Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2018. 09. 30Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség és a Duna-Ipoly Nemzeti Park véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Solymár Nagyközség épített értékeinek és sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, a településkép védelmi eszközök alkalmazásának részletes szabályozása, és az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer működési szabályainak megállapítása.
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. cégtábla: külön jogszabályban meghatározott kötelezően megjelenítendő adatokat és esetleg céglogót is tartalmazó tábla;
2. cégfelirat: önálló betűkből álló, a cégtáblával azonos tartalmú felirat;
3. értékvédelmi adatlap: védelem alá helyezett, védelemre javasolt vagy számon tartott épített érték leírását, fényképét, az értékek felsorolását és dokumentálását tartalmazó adatlap, amely védett érték esetében a védettséget, annak jellegét és az értékvédelemre vonatkozó javaslatot is meghatározza;
4. értékvédelmi szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védett érték vizsgálatát követően részletezi annak állapotában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, amely szerint a védelem oka még fennáll, vagy már nem áll fenn;
5. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes;
6. helyhez kötött műalkotás: kültéri, nem épületen elhelyezett, de helyhez köthető, ugyanakkor onnan könnyen, a egységét nem megbontó módon elmozdítható, képzőművészeti értékű tárgy, lehet pl. kereszt, szobor;
7. saját hirdetőfelület: a cégtábla, cég- és üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló telken és épületen elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés, cégér, és az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám;
8. tájba illesztés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy átépítésre kerülő építmény-együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza;
9. telephelyre utaló információs tábla: olyan közterületen elhelyezett tábla, amely a megjelölt cég, vállalkozás telephelye felé irányít;
10. totemoszlop: egy vagy több vállalkozás, kereskedelmi egység cégérét tartalmazó toronyszerű berendezés;
11. útirány jelző tábla: földrajzi helyet, településrészt, utcanevet megjelenítő felirat megközelítési útiránnyal ellátva;
12. védett érték: a helyi védelem alá helyezett épített érték;
13. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
A helyi védelem
2. Helyi védelem keletkezése és megszűnése
3. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak az e szerkezeti egységben szabályozott eljárás lefolytatásával történhet.
(2) A helyi védelem alá helyezéssel, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos eljárás megindításáról, az ideiglenes védelem alá helyezésről, és a védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt.
(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntéseket megelőzően ki kell kérni az érintettek véleményét, és biztosítani kell a meghozott döntések nyilvánosságát.
(4) A helyi védelemmel összefüggő eljárásokban érintettnek kell tekinteni:
a) Solymár Nagyközség lakosságát,
b) a településkép védelmével összefüggésben hozható társadalmi szervezeteket,
c) az eljárás kezdeményezőjét,
d) az ingatlan tulajdonosát,
e) az érintett ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosait.
(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti érdekelteket a helyben szokásos módon, a d)-e) pontok szerinti érdekeltet postai levél útján kell értesíteni.
(6) A (3) bekezdés szerinti véleménykéréssel kapcsolatban az érintettek az értesítést követő 30 napon belül írásban tehetnek észrevételt.
(7) A védelem elrendeléséről vagy megszüntetésről szóló döntésről, vagy az ezzel kapcsolatos kezdeményezés elutasításáról az érdekelteket értesíteni kell.
(8) A helyi védelem elrendelésével, a védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a település főépítésze gondoskodik.
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést bárki kezdeményezheti.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén lehatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, ill. telekrész),
c) a védelem rövid indoklását,
d) legalább 5 fényképből álló fotódokumentációt,
e) a kezdeményező rendelkezésére álló terveket, felméréseket, adatokat, szakvéleményeket
(3) Az önkormányzat elkészíti, vagy elkészítteti az értékvizsgálatot és az értékvédelmi adatlap tervezetét.
5. § (1) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
c) a védett érték magasabb védettséget kap: a helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
(2) A védelem megszüntetését az (1) bekezdés a) és b) eseteiben az ingatlan tulajdonosa, vagy több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadok alapján a tulajdonosok többsége kezdeményezheti.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén lehatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész,
c) a védelem megszüntetése kérelmének okát és indoklását,
d) a védelem megszüntetését alátámasztó értékvédelmi szakvéleményt.
(4) A védelem megszüntetését alátámasztó értékvédelmi szakvélemény
a) ki kell térjen a védelem megszűnésével veszélyeztetetté váló, vagy megsemmisült értékekre, a településkép sajátosságainak megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen részek helyreállítási lehetőségére,
b) tartalmaznia kell felmérési dokumentációt (a védett érték jellegétől függően alaprajz, metszet, homlokzatok M=1:100, helyszínrajz M=1:200, részletrajzok az egyedi részletekről a szükséges léptékben, műleírás), és az elbíráláshoz elégséges számú képből álló fotódokumentációt.
