1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Vértesszőlős teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: a község területe).

(2) A rendelet mellékletei:

• a) 1. melléklet: Építési övezetek és övezetek összesítő táblázata,
• b) 2. melléklet: Szabályozási tervek
  • ba) 2.1 melléklet: Sz-E jelű egységes szerkezetbe foglalt szabályozási tervlap (digitális adathordozón, nem nyomtatható méretarányban)

2. § (1) A szabályzatban és a szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

• 1. javasolt belterületi határ,
• 2. jellemzően beépítésre szánt terület határa,
• 3. közterületi telekhatár, szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
• 4. építési övezet, övezet határa és jele (a telek beépítési módja, a telek legnagyobb beépíthetősége, az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke, a kialakítható és beépíthető telek legkisebb területe, a telek legkisebb zöldfelületi aránya)
• 5. a mindenkori telekhatárhoz viszonyított terepszint alatti és feletti építési hely
• 6. közterület-alakítási terv alapján kialakítandó
• 7. üregkutatás alapján beépíthető telektömb
• 8. sajátos jogintézmények határvonalai (beültetési kötelezettségű terület határa)
• 9. telken belüli megőrzendő erdő területe
• 10. telepítendő fasor
• 11. kötelező fásítás
• 12. közforgalom elől el nem zárt magánút, ha az önálló övezetbe tartozik,
• 13. kilátás védelem

(2)

(3) a)

• b)

(4) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek:

• 1. irányadó telekhatár
• 2. megszüntető jel
• 3. kerékpárút
• 4. gyalogút
• 5. jelentős közhasználatú parkolóhely
• 6. rekultiválandó terület
• 7. zajvédő, hanggátló kerítés
• 8. közforgalom elől el nem zárt magánút, ha az építési övezeten belül valósul meg.

3. § (1) A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

4. § (1) A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

• a) Építési sáv: a mezőgazdasági kertes övezetekben az építési helyhez hasonlóan a mindenkori telekhatárhoz képest értelmezendő építésre igénybe vehető terület, melyben az oldalhatártól oldalhatárig mozoghat az építési hely a minimális oldalkert megtartásával.
• b) A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény, mely beszámít a telek beépítettségébe (nem azonos a melléképítménnyel).
• c) Hagyományos építőanyag: természetes, vagy természet-közeli anyagok felhasználásával előállított, 50 évvel korábban általánosan használt építőanyag (pl.: agyag, tégla, kő, cserép, réz, cink, fa, üveg, vakolat, műkő, vas, drótfonat).
• d) Házikert: a telek hátsókertjében az építési hely határ és a hátsó telekhatár között mért 10,0 m-t meghaladó telekrész.
• e) Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az épület a meglévő állapothoz igazodóan oldalhatáron állóan elhelyezhető, de nem tartható a szükséges oldalkert méret, illetve az épületek közötti távolság. Telekhatártól telekhatárig is építhető.
• f) Kertépítészeti terv: épület építési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció, melynek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), finom tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.
• g)
• h) Kialakult, beépített terület, beépítés: a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.
• i) Kialakult beépítés: építési telken álló épület/ek telken belüli térbeli helyzete és tömege.
• j)
• k) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, vízelvezető árok feletti egységes áthajtó, személybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás és utcabútorai, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.
• l) Passzív akusztikai védelem: hangszigetelést biztosító nyílászárók alkalmazása, helyiségek zaj elleni védelmet biztosító csoportosítása (pl.: nappali és hálóhelyiségek a csendesebb telekrész felé).
• m) Rendezett telek: a szabályozási vonallal érintett telek telekalakításának végrehajtása az építési jog feltétele.
• n) Traktus szélesség: az épület szerkezeti szélessége, melyet magastető létesítése esetében áthidal a tetőszerkezet.
• o) Telekmélység: a telek oldalsó telekhatárai mentén a közterületi határ és a hátsó telekhatár között mért távolság.

5. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(2) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

6. § (1)

(2) Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembevételével a következő:

• a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján:
  • aa) A kötelező előkert mérete a 2-2 szomszédos telken álló főépület közterület felőli homlokzati síkja által kijelölt építési vonal figyelembe vételével határozható meg.
  • ab) A Tanács utcában az előkert nélküli beépítésű telkeken a főépület közterület felöli homlokzati síkja legfeljebb 3,0 m-es előkert megtartásával adódó építési vonalra is helyezhető, ha az így keletkező előkertet nem kerítik le, s a közterülethez igazodva alakítják ki.
  • ac) A Valusek Dezső utca Jókai utcától délre lévő szakaszán új épület építése esetén előkertként legalább 5.0 m-t kell és legfeljebb 20,0 m-t lehet meghatározni.”
• b) Az oldalkert szélessége:
  • ba) Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter.
  • bb) Oldalhatáron álló beépítési módnál, új beépítés esetén legalább 6,0 m, kialakult beépítés esetén a szomszédos épülettől a megengedett építménymagassággal azonos távolság.
• c) A hátsókert mélysége:
  • ca) a 45 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,
  • cb) a 45 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m,
  • cc) 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25,0 m legyen,
  • cd) 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60,0 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házi-kert).
• d) Ha a beépítés módja oldalhatáron álló építést jelöl, akkor az oldalhatári építési vonal az oldalhatártól 0,0 m-re, vagy legfeljebb 1,0 m-re lehet.

(3) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő, az eredeti terephez viszonyított, 0,75 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(4)

(5) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 60 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(6)

7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

• a)
• b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
• c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
• d) szobor, díszkút, szakrális emlék, pihenést szolgáló eszközök berendezések,
• e) távbeszélőfülke.

(2)

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket zöldfelületként kell kialakítani ott, ahol ezt a közlekedésbiztonság lehetővé teszi és műszaki okok nem akadályozzák.

8. § (1) A szabályozási terven „üregkutatás alapján beépíthető telektömb”jelöléssel ellátott, a földbeszakadás hatásterületéhez tartozó telkeken az üregkutatás megállapításaival összefüggésben lehet építkezni.

