Tardos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésben, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésben, 92. § (1)-(2) bekezdésben és 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) alapján kiterjed:

a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;

c) a település közigazgatási területén élő letelepedett személyekre;

d) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;

e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

2. Eljárási rendelkezések

2.§  Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 3. § (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott települési támogatások megállapítását a Szociális Bizottságra, a rendkívüli települési támogatással és a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítéssel kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

3.§ (1)   Az e rendeletben szabályozott települési támogatás megállapítására és a köztemetés

költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítésre irányuló kérelmek a  Tardosi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) nyújthatók be.

(2) A települési támogatás iránti kérelmek

a)  lakhatási támogatás iránti igény esetén e rendelet 1. számú melléklete,

b)  gyógyszertámogatás iránti igény esetén e rendelet 2. számú melléklete,

c)  rendkívüli települési támogatás iránti igény esetén e rendelet 3. számú melléklete

     szerinti nyomtatványon nyújthatók be. 

(3)  A települési támogatás, rendkívüli települési támogatás és a köztemetés költségeinek  megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítés igénylésekor a  kérelmező csatolni köteles

1. a saját, illetőleg a vele egy háztartásban élők Szt. 4.§ (1) bekezdés a) pontja

szerinti jövedelméről szóló igazolásokat;

  b) 14 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását;

3. lakhatási támogatás iránti igény esetén a kérelmező nevére szóló utolsó havi közüzemi számlát, amelynek megfizetéséhez a támogatást kéri;
4. gyógyszertámogatás iránti igény esetén a háziorvos igazolását a tartós betegség                           fennállásáról, várható időtartamáról és a tartós betegséggel összefüggő havi átlagos                   gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltségről;
5. rendkívüli települési támogatás iránti igény esetén a rendkívüli élethelyzet igazolását, amelyek a következők:

ea) amennyiben elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás                      címén kérik, a temetés költségeiről – kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított – számla és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata;

eb)  amennyiben gyógyszer kiváltásához kérik, a gyógyszertár által beárazott, a      diagnosztizált betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó    háziorvosi igazolás;

ec)  betegség, keresőképtelenség miatti igény esetén a betegség időtartamáról

      szóló orvosi igazolás vagy kórházi zárójelentés;

ed) várandós anya részére nyújtott támogatás esetén a terhesgondozásról szóló

       igazolás,

ee) elemi kár (pl: tűz, szél-, illetőleg hóvihar, árvíz, stb.), illetőleg egyéb káresemény   (pl: csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás;

ef) bűncselekmény (pl.: rablás, lopás, betörés, stb.) esetén a rendőrségi jegyzőkönyv.

4.§  (1) A települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás iránti és a köztemetés

költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítési kérelem esetén, ha a támogatást igénylő vagy nagykorú családtagja - lakhatási támogatás esetén háztartásának tagja – jövedelemmel nem rendelkezik, mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy nevezett  az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és a kérelem benyújtását megelőzően  legalább 3 hónapja együttműködő személy, ennek hiányában a kérelmet el kell utasítani. 

2.  Egyedülálló szülő esetében a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell

a) az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,

b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntés másolatát, továbbá a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy egyezség másolatát, vagy a szülők gyámhatóság által jegyzőkönyvbe vett megállapodását és a rendszeresen folyósított (átutalt vagy készpénzben kapott) tartásdíj összegéről szóló igazolást vagy nyilatkozatot;

c) a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát, amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, annak tényének és okának indokolásával.

5.§ (1)  A támogatás kifizetése történhet:

            a)   házipénztárból,

            b)   postai úton,

            c)   bankszámlára utalással,

            d)   közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással.      

(2)  A támogatás természetben is nyújtható.

(3) A támogatás kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell          rendelkezni.

6.§  (1)  A lakhatási támogatásban vagy gyógyszertámogatásban részesülő személy be jelentése vagy hivatalos tudomás alapján a jogosultság feltételeit felül kell vizsgálni. 

