1. § A rendelet célja, hogy a magasabb rendű jogszabályok keretei között szabályozást adjon a községben tervezett építési szándékot megvalósításhoz és ezáltal élhető községszerkezet és községkép kialakítását biztosítsa.

2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők.

(2) Szabályozási elemek:

3. § Ez a rendeletet

4. § (1) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

(2) Beépítésre nem szánt terület lehet:

5. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:

6. § (1) Belterület a földnyilvántartásban nem „0”-ával kezdődő helyrajzi számú földrészlet.

(2) A község belterülete az alábbi helyrajzi számú területekkel bővül:

7. § (1) A beépítésre szánt területek szintterület sűrűségének és közművesítettségének mértékét a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A település beépítésére szánt területén kialakítandó építési telek megközelítésére szolgáló önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánút minimális szabályozási szélessége 10 m.

(3)

8. § (1) Kialakult állapotának tekintendő a „K” jelű tömb vagy ahol a korábbi telkesítések miatt, nem tudnak teljesülni az övezeti előírások. Ilyen esetben az építési telkek alakítása az ott korábban kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára, beépítettségére és az építmények közötti legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérően is történhet, de a telek mérete nem lehet kisebb, mint a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos területe.

(2) Háromnál több telket tartalmazó tömbben az átlagos telekterület számításnál a legkisebb és legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni a számítás során.

(3) meglévő építési telek megosztása esetén a lakótömbre előírt minimális teleknagyság 10%-kal az előírt alatt maradhat abban az esetben ha már a kialakult tömbben egy hasonló megosztás történt.

9. § (1) Az építési övezetekben a már kialakult területeken a 8.§(1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól a következők szerint is el lehet térni:

(2) Kialakult tömbben az előkert meghatározása során az utcában jellemző állapotot, de minimum 2-2 szomszédos főfunkciójú épület előkert mélységét, kell irányadónak tekinteni.

10. § (1) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és telek nem beépíthető (szabad) területének 50%-a alatt létesíthető.

11. § (1) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta, kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktárló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.

(3) A lakóterületeken (Lf, Lke) a főépületek párhuzamos vagy merőleges gerinccel való elhelyezését a 2-2 szomszédos főépület vizsgálata alapján kell megállapítani.

12. § (1) Falusias lakóterületen (Lf) elhelyezhető építmények: legfeljebb kétlakásos lakóépület is elhelyezhető.

(2) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az 1. mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(3) A falusias lakóterületen (Lf) az építmények (lakó-, melléképítmények) legalább 30-, legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel, színes, pikkelyes fedéssel építendők.

(4) A vegyes terület építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(5) Központi vegyes területen (Vk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 3. mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(6) Települési központi vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a 4. mellékletben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(7) A vegyes területen az építmények (lakó-, melléképítmények) legalább 35-, legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel, színes, cserép fedéssel építendők.

13. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

14. § (1) A különleges terület (K) sajátos használata szerint lehet:

15. § (1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint általános közlekedési és közműterület (KÖu) és kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület (KÖk). lehetnek.

(2) Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület.

16. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni, ha ez nem lehetséges szolgalmi jogot kell létesíteni az elhelyezéshez.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben is szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

17. § (1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a Kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben, légvezeték-tartó oszlop nem maradhat közterületen.

(2) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(3) A közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

18. § (1)

(2) Az (1) bekezdésben említett hálózatok elosztói, gyűjtőpontjai, erősítői csak a föld felszínén vagy az alatt helyezhetők el.

19. § (1)

(2) A vízvezeték- hálózat lehetőleg körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

20. § (1) A vízfolyás, tó, tározó mellett 10-10 m, a kisebb vízfolyások part éleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árokpart éleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, szélességű sávot karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon kell hagyni.

(2) A csapadékvizet a burkolt utakkal feltárt területen, új valamennyi beépítésre javasolt területen csapadékvíz csatornában kell elvezetni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen tartható fenn.

(3) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó pakolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

21. § (1) A gázellátás során szükségessé váló szerelt kémény a hátsókert homlokzat kivételével, csak elburkoltan, tégla-, kő karakterű burkolattal építhető.

22. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z, Zkp), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér. A zöldterületeknek közterületről közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni.