(2) Közintézményi telkek és gazdasági övezethez tartozó telkek zöldfelületeinek kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) Az 1. melléklet építési övezeteiben a meglévő beépítésű telkeken épület bővítése, vagy új építése a lehetséges beépítési mértékig, az előírások szerinti építési helyen belül történhet. Építési helyen kívüli meglévő épület, épületrész nem bővíthető, újra nem építhető.

(4)

(5)

(6) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben - szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában- a telket feltáró út, tengelyétől legalább 30 m-re vagy annál távolabbra helyezhető el új épület.

(7) Az 1. sz. főút belterülettől délre eső szakaszának nyugati oldalán épület elhelyezésekor részletes geotechnikai adottságok ismeretében kell az építmények alapozását megválasztani.

(8)

(9)

(10) Az 1. számú főút mentén kialakuló új gazdasági területek építés-előkészítési feladatai között szükséges a főút menti telkeken az 1. sz főút rézsű-lábig a terep-feltöltést/rendezést elvégezni.

10. § (1) Beépítésre szánt területté válnak a szabályozási tervlapon fejlesztésre jelölt gazdasági és lakóterületek.

(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a településszerkezeti terven és a szabályozási terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el.

11. § (1)

(2) Az egyes lakóterületeken az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve alakíthatók ki:

12. § (1) A kertvárosias Lke jelű lakóövezetek építési határértékei a 1. melléklet táblázatában találhatók.

• a)
• b)
• c)
• d) Az Lke/4 jelű aprótelkes építési övezetben:
  • da) Az épületek ikerház jelleggel legalább 10,5 m széles telken telepítendők.
  • db) Új épület építése esetén az előkert a 16,0 m széles közterületek mentén 0,0-5,0 m közötti, a 10,0 m széles közterület mentén legalább 3,0 m legyen, az oldalkert a ténylegesen kialakuló telekhatárhoz viszonyítva legalább 3,0 m legyen. Hátsókertként legalább 6,0 m-es sáv tartandó.
  • dc) Telkenként legfeljebb 1db épület építhető.
  • dd) A magastető fő tetőgerinc iránya a közterülettel párhuzamos legyen. Az iker jellegű egymáshoz kapcsolódó épületeknél a gerinc- és a párkány kialakítás építészeti megjelenése (mérete, anyaghasználata és színezése) azonos legyen
• e)
• f)

13. § (1) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

• a) Lf/1 – kisebb telkes, jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés.
• b) Lf/2 – nagyobb méretű telkek, jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny telekosztás, oldalhatáron álló beépítés.
• c) Lf/3 – szabálytalan alakú, nagyméretű telek szabadon álló beépítéssel.

(2) A falusias Lf jelű lakóövezetek építési határértékei a 1. melléklet táblázatában találhatók.

• a)
• b)
• c)

(3) A falusias lakóövezetekben:

• a) legfeljebb 30 m²-es állattartó épületrész, építmény létesíthető, amelyben szellőzőnyílás a telekhatári homlokzaton nem képezhető. Az állattartó épületrészhez tartozó átmeneti trágyatároló vízzáró módon alakítandó ki.
• b) Az Lf/1 és Lf/2 jelű építési övezetekben a kialakult, vagy legalább a 1. mellékletben meghatározott telekterületen a 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint lehet építeni.
• c) Az Lf/3 jelű építési övezetben közterület rendezése után legalább 2500 m²-es telken épülhet új épület.

14. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

• a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
• b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
• c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
• d) lakóépületek,
• e) közhasználatra részben megnyitott játszó-, pihenő- és díszkertek, sportépítmények,
• f)

(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható.

(4) Az új telekosztás után kialakuló telkek utcafronton mért szélessége min. 17 m legyen.

(5) Az intézményi rendeltetésű telek esetében a hátsókert mérete a telekmélységtől függetlenül minimum 6,0 m lehet.

(6) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

• a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni.
• b) Az épületek kialakítása –az intézményi rendeltetésű épületek kivételével– csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen.
• c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
• d) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).
• e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(7) A Valusek utca menti lakórendeltetésű épület építése, bővítése és felújítása során a passzív akusztikai védelem figyelembe vétele szükséges.

(8) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kikötött időre és módon kell teljesíteni:

• a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 25%-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
• b) az intézménykert kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet.
• c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
• d) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50% mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl.: gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

(9) A Vt jelű településközponti övezetek építési határértékei a 1. melléklet táblázatában találhatók.

• a)
• b)

(10) A Vt/1 és a Vt/2 jelű építési övezetekben új épület a kialakult vagy legalább az 1. mellékletben meghatározott telekterületen a 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint lehet építeni.

(11) A Vt/1 jelű építési övezetben a kialakult 6,5m-es építménymagasság újraépíthető.

(12) A Vt/2 jelű építési övezetben lakóház esetén legfeljebb 5,0 m, intézményi rendeltetésű épület esetén legfeljebb 7,5 m-es építménymagassággal lehet épületet elhelyezni.

15. § (1) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

• a) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 50%-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 25%-át boríthatja.
• b) A gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a szabályozási terven ábrázoltak szerint a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű fás növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló zöldfelület alakítandó ki és tartandó fenn.
• c) A növényzet kialakításakor honos növényfajok, ill. ezek nemesített fajtái alkalmazandók.
• d) Telken belül a parkolók és a burkolt manipulációs terek fásítva alakítandók ki: 3 parkolóhelyenként, illetve ezzel egyenértékben a burkolt felület/200 m²-ként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A 400 m² nagyságot meghaladó burkolt felületeket kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.
• e) A szabályozási terv eltérő rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett az elő-, oldal- és hátsókertek minimálisan 10,0 méteresek.

(2) Az épületeket legalább 50 méterenként tagolni kell, a homlokzati síkban való mozgatással.

16. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

• a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
• b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás,
• c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,
• d) egyéb irodaépület,
• e) közösségi, szórakoztató, kulturális rendeltetésű épületek

létesíthetők, de állattartó épületrész, építmény nem létesíthető.

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek az 1. melléklet táblázatában találhatók.

• a)
• b)
• c)
• d)
• e)
• f) A Gksz/6 jelű gazdasági övezetben:
  • fa)
  • fb) A szabályozási terven jelölt magánút helye és kialakítása a tényleges telekalakítás szerit változhat. Az elő-, oldal- és hátsókertek méretei a kialakuló telekhatárokhoz kell, hogy igazodjanak.
• g) A Gksz/7 jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezésű területrészen háromszintű növényzet telepítendő.
• h) A Gksz-8 jelű építési övezetben a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában:
  • ha) a kötelező zöldfelületen belül fasor telepítési kötelezettség valósítandó meg legalább az elő- és a hátsókertben,
  • hb) az előkert min. 6,0 m, az oldalkert min. 3,0 m
  • hc) a hátsókert min. 10,0 m.

(2a) A Gksz/10 jelű gazdasági övezetben a gazdasági terület és a lakótelkek határán 20,0 m széles védelmi zöldsáv alakítandó ki, melynek 60%-án háromszintű (gyep, cserje, lombkorona szint) növény telepítendő.

(3) A Gksz-gk jelű építési övezet az autópálya remeteségpusztai csomópontja és a golf klub bejárata közti terület, melyen:

• a) az elő- oldal és hátsókert min. 10 m, illetve szabályozási terv szerint.
• b) A területen csak kereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű épület helyezhető el, egyéb gazdasági tevékenységet befogadó épület nem.

(4) A Gksz-mu jelű övezet a gazdasági területen belüli magánút, 0%-os beépítettséggel.

17. § (1) Az ipari terület elsősorban élelmiszeripari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek az 1. melléklet táblázatában találhatók.

• a)

18. § (1) A „Gmü” jelű mezőgazdasági üzemi terület az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen:

• a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók ellátásához szükséges építmények,
• b) állattartó épületek,
• c) terménytárolók,
• d) szerszám- és géptárolók,
• e) vegyszertároló,
• f) terményfeldolgozó,
• g) mezőgazdasági gépjavító,
• h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
• i) termékvezetékek és műtárgyaik,
• j) komposztáló telep és építményei,
• k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A mezőgazdasági üzemi területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, korszerű szerelt és/vagy hagyományos és korszerű szerkezetűek, anyaghasználatúak és természetes építőanyagok színeivel megegyező színezésűek, továbbá magastetős, 17°-30° közötti tető hajlásszögűek lehetnek.

(4) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó határértékek az 1. melléklet táblázatában találhatók.

(5)

(6) A mezőgazdasági telephelyek területén a létesítmények a vonatkozó általános rendelkezések és jelen rendelet környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén építhetők, ill. üzemeltethetők:

• a) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten – (zárt rendszerű) szivárgásmentes trágyakezelési módszerrel történhet.
• b) a talaj és talajvíz állapotát a terület hasznosítása, átalakítása esetén meg kell vizsgálni. Talajszennyeződés feltárása esetén a kárelhárítást az építési engedélyben kikötött módon a létesítmények használatba vételi engedélyének megkéréséig el kell végezni.

19. § (1) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

• a) sportterület (Ksp)
• b) temető területe (Kte)
• c) múzeumi terület (Kmú)
• d) idegenforgalmi lótartáshoz és golfozáshoz kapcsolódó terület (Kid)
• e) szennyvíziszap leürítő területe (Khu)

20. § (1) AKsp jelű sportterület a pihenés, testedzés céljára szolgál, ahol elhelyezhetők:

• a) sportépítmények, sportpályák,
• b) sportpályák kiszolgáló létesítményei
• c) a terület fenntartásához szükséges épület,
• d) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.

(2) A sportterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

• a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 20%-án két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
• b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
• c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes és vízáteresztő burkolatú sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 25 % mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

(3) A sportterület határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók.

21. § (1) A Kte jelű terület a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:

• a) egyházi és világi kegyeleti épületek
• b) sírépítmények, urnatárolók,
• c) a temetkezés céljait szolgáló egyéb építmények,
• d) a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények.

(2) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

• a) a meglévő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, vagy a fa rossz egészségi állapota teszi szükségessé. A növényzet folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
• b) a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő.

(3)

(4) A temető építési övezet határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók.

22. § (1) Az építési övezetben kizárólag a kulturális örökség bemutatását, kezelését, szolgáló létesítmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó, azt kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) A különleges múzeumi építési övezet építési határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók.

(3) Az épületek telken belüli elhelyezése minimálisan 3,0 m-es elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vétele mellett történhet.

23. § (1) Az építési övezetben a kedvtelésből tartott, illetve az idegenforgalmi szolgáltatáshoz szükséges jellegű és méretű állattartó épületek (pl.: lovas istálló), az idegenforgalmi - üdülő népesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, szálláshely-szolgáltatói épület, szolgálati lakóépület/rész helyezhető el.

(2) A különleges terület Kid jelű lovas-idegenforgalmi építési övezetének építési határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók, amelyben.

• a) A trágyatárolás a területen belül csak átmenetileg biztosítható, szivárgásmentes vízzáró kialakítással, az illetékes szakhatósági vélemények figyelembe vételével.
• b) Külterületre eső lovas idegenforgalmi övezet tájképvédelmi szempontból érzékeny terület ezért beépítéséhez látványterv készítése szükséges.

(3) K-id-gk az idegenforgalmi és szabadidős golf tevékenység kiszolgálását, fenntartását szolgáló létesítmények építési övezete, ahol az elő és hátsókert min. 10,0 m, illetve szabályozási terv szerint.