(2) Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakhatási támogatásra vagy gyógyszertámogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. 

(3) A lakhatási támogatásra vagy gyógyszertámogatásra való jogosultságot meg kell        szüntetni a támogatásra jogosult személy halála esetén.

(4) A támogatásra jogosult személy halála esetén a lakhatási támogatás vagy gyógyszer       támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

7.§  (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, a Szociális Bizottság a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból

       a) elengedheti,

       b) csökkentheti,

       c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

8. § E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. §-ban meghatározott fogalmak az irányadók.

II.  Fejezet

Települési támogatások

3.  Lakhatási támogatás

9.§ (1) Lakhatási támogatás: a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által

lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások közül a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat vagy szemétszállítási díj  költségeinek viseléséhez nyújtott támogatás.

(2) A támogatás annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem

a) egyedül élő személy esetében nem éri el a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 250 %-át, többszemélyes háztartás esetében 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri vagy meghaladja,

b) az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások:

a) lakás lakbére,

b) gáz-, áram-, víz – és csatornahasználati, szemétszállítási díj, tűzifa és szén költsége.

(4) Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelem beadását megelőző egy nyári (június, július, augusztus), és egy téli hónap (december, január, február) számláinak átlaga alapján kell megállapítani. A költségként figyelembe vehető kiadásokat a (3) bekezdés szerinti számlákkal kell igazolni.  

(5) A támogatás mértéke havi 2.000 – 4.000.- Ft között kerül megállapításra, melyet közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére kell teljesíteni.  

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeg – amennyiben a kérelmező fogyasztása egy közüzemi szolgáltatónál nem éri el a támogatás mértékét – több szolgáltató között megosztható.   

(7) A támogatás a kérelem benyújtásának hónapjának első napjától esedékes.

(8) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(9) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(10)  A (9) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben a közüzemi fogyasztás mérésére lakrészenként külön óra szolgál.

(11)  A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

4. Gyógyszertámogatás

10.§ (1) Gyógyszertámogatás: az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti  közgyógyellátásra nem jogosult tartósan beteg személy gyógyszerkiadásainak viseléséhez nyújtott pénzbeli támogatás.

(2) A támogatás annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, aki

a) egyedül él és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori          legkisebb összegének 250 %-át, havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-át;

b) családban él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az     öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, havi rendszeres gyógyszerköltsége pedig eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

35  %-át.

3.  A gyógyszertámogatás mértéke a háziorvos vagy szakorvos által – tartós betegséggel összefüggő – igazolt havi gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 6.000.- Ft.
4.  A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától esedékes.
5. A gyógyszertámogatás folyósításának időtartama a háziorvos igazolásában megjelölt időszak, de legfeljebb egy év.

(6) Amennyiben az ellátásban részesülő közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

5. Rendkívüli települési támogatás

11.§ (1) Rendkívüli települési támogatás: a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás.

2. Rendkívüli települési támogatás nyújtható
   1. eseti gyógyszerkiadás mérséklésére,
   2. családban nevelkedő gyermek(ek)re tekintettel a család létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerülése okán,
   3. átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel a család kiadásainak mérséklésére,
   4. átmeneti krízishelyzet esetén,
   5. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként.

(3) A (2) bekezdés a) – d) pontjaiban felsorolt rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át.  

(4) A (2) bekezdés  a) – d) pontjában felsorolt rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújtható, oly módon, hogy az összege 3.000 – 20.000.- Ft között kerül megállapításra.

(5) A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a  temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(6) Az (5) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, az egyedül élő esetén annak 400%-át nem haladja meg.

(7) A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás mértéke: 25.000.- Ft.

(8) A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül kell benyújtani.

(9) Nem jogosult rendkívüli települési támogatásra a (2) bekezdés e) pontjára tekintettel az a kérelmező, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(10) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként annak a kérelmezőnek, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

(11) A rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is biztosítható.

