Vértesszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az Önkormányzat és a Hivatal elnevezése

1.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése Vértesszőlős Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése Vértesszőlősi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(3) Az Önkormányzat és a Hivatal székhelye: 2837 Vértesszőlős, Templom utca 57.

2.Az Önkormányzat jelképei, kitüntetések, az Önkormányzat hivatalos lapja

2.§ (1) Az Önkormányzatnak a település történelmi múltjából eredő önkormányzati jelképei a község címere és a község zászlója.

(2) Az önkormányzati jelképek formáját és tartalmát, valamint használatuk, alkalmazásuk szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az önkormányzat más jelképeket is alkothat.

3.§ Vértesszőlős Község Önkormányzata „Vértesszőlős Díszpolgára” címet és „Vértesszőlősért Emlékplakett” kitüntetést adományozhat. Az alapítás és adományozás szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Vértesszőlősi Hírmondó, kiadója Vértesszőlős Község Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapját térítésmentesen kapják:

a) a település lakosai,

b) a képviselő-testület és a bizottságok tagjai,

c) az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) Az Önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó kutatómunkához. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.

5.§ Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.vertesszolos.hu (a továbbiakban: honlap).

3. Feladat- és hatáskörök

6.§  Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gytv.) bölcsődei ellátás.

7.§ (1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A bizottságok feladatit és a Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának döntését másodfokon megsemmisítheti, megváltoztathatja, a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

8.§ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

a) a korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházásáról és hasznosításáról szóló döntés /megállapította: Vértesszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2012. (VII.10.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: vagyonrendelet) 3. § (2) bekezdése/,

b) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, gazdasági társaságba történő belépés, kilépés.

4.A Képviselő-testület működése; gazdasági program, munkaterv

9.§ ^[1]

10.§ (1) A Képviselő-testület működésének alapját képezi gazdasági programja, melyet megbízatásának időtartamára határoz meg.

(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez kikéri a képviselők véleményét, javaslatait, annak képviselő-testület elé terjesztését megelőzően.

11.§ (1) A Képviselő-testület éves feladatait munkatervben határozza meg, mely a gazdasági programon alapul.

(2) A következő év munkatervének tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé, legkésőbb minden év utolsó rendes ülésén.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a) a települési képviselő,

b) a bizottság külső tagja,

c) a jegyző,

d) a szlovák és roma települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e) az Önkormányzat intézményének vezetője,

f) a településen közszolgáltatást nyújtó szervezet vezetője,

g) a községben működő civil szervezetek, önszerveződő közösségek.

(4) A javaslatokat minden év november 15-éig írásban kell eljuttatni a polgármester részére.

(5) A polgármester a benyújtott javaslatokat nem köteles a munkaterv tervezetébe felvenni, de azokról és mellőzésük okáról köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

12.§ (1) A munkaterv szerkezetileg két részből áll. Az első rész tartalmazza az ülések és a közmeghallgatás (falugyűlés) tervezett időpontját, helyét, napirendjét, a napirend előterjesztőjét, előkészítőjét és az előterjesztést előzetesen véleményező bizottság megjelölését. A második rész az állami ünnepek helyi megemlékezésének, önkormányzati rendezvények időpontját, helyszínét és a szervezésükkel kapcsolatos egyéb adatokat tartalmazza.

(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselők, a bizottság külső tagjai, az intézményvezetők, a szlovák nemzetiségi önkormányzat elnöke és a munkatervben napirendként szereplő előterjesztéssel érintettek részére.

(3) Az elfogadott munkatervet az Önkormányzat hivatalos lapjában és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

5. A Képviselő-testület ülései

13.§ (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést (továbbiakban együtt: ülés) tart.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tíz ülést tart.

(3) A Képviselő-testületi ülések általános helyszíne a Hivatal tanácsterme, de Képviselő-testületi ülés ettől eltérő helyen is tartható.

(4) A rendes ülések időpontja minden hónap második csütörtöki napja, kezdési időpontja 13 óra.

(5) Rendes ülés tartására július és augusztus hónapban nem kerül sor.

(6) Rendkívüli ülés összehívására olyan ok miatt kerülhet sor, melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna. A rendkívüli ülés kezdő időpontja 17 óra.

6. Alakuló ülés

14.§ Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről és átadja a megbízóleveleket a polgármester és a képviselők részére.

