Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(02.25.) önkormányzati rendelete
Biatorbágy Város Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2012. 06. 23- 2014. 01. 31Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(02.25.) önkormányzati rendelete
Biatorbágy Város Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról
Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében, a 41. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében, a 47. § tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében, a 47. § tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdésében, a 48. § tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésben, a 40. § tekintetében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 42. § - ában, a 56. § tekintetében a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működési rendjére vonatkozó szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint fogadja el:
Általános rendelkezések
Az önkormányzat alapadatai
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Biatorbágy Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 2051 Biatorbágy, Baross G. u. 2/a.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
2. § (1) A képviselő-testületnek 12 tagja van.
(2) A képviselő-testület szervei:
a) főállású polgármester,
b) egy fő főállású alpolgármester,
c) a képviselő-testület által választott bizottságok,
d) a testület által létrehozott polgármesteri hivatal.
(3) A képviselő-testület tagjainak felsorolását az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
3. § A képviselő-testület hivatalos jelképei a település címere és zászlója. A település címerének és zászlajának leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
4. § A képviselő-testület helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárásrendjét külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.
5. § (1) A képviselő-testület hazai és más ország helyi önkormányzatával, egyéb szervezettel együttműködési megállapodást köthet.
(2) Hazai és más ország helyi önkormányzatával, egyéb szervezettel történő kapcsolat felvételét a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti; a megállapodás megkötésére a képviselő-testület döntése alapján kerülhet sor.
(3) Az önkormányzat testvértelepüléseit az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza.
(4) Az önkormányzat társulásait az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület által – a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások biztosítása céljából – alapított intézményei felsorolását az SZMSZ 5. sz. függeléke tartalmazza.
(2) Az önkormányzati alapítású közcélú szervezetek felsorolását az SZMSZ 7. sz. függeléke tartalmazza.
(3) Az önkormányzat érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok felsorolását az SZMSZ 8. sz. függeléke tartalmazza.
7. § (1) A képviselő-testület lakossági tájékoztatásának eszközeit az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület feladatai és hatásköre
8. § A képviselő-testület a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörök ellátásán túl a jogszabály által más szerv hatáskörébe nem utalt helyi közügyek tárgyában, az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával – dönt.
9. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügy átruházásáról kizárólag rendeleti formában dönthet.
(2) A képviselő-testület jelen SZMSZ-ben a bizottságaira átruházott hatásköreit az SZMSZ 1 sz. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Ötv. 10. § (1) bekezdése tartalmazza.
10. § A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról (az átruházás visszavonásáról) minősített szótöbbséggel dönt, s egyben meghatározza a hatáskör gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeit és meghatározhatja a hatáskör gyakorlásának általános szempontjait is.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület ciklusprogramja (gazdasági programja)
11. § (1) A képviselő-testület az egy-egy ciklusra vonatkozó – a polgármester által előzetesen egyeztetett és előterjesztett javaslat alapján – programjában (ciklusprogram vagy gazdasági program) meghatározza, hogy munkájában milyen célok, feladatok, fejlesztések megvalósítását tekinti kiemelt feladatának.
(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az Ötv. 91. § (6)-(7) alapján fogadja el vagy vizsgálja felül.
A képviselő-testület munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület évente 11 alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. A képviselő-testület évente július 1-jétől augusztus 15-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.
(2) A munkaterv elkészítéséért - a képviselők, a képviselő-testület bizottságai, valamint a helyben működő társadalmi szervezetek véleményének, javaslatának kikérését követően - a polgármester felelős.
(3) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, a javasolt napirendeket. A munkatervben tükröződni kell az egyes bizottságok szerepének az előkészítésben, az előzetes egyeztetési kötelezettséget, az egyes előterjesztéseket milyen fórumokon kell megvitatni.
(4) A munkaterv a képviselő-testület ülésein kívül magában foglalja a település jelentősebb eseményeit, a kiemelkedő évfordulók megünneplését.
(5) A munkaterv tervezetét a megelőző év december 31. napjáig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.
A képviselő-testület ülései
13. § (1) A képviselő-testület üléseinek típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) közmeghallgatás.
(2) A képviselő-testület üléseit –a képviselő-testület eltérő döntése hiányában – az önkormányzat székhelyén tartja.
A képviselő-testület alakuló ülése
14. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést az új polgármester hívja össze, és a legidősebb települési képviselő mint korelnök vezeti.
(3) Az alakuló ülés kötelező napirendje az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele és illetményének megállapítása, emellett sor kerülhet alpolgármester megválasztására, és bizottsági szerkezet kialakítására.
A képviselő-testület rendes ülése
15. § (1) Rendes ülés a képviselő-testület munkatervében szereplő időpontra összehívott ülés.
(2) A képviselő-testület munkaterve alapján havonként, a munkatervben meghatározott napon, 15 órától és lehetőleg legkésőbb 21 órai befejezéssel tartja üléseit.
(3) Amennyiben a képviselő-testület az elfogadott napirendeket az adott ülés végéig nem tárgyalja meg, az ülés vezetője az ülést követő nyolc napon belüli időpontra kijelöli az ülés folytatásának napját.
(4) A képviselő-testület (3) bekezdés szerint összehívott ülésén az elmaradt napirendeken kívül más napirend nem tárgyalható.
A képviselő-testület rendkívüli ülése
16. § (1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.
(2) Az Ötv. 12. § (1) alapján a képviselő-testület ülését össze kell hívni legalább 4 képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának a polgármesterhez írásban benyújtott indítványára és ennek alapján a polgármester 5 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni amennyiben az indítvány az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a rendkívüli ülés összehívásának alapos indokát
b) a rendkívüli ülés tervezett időpontjának megjelölését
c) a rendkívüli ülés napirendjének tervezetét és a kapcsolódó előterjesztéseket
d) a rendkívüli ülésre – a jelen SZMSZ-ben meghatározottakon túl még – meghívandók körét
(3) Az Ötv. 35. § (3) bekezdései alapján összehívandó rendkívüli ülések esetében az ott meghatározott szabályok szerint kell eljárni.
(4) A rendkívüli ülések esetében a meghívóra és az előterjesztésekre vonatkozó jelen SZMSZ-ben foglalt és további jogszabályi előírásokat lehetőség szerint alkalmazni kell.
A közmeghallgatás
17. § (1) A képviselő-testület évente legalább két alkalommal testületi ülés keretében közmeghallgatást tart, melynek időpontját munkatervében határozza meg.
(2) A tárgyévi költségvetés elfogadására csak közmeghallgatást követően kerülhet sor.
(3) A közmeghallgatás során – kevés közérdekű ügy esetén – részletes vita is folyhat a közérdekű javaslatról.
(4) Olyan ügyet, amellyel a képviselő-testület a közmeghallgatás során nem tud érdemben foglalkozni, kiadja vizsgálatra a polgármesternek, a tárgy szerint érintett bizottságnak, indokolt esetben külön bizottságot hoz létre.
(5) A közmeghallgatást követően az ott elhangzott közérdekű javaslatok vizsgálatának eredményéről az érdekelteket, indokolt esetben a lakosságot a polgármester köteles írásban tájékoztatni, erről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
A képviselő-testület üléseinek összehívása
18. § A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
19. § (1) Az ülések összehívása meghívóval történik.
(2) Indokolt esetben a képviselő-testület ülése külön meghívó nélkül is összehívható, (pl. telefon) azonban a nyilvánosságot, a lakosság részvételének lehetőségét ebben az esetben is biztosítani kell.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket
(4) Azon napirendi pontok anyagát, amelyeket a képviselők korábban megkaptak, részükre ismételten nem kell megküldeni.
(5) A meghívót és a kapcsolódó előterjesztéseket, valamint a bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyveket az ülésre meghívottak lehetőleg az ülés előtt 5 nappal korábban, a képviselő-testület honlapján keresztül, elektronikus formában, letölthető dokumentumokként kapják meg, melyről elektronikus levélben kapnak tájékoztatást a polgármesteri hivataltól. A korlátozott hozzáférésű zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a zárt ülésen részt vevők szintén képviselő-testület honlapján keresztül, egyedi azonosítást követően érhetik el.
20. § (1) Amennyiben alapos okkal következtetni lehet arra, hogy egy ügy tárgyalásának, illetve a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, vagy más érdekeltet és a 19. § (5) bekezdésében meghatározott határidő eltelte miatt előterjesztés benyújtására nincs mód, sürgősséggel beterjesztett előterjesztést nyújthatnak be a 27. § (2) bekezdésében meghatározott személyek.
