a Solymár Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

szóló rendeletét.

                                                                                                                                                                  I. FEJEZET                                                                                       

A rendelet hatálya

1.§                      

(1)     A jelen rendelet hatálya Solymár Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)     A rendelet hatálya alá tartozó területeken:

a)    területet felhasználni,

b)   telket alakítani,

c)    építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, valamint

d)             meglévő épület:

az OTÉK[2] előírásai, továbbá a vonatkozó hatályos országos jogszabályok és az e rendeletben foglaltak betartásával együtt szabad.

(3)     Jelen építési szabályzat mellékletei:

(4)     Jelen rendelet függelékei:

Fogalomértelmezés

2.§       

(1)       Elégséges közművesítettség: a közművesítettség mértékének az a foka, ahol az energiaellátás biztosításának nem feltétele a gázzal való ellátottság.

(2)       Építési hely kizárólag gépjárműtároló elhelyezésére szolgáló része (gépjárműtároló építési helye): az építési hely külön feltételek esetén megállapított olyan része, melyen kizárólag önálló gépjárműtároló építménye, vagy a főrendeltetésű épülettel egybeépített esetben az épület kizárólag gépjárműtárolásra szolgáló része helyezhető el.

(3)       Épülethézag: az (tűzfalas) épületcsatlakozás hiánya a zártsorú építési helyen belül, azaz az épület és a szomszédos épület vagy a szomszéd telek építési helye között a terepszint felett nem beépített sáv.

(4)       Fekvő telek: olyan sarokteleknek nem számító telek, melynek homlokvonala meghaladja a telekmélység 1,5-szeresét.

(5)                                       Kertépítészeti terv: az építési engedélyezési tervdokumentáció részeként, jogosultsággal rendelkező kertépítész tervező által készítendő terv, amelynek munkarészei legalább:

a)    földmérő által készített geodéziai helyszínrajz

b)   tereprendezési terv - 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén - ;

c)    kertépítészeti tervrajz, amelynek tartalma

d)   favédelmi – fakivágási munkarész, amelynek tartalma 

e)    műszaki leírás.

(6) A Közterület Alakítási Terv (KAT): Az önkormányzat által elfogadott,a közterületegységes felszíni kiépítésének, környezetalakításának terve.

(7)  Mellékrendeltetésű épület (melléképület): olyan épület, mely a telken az övezetben meghatározott fő vagy jellemző rendeltetéshez tartozó, azt kiegészítő rendeltetés, tevékenység célját szolgálja: önálló személygépjármű tároló, műhely, barkácsműhely, nyári konyha, kerti szauna, kerti fürdőház, a háztartás viteléhez szükséges kiegészítő helyiségeket tartalmazó épület.

(8) Szennyvíztisztító kisberendezés / egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan kisberendezés (műtárgy), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít.

(9) Szintterületi mutató: a telken létesített összes építményszint bruttó (épületszerkezetekkel együtt mért) területe és a telekterület hányadosa.

    Számításánál a terasz (földszinti-, vagy tetőterasz) figyelmen kívül hagyandó.

(10)  Szabályozási Terven alkalmazott egyes szabályozási eszközök értelmezése:

a)    Be nem építhető növénytelepítési sáv (a továbbiakban növénytelepítési sáv): a      telek azon be nem építhető része, melyen belül

b)   Be nem építhető biológiailag aktív terület: a telek azon be nem építhető része, melyen belül

c)    Együtt-tervezendő fejlesztési terület: a szabályozási tervlapon feltüntetett távlati fejlesztési területek olyan együttműködő, összefüggő területi egysége, melyre a fejlesztés célja érdekében kizárólag egységesen készülhet szabályozási terv,

d)   Építési vonal meghatározott eltéréssel szabályozva: az épület elhelyezését meghatározó olyan vonal, melyre az előírt arányban a homlokzatot helyezni kell.

e)    Jelentős meredekségű terület: olyan lejtős terület, ahol a szintvonalak alapján számított jellemző meredekség meghaladja a 25%-ot és amelyet a Szabályozási terv e célból külön feltüntet.

f)     Közterület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.

        Területén

g)    Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott területsáv, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára a szolgalmi jogot be kell jegyeztetni az ingatlan nyilvántartásba.

(11) Telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke: a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa (%-ban kifejezett érték).

(12) Telekalakítási koncepció: készíthető az önkormányzat konzultációs részvételével a szabályozási terven Telekalakítási kötelezettséggel érintett tömbök területének legalább 1/3-ára, mely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)    hivatalos ingatlan-nyilvántartási térképet;

b)   a tervezett telekalakítás rövid leírását;

c)    a terület csapadékvíz elvezetésére vonatkozó javaslatot;

d)   telekalakítási helyszínrajzot, az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő méretarányban, mely rögzíti

e)    a jelenlegi tulajdoni állapotot az osztott tulajdoni részek feltüntetésével, 

f)     táblázatos kimutatást a telekalakításról, mely rögzíti

(13) Utcára beforduló épületet: utcára merőleges és beforduló, utcával párhuzamos épületszárnnyal rendelkező épület.

A Szabályozási Terv és előírásainak alkalmazása

3.§       

(1)        A szabályozási terven ábrázolt (a továbbiakban: SZT) és a jelmagyarázatában csoportosított elemeket a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

(2)       A (3)-(4) és (6) bekezdésben foglaltak a rendelet kötelező elemei, módosításuk csak a rendelet módosításával lehetséges.

(3)       Kötelező szabályozási elemek, melyeket a jelen rendeletben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni:

3.1  tervezett / megszűnő belterületi határvonal,

3.2  tervezett tömbhatár (meglévő/tervezett szabályozási vonal, telekhatáron),

3.3  tervezett szabályozási vonal,

3.4   övezeti jel,

3.5  építési övezet, övezet határa,

3.6  szabályozási szélesség / méretezés,

3.7  telekhatár megszüntető jel,

3.8  előkerti építési határvonal,

3.9  építési hely,

3.10 építményelhelyezés sávja,

3.11 állattartó építmények elhelyezési sávja,

3.12 építési vonal,

3.13 építési vonal meghatározott eltéréssel szabályozva,

3.14 4,5 méteres maximális utcai homlokzatmagasság (F/L érték),

3.15 funkcióváltást és/vagy technológiai váltást igénylő terület,

3.16 rekultiválást igénylő terület,

3.17 közműsáv,

3.18 felszíni vízelvezetés közérdekből biztosítandó sávja (szélességi pontosítása     kiviteli terv alapján),

3.19 tervezett infrastruktúra fejlesztés helybiztosítása érdekében a telek be nem építhető része,

3.20 M0 műtárgy védősáv lehetséges szélső határvonala,

3.21 erdő-, természetközeli- és zöldterületek (ev-1 védett kivételével),

3.22 közterület zöldfelületként fenntartandó része,

3.23 be nem építhető növénytelepítési sáv,

3.24 be nem építhető biológiailag aktív terület,

3.25 meglévő, kiegészítendő, tervezett fasor,

3.26 egyéb szöveges előírással érintett terület/sáv,

3.27 együtt-tervezendő fejlesztési terület.

(4)        Kötelező védelmi és korlátozási elemek – (helyi) - melyeket a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint kell figyelembe venni

a)    értékes utcakép,

b)   csatornázandó terület,

c)    helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület,

d)   helyi jelentőségű ökológiai folyosó,

e)    jelentős meredekségű terület,

f)     temető külső 25m-es korlátozási sávja,

g)    környezetterhelő létesítmény és 50m -es védőtávolságának türelmi idővel kialakítandó határa (PEMÜ).

(5)        A más jogszabály által elrendelt, kötelezően alkalmazandó elemek, melyeket az adott jogszabály előírásainak megfelelően kell betartani:

a)    műemlék,

b)   műemléki környezet határa (szomszédság alapján),

c)    régészeti lelőhely,

d)   védetté nyilvánított régészeti lelőhely,

e)    helyi értékvédelmi terület határa,

f)     helyi értékvédelmi területtel érintett tömbök,

g)    helyi védett utcakép, térfal,

h)    helyi védett épület (H1) / épületrész (H2),

i)      helyi védett műtárgy (H3),

j)     budai tájvédelmi körzet határa,

k)    NATURA 2000 terület határa,

l)      országos ökológiai hálózat határa

m)  folyóvizek védőtávolsága,

n)    barlang felszíni védőzónája

o)    utak, vasutak védőtávolsága,

p)   szennyvíztisztító létesítmény 150m-es védőtávolsága

q)   nagynyomású gázvezeték és védőtávolsága,

r)      BATrT-vizek védelme érdekében védendő területek határa,

s)    vízeróziónak kitett terület (megyei terv alapján),

t)     felszínmozgással érintett terület (megyei terv alapján),

u)    bányatelek,

v)    tervezett gyorsforgalmi út és országos főút lehetséges tengelye.

(6)       Sajátos jogintézménnyel érintett terület:

a)    elővásárlási jog,

b)   telekalakítási kötelezettség.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

4.§       

(1)        A szabályozási terv rögzíti az önkormányzat településfejlesztési és településrendezési, céljainak megfelelően a 3.§ szerinti telekalakítási kötelezettséggel, és az önkormányzat elővásárlási jogával érintett – az 4. számú melléklet szerint - egyes területek lehatárolását.

(2)        Az (1) a) pont szerinti telekalakítás a SZT-en lehatárolt területek esetében előzetes telekalakítási koncepció alapján is végezhető.

Egyéb tervek és szakvélemények

5.§       

(1)    Az építési engedélyezési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is csatolni kell:

a) új épület elhelyezése esetén a Gksz – kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és a Gip - ipari gazdasági területek építési övezeteiben,

b) lakóterületen és vegyes területen új fő rendeltetésű épület elhelyezése során

c) a szabályozási terven „Jelentős meredekségű terület” lehatárolással érintett telkek esetében- amennyiben a geodéziai felmérés nem állapít meg 25%-nál enyhébb meredekséget -,

d) beépítésre szánt területen fakivágással járó építés során a 12.§ (1) bekezdés szerinti esetben,

e) telken belüli legalább 15 férőhelyes felszíni parkoló kialakítása esetén,

A kertépítészeti tervet a 2. §-ban rögzített műszaki tartalommal kell elkészíteni.

(2)  Az (1) bekezdés b) pont alá nem tartozó építési engedélyek esetében elegendő favédelmi és fakivágási munkarészt benyújtani a 2. § -ban rögzített műszaki tartalommal.

(3)   Az engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzának földmérő által készített geodéziai felmérésen kell alapulnia új épület elhelyezése, meglévő épület vízszintes irányú bővítése, támfal létesítése és jelentősebb tereprendezés esetén.

        A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni legalább:

a)    a hivatalos földhivatali adatokat,

b)   a magassági adatokat,

c)    a kerítéseket,

d)   a támfalakat,

e)    a telken lévő építményeket, (épületeket, műtárgyakat), valamint

f)     a telek előtti közterületszakaszt is, a burkolatokkal, járdaszélekkel, közmű műtárgyakkal, meglévő fával és egyéb építményekkel együtt, az értelmezéshez szükséges magassági adatokkal ellátva továbbá

g)    – új a gépkocsibehajtó létesítése esetén - a telek előtti közterületi fákat.

(4)   A csúszásveszély lehetősége miatt geotechnikai dokumentáció[3] alapján kidolgozott terv szerint végezhető az építési tevékenység új épület, mozgásra érzékeny építmény létesítése, vagy a meglévő építmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, tetőtérbeépítés, pince-átépítés, -bővítés, stb.) esetén a szabályozási terven rögzített

a)     „Felszínmozgással érintett terület”,

b)    „Jelentős meredekségű terület” jelzéssel érintett telkeken, továbbá

c)    a 25%-nál meredekebb telkeken, valamint,

d)   patak, vízmosás, vízfolyás szélétől számított 10 m-en belül.

(5)    Látványterv készítése kötelező - az építészeti-műszaki tervdokumentáció részeként - új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése, átépítése, vagy homlokzatának átalakítása, átszínezése során

a)    műemléki környezetben,

b)   „Helyi értékvédelmi terület”, „Helyi védett utcakép, térfal” és „Értékes utcakép” területén,

c)    bármely Vt, Gksz és Gip építési övezetbe sorolt területen, valamint

d)   az épület létesítését lehetővé tevő, beépítésre nem szánt általános vagy kertes mezőgazdasági övezetbe sorolt területen.

                                                                                                                                                                 II. FEJEZET                                                                                      

A közterületekre vonatkozó rendelkezések

6.§       

(1)   Közterület csak a szabályozási terv rendelkezése szerint szabályozható ki, szüntethető meg, szabályozási vonala is csak az alapján módosítható. A szabályozási terven rögzített tervezett szabályozási vonaltól az ábrázolás technikai és léptékbeli pontosítások érdekében – a közterület tervezett szélességének megtartása mellett – legfeljebb 1,0 m-t lehet eltérni.

(2)  Új közúti közlekedési célú közterület kiépítése során biztosítani kell a 2. és 3. függelékben rögzített védőtávolságok és mintakeresztszelvények figyelembevételével:

a)    a szabályozási terv szerinti nem vegyes használatú utak esetén legalább az egyoldali járdát,

b)   amennyiben egyéb műszaki akadálya nincs:

c)    a felszíni vizek elvezetését övárokkal, vagy csapadékcsatornával,

d)   a közművek védőtávolság biztosításával való elhelyezhetőségét.

(3)    Közterületek felújítása, átalakítása, rekonstrukciója során biztosítani kell:

a)    a hiányzó legalább egyoldali járdát (a szabályozási terven jelölt forgalomcsillapított, vegyes használatú útként feltüntetett közterületek kivételével)

b)   az út- és járdaburkolatok akadálymentes kialakítását, a mozgáskorlátozottak számára szükséges feljárókat az előírásos módon,

c)    lehetőleg a megelőző vagy az egyidejű közmű rekonstrukciót,

d)   a csapadékvíz elvezetését.

Közterület Alakítási Terv (KAT) és annak hiánya

7.§       

(1)    A közterület egységes felszíni kialakításának feltételei Közterület Alakítási Tervben (a továbbiakban: KAT) tisztázhatók elsősorban:

a)    “Helyi értékvédelmi terület”-en belüli közterületek,

b)   Mátyás király utca,

c)    Terstyánszky utca

d)   Vasúti megállók és P+R parkolók közhasználatra átadott területei esetén, továbbá

e)    az önkormányzat külön döntése alapján:

(2)   A KAT tervezési területe legalább az átépítéssel, kiépítéssel érintett közterületszakaszra kell, hogy kiterjedjen, ábrázolva a közterületekkel határos telkek jelenlegi, vagy tervezett beépítését, illetve azok bejáratait is.

(3)    Bármely közterületre készített szakági (út-, közmű, kertépítészeti) terv esetén a KAT-ban foglaltaknak – a műszaki tűréshatár és ütemezhetőség figyelembevétele mellett - a közterületi hozzájárulás során lehet érvényt szerezni.

(4)  A közterület felszíni alakítását, felújítását a környező beépítés és a további építési lehetőségekkel összhangban kell megtervezni és megvalósítani, amelynek során az akadálymentes használatot biztosítani kell.

(5)   Az (1) a) pontjában rögzített közterületeken és közhasználatra átadott területeken KAT hiányában az építmények, utca­bú­to­rok és egyéb köztárgyak egységes megjelenését, forma- és színvilágát biztosítani kell.

                                                                                                                                                               III. FEJEZET                                                                                    

A településkép alakításának általános előírásai

8.§       

(1)    Az épületek színezése:

a)    az egyes építmények jellemző homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében - a 9.§ (2) a) pont figyelembevételével - csak az alábbi színek alkalmazhatók: fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös, illetve a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa stb.) alkalmazása esetén azok természetes színei, illetve faburkolat és faszerkezetek esetén a barna vagy zöld szín.

b)   az egyes építmények tetőhéjalásánál - a település teljes közigazgatási területén - a föld színei közül csak az alábbi színek árnyalatai alkalmazhatók: vörös, téglavörös, piros, bordó, okker,  zöld, barna, antracit, grafit.

(2)    Az épületek homlokzati kialakítása:

a)    Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, vagy szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.

b)             Épület homlokzatán semmiféle állandó vezetéket (kábel, csővezeték) a falsíkon kívül vezetni nem szabad –a gázbekötés kivételével, mely csak a bekötés érdekében, a műszakilag szükséges legrövidebb szakaszon jelenhet meg a homlokzaton.

c)    Az épület közterület felöl nem látható homlokzatán– beleértve a közterületekről nem látható tetőzetet is–:

            elhelyezhető.

d)   A karácsonyi díszvilágítás technikai eszközeit a vonatkozó külön rendelet szerinti időtartam alatt lehet a homlokzatra ideiglenesen felszerelni.

(3)    A főrendeltetésű épületek tetőformája és hajlásszöge:

a)    Az épület tetőszerkezetének hajlásszöge nem haladhatja meg 45°-ot.

b)   Az épület tetőszerkezetének összesen 40 m2 vízszintes vetületi területet meg nem haladó részén a hajlásszög 30°-nál alacsonyabban is kialakítható (zöldtető, tetőterasz, lapos tető).

c)    Az épület tetőszerkezetének 40 m2 vízszintes vetületi területet meghaladó részén a hajlásszög 30°-nál alacsonyabban (zöldtető, tetőterasz, lapos tető) kizárólag a környezethez való illeszkedéssel az alábbi esetekben alakítható ki: a szabályozási terven rögzített „Jelentős meredekségű területen”,: a Vt-SZ-1, a Gip és Gksz építési övezetekben,:  külterületen, továbbá az alábbi közterület szakaszok mentén:

(4)  A főrendeltetésű épület esetében a gerincirány, tetőhajlásszög figyelembevétele utcával párhuzamos gerinckialakítás és tűzfalas épületcsatlakozás esetén

a)    a gerinccsatlakozás magassági eltérése a szomszédos épület csatlakozó gerincmagasságától nem lehet több 1,0 m-nél,

b)   a tető hajlásszöge egyezzen meg a meglévő szomszédos épület hajlásszögével, eltérő csatlakozó tetőhajlásszögek esetén a két hajlásszög közötti, vagy az egyikkel megegyező tetőhajlásszög alakítható ki.

(5)  Főrendeltetésű épületen a gazdasági területen (Gip és Gksz építési övezetek) állók kivételével –a  magastetők tetőfelületének fedőanyaga (héjalása):

a)    agyagcserép, betoncserép, a 9.§ (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével bitumenes zsindely lehet,

b)   egyéb természetes anyag lehet,

c)    kiegészítő tetőfelépítményeknél a teljes tetőfelület 20%-áig a tetőfedéshez igazodó egyéb fedés is lehet a műanyag hullámlemez és az alumínium trapézlemez kivételével,

d)   meglévő, cserépfedéstől eltérő tetőhéjalás felújítható, a tetőzet ugyanezen héjalással bővíthető, de a tetőszerkezet teljes cseréje esetén az a)-c) pontok tartandók be.

(6)  A (3) bekezdés b) és c) pontjának megfelelő 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető esetében fémlemezfedés alkalmazható.

„Helyi értékvédelmi terület”, „Helyi védett utcakép, térfal” és „Értékes utcakép” területére vonatkozó további különös rendelkezések

9.§       

(1)  „Helyi értékvédelmi terület”, „Helyi védett utcakép, térfal” és az „Értékes utcakép” területén:

a)    A főrendeltetésű épületek tetőformája és hajlásszöge:

b)   A főrendeltetésű épületek tetőhájalására bitumenes zsindely csak a meglévő palafedés cseréje esetén alkalmazható.

c)    Épület homlokzatán, illetve kerítésen csak önálló betűkből álló cégfelirat vagy a 0,5 m2 felületet meg nem haladó méretű cégtábla létesíthető.

d)   Előkertben, vagy közterület felé néző homlokzatra nyílóan gépjárműtároló nem létesíthető.

(2)   A Helyi védett utcakép, térfal” és az „Értékes utcakép” területén az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően:

a)    Egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés, építési vonal stb.)az építészeti kialakítás során.

b)   A település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldás nem alkalmazható, ami meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során sem megengedett.

c)    A közterület felől látható új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell kialakítani az építési övezet előírásainak együttes betartása mellett:

Védett épületek és épületrészek, valamint műtárgyak kialakítására vonatkozó további előírások

10.§   

(1)      A védett építmények esetében a 9.§-ban foglaltakon túl az alábbi előírásokat is be kell tartani.

(2)      Védett épület, épületrész homlokzati színezése:

a)    az ismert eredeti színezés akkor is alkalmazható, ha eltér a 8.§ (1) pontban rögzített színektől,

b)   az engedélyezési tervdokumentáció részeként színezési dokumentáció mellékelendő.

(3)      Védett épület, épületrész homlokzati kialakítása:

a)    homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott ismert eredeti nyílászárók jellemző anyagát, belső osztását meg kell tartani, vagy vissza kell építeni. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók anyagát, osztását, ritmusát,

b)   a homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók,

c)    a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás esetén az ismert eredeti homlokzati rendszer vízszintes és függőleges tagolását, rizalitokat, nyílászáró-kiosztását - figyelembe kell venni,

d)   a homlokzaton kizárólag az ismert eredeti, vagy azzal megegyező kialakítású cégér, cégtábla, cégfelirat tartható meg, vagy létesíthető újra.

(4)      Védett épület tetőformája, hajlásszöge, tetőfelületének fedőanyaga

a)    nem változtatható meg, illetve az eredeti szerinti állapot állítandó vissza,

b)   tetőtérbeépítés az eredeti tetőforma, hajlásszög és fedőanyag figyelembevételével / vagy megtartásával történhet.

(5)       A helyi védelem alatt álló műtárgy (feszület, szobor, emlékmű, kút) csak az eredeti anyaghasználat figyelembevételével újítható fel.