7. Az ülés összehívásának szabályai, meghívó

15.§ (1) A Képviselő-testület üléseit írásbeli meghívóval kell összehívni, a meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.

(2) A polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit, véleményezőit.

(4) A meghívó mellékletét képezi az írásos előterjesztés.

16.§ (1) A Képviselő-testület és a bizottságok külső tagjai részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket elektronikus úton, a Hivatal központi szerverén kell hozzáférhetővé tenni, legkésőbb 3 nappal az ülést megelőzően. A meghívót egyidejűleg e-mailen is meg kell küldeni a képviselők és a bizottságok külső tagjai részére.

(2) Az ülés egyéb meghívottai részére a meghívót, érintettségük esetén a kapcsolódó előterjesztést az (1) bekezdésben meghatározott időpontig kézbesíteni kell. Amennyiben lehetséges, törekedni kell az elektronikus úton történő kézbesítésre.

(3) A 15. § (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint e § (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni rendkívüli ülés összehívása esetén, amennyiben arra – idő hiányában - nincs lehetőség. Rendkívüli ülés esetében az ülés szóban (személyesen, telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

(4) A – nyilvános - rendes ülések meghívóit a lakosság részére a Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni az (1) bekezdésben meghatározott időpontig.

17.§ (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) a bizottságok külső tagjait,

b) az Önkormányzat intézményeinek vezetőit,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) akiket a polgármester, a képviselők, vagy a napirend előadói javasolnak,

e) akinek jelenléte a napirend megtárgyalásához feltétlenül szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) – e) pontjában megjelöltek írásos előterjesztést csak azokhoz a napirendi pontokhoz kapnak, melyekben érintettek, vagy amelyekhez meghívásuk kapcsolódik.

8. Előterjesztés

18.§ (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület munkatervében, a képviselő-testületi ülés meghívójában szereplő vagy az ülésen felvett napirendi ponthoz kapcsolódó írásos anyag.

(2) Az előterjesztés tartalmazza:

a) az előterjesztőt,

b) amennyiben valamely bizottság az előterjesztést előzetesen véleményezi, a bizottság megjelölését és a bizottság véleményét, javaslatait,

c) az előkészítésben részt vevők megjelölését,

d) a döntés meghozatalához szükséges megfelelő információkat,

e) döntési javaslatot (határozati javaslat vagy rendelet-tervezet), esetlegesen döntési alternatívákat.

(3) Amennyiben szükséges, az előterjesztéshez csatolni kell a kérelmet, szerződés-tervezetet, ajánlatot, egyéb fontos dokumentumot.

(4) Az előterjesztés lehet beszámoló vagy tájékoztató is, mely esetben az előterjesztés a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem tartalmaz döntési javaslatot. A képviselő-testület a beszámoló, tájékoztató elfogadásáról határozattal dönt.

(5) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) az Önkormányzat intézményének vezetője,

f) a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,

g) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(6) Az előterjesztés benyújtója felelős azért, hogy az előterjesztés a 16. § (1) bekezdésben meghatározott időpontig a képviselő-testület részére rendelkezésre álljon.

(7) Amennyiben az előterjesztő nem a polgármester vagy a jegyző, az előterjesztés benyújtója az írásos előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 5. napig köteles eljuttatni a –jegyzőn keresztül – a polgármester részére. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból vizsgálja.

(8) ^[2]

(9) Írásbeli előterjesztés készítésétől csak a rendkívüli ülések napirendi pontjai és az ülés meghívójában nem szereplő, a testületi ülésen felvett napirendi pontok esetében lehet eltekinteni. Ilyen esetben az előterjesztés szóban is előterjeszthető.

9. Az ülés és tanácskozás rendje

19.§ (1) Az ülés vezetője az ülés megnyitása előtt a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet. Az ülést csak akkor lehet megnyitni, ha a Képviselő-testület határozatképes. Amennyiben az ülés a meghívóban jelzett időpontot követő 30 percen belül is határozatképtelen, a levezető az ülést bezárja, s meghatározza az ülés új időpontját, mely akár a tárgynapon is lehet, amennyiben a Képviselő-testület határozatképessé válhat. Ebben az esetben a távolmaradó képviselők értesítését telefonon kell megkísérelni.

(2) A Képviselő-testület határozatképességét az ülés vezetője az ülés folyamán végig figyelemmel kíséri. Amennyiben megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenné vált, maximum 30 perces szünetet rendel el. Amennyiben a szünet végét követően a Képviselő-testület nem válik határozatképessé, az ülést befejezettnek nyilvánítja. Ebben az esetben a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalására a Képviselő-testület ülését 8 munkanapon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.   

(3) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülésen az eredeti (meg nem tárgyalt) napiren­deket kell tárgyalni, de ez szükség szerint kiegészíthető új napirendi pontokkal is.

20.§ (1) A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételére, ezen belül határozat hozatalára, rendelet alkotására (sürgősségi indítvány) vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester és bármely képviselő tehet javaslatot az ülésen, még a napirend elfogadása előtt.

A sürgősségi indítvány benyújtója javaslatát indokolni köteles. A javaslatról a Képviselő-testület határozattal dönt.

(2) Sürgősségi indítványként benyújtott, rendelet-alkotásra irányuló új napirendi pontot csak akkor lehet az ülésen a napirendre felvenni, ha az nem új rendelet alkotására vagy hatályos rendelet átfogó jellegű módosítására irányul.

(3) Sürgősségi indítványt olyan ügyben lehet tenni, amelynek soron kívüli tárgyalása rendkívüli ülés összehívását indokolná.

(4) Amennyiben a sürgősségi indítvány tárgyában – a képviselő-testület által átruházott hatáskör keretében – döntésre a képviselő-testület valamely szerve jogosult, a képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy magához vonja-e az ügyet.

21. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetek körébe tartozó valamely napirendi pontot zárt ülés keretében kíván tárgyalni, erről a napirend elfogadása előtt határoz.

(2) A polgármester javaslatára az ülés napirendjét és annak sorrendjét a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(3) Az ülés meghívottai a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat, hozzászólásaikat az „Egyebek” napirendi pont keretében tehetik meg.

22.§ (1) Az ülés vezetője minden napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön tanácskozást nyit.

(2) A tanácskozás megnyitása előtt lehetőséget biztosít az előter­jesztő számára esetleges szóbeli kiegészítésre, ha azt az anyag elkészítése és az ülés közötti időszakban bekövetkezett változások vagy egyéb körülmények indokolják. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, tartalmában annak a döntéshozatal megalapozottságát kell elősegítenie.

(3) Amennyiben az előterjesztést előzetesen valamely bizottság véleményezte, a bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet a bizottság véleményéről, döntéssel kapcsolatos javaslatáról.

(4) Az ülés vezetője ezt követően lehetőséget biztosít a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők részére véleményük, javaslatuk elmondására és kérdések feltevésére, melyre az előterjesztő választ ad. Az adott napirendhez kapcsolódó felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében, a kérdésekre adott válaszokat követően kerülhet sor.

(5) Az azonos napirendi pont tárgyalása során ismételten szót kérők részére az ismételt felszólalás időtartamát az ülés vezetője 2 percre korlátozhatja.

(6) Amennyiben a napirendi pont tárgyalása során úgy tűnik, hogy – megfelelő információ hiányában vagy egyéb ok miatt – a képviselő-testület nem tud döntést hozni, a képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a tárgyalás lezárását és a napirend elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület határozattal dönt.

23.§ (1) A tanácskozást az ülés vezetője akkor zárja le, ha valamennyi véleménynyilvánításra jelentkező befejezte hozzászólását. A tanácskozás lezárása előtt lehetőséget kell biztosítani a napirend előterjesztőjének az elhangzottakkal kapcsolatos véleménynyilvánításra.

(2) A tanácskozás lezárásakor az ülés vezetője ismerteti az esetlegesen előterjesztett módosító, kiegészítő indítványokat.

(3) Az ülés vezetője a döntésre irányuló javaslatokat (határozati javaslat, rendelet-tervezet) egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy először a tanácskozás során elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról kell szavazni az elhangzás sorrendjében, majd végül az előterjesztett javaslatot bocsátja szavazásra.

(4) Az ülés vezetője a szavazás után megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntés pontos tartalmát.

24.§ (1) Az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, az ülés zavartalanságáról, biztosítja az ülés folyamatosságát. Figyelmezteti azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, rendzavarás esetén a rendzavarót rendreutasíthatja. További rendzavarás esetén a rendzavarót kiutasíthatja az ülésről.

(2) Tanácskozási joggal rendelkező személyt az ülésről kiutasítani nem lehet. A Képviselő-testület tagjain kívül az ülésen a bizottságok külső tagjai és a jegyző rendelkeznek tanácskozási joggal.

(3) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője szünetet rendel el. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének összehívására az ülés folytatódik.

24/A. Roma Nemzetiségi Önkormányzat

25. § (1) A nyilvános ülés meghívottak körén kívüli résztvevője a napirend tárgyalásához akkor szólhat hozzá, ha kérésére az ülés vezetője azt engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy napirendhez nem kapcsolódó hozzászólását – az ülés vezetőjének engedélyezése után - az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok lezárást követően mondhatja el.

10. A Képviselő-testület döntései

26.§ (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) kézfeltartás útján történő szavazással hozza. A szavazatok – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – igen vagy nem  tartalmúak lehetnek.

(1a) A Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben – amennyiben kizárására nem kerül sor – a személyes érintettségét bejelentő képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodik tartalmú lehet.

(2) Bármely képviselő-testületi tag kezdeményezheti a döntés név szerinti szavazás keretében történő meghozatalát, melyről a képviselő-testület határozattal dönt.

(3) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője a képviselő-testület tagjainak nevét abc-sorrendben olvassa fel, a képviselő nevének felolvasása után hangosan nyilatkozik. A szavazatok tartalma a jegyzőkönyvben név szerint kerül rögzítésre.

(4) Név szerinti szavazás bármely döntés esetén kezdeményezhető.

(5) A képviselő-testület a közbeszerzési eljárásban a nyertes pályázó kiválasztásáról név szerinti szavazással dönt.

27.§ (1) A Mötv-ben meghatározott esetekben bármely képviselő-testületi tag titkos szavazást kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása előtt a képviselő-testület határozattal három tagú, ad hoc jellegű szavazatszámláló bizottságot választ a képviselő-testület tagjai közül. Az ad hoc bizottság tagjaira és elnökére az ülés vezetője tesz javaslatot.

(3) A titkos szavazás jelzés nélküli borítékba helyezett papírlapon történik, melyet az ad hoc bizottság tagjai adnak át a képviselők részére, majd a szavazást követően a szavazatokat tartalmazó borítékokat összegyűjtik.

(4) Az ad hoc bizottság megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, majd a szavazás eredményéről az ad hoc bizottság elnöke tájékoztatja az ülés vezetőjét.

(5) A szavazás eredményét és a döntés tartalmát az ülés vezetője hirdeti ki a képviselő-testület részére.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét és időpontját, az ad hoc bizottság tagjainak nevét, az elnök megjelölését, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazás közben felmerült fontosabb eseményeket. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

28.§ A Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt:

a) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonon vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítéséről (megállapította: Vagyonrendelet 2. §-a),

b) gazdasági program elfogadásáról,

c) hitelfelvételről, más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról,

d) új közterület elnevezéséről, régi közterület megnevezésének megváltoztatásáról,

e) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról.

29.§ Amennyiben a Képviselő-testület valamely döntése során szavazategyenlőség alakul ki, a témát újbóli szavazásra kell bocsátani, annak eredménytelensége esetén a következő testületi ülés napirendjére kell tűzni.

11. Határozat

30.§ (1) Amennyiben a határozat feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a feladat végrehajtásának határidejét és a felelős megnevezését.

(2) A határozat végrehajtásáért felelős a polgármester, a jegyző, a bizottság elnöke és az önkormányzati intézmény vezetője lehet.

(3) A határozatokról határozat-kivonatot kell készíteni. A határozat-kivonat tartalmazza a „kivonat” megjelölést, az ülés dátumát, a határozatot. A határozat-kivonatot a jegyző hitelesíti és kiadmányozza.

(4) A határozat-kivonatot az érintettek részére rendelkezésre kell bocsátani, melyről a jegyző gondoskodik.

(5) A határozatok rövid tartalmát a Vértesszőlősi Hírmondó következő számában közzé kell tenni, melyről a jegyző gondoskodik.

12. Normatív határozat

31.§ A Képviselő-testület a normatív határozatok esetében megnevezését „Vkt”-ként rövidíti.

13. Önkormányzati rendelet

32.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, a bizottság, bármely képviselő és a jegyző.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotására a javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, az előterjesztő személyétől függetlenül. Amennyiben a rendelet-tervezet előterjesztője nem a jegyző, az előterjesztő legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10 nappal korábban kezdeményezi a jegyzőnél a rendelet-tervezet előkészítését.

(4) A képviselő-testület a bonyolultabb szakmai előkészítést, összetettebb szabályozást igénylő új rendelet vagy átfogó jellegű rendeletmódosítás előkészítésénél kétfordulós tárgyalást határozhat meg. Első fordulóban kijelöli a rendelet-tervezet elkészítéséért felelős előterjesztőt, meghatározza a rendelet főbb szempontjait (célja, hatálya, a szabályozás irányelvei). A második fordulóban kerül sor a rendelet-tervezet érdemi tárgyalására és elfogadására.

(5) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, 15 nap időtartamra, melybe a kifüggesztés és levétel napja nem számít bele. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja a kifüggesztés napja.

14. Jegyzőkönyv

33.§ (1) A Képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv-készítés megkönnyítése érdekében, kizárólag technikai segítségnyújtás céljából az ülésről a jegyzőkönyvvezető hangfelvételt készíthet. A hangfelvételt ebben az esetben a jegyzőkönyv aláírását követően törölni kell.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott alapesettől eltérően, amennyiben az ülésen a képviselő-testület tagja kezdeményezi a hangfelvétel készítését, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt ennek elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a hangfelvétel készítését a képviselő-testület határozattal elfogadja, a hangfelvételt az ülés napjától számított 3 hónapig meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet ebben az esetben is kivonatos formában kell elkészíteni.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározottak alapján készül hangfelvétel az ülésről, és a képviselő-testület valamely tagja az írásos jegyzőkönyv és a hangfelvétel összevetésének szükségességét felveti, ennek elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt. Elfogadás esetén a hangfelvétel és az írásos jegyzőkönyv összevetését a képviselő-testület és a jegyző végzi el.

 (5) Az ülés jegyzőkönyve egy eredeti példányban készül, melyet a Hivatalban kell megőrizni.

(6) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az ülésről készült jelenléti ív,

c) az írásos előterjesztések, az előterjesztés részét képező dokumentumok, határozati javaslat,

d) a rendelet-tervezetek és a kihirdetett rendelet,

e) a jegyzőkönyvben megjelölt egyéb melléklet.

(7) A jegyzőkönyveket éves bontásban, a tárgyévet követő év július 31-éig be kell köttetni. A beköttetésről a Hivatal gondoskodik.

(8) A választópolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe és az ahhoz kapcsolódó előterjesztésekbe a Hivatal hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben tekinthetnek be.

(9) A képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveit – az ülést követő 30 napon belül - az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

15. A Képviselő-testület szervei

34.§ A Képviselő-testület feladatait az alábbi szervei tevékeny közreműködésével látja el:

a) polgármester,

b) a 36. § (1) bekezdésben meghatározott bizottságai,

c) jegyző,

d) a Hivatal,

e) a 42. §-ban meghatározott társulások.

 16. A polgármester, alpolgármester

35.§ (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.  

(2) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

17. Bizottságok

36.§ (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, Pénzügyi és Szociális Bizottság elnevezéssel.

(2) A bizottság tagjainak száma 3, melyből 2 tag a képviselő-testület tagja, egy tag pedig képviselő-testületen kívüli tag (külső tag).

18. Bizottságok működésének szabályai

37.§ (1) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban tölthet be.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a jegyző kijelölése alapján a Hivatal köztisztviselője látja el.

(3) A bizottság évente legalább egyszer – az éves munkatervben meghatározott ülésen - beszámol munkájáról a Képviselő-testületnek.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze írásos meghívóval, melyet a kapcsolódó előterjesztésekkel együtt legkésőbb két nappal az ülés előtt kézbesíteni kell a meghívottak részére. 

(5) A bizottság ülésére tagjain kívül meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(6) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.

(7) A bizottságok adott napirendi pontot együttes ülésen is tárgyalhatnak a bizottsági elnökök kezdeményezésére.

(8) A nyilvános ülések meghívóit a lakosság részére a Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni a (4) bekezdésben meghatározott időpontig.

(9) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek készítése során a 33. § (1)-(6) és (8) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a képviselő-testületen a bizottságot, a képviselő-testület tagjain a bizottság tagjait kell érteni.

19. Jegyző

38.§ (1) A jegyző szóban jelzi az ülésvezetőnek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság működése jogsértő.

(2) A jegyző a képviselő-testület és a bizottság ülésén legkésőbb a szavazás előtt szóban jelzi, ha a szavazásra bocsátott javaslat jogszabálysértő. Amennyiben ennek ellenére a képviselő-testület a döntést meghozza, az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, hogy a jogszabálysértő döntés meghozatalára a jegyző jelzése ellenére került sor. 

39.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek (rendeletek, határozat-kivonatok) nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A határozat-kivonatokat és rendeleteket éves bontásban kell nyilvántartani, ezen túlmenően a hatályos rendeletekről külön nyilvántartást is kell vezetni.

(3) A jegyző feladata a hatályos rendeletek módosító rendeletekkel történő egységes szerkezetbe foglalása.

40.§ A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a szociális és esélyegyenlőségi főelőadó látja el.

20. Polgármesteri Hivatal

41.§ A Képviselő-testület Vértesszőlősi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, melynek szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

21. Társulás

42.§ Az Önkormányzat a következő társulások tagja:

a) Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás,

b) Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás.

22. Titoktartás

43.§ (1) A képviselő, a bizottság külső tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot.

(2) ^[3]

23. Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása

44.§ (1) Ha a képviselő-testület vagy a bizottság tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott – személyes érintettsége miatti – bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület – bármely tagjának kezdeményezésére – ennek ismertté válását követő ülésen kezdeményezheti az így meghozott döntés felülvizsgálatát.

(2) A képviselő-testület (bizottság) az (1) bekezdésben meghatározott esetben bármely tagjának kezdeményezésére dönthet arról, hogy a mulasztó képviselő (bizottsági tag) következő havi tiszteletdíját megvonja.

24. Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

45.§ Az Önkormányzat együttműködik a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal, az együttműködési megállapodás (mely tartalmazza a működési feltételek biztosítására vonatkozó rendelkezéseket) e rendelet 3. mellékletét képezi.

45/A. § Az Önkormányzat együttműködik a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, az együttműködési megállapodás (mely tartalmazza a működési feltételek biztosítására vonatkozó rendelkezéseket) e rendelet 3/A. mellékletét képezi.

25. Az Önkormányzat partner-települései:

46.§ Az Önkormányzat a nemzetközi együttműködés keretében az alábbi külföldi önkormányzattal tart fenn hivatalos testvér-települési kapcsolatot:

a) Muhr am See (Németország)

b) Udvard (Szlovákia).

26. Helyi népszavazás

47.§ (1) Amennyiben valamely kérdésben törvény helyi népszavazás tartását írja elő, a képviselő-testület köteles elrendelni a népszavazást, ha azt a választópolgárok 20 %-a kezdeményezi.

(2) ^[4]

27. Falugyűlés

48.§ (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervek, a lakosság civil szervezeteinek tájékoztatása, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése, a döntések előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében, továbbá az Önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartása céljából falugyűlést tarthat.

(2) A Képviselő-testület esetenként határozza meg, hogy milyen ügyekben tart falugyűlést.

(3) A falugyűlés meghívóját legkésőbb a falugyűlés időpontja előtt 10 nappal közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és amennyiben lehetséges a Vértesszőlősi Hírmondóban.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyen szükség szerint a képviselők, a jegyző és a Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselői is részt vesznek.

28. Közmeghallgatás

49.§ (1) A Képviselő-testület évente – az éves munkatervben meghatározott számú - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a lakosságot legalább 10 nappal előre tájékoztatni kell, erről a polgármester és a jegyző köteles gondoskodni.

(3) A közmeghallgatás meghívóját legkésőbb a közmeghallgatás időpontja előtt 10 nappal közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és amennyiben lehetséges a Vértesszőlősi Hírmondóban.

29. Az Önkormányzat alaptevékenységének funkciók szerinti besorolása

50.§ Az Önkormányzat alaptevékenységének funkciók szerinti besorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

30. Záró rendelkezések

51.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. Vértesszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007. (IV.12.) Kt. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 16/2006. (XII.5.) Kt. rendelet módosítása tárgyában;

2. Vértesszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2010. (X.15.) Kt. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 16/2006. (XII.5.) Kt. rendelet módosítása tárgyában;

3. Vértesszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2011. (II.10.)  önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 16/2006. (XII.5.) Kt. rendelet módosítása tárgyában.

Nagy Csaba                                                 dr. Lázár Gabriella

polgármester                                                      jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került 2014. december 12-én.

                                                                   dr. Lázár Gabriella

                                                                         jegyző