(2) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést írásban kell benyújtani, tartalma tekintetében a 27. § (3) bekezdésben meghatározottakat irányadók azzal, hogy tartalmaznia kell a sürgősség indokolását is.
(3) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani. A sürgősség megállapításának kérdésében a polgármester dönt.
(4) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztés kérdésében a képviselő-testület bizottsági véleményének hiányában is dönthet.
(5)1 Pénzügyi tartalmú, a költségvetés évében, illetve az azt követő években pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések csak a pénzügyi, ügyrendi és stratégiai bizottság támogató véleményezésével terjeszthetők a képviselő-testület elé.
21. § (1) A polgármester a lakosságot a képviselő-testület ülésének összehívásáról a képviselő-testület honlapján, a helyi kábeltelevízión keresztül értesíti.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjai mellett
a) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes önkormányzati intézmény vezetőjét,
c) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
d) azon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
A képviselő-testület ülése
22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, felkérése vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.
(2) A polgármester, illetve az ülést vezető feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) hozzászóláskor megadja, a jogszabályokban meghatározott esetekben megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(3) Az ülésvezetés szabályaitól és az ülés rendjétől való eltérés esetén a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslattal élhet.
23. § A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Zárt ülés tartására kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben kerülhet sor.
24. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelent állampolgárok a napirend tárgyalása előtt közérdekű állampolgári bejelentéseket tehetnek. Az állampolgári bejelentésre – amennyiben lehetséges – a bejelentést követően választ kell ad, amennyiben a bejelentés további vizsgálatot igényel, arról a megfelelő előkészítést követően a bejelentőnek írásban kell választ adni.
(2) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt. Meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére vagy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására az előterjesztő vagy bármely képviselő javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve ha az ülés vezetője a módosításokat befogadja.
25. § (1) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és két ülés közötti főbb eseményekről.
(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatásról a képviselő-testület határozathozatal mellőzésével dönt. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja és a végrehajtással kapcsolatban új feladatokról dönt.
(3) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a testület tagjai kiegészíthetik. A tájékoztatásokról vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt a testület.
26. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A megjelentek kérésére a tárgyalás idejére, az aktuálisan tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatos dokumentációk 1 példányát rendelkezésre kell bocsátani. Az ülés vezetője dönt arról, hogy a szólni kívánó, tanácskozási joggal nem rendelkező szót kaphat legfeljebb 5 perces időtartamra.
(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.
(3) A képviselő-testület az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben az érintett nyilatkozatától függően nyílt ülés tarthat vagy zárt ülést tart, az Ötv. 12. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben pedig vita nélkül, határozathozatal mellőzésével zárt ülést rendelhet el.
(4) A zárt ülésen az Ötv. 12. § (5) bekezdésében foglaltak vesznek részt. Jogszabály előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. Zárt ülésen tárgyalandó napirendi kezdeményezést a napirend megszavazása előtt kell bejelenteni. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben, a napirendek tárgyalása során felmerült, méltányolható okból lehet.
(5) Amennyiben a meghatározott ügy nyilvános tárgyalásához az érintett hozzájárulása szükséges, úgy a jelenlévő érintett személyt az ügy tárgyalásának megkezdése előtt fel kell hívni, hogy nyilatkozzon az ügy nyilvános tárgyalásához való hozzájárulásról. Ha az érintett nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem egyértelmű, úgy kell tekinteni, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele.
(6) Jogszabályban meghatározott esetben zárt ülés jegyzőkönyve és zárt ülésen hozott határozat nyilvános, megismerhető.
Vita és a döntéshozatal módja
27. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásbeli vagy szóbeli előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, szerv tevékenységéről,
b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra vonatkozik,
c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
d) sürgősséggel beterjesztett előterjesztés
(2) A képviselő-testület döntésére irányuló előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) a jegyző,
e) a bizottság nevében a bizottság elnöke.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
b) a hozandó döntés indokainak felsorolását,
c) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen, milyen döntés született,
d) az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét,
e) a mellékletek felsorolását, az előterjesztés elkészítésének dátumát, az előterjesztő aláírását, több változat esetén a változatok sorszámozását.
f) az előzményeket, különösen az adott tárgykörben hozott korábbi testületi döntéseket és azok végrehajtásának állását,
g) a tárgykört rendező jogszabályokat,
h) a döntési javaslato(ka)t, amely(ek) egyértelműen megfogalmazott rendelkező rész(ek)ből áll(nak),
i) a költségkihatásokat és egyéb szükséges feltételeket, illetve megteremtésük javasolt forrásait,
j) a végrehajtásért felelősöket és a javasolt végrehajtási, beszámolási határidő megjelölésével.
(4) Rendelettervezet előterjesztése esetén az 1. pontban foglaltakon kívül az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a rendelettervezet rövid indokolását
b) az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokat
28. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről. Az adott napirendet előkészítő bizottságok elnökeit nyilatkoztatni szükséges, kívánnak-e a bizottsági jegyzőkönyvben foglaltakon túl ahhoz további kiegészítést fűzni. A szóbeli kiegészítések időkerete öt perc, melynek során törekedni kell arra, hogy az lehetőleg ne ismételje meg az írásbeli előterjesztést, csak új információkat közöljön.
(2) A kiegészítéseket követően a tanácskozási joggal részt vevők két alkalommal, alkalmanként kétperces időkeretben kérdéseket tehetnek fel az előterjesztéssel kapcsolatban.
(3) A kérdések elhangzása után a megkérdezettek ötperces időkeretben válaszolnak.
(4) A válaszokat követően hozzászólásokra van lehetőség, személyenként három alkalommal, az elsőnél ötperces, a második és harmadik alkalomnál két-két perces időkeretben.
(5) Személyes megjegyzést tehet a vita lezárása után - egy alkalommal két perc időtartamban - de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért – megítélése szerint - méltatlan kritikát kíván kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.
(6) A napirendi pont előterjesztője, a polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat öt perc időtartamban.
29. § (1) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs, az ülés vezetője vitát lezárja.
(2) A vita lezárását követően a napirend vitáját az előterjesztő öt percben összefoglalhatja. A vitában elhangzott vélemények birtokában az előterjesztőnek lehetősége van a döntési javaslat kiegészítésére, módosítására. Amennyiben a kiegészítés, módosítás új elemeket tartalmaz ügyrendi javaslatra a vita ismételten megnyitható.
(3) Az ülés vezetője szavazás előtt minden esetben szó szerint ismerteti azt a javaslatot, amiről a soron következő szavazás dönt, majd ezután rendeli el a szavazást.
(4) A szavazásnál először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni, kivéve ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután kell dönteni az eredeti, vagy az ily módon kiegészített, módosított javaslatról
(5) A képviselő-testület nyílt szavazással hozza meg döntését, szavazógéppel, vagy ennek üzemzavara esetén kézfeltartással. Szavazni csak személyesen, igen, nem vagy tartózkodó szavazat leadásával lehet.
(6) A képviselő-testület titkos szavazással hozza meg döntését az Ötv. 34. § (1) bekezdése esetén. A képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Ötv. 12. § (4) bekezdésében foglalt kérdésekben.
(7) A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg és kihirdeti a határozatot.
(8) Bármelyik képviselő kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani. A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyvben is név szerint kell rögzíteni a szavazatokat.
30. § A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor ügyrendi javaslatot tehet, illetve ügyrendi kérdést tehet fel. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslattevőnek, valamint a válaszadónak.
31. § (1) A képviselő-testület döntéseit – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza.
(2) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 33/C. § (1) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
32. § (1) A polgármester figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltért a tárgyalt témától.
(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt becsületét sértő kifejezést használ, a tanácskozás rendjét megszegi, a polgármester rendreutasítja. A polgármester megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során másodszor utasít rendre.
(3) Ha testületi (bizottsági) ülés során bármely felszólaló illetékességét túllépő, vagy az elvárhatótól eltérő hangnemű véleményt fogalmaz meg, azzal szemben az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottságnál bárki észrevételt tehet. A kifogásolt megnyilvánulást a bizottság megtárgyalja és állásfoglalását a képviselő-testület elé terjeszti.
33. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén rendzavarás történik, az ülésvezető a rendbontót a terem elhagyására kötelezi, ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.
(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakítja.
34. § (1) A napirendek megtárgyalását követően kerül sor az interpellációkra, bejelentésekre, tájékoztatásokra.
(2) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(3) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, határozathozatal mellőzésével, egyszerű szótöbbséggel dönt, amennyiben a választ elfogadja. Amennyiben a testület a választ elutasítja, alakszerű határozatában elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.
