1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kecskéd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) 1 Az önkormányzat székhelye és pontos címe: 2852 Kecskéd, Vasút utca 105.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kecsked.hu

(4) Az önkormányzat illetékességi terülte: Kecskéd község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet Kecskéd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(6) Az önkormányzati képviselő-testület hivatalának pontos elnevezése: Kecskéd Község Polgármesteri Hivatala.

(7) Az önkormányzat képviselő-testületének szervei:

(8) A polgármesteri hivatal munkamegosztási megállapodás alapján gondoskodik az Önkormányzat, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó valamennyi önálló költségvetési szerv bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

(9) A polgármesteri hivatal az önkormányzat és a Kecskédi Német Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltak alapján gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat, mint önálló költségvetési szerv bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a gazdálkodási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Az együttműködési megállapodást a 2. melléklet tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A jelképek és azok használatát külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön önkormányzati rendeletet alkotott.

3. § Kecskéd Község Önkormányzata nemzetközi kapcsolatot ápolhat, testvérkapcsolati szerződést köthet. Nemzetközi, testvérkapcsolati szerződés kötése szándékáról, tartalma meghatározásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet. Kecskéd község testvérkapcsolata: Biedenkopf (Németország).

4. § Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján feladatai hatékonyabb ellátása, érdekeinek kifejezése érdekében önkormányzati társulásokban, önkormányzati szövetségekben vesz részt.

5. § A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv. ) 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról az (1) bekezdésben rögzítetteken túli esetekben dönthet.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről évente legalább egy alkalommal rendes ülésen beszámol.

(4) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik egyesületekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel, valamint ezen szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja a képviselő-testület és bizottságai üléseire.

(2) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a vármegyei önkormányzattal.

(3) A (2) bekezdésben említett együttműködés keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartást a polgármester látja el.

8. § (1) Kecskéd Község Önkormányzata anyagi lehetőségei függvényében szabadon dönt arról, hogy az Mötv.-ben megfogalmazott kötelező feladatokon túl milyen további önként vállalt feladatok ellátásra vállalkozik.

(2) Az önként vállalt feladatok támogatása nem veszélyeztetheti az alapvető és kötelező feladatok ellátást, ezért annak mértékét támogatási területenként évente, az önkormányzati költségvetés készítésekor felül kell vizsgálni.

9. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot köteles meghatározni, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő hat hónapon belül.

(2) A polgármester az előterjesztést a bizottságok javaslatainak figyelembevételével állítja össze.

(3) A polgármester az önkormányzati ciklus időtartama lejáratát megelőző utolsó képviselő-testületi ülésen Kecskéd község aktuális gazdasági programja végrehajtásáról köteles a testület részére tájékoztatást adni.

(4) A gazdasági program meghatározásához, elfogadásához a képviselő-testület minősített többségű szavazta szükséges.

10. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervi javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A következő évre vonatkozó munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé a tárgyév utolsó képviselő-testületi ülésén. A polgármester a benyújtott munkatervi javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni köteles, ha azokat a munkaterv testület elé terjesztett tervezetébe nem vette fel.

(3) A munkaterv tervezetére a tárgyév november 30-ig javaslatot tehetnek:

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A testület által elfogadott munkatervet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

11. § (1) A képviselő-testület a képviselő-testület ülésén fejti ki működését, tevékenységét, és hatásköreit ülésén gyakorolja.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést és közmeghallgatást tart.

(3) Rendes ülésnek minősül a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra összehívott képviselő-testületi ülés. Minden más időpontban összehívott ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri hivatal dísztermében tartja. Indokolt esetben a meghívóban írtaknak megfelelően a településen lévő más épületben és teremben, vagy helyen is ülésezhet, ha azt az adott körülmények indokolják és ott a tanácskozás feltételei biztosítottak. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

12. § (1) A képviselő-testület esetenként - erre irányuló előzetes döntés alapján nemzeti, községi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására ünnepi ülést tarthat.

(2) Ünnepi ülésen annak ünnepélyességét külsőségekben is elő kell segíteni.

(3) Ünnepi ülésre a képviselő-testület ülése működésére vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

13. § (1) A testület havonta egy rendes ülést tart, július és augusztus hónapban nyári szünetet tart. A rendes ülések a tárgyhónap első hétfőjén 16.00 órai kezdéssel kerülnek összehívásra.