24. § (1) Az építési övezetben kizárólag a települési folyékony hulladékok és szennyvizek kezelését, tisztítását szolgáló létesítmények, műtárgyak, valamint a hulladékkezelési tevékenységhez szorosan kapcsolódó, azt kiszolgáló épületek, építmények – iroda, raktár, járműtároló - helyezhetők el.

(2) Az építési övezet határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók.

(3) A szennyvíztisztító telekhatára mentén legalább 10,0 m-es szélességben többszintű növényzetből álló védő zöld sáv telepítendő, ill. tartandó fenn.

25. § (1) A közutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(2) A tervezett közterületek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza, meglévő belterületi közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek megtartásra kerülnek.

(3) Az M1 jelű út hálózati szerepe autópálya melyek tervezési osztályba sorolása: K.I.A.

(4) Az 1. számú főút (Valusek utca) hálózati szerepe I. rendű főút, melyek tervezési osztályba sorolása: B.III.a.C.

(5) Az 1. számú főút elkerülő szakaszának forgalomba helyezésével a jelenlegi szakasz hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása módosul. A tervezett 1. számú főút elkerülő szakaszának hálózati szerepe I. rendű főút.

(6) Az alábbi közterületek hálózati besorolása gyűjtőút, melyek tervezési osztályba sorolása: B.V.c.C.:

• a) 651/23 - 651/36 hrsz – közterületek,
• b) Petőfi S. utca – Arany J. utca,
• c) Múzeum utca,
• d) Jókai Mór utca,
• e) Tanács utca

(7) A Köu/2 övezetbe tartozó, más helyen be nem sorolt közterületek melyek tervezési osztályba sorolása:

• a) kerékpárút: B.VII. és K.VII.
• b) gyalogút: B.VIII. és K.VIII.
• c) kiszolgáló és lakó út: B.VI.d.C.
• d) külterületi közút: K.VI.C.

(8)

(9)

26. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület: az országos közúthálózati elemek, azok csomópontjai, gyorsforgalmi utak kiszolgáló létesítményei, közösségi közlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, járdák, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)

(3) Ha az övezeti előírások, vagy a szabályozási terv másképpen nem rendelkezik kerítés a közút szabályozási vonallal jelölt tervezett telekhatárára építhető.

(4)

(5)

(6)

(7)

27. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a helyi (települési) közutak azok csomópontjai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók) kerékpárutak és sávok, járdák, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)

(3) Új közúti közlekedési célú közterület kialakításánál biztosítani kell a kétoldali fasor elhelyezhetőségét.

(4) Magánút belterületen csak tömbbelsők feltárására alakítható ki. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak.

(5) Külterületen kerítés az úttengelyt 6m-nél jobban nem közelítheti meg.

28. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasúti vágányok, műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, azok működtetéséhez szükséges építmények, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 100 m² bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmény, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek (parkolók) mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények lehelyezésére szolgál.

(2) A vasút terület Tanács utca és Valusek út felöli része „közterület alakítási terv” alapján rendezendő.

29. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a szükséges

• a) járműtároló (garázs) épületeket,
• b) várakozó (parkoló) helyeket,
• c) rakodóhelyeket,

a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani. Meglévő közintézményeknél, meglévő alapellátást biztosító kiskereskedelmi, szolgáltatói létesítményeknél a parkolási igények létesítményei közterületen is biztosíthatók.

30. § (1) A beépített, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeken is az építés feltétele az új épület övezeti előírása szerinti közművesítettségi szint biztosítása

• a) a központi belterületen az érintett ingatlanok teljes közművesítettségének,
• b) a beépítésre nem szánt területek kertes övezeteiben részleges közművesítettségnek,
• c) az egyéb beépítésre nem szánt övezetekben hiányos közművesítettségnek

a megvalósítása.

(2) Az építés feltétele a beépítésre kerülő fejlesztési területen a terep rendezésének a megtervezése és a felszíni vizek zavarmentes levezetésének a megoldása.

(3)

(4) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történő vezetés megoldásának a hiányában idegen magántelken átvezető bekötővezetékek számára. szolgalmi jogot kell biztosítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti közművesítettség megvalósulásának minősül, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja:

• a) a közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az érintett ingatlan közművekkel ellátható, illetve
• b) a közművek megvalósításra vonatkozó – a közműszolgáltatóval kötött –szerződést.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő esetben a megrendelt közműveknek a használatbavételi engedély kiadásáig el kell készülnie.

31. § (1) Közműhálózatok és közműépítmények védőtávolságán belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság véleménye alapján végezhető.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

32. § (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten legfeljebb 100 méteres megközelítési útvonalat figyelembe véve kell elhelyezni a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a szolgáltató véleményének figyelembe vételével.

(2) Azokban az építményekben, ahol a szükséges oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani, vagy az építmény tűzszakaszolásával kell csökkenteni a tűzivíz igényt.

(3) Szolgalmi jogos átvezetést kell biztosítani a szolgáltató javára a nem közterületen vezetett ivóvíz gerincvezetékek számára:

• a) a Vértesszőlőst ellátó DN 200 meglevő szakaszára a déli gazdasági övezetben,
• b) az Agricola Rt. területén a tervezett DN 150 vezeték nyomvonalára,
• c) a Vértesszőlősi víztároló medencéket ellátó meglevő DN 150 vízvezetéknek a Sólyom utca keresztezése feletti szakaszára,
• d) a DN 500mm átmérőjű Tatai távvezeték Vértesszőlős területén átvezető nem közterületen vezetett szakaszai számára.

(4) Vértesszőlős az I. sérülékeny környezetű vízbázisok, az I.1. fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázisok területén fekszik.

(5) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor kérhető, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.

33. § (1)

(2) A település területén a szennyvíz szikkasztása tilos.

(3) A szennyvíz-elvezetés, -gyűjtés, -kezelés és -elhelyezés esetei:

• a) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési szándék esetén építési engedély csak a település szennyvíz-közhálózatára történő rácsatlakozás engedélyének birtokában kérhető, ha a közterületi közhálózati vezeték az érintett telek határát legalább 30,0 méterre megközelíti.
• b) Ha a szennyvízhálózat a beépítésre szánt területen az építéssel érintett telek közterületi határától 30,0 métert meghaladó távolságban van, akkor átmenetileg a szennyvíz elhelyezés, gyűjtés korszerű, szakszerű közműpótló berendezéssel is megoldható a hálózat kiépüléséig. Ha a szennyvízhálózat a közműpótló berendezéssel rendelkező telket a közterület irányából 30 méternél közelebb eléri, akkor az arra való rákötést (a közcsatorna üzemelésétől számított fél éven belül) meg kell valósítani.
• c) A település beépítésre nem szánt területén, a központi belterülettől, illetve a közművesített területektől távolabbra eső, nagy távlatban csatornahálózattal nem érintett területén az építményben keletkező szennyvizeknek a környezet veszélyeztetését kizáró módon történő szennyvízgyűjtését, kezelését és elhelyezését meg kell oldani

(4)

(5) Vállalkozási, gazdasági, ipari létesítményekből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(6)

34. § (1) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(2)

(3) A felszín alatti vízmozgásra tekintettel a terepszint alatti építkezéseknél a vízáramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

(4) Az Országúton felüli dűlőben, az üreg beszakadás hatásterületéről a csapadékvizeket zárt csapadékvíz-csatornában, illetve vízzáró burkolt árokban ki kell vezetni a területről.

(5)

(6) Építési tevékenység csak akkor folytatható, ha az annak következtében keletkező többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a végbefogadóig.

(7) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró felülettel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjtött csapadékvíz ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(8) Az 1. sz. főút nyugati oldalán a vasúti területig terjedő új beépítésre szánt gazdasági területen a talajadottságok miatt, a burkolt felületekről a talajerózió megakadályozása érdekében a csapadékvíz elvezető rendszert zárt csatornával, vagy burkolt nyílt árkos kialakítással kell kiépíteni

35. § (1) A Tanács utcában és a belterületen belül kialakuló új lakóutcákban új villamos energia ellátási hálózatot (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni.

(2) Az utcák fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására az új villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell helyezni, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni, az állatvilág védett élőhelyeinek, vonulási útvonalainak fennmaradását veszélyeztetni tilos.

(4)

(5)

(6)

(7) A település új gazdasági területein legalább a kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia hálózatokat földkábelben kell megépíteni.

36. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(2) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) Tartályos-gáz telepítése csak a terepszint alatti, vagy földdel takart kialakítású lehet.

37. § (1)

(2)

(3)

(4) Az új gazdasági fejlesztési területek közterületein vezetett új hírközlési hálózatokat földkábelben kell vezetni.

(5)

38. § (1) A zöldterületek építési határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók.

(2) A Zk/1 jelű övezetben épület nem, a közpark funkciót szolgáló, fából készült kerti bútorok elhelyezhetők. A kialakítható legkisebb telekterület 1500 m².

(3) A Zk/2 jelű közpark övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a kialakítható telkek minimális mérete 2500 m².

(4) Az övezet

• a) pihenést és testedzést szolgáló építmények
• b) köztárgyak, műtárgyak
• c) rekreációs célokra alkalmas létesítmények, építmények
• d) kerti építmények
• e) kertgondozás építményei

elhelyezésére szolgál.

(5) A Zk/2 jelű közpark övezetben az építménymagasság tekintetében kivételt képező esetek:

• a) kilátó esetén: max. 7,5 m
• b) fedett szabadtéri színpad esetén: max. 6 m

(6) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, hagyományosan színezettek) lehetnek.

(7) A közpark övezet telkein a kötelező zöldfelület legalább 40%-án háromszintű növényállományt (gyep, cserje, lombkorona szint) kell kialakítani.

(8) Az övezetben intenzív növényfenntartásról kell gondoskodni, aminek érdekében az öntözés feltételeit biztosítani kell.

(9) Az övezet létesítményeinek kertépítészeti kialakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

39. § (1) Az övezet elsősorban aktív pihenési, sportolási, rekreációs célokra alkalmas létesítmények, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet építési határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók.

(3) Az övezet telkén legfeljebb 2db épület helyezhető el melyben lehet:

• a) rekreációs és szociális rendeltetés,
• b) a terület fenntartásához szükséges rendeltetés.

(4) Az építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, hagyományosan színezettek) lehetnek.

(5) Az övezet telkein a minimális zöldfelület minimum 40%-án háromszintű növényállományt (gyep, cserje, lombkorona szint) kell kialakítani.

(6) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér természet-közeli anyagból létesítendő, sportpálya csak gyepes kialakítású lehet.

(7) Az övezet létesítményeinek kertépítészeti kialakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

40. § (1) Az övezet elsősorban talajvédelmi, szélvédelmi zöldfelületek kialakítására szolgál.

(2) Az övezetben:

• a) épület, helyiséget befogadó építmény sem a felszínen, sem a felszín alatt nem helyezhető el, a beépítési mértéke 0 %.
• b) a támfalak rendszere lépcsőzetesen, legfeljebb 2,5 m-es támfalszakasz magassággal építhető.
• c) a támfallépcsők között legalább 1,5 m-es vízszintes növényzettel beültetett zöldfelületi szakasz alakítandó ki.
• d) alkalmazható anyagok: növénytámfal, látszó terméskő, fa.

(3) Az övezetben legfeljebb a gyalogos közlekedést és a fenntartást szolgáló természetes burkolatú út alakítható ki.

(4) A kialakult telek tovább nem osztható, minimális mérete 2000 m².

(5) A kötelező zöldfelület legalább 60%-án háromszintű növényállományt (gyep, cserje, lombkorona szint) kell kialakítani.

(6) A zöldfelület kialakítását kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

41. § (1) Az erdőterület elsődleges rendeltetése szerint a következő övezetekbe tartozik:

• a) védelmi, azaz (Ev) jelű védett és védőerdő
• b) egészségügyi, szociális, turisztikai erdő (Ee)

(2) Az Ev jelű övezethez tartozó erdőrészletek elsődleges rendeltetése a védelem, amelynek:

• a) a természeti területeken, láprekonstrukciós és élőhely gazdálkodási területen megjelenő védett,
• b) levegő és zajvédelmi, földvédelmi, települési környezetvédelmi védő,
• c) erózió és defláció elleni védő,
• d) geofizikai stabilizációs, sérült vagy szennyezett területeken rekultivációs védő funkciója van.

(3) Az övezetben a beépítés mértéke 0%, ahol:

• a) csak erdei berendezések, építmények létesíthetők
• b) a kialakítható legkisebb telek területe legalább 1500 m²

(4)

(5) Kerítés kizárólag természetvédelmi, illetve erdő – és vadgazdálkodási célból létesülhet.

(6) Az „Ee” jelű egészségügyi-szociális, turisztikai erdőterület övezetének építési határértékek az 1. melléklet táblázatában találhatók, melyen:

• a) a terepszint alatti beépítés nagysága legfeljebb a terepszint felettivel azonos lehet,
• b) a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények – pihenőhely, erdei tornapálya, játszótér, ismeretterjesztés építményei –, továbbá a turizmust szolgáló építmények – menedékház, vendéglátó, turisztikai szálláshely-szolgáltató épület – helyezhetők el.
• c) a tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 300 m² bruttó beépített területű alapterületű épületek helyezhetők el,
• d) az építési hely határvonalai a megközelítést biztosító út szélétől 20,0 m, a szomszédos telekhatároktól legalább 50,0 m,
• e) az épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, 20°-45° közötti szimmetrikus tető hajlásszöggel valósíthatók meg.

42. § (1) A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint:

• a) a kertes mezőgazdasági területek Mk/1, Mk/2, Mk/3, Mk/p jelű övezetei,
• b) az általános mezőgazdasági területek Má/1, Má/2, Má/3, Má/4, Má/5, Má/k jelű övezetei, valamint
• c) a korlátozott használatú mezőgazdasági területek, természeti és vízvédelmi jelentőségű területeinek Mv jelű övezete.

(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

• a) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, 20°-45° közötti szimmetrikus tető hajlásszögű tetővel létesíthető, lejtő felöl lejtővel párhuzamos, vagy a lejtő irányában kontyolt kialakítással.
• b) A vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban épületek, nyomvonalas építményeken kívül egyéb építmények nem helyezhetők el, a gyepművelésű területhasználat megőrizendő.
• c) Állatok tartása a vonatkozó jogszabályokban, előírt környezetvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával történhet.
• d) Általános mezőgazdasági terület (Má/) és korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mv) övezeteiben, az épületek elhelyezése és építészeti kialakítása során az alábbiakat kell alkalmazni:
  • da) az építési hely határvonala a szabályzat, vagy a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában a telekhatártól legalább 20,0 méter, valamint a 8. § (6) bekezdés szerinti,
  • db) az építési határvonalon kívül, az elő-, oldal- és hátsókertben szabad lépcsőn, és rámpán kívül semmilyen egyéb kerti építmény, felszínen megjelenő egyéb melléképítmény, semmilyen épület nem helyezhető el,
  • dc) az épületek zöldtető alkalmazásával, részben terepbe süllyesztéssel lapostetővel is létesülhetnek,
  • dd) ha a tetőszerkezet fesztávolsága a 12,0 m-t meghaladja a tetőhajlásszöge legfeljebb 30° lehet,
  • de) a tetőhéjazat anyaga lehet égetett cserép, vagy lemezfedés melyek a föld, illetve a magyarországi kövek természetes színeinek megfelelő színezésűek lehetnek,
• e) Ha az építeni kívánt felszíni építmény egy szintben elhelyezni kívánt bruttó alapterülete meghaladja általános mezőgazdasági területen az 500 m² -t, továbbá bármely homlokzatra vetített építménymagassága eléri a 4,5 m-t, akkor az a tájképet jelentősen megváltoztató építménynek minősül, s elhelyezése csak a tájképbe való illeszkedést igazoló egyéb jogszabály szerinti látványterv alapján történhet.

(3) Birtokközpont az Má-5 jelű övezeten kívül egyéb mezőgazdasági területen nem létesíthető.

43. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Mk” jellel jelölt volt zártkerti területek tartoznak. Kertgazdasági, kiskertes övezetekben a táj karakterének erősítése érdekében, az övezetek területe hagyományos szőlő és/vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.

(2) Az övezetben a tájkarakter védelme érdekében – eltérő övezeti előírás hiányában- a szőlő-, gyümölcsművelést, a gyógynövénytermesztést és azok feldolgozását szolgáló, legfeljebb 1db lakórendeltetés nélküli gazdasági épület, építmény helyezhető el.

(3) Gazdasági épület abban az esetben építhető:

• a) ha a telek tulajdoni lap szerinti bejegyzéssel 70 %-ban szőlő-, gyümölcstermesztéssel, vagy kertgazdálkodással hasznosított,
• b) ha a szabályozási terven ábrázolt telket megközelítő közterületi szélesség biztosított,
• c) ha az ivóvízhálózatra való rákötés esetén a szennyvíz legalább zárt, szivárgás mentes szennyvízaknában történő gyűjtése és elszállítása megoldott.

(4) A jelen rendelet hatályba lépése előtt kialakult 720-1500 m² nagyságú, legalább 10,0 m szélességű, M1 autópályától északra lévő kertes területek telkei beépíthetők, telkeken álló épületek, építmények átépítése, bővítése az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig történhet. A 720 m²–nél kisebb, ill. 10,0 m-nél keskenyebb telkek nem építhetők be, a területükön álló épületek nem bővíthetők és nem építhetők újra.

(5) Az övezet egyes telkein az épület az elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési sávon belül helyezhetők el. Az előkert legalább 6,0 m, legfeljebb 16,0 m lehet. Az oldalkert legalább az építménymagassággal megegyező, az építési sáv mélysége legfeljebb 15,0 m. Az építési sávon túli telekterület hátsókertnek tekintendő. Az épületek közötti tűztávolságot telekhatároktól függetlenül (az épületek tényleges homlokzatmagasságának megfelelően) minden esetben be kell tartani.

(6) Az „Új szőlők” elnevezésű kiskertes területen, a gerincen vezetett (032; 031; 2000/29 hrsz-ú) úthoz kapcsolódó kertes mezőgazdasági telek esetén az előkert mérete legalább 10,0 m. Az előkertbe legalább 1db nagy lombkoronát növelő, tájhonos fa ültetendő.

(7) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

• a) Az épület/építmény traktus mélysége legfeljebb 9,0 m lehet.
• b) Az épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).
• c) A tető formálása a lejtő irányában kontyolt, vagy arra merőleges gerinc kialakítású, a lejtő irányában megjelenő oromfalas tetőfelépítmény homlokzati szélessége legfeljebb 4,5m lehet.
• d) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.

(8) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és legalább gyeptakarással alakítható ki.

(9) A kertes mezőgazdasági övezetekben állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiségű) terményt feldolgozó felszíni, vagy felszín alatti gazdasági építmény nem helyezhető el.

(10) Az Mk/1 jelű övezet határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók:

• a) az övezetben 15,0 építési m, vagy annál keskenyebb telek esetén, oldalhatáron lehet gazdasági épületet építeni.
• b) 15,0 m-nél szélesebb telek esetén, szabadon álló beépítéssel is építhető gazdasági épület.
• c) A beépítés mértéke legfeljebb 3% lehet az alábbiak figyelembe vétele mellett:
  • ca) Általános esetben az egy tömegben megépülő építmény bruttó alapterület legfeljebb 75 m2 lehet. Ha a telek területének nagysága meghaladja a 2500 m2-t, akkor 2500 m2-ként lehet további legfeljebb 75 m2 alapterületű épületet létesíteni.
  • cb) A belterületi Szabadság telephez csatlakozó telektömbben az 1308-1339. hrsz.-ig terjedő területen a telkek alapterületének 3%-os mértékéig lehet épületet, építményt elhelyezni.
• d) Az épület építménymagassága legfeljebb 4,0 m lehet, de a lejtő felőli homlokzatra számított építménymagasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t.
• e) A kialakítható és a beépíthető legkisebb telek 1.000 m².
• f) Kerítés a telekhatárokon csak karám jelleggel, és/vagy sövény telepítésével képezhetők. Támfal létesítésénél alkalmazható anyagok: tömör kőfelület, fa. Vadkár elleni kerítés csak a közterületi határok mentén építhető.

(11) Az Mk/2 jelű övezet építési határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók amelyben:

• a) az egy tömegben építhető bruttó alapterület legfeljebb 75 m² lehet,
• b) az épület építménymagassága legfeljebb 4,0 m lehet, de a lejtő felőli homlokzatra számított építménymagasság sem haladhatja meg az 5,0 m-t,
• c) a szennyvíziszap leürítő védőtávolságán belül huzamos emberi tartózkodást, élelmiszer előállítását, tárolását, csomagolását biztosító épületrészek nem létesíthetők.
• d) Az övezetben áttört, vagy drótfonatos kerítés építhető.

(12) Az Mk/3 jelű övezet építési határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók, amelyben:

• a) kialakult és tovább nem osztható a telekszerkezet,
• b) 1000 m² telekterületenként üvegház, fóliasátor 50 m²-ig építhető,
• c) a külterületi övezetben vadkár elleni kerítésen kívül egyéb kerítés nem létesíthető.

(13) Vörösmarty utcai pincesor Mk/p

44. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezethez tartoznak a korlátozott használatú nedves rétek, gyepgazdálkodási területek és az időszakos növényborítottságú szántóterületek.

(2)

(3) Az övezetekben az 50 méternél keskenyebb mezővédő erdősávok, tájfásítási felületek övezetmódosítás nélkül telepíthetők.

(4) Az Má/1

45. § (1) A szabályozási terven jelöltek szerint a vízgazdálkodási övezetek:

• a) V jelű övezet a víztározó területe,
• b) a Váv jelű övezet az állandó vízfelületű terület,
• c) a Viv jelű övezet az időszakosan vízfelületű terület,

melyek kezelő/védősávjában épület, a vízgazdálkodással össze nem függő építmény nem építhető, kivéve a közművek és a közlekedés műtárgyait.

(2) Az övezeten belül csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények, monitoring eszközök helyezhetők el, illetve olyan, természetes anyagokból készített berendezések, bútorzatok (pl. korlát, esőbeálló, jelzőtábla, információs tábla), amelyek az élőhelyek bemutatását lehetővé teszik.

(3)

45/A. § (1) A Kk/g jelű különleges beépítésre nem szánt terület övezetének építési határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók.

• a) Az övezetben a golfozáshoz szükséges pálya és terepalakulatok alakíthatók ki, valamint az alaptevékenységet kiszolgáló építmények (WC, pihenő) illetve a parkfenntartás építményei építhetőek tájbaillesztett módon.
• b) Egy telken, egy épület legfeljebb 100 m² beépített alapterületű lehet.

(2) A Kk/a jelű beépítésre nem szánt különleges autós-szolgáltatás övezet építési határértékei az 1. melléklet táblázatában találhatók.

• a) Az övezetben kamionparkoló, s azt kiszolgáló szociális épület létesíthető.
• b) A szabályozási terven jelölt, az autópálya menti 20,0 m széles sávban háromszintű növényzet telepítendő.
• c) A minimálisan kialakítható telek közmű elhelyezése érdekében területi korlát nélküli.

46. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszán a szabályozási terven jelölt, az úttengelytől mért védőtávolságon belül épület, egyéb felszínen megjelenő építmény létesítése a vonatkozó jogszabályok által meghatározott feltételek szerint lehetséges.

(2) A közforgalmú vasút esetében a szabályozási terven jelölt, a szélső vágány tengelyétől mért védőtávolságon belül épület, egyéb felszínen megjelenő építmény létesítése a vonatkozó jogszabályok által meghatározott feltételek szerint lehetséges.

(3) A Khu jelű szennyvíziszap kezelő telep telekhatárához mért védőtávolságot a szabályozási terven ábrázoltak alapján kell figyelembe venni.

(4) Gerecsei Tájvédelmi körzettől, a belterületi lakóterülettől és a rekreációs zöldterülettől 100-100 méteren belül kijelölt mezőgazdasági övezetben új gazdasági épületet építeni a szakhatóságok véleményének figyelembe vételével lehet.

(5) A külterületen a mélyfekvésű gyepterületeken a vízfolyások partélétől a környezetvédelmi hatóság állásfoglalásától függően, de legfeljebb 10 m-re építhetők épületek.

(6) Vértesszőlősi I-II. vízmosás partélétől és az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3,0-3,0 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3,0 m, a másik oldalon legalább 1,0 m szélességű sávot fenn kell tartani. Tavak partélétől mérten 3,0 m szélességű sáv a karbantartás számára szabadon hagyandó.

(7) Az Által-ér, a Vértesszőlősi vízfolyás, a társulati kezelésű Vértesszőlős - Baj határárok partélétől számított 6,0 – 6,0 m-t fenntartási célokra, karbantartás számára szabadon kell hagyni. A fenntartási sáv nem építhető be, ezeken a területeken csak gyepgazdálkodás folytatható. Belterületi szakaszon a vízfolyás partvonalához 10,0 m-nél közelebb állattartó épület, trágyatároló, illetve egyéb melléképület nem létesíthető.

(8) A szennyvízcsatorna hálózatra telepített, vagy tervezett körzeti átemelőknek legalább a 20,0 m-es védőtávolságát biztosítani kell, amelyen belül szag és zajhatástól védendő területhasználat, védelmet igénylő épület nem létesíthető.

(9) A 120 kV nagyfeszültségű villamos távvezetékek szabályozási terven jelölt, vonatkozó jogszabályok szerinti védősávján belül építési tevékenység a közműszolgáltató előírásai szerint történhet.

47. § (1) A diffúz légszennyező források esetén telephelyek, rakodóterek rendezetlen, burkolatlan vagy rendszeresen nem lemosható részét, mezőgazdasági üzem, major területét lemosható burkolattal kell ellátni.

(2) A légszennyezettség ökológiai határértékeit érvényesíteni kell a Natura 2000 különleges madárvédelmi területként kijelölt részen; a Gerecsei Tájvédelmi Körzet és annak védőterületén.

48. § (1) Az Által-ér vértesszőlősi szakaszát természetközeli formában és minőségben kell megtartani.

(2) A közigazgatási területen a vezetékes vízellátásba bekapcsolt létesítményeknél az építés csak a rendelkezésre álló szennyvízcsatorna közműhálózatra való rákötés, vagy a közműhálózat kiépítéséig a hatóságok által elfogadott közműpótló kiépítése mellett lehetséges.

(3) Az építéskor a feltöltéshez használt anyagot minősíttetni kell.

(4) Mezőgazdasági szántóterületeken 15% fölötti, gyepterületeken és a kertgazdálkodási övezetben 20-25%-ot meghaladó lejtők esetében 150-200 m-enként gyepes vízelvezető sávok telepítendők. Teraszos tereprendezés esetén a táj karakterének megfelelően a teraszok magasságkülönbsége egyenként legfeljebb 1,2 m lehet, a támfalak kizárólag természetes anyaghasználattal épülhetnek meg.

(5) Szakadó-falak, nagy esésű terepalakulatok, vízmosások, árkos eróziós károk kiküszöbölése, illetve megelőzése érdekében, mérnökbiológiai eszközök alkalmazásával vízmosáskötéseket, sáncos vízelvezető rendszereket kell kialakítani.

(6) Az állattartásból származó trágya – trágyalé átmeneti gyűjtését biztosító gyűjtőhely csak zárt, vízzáróan kiképzett lehet.

(7)

49. § (1)

(2)

(3) Építési törmelék csak az e célra engedéllyel rendelkező területen helyezhető el. A közigazgatási területen lévő vízmosások hulladékkal, építési törmelékkel való feltöltése tilos.

50. § (1) Zaj- és rezgéshatással járó építés, területhasználat, illetve épületben tevékenység zaj- és rezgésvédelmet igénylő területen, illetve védendő épület közelében csak a védendő területre, védendő épületre vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékek teljesülése, zajvédelmi megfelelőség esetén lehet.

(2)

52. § (1)

(2) A Natura 2000 hálózat területeinek jegyzékét a 3.2 melléklet tartalmazza.

(3)

(4) A közlekedési nyomvonalak és vízfolyások kereszteződéseinél hüllő-átjárók is építendők. Új vízelvezető árkok építése, illetve meglevő felszíni vízelvezető vízfolyások átépítése esetén a vízfolyások legalább egyik oldalát a karbantartósávra tekintettel fásítani kell.

(5)

53. § (1) A kulturális örökségvédelem korlátozásait képviselő régészeti emlékek jegyzékét az 3.2. melléklet tartalmazza.

(2) Helyi jelentőségű egyedi táji értékek jegyzékét az 3.2. melléklet tartalmazza

(4) A régészeti védelem alatt álló, valamint a régészeti érdekű területeken építési tevékenységet, vagy 0,3 m mélységet meghaladó földmunkavégzést a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint lehet végezni, s erről értesíteni kell az illetékes múzeumot.

(5)

54. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területre szóló szabályozási terv és szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(2)