23. § (1) A terven jelölt egyéb rendeltetésű közpark területén, mint szabadidőpark (Zkps) sportlétesítmények és látványtó is elhelyezhető.

(2) A lovassporthoz kapcsolódóan megjelölt közpark (Zkpl) területén elhelyezhető még a lovassport létesítményei, és azzal egy épülettömegben egy max. 100 m2 alapterületű vendéglátó egység is.

(3) A közpart területének legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani, kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek kell lennie.

24. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt beépíthető közpark beépítési jellemzőit a 7. melléklet tartalmazza.

28. § (1) Az erdőterület:

29. § (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület felhasználási egységekbe tartozik:

30. § (1) Állattartásra szolgáló építmények, a település lakott területeitől 500 m-en belül nem létesíthető.

(2)

31. § (1) Kertes mezőgazdasági övezetben (Má-k) a kialakítható új telkek nagysága: 1500 m2, az épületek alapterülete telkenként legfeljebb 90 m2. A területen a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő formájú, anyaghasználatú és tömegű épület létesíthető.

32. § (1) Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területeken (Mák) általános mezőgazdasági művelés esetén gazdasági épület 1,0 ha nagyságú területen helyezhető el, míg lakóépület szőlő művelés esetén 2,0 ha nagyságtól, egyéb művelési ág esetén 10,0 ha nagyságtól helyezhető el.

(2) A szőlőkateszterben nyilvántartott területeken elsősorban csak a szőlőműveléssel, borgazdálkodással, borturizmussal összefüggő épületek létesíthetőek. A területen a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő formájú, anyaghasználatú és tömegű épület létesíthető.

33. § Alternatív energiahasznosításra kijelölt korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területen (Mák/al) az alternatív energiahasznosítás építményei helyezhetőek el a területeken. Az ilyen célra kijelölt területeken a művelési ágból csak a szélenergia építmények alaptestjei által elfoglalt terület kerül kivonásra és az ezeket összekötő üzemi utak. A területek mezőgazdasági művelési jellege megőrizendő.

34. § (1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedrek, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki az egyéb vízügyi jogszabályok figyelembevételével.

35. § (1) A közúthálózat elemeit az alábbi tervezési osztályok szerint kell a szabályozási területek kialakítása során figyelembe venni:

36. § (1) Védett természeti területen az OTÉK szerinti építmények csak akkor és csak úgy létesíthetők, hogy a természeti értékek fenntartása biztosítható legyen.

(2) A vízfolyások rendezése, karbantartsa, vízmosások megkötése csak a természeti és Táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon természetszerűen történhet.

37. § A táj karakterét tereprendezéssel más földmunkával nem változtatható meg.

38. § Lakott területtől 1km-es távolságban tilos a trágya deponálás.

39. § (1) A kerti hulladék megsemmisítése komposztálás útján történhet.

(2) Ha kerti hulladék nem komposztálható, égetése is lehetséges. Növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett kerti hulladékot égetni csak:

40. § Lakó, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősítettek.

41. § A szippantott szennyvizek ürítése az erre kijelölt szennyvíztisztító telepen kialakított ürítő helyen lehetséges.

48. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

49. § (1) 2010.december 31. napjáig a Kossuth Lajos utcában, az Ady Endre utcában, a Jókai Mór utcában, a Dózsa György utcában, a József Attila utcában, a Petőfi Sándor utcában, a Klapka György utcában, a Kalász utcában valamennyi üres telket be kell építeni.

(2) Üres teleknek minősül az a telek is, amelyen tartós emberi tartózkodásra alkalmatlan építmény van.

(3) Beépített teleknek minősül az a telek, melyre jogerős építési engedély alapján az építkezést megkezdték és 2010.december 31. napjáig az épületre használatbavételi engedélyt adtak.

(4) Beépített teleknek minősül az a telek, melyre jogerős építési engedély alapján az építkezést megkezdték és 2010. december 31. napjáig az épületre használatbavételi engedélyt adtak.

52. § a) Aki az e rendelet 48–49. §-ban foglalt állattartási szabályokat megszegi szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

53. § Aki növényzetet úgy telepít, hogy a rendelet 48. §-ban foglalt védőtávolságot nem tartja szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

54. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2006. (III.21.) sz. rendelet.