Régészettel kapcsolatos örökségvédelmi előírások

11.§   

(1)  A szabályozási tervlapon rögzített, vagy időközben régészeti védelemmel érintett területeken, úgy mint

a)    védetté nyilvánított régészeti lelőhely,

b)   nyilvántartott régészeti lelőhely,

az örökségvédelem körébe tartozó jogszabályokban meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni bármely földmunkával járó építési tevékenység, ültetés, zöldfelület alakítás esetében, illetve előzetesen ki kell kérni az illetékes régészeti szakhatóság véleményét.

                                                                                                                                                                IV. FEJEZET                                                                                    

A növényzet védelme[4]

12.§   

(1)    Építési tevékenység miatt építési telken lévő fát kivágni csak akkor lehet

a)    ha az, az épület elhelyezését indokolatlanul megnehezítené, vagy

b)   a telek gépkocsival történő megközelítése másként nem volna meg oldható, vagy 

c)    a faegyed növény-egészségügyi szempontból való kivágását a kertészeti szakvélemény igazolja.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti rendelkezések - a diófa kivételével - a gyümölcsfákra nem vonatkoznak.

(3)   Közterületen a fák kivágása során a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály szerint kell eljárni.

(4)    A fa pótlása

a)    A kivágott fa pótlásáról az érintett terület tulajdonosának kell gondoskodnia, költsége őt terheli.

b)   A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege elérje a kivágott fák törzsátmérőjének összegét. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni.

c)    A fapótlást lehetőség szerint arra a telekre kell előírni, ahol a fakivágás történt, ha az nem lehetséges, akkor a pótlás helyét az önkormányzat ettől eltérően is meghatározhatja.

d)   Az építkezés miatt kivágott fa pótlásáról a legközelebbi őszig, vagy tavaszig, de legkésőbb 2 éven belül, vagy az építkezés befejezése után a használatbavételi engedély megadásáig gondoskodni kell.

e)    Lombos fa pótlása csak lombos fával történhet.

A zöldfelületek fejlesztése, alakítása

13.§   

(1)  Amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik, a kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről kell gondoskodni, melyek helyeit, fajtáját az építési engedélyezési terv helyszínrajzán fel kell tüntetni.

(2)  A zöldfelületek fenntartásáról, ápolásáról, a fa és növény egyedek kihalás utáni pótlásáról a tulajdonosnak gondoskodni kell.

(3)   Az építési telken a növénytelepítésnél az 7. számú függelék szerinti ültetési távolságokat javasolt figyelembe venni.

(4)   A fák telepítése során a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály szerint kell eljárni, valamint a 16 m-nél keskenyebb közterületek esetén a látóháromszögbe növényzet nem telepíthető.

A védendő természeti értékekre vonatkozó rendelkezések

14.§   

(1)  A természeti értékekre a természet egyes elemeinek védelmét biztosító magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl az alábbiakat is be kell tartani:

a)    feltöltési munka vízügyi- és közelekedésfejlesztés érdekben csak különösen indokolt esetben végezhető, az illetékes szakhatóság hozzájárulásával;

b)   a patakok, vízfolyások rendezése során a part menti növénytársulások megóvása érdekében a partvédelmet – amennyiben az műszakilag lehetséges - mérnökbiológiai és kertészeti eszközökkel kell megvalósítani;

c)    a településen beerdősült vízmosások, patakok védelméről és folyamatos karbantartásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia;

d)   a vízmosások feltöltése tilos, szenny- és tisztítatlan csapadékvíz közvetlenül nem vezethető be;

e)    a vízfolyások és patak menti területek természetközeli állományú szakaszait meg kell őrizni.

(2)    A források

a)    megközelítését biztosítani kell;

b)   vizeit a telek tulajdonosa köteles a megfelelő vízelvezető rendszerbe juttatni, annak érdekében, hogy a talajba szivárgó vizek a környező épületek állagát ne veszélyeztessék.

Amennyiben a b) pont szerinti vízelvezetés csak több telket érintően oldható meg, úgy a telkek tulajdonosai az átvezetést tűrni kötelesek.

(3)  A források és forrásfoglalások 50 m-es körzetén belül, építési telken az illetékes szakhatósággal egyeztetett lehatároláson belül - a forrásfoglalás műtárgyai, kútépítményei kivételével - olyan építményt, mely a forrás táplálását, megközelítését, vagy víztisztasági állapotát veszélyeztetné, nem szabad elhelyezni. 

(4)    Patak védősávja a partéltől számítva:

a)    beépítésre szánt területeken 10 m

b)    beépítésre nem szánt területeken 50 m. 

(5)   A (3)-(4) bekezdésben rögzített védőövezeteken belül tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szer­ve­ze­tek­re káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tá­rol­ni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bár­mi­lyen típusú hulladékot tárolni.

(6)   A természetvédelemmel érintett, és a természetvédelmi oltalomra javasolt területeken - vagy azokra hatással lévő - műszaki beavat­ko­zá­so­kat úgy kell elvégezni, hogy:

a)    az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa,

b)   az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa,

c)    a biológiai sokféleség fenn­tartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el,

d)   a műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti kapcsolat mesterséges ökológiai folyosó létesítésével - az illetékes szakhatóság hozzájárulásával - biztosítható legyen.

(7)     A „Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területen” –

a)    bármilyen építési munkát folytatni tilos, kivéve

b)   csak a tájban őshonos növényfaj telepíthető.

(8)    A szabályozási tervben rögzített „Helyi jelentőségű ökológiai folyosó” területén:

a)    új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,

b)   építési munkát folytatni tilos, kivéve a közlekedési és közmű célú vonalas létesítményeket és az azok használatával kapcsolatban építendő pihenő- és várakozóhelyeket,

c)    fásítás, növénytelepítés esetén a tájban őshonos fajokat kell előnyben részesíteni.

                                                                                                                                                                 V. FEJEZET                                                                                      

Különleges előírások a környezetterhelő létesítmények védőterületére

15.§   

(1)   A szennyvíztisztító szabályozási terven ábrázolt védőtávolságán belül lakóépület nem létesíthető.

(2)   A jelen rendelet hatálybalépését követő 10 éven belül a Gip-2 funkcióváltó övezet (PEMÜ) 50 m-es védőterületén akkor létesíthető új lakóépület, ha a mindenkor érvényes jogszabályi előírások szerinti védőtávolság az adott telket már igazolhatóan nem érinti.

   A védőtávolság 10 év elteltével a tevékenységek függvényében felülvizsgálandó.

A levegőminőség-védelem és a vízminőség-védelem helyi előírásai

16.§   

(1)     A terület légszennyezettségi besorolása a vonatkozó jogszabály[5] alapján:       Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a mindenkor hatályos légszennyezettségi zónabesorolás kategóriájának megfelelő értékeket kell figyelembe venni.

(2)   Bármely építési munka során, illetve az építőanyag, talaj és építési törmelék szállításánál az építtető köteles gondoskodni a kiporzás elleni védelemről (megfelelő építési technológia alkalmazása, a felvonulási utak és területek pormentesítése, permetezése, átmeneti burkolása, fedett szállítás).

(3)     A területen a lakosságot zavaró bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el.

(4)     A terület a vonatkozó jogszabály[6] alapján

a)    a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába sorolt, valamint

b)   a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik.

(5)   A talaj- és talajvíz védelme érdekében a vízminőség biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályok betartása mellett az alábbi rendelkezések betartása szükséges:

a)    Vízelvezető árkokba, kutakba szennyvizet bevezetni még tisztított formá­ban is tilos.

b)   Csapadékvizet árokba, kisvízfolyásba bevezetni csak hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad.

c)    Csak a szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el vagy vezethetők el a befogadóba. A felszínen - pl. parkoló felületen, kültéri raktározó felületeken - összefolyó csapadékvizek szennyezésének (pl. olajszennyezés, egyéb folyékony vagy szilárd környezetkárosító anyag, hordalék) potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés (pl. olajfogó) alkalmazása mellett megengedett.

d)   A szennyvizek és csapadékvizek elvezetésére és kezelésére vonatkozó további rendelkezéseket a 27-28.§ tartalmazza.

(6)  A temető külső – szabályozási terven jelölt – 25 méteres korlátozási sávján belül vízkivételi hely nem létesít­hető.

Föld- és talajvédelem

17.§   

(1)   A föld és a talaj védelmének biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályok betartása mellett a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések betartása is szükséges.

(2)    A földmozgatással járó munkavégzések során:

a)    a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,

b)   a földmozgatás, majd a végleges elhelyezése során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, fű telepítéssel, nedvesítéssel),

c)    az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

(3)  Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, a feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(4)     A talaj védelme érdekében:

a)    Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni.

b)   Új épület elhelyezése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével, az illetékes szakhatóság előírása szerint megengedett.

(5)   A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek művelése során az eróziós és deflációs károk megelőzésével és kiküszöbölésével kell a talajvédelmet biztosítani.

(6)   A temető külső – szabályozási terven jelölt – 25 méteres korlátozási sávján belül étkezési célra történő növénytermesztés, valamint a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

Zaj- és rezgésvédelem

18.§   

(1)   A zajvédelmi létesítményt a zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenység telkén, annak üzemeltetője költségén kell elhelyezni.

(2)    A forgalomból származó zaj- és rezgés ellen

a)    a József Attila utca

b)   a Mátyás király utca,

c)    a Terstyánszky utca,

d)   a Vasút utca,

mentén  új épületek létesítése esetén akusztikai méretezés alapján a passzív akusztikai védelem technológiai eszközeit kell alkalmazni.

Hulladékgazdálkodás

19.§   

(1)    A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt. Ennek és a terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében a település területén veszélyes hulladék végleges tárolása tilos.

(2)    Hulladékgyűjtő sziget - szelektív hulladék gyűjtés céljából:

a)    az illetékes szakhatóság engedélyével e célra kijelölt közterületen, vagy kereskedelmi, illetve raktározási létesítmény telkén helyezhető el;

b)   hulladékgyűjtő szigetet csúszásmentes, könnyen tisztítható és egyenletes felületű burkolattal kell tervezni;

c)    a területnek gyalogosan és szállítójárművel egyaránt jól megközelíthetőnek kell lennie;

d)   nem helyezhető el:

A rendelet hatálybalépése előtt már működő hulladékgyűjtő szigetre, annak felújítására a felsoroltak nem vonatkoznak.

(3)   Folyé­kony vagy szilárd hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be tárolás, vagy lerakás céljából, kivéve az ártalmatlanítást és újrafelhasználást, mely tevékenység kizárólag a Gip építési övezetek területén végezhetőek.

                                                                                                                                                                            VI. FEJEZET                                                                                    

 Áradással és belvízzel veszélyeztetett területek és a védelmük érdekében szükséges korlátozások

20.§   

(1)  Patakok és vízfolyások mentén kizárólag az árvíz biztonságos levonulásának akadályozása nélkül történhet bármely tevékenység, építés, területhasználat a hatályos környezet- és természetvédelmi, valamint árvízvédelemmel kapcsolatos jogszabályok és jelen rendeletben foglalt előírások betartásával.

(2)  Rendszeresen vízjárta (víz alá kerülő) területen, hullámtéren, ártéren, vízfolyás parti sávjában tilos építés céljára olyan telket kialakítani, mely területének több mint fele vízjárta, továbbá új építményt elhelyezni, kivéve az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett létesítményt.

(3)   A patakok, vízfolyások mederszélétől, illetve a mentett oldali talpvonaltól legalább 10,0 méter szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelme érdekében.

(4)  Az (2) szerinti és a magas talajvízállásos, mély fekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján, az abban előírtak kötelező betartása mellett szabad.

A „Felszínmozgással érintett " és a „Jelentős meredekségű” területre vonatkozó korlátozó rendelkezések

21.§   

(1)   A szabályozási tervlapon „Felszínmozgással érintett területen” és „Jelentős meredekségű területen” a csúszásveszély elkerülése érdekében:

a)    új épület, vagy meglévő bővítése csak geotechnikai dokumentáció alapján, az abban foglaltak szigorú betartásával létesíthető;

b)   új szennyvízelvezetést igénylő épület közcsatorna nélkül nem létesíthető, a 24.§ (3)-ban meghatározott területek kivételével;

c)    a közcsatornába történő bekötés megvalósulásáig az épületet használatba venni tilos;

(2)  A beépítésre nem szánt területeken a „Felszínmozgással érintett” és a „Jelentős meredekségű” területi lehatároláson, továbbá a vízmosások területén:

a)    tilos a természetes növénytakaró felszámolása,

b)   amennyiben a terület növényzettel nem fedett, ott a terület meredekségének megfelelően gyepesítéssel, fásítással, sarjadzó talajtakaró cserjék telepítésével, illetve mesterséges módon kell az állékonyságról gondoskodni.   

                                                                                                                                                              VII. FEJEZET                                                                                   

A telekalakításra vonatkozó rendelkezések

22.§   

(1)   A telek legkisebb kialakítható oldalméreteit és legkisebb területét az övezeti előírások határozzák meg, melytől eltérni csak az alábbi esetekben és módon lehet:

a)    a telekrendezés a szabályozási terven rögzített közterületi szabályozás végrehajtása vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében történik, amelynek során a visszamaradó telek valamely mérete, területe kisebb lesz az előírtnál, vagy – már beépített telek esetén - beépítési paramétere(i)  nem teljesíti(k) az övezetben előírtakat,

b)   a jellemzően már beépült telektömbben, amennyiben az eltérést a meglévő épület indokolja és annak mértéke nem nagyobb 5%-nál,

c)    már kialakult fekvő telek megosztása esetén, vagy új utcanyitással járó telekalakítás során, mely esetben a feltáró, közterülettel párhuzamosan elnyúló fekvő telek mélysége 20 m-ig csökkenthető

d)   az övezetbe sorolt területen a 23.§ szerint külön meghatározott szélességű magánút kialakítására kerül sor.

(2)   Két övezetbe eső telek beépítési mutatói az adott övezet területe szerint kell figyelembe venni.

(3)    Két övezetbe eső telek megosztása esetén

a)    a kialakuló új telekhatár igazodjon az övezethatárhoz, vagy

b)   a két eltérő övezetbe sorolt telekrész területe a telekmegosztás révén legfeljebb ±50%-kal változhat, mely esetben a szabályozási terv módosítása nélkül az övezethatár az így létrejött új telekhatárra igazodik.

(4)   Övezethatárral egybeeső telekhatár módosítása esetén az övezethatár akkor változhat együtt a telekhatárral, amennyiben a telekhatár két oldalán az eltérő övezetbe sorolt egyes telkek területe legfeljebb ±50%-al változik meg.

(5)   Új nyúlványos telek csak már kialakult zárványtelek megközelítése céljából és akkor alakítható ki, ha a telek az övezeti előírások legkisebb telekméreteinek és a teleknyúlvány nélkül a legkisebb kialakítható telekterületnek megfelel.  A nyél szélessége minimum 4,0 m.

(6)     Telekalakítás során zárványtelek nem alakulhat ki a beépítésre szánt területen.

Az építési telek megközelítésére szolgáló utakra vonatkozó rendelkezések.

23.§   

(1)  Lakóterületen építési övezetbe sorolt új telek gépkocsival történő megközelítéséhez közút vagy:

a)    legfeljebb 4 telek esetén legalább 6,0 m,

b)   5-6 db telek esetén legalább 8,0 m,

c)    7 db vagy annál több telek esetén legalább 10,0 m,

széles magánút szükséges, mely a 80 méteres hosszt meghaladó esetben végfordulóval alakítandó ki.

(2)    Az építési telek akkor tekinthető közútról megközelíthetőnek, ha legalább:

a)    a közterület kialakítása (lejegyzése) a Szabályozási Terv szerint megtörtént, és

b)   a telek előtti közterület a település közterületi és közút rendszerével közvetlenül kapcsolatban áll, és

c)    a közterület legalább egyirányban gépkocsi közlekedésre alkalmas vagy zsákutca esetén a kétirányú gépkocsi közlekedésre alkalmas és

d)   az útpálya szilárd burkolatú, vagy legalább zúzalékkal szilárdított földút, és

e)    a felszíni vízelvezetés a vonatkozó előírásoknak megfelelően megoldott.

(3)    Az építési telek akkor tekinthető magánútról megközelíthetőnek, ha:

a)    kialakítása a kiszolgálandó telkek megközelítésére az (1) bekezdés szerint megtörtént, és útként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, és

b)   a település közterületi közúthálózati rendszerével közvetlenül, gépjárműforgalomra alkalmas módon kapcsolatban áll, és

c)    legalább egyirányban gépkocsi közlekedésre alkalmas, vagy zsákutca esetén a kétirányú gépkocsi közlekedésre alkalmas, továbbá

d)   az útpálya szilárd burkolatú, vagy legfeljebb az általa kiszolgált telkeken létesülő épületek használatbavételéig zúzalékkal szilárdított földút és

e)    a magánúton a felszíni vízelvezetés a vonatkozó előírásoknak megfelelően megoldott.

(4)   A közforgalom elől el nem zárt magánút és az azáltal megközelíthető telekre vonatkozó további rendelkezések:

a)    a magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhető be;

b)   magánutat megszüntetni csak akkor szabad, ha az arról kiszolgált építési telkek más szabályos módon megközelíthetővé, illetőleg kiszolgálhatóvá válnak és közműellátásuk is biztosított;

c)    a magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani;

d)   a magánút alatt létesülő, és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa(i) köteles(ek) gondoskodni;

e)    a magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani és azon az építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne;

f)     a magánutat közforgalom számára megnyitottan kell kialakítani, ezért lezárni, elkeríteni nem szabad, azon a gépjárművek akadálytalan közlekedését biztosítani kell, különös tekintettel a megkülönböztetett gépjárművekre és a közfeladatot ellátó járművekre;

(5)   A közforgalom elől elzárt magánútra és az azáltal megközelíthető telekre vonatkozó további rendelkezések:

a)    a (4) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket be kell tartani;

b)   beépítésre szánt területen építési telek egyedüli feltárása érdekében legfeljebb lakóterületi telkek kiszolgálására alakítható ki;

c)    a közforgalom előli elzárás ténye 4-nél több telek kiszolgálása esetén a közúti közlekedésről szóló törvény szerint csak jelzőtáblával jelezhető, sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel csak állandó felügyelet biztosítása mellett zárható le;

d)   közforgalom elől elzárt magánút nem alakítható ki közúti közlekedésről szóló törvény szerint a bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető magánút esetében.

                                                                                                                                                             VIII. FEJEZET                                                                                 

Közművesítés mértéke

24.§   

(1)   Beépítésre szánt területen új fő rendeltetésű épület építésének közműfeltétele – ahol annak közüzemi feltételei rendelkezésre állnak – a teljes vagy az elégséges közművesítettség.

Ahol az övezetben előírt közművesítettség mértéke nem biztosított, ott új épület nem létesíthető, meglévő épület közművet igénylő rendeltetésűvé nem változtatható meg.

(2)    Elégséges a közművesítettség akkor, ha a telek:

a)    villamos energia-szolgáltatással,

b)   közüzemi ivóvízellátással,

c)    közüzemi szennyvízelvezetéssel, vagy - a (3) bekezdésben rögzített helyeken - közműpótlóval, valamint

d)   közterületi, legalább nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetéssel vagy csapadékcsatornával együttesen rendelkezik. 

A villamos energia részben vagy egészben megújuló energiaforrással is biztosítható a 29.§ és 32.§ figyelembevételével.

(3)  Beépítésre szánt területen a közüzemi szennyvízelvezetés biztosításáig átmenetileg zártrendszerű szennyvíztároló közműpótlóként kizárólag a szabályozási terven rögzített „Csatornázandó terület” –ek közül az alábbi, jellemzően már beépített területeken létesíthető:

a)    a Kerek-hegy beépítésre szánt területén,

b)   Csősz és Szegfű utca környékének beépítésre szánt területén,

c)    Akácfa utca környékének beépítésre szánt területén,

d)   Hutweide területén, és a

e)    III. kerület határa menti beépítésre szánt területen.

Az a)-e) pontban felsorolt területeken a közcsatorna kiépülése után az övezetben előírt közművesítettség mértékét azokon az ingatlanokon is biztosítani kell, melyeken a közműpótlót átmenetileg megépítették.

(4)   Beépítésre nem szánt területen, közműkiszolgálást igénylő új épület elhelyezése, ill. meglevő épület ilyen igényű funkció váltása csak akkor lehetséges, ha azt az övezeti előírás lehetővé teszi, továbbá:

a)    ha a közegészségügyi és járványügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható és

b)   a villamos energia ellátás megoldott, vagy megoldható, valamint

c)    a szennyvízelvezetésre a 27.§ (5) bekezdés figyelembevételével, és

d)   a jelen rendelet felszíni vízrendezésre vonatkozó előírásai teljesíthetők.

Általános közmű létesítési rendelkezések

25.§   

(1)   A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, és védőtávolsága számára közterületen, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett magánúton vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetekben a közművek és biztonsági-övezetük, védőtávolságuk helyigényét - a biztosításukat elrendelő ágazati jogszabályok szerint – szolgalmi-, vagy vezetékjog bejegyzésével kell biztosítani.

(2)   Közművek számára új szolgalmi jogot csak olyan telekrészre szabad bejegyeztetni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(3)   Felhagyott, funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen meg kell oldani.

A közművek elhelyezése közterületen, magánúton

26.§   

(1)    Új, beépítésre szánt területet feltáró közterület kialakításakor vagy új út építésekor

a)    a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b)   a csapadékvizek elvezetéséről,

c)    beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről,

is gondoskodni kell.

(2)  A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, figyelembe véve a fasorelhelyezésre vonatkozó 6.§ (2) bekezdést.

(3)    Amennyiben műszakilag nincs más megoldás, minden övezet területén elhelyezhetők:

a)    a forrásfoglalás,

b)   a víz- és záportározók,

c)    az építményben létesített transzformátorállomások,

d)   az energiaátalakítók,

e)    a gáznyomásszabályozók,

f)     a hintőanyagtárolók,

g)    a közművezetékek

műtárgyai és építményei, melyek számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(4)    Gáztároló melléképítmény növényzettel takart, közterületről nem látható módon helyezhető el.

Vízellátás, szennyvízelvezetés hálózata, létesítményei és egyedi megoldásai

27.§   

(1)    Beépítésre szánt területen új vízvezeték – a rekonstrukció, csere, felbővítés kivételével - csak a szennyvízcsatorna egyidejű kiépítése és üzembe helyezése feltételével létesíthető.

(2)   A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3)   A kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, szükség esetén a szennyvizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

(4)  Beépítésre szánt, közcsatorna hálózattal nem rendelkező, építési övezetbe sorolt telken új épület elhelyezése, meglévő épület szennyvízelvezetést igénylő bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén:

a)    közműpótló kizárólag átmenetileg, a közcsatorna hálózat kiépítéséig alkalmazható;

b)   a telken belüli szennyvízelvezetést úgy kell megvalósítani, hogy az a közcsatornára később ráköthető legyen;

c)    közműpótlóként kizárólag vízzáró szennyvízgyűjtő medencét szabad létesíteni;

d)   a vízzáró szennyvízgyűjtő medencéből a szennyvíz szükség szerinti folyamatos elszállíttatásáról a tulajdonosnak kell gondoskodni;

e)    a közcsatorna hálózat kiépítését követően:

engedéllyel épült közműpótlót meg kell szüntetni és az érintett ingatlanon a teljes vagy legalább elégséges közművesítés feltételeit biztosítani kell;

f)     a szennyvízgyűjtő medence megszüntetéséről és ártalmatlanításáról a tulajdonosnak gondoskodni kell;

g)    a megfelelően ártalmatlanított szennyvízgyűjtő medence csapadékvíz tározóként hasznosítható.

(5)  Beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizek elvezetését azok keletkező mennyisége és a közcsatorna-hálózathoz való csatlakozási lehetőség függvényében a következők szerint kell megoldani:

a)    Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, és a közcsatorna hálózathoz való csatlakozás gazdaságosan elérhető távolságon belül nem oldható meg, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- vízzáró szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni.

b)   Az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni, melynek időszakonként szükséges elvégzéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. 

c)    Az a) pont szerinti megoldás csak akkor és ott alkalmazható, ahol a szennyvízgyűjtő medence szippantó kocsival történő megközelítési lehetősége megfelelően kialakított útkapcsolattal biztosítható.

d)   A közüzemi szennyvízelvezetését biztosítani kell, ha a kiépített közcsatornahálózat gazdaságosan elérhető távolságon belül megközelíti az érintett ingatlant, kivéve, ha az ingatlanon a jelen rendelet hatálybalépése előtt már a vízszivárgás próbával igazolt vízzáró gyűjtőmedencét megépítették.

e)    Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni gazdaságosan elérhető távolságon belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, továbbá az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, a keletkező szennyvizek tisztítására megengedett a helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása.

f)     Az e) pont szerinti kisberendezés védőtávolsága nem nyúlhat túl azon az ingatlanon, melyen azt elhelyezik.

g)    A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes vízügyi hatóság meghatároz.

h)    Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, és az e)-g) pontok szerinti helyi szennyvíztisztító kisberendezés nem valósítható meg, akkor a tervezett építés csak a közcsatornára való csatlakozással valósítható meg.

(6)   Beépítésre szánt területen meglévő szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló, -elhelyező létesítmények védőtávolságán belül lakó-, üdülő- valamint huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas egyéb épület nem telepíthető.

Csapadékvíz elvezetés hálózata és létesítményei

28.§   

(1)    A csapadékvíz nyílt árokból zárt csapadékcsatornába, illetve élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(2)    A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani, az illetékes szakhatóság előírásai alapján.

(3)  20, illetve annál több gépkocsit befogadó szilárd burkolattal ellátott parkolót kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz és az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba, gyeprácsos parkoló létesítése tilos.

(4)   A csapadékvíz elvezetést elválasztott rendszerű nyílt árkos, vagy „K” szegélyű, illetve zárt csapadékcsatorna hálózattal kell kiépíteni.

(5)    A nyílt árkos vízelvezető hálózat esetén:

a)    az árok feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják;

b)   az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a víz-visszaduzzasztást ne okozzon és a vízszállítás akadálymentes legyen;

c)    az árkok - ahol az műszakilag lehetséges -  burkolatlan, gyepesített kialakítással készüljenek.

Villamosenergia ellátás hálózata és létesítményei

29.§   

(1)  Új, illetve egész utcát vagy utcaszakaszt érintő rekonstrukció esetén közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózat

a)    beépítésre szánt területen csak földalatti elhelyezéssel,

b)   beépítésre nem szánt területen földalatti elhelyezéssel vagy föld felett – egy oldali közös oszlopsoron történő elhelyezéssel létesíthető.

(2) Egyoldali közös oszlopsoron egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

Földgázellátás hálózata és létesítményei

30.§   

(1)   Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A gáznyomás szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán helyezhető el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(2)   Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény ill. parapetes kivezetés nem építhető.

Elektronikus táv- és hírközlés hálózata és létesítményei

31.§   

(1)    Új, illetve egész utcát vagy utcaszakaszt érintő rekonstrukció esetén elektronikus táv- és hírközlési hálózat, nyomvonal

a)    beépítésre szánt területen csak földalatti elhelyezéssel,

b)   beépítésre nem szánt területen földalatti elhelyezéssel vagy föld felett – egy oldali közös oszlopsoron történő elhelyezéssel létesíthető.

(2)  Vezeték nélküli táv- és hírközlési hálózat átjátszó antennáinak (a továbbiakban: átjátszó antenna) telepítése tilos az alábbi területeken

a)    beépítésre szánt terület építési övezeteiben a Gip építési övezetek kivételével,

b)   helyi védelem alatt álló vagy védelemre javasolt területen, és

c)    egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(3)  Átjátszó antenna és -torony az alábbi területeken kizárólag tájba illő kialakítással létesíthető:

a)    védett természeti területen,

b)   ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, puffer területen,

c)    Natura 2000 területen.

Megújuló energiaforrások

32.§   

(1)   A villamos és fűtési, valamint a használati meleg víz (HMV) számára szolgáló energia megújuló energiaforrással is biztosítható a (2) bekezdés figyelembevételével.

(2)  Új lakóépület esetén hagyományos fa-, illetve széntüzelésű rendszer csak korszerű fűtésrendszer kiegészítéseképpen létesíthető.

(3)     Napelem (photovolatic) és napkollektor elhelyezésére vonatkozó előírások

a)    új épület elhelyezése esetén a napelem és napkollektor csak az épület kubusán belül, a tetősíkba építve, azzal megegyező hajlásszögben helyezhető el;

b)   meglévő magastetős épület esetén a napelem, napkollektor síkja az ideális napbeesési szög figyelembevételével helyezhető el, de a meglévő tetősík hajlásszögétől max. 5^o-kal térhet el;

c)    meglévő lapostetős épület tetőzetén a napelem, napkollektor tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a településképet károsan ne befolyásolja;

d)   épületen kívüli elhelyezés csak abban az esetben megengedett, ha a meglévő épület szerkezeti átalakítása gátolná, vagy az településképi szempontból hátrányos lenne;

e)    épületen kívüli elhelyezésnél a berendezést az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felől nézve ne legyen zavaró.

(4)    Szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor) elhelyezésére vonatkozó előírások

a)     belterületen és annak határától mért 100 méteren belül nem létesíthető,

b)   külterületen csak

                                                                                                                                                                IX. FEJEZET                                                                                    

A beépítésre szánt területek beépíthetőségére vonatkozó rendelkezések

33.§                           

(1)  Közvetlen közútról, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról, gépjárművel közvetlenül meg nem közelíthető zárványtelek

a)    nem építhető be,

b)   területén álló - meglévőnek tekintett - épület

(2)   Beépítésre szánt területen építési teleknek nem tekinthető telek esetén, amennyiben az ingatlanon engedéllyel épült épület áll, vagy annak megépítése óta 10 év bizonyíthatóan eltelt, úgy azon állagmegóvási munka, valamint olyan átalakítási munka végezhető, mely nem járhat az épület bővítésével, tömegnövelésével, rendeltetésének megváltoztatásával, illetve új vizes helyiség kialakításával.

(3)  Az övezetben előírt kialakítható telekmértnél kisebb területű vagy szélességű már kialakult telek beépíthető.

A beépítési mód, az építési hely és az építési határvonal

34.§   

(1)  Az építési hely megállapítása során a szabályozási terven feltüntetett építési hely határvonalat, annak hiányában az övezetben meghatározott előírást, illetve az övezeti előírás hiányában a (4) – (9) bekezdés általános előírásait kell figyelembe venni.

(2)  Az építési övezetben alkalmazandó beépítési mód, illetve építési hely jelzésére az övezetben lévő betűjel szolgál az alábbiak szerint

(3)   Az építési helyet a szabadonálló (SZ), az oldalhatáron álló (O) és az ikres (I) beépítési mód szerint beépíthető területeken - a szabályozási terven külön rögzített építési hely, vagy valamely építési határvonal feltüntetése hiányában, illetve az építési övezet eltérő előírása hiányában - a következők szerint kell figyelembe venni.

a)    előkert 5,0 m;

b)   oldalkert

c)    hátsókert 6,0 m.

(4)  Az építési hely helyzetének megállapítása az O - oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépíthető területeken:

a)    amennyiben a szabályozási terven nem került rögzítésre, hogy az építési helyet a telek melyik oldalán kell kijelölni, akkor az utcában jellemzően kialakult beépítési oldalnak megfelelően vagy a keleti illetve déli oldalon kell azt megállapítani, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza,

b)   amennyiben a kialakult állapot azt indokolja az oldalhatár felőli építési határvonal azon telekhatár felől is meghatározható, melyen a szomszédos telken már meglévő épület áll, amennyiben így az a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza, és a településkép alakításában is kedvezőbb, vagy eredetileg ott épület állt;

c)    12 méter alatti telekszélesség esetén az oldalkert legkisebb szélessége legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető, de az épület tényleges építménymagassága ez esetben nem lehet nagyobb 4,0 m-nél, amennyiben a szomszédos beépítés ezt lehetővé teszi.

(5)   Épület-elhelyezés az O - oldalhatáron álló beépítési módú területen az építési helyen belül

a)    18 m vagy annál kisebb telekszélesség esetén oldalhatáros épület-elhelyezés kötelező, mely esetben az épület egyik oldalfala a telek egyik oldalhatárán vagy az attól számított 3 méteres sávban létesítendő;

b)   18 m telekszélesség fölött oldalhatáros vagy szabadonálló épület-elhelyezés is megengedett az építési helyen belül;

c)    a „Helyi értékvédelmi terület” lehatároláson belül – a telekszélességtől függetlenül – oldalhatáros épület-elhelyezés kötelező, mely esetben az épület egyik oldalfalát a telek egyik oldalhatárán, vagy legfeljebb az attól számított 1,0 méteres sávon belül kell kialakítani.