(4) Ha az interpellációra írásban adnak választ, arról a képviselő-testületet – 15 napon belül – írásban tájékoztatni kell, legkésőbb a következő ülésen.
A képviselő-testület döntései
35. § A képviselő-testület
a) rendeletet alkot vagy
b) határozatot hoz.
36. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati rendelettervezetét (általában) két olvasatban tárgyalja. Első olvasatban meghatározza a szabályozás elveit, fő irányait, lehetséges alternatíváit, ezt követően kidolgozott tervezetre véleményt kér a lakosság szervezeteitől, majd másodszor az átdolgozott tervezetet vitatja meg és dönt arról, hogy esetleg az önkormányzati rendeletet további vitára bocsátja, vagy közmeghallgatás után tárgyalja érdemben a rendelet tervezetét.
(2) A képviselő-testület rendeleteinek hivatalos megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 9. § (4) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni. (Pl. Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011.(02.10.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról)
(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek
a) hiteles szövegezéséről;
b) nyilvántartásáról;
c) közzétételéről;
d) egységes szerkezetben történő közzétételéről,
e) folyamatos, de legalább kétévenkénti teljes körű felülvizsgálatáról, melynek eredményéről a jegyző a képviselő-testületet tájékoztatni köteles.
(4) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni.
(5) A kihirdetett rendeletet az (4) bekezdésben történő kihirdetést követően közzé kell tenni:
a) a Faluház és Karikó János Könyvtárban,
b) a képviselő-testület honlapján
c) az önkormányzat hivatalos lapjában
37. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a „határozata” kifejezést, a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját, a határozat címét (Pl.: „Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010.(I. 20.) határozata a képviselő-testület 2011. évi munkatervéről„)
(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtására szolgáló határidő megjelölését,
c) a képviselő-testület végrehajtásáért felelős tagjának megnevezését,
d) a képviselő-testület hivatala végrehajtásért felelős szervezeti egysége vezetőjének megnevezését
(4) A normatív határozatokat az önkormányzati rendeletek szabályozásánál meghatározott módon a jegyző köteles közzétenni. Valamennyi határozatot közzé kell tenni a képviselő-testület honlapján, figyelemmel az adatvédelmi jogszabályokra
(5) A testületi határozatokról a jegyző közreműködésével a polgármesteri hivatal kereshető elektronikus nyilvántartást vezet, mely a (3) bekezdésben foglaltakat.
(6) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
38. § (1) A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet, hang és képfelvételt kell készíteni.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Ötv. 17. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül tartalmazza:
a) az ülés helyszínét és időpontját;
b) a távolmaradt képviselők nevét;
c) az elfogadott napirendet;
d) napirendenként a hozzászólók nevét, a hozzászólások lényegét,
e) a jegyző esetleges törvényességi észrevételét,
f) a szavazáskor jelenlevő képviselők számát,
g) a döntéshozatal módját;
h) a döntéseket;
i) az előterjesztett interpellációkat és válaszokat,
j) a tájékoztatók, bejelentések lényegét,
k) a jegyzőkönyv számára közölteket, valamint az ügyrendi javaslatokról történő szavazást,
l) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit;
m) az ülés bezárásának (berekesztésének) időpontját.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a jelenléti ív,
b) a meghívó,
c) a jegyzőkönyvbe be nem szövegezett rendelet;
d) a megtárgyalt előterjesztések; tájékoztatók
e) az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk;
(4) A jegyzőkönyv két példányban készül.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni, a bekötött jegyzőkönyv őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvet és az előterjesztéseket
a) a képviselő-testület honlapján közzé kell tenni;
b) a választópolgárok ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatalban megtekinthetik
(7) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg.
Tanácsnokok, önkormányzati tanácsadók
39. § A képviselő-testület az Ötv. 21. §-ában megjelölt személyek javaslatára, meghatározott önkormányzati feladat ellátására, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a képviselők közül tanácsnokot, tanácsnokokat választhat.
40. § (1) A képviselő-testület lakossági és intézményi kommunikációjának koordinációjára 1 fő önkormányzati kommunikációs tanácsadó munkakört biztosít.
(2) Az önkormányzati kommunikációs tanácsadó feladatai különösen:
a) A helyi (interaktív) hírközlés- és tájékoztatás meglévő rendszerének megszervezése. Az önkormányzat új nyilvánossági és kommunikációs felületei, eszközei létrehozásának megszervezése. (Tv, rádió, újság, honlap, rendezvények, hirdetőrendszer).
b) A helyi önkormányzati hírközlés és a tömegkommunkációs médiumok szakmai működésének segítése és felügyelete.
c) Tevékeny részvétel a médiumok hírellátásában, irányításában, szerkesztésében.
d) A település helyi, régiós, országos és nemzetközi sajtókapcsolati hálózatának kiépítése, fejlesztése.
e) Kommunikációs tanácsadói feladatok ellátása az önkormányzat dolgozóinak, az önkormányzati intézmények vezetőinek, a képviselő-testület tagjainak a nyilvánosságot érintő kérdéseiben, szoros együttműködésben a városvezetőkkel.
f) Sajtószóvivői, kommentátori, műsorvezetői, közreműködés illetve ennek megszervezése és koordinálása.
g) Az önkormányzat működésével és a település életével kapcsolatos sajtómegjelenések, hang és képanyagok archiválási rendszerének kialakítása, az anyaggyűjtés és tárolás megszervezése.
h) Egyéb az önkormányzat kommunikációs igényeinek megfelelő tevékenységek ellátása, a polgármesterrel történt előzetes egyeztetés alapján.
(3) Az önkormányzati kommunikációs tanácsadót a polgármester nevezi ki.
40/A. §2 (1) A képviselő-testület polgármester és alpolgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátásához 1 fő önkormányzati tanácsadó, személyi asszisztens munkakört biztosít.
(2) Az személyi asszisztens feladatai különösen:
a) A társadalmi és civil szervezetekkel, egyéb szervezetekkel, más önkormányzatokkal való kapcsolat és együttműködés szervezése, bonyolítása.
b) A tisztségviselői lakossági fórumok és fogadó órák szervezése.
c) Folyamatszintű feladatok végrehajtása, részvétel a tisztségviselők döntéseinek előkészítésében, előterjesztések készítésében
d) A tisztségviselők napi munkájának segítése, folyamatosságának biztosítása, a gyorsaság, a hatékonyság és az eredményesség szempontjainak, a határidők betartásának figyelembe vételével.
e) A lakosság önszerveződő közösségei és az önkormányzat közötti együttműködés szervezése.
f) A települést bemutató, a települési rendezvényeket érintő anyagok, kiadványok előkészítésében közreműködik.
g) A munkakörökhöz kapcsolódó ügyviteli feladatokat ellátja.
(3) A személyi asszisztenst a polgármester nevezi ki.
A képviselő-testület bizottságai
41. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező, és ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi kapcsolatban álló önkormányzati szervek.
(2) A képviselő-testület állandó, ill. ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3) A képviselő-testület határozatával az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.
(4) Az ideiglenes bizottság a működésének időtartamára az állandó bizottságokkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik azzal, hogy az ideiglenes bizottsági tagságért és elnöki tisztségért tiszteletdíj nem állapítható meg.
(5) A képviselő-testület állandó bizottságai bizottságonként öt tagból állnak, melyből három tagot a képviselő-testület tagjai közül választ.
(6) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
42. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság
b) Egészségügyi és Szociális Bizottság
c) Oktatási Bizottság
d) Pénzügyi, Ügyrendi és Stratégiai Bizottság
e) Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság
(2) A bizottságok összetételét az SZMSZ 2 számú függeléke, feladatkörüket és a képviselő-testület által az SZMSZ-ben átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
43. § (1) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. Állandó bizottság elnöke nem lehet másik állandó bizottság elnöke.
(2) A bizottság elnökére és tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.
(3) Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának legalább felén nem vett részt, úgy a bizottság elnöke a bizottság egyetértésével javaslatot tehet a képviselő-testületnek a a bizottságból történő visszahívásra.
(4) A bizottság elnöknek és tagjainak tiszteletdíját és egyéb juttatásait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
44. § (1) A bizottság üléseit a képviselő-testület munkaterve és az ez alapján összeállított saját munkaterve szerint tartja. Ezen kívül a bizottság rendkívüli ülést tarthat.
(2) A munkaterv elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
(3) A bizottság - a bizottság elnökének előterjesztése alapján – a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő ülésén fogadja el munkatervét.
45. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A meghívót, valamint az előterjesztéseket az ülést megelőző, lehetőleg három nappal korábban, meg kell küldeni a bizottság tagjainak, az állandó meghívottaknak és az előterjesztés szerint érintetteknek.