12.§  (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek tekinthető a kérelmező vagy

vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vonatkozásában

1. az életvitelszerűen lakott lakást ért – máshonnan meg nem térülő - elemi kárt, illetőleg egyéb káreseményt,
2. tartós, egy hónapot meghaladó kórházi kezelést, vagy egy hónapot meghaladó táppénzes állományt,
3. súlyos közlekedési balesetet,
4. gyermekkel kapcsolatos rendkívüli kiadásokat (nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartását, családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokat),  
5. halálesetet,
6. vagyon elleni bűncselekményt.

(2) Különös méltánylást érdemlő élethelyzet esetén rendkívüli települési támogatás  állapítható meg annak a személynek is, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 11.§ (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított rendkívüli települési támogatás összegét a körülmények mérlegelésével, egyedi elbírálás alapján kell meghatározni, de az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. 

III.  Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátás

6. Köztemetés

13.§  (1) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése

kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíthető az alábbi együttes feltételek alapján:

a) a köztemetés költsége elengedhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és kérelmező, valamint családja az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik;      

             b) a köztemetés költsége részben – 50 %-ig terjedően – elengedhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és  kérelmező, valamint családja az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

7. Idősek köszöntése

14.§ (1) Tardos minden 65. életévét betöltött állandó lakosát – házas és élettársak esetén a nem nyugdíjas félt is - a Képviselő-testület évente egy alkalommal köszönti, vendégül látja és részükre élelmiszerekből álló csomagot ad.

(2) Az idősek köszöntésének megrendezéséről, a vendéglátás módjáról és egyéb feladatainak ellátásáról a Szociális Bizottság határoz.

8. 70 éven felüliek születésnapi köszöntése

15.§  Az önkormányzat nevében minden tardosit hetvenedik életévének betöltésekor, majd azt követően öt évenként, minden nyolcvanötödik életévét betöltött tardosit pedig évente születésnapja alkalmából a Szociális Bizottság vagy a Képviselő-testület egy vagy több tagja személyesen felkeres és köszönt, élelmiszerekből, használati tárgyakból álló ajándékcsomagot ad át. A köszöntés megszervezését a Szociális Bizottság végzi.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások

9. Étkeztetés

16.§ (1) Az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott személyek közül szociálisan rászorult aki:

a) 60. életévét betöltötte, vagy

b) korhatárra tekintet nélkül, akinek

 ba)  egészségi állapota, vagy

 bb) fogyatékossága, vagy

 bc) pszichiátriai betegsége, vagy

 bd) szenvedélybetegsége vagy

 be) hajléktalansága

ezt indokolja.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) fogyatékossági támogatásban,

b) vakok személyi járadékában,

c) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(6) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a) a (1) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi,      szakorvosi igazolást,

b) a (1) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben a (3) bekezdésben felsorolt fogyatékossági támogatást megállapító, folyósítást igazoló határozatot,

c) a (1) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményét,

d) (1) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetést az önkormányzat a Tatai Kertvárosi Óvoda konyhája útján biztosítja, egyébként a Tardos Község Önkormányzata költségvetési szakfeladata, kormányzati funkciója 107051.

(8) Az étel kiszállításáról igény esetén a polgármester gondoskodik.

(9) Az étkezés intézményi térítési díját 4. melléklet tartalmazza.

(10) Az étkeztetéssel kapcsolatos hatáskört – átruházott hatáskörben – Tardos Község Polgármestere gyakorolja.

10. Házi segítségnyújtás

17.§ Az önkormányzat a házi segítségnyújtást Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint biztosítja.

11. Családsegítés

18.§  Az önkormányzat a családsegítést Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint biztosítja.

V. Fejezet

A képviselő-testület által önként vállalt egyéb támogatás

12. Lakáshoz jutás támogatása

19.§ (1) Lakáshoz jutás támogatására kamatmentes kölcsön adható

a) új vagy használt lakás megszerzéséhez vagy

b) fiatal házasoknak első személyi tulajdonú lakásépítéshez vagy megvásárlásához.