(6)   Az építési hely megállapítása a Z - zársorú beépítési mód szerint beépíthető területeken - a szabályozási terven külön rögzített építési hely, vagy valamely építési határvonal feltüntetése, illetve az építési övezet eltérő előírása hiányában:

a)    előkert nincs;

b)   az előkerti határvonaltól mért 20 m-es sávban oldalkert nincs;

c)    az előkerti határvonaltól mért 20 m-es sávon túl az egyik oldalon oldalkertet kell tartani, melynek mérete azonos az övezetben előírt építménymagasság értékével;

d)   hátsókert 6,0 m.

(7)    Az épület-elhelyezés a Z - zártsorú beépítési módú területen:

a)    tűzfalas csatlakozású, vagy

b)   legfeljebb az egyik oldalon az (8) bekezdés szerinti épülethézagos kialakítású lehet.

(8)    Épülethézag kialakítási szabályai:

a)    épülethézag akkor létesíthető, ha az övezeti előírás nem tiltja;

b)   a szomszédos telek felé néző épülethézag szélessége legalább 3,0 m. 12 m-nél kisebb telekszélesség esetén ennél kisebb épülethézag is kialakítható, de ez esetben az épülethézagra nézően nyílászáró nem létesíthető;

c)    4,5 m vagy annál szélesebb épülethézag esetén az oldalhomlokzatot a főhomlokzattal azonos építészeti kiképzéssel kell kialakítani;

d)   az építési hely épülethézagra eső része a terepszint alatt beépíthető, mely esetben a zárófödém a terepcsatlakozásnál legfeljebb 0,5 m-rel lehet magasabb;

e)    az épülethézagot azon az oldalon kell kialakítani, mely az utca jellemzőinek és a szomszédos beépítésnek a legjobban megfelelő;

f)     amennyiben tűzfalas csatlakozás - a szomszédos tető telekhatáron való átnyúlása miatt - nem valósítható meg, legalább 1,0 m-es épülethézag kialakítása kötelező;

g)    eltérő irányú szomszédos gerincvonalak esetén különös tekintettel kell lenni a tetőzetek csatlakozására, illetőleg azok összhangjának biztosítására,

h)    amennyiben a g) pont szerinti csatlakozás műszakilag nem megoldható, vagy kedvezőtlen településképi eredménnyel járna, akkor az utcafronton is csak épülethézag kialakításával szabad az utcavonalon álló épületet elhelyezni;

i)      amennyiben a két szomszédos épület közterület felőli homlokzati síkja azonos, és az átfedésben lévő homlokzataik közötti távolság 2,0-m-nél kisebb, akkor a két tűzfal között 100%-ban át nem látható tömör kerítés létesíthető.

(9)    A hátsókert– beépítési módtól független - különleges rendelkezései

a)    a hátsókert mérete az övezeti előírásokban előírtak szerint, vagy

b)   meglévő fő rendeltetésű épület bővítése esetén a hátsókert előírt mérete legfeljebb az arra néző homlokzat építménymagassági méretének megfelelő méretűre, de legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető, és nem lehet kisebb a már kialakult méretűnél, amennyiben

(10)  Az „Építési hely kizárólag gépjárműtároló elhelyezésére szolgáló része” (továbbiakban: gépjárműtároló építési helye) a 36.§ (3) -ban meghatározott feltételek esetén vehető figyelembe. (lásd 4. számú melléklet 1. ábrája)

A gépjárműtároló építési helyének

a)    mélysége azonos az egyébként előírt előkerti mélységgel, de legfeljebb 8,0 méter,

b)   szabadon álló beépítési mód esetén az oldalkerti mérete a homlokvonaltól számított 8,0 m-es mélységben 1,0 m,

c)    oldalhatáros beépítési mód esetén a homlokvonallal párhuzamos szélességi mérete a telekszélesség fele, de legfeljebb 8,0 m.

Az épület-elhelyezés és bővítés további szabályai, az építési vonalak

35.§   

(1)  A 34.§ szerint meghatározott építési helyen belül az épület-elhelyezést – az egyéb védőtávolságok betartása mellett - a szabályozási terven feltüntetett alábbi a beépítést korlátozó lehatárolások szűkíthetik a 2.§-ban rögzített szabályok szerint

a)    be nem építhető növénytelepítési sáv;

b)   be nem építhető biológiailag aktív terület.

Amennyiben a beépítést korlátozó lehatárolások a jelen rendelet hatálybalépése előtt – a szabályozási terven nem feltüntetett, de az ingatlan-nyilvántartás szerint már kialakult, vagy jogerős telekalakítási engedéllyel bíró telkek beépítését ellehetetlenítik, az épület-elhelyezése során az a)-b) pont szerinti lehatárolást nem kell figyelembe venni.

(2)    Meglévő épület bővítése, átalakítása, átépítése során

a)    a meglévő épület építési helyen kívüli épületrésze tömegnövekedés nélkül átalakítható, korszerűsíthető, de az épület bővítése csak az építési helyen belül lehetséges;

b)   a szabályozási terven feltüntetett, a beépítést korlátozó lehatárolásokban lévő, illetve azokba benyúló meglévő épületnél a korlátozást nem kell figyelembe venni, de a korlátozási sáv irányába az épület alapterülete tovább nem bővíthető.

(3)   Második fő rendeltetésű épület elhelyezési módja – ha azt az övezeti előírás lehetővé teszi - azonos legyen az utca felőli fő rendeltetésű épülettel (azonos oldal, oldalhatáros vagy szabadonálló elhelyezés).

(4)    A szabályozási terven rögzített építési vonal figyelembevétele

a)    az építési vonal betartása a főrendeltetésű épület vonatkozásában kötelező;

b)   a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal

c)    amennyiben a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal és az előkerti határvonal eltér, akkor köztük csak a beépítésbe nem beszámító épületrész létesíthető.

Mellékrendeltetésű épület és egyes melléképítmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírások

36.§   

(1)   Lakóterületen új épület létesítésénél a fő- és a mellékrendeltetést jellemzően egy épületen belül kell kialakítani, amennyiben a terepviszonyok, a telek adottságai (mérete, formája), és a szomszédos épületek ezt lehetővé teszik.

(2)    Önálló mellékrendeltetésű épület terepcsatlakozáshoz viszonyított legmagasabb pontja:

a)    nem magastetős kialakítás esetén legfeljebb 3,5 m,

b)   magastetős kialakítás esetén gerincmagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

 (3)   Gépjárműtároló épületre vonatkozó különleges rendelkezések

a)    gépjárműtároló elhelyezésére az alábbi esetekben alkalmazható a 34.§ (10) bekezdés szerinti gépjárműtároló építési helye (lásd 4. számú melléklet 1. ábra):

b)   a gépjárműtároló elhelyezésére az alábbi esetekben nem alkalmazható a 34§ (10) bekezdés szerinti gépjárműtároló építési helye:

c)              a gépjárműtárolót a 34§ (10) bekezdés szerinti gépjárműtároló építési helyén az alábbiak szerint kell kialakítani (lásd 4. számú melléklet 2. ábra) - a 37.§ figyelembevételével

(4)    Növényház (üvegház, fóliasátor):

a)    hátsókertben elhelyezhető,

b)   oldalkertben a telek utcai határvonalától 15,0 m-en belül nem helyezhető el,

Az a) és b) pontok szerinti elhelyezésnél a telekhatártól legalább 1,5 m-es távolságot kell tartani.

(5) Állattartás céljára szolgáló melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad létesíteni.

(6)   A település közigazgatási területén sem állandó, sem ideiglenes jelleggel nem helyezhető el az előkertben céljára:

a)    mobil, mozgatható pavilon,

b)   zárt konténer – a felvonulási épületként vagy közcél, közfeladat érdekében elhelyezett konténer kivételével -, valamint

c)    lakókocsi,

d)   sátor.

(7)   A melléképítmények közül trágyatároló és siló, ömlesztett anyag– folyadék- és gáztároló nem létesíthető lakó és településközponti építési övezetben.

Épület-elhelyezés és épületkialakítás lejtős terepen

37.§   

(1)    A fő rendeltetésű épület

a)    lejtő felőli homlokzatának magassága (F/L értéke) a lejtés mértékének függvényében legfeljebb az alábbi arányban lépheti túl az övezet megengedett legnagyobb építménymagassági értékét:

b)   lejtő felőli homlokzatán egymás fölött legfeljebb 3 építményszint - beleértve a tetőtéri szintet is -, jelenhet meg a végleges rendezett terepszint fölött.

(2)   A hegyfelőli oldalon támfalgarázs, illetve a lejtő felőli oldalon gépjárműtároló épület akkor létesíthető a 34.§ (10) bekezdése szerinti gépjárműtároló építési helye alkalmazásával, ha a telek homlokvonalától számított 8,0 méteres sávban

a)    az eredeti tereplejtés a 15%-ot meghaladja, vagy

b)   a szabályozási terven ábrázolt „Jelentős meredekségű terület” lehatárolás érinti a telek előkertjét, továbbá

c)    ha a telek az alábbi közterületek mentén helyezkedik el:

(3)  A hegy felőli támfalgarázs (2) bekezdés szerinti kialakítására vonatkozó további szabályok: (lásd 4. számú melléklet 3. ábra)

A támfalgarázs

a)    közterület felőli (szélességi) mérete nem haladhatja meg a telek szélességének felét, és nem lehet több 8,0 méternél,

b)   a (telek belseje felé számított) hosszúsági mérete nem haladhatja meg a 8,0 métert

c)    földtakarással együtt számított magassága az előtte lévő járda rendezett szintjétől számítva nem haladja meg a 3,5 métert,

d)   tetején kialakításra kerülő, közterület felőli, tömör mellvéd legfeljebb 1,1 m-rel lehet magasabb a támfalgarázs c) pont szerinti magasságánál,

e)    közterület felőli önálló bejáratainak száma nem lehet több kettőnél,

f)     a telek homlokvonalára kerülő közterület felőli támfallal egybeépítetten alakítandó ki.

(4)   A lejtő felőli oldalon létesülő gépjárműtároló esetén a (2) bekezdés rendelkezésein és a 36.§ (3) cb)-cf) pont előírásain túlmenően, az alábbi szabályokat is be kell tartani: (lásd 4. számú melléklet 4. ábra)

Az önálló gépjárműtároló

a)    lejtő felőli oldalon mért és a rendezett terep szintjétől számított

b)   alápincézhető és a lejtő felőli oldalról – amennyiben a terepviszonyok lehetővé teszik – pincebejárat létesíthető;

c)    a fő rendeltetésű épülettel összeköthető – kizárólag nyitott fedett, vagy pergolás kialakítással –, amennyiben a távolságuk a 3,0 métert nem haladja meg.

Tereprendezés, rézsű és támfal kialakítás

38.§   

(1)   Az 1,0 méter vertikális eltérést meghaladó mértékű tereprendezés csak földmérő által készített geodéziai felmérésen alapuló tereprendezési terv alapján folytatható.

(2)    Tereprendezés, illetve építési tevékenység csak úgy valósítható meg, hogy

a)    az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait,

b)   a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telket, illetve a talaj állékonyságát, a telek összes csapadékvíz elvezetését és - visszatartását saját telken belül, megfelelő eszközökkel biztosítani kell, a szomszédos telek védelme érdekében az érintett telekhatárok mentén 60 cm széles teleksáv e célra való fenntartásával,

c)    a feltöltés anyaga a vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyezés-mentes anyag lehet,

d)   a tereprendezés megkezdése előtt a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni.

(3) Az épület elhelyezése érdekében történő tereprendezés után az épület terepcsatlakozásához viszonyított végleges bevágás és feltöltés függőlegesen számított legnagyobb eltérése sehol nem haladhatja meg a 1,5 métert (lásd 4. számú melléklet 5. ábra).

(4)  A kert rendezése érdekében történő tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldalsó és hátsó telekhatárok menti 3,0 méteres sávban, igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez, legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg véglegesen.

(5)  A kert rendezése érdekében, a telek (3) bekezdésbe nem tartozó részén történő tereprendezés során rézsű kialakításának módja (lásd 4. számú melléklet 6. ábra):

a)    a természetes terepszint

    de együttesen a 1,5 métert meg nem haladóan változtatható meg a véglegesen csatlakozó rendezett terephez képest;

b)   a rézsűket a megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása érdekében.

(6)  A kert rendezése érdekében, a telek (3) bekezdésbe nem tartozó részén történő tereprendezés során támfal kialakításának módja (lásd 4. számú melléklet 7. ábra):

a)    a természetes terepszint

    de együttesen a 2,0 métert meg nem haladóan változtatható meg a véglegesen csatlakozó rendezett terephez képest;

b)   támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,10 méternél a támfal végleges felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

(7)    Rézsűt, illetve támfalat a (2) és (6) bekezdésekben foglaltaktól eltérően kialakítani csak a telek előkertjének közterület felőli 10 méteres sávjában lehet a biztonságos bejutás és csapadékvíz-elvezetés biztosítása érdekében.

A kerti víz és fürdőmedencére vonatkozó előírások

39.§   

(1)    Kerti víz- és fürdőmedence:

a)    a medence vizeit közcsatornába kell elvezetni, ezért csak olyan telken létesíthető, ahol a medence szűrő-mosatásából, illetőleg a lábmosóból származó szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosított, és ahhoz az üzemeltető hozzájárulását adta;

b)   kerti víz és fürdőmedence nem helyezhető el az elő-, oldalkert legkisebb szélességi méretének megfelelő teleksávban, és a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(2)  A telek beépítési mértékének számítása során figyelmen kívül hagyható a kerti fürdőmedence ideiglenes – legfeljebb180 napig fennálló – lefedése, ha annak magassága nem haladja meg a csatlakozó terepszinttől számított 1,50 métert.

A kerítésekre vonatkozó rendelkezések

40.§   

(1)   A kerítések felületének járdaszinttől mért 0,8 m és 2,0 m magasság közötti sávja – a kerítés síkjára merőleges irányban nézve - legalább 25 %-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.

(2)   100%-ban át nem látható tömör kerítés a település közigazgatási területén belül nem alkalmazható, kivéve

a)    a lakó és gazdasági területek találkozásánál kialakítható kerítéseket,

b)   a gazdasági területek nem közterületi telekhatárain létesíthető kerítéseket,

c)    a temetők kerítéseit, továbbá

d)   a szűk keresztmetszetű forgalmas közutak közül

menti telkeket, ahol az zajvédelmi céllal létesíthető, továbbá

e)    épülethézag esetén, ha az épülethézag szélessége nem haladja meg a 2,0 métert, a 34.§ (8) i) pont figyelembevételével.

(3)   A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül - a látóháromszögbe eső szakaszon - a kerítéseket 0,8 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani. Ezen a szakaszon talajtakaró növényzet, vagy legfeljebb alacsony növésű (0,9 m) cserje ültethető.

(4)     Új épület létesítése esetén az új épület és a kerítés egymással harmonizáló legyen.

(5)     Tetővel fedett kukatároló a kerítéssel egybeépítve is létesíthető.

(6)   Nem közterületi kerítés – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik: magassága legfeljebb 1,8 m lehet.

(7)  Külterületen, beépítésre nem szánt területen, kertes mezőgazdasági területen csak drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető.

A terepszint alatti beépítésre, a terepszint alatti építményekre és a pinceszintekre vonatkozó rendelkezések

41.§   

(1)    A telek terepszint alatti beépítési mértékének számításakor figyelembe kell venni:

a)    az épület alatti pinceszintet,

b)   az épületen túlnyúló pinceszintet,

c)    az épülettől független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény szerkezeti falakkal együtt számított összes beépített bruttó területét.

(2)   Terepszint alatti gépkocsi tároló rámpája közterületen nem alakítható ki, közvetlenül a közterületről nem indítható, de az előkertben elhelyezhető.

A kötelező zöldfelületi minimum előírásai

42.§   

(1)     A zöldfelület mértékének számítása során:

a)    figyelmen kívül kell hagyni:

b)   részben figyelembe lehet venni a kerti tavat területe 75%-áig

     kivéve, ha az övezet előírása másként rendelkezik.

Parkoló kialakítására és gépjárművek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

43.§   

(1)  Az előírások szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől eltérni csak (pl.: csökkenés, megváltás stb.) a helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírtaknak megfelelően szabad. Az előírások szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettség elsősorban épületen belül biztosítandó.

(2)  Új felszíni parkoló kizárólag fásítva alakítható ki, 4 parkolóférőhely szám felett, 4 gépjármű-állásonként legalább egy db, őshonos, nagy lombkoronát növelő fák telepítésével.

(3)   A legalább 25 férőhelyes közterületi és a legalább 15 férőhelyes telken belüli felszíni parkoló fásításánál (lásd 4. számú melléklet 8. ábra)

a)    egyoldali merőleges, 45º-os, vagy 60º-os  beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél minden 2,5, a parkolóterület szigetein való ültetésnél minden 3 darab vagy,

b)   egyoldali párhuzamos beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél 1,5,a parkolóterület parkolószigetein való ültetésnél minden 2 darab,

c)    középső zöldsávval kialakított parkolósziget esetén: – melynek szélessége legalább 2,0 m kell legyen -  minden 4 darab megkezdett parkolóférőhely után legalább 1 db fa ültetendő.

X. FEJEZET

Lk  ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

44.§            

(1)   A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)   A kisvárosias lakóterület teljes közművesítéssel ellátott területén – amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik - elhelyezhető

a)    lakóépület,

b)   a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)    egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)   sportépítmény,

e)    igazgatási épület,

f)     kulturális funkciójú épület.

(3)  A (2) bekezdésben felsorolt fő rendeltetésű épületeken belül önálló rendeltetési egységként a (2) bekezdés szerinti funkciókon kívül

a)    irodai,

b)   nem zavaró hatású kézműipari, rendeltetési egység is létesíthető.

(4)    Nem létesíthető

a)    nem zavaró hatású kézműipari épület önállóan,

b)   termelő kertészeti építmény,

c)    üzemanyagtöltő,

d)   a háztartás viteléhez szükséges kiegészítő helyiségeket tartalmazó önálló épület, építmény,

e)    mellékrendeltetésű épület, továbbá

f)     haszonállat tartására szolgáló építmény

g)    átjátszó antenna.

(5)  A kisvárosias lakóterület meglévő lapostetős épületein utólagosan magastető akkor építhető, meglévő padlástér akkor építhető be ha

a)    az egymással szerves egységet alkotó épületek mindegyikén egységesen, egy terv szerint létesül magastető, vagy annak átépítése,

b)   a létrejövő magastető hajlásszöge nem haladja meg a 38º-ot, és héjalásuk egységes kivitelű,

c)    a tetőtér beépítése során létrejövő lakásokhoz a parkolás az övezet területén belül biztosítható.

(6)  Az Lk építési övezet általános előírásait együtt kell alkalmazni az 45.§-ban meghatározott egyes építési övezetek paramétereivel és – ahol az rögzítésre került – egyéb rendelkezéseivel.

Lk-O, LK-I, Lk-T-1, Lk-T-2, Lk-SZ

KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK

45.§            

(1)  Az egyes építési övezetbe sorolt telkeken az építés részletes szabályait az 1. számú táblázat beépítési paraméterei és az egyes övezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések tartalmazzák, melyeket az I-IX. fejezet és az 44.§ általános előírásainak betartásával együtt kell alkalmazni.

* KA:          kialakult állapot

(2)    Lk-O építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    telkenként legfeljebb két fő rendeltetésű épület létesíthető;

b)   telkenként legfeljebb 4 lakás létesíthető

c)    az előkert legkisebb mérete 10 m;

d)   az oldalkert a telek keleti oldalán legyen;

e)    50 m2-nél nagyobb kereskedelmi rendeltetési egység és egyéb intézmény esetén a parkolást a telken belül kell megoldani;

f)     a telken 30 férőhelynél nagyobb parkoló nem létesíthető.

(3)    Lk-I építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    a beépítési mód ikres, melyen belül az épület – ha a szomszédos épület nem ikresen került; elhelyezésre – szabadon állóan is elhelyezhető, de a szomszéd épület ikres csatlakozása esetén ahhoz ikresen kell csatlakozni;

b)   telkenként legfeljebb egy fő rendeltetésű épület létesíthető;

c)    telkenként legfeljebb 1 lakás létesíthető.

(4)    Lk-T-1 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    a területen új épület elhelyezése számára telek/úszótelek nem alakítható ki;

b)   a meglévő lakásszám csak az utólagos magastető kialakítás esetén növelhető a 44.§ (5) bekezdés szerinti módon;

c)    meglévő épület magassága csak tetőtérbeépítés során növelhető úgy, hogy az épület eredeti építménymagassági értéke nem növekszik jobban 1,0 m-nél;

d)   a meglévő oktatási intézmény kialakult telkén a szabadon álló beépítés szabályai szerint az épület  bővíthető, vagy helyén új oktatási intézmény létesíthető

e)    telepszerű beépítés esetén a kialakult utak számára önálló telek magánútként kialakítható.

(5)    Lk-T-2 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    a meglévő épületekhez úszótelek utólag kialakítható

b)   úszótelek esetén az övezeti paramétereket a tömbtelek egészére kell vonatkoztatni.

(6)    Lk-SZ építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    telkenként egy fő rendeltetésű épület létesíthető

b)   telkenként több lakás létesíthető.

Lke ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

46.§            

(1)   A kertvárosias terület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)    A kertvárosias lakóterületen – amennyiben az övezeti előírása másként nem rendelkezik - elhelyezhető

a)    lakóépület – az övezetben meghatározott lakásszámmal -,

b)   a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)    egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d)   sportépítmény,

e)    a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

f)     a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

g)    a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.

(3)     A kertvárosias lakóterület övezeteiben a mellékrendeltetésű épületek elhelyezhetők.

(4)  A (2) bekezdésben felsorolt fő rendeltetésű épületeken belül önálló rendeltetési egységként a (2) bekezdés szerinti funkciókon kívül

a)    irodai,

b)   nem zavaró hatású kézműipari, rendeltetési egység is létesíthető.         