(2) A bizottság tervezett üléseiről és napirendjéről a képviselőket tájékoztatni kell.
(3) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, vagy három bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottságok összehangolt működésének biztosítása érdekében a rendes bizottsági üléseket megelőzően a polgármester a bizottságok elnökeivel előzetesen egyeztetett időpontban együttes megbeszélést tart.
(5) Az előterjesztést a bizottsági üléseket megelőző 8. napig kell benyújtani a polgármesterhez.
46. § (1) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.
(2) Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülésen történő megtárgyalásáról.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal adott napirend szerint illetékes osztályának vezetője, előadója.
(4) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket, illetve szakcégek szolgáltatásait is igénybe veheti, amennyiben ehhez a képviselő-testület előzetes jóváhagyását megszerezte.
47. § (1) A bizottság a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést.
(2) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg.
(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor (javaslattétel, véleményezés) állásfoglalást alakít ki.
(4) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság saját és átruházott hatáskörében hozott döntései intézkedésükben kötik. A bizottság ülésein megfogalmazott kisebbségi véleményt azonban a képviselő-testület ülésén is képviselni lehet.
(5) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott személy.
48. § (1) A bizottságok működése során a képviselő-testület ülésére, az ülések rendjére vonatkozó szabályokat általában alkalmazni kell.
(2) A bizottságok javaslatait, állásfoglalásait a bizottságok elnökei vagy az általuk megbízott személy terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A bizottsági ülésén a bizottság elnöke a szavazásra feltett kérdést minden esetben pontosan, szó szerint fogalmazza meg a jegyzőkönyv számára.
49. § (1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a jegyző minden bizottság mellé jegyzőkönyvvezetőt jelöl ki.
(2) A bizottság üléseiről egyszerűsített jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.
(3) Az egyszerűsített jegyzőkönyv kötelező elemei:
a) alapvető formai elemek (fejléc, ülés helye és ideje, meghívottak és résztvevők neve, elfogadott napirendi pontok, adott szavazásnál a szavazati arányok és a szavazásnál jelenlévő bizottsági tagok)
b) kérésre az adott döntéseknél a kisebbségi vélemény
c) az adott napirendi ponthoz tartozó szavazás(ok) eredményeként lejegyzett bizottsági döntés(ek)
(4) Az egyszerűsített jegyzőkönyv választható eleme a felszólalók véleményének a tárgyhoz tartozó, a bizottsági elnök szerint értékesnek ítélt rövid, tömör kivonata.
(5) A jegyzőkönyvvezető ó – a kizárólag a (3) bekezdés alapján összeállított – jegyzőkönyvtervezetet, valamint a bizottság üléséről készült hangfelvételt a bizottsági ülést követő nap 14:00 óráig elektronikus úton megküldi a bizottság elnöke számára.
(6) A bizottság elnöke az általa a (4) bekezdés szerint kiegészített és jóváhagyott jegyzőkönyvet a munkaterv szerint megtartott bizottsági ülések tekintetében bizottság ülések hetének péntekén, délelőtt 09:00 óráig küldi meg a hivatal számára.
(7) A bizottsági ülésről szóló egyszerűsített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
Nemzetiségi önkormányzatok
50. § (1)4 Biatorbágy Város képviselő-testülete biztosítja nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt nemzetiségi jogok érvényesülését.
(2)5 Ha a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához Biatorbágy Város képviselő-testületének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzatok erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni. Ha a döntés a képviselő-testület más szervének hatáskörébe tartozik, akkor arról a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.
(3)6 A nemzetiségi önkormányzatot érintő kérdésekben az előterjesztést részükre a képviselő-testület ülését megelőző lehetőleg öt nappal korábban meg kell küldeni.
(4)7 A Biatorbágy településen működő nemzetiségi önkormányzatok felsorolását az SZMSZ 6 sz. függeléke tartalmazza.
(5)8 Az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján szoros együttműködést tart fenn a nemzetiségi önkormányzatokkal. Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködésük szabályait külön megállapodásban rögzítik.
(6)9 A Biatorbágy Város Görög Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodást e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(7)10 A Biatorbágy Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodást e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(8)11 A Biatorbágy Város Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodást e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(9)12 A Biatorbágy Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodást e rendelet 7. melléklete tartalmazza.
A polgármester
51. § (1) A polgármestert az Alkotmányban, a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényben, valamint más jogszabályokban és e rendeletben meghatározottakon kívül az alábbi jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik:
a) rendszeres fogadóórát tart az általa előre meghirdetett helyszínen és időpontban;
b) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését;
c) segíti a képviselők munkáját, biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését,
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, helyben működő társadalmi szervezetekkel,
e) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
f) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, fogadja a hazai és külföldi partnerek képviselőit, tárgyalásairól tájékoztatja a képviselő-testületet soron következő ülésén,
g) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel,
h) egyéb kötelezettségvállalásairól tájékoztatja a képviselő-testületet soron következő ülésén.
(2) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
52. § A polgármester bérére és jutalmazására a képviselő-testület ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot.
Az alpolgármester
53. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 34. § (1) bekezdésében meghatározott célból, a képviselők közül főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester(ek) feladatait, az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, illetve a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.
A jegyző
54. § A jegyző megválasztása és feladata tekintetében az Ötv. 36. § (1)-(3) bekezdései irányadók.
Az aljegyző
55. § Az aljegyző megválasztása és feladatai tekintetében az Ötv. 36. § (1) bekezdése irányadó.
A képviselő-testület hivatala
56. § (1) A képviselő-testület Ötv. 38. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátása céljából létrehozott egységes hivatalának hivatalos megnevezése: Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: polgármesteri hivatal) elnevezéssel.
(2)13 A polgármesteri hivatal szervezeti egységei:
a) Adóügyi osztály,
b) Igazgatási osztály,
c) Pénzügyi osztály,
d) Építéshatósági osztály,
e) Szervezési osztály,
Lakossági fórumok, a helyi népszavazás és népi kezdeményezés
57. § A képviselő-testület feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak:
a) képviselői fogadóóra,
b) képviselői fórum,
c) lakossági fórum.
58. § (1) A képviselői fogadóórán a képviselő rendszeres jelleggel fogadja és meghallgatja a választópolgárokat.
(2) A képviselő által összehívott és vezetett képviselői fórumon a képviselő alkalmi jelleggel tájékoztatja választópolgárait az önkormányzat feladatairól, a feladatok ellátásáról, saját tevékenységéről.
(3) A polgármester által összehívott és vezetett lakossági fórumon a polgármester alkalmi jelleggel tájékoztatja a választópolgárokat valamely fontosabb önkormányzati döntésről, intézkedésről, tervről, fejlesztésről, tervezett rendeletről. A lakossági fórumról emlékeztető készül.
(4) A választókerületi fórum és a lakossági fórum helyszínét és időpontját legalább 15 nappal korábban közzé kell tenni.
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés
59. § A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.
59/A. §15 (1) A képviselő-testület nyilvános működésének erősítése, a lakosság bevonása és a társadalmi bizalom szintjének erősítése érdekében biztosítja a rendelet-tervezetek társadalmi véleményezését.
(2) A rendelet-tervezetek társadalmi véleményezésének formái:
a) az önkormányzat hivatalos honlapján (a továbbiakban: honlap) megadott elérhetőségen keresztül történő véleményezés (a továbbiakban: online társadalmi véleményezés), és
b) az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés (a továbbiakban: társadalmi vita).
(3) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:
a) a fizetési kötelezettségekről szóló rendeletek tervezeteit,
b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról szóló rendeletek tervezeteit,
c) az önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,
d) a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,
e) azt a rendelet-tervezetet, melynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, és
f) azt a rendelet-tervezetet, melynek kapcsán közmeghallgatás, vagy lakossági fórum kerül megtartásra.
(4) A képviselő-testület által első olvasatban tárgyalandó rendelet-tervezetet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi üléseket megelőző 10 nappal a honlapon publikálni kell és el kell indítani az online társadalmi véleményezést.
(5) Az online társadalmi véleményezés céljából közzétett rendelet-tervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a rendelet-tervezetet második olvasatban tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülésekig.
(6) A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépését követő 1 évig meg kell őrizni.
(7) A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(8) A társadalmi vitára bocsátás keretében az előterjesztő meghatározza, hogy választása szerint mely civil és szakmai szervezetekkel, a településen élő jeles szakemberekkel, közéleti személyekkel javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását.
(9) Az (8) bekezdés szerint meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelet-tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 6 nap álljon rendelkezésére álláspontjuk kialakítására.
Az önkormányzat gazdasági alapja
Költségvetés, vagyon
60. § (1) A képviselő-testület éves költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzati vagyon kezelésének és a vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza
A gazdálkodás ellenőrzése
61. § (1) A képviselő-testület gondoskodik az Ötv. 92. § (3) pontban foglalt folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés működtetéséről.
(2) Az Ötv. 92. § (13) bekezdésében meghatározott feladatokat a 42. § (1) bekezdés d) pontja szerinti bizottság végzi.
Záró rendelkezések
62. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Biatorbágy. Nagyközség Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2005.(06.02.)Ör. számú rendelet.
63. § (1) Az SZMSZ mellékleteiként kezelendő dokumentumok:
1. sz. melléklet: A képviselő-testület bizottságainak feladatai és az SZMSZ-ben átruházott hatáskörei
2. sz. melléklet: A tanácsnokok feladatai
3. sz. melléklet: A lakossági tájékoztatás eszközei
(2) Az SZMSZ függelékeiként kezelt dokumentumok:
1. melléklet a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
1/A. melléklet
A Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság feladat- és hatásköre
Általános feladatkörök
1. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó a társadalmi szervezetek által ellátott közművelődési, ifjúsági és sportügyekben, előterjeszti a pályázati kiírást és döntésre előkészíti az egyesületi pályázatok elbírálását.
2. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít a képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó, az önkormányzat közművelődési-közgyűjteményi intézményei által ellátott közművelődési-közgyűjteményi kérdésekben.
3. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít a képviselő-testület kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladat és hatásköreiben.
Átruházott hatáskörök
1. Jóváhagyja a Faluház és Karikó János Könyvtár évi tevékenységéről szóló beszámolóját
2. Jóváhagyja a jogszabályban a Faluház és Karikó János Könyvtár munkatervét
3. Jóváhagyja a Faluház és Karikó János Könyvtár szervezeti és működési szabályzatát
1/B. melléklet
Az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladat- és hatásköre
Általános feladatkörök
1. Javaslatot készít és véleményt nyilvánít az önkormányzati egészségügyi és szociális feladatokat-és a hatáskörébe tartozó ügyekben, részt vesz a Szociálpolitikai Kerekasztal munkájában.
Átruházott hatáskörök
1. Dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott kereten belül és a vonatkozó önkormányzati rendeletet figyelembe véve a lakáscélú támogatások odaítéléséről
2. Jóváhagyja a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatait, szakmai programjait, szakmai terveit, éves szakmai beszámolóit
3. Jóváhagyja az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót
4. Dönt a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban bejegyzett jelzálogjog módosításáról, ill. a jelzálogjog bejegyzéstől való eltekintéstől
1/C.
Oktatási Bizottság feladat-és hatásköre
Általános feladatkörök
1. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít a képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó, az önkormányzat oktatási intézményei által ellátott oktatási kérdésekben.
Átruházott hatáskörök
1. Jóváhagyja a közoktatási intézmények éves tevékenységéről szóló beszámolóját
2. Jóváhagyja a közoktatási intézmények szervezeti- és működési szabályzatát, nevelési, pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét valamint minőségirányítási programját
3. Dönt a felsőoktatási helyi és Bursa Hungarica ösztöndíjak odaítéléséről
4. Jóváhagyja a fenntartó nevében az iskolaszék működéséről szóló beszámolót
1/D
A Pénzügyi, Ügyrendi és Stratégiai Bizottság feladat- és hatásköre
Általános feladatkörök
1. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó költségvetési, pénzügyi, adóügyi, informatikai, kommunikációs, vagyongazdálkodási és ellenőrzési ügyekben.
2. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó távlati terület-és településfejlesztési, rendezési, beruházási, vagyongazdálkodási és egyéb fejlesztési tervek ügyében.
3. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó személyi, jogi, a képviselő-testület és bizottságai működését, a város közbiztonsági és külügyeit érintő kérdésekben.
4. Javaslatot készít a polgármester bérére és jutalmazására vonatkozóan.
5. Ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyon nyilatkozatainak nyilvántartásával, ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.
Átruházott hatáskörök
1. Dönt a nem biatorbágyi székhelyű szervezetek, egyesületek, alapítványok támogatási kérelmeiről
1/E.
A Településfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatásköre
Általános feladatkörök
1. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó mezőgazdasági, köztisztasági, a természeti környezettel kapcsolatos környezetvédelmi ügyekben.
2. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó terület-és településfejlesztési, rendezési, vagyongazdálkodási ügyeken.
Átruházott hatáskörök
---
2. melléklet a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
---
3. melléklet a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
3/A. melléklet
Biatorbágy Város képviselő-testületének hivatalos lapja
3/B. melléklet
A helyi kábeltévén történő közzétételről
1. A képviselő-testület és a helyi kábeltévé-szolgáltató együttműködése alapján a helyi kábeltévé műsorában hirdetésként kerül megjelentetésre a képviselő-testület, és bizottságainak napirendi pontokat is tartalmazó meghívója ill. egyéb hivatalos vagy közérdeklésre számot tartó közleményei.
3/C. melléklet
Könyvtárakban történő közzétételről
1. A képviselő-testület hivatalos kiadványainak egy-egy példányát el kell helyezni a helyi könyvtárban.
3/D. melléklet
Az önkormányzat honlapján megjelenő tartalmakról
4. melléklet16
Együttműködési megállapodás
Biatorbágy Város Képviselő- testülete és Biatorbágy Város Görög Nemzetiségi Önkormányzata között
I. Fejezet
A működési feltételek biztosítása
1. Biatorbágy Város Önkormányzata Biatorbágy Város Görög Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: helyi nemzetiségi önkormányzat) részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásában.
2. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta legalább tizenhat órában az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség (tárgyaló) ingyenes használatának biztosítása, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása,
c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása,
f) internet valamint, vezetékes telefon használat,
g) a fenti pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztviselők telefonhasználata költségei kivételével- a viselése.
3. Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.
4. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást.
5. A szükséges információkat, a dokumentációkat a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.
6. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyonával való gazdálkodás a helyi nemzetiségi önkormányzat határozatának megfelelően történik. A vagyonváltozással – értékesítés és beszerzés – összefüggő kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás, a IV. Fejezetben foglaltak szerint bonyolódik.
7. A leltározás megszervezése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályának a feladata, amelyben közreműködik a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke.
8. Leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyaiért az elnök/testület vagyoni felelősséggel tartozik. A felmerülő leltárhiányért a leltárral lezárt időszak alatti elnök/testület a felelős, aki a hiány összegét köteles megtéríteni.
9. Biatorbágy Város Önkormányzatának Jegyzője vagy - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - általa megbízott személy Biatorbágy Város Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a helyi nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
II. Fejezet
A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
II/A. A költségvetési koncepció elkészítése
10. A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra.
II/B. A költségvetés egyeztetésének és elfogadásának rendje
12. A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat hivatala gondoskodik.
13. A helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke - a Jegyzővel és a Pénzügyi osztály vezetőjével - a költségvetési határozat-tervezetet egyezteti, a nemzetiségi önkormányzatot érintő vitás kérdéseket tisztázzák.
15. Az egyeztetéseket követően a helyi nemzetiségi önkormányzat kiemelt előirányzatai meghatározásra kerülnek, majd a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és elfogadásáról határozatban dönt, legkésőbb a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 napon belül.
16. A Biatorbágy Város Önkormányzata helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik.
17. Az esetleges adósságrendezési eljárás során a helyi nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért Biatorbágy Város Önkormányzat felelősséggel nem tartozik.
II/C. A költségvetési előirányzatok módosítása
18. A helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatai a helyi nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók.
19. A költségvetési határozat módosításáról, ha a kiemelt előirányzatokat érinti a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke – az első negyed év kivételével- negyedévenként, a döntése szerinti időpontokba, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a módosítás elemi költségvetésen történő átvezetése érdekében.
III. Fejezet
Költségvetési információ szolgáltatás rendje
III/A. Költségvetési információ
22. A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott éves költségvetésről a kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával – az államháztartás pénzügyi információs rendszere (KGR. Rendszer) keretében – adatszolgáltatást kell teljesíteni.
a) A Polgármesteri Hivatal az a) pont szerint összeállított költségvetési információt – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához) benyújtja.
III/B. Költségvetési beszámoló
23. A helyi nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót, valamint tárgynegyedévet követő hó 15-ig pénzforgalmi jelentést, 25-ig mérlegjelentést negyedévente kell készítenie.
24. Az Elnök a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét.
26. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolójának elfogadásához szükséges adatokat az Elnök részére biztosítja, valamint az beszámolók elkészítését követően az aláírt példányokat megküldi a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához).
IV. fejezet
A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje
IV/A. A költségvetés végrehajtása
27. A helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve Biatorbágy Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi osztálya.
28. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodás feladatait.
IV/B. Kötelezettségvállalás rendje
29. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az Elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
IV/C. Szakmai teljesítés igazolása
30. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében szakmai teljesítés igazolásra jogosult személyeket a elnök írásban jelöli ki.
IV/D. Az utalványozás
31. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) - a gazdasági ügyrendben meghatározott utalványrendeleten - kizárólag az Elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
32. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet.
33. Pénzügyi teljesítésre kizárólag az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
IV/E. Az ellenjegyzés
34. A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult.
IV/F. Az érvényesítés
35. Az érvényesítést a Polgármesteri Hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozói végezhetik.
36. Az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a hatályos Áht, a Vhr, az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
IV./G. Összeférhetetlenségi szabályok
37. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
38. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra és a teljesítést igazoló személlyel.
39. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
IV/H. A nemzetiségi önkormányzat számviteli bizonylatai
39. A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmat a saját pénztárában, illetve a Hivatal által biztosított költségvetési elszámolási számlán köteles lebonyolítani.
41. A helyi nemzetiségi önkormányzat házipénztárral rendelkezhet. A készpénzes forgalomról a helyi nemzetiségi önkormányzat minden hónap 5-ig a nyilvántartásokat, számlákat átadja a polgármesteri hivatal részére.
42. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a Biatorbágy Város Önkormányzatán keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
IV/I. A vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
43. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
44. Az Áht.-ban meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének Elnöke, a helyi önkormányzat Polgármestere és Jegyzője együttesen felelős.
IV/J. Bankszámlarend
46. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya biztosítja, hogy a számvitel és analitikai nyilvántartás során a helyi nemzetiségi önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.
V. Fejezet
Az együttműködés egyéb területei
47. A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáért, megszüntetéséért, törzskönyvi nyilvántartásba vételéért és adószám igényléséért a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályvezetője felelős, a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnökének közreműködésével, 2012.február 29-ig.
48. Biatorbágy Város Képviselő-testülete a nemzetiségi jogok, így különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a görög nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot csak a görög lakosságot képviselő görög települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi görög nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
49. Görög Nemzetiségi Önkormányzat a 2013. évi költségvetés tervezése során e megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. január 1-jétől a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint köteles biztosítani a Görög Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit.
50. Az egységes szerkezetű módosított Együttműködési Megállapodás aláírásával egyidejűleg a Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete 186/2010. (12.09.) Öh. sz. határozattal elfogadott a Biatorbágy Város Görög Kisebbségi Önkormányzatával 2010. december 10-én megkötött Megállapodás hatályát veszti.
51. Jelen megállapodásban foglaltakat a megállapodó felek minden év január 31-éig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felülvizsgálják, és szükség esetén egyeztetéssel módosítják.
52. Jelen megállapodás 5 eredeti példányban készül, melyből 1 pld-t kap Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 1 pld-t a Biatorbágy Görög Nemzetiségi Önkormányzat, 1 pld-t Biatorbágy Város jegyzője, 1 pld-t Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya, 1 pld-t Irattár.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
1. SZ. MELLÉKLET
Pénzeszközök feletti jogosultságok
Utalványozó
Ellenjegyző
Érvényesítők
Kötelezettségvállalás igazolására jogosultak
Szakmai teljesítés igazolására jogosultak
……………………….. ………………………………
……………………….. ………………………………
Teljességi igazolásra jogosultak
5. melléklet17
Együttműködési megállapodás
Biatorbágy Város Képviselő- testülete és Biatorbágy Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata között
I. Fejezet
A működési feltételek biztosítása
1. Biatorbágy Város Önkormányzata Biatorbágy Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: helyi nemzetiségi önkormányzat) részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásában.
2. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta legalább tizenhat órában az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség (tárgyaló) ingyenes használatának biztosítása, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása,
c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása,
f) internet valamint, vezetékes telefon használat,
g) a fenti pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztviselők telefonhasználata költségei kivételével- a viselése.
3. Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.
4. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást.
5. A szükséges információkat, a dokumentációkat a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.
6. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyonával való gazdálkodás a helyi nemzetiségi önkormányzat határozatának megfelelően történik. A vagyonváltozással – értékesítés és beszerzés – összefüggő kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás, a IV. Fejezetben foglaltak szerint bonyolódik.
7. A leltározás megszervezése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályának a feladata, amelyben közreműködik a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke.
8. Leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyaiért az elnök/testület vagyoni felelősséggel tartozik. A felmerülő leltárhiányért a leltárral lezárt időszak alatti elnök/testület a felelős, aki a hiány összegét köteles megtéríteni.
9. Biatorbágy Város Önkormányzatának Jegyzője vagy - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - általa megbízott személy Biatorbágy Város Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a helyi nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
II. Fejezet
A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
II/A. A költségvetési koncepció elkészítése
10. A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra.
II/B. A költségvetés egyeztetésének és elfogadásának rendje
12. A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat hivatala gondoskodik.
13. A helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke - a Jegyzővel és a Pénzügyi osztály vezetőjével - a költségvetési határozat-tervezetet egyezteti, a nemzetiségi önkormányzatot érintő vitás kérdéseket tisztázzák.
15. Az egyeztetéseket követően a helyi nemzetiségi önkormányzat kiemelt előirányzatai meghatározásra kerülnek, majd a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és elfogadásáról határozatban dönt, legkésőbb a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 napon belül.
16. A Biatorbágy Város Önkormányzata helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik.
17. Az esetleges adósságrendezési eljárás során a helyi nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért Biatorbágy Város Önkormányzat felelősséggel nem tartozik.
II/C. A költségvetési előirányzatok módosítása
18. A helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatai a helyi nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók.
19. A költségvetési határozat módosításáról, ha a kiemelt előirányzatokat érinti a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke – az első negyed év kivételével- negyedévenként, a döntése szerinti időpontokba, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a módosítás elemi költségvetésen történő átvezetése érdekében.
III. Fejezet
Költségvetési információ szolgáltatás rendje
III/A. Költségvetési információ
22. A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott éves költségvetésről a kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával – az államháztartás pénzügyi információs rendszere (KGR. Rendszer) keretében – adatszolgáltatást kell teljesíteni.
a) A Polgármesteri Hivatal az a) pont szerint összeállított költségvetési információt – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához) benyújtja.
III/B. Költségvetési beszámoló
23. A helyi nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót, valamint tárgynegyedévet követő hó 15-ig pénzforgalmi jelentést, 25-ig mérlegjelentést negyedévente kell készítenie.
24. Az Elnök a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét.
26. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolójának elfogadásához szükséges adatokat az Elnök részére biztosítja, valamint az beszámolók elkészítését követően az aláírt példányokat megküldi a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához).
IV. fejezet
A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje
IV/A. A költségvetés végrehajtása
27. A helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve Biatorbágy Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi osztálya.
28. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodás feladatait.
IV/B. Kötelezettségvállalás rendje
29. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az Elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
IV/C. Szakmai teljesítés igazolása
30. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében szakmai teljesítés igazolásra jogosult személyeket a elnök írásban jelöli ki.
IV/D. Az utalványozás
31. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) - a gazdasági ügyrendben meghatározott utalványrendeleten - kizárólag az Elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
32. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet.
33. Pénzügyi teljesítésre kizárólag az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
IV/E. Az ellenjegyzés
34. A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult.
IV/F. Az érvényesítés
35. Az érvényesítést a Polgármesteri Hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozói végezhetik.
36. Az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a hatályos Áht, a Vhr, az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
IV./G. Összeférhetetlenségi szabályok
37. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
38. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra és a teljesítést igazoló személlyel.
39. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
IV/H. A nemzetiségi önkormányzat számviteli bizonylatai
39. A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmat a saját pénztárában, illetve a Hivatal által biztosított költségvetési elszámolási számlán köteles lebonyolítani.
41. A helyi nemzetiségi önkormányzat házipénztárral rendelkezhet. A készpénzes forgalomról a helyi nemzetiségi önkormányzat minden hónap 5-ig a nyilvántartásokat, számlákat átadja a polgármesteri hivatal részére.
42. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a Biatorbágy Város Önkormányzatán keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
IV/I. A vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
43. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
44. Az Áht.-ban meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének Elnöke, a helyi önkormányzat Polgármestere és Jegyzője együttesen felelős.
IV/J. Bankszámlarend
46. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya biztosítja, hogy a számvitel és analitikai nyilvántartás során a helyi nemzetiségi önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.
V. Fejezet
Az együttműködés egyéb területei
47. A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáért, megszüntetéséért, törzskönyvi nyilvántartásba vételéért és adószám igényléséért a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályvezetője felelős, a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnökének közreműködésével, 2012.február 29-ig.
48. Biatorbágy Város Képviselő-testülete a nemzetiségi jogok, így különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a lengyel nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot csak a lengyel lakosságot képviselő lengyel települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi lengyel nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
49. Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a 2013. évi költségvetés tervezése során e megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. január 1-jétől a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint köteles biztosítani a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit.
50. Az egységes szerkezetű módosított Együttműködési Megállapodás aláírásával egyidejűleg a Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete 189/2010. (12.09.) Öh. sz. határozattal elfogadott a Biatorbágy Város Lengyel Kisebbségi Önkormányzatával 2010. december 10-én megkötött Megállapodás hatályát veszti.
51. Jelen megállapodásban foglaltakat a megállapodó felek minden év január 31-éig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felülvizsgálják, és szükség esetén egyeztetéssel módosítják.
52. Jelen megállapodás 5 eredeti példányban készül, melyből 1 pld-t kap Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 1 pld-t a Biatorbágy Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, 1 pld-t Biatorbágy Város jegyzője, 1 pld-t Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya, 1 pld-t Irattár.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
1. SZ. MELLÉKLET
Pénzeszközök feletti jogosultságok
Utalványozó
Ellenjegyző
Érvényesítők
Kötelezettségvállalás igazolására jogosultak
Szakmai teljesítés igazolására jogosultak
……………………….. ………………………………
……………………….. ………………………………
Teljességi igazolásra jogosultak
6. melléklet18
Együttműködési megállapodás
Biatorbágy Város Képviselő- testülete és Biatorbágy Város Német Nemzetiségi Önkormányzata között
I. Fejezet
A működési feltételek biztosítása
1. Biatorbágy Város Önkormányzata Biatorbágy Város Német Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: helyi nemzetiségi önkormányzat) részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásában.
2. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta legalább tizenhat órában az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség (tárgyaló) ingyenes használatának biztosítása, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása,
c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása,
f) internet valamint, vezetékes telefon használat,
g) a fenti pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztviselők telefonhasználata költségei kivételével- a viselése.
3. Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.
4. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást.
5. A szükséges információkat, a dokumentációkat a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.
6. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyonával való gazdálkodás a helyi nemzetiségi önkormányzat határozatának megfelelően történik. A vagyonváltozással – értékesítés és beszerzés – összefüggő kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás, a IV. Fejezetben foglaltak szerint bonyolódik.
7. A leltározás megszervezése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályának a feladata, amelyben közreműködik a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke.
8. Leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyaiért az elnök/testület vagyoni felelősséggel tartozik. A felmerülő leltárhiányért a leltárral lezárt időszak alatti elnök/testület a felelős, aki a hiány összegét köteles megtéríteni.
9. Biatorbágy Város Önkormányzatának Jegyzője vagy - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - általa megbízott személy Biatorbágy Város Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a helyi nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
II. Fejezet
A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
II/A. A költségvetési koncepció elkészítése
10. A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra.
II/B. A költségvetés egyeztetésének és elfogadásának rendje
12. A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat hivatala gondoskodik.
13. A helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke - a Jegyzővel és a Pénzügyi osztály vezetőjével - a költségvetési határozat-tervezetet egyezteti, a nemzetiségi önkormányzatot érintő vitás kérdéseket tisztázzák.
15. Az egyeztetéseket követően a helyi nemzetiségi önkormányzat kiemelt előirányzatai meghatározásra kerülnek, majd a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és elfogadásáról határozatban dönt, legkésőbb a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 napon belül.
16. A Biatorbágy Város Önkormányzata helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik.
17. Az esetleges adósságrendezési eljárás során a helyi nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért Biatorbágy Város Önkormányzat felelősséggel nem tartozik.
II/C. A költségvetési előirányzatok módosítása
18. A helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatai a helyi nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók.
19. A költségvetési határozat módosításáról, ha a kiemelt előirányzatokat érinti a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke – az első negyed év kivételével- negyedévenként, a döntése szerinti időpontokba, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a módosítás elemi költségvetésen történő átvezetése érdekében.
III. Fejezet
Költségvetési információ szolgáltatás rendje
III/A. Költségvetési információ
22. A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott éves költségvetésről a kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával – az államháztartás pénzügyi információs rendszere (KGR. Rendszer) keretében – adatszolgáltatást kell teljesíteni.
a) A Polgármesteri Hivatal az a) pont szerint összeállított költségvetési információt – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához) benyújtja.
III/B. Költségvetési beszámoló
23. A helyi nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót, valamint tárgynegyedévet követő hó 15-ig pénzforgalmi jelentést, 25-ig mérlegjelentést negyedévente kell készítenie.
24. Az Elnök a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét.
26. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolójának elfogadásához szükséges adatokat az Elnök részére biztosítja, valamint az beszámolók elkészítését követően az aláírt példányokat megküldi a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához).
IV. fejezet
A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje
IV/A. A költségvetés végrehajtása
27. A helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve Biatorbágy Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi osztálya.
28. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodás feladatait.
IV/B. Kötelezettségvállalás rendje
29. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az Elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
IV/C. Szakmai teljesítés igazolása
30. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében szakmai teljesítés igazolásra jogosult személyeket a elnök írásban jelöli ki.
IV/D. Az utalványozás
31. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) - a gazdasági ügyrendben meghatározott utalványrendeleten - kizárólag az Elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
32. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet.
33. Pénzügyi teljesítésre kizárólag az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
IV/E. Az ellenjegyzés
34. A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult.
IV/F. Az érvényesítés
35. Az érvényesítést a Polgármesteri Hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozói végezhetik.
36. Az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a hatályos Áht, a Vhr, az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
IV./G. Összeférhetetlenségi szabályok
37. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
38. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra és a teljesítést igazoló személlyel.
39. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
IV/H. A nemzetiségi önkormányzat számviteli bizonylatai
39. A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmat a saját pénztárában, illetve a Hivatal által biztosított költségvetési elszámolási számlán köteles lebonyolítani.
41. A helyi nemzetiségi önkormányzat házipénztárral rendelkezhet. A készpénzes forgalomról a helyi nemzetiségi önkormányzat minden hónap 5-ig a nyilvántartásokat, számlákat átadja a polgármesteri hivatal részére.
42. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a Biatorbágy Város Önkormányzatán keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
IV/I. A vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
43. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
44. Az Áht.-ban meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének Elnöke, a helyi önkormányzat Polgármestere és Jegyzője együttesen felelős.
IV/J. Bankszámlarend
46. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya biztosítja, hogy a számvitel és analitikai nyilvántartás során a helyi nemzetiségi önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.
V. Fejezet
Az együttműködés egyéb területei
47. A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáért, megszüntetéséért, törzskönyvi nyilvántartásba vételéért és adószám igényléséért a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályvezetője felelős, a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnökének közreműködésével, 2012.február 29-.ig.
48. Biatorbágy Város Képviselő-testülete a nemzetiségi jogok, így különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a német nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot csak a német lakosságot képviselő német települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi német nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
49. Német Nemzetiségi Önkormányzat a 2013. évi költségvetés tervezése során e megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. január 1-jétől a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint köteles biztosítani a Német Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit.
50. Az egységes szerkezetű módosított Együttműködési Megállapodás aláírásával egyidejűleg a Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete 187/2010. (12.09.) Öh. sz. határozattal elfogadott a Biatorbágy Város Német Kisebbségi Önkormányzatával 2010. december 10-én megkötött Megállapodás hatályát veszti.
51. Jelen megállapodásban foglaltakat a megállapodó felek minden év január 31-éig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felülvizsgálják, és szükség esetén egyeztetéssel módosítják.