(2) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését legalább az ülés előtt öt nappal írásos meghívóval hívja össze. A meghívót és a meghívóhoz tartozó előterjesztéseket öt nappal a képviselő-testületi ülés tervezett időpontját megelőzően kell megkapniuk a képviselőknek.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a polgármesteri hivatal hirdetőtáblán való elhelyezéssel és a község honlapján történő közzététellel történik.

14. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni a rendes ülésen és az Mötv.-ben foglalt kötelező eseteken túl akkor is, ha:

(2) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése írásos meghívó nélkül is összehívható (pl.: telefonon, e-mailben).

(3) Rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

15. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A meghívón fel kell tüntetni a tanácskozás helyét, idejét, a megtárgyalni kívánt napirendi pontokat és azok előterjesztőit, ill. mely napirendek kerülnek zárt ülésen tárgyalásra, az ülést összehívó nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(3) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok részére a napirendek tárgyalására meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell megküldeni.

16. § (1) A képviselő-testület ülésére a meghívó és az előterjesztések megküldésével meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(3) A képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesz részt a polgármester és a települési képviselő.

(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:

17. § (1) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon, rendkívüli ülést legkésőbb 3 napon belüli időpontra ismételten – új meghívó kiküldésével - össze kell hívni.

(2) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen új napirendek csak sürgősségi indítványként vehetők fel.

(3) A határozatképesség vizsgálata nem csak az ülések megnyitásánál, hanem valamennyi döntéshozatalnál folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyveknek tartalmazni kell.

18. § (1) A képviselő-testület, a polgármester által meghívóban előterjesztett napirendi javaslatáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Új napirend felvételére a képviselő-testület ülésén, a napirendek elfogadása előtt is lehet javaslatot tenni.

(3) Az új napirendi pont felvételére a polgármester, illetve bármely képviselő, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester, bármely képviselő, illetve az előterjesztő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell.

(4) A napirendhez nem kapcsolódó hozzászólásokat, bejelentéseket, tárgyuk megjelölésével az ülés elején kell jelezni.

19. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg. A sorrend meghatározásakor rendeleti javaslat tárgyalása megelőzi a határozati javaslatot, a határozati javaslat, pedig a beszámolót, tájékoztatót, illetve interpellációt. A tárgysorozatot a kérdések, bejelentések zárják le.

(2) A képviselő-testület célszerűségi, szakmai szempontokból ezektől a szabályoktól az adott ülésen hozott egyedi döntéssel eltérhet, a napirend tárgysorozatát felcserélheti.

(3) A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot lezárta és az arra vonatkozó döntést meghozta vagy a döntést elhalasztotta.

20. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést, beszámolót vagy tájékoztatót lehet benyújtani.

(2) Előterjesztésnek minősül az a tárgyalni rendelt téma, amelyet a képviselő-testület ülését megelőzően a 14. § (2) bekezdésében megjelölt határidőn belül- terjesztett elő az arra jogosult.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(4) Az írásbeli előterjesztéseket az arra jogosult vagy kötelezett, az ülés előtt legalább 8 nappal a polgármesterhez nyújtja be.

(5) 8 napon belül, de maximum a képviselő-testület ülését megelőző 2. napig is benyújthatók a nem tervezhető, de döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

(6) Az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra, vagy szóban hangozhat el. Szóbeli előterjesztés akkor alkalmazható, ha az ügy egyszerű, világos, háttere ismert, lényege néhány mondatban összefoglalható, előkészítést nem igényel, a képviselő-testület által elbírálható.

21. § (1) Az előterjesztéshez melléklet csatolható. A döntés végrehajtásáért lehetőleg egy felelőst kell megjelölni.

(2) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

(3) Az előterjesztések előkészítéséért, a munkatervben meghatározott időben történő leadásáért, az abban foglaltak megalapozottságáért a napirend előadója a felelős.

22. § (1) A képviselő-testület elé beszámolót kell benyújtani valamely feladat elvégzéséről vagy valamely szervezet tevékenységéről.

(2) A képviselő-testület az elé beterjesztett beszámolót egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal, fogadja el.

(3) Döntést nem igénylő kérdésekben a „tájékoztató” megnevezést kell alkalmazni, amelyet a képviselő-testület határozathozatallal tudomásul vesz.

(4) A beszámoló és a tájékoztató követelményeivel kapcsolatban a 21. § és a 22. § -ban foglaltak az irányadók.

23. § (1) Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása bizottsági tárgyalása és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A rendelet-tervezet és a határozati javaslat kiegészítéseknek is helye van, ha a rendelet vagy határozat nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a szabályozás jogszabály értelmében kötelező vagy nem testesítette meg a képviselő-testület jogszabály által nem szabályozott helyi közügyekben kifejteni kívánt szabályozási akaratát.