(5)     Nem létesíthető

a)    a (2)-(3) bekezdésben nem szereplő épület, továbbá

b)   üzemanyagtöltő,

c)    önálló, 5 férőhelynél nagyobb parkoló,

d)   parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

e)    átjátszó antenna, valamint

f)     védőtávolságot igénylő létesítmény,

g)    az oktatási, kulturális, egyházi, szociális épület telkétől 50 m-es védőterületen belül állattartó építmény,

h)    zajos, bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény.

(6)     Eltérő övezeti előírás hiányában

a)    épület csak legalább elégséges közművesítettségű telken létesíthető,

b)   egy építési telken csak egy fő rendeltetésű épület létesíthető,

c)    egy építési telken legfeljebb két lakás létesíthető,

d)   a telek a burkolt felületeinek aránya nem haladhatja meg a 20%-ot.

(7)    A szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzat magassága (F/L értéke) legfeljebb 4,5 m.

(8)   Az Lke építési övezet általános előírásait együtt kell alkalmazni az 47.§-49.§-okban meghatározott egyes építési övezetek paramétereivel és – ahol az rögzítésre került – egyéb rendelkezéseivel.

Lke-Z jelű

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓDDAL

47.§   

(1)   Az egyes építési övezetbe sorolt telkeken az építés részletes szabályait a 2. számú táblázat beépítési paraméterei és az egyes övezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések tartalmazzák, melyeket az I-IX. fejezet és az 46.§ általános előírásainak betartásával együtt kell alkalmazni.

* KA:          kialakult állapot

(2)    Lke-Z-1 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    18 m-nél rövidebb mélységű telken hátsókertet nem kell kialakítani, kivéve a Madách utcai telkeket, ahol az legalább 2,0 m;

b)   épülethézag létesíthető.

Lke-O jelű

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓDDAL

48.§   

(1)   Az egyes építési övezetbe sorolt telkeken az építés részletes szabályait a 3. számú táblázat beépítési paraméterei és az egyes övezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések tartalmazzák, melyeket az I-IX. fejezet és az 46.§ általános előírásainak betartásával együtt kell alkalmazni.

(2)    Lke-O-1 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    a telek legkisebb mélysége legalább 30 m;

b)   oldalhatáros épület-elhelyezés esetén az épület jellemző gerincvonala az utcára merőleges irányú legyen, saroktelek esetében a gerinc iránya választható a kialakult állapot és a kialakult utcakép alapján.

(3)    Lke-O-2 és Lke-O-3 építési övezetek egyéb rendelkezései:

a)    a „Helyi értékvédelmi terület”-en lévő telek esetén,

b)   a vasúttól délre és a Paprikás pataktól nyugatra eső településrészen oldalhatáros épület-elhelyezés esetén az épület jellemző gerincvonala az utcára merőleges irányú legyen, saroktelek esetében a gerinc iránya választható a kialakult állapot és a kialakult utcakép alapján.

(4)    Lke-O-4 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    18 m-nél rövidebb mélységű telken hátsókertet nem kell kialakítani;

b)   a temetővel határos telkek hátsókertje legalább 15 m.

c)    a „Helyi értékvédelmi terület”-en lévő telek esetén,

d)   oldalhatáros épület-elhelyezés esetén az épület jellemző gerincvonala az utcára merőleges irányú legyen, saroktelek esetében a gerinc iránya választható a kialakult állapot és a kialakult utcakép alapján;

e)    az övezet Dózsa György utcai telkei esetében, ahol az épület az előkerti vonalra helyezett, ott az utcával párhuzamos gerincvonal is megengedett utcára beforduló épület esetében

Lke-SZ jelű

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK SZABADON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓDDAL

49.§            

(1)  Az egyes építési övezetbe sorolt telkeken az építés részletes szabályait az 4. számú táblázat beépítési paraméterei és az egyes övezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések tartalmazzák, melyeket az I-IX. fejezet és az 46.§ általános előírásainak betartásával együtt kell alkalmazni.

* (2) bek. szerint

(2)    Lke- SZ-1 építési övezetben a 4,0 m-es tényleges építménymagasságot meg nem haladó fő rendeltetésű épület létesítése/ vagy legfeljebb ilyen építménymagasságú épület bővítése esetén a telek megengedett beépítési mértéke 25%.

Vt ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

50.§            

(1)  A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, ame­lyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)  A településközpont vegyes területen – amennyiben az övezeti előírása másként nem rendelkezik – elhelyezhető

a)    lakóépület – az övezetben meghatározott lakásszámmal –

b)   közhasználatú épület, igazgatási épület,

c)    kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d)   ke­res­kedelmi szálláshely épület,

e)    kulturális épület,

f)     egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g)    sportépítmény,

h)    közösségi szórakoztató épület,

i)      irodaépület,

j)     a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

k)    a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

l)      a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.

A területen a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével elhelyezhető minden olyan épít­mény, amely az a)-j) pont szerint a területen elhelyezhető épületek rendel­te­tés­szerű hasz­ná­latát szolgálja.

(3)  A (2) bekezdésben felsorolt fő rendeltetésű épületeken belül önálló rendeltetési egységként a (2) bekezdés szerinti funkciókon kívül

a)    irodai,

b)   nem zavaró hatású kézműipari, rendeltetési egység is létesíthető.

(4)    Nem létesíthető

a)    a (2)-(3) bekezdésben nem szereplő épület, önálló rendeltetési egység, továbbá

b)   önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gép­jár­mű­vek és az ilyeneket szállító járművek számára,

c)    közműpótló építmény (alternatív energia alkalmazása kivételével),

d)   állattartás céljára szolgáló építmény,

e)    termelő kertépítészeti építmény,

f)     üzemanyagtöltő állomás,

g)    átjátszó antenna, valamint

h)    zajos, bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény.

(5)    Eltérő övezeti előírás hiányában:

a)    épületet elhelyezni csak teljes közművel ellátott telken szabad, köz­mű­­pótló be­ren­de­zés – az alternatív energiaforrások alkalmazása kivételével – még ideiglenesen sem alkalmazható, nem lé­te­sít­he­tő;

b)   egy építési telken több fő rendeltetésű épület létesíthető, ha az övezet előírása másként nem rendelkezik;

c)    egy építési telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(6)   A szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzat magassága (F/L értéke) legfeljebb 4,5 m.

(7)  A Vt építési övezet általános előírásait együtt kell alkalmazni az 51.§-53.§-ban meghatározott egyes építési övezetek paramétereivel és – ahol az rögzítésre került – egyéb rendelkezéseivel.

Vt-Z jelű

TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓDDAL

51.§            

(1)   Az egyes építési övezetbe sorolt telkeken az építés részletes szabályait a 5. számú táblázat beépítési paraméterei és az egyes övezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések tartalmazzák, melyeket az I-IX. fejezet és az 50.§ általános előírásainak betartásával együtt kell alkalmazni.

* KA:          kialakult állapot

(2)    Vt-Z-1 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    35 m-es telekmélységet meg nem haladó telkeken hátsókertet nem kell kialakítani, épület a hátsókerti telekhatárra épített szomszédos épülethez csatlakozhat;

b)   beforduló utcafronti épületszárny hiányában az utca irányába teljes oromfallal kell fordulni.

c)    550 m2-es telekméret felett lakásrendeltetés a létesíthető szintterület 75%-án alakítható ki.

(3)  Vt-Z-2 építési övezetben 550 m2-es telekméret felett lakásrendeltetés a létesíthető szintterület 75%-án alakítható ki.

(4)  Vt-Z-3 építési övezetben telkenként legfeljebb egy lakás létesíthető a főrendeltetésű épületen belül önálló rendeltetési egységként.

Vt-O jelű

TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓDDAL

52.§            

(1)   Az egyes építési övezetbe sorolt telkeken az építés részletes szabályait a 6. számú táblázat beépítési paraméterei és az egyes övezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések tartalmazzák, melyeket az I-IX. fejezet és az 50.§ általános előírásainak betartásával együtt kell alkalmazni.

(2)    Vt-O-1 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    egy telken legfeljebb egy fő rendeltetésű épület létesíthető;

b)   20 méternél szélesebb telek esetén az utcai épületszárny utcával párhuzamos lehet;

c)    a b) pont szerinti párhuzamos utcai épületszárny kivételével, az épület utcával párhuzamos szélessége – az épület utca felőli 4 m mélységű sávjában – nem lehet szélesebb, mint a telekszélesség fele, de legfeljebb 10 m;

d)   a szabályozási terv szerinti 5,0 m-nél kisebb előkert esetén az épület jellemző gerincvonala az utcára merőleges irányú legyen, saroktelek esetében a gerinc iránya választható a kialakult állapot és a kialakult utcakép alapján;

e)    550 m2-es telekméret felett lakásrendeltetés a létesíthető szintterület 75%-án alakítható ki.

(3)    Vt-O-2 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    egy telken;

b)   550 m2-es telekméret felett lakásrendeltetés a létesíthető szintterület 75%-án alakítható ki;

c)    a szabályozási terv szerinti 5,0 m-nél kisebb előkert esetén az épület jellemző gerincvonala merőleges legyen az utcavonalra, saroktelek esetében a gerinc iránya választható a kialakult állapot és a kialakult utcakép alapján, kivéve

d)   5 parkoló férőhelynél nagyobb kapacitású rendeltetés a teleken nem létesíthető, a Terstyánszky Ödön utca menti telkek kivételével;

Vt-SZ jelű

TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET SZABADONÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓDDAL

53.§            

(1)   Az egyes építési övezetbe sorolt telkeken az építés részletes szabályait a 7. számú táblázat beépítési paraméterei és az egyes övezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések tartalmazzák, melyeket az I-IX. fejezet és az 50.§ általános előírásainak betartásával együtt kell alkalmazni.

(2)  Vt-SZ-1 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    egy telken legfeljebb 2 fő rendeltetésű épület létesíthető;

b)   az övezet területén lakófunkció – az intézményhez tartozó szolgálati lakás kivételével – nem létesíthető;

c)    a parkolási igény legfeljebb fele a közterületen is kielégíthető az önkormányzattal való parkoló létesítési megállapodás esetén;

d)   az épületek

(3)    Vt-SZ-2 építési övezet egyéb rendelkezései:

a)    az övezet területe kizárólag a település alapintézményei elhelyezésére szolgál;

b)   az övezet területén telkenként legfeljebb 1 lakás létesíthető a tulajdonos vagy használó számára az alapintézményi funkciójú épületen belül, a létesíthető szintterület legfeljebb 25%-án.

c)    az épületek

(4)    Vt-SZ-3 építési övezet egyéb rendelkezései: 

a)    az övezet területe elsősorban a rekreációhoz kapcsolódó fedett és szabadtéri sport és szabadidős területek kialakítására szolgál, melyeket kiegészíthetnek a település egyéb intézményi funkciói;

b)   A területen elhelyezhető sportépítmények rendeltetése különösen

c)    csak egy szolgálati lakás létesíthető;

d)   az épületek kialakítása során