.
14. Zöldterület (Z)
22. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület, ahol a növényzettel borított felület aránya 60 %-nál kevesebb nem lehet.
(2) Zöldterület Z1 övezetében a szabadidő eltöltését – pihenést, játékot, sportolást – szolgáló építmények, sétaút, kerékpárút, köztárgyak, továbbá a zöldterület rendeltetéséhez illeszkedő vendéglátó épület létesíthető.
(3) A Z1 övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan, legfeljebb 5 m épületmagassággal helyezhetők el.
(4) A Z0 övezetben kialakíthatók a pihenést, játékot, sportolást szolgáló építmények, de épület nem létesíthető.
15. Erdőterület (E)
23. § (1) Erdőterület a szabályozási terveken E jellel jelölt erdő művelési ágú és erdő telepítésre tervezett terület.
(2) Az erőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
a) védelmi rendeltetésű (Ev),
b) gazdasági rendeltetésű (Eg),
c) közjóléti rendeltetésű (Ek),
d) honvédelmi rendeltetésű (Eh)
övezetekre tagozódik.
(3) Védelmi rendeltetésű övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:
a) a beépíthető telek területe min. 10.000 m2,
b) a beépítettség mértéke max. 0,5 %,
c) a beépítési mód szabadonálló,
d) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m,
e) előkert, oldalkert, hátsókert legalább 10 m.
(5) Közjóléti rendeltetésű erdő övezetében a látogatók fogadását, az erdei turizmust szolgáló épületek létesíthetők.
(6) Közjóléti rendeltetésű erdőövezetben a (5) bekezdés szerinti épületek, építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:
a) a beépíthető telek területe: kialakult,
b) a beépítettség mértéke max. 5 %,
c) a beépítési mód szabadonálló,
d) az épületmagasság legfeljebb 6 m,
e) előkert, oldalkert, hátsókert legalább 10 m.
(7) Az erdei turizmust szolgáló épületnek nem minősülő építmények a (2) bekezdés a)-c) pont szerinti erdőövezetben kialakíthatók.
(8) Honvédelmi rendeltetésű erdőövezetben csak a honvédelmet szolgáló építmények létesíthetők.
16. Mezőgazdasági terület
24. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a felszíni vizek védelme, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) és
c) kertes mezőgazdasági terület (Mk).
(2) Mezőgazdasági területen, ha az övezeti előírások lakás, lakóépület létesítését lehetővé teszik, azok csak az árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység gazdasági épületeinek megépítésével egyidejűleg, vagy azt követően létesíthetők.
17. Általános mezőgazdasági terület
25. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.
(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és -tárolás építményei, saját termék árusítására szolgáló építmények, továbbá lakóépület, lakás és a lovas sportolás, lovas turizmus építményei helyezhetők el.
(3) Általános mezőgazdasági terület Má övezetében az (2) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
a) Beépíthető telek területe
aa) gazdasági épület esetén: min 1,0 ha,
ab) lakóépület esetén: min. 5 ha,
b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: min. 1 ha,
c) Beépítési mód: szabadonálló,
d) Beépítettség mértéke: max. 5 %,
e) Épületmagasság: max. 7,5 m és
f) Előkert, oldalkert: min. 10 m.
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló több tagban lévő mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 5 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület helyezhető el.
(5) A birtokközpont beépítésének feltételei:
a) Beépíthető telek területe: min. 1 ha,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: a birtokközpont telkének 40 %-a, de nem lehet több a beszámított telkek összterületének 5 %-ánál,
d) Épületmagasság: max. 7,5 m és
e) Előkert, oldalkert, hátsókert: min.10 m.
(6) Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.
18. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
26. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területek (Mko-0) a táj- és természetvédelmi, ökológiai, kulturális örökségvédelmi, vízminőségvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek.
(2) Az Mko-0 jelű övezetben épület nem létesíthető.
19. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
27. § (1) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) a vegyes mezőgazdasági használat (szőlő, gyümölcs, kertgazdálkodás) és a pihenést szolgáló terület, ahol pince és egy ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhető el. Az övezet területén állattartó építmény, lakóépület, lakás nem létesíthető.
(2) Az (Mk) jelű övezetben
a) a 720 m2-nél kisebb területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
b) a 720-1500 m2 területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken, és
c) az 1500 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 5 %-a, de legfeljebb 60 m2 lehet.
(3) Zártkerti művelésből kivett telken az (1) bekezdés szerinti építmények létesíthetők a következő előírások szerint:
a) a beépíthető telek területe min. 720 m2,
b) egy gazdasági épület létesíthető, amelynek alapterülete a telek területének 5%-a lehet, de nem lehet több 60 m2-nél.
(4) Az övezet területén a gazdasági épület épületmagassága nem lehet több 4,5 m-nél.
(5) Az övezetben telekosztással kialakítható telek (földrészlet) szélessége 14 m-nél kevesebb nem lehet.
20. Természetközeli terület (Tk)
28. § (1) Természetközeli terület a mocsár, nádas és az ex lege védett láp területe.
(2) Természetközeli terület övezeteiben épület nem létesíthető.
21. Vízgazdálkodási terület (V)
29. § (1) A vízgazdálkodási terület (V) a szabályozási terveken jelölt tavak és vízfolyások medre.
(2) A vízfolyások szabályozott területén csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak létesíthetők.
(3) A Natura 2000 területtel nem érintett tavak területén a vízgazdálkodással, horgászattal, halászattal összefüggő műtárgyak létesíthetők.
(4) A Natura 2000 területen lévő halastavak V1 övezetében a vízgazdálkodással, halgazdálkodással és madárvédelemmel, madármegfigyeléssel összefüggő műtárgyak létesíthetők.
(5) A Natura 2000 területen lévő halastavak V2 övezetében a (4) bekezdés szerinti műtárgyak, továbbá a madarásztábor, az ökológiai oktatás, ismeretterjesztés, kutatás épületei, továbbá szállásépület létesíthető.
(6) A V2 övezetben építmények a következő feltételekkel létesíthetők:
a) Beépíthető telek területe: 20 000 m2
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 500 m2, de egy épület alapterülete sem lehet több 100 m2-nél
d) Épületmagasság max. 4,5 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
22. Különleges terület - temető (Kb-t)
30. § (1) A különleges terület - temető a Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.
(2) A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: kialakult,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
23. Különleges egyházi terület (Kb-e)
31. § (1) A Szabályozási terven "Kb-e" jellel szabályozott különleges egyházi terület övezetében a temető rendeltetésének megfelelő építmények, továbbá egyházi intézmények létesíthetők.
(2) Az egyházi terület rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: min. 5000 m2,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság 7,5 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
24. Különleges sportterület (Kb-sp)
32. § (1) A Szabályozási terven "Kb-sp" jellel szabályozott különleges sportterület övezetében a rendeltetésnek megfelelő építmények létesíthetők.
(2) A sportterület rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: min. 5000 m2,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
25. Különleges terület arborétum (Kb-a)
33. § (1) A Szabályozási terven "Kb-a" jellel szabályozott különleges terület arborétum övezetében az arborétum fenntartását, bemutatását, az ökológiai ismeretterjesztést, az oktatást, a szabadidő eltöltését, a rekreációt szolgáló építmények létesíthetők.
(2) Az arborétum övezetében az (1) bekezdés szerinti építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: kialakult,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 5 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
26. Különleges terület - kastély (Kb-k)
34. § (1) A Szabályozási terven "Kb-k" jellel szabályozott különleges terület - kastély övezetében kereskedelmi szállásépület, a rendezvényközponthoz kapcsolódó építmények, kiszolgáló építmények és a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások létesíthetők.
(2) A kastély övezetben építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: kialakult,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság műemléki épület esetén: kialakult
új épület esetén: max. 5 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
(3) Az övezet területén a szabályozási terven jelölt megtartandó erdőterületet erdőként kell fenntartani.
(4) Az övezet területét legalább 80%-ban zöldfelületként kell megtartani.
27. Különleges terület - lovasközpont (Kb-l)
35. § (1) A Szabályozási terven "Kb-l" jellel szabályozott különleges terület - lovasközpont övezetében a lovassport, a lovasturizmus, a bemutatási célú állattartás építményei, továbbá kereskedelmi szállásépület és a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.
(2) A lovasközpont rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: min. 2000 m2,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
28. Különleges horgászturisztikai terület (Kb-ht)
36. § (1) A Szabályozási terven "Kb-ht" jellel szabályozott különleges horgászturisztikai terület övezetében közösségi horgászház, horgászkemping, a horgászturizmus egyéb építményei és a halgazdálkodás, horgászat, vízgazdálkodás gazdasági építményei alakíthatók ki.
(2) A horgászturisztikai terület rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: min. 2000 m2,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 4,5 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
(3) A telek területének legalább 60%-át a térségben honos fa- és cserjefajokkal, ligetesen fásított zöldfelületként kell kialakítani.
29. Különleges terület - gázfogadó (Kb-g)
37. § (1) A Szabályozási terven "Kb-g" jellel szabályozott különleges terület - gázfogadó övezetében a rendeltetésnek megfelelő építmények létesíthetők.
(2) A gázfogadó rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: kialakult,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
30. Különleges vízmű terület (Kb-v)
38. § (1) A Szabályozási terven „Kb-v” jellel szabályozott övezetben az ivóvízellátást, a vízkivételt, vízkezelést szolgáló építmények létesíthetők.
(2) A vízmű rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: kialakult,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m és
e) Előkert, oldalkert: min. 5 m.
31. Különleges terület - szennyvíztisztító telep (Kb-sz)
39. § (1) A Szabályozási terven „Kb-sz” jellel szabályozott övezetben a szennyvíztisztító telep rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők.
(2) A telekhatár mentén fa- és cserjesor telepítendő.
(3) A szennyvíztisztító telep rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: min. 2000 m2,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m.
32. Különleges külszíni bányaterület (Kb-b)
40. § (1) A Szabályozási terven „Kb-b” jellel szabályozott külszíni bányaterület övezetben a bányászathoz és a terület rekultivációjához kapcsolódó építmények létesíthetők.
(2) A külszíni bányaterület rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: min. 2000 m2,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m
33. Különleges külszíni bányaterület - inert hulladéklerakó (Kb-bi)
41. § (1) A Szabályozási terven „Kb-bi” jellel szabályozott külszíni bányaterület - inert hulladéklerakó övezetben a bányászathoz, az inert hulladéklerakáshoz, és a rekultivációhoz kapcsolódó építmények létesíthetők.
(2) A külszíni bányaterület - inert hulladéklerakó rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:
a) Beépíthető telek területe: min. 2000 m2,
b) Beépítési mód: szabadonálló,
c) Beépítettség mértéke: max. 10 %,
d) Épületmagasság max. 6 m.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. § (1) Ez a rendelet 2021. december 8-án lép hatályba, és a már benyújtott, de még el nem bírált államigazgatási ügyekben alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2002. (IX.27.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
Övezet jele |
Beépítési mód |
Max. beépítettség % |
Max. épületmagasság m |
Min. telekméret |
Min. zöldfelület % |
Lke1 |
oldalhatáros |
30 |
5,5 |
900 |
50 |
Lke2 |
oldalhatáros |
30 |
5,5 |
500 |
50 |
Lke3 |
szabadonálló |
30 |
5,5 |
1000 |
50 |
Lf1 |
oldalhatáros |
30 |
4,5 |
900 |
40 |
Lf2 |
oldalhatáros |
30 |
4,5 |
900 |
40 |
Lf3 |
oldalhatáros |
30 |
4,5 |
500 |
40 |
Lf4 |
oldalhatáros |
30 |
4,5 |
500 |
40 |
Lf5 |
oldalhatáros |
30 |
4,5 |
500 |
40 |
Övezet jele |
Beépítési mód |
Max. beépítettség % |
Max. épületmagasság m |
Min. telekméret m2 |
Min. zöldfelület % |
Vi |
szabadonálló |
40 |
7,5 |
1000 |
30 |
Vt |
oldalhatáros |
40 |
5,5 |
500 |
30 |
Övezet jele |
Beépítési mód |
Max. beépítettség % |
Max. épületmagasság m |
Min. telekméret m2 |
Min. zöldfelület % |
Gksz-1 |
szabadonálló |
50 |
7,5 |
2000 |
20 |
Gksz-2 |
szabadonálló |
50 |
10,5 |
5000 |
20 |
Övezet jele |
Beépítési mód |
Max. beépítettség % |
Max. épületmagasság m |
Min. telekméret m2 |
Min. zöldfelület % |
Ksp |
szabadonálló |
40 |
7,5 |
1000 |
40 |
Ktt |
szabadonálló |
40 |
7,5 |
1000 |
40 |
Kmü |
szabadonálló |
40 |
12,0 |
3000 |
40 |
A 9. § (10) bekezdését a Naszály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.