(2) Vételár kedvezmény adható lakótelek megvásárlásához.

(3) Támogatás akkor adható, ha

a) lakótelek vásárló esetén a támogatásban részesülő – házaspár esetén legalább az egyik házastárs - életkora nem haladja meg a 35. évet, de a 18. életévét már betöltötte,

b) lakástámogatás esetén a lakás nagysága nem haladja meg a törvényben, kormány rendeletben, meghatározott méltányolható lakásigény mértékét,

c) a támogatásban részesülővel közös háztartásban együtt lakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcszorosát,

d) fiatal házasok első személyi tulajdonú lakáshoz jutásának támogatása esetén a támogatásban részesülők egyike sem töltötte be a 40. életévét,

e) a támogatásban részesülő – házaspár esetén az egyik fél – állandó lakása legalább 3 éve Tardoson van, és

f) a támogatott személy, a támogatás megállapításakor figyelembe vett személyekkel együtt, a lakásba állandó lakosként beköltözésre kötelezettséget vállal.

(4) Lakáshoz jutásra támogatás csak egy jogcímen és ugyanannak a személynek legfeljebb egy alkalommal adható.

20.§ (1) A lakáshoz jutásra adott kamatmentes kölcsön visszafizetésének leghosszabb futamideje – legfeljebb két évre adható türelmi időt is beleszámítva – öt év.

(2) A kölcsönt általában negyedévi vagy havi egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(3) Ha az adós részletfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a késedelem idejére, a lejárt tartozása után, a mindenkori jegybanki alapkamatot köteles fizetni.

21.§ (1) Önkormányzati lakótelek értékesítése esetén annak a vevőnek adhat a Képviselő-testület vételárkedvezményt, aki a 19. § (3) bekezdésének a), c) és e) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A vételárkedvezmény összegét a Képviselő-testület az önkormányzati lakótelek vevőjének kijelölésekor határozza meg.

22.§ (1) A lakáshoz jutással kapcsolatos kamatmentes kölcsönt illetve vételárkedvezményt egy összegben kell visszafizetni a támogatás nyújtásának időpontjától kezdődően a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat szerint számított kamataival együtt, ha

a) a kedvezményhez a Képviselő-testület megtévesztésével jutottak,

b) a lakást cserelakás nélkül elidegenítik,

c) a lakást kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra cserélik,

d) a lakást megfelelő másik lakásra cserélik, de a cserelakás nem Tardoson van,

e) a támogatást nem az engedélyezett célra használják fel, illetve a célnak megfelelő felhasználás ellenőrzését akadályozzák,

f) a vételárkedvezménnyel vásárolt lakótelek beépítési kötelezettségét nem teljesítik.

(2) A támogatással kapcsolatos ingatlan elidegenítése miatt visszafizetési kötelezettség a támogatás igénybevételétől számított 10 évig áll fenn.

23.§ (1) A támogatás végrehajtásával kapcsolatos, valamint pénzintézeti kezelési költség az adóst terheli.

(2) A visszafizetési kötelezettségről a Képviselő-testület esetenként határoz.

24.§ A lakáshoz jutás támogatása iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelem elbírálásához szükséges okiratokat, nyilatkozatokat, különösen az adás-vételi szerződést vagy előszerződést, tulajdoni lap másolatot, jövedelemnyilatkozatot és jövedelem igazolást.

25.§ A támogatásnak az engedélyezett célra történő felhasználásáról a Képviselő-testület döntése alapján el kell számolni, a helyszíni ellenőrzést lehetővé kell tenni.

26.§ A lakáshoz jutás támogatásáról a Képviselő-testület hatósági szerződés megkötésével dönt. A szerződést a Képviselő-testület nevében Tardos Község Polgármestere írja alá.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (III.12.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról,

2. Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 5/2012. (III.12.) önkormányzati rendelet módosításáról.

                         Csabán Béla                                                 Szakmáry Lászlóné

                         polgármester                                                         jegyző