6. § (1) A polgármester a védelemre javasolt értéket – a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg – legfeljebb egyéves határozott időtartamra, ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.
(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
3. A helyi védelem esetei
7. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi építészeti védelem lehet:
a) helyi területi védelem azon a területen, ahol sajátos a településszerkezet, és a településépítészet jellegzetes elemei, épülettömegei, valamint szerkezetei, formái, anyagai, színvilága, a település nem védett részéhez képest nagyobb számban, és egységesen jelennek meg; jele az 1. mellékletben és az értékleltárban HT, a rendeletben a továbbiakban helyi védett terület,
b) helyi egyedi védelem, amelynek hatálya kiterjedhet:
ba) épületre (az 1. mellékletben és az értékleltárban H1 jelű védett épület, annak minden tartozékával, és az egész telkével együtt),
bb) épületrészre (az 1. mellékletben és az értékleltárban H2 jelű, részleges védelem alatt álló épület); védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, nyílászárója, lépcsője, díszítményei, anyaghasználata, színezése vagy különleges tartószerkezete,
bc) és épületnek nem minősülő műtárgyra, köztárgyra, helyhez kötött műalkotásra (az 1. mellékletben és az értékleltárban H3 jelű védett műtárgy).
(3) Védetté olyan épület, építmény, helyhez kötött műalkotás nyilvánítható, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, kulturális vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény értékvédelmi adatlapjában jelöltek alapján védettnek minősülhet az a telek, és annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
4. Helyi védelem nyilvántartása és megjelölése
8. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás alapja az értékvédelmi adatlap, amely feltünteti a védett érték:
a) megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) helyszínrajzát, vagy térképi megjelenítését,
d) fotódokumentációját,
e) a védelem alapjául szolgáló értékek felsorolását
f) értékvédelmi javaslatot,
(3) Az értékleltár a védett értékre vonatkozóan az értékvédelmi adatlapon kívül tartalmaz
a) minden, a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,
b) idősoros fotódokumentációt,
c) az eredeti tervdokumentáció másolatát és a védett érték felmérési terveit ha ez, vagy ezek rendelkezésre áll, vagy állnak,
d) a helyreállításhoz, vagy a jókarbantartáshoz kapott támogatási szerződéseket és egyéb kapcsolódó dokumentumokat,
e) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(4) a védelem megszűnésével a korábban védett értékhez tartozó dokumentációt meg kell őrizni.
9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, természeti értéket – annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól látható helyen kifüggesztett – az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni, a következő felirattal:
Solymár
Védett helyi érték
(+logo)
5. A helyi területi védelem
10. § (1) A HT jelű helyi védett terület lehatárolását az 1. melléklet állapítja meg.
(2) A helyi védett területen
a) mint karakterelem megőrzendő a területrész szerkezete, úthálózata, telekosztása, térfalai, a hagyományos tömegalakítás arányai, az utcai homlokzatmagasság, a tetőidom, a tetőgerinc iránya, az utcai homlokzat architektúrája, az utcai homlokzat nyílásrendje és nyílászáróinak aránya, a tornác kialakítása,
b) a térfalak megőrzése érdekében védendő a utcavonalas beépítés, az épületek és kerítések ritmusa, tömegalakítása, a tetőidom és a tetőforma, meglévő épület felújítása, új épület építése során a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni, a helyi védett területen meglévő épület bontása esetén új épület csak a megőrzendő térfalhoz, utcaképhez illeszkedően - amennyiben a korábbi épület az utcaképhez illeszkedett - úgy az elbontott épülettel megegyező tömegű, magasságú, tetőhajlásszögű homlokzati architektúrájú és beépítési módú épület építhető.
(3) A helyi védett területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. Az építés és a használat nem érintheti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett építményhez tartozó földrészlet jellegzetes növényzete egészségét.
6. A helyi egyedi védelem és a védett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Az 1. mellékletben H1, H2, H3 jelű helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget elsősorban jókarban kell tartani, állapotát meg kell óvni. Az építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.
(2) A felújítás, korszerűsítés, bővítés, funkcióváltozás miatt a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem károsodhatnak. Ennek figyelembe vételével a védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni a védett érték a mai igényeknek megfelelő használatát.
(3) A belső átalakításokat is úgy kell végezni, hogy az eredeti szerkezet és a belső értékek megőrződjenek.
(4) Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén figyelembe kell venni az értékvédelmi adatlapon feltüntetett javaslatot.
12. § (1) A H1 jelű védett épület, építmény, felújítása, valamint azokon végzett homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtérbeépítés illetve bármely homlokzati felületképzés és a homlokzat megváltoztatása során csak az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát megőrző, bővítése során ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. A H1 jelű védett épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani:
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait,
b) az épület homlokzatán
ba) a homlokzat felületképzését,
bb) a homlokzat díszítő elemeit; az építészeti részleteket,
bc) a nyílászárók formáját, keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását,
bd) a tornácokat;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt,
bf) a tetőformát és a tető héjalását,
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemeit, a meghatározó szerkezeteket.
(2) bővítés esetén az új épülettömeg arányainak, formáinak és anyaghasználatainak illeszkedniük kell a meglévő védett épületrészhez.
(3) A H1 jelű helyi védett épület utcai homlokzatán és az utcai telekhatártól számított 8 m-es sávban parapet konvektor, légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna, napkollektor nem helyezhető el
13. § (1) A H2 jelű, részleges védelem alatt álló építmény valamely része, részlete vagy jellemző karaktereleme védett.
(2) A H2 jelű részleges védelem alatt álló épület állagmegóvása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, tetőtérbeépítése, bővítése csak oly módon történhet, hogy a védelem alapjául szolgáló elem
a) megőrzésre kerül, vagy
b) bontását követően annak karakterelemei az új épület építése során beépítésre kerülnek.
(3) A H2 jelű részleges védelem alatt álló épület 1. melléklet szerinti védett részének a felújítását, bővítését úgy kell megoldani, hogy a védelem alatt álló épületelem ne sérüljön, az ahhoz való kapcsolódás harmonikus legyen.
14. § (1) A H3 jelű védett műtárgy minden eredeti alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, díszítő elemeket is.
(2) A H3 jelű védett műtárgy felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell megőrizni, vagy helyre kell állítani.
Településképi követelmények
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § Solymár településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolását a 2. melléklet állapítja meg.
8. Általános előírások a településkép védelmére
16. § (1) Solymár területén épületen
a) bitumenes zsindely;
b) műanyag hullámlemez,
c) természetes építőanyagok műanyag utánzata
tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható.
(2) A belterületen nem építhető rönkház, kivéve a földhivatali nyilvántartás szerinti erdő művelési ágú telekkel határos telken.
(3) A település belterületén – Solymár helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban HÉSZ) szerinti gazdasági terület kivételével
a) fémlemez,
b) alumínium trapézlemez;
tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) korcolt, vagy lécezett fémlemez fedés vörösréz, horganylemez, vagy antracit színű fémlemez anyag használatával;
b) meglévő palatető cseréje esetén bitumenes zsindely
tetőhéjalásként alkalmazható.
9. A településmag településképi követelményei
17. § (1) A 2. mellékleten lehatárolt településmag területén zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(2) A településmag területén gépjárműtároló, vagy más tárolóhelyiség kapuja az utcai homlokzaton nem helyezhető el.
(3) A településmag területén– közintézmény kivételével - magastetős épület helyezhető el, 37-45° tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlásszögű- vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de lakóépület esetében legfeljebb 40 m2-en létesíthető.
(4) A településmag területénúj épület a kialakult beépítési módhoz és a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömegalakítással, azaz:
a) ha az utcai homlokzat oromfalas, akkor a tornácot nem számítva, 7 méternél nem szélesebb utcai homlokzattal,
b) az utcára merőleges gerincű egyszerű nyeregtetővel fedett oromfalas tömegalakítással, vagy az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel,
c) az oromfal fölé nyúló tetőidommal
alakítható ki.
(5) A településmag területén meglévő, az utcára merőleges gerincű épület keresztszárnnyal az utcai telekhatártól mért 8 m-es sávon túl bővíthető.
(6) A településmag területén a homlokzat
a) vakolt és festett, vagy meszelt felületű,
b) tégla, téglával burkolt, vagy téglaarchitektúrás,
c) a lábazat tégla-, kőburkolatú vagy festett,
d) az oromfal anyaga vakolt, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű vagy fa
lehet.
(7) A településmag területén
a) az épületek homlokzati vakolt falfelületének színezésénél a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- tégla és agyagszín alkalmazhatók.
b) a tetőfedés anyaga hagyományos vörös vagy barna égetett agyagcserép, kivéve meglévő palatető cseréje esetén, ahol szürke is lehet,
c) faburkolat, faszerkezetek esetén a fehér, barna, zöld és szürke szín és azok árnyalatai alkalmazhatók.
(8) A homlokzatfelújítás, homlokzatszínezés során a közterületről látható épülethomlokzat egysége nem bontható meg.
18. § A településmag területén az épületek utcai homlokzatán antenna, légkondicionáló berendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége, szerelt kémény, házi gáznyomás-szabályozó nem helyezhető el.
19. § A településmag területén épület homlokzatán vagy kerítésen önálló betűkből álló cégfelirat vagy a 0,5 m2 összes felületet meg nem haladó méretű cégtábla helyezhető el.
10. A hagyományosan beépült településrész településképi követelményei
20. § (1) A 2. mellékleten lehatárolt hagyományosan beépült településrész területén, a (2) bekezdés eseteinek kivételével, nem helyezhető el olyan épület, amelynek tetőhajlászöge kisebb, mint 35 fok.
(2) A hagyományosan beépült településrész területén alacsony hajlásszögű tető vagy lapostető
a) az épület bruttó alapterületének 20%-án, de lakóépület esetében legfeljebb 40 m2-en,
b) közintézmény lefedésére
létesíthető.
(3) Az hagyományosan beépült településrész területén az utcai oromfal, a tornácot nem számítva, 7 méternél nem lehet szélesebb, és nem lehet rajta erkélyt, loggiát kialakítani.
(4) A hagyományosan beépült településrész területén
a) az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek, vagy festetlen építőanyagok esetén azok természetes színei,
b) fa szerkezeteken a fehér, barna, zöld és szürkés szín,
c) a tetőn az égetett cserép természetes színe, a földszínek és a szürke
alkalmazhatók.
(5) A hagyományosan beépült településrész területén homlokzatfelújítás, homlokzatszínezés során a közterületről látható épülethomlokzat egysége nem bontható meg.
21. § A hagyományosan beépült településrész területén az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, légkondicionáló berendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége, szerelt kémény nem helyezhető el.
22. § A hagyományosan beépült településrész területén épület homlokzatán vagy a kerítésen, vagy az előkertben csak telkenként 1 db. önálló betűkből álló cégfelirat vagy a 1,5 m2 felületet meg nem haladó méretű cégtábla létesíthető.
11. A kertvárosias jellegű területek településképi követelmények
23. § (1) A 2. mellékleten lehatárolt kertvárosias jellegű területeken 30°-nál kisebb hajlásszögű tető, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, nem alakítható ki.
(2) A kertvárosias területeken az (1) bekezdéstől eltérően lapostető vagy 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető kialakítása megengedett:
24. § A kertvárosias jellegű területen az épületek utcai homlokzatán antenna, légkondicionáló berendezés kültéri egysége, új parapetkonvektor kültéri egysége, szerelt kémény nem helyezhető el.
25. § A kertvárosias jellegű területen épület homlokzatán vagy kerítésen, vagy az előkertben telkenként 1 db. önálló betűkből álló cégfelirat vagy a 1,5 m2 felületet meg nem haladó méretű cégtábla létesíthető.
12. A lakótelep és környéke területére meghatározott településképi követelmények
26. § (1) A 2. mellékleten lehatárolt lakótelep és környéke területén a lakóépületek szintszáma, -a HÉSZ keretei között-, legfeljebb 1 szinttel növelhető.
(2) A lakótelep és környéke területén a legalább 10 lakásos lakóépületeken a homlokzatot érintő átalakítások során:
a) ablakcsere egy-egy épületen egységesen, de ütemezve is végezhető,
b) előtetőt homlokzatonként egyszerre lehet cserélni, építeni,
c) a tető hajlászöge nem lehet 10 foknál nagyobb.
(3) A lakótelep és környéke területén az előtetőn nem alkalmazható cserép héjalás.
(4) A lakótelep és környéke területén az erkély- és loggiakorlátok, mellvédek
a) nem készülhetnek fából,
b) nem cserélhetők egyenként, csak épületenként egységesen, egyszerre.
(5) A lakótelep és környéke területén az épületek homlokzatának színezésekor a falakon nem alkalmazhatók
a) a nem természetes falszínek: a kék zöld és a lila, kivéve a falak felületének 15 %-án a szürkéskék, szürkészöld árnyalat megjelenhet,
b) telített, élénk színek.
27. § (1) A lakótelep és környéke területén az egyedi légkondicionáló berendezések az utcai homlokzatra nem helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdés alól kivétel a legalább 4 lakásos, többszintes lakóépület, ahol az egyedi légkondicionáló berendezést
a) ha van loggia vagy erkély, ott ezek mellvédje mögé rejtetten,
b) ha valamelyik lakáshoz nem tartozik loggia, vagy erkély, ott az egymás fölé sorolt ablakok azonos oldalára
lehet helyezni.
28. § A lakótelep és környéke területén épületen saját hirdetőfelületet a meglévő építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, azok zavartalan érvényesülése mellett szabad elhelyezni.
13. Településképi szempontból érzékeny elhelyezkedésű gazdasági területre meghatározott településképi követelmények
29. § (1) A 2. mellékleten lehatárolt településképi szempontból érzékeny elhelyezkedésű gazdasági területen (továbbiakban: érzékeny gazdasági területen) három használati szintnél több a talajszint felett nem alakítható ki.
(2) Az érzékeny gazdasági területen a tető nem lehet magasabb 6 m-nél.
(3) Az érzékeny gazdasági területen előtetőn nem alkalmazható cserép héjalás.
(4) Az érzékeny gazdasági területen telített, élénk színek homlokzatonként legfeljebb 40 m2 területen alkalmazhatók.
30. § (1) Az érzékeny gazdasági területen a saját hirdetőfelület az 1,5x4 m felületűnél nagyobb nem lehet.
(2) Az érzékeny gazdasági területen kerítésen, kapun telkenként 1 db. saját hirdetőfelület helyezhető el.
14. A Tájterületre meghatározott településképi követelmények
31. § (1) A 2. mellékleten lehatárolt tájterületen a táji adottságokhoz igazodó épület helyezhető el úgy, hogy az illeszkedést látványterv vagy makett segítségével vizsgálni és igazolni kell.
(2) A tájterületen a tájba illesztés eszköze lehet az épület takarása a természeti adottságoknak megfelelő, honos növényekből kialakított növénysávval, növényzettel.
(3) A tájterületen lapostető járható vagy zöldtetőként, vagy fémlemez fedéssel alakítható ki.
(4) A tájterületen természetes anyagok műanyag utánzatai, műanyag nyílászárók nem alkalmazhatók.
32. § (1) A tájterületen napelemen, napkollektoron és az antennán kívül a tetőn gépészeti, vagy egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el.
(2) A tájterületen kerítésként csak drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló, állattartás esetén karám építhető.
(3) Saját hirdetőfelületet, bemutató és útbaigazító információs táblát, feliratot természetes alapanyagból lehet kialakítani.
(4) A tájterületen reklám nem helyezhető el.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
33. § Az elektronikus hírközlés önálló műtárgyai, valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára:
a) elsősorban alkalmas területek a Solymár településszerkezeti terve szerinti gazdasági, mezőgazdasági és közlekedési területek,
b) nem alkalmas a belterület, kivéve a Solymár településszerkezeti terve szerinti gazdasági területeket.
16. Saját hirdetőfelületek elhelyezésére vonatkozó általános szabályok
34. § (1) A saját hirdetőfelület csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el. A saját hirdetőfelületet a tulajdonosa köteles kifogástalan állapotban fenntartani, vagy maradéktalanul felszámolni. Az üzleti tevékenység megszűnésével a saját hirdetőfelületet el kell távolítani.
(2) Saját hirdetőfelület felülete a hordozó szerkezet befoglaló méretével együtt értelmezendő. Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.
(3) Saját hirdetőfelület nem lehet
a) villogó,
b) UV fényt kibocsátó,
c) levegőbe, építményre vagy útfelületre vetített
d) rikító színű.
e) ponyva, molinó,
f) gázzal feltöltött reklámfigura, alakzat.
(4) Villogó díszvilágítás, mozgó digitális felület, fényújság, képernyő nem létesíthető, kivéve
a) a karácsonyi ünnepi időszakos díszvilágítást november 10 től az ünnepet követő február 15-ig,
b) kirakaton belül, ablakban, portálban elhelyezett, legfeljebb 100 cm hosszú fényújságot fehér fénybetűvel.
(5) A hirdetőfelület szövegét magyar és német nemzetiségi nyelven lehet megjeleníteni, ez alól csak a védett márkanevek képeznek kivételt.
35. § (1) Üzletsor jellegű kialakításnál a falsíkkal párhuzamosan elhelyezkedő hirdetőfelületek méretét össze kell hangolni.
(2) Az önálló világító betűkkel megvalósuló hirdetőfelület kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el.
(3) Épületek homlokzati kontúr megvilágítása, díszvilágítása november 10-től az ünnepet követő február 15-ig engedélyezett.
36. § (1) Cégért kerítésen és épületen - legfeljebb a földszint, kivételes esetben az első emeletszint magasságában lehet elhelyezni, a szomszéd épület határfalától legalább 1,5 m-re, a gyalogos és egyéb közlekedéshez szükséges űrszelvény figyelembevételével úgy, hogy épület esetén a felső emeleti szintek és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja.
(2) A falsíkra, illetve az utcai kerítés síkjára merőleges kialakítású cégér:
a) fal-, illetve kerítés síkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél,
b) magassága 0,75 m-nél,
c) a homlokzati fal, vagy a kerítés síkjától számított kinyúlása 1 m-nél, 16 m-nél szélesebb közterület esetében legfeljebb 1,5 m-nél,
d) szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél
nem lehet nagyobb.
(3) A cégér anyagát a hagyományos, vagy a természetes anyagok közül kell kiválasztani (pl.: kovácsoltvas, tűzzománc, réz, bronz, fa, üveg, kerámia.), kialakításukkal a míves megjelenésre kell törekedni.
(4) Az épületen üzletenként 1 db cégér helyezhető el.
(5) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a cégéren belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat, vagy kerítés falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni, a homogén megjelenést biztosítani kell.
(6) Cégér a kerítésen nem helyezhető el.
36. § (1) Telken belül, az épületen és kerítésen elhelyezetteket ide nem számítva, 1 önálló saját hirdetőfelületet hordozó berendezés, vagy építmény helyezhető el.
(2) A telken működő vállalkozás telken belül önálló tartószerkezeten elhelyezett saját hirdetőfelülete egy oldalon nem haladhatja meg a 2 m2-t, felső határoló vonala a csatlakozó terepszinttől mért 3 méter magasság fölé nem nyúlhat.
(3) Totemoszlop létesítése esetén a (2) bekezdésben szereplő mérettől el lehet térni.
(4) Totemoszlop
a) üzemanyagtöltő állomás területén, vagy
b) olyan telken, ahol legalább 4 vállalkozás vagy kereskedelmi egység működik, vagy
c) 2000 m2-nél nagyobb, Solymár településszerkezeti terve szerint nem lakóterületbe sorolt telken
helyezhető el.
37. § (1) A közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein és az előkertben kirakatszekrény nem helyezhető el.
(2) A kirakatszekrények felületképzésénél az épületek nyílászáróin megengedett színek alkalmazhatók.
38. § (1) A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel - takarni nem szabad. A kirakatok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el. Homokfúvott, vagy matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható.
(2) Az üzletportálokat, kirakatokat védő biztonsági berendezés csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki, vasredőny nem alkalmazható. Biztonsági rácsot a kirakatportál, kirakat üvegfelületén belül lehet felszerelni. A kirakatok és kirakatportálok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakatportállal, kirakattal együtt, a rendetetési egységre vonatkozóan egységesen kell megtervezni és megvalósítani
17. Utcabútorok kialakításának és elhelyezésének szabályai
39. § (1) Kioszkot csak az Önkormányzat által kijelölt helyen, lehet elhelyezni úgy, hogy körülötte legalább 1,5 méter méretű gyalogos közlekedésre alkalmas járdaszélesség szabadon maradjon.
(2) A kioszk tömör felületekkel zárható, magastetős (30o-45o hajlásszögű) kialakítású, faszerkezetű, 3,5 méter építménymagasságú lehet.
40. § (1) Előkert nélkül beépített utcaszakaszon utcabútor, a közvilágítás oszlopait kivéve, csak az érintett épület kirakatportáljainak és nyílászáróinak figyelembevételével helyezhető el.
(2) Utcabútort úgy lehet elhelyezni, hogy a berendezés mellett legalább 1,5 m szabad gyalogos járófelület maradjon vissza.
41. § (1) Utcabútor szerkezete csak olyan szerelt jellegű lehet, amely a főbb szerkezetek károsodása nélkül elbontható, és máshol újra felállítható. A tartószerkezet nem készülhet téglából, betonból, a 2. mellékletben lehatárolt tájterületet kivéve rönkből.
(2) Utcabútor színe az egyes területeken az épületekre megengedett színek közül választott lehet.
(3) Utcabútor kialakítása illeszkedjen a környezet építészeti arculatához.
(4) Zöldterületen az utcabútor elhelyezésekor, kialakításakor a kertészeti szempontoknak is érvényesülniük kell.
42. § (1) Utasvárók környezetében a jegyárusító automatát, a szemétgyűjtőt, a megállót jelző táblát az utasváró szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni.
(2) Parkolózár a közterületeken nem alkalmazható.
(3) A közvilágítási oszlopok az egyes utcaszakaszokon és köztereken, közparkokban azonos kivitelűek legyenek és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához.
(4) Hulladékgyűjtő az épület homlokzati falán nem helyezhető el.
(5) Járdavédelemre csak az utcaszakaszra egységesen tervezett berendezések, eszközök alkalmazhatók.
43. § Információs vagy más célú berendezés a telephelyre utaló tábla, az útirány jelző tábla és a közérdekű hirdető berendezés.
44. § (1) A telephelyre utaló információs tábla vízszintes mérete 80 cm-nél kisebb és 200 cm-nél nagyobb nem lehet, függőleges mérete 25 cm-nél kisebb és 50 cm-nél nagyobb nem lehet. Egyazon tartószerkezeten több telephelyre utaló információs tábla is elhelyezhető.
(2) A telephelyre utaló információs táblát az utcavonalra merőlegesen, függőleges felülettel lehet elhelyezni. A tábla alsó határoló vonala legalább 1,5 méter , felső határoló vonala legfeljebb 3,0 méter magasan lehet a csatlakozó terepszint fölött.
(3) A telephelyre utaló információs tábla tartószerkezete oldalsó kitámasztások nélküli, egy vagy két zártszelvényű fémoszlop lehet, amely a tábla szélességi méretén túl nem terjedhet.
45. § (1) Útirányjelző tábla a városban egységesen megtervezett és kialakított szerkezetű, színű és feliratú lehet, az Önkormányzat által kijelölt helyeken.
(2) Közérdekű hirdető berendezés csak a lakott terület határán belül, az Önkormányzat által kijelölt helyen, az adott helyre és célra kiválasztott szerkezettel lehet elhelyezni.
18. Reklámelhelyezés szabályai
46. § (1) Solymáron közigazgatási területén reklámhordozó
a) az utasvárón,
b) a 20 m2-nél kisebb alapterületű kioszkon, és
c) az egy oldalán legfeljebb 6 m2 felületű, -ide nem számítva a tartószerkezetet-, közcélú tájékoztató táblán
helyezhető el.
(2) A kioszkon és az utasvárón plakát nem helyezhető el.
Településkép-védelem érvényesítésének eszközei
19. A településkép-védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció
47. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenységet megelőzően, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és településképi szempontból meghatározó területen tervezik megvalósítani.
(2) Településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdés hatálya alá tartozó eseten kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérhet.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
20. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
48. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek közül új építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A polgármester a településképi véleményét a Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács véleményére alapozza:
a) új építmény építésére vonatkozó építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz;
b) meglévő építmény - legalább 50 m2 alapterületi növelését eredményező - bővítésére vonatkozó építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz,
c) helyi védett területen minden, a településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz.
(3) Egyéb esetben a polgármester a véleményét a főépítész segítségével alakítja ki azzal, hogy a polgármester a megalapozott döntés érdekében tervtanács hatáskörébe nem utalt esetekben is kérheti a főépítész helyett a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai álláspontját, ha úgy ítéli meg, hogy az adott engedélyezi eljárásban érintett tervezési terület vagy építési munka sajátossága indokolja.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a 3. melléklet szerinti, a „településképi vélemény iránti kérelem” nyomtatvány felhasználásával a kérelmező és a tervezett építési tevékenység adatait, valamint
b) a rendelet 1. mellékletében felsorolt védett épületet, építményt érintő építési munkák esetén
ba) a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
bb) az anyaghasználatra, színezésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
bc) a munkák által érintett építményrészek, ornamentális és figurális díszítések, belső dekoratív falfestések, és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját.
49. § (1) A településképi vélemény kialakításához vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi követelményeknek,
b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció írásba foglalt – illeszkedésre vonatkozó – javaslatait, véleményét, illetve hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl, megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz,
c) nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
e) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
f) nem sérti -e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, kilátását,
g) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ga) biztosított lesz-e vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
gb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) A településképet befolyásoló tömegformálás szempontjából az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel hirdetőfelületek elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb műszaki berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően,
c) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
d) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület rendeltetésszerű használatát.
21. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
50. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül az 5. mellékletben felsorolt építési tevékenységekhez, rendeltetésváltoztatáshoz, reklám és reklámhordozó elhelyezéshez, és a saját hirdetőfelület kialakításához is.
51. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentést a bejelentő és a tervezett építési tevékenység adatait tartalmazó, a 4. melléklet szerinti, „településképi bejelentés” nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A bejelentéshez papíralapú műszaki dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg fájlformátumú lehet. A műszaki dokumentáció tartalmi követelményeit az 5. melléklet állapítja meg.
A településképi kötelezés, településképi bírság
22. A településrendezési és a településképi kötelezési eljárás
52. § (1) A településkép javítása és a helyi örökség védelme érdekében az építmény meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét kell előírni, és a védett épület, építmény, épületrész eredeti állapotának megfelelő állapot helyreállítására kell kötelezni
a) azt, aki védett építményt károsít, elbont, megsemmisít,
b) az építmény tulajdonosát, ha az építmény műszaki állapota, és emiatt településképi megjelenése nem megfelelő, vagy a műszaki állapot építészeti értéket veszélyeztet.
(2) Településképi kötelezés bocsátható ki, és az építmény átalakítására, vagy elbontására kötelezhető az építmény tulajdonosa, ha
a) a helyi egyedi védelem alatt álló építményhez annak megjelenését zavaró, az örökségvédelmi érték csökkenését okozó módon épületrészt, épületdíszt, vakolatot, egyéb elemet hozzáépítenek, saját hirdetőfelületet, kirakatszekrényt helyeznek el, a tetőt átalakítják,
b) építmény megjelenése, tömege, anyaghasználata, színezése nem felel meg a településképi követelményeknek,
c) a műszaki berendezések elhelyezése, kialakítása nem felel meg a településképi követelményeknek.
d) a településképet rontó hirdetőfelületek megszüntetése és eltávolíttatása érdekében,
da) ha azok mérete, anyaga, elhelyezése, megjelenése nem felel meg a szabályoknak,
db) az építés bejelentését elmulasztották.
53. § A polgármester ültetési kötelezettséget ír elő, ha az építéssel összefüggésben a zöldfelületek kialakítása, parkolók fásítása, növényzettelepítés nem valósult meg, vagy nem megfelelő, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.
54. § A polgármester hivatalból jelzi az építésügyi hatóságnak, ha
a) a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne,
b) a telek beépített, vagy be nem épített területét nem a rendeltetésének megfelelően használják,
c) az építéssel érintett telek és környezete az építkezés és kapcsolódó munkálatok ideje alatt településképet sértő módon nincs bekerítve.
55. § (1) Ha a 54. § (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezés címzettje nem állapítható meg, vagy jogszabály úgy rendelkezik, akkor a tulajdonosnak kell helytállnia.
(2) A kötelezettséget úgy kell elrendelni, különösen a határidőt úgy kell megállapítani, hogy teljesítése a kötelezett méltánylást érdemlő életviszonyaiban az arányosnál nagyobb zavart ne okozzon.
(3) A kötelezés teljesítéséhez, különösen védett épületet érintő esetben, a polgármester hatósági szerződést köthet a kötelezettel, amelynek keretében a teljesítéshez önkormányzati támogatás adható.
23. A településkép érdekében elrendelt kötelezés megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, kiszabásának és behajtásának módja
56. § (1) Védett építmény esetén az eredeti állapot helyreállítását az önkormányzat elvégeztetheti, és ennek költségeit átháríthatja a kötelezettre.
(2) Az önkormányzat az eredeti állapotot védett építmény esetén az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíttathatja, ha a védett értékek pusztulásának veszélye miatt indokolt.
(3) A településképi bírság legnagyobb kiszabható összegét a 6. melléklet tartalmazza.
(4) A településképi bírság ismételten is kiszabható addig, amíg a településképet rontó állapot nem szűnik meg.
57. § (1) A bírság megfizetésére 30 napot kell biztosítani.
(2) Fellebbezést a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban, Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének címezve, a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani.
(3) A Képviselő-testület döntése a megfellebbezett döntést helybenhagyja, vagy módosítja.
(4) A kiszabott településképi bírság adók módjára behajtható.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
24. A védett építmények megújításának támogatási rendszere
58. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére Pénzügyi alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.
(2) Az Alap elsősorban az 1. sz. melléklet szerinti védett értékek szokásos jókarbantartási munkálatain túlmenően, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő örökségvédelmi többletköltség finanszírozására szolgál.
(3) Az alap forrása:
a) az Önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg,
b) a magyar és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek,
c) a vállalkozók és magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető így határozott,
d) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,
e) a településképi bírságokból befolyt összegek,
f) egyéb bevételek.
(4) Az alap kezelése a főépítészből, valamint a polgármester és az önkormányzat illetékes bizottságai által delegált tagokból álló Értékvédelmi Munkacsoport feladata.
(5) Az Önkormányzat képviselő-testülete a költségvetésről szóló rendeletében határozza meg az alapot a költségvetés részeként.
(6) Az alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni, év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni.
59. § (1) Az Alapból nyújtandó támogatás pályázat alapján nyerhető el. Az Értékvédelmi Munkacsoport minden év március 30-ig előkészíti pályázat kiírását, meghatározza a pályázati feltételeket, az eljárás szabályait, továbbá dönt a támogatás mértékéről.
(2) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
(3) A támogatás összege az Értékvédelmi Munkacsoport igazolását követően fizethető ki.
(4) Az Alap védett épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások támogatására és szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
25. Helyi értékmegőrzéssel összefüggő adókedvezmények
60. § (1) A helyi adókról szóló törvény szerint támogatás illeti meg – adókedvezmény formájában –azon helyi védelem alatt álló épület tulajdonosát, aki a védelem szem előtt tartásával felújítja, korszerűsíti az épületét, és az adókedvezményt a polgármesternek benyújtott levélben kérelmezi.
(2) A felújítás, helyreállítás befejezését
a) építési engedély köteles tevékenység esetében az illetékes állami hatóság,
b) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenyég esetében az 58. § (4) bekezdése szerinti Értékvédelmi Munkacsoport
által kiállított dokumentummal kell igazolni.
Záró rendelkezések
26. Hatálybalépés
61. § (1) Ez a rendelet 2018. január l. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
27. Átmeneti rendelkezések
62. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezések
63. § (1) Hatályát veszti Solymár Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének,
a) a reklámok, hirdető berendezések és egyéb technikai berendezések, valamint közterületi pavilonok és köztárgyak létestésének, elhelyezésének és engedélyezésének szabályairól szóló 34/2004. (XI. 8.) önkormányzati rendelete,
b) a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárásról szóló 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete,
c) a település építészeti örökségének helyi védelméről szóló 17/2012. (VI. 26.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti a Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól kormány 3/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése.