A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdés szerinti hatáskörében eljáró Neszmély község polgármestere - a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva az épített környezet alakításáról és felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár, Budapest Főváros Kormányhivatala Fővárosi Közlekedésfelügyeleti Főosztály Útügyi Osztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal,

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály Bányafelügyeleti Osztály, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Soproni Hatósági Iroda, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész, valamint a Neszmély Község Önkormányzat Képviselő testülete a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (V.30.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendelem el:

1. § Neszmély Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/ 2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 35.§ a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A mezőgazdasági kertes övezetek telkei megközelítésére szolgáló magánutat akkor lehet kialakítani, ha:

a) a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútként kerül kialakításra

b) a magánút szélessége minimum 3-6 méter

c) a magánút közterületre, közútra csatlakozik

e) a biztonságos közlekedés feltételei fennállnak és a közművek elhelyezése biztosítható.

(5) A magánút szélessége abban az esetben lehet kisebb 6 méternél, ha a magánútról feltárt telkek száma maximum 4 telek.”

2. § A HÉSZ 43.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43 § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet általános előírásai:

1. A 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad.
2. A 720 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de a beépítettség mértéke nem növelhető.
3. A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
4. Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
5. A mezőgazdasági területen - a zártkerti művelés alól kivett telek kivételével - lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.
6. Beépítési mód: oldalhatáron álló, ahol az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető
7. Az övezetben lakóépület hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhető abban az esetben, ha biztosított a villamos energia ellátása, az egészséges ivóvíz ellátása, valamint a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben található, művelési ágból kivett területek esetében épületek az alábbiak szerint helyezhetők el.

1. Beépítési mód: oldalhatáron álló, ahol az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető
2. A beépíthető telek területe:                                                               min. 720 m²
3. Beépítettség:               az övezeti jelben feltüntetettek szerint 3-10% között változó

 Mk jelű övezet: max 3 %

Mk-6 jelű övezet: max. 6 %

Mk-8 jelű övezet: max. 8 %

 Mk-10 jelű övezet: max. 10 %

4. A területen a beépítettség maximális mértéke telekmérettől függetlenül max. 130 m² lehet.
5. Építmény magasság:                          gazdasági funkciójú épületek esetében max. 7,5 m

lakóépület esetében max: 4,5 m

6. Az övezetben az építési helyen kívül is elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

1. közmű becsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
4. ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
5. kerti építmény

7. Az övezetben lakóépület hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhető abban az esetben, ha biztosított a villamos energia ellátása, az egészséges ivóvíz ellátása, valamint a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.”

3. § A HÉSZ 60 § (1) bekezdése a következő e) - k) pontokkal egészül ki:

e) 5. melléklet: SZT-1-M1 Szabályozási tervlap

f) 6. melléklet: SZT-2-M1 Szabályozási tervlap

g) 7. melléklet: SZT-2-M2 Szabályozási tervlap

h) 8. melléklet: SZT-2-M3 Szabályozási tervlap

i) 9. melléklet: SZT-2-M4 Szabályozási tervlap

j) 10. melléklet: SZT-1-M5 Szabályozási tervlap

k) 11. melléklet: SZT-2-M6 Szabályozási tervlap

4. § A HÉSZ 2. mellékletét képező SZT-2 jelű tervlapon az e rendelet 1. számú mellékletét képező SZT-2-M6 jelű szabályozási tervlap „tervezési terület határa” jellel határolt területére vonatkozóan az SZT-2-M6 jelű tervlap lép életbe.

5. § Ez a rendelet az kihirdetésétől követő 30. napon lép hatályba.