(2) Amennyiben előkészítetlenség, szakmai indokok vagy jogszabálysértés gyanúja miatt az előterjesztés testületi tárgyalását nem javasolt és ezzel a véleménnyel a polgármester egyetért az előterjesztés testületi tárgyalására nem kerülhet sor. A jogszabálysértés gyanúja kérdésében a jegyzőt meg kell hallgatni.

24. § (1) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával - legkésőbb az ülés kezdési időpontja előtt 1 órával írásban nyújtható be az ülés elnökénél. Sürgősségi indítványt a bizottságok elnökei, a polgármester, a települési képviselők és a jegyző tehetnek.

(2) Ha az ülés elnöke vagy valamely települési képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ennek során az elnök ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.

(3) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügy az adott képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható.

25. § (1) Rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester, a jegyző és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.

(2) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is lehet vonni.

26. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság elnöke vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) Az elnök állapítja meg a képviselő-testületi ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, valamint szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(4) A hozzászólások sorrendiségét az elnök jogosult meghatározni.

(5) A vita megnyitása előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, valamint a jegyző kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A bizottságok elnökei vagy nevükben eljáró képviselő tagjai szintén a vita megkezdése előtt jogosultak bizottságuk álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni és ennek kifejtése céljából az ülés elnökénél szólásra jelentkezni.

(6) Jogszabálysértő döntési javaslat esetén a napirend vitája alatt, annak elfogadása előtt, szükség esetén a vita lezárását követően is a jegyző köteles szólásra jelentkezni és erre a tényre figyelmeztetni a képviselő-testületet. Ilyen esetben a jegyzőnek szót kell kapnia.

27. § (1) A szavazati, illetve tanácskozási joggal rendelkezők, valamint a nyilvános ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok a napirend tárgyalása kapcsán az elnök engedélye alapján szólalhatnak fel. A képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a helyi önszerveződő civil közösségeket.

(2) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.

(3) Az ülés elnökét bármikor megilleti a felszólalás joga.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés elnöke köteles tárgyra térésre felszólítani. Erre az elnököt a képviselő-testület bármelyik tagja figyelmeztetheti. Ismételt eredménytelen felszólítás után az elnök a felszólalótól köteles megvonni a szót.

28. § (1) A vita lezárása előtt az elnök összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésben érdemi válasz szülessen. Kitér az eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra, majd lezárja a vitát.

(2) A vita lezárása után az elnök vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

(3) A vita lezárását követően a döntéshozatal elrendelésétől a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak már nincs helye.

29. § (1) A szavazás előtt a jegyző szükség esetén felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy az SZMSZ-ben előírt feltételeiről.

(2) Az ülés elnöke a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti vagy határozati javaslat módosító javaslatok által érintett rendelkezése felett szavaz (részszavazás), ezután a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.

(3) Ha a polgármester, bármelyik képviselő, jegyző vagy az előterjesztő azt jelzi, hogy a rész-szavazások eredményeként a rendelet vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó kitételeket vagy téves utalásokat tartalmaz, a képviselő-testület határozattal a döntést elhalasztja. vagy a korrekció megvalósításáig az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el. A korrekciós javaslat elkészülte után a képviselő-testület szavaz a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről.

(4) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás lehet nyílt, név szerinti vagy titkos.

(5) A szavazás módjának megválasztását adott napirend tárgyalása során a polgármester, illetve bármelyik képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

30. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazásnál kézfelemeléssel szavaz.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és bármelyik képviselő ezt kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A szavazati arányok a jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek.

31. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők, érthető, hangos "igen", "nem" nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt az elnöknek átadja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni.

32. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás elrendeléséről minősített többséggel dönt a képviselő-testület.

(2) A titkos szavazás szavazólap, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(4) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

33. § A képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges az Mötv-ben foglaltakon túl:

34. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és felelősét.

35. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A képviselő-testület tagja a rendelet megalkotását írásban a képviselő-testületi ülés előtt legalább 8 nappal vagy az ülésen szóban kezdeményezheti a szabályozási tárgykör megnevezésével, és a rendeletalkotással elérni kívánt cél ismertetésével. A szóban tett kezdeményezés csak akkor tárgyalható az ülésen, ha a rendeletalkotás módosító rendelet megalkotására irányul.

(3) Rendelet-tervezethez módosító indítvány az ezt tárgyaló képviselő-testületi ülésre írásban és szóban is tehető.

36. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az ülést követő 5. napon történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeletet 15 napig kell a hirdetőtáblán kifüggeszteni.

(2) A kihirdetett Rendeletet közzé kell tenni a község honlapján.

37. § A települési képviselő a testületi ülés bezárása előtt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökökhöz és tagokhoz, azok feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A képviselő-testület válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő sem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.

38. § (1) A képviselő-testületi ülésről egy példány írásos, kivonatos jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.

(2) A képviselő kérheti, hogy

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt, valamint a hangfelvételt tartalmazó számítástechnikai adathordozót a hivatal kezeli, a jegyzőkönyveket évente bekötteti, és elhelyezi az irattárban.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a polgármesteri hivatalban az állampolgárok, és képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.

(6) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken és a zárt ülésen résztvevőkön kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

39. § (1) A képviselő-testület bizottságait az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A bizottságok a képviselő-testület döntés-előkészítő, végrehajtást szervező, azokban közreműködő, bármely önkormányzati ügyben véleményező, javaslattevő, ellenőrzési joggal és képviselő-testületi felhatalmazás, hatáskör-átruházás alapján meghatározott körben önkormányzati döntési joggal felruházott – egymással mellérendeltségi viszonyban lévő - szervei.

(2) Az egyes bizottság feladat- és hatásköreit, az 1. melléklet tartalmazza.

40. § (1) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről, a – bizottsági tagoknak szóló - meghívó kiküldésével egyidejűleg a polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, és valamennyi képviselőt is értesíteni kell.

(2) A jegyző vagy bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslat elfogadásáról a bizottság soron következő ülésén határoz.

(3) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a képviselő-testület határozatára vagy a polgármester indítványára.

(4) A bizottságok üléseinek szabályaira a képviselő-testület ülésének szabályai az irányadók. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A jegyzőkönyveket az ülést követő 15 napon belül kell elkészíteni.

41. § (1) A képviselő-testület rendes bizottságai esetében a bizottsági tagok száma 5 fő. A bizottság 3 képviselő és 2 nem képviselő tagból áll.

(2) A rendes bizottságok elnevezését és feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot meghatározott feladat ellátására hozhat létre, amely a feladat ellátását követően automatikusan megszűnik.

42. § (1) Egy képviselő legfeljebb 3 állandó bizottságnak lehet tagja, ugyanaz a külső szakember legfeljebb 2 állandó bizottságba választható meg.

(2) A bizottságok munkáját szakmai tanácsadó testületek segíthetik, melyek megalakítását, számát, összetételét az érintett bizottság szabadon határozhatja meg.

43. § (1) Kecskéd község polgármestere megbízatását főállású munkaviszonyban álló tisztségviselőként látja el.

(2) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester feladatai a képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott gazdasági program céljaival összhangban a következők:

44. § Kecskéd község Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

45. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok közösségei számára a helyi ügyekben való részvételre:

(2) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás időpontját és helyszínét legalább 15 nappal előbb a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(4) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. Abban az esetben, amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, akkor a feltett kérdésre a kérdező 30 napon belül, írásban kapja meg a választ.

46. § A képviselő-testület a helyi népszavazás feltételeiről, eljárási rendjéről külön rendeletet alkot.

47. § (1) A képviselő-testület tagjainak, nem képviselő bizottság tagjainak és velük egy háztartásban élő hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatai a közös önkormányzati hivatalban páncélszekrényben kerülnek elhelyezésre.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat előzetes időpont egyeztetés után bárki megtekintheti. A vagyonnyilatkozatokba való betekintést legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság elnökénél kezdeményezni.

(3) A képviselői vagyonnyilatkozat felbontásához a vagyon-nyilatkozatokat kezelő bizottság elnöke és a bizottság egy tagjának együttes jelenléte szükséges. A betekintési jog gyakorlásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A képviselő-testület tagjai által adott vagyonnyilatkozatok vizsgálatát és az összeférhetetlenségi eljárást a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság végzi.

48. § (1) A képviselők összeférhetetlensége illetve méltatlansága ügyében benyújtott kezdeményezéseket a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság vizsgálja ki.

(2) A képviselő a 30 napon belül nem megszűntethető összeférhetetlenség esetén lemondó nyilatkozatát a polgármesterhez nyújtja be.

49. § (1) A hivatal munkarendje:

(2) ügyfélfogadás rendje:

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamig az igazgatási előadó látja el.

50. § Az önkormányzat szakfeladat rendjét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

52. § Ez a rendelet 2024. október 7-én lép hatályba.