52. Jelen megállapodás 5 eredeti példányban készül, melyből 1 pld-t kap Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 1 pld-t a Biatorbágy Német Nemzetiségi Önkormányzat, 1 pld-t Biatorbágy Város jegyzője, 1 pld-t Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya, 1 pld-t Irattár.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
1. SZ. MELLÉKLET
Pénzeszközök feletti jogosultságok
Utalványozó
Ellenjegyző
Érvényesítők
Kötelezettségvállalás igazolására jogosultak
Szakmai teljesítés igazolására jogosultak
……………………….. ………………………………
……………………….. ………………………………
Teljességi igazolásra jogosultak
7. melléklet19
Együttműködési megállapodás
Biatorbágy Város Képviselő- testülete és Biatorbágy Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata között
I. Fejezet
A működési feltételek biztosítása
1. Biatorbágy Város Önkormányzata Biatorbágy Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: helyi nemzetiségi önkormányzat) részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásában.
2. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta legalább tizenhat órában az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség (tárgyaló) ingyenes használatának biztosítása, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása,
c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása,
f) internet valamint, vezetékes telefon használat,
g) a fenti pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztviselők telefonhasználata költségei kivételével- a viselése.
3. Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.
4. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyairól a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és folyamatosan a vagyonváltozást.
5. A szükséges információkat, a dokumentációkat a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.
6. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyonával való gazdálkodás a helyi nemzetiségi önkormányzat határozatának megfelelően történik. A vagyonváltozással – értékesítés és beszerzés – összefüggő kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás, a IV. Fejezetben foglaltak szerint bonyolódik.
7. A leltározás megszervezése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályának a feladata, amelyben közreműködik a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke.
8. Leltározást kétévente, illetve minden elnökváltásnál végre kell hajtani. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyontárgyaiért az elnök/testület vagyoni felelősséggel tartozik. A felmerülő leltárhiányért a leltárral lezárt időszak alatti elnök/testület a felelős, aki a hiány összegét köteles megtéríteni.
9. Biatorbágy Város Önkormányzatának Jegyzője vagy - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - általa megbízott személy Biatorbágy Város Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a helyi nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
II. Fejezet
A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
II/A. A költségvetési koncepció elkészítése
10. A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra.
II/B. A költségvetés egyeztetésének és elfogadásának rendje
12. A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat hivatala gondoskodik.
13. A helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke - a Jegyzővel és a Pénzügyi osztály vezetőjével - a költségvetési határozat-tervezetet egyezteti, a nemzetiségi önkormányzatot érintő vitás kérdéseket tisztázzák.
15. Az egyeztetéseket követően a helyi nemzetiségi önkormányzat kiemelt előirányzatai meghatározásra kerülnek, majd a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és elfogadásáról határozatban dönt, legkésőbb a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 napon belül.
16. A Biatorbágy Város Önkormányzata helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik.
17. Az esetleges adósságrendezési eljárás során a helyi nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért Biatorbágy Város Önkormányzat felelősséggel nem tartozik.
II/C. A költségvetési előirányzatok módosítása
18. A helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatai a helyi nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók.
19. A költségvetési határozat módosításáról, ha a kiemelt előirányzatokat érinti a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnöke – az első negyed év kivételével- negyedévenként, a döntése szerinti időpontokba, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a módosítás elemi költségvetésen történő átvezetése érdekében.
III. Fejezet
Költségvetési információ szolgáltatás rendje
III/A. Költségvetési információ
22. A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott éves költségvetésről a kiadott nyomtatványgarnitúra felhasználásával – az államháztartás pénzügyi információs rendszere (KGR. Rendszer) keretében – adatszolgáltatást kell teljesíteni.
a) A Polgármesteri Hivatal az a) pont szerint összeállított költségvetési információt – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 napon belül a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához) benyújtja.
III/B. Költségvetési beszámoló
23. A helyi nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót, valamint tárgynegyedévet követő hó 15-ig pénzforgalmi jelentést, 25-ig mérlegjelentést negyedévente kell készítenie.
24. Az Elnök a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét.
26. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolójának elfogadásához szükséges adatokat az Elnök részére biztosítja, valamint az beszámolók elkészítését követően az aláírt példányokat megküldi a MÁK-hoz (Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához).
IV. fejezet
A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje
IV/A. A költségvetés végrehajtása
27. A helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve Biatorbágy Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi osztálya.
28. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodás feladatait.
IV/B. Kötelezettségvállalás rendje
29. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az Elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
IV/C. Szakmai teljesítés igazolása
30. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében szakmai teljesítés igazolásra jogosult személyeket a elnök írásban jelöli ki.
IV/D. Az utalványozás
31. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) - a gazdasági ügyrendben meghatározott utalványrendeleten - kizárólag az Elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
32. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet.
33. Pénzügyi teljesítésre kizárólag az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
IV/E. Az ellenjegyzés
34. A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult.
IV/F. Az érvényesítés
35. Az érvényesítést a Polgármesteri Hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozói végezhetik.
36. Az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a hatályos Áht, a Vhr, az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
IV./G. Összeférhetetlenségi szabályok
37. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
38. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra és a teljesítést igazoló személlyel.
39. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
IV/H. A nemzetiségi önkormányzat számviteli bizonylatai
39. A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmat a saját pénztárában, illetve a Hivatal által biztosított költségvetési elszámolási számlán köteles lebonyolítani.
41. A helyi nemzetiségi önkormányzat házipénztárral rendelkezhet. A készpénzes forgalomról a helyi nemzetiségi önkormányzat minden hónap 5-ig a nyilvántartásokat, számlákat átadja a polgármesteri hivatal részére.
42. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a Biatorbágy Város Önkormányzatán keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
IV/I. A vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
43. A Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
44. Az Áht.-ban meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének Elnöke, a helyi önkormányzat Polgármestere és Jegyzője együttesen felelős.
IV/J. Bankszámlarend
46. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya biztosítja, hogy a számvitel és analitikai nyilvántartás során a helyi nemzetiségi önkormányzat bevétele, kiadása, pénzmaradványa elkülönítetten kimutatásra kerüljön, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.
V. Fejezet
Az együttműködés egyéb területei
47. A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáért, megszüntetéséért, törzskönyvi nyilvántartásba vételéért és adószám igényléséért a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályvezetője felelős, a helyi nemzetiségi önkormányzat Elnökének közreműködésével, 2012.február 29-ig.
48. Biatorbágy Város Képviselő-testülete a nemzetiségi jogok, így különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, a társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a ruszin nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot csak a ruszin lakosságot képviselő ruszin települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi ruszin nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
49. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat a 2013. évi költségvetés tervezése során e megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. január 1-jétől a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint köteles biztosítani a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit.
50. Az egységes szerkezetű módosított Együttműködési Megállapodás aláírásával egyidejűleg a Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete 188/2010. (12.09.) Öh. sz. határozattal elfogadott a Biatorbágy Város Ruszin Kisebbségi Önkormányzatával 2010. december 10-én megkötött Megállapodás hatályát veszti.
51. Jelen megállapodásban foglaltakat a megállapodó felek minden év január 31-éig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felülvizsgálják, és szükség esetén egyeztetéssel módosítják.
52. Jelen megállapodás 5 eredeti példányban készül, melyből 1 pld-t kap Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 1 pld-t a Biatorbágy Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, 1 pld-t Biatorbágy Város jegyzője, 1 pld-t Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya, 1 pld-t Irattár.
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
1. SZ. MELLÉKLET
Pénzeszközök feletti jogosultságok
Utalványozó
Ellenjegyző
Érvényesítők
Kötelezettségvállalás igazolására jogosultak
Szakmai teljesítés igazolására jogosultak
……………………….. ………………………………
……………………….. ………………………………
Teljességi igazolásra jogosultak
1. függelék a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
5. függelék a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
6. függelék a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
7. függelék a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
Radnai Péter |
Kuratórium elnöke |
2051 Biatorbágy, Nagy u. 55. |
Hutka Krisztina |
Kuratórium tagja |
2051 Biatorbágy, Dózsa György u. 10. |
Wágenszommer István |
Kuratórium tagja |
2051 Biatorbágy, Virág u. 7. |
Willinger Ágnes |
Kuratórium tagja |
2051 Biatorbágy, Petőfi u. 43/a. |
Géczy Árpád |
Kuratórium tagja |
2051 Biatorbágy, Kassai u. 19 |
Nánási Tamás |
Felügyelő Bizottság elnöke |
2051 Biatorbágy, Bocskai u. 29. |
Korbuly Bence |
Felügyelő Bizottság tagja |
2051 Biatorbágy, Kárpát u. 3. |
Sólyomvári Béla |
Felügyelő Bizottság tagja |
2051 Biatorbágy, Damjanich u. 9. |
8. függelék a 3/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelethez
Beiktatta az 5/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 16/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 2/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 2/2012. (I.27.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 32/2011. (XII.16.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Beiktatta a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.
Módosította a 17/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet.