Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
az építményadóról szóló 25/2003. (XII.13.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 02. 01Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.02.01.
az építményadóról szóló 25/2003. (XII.13.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A tárgyévet megelőző év novemberében – a költségvetés megalapozását szolgáló bevételek körében – megtörtént az iparűzési adóra és az építmény adóra vonatkozó rendeletek felülvizsgálata. A jelen előterjesztés célja az építményadó tekintetében a kedvezményrendszer részletes kidolgozása és finomítása.
I.
Az építményadó szabályainak 2024. évi módosításakor nem pusztán az adó mértéke változott, de jelentősen módosult a kedvezményre jogosultak köre is. Míg korábban a 100%-os adókedvezményben az, aki Solymáron lakott valamennyi ingatlana tekintetében részesült, az új szabályozás esetén az adókedvezmény (85 %, illetve a hasznos alapterület csökkentése) csak azt illeti meg, aki ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja.
Ennek eredményeként sok olyan esetben, amikor egy ingatlant nem üzleti célra hasznosít solymári tulajdonosa semmilyen adókedvezmény nem vehető igénybe, hanem a korábbi teljes mentesség helyett az általános 2000 Ft/m2 éves adómérték az irányadó.
1. példa: Abban az esetben, ha egy idősebb solymári lakos, szintén Solymáron lakó gyermekének ajándékozza a házát (quasi előre kiadva az örökséget), akkor a kedvezményes besorolásból a kedvezmény nélküli besorolásba kerül az építmény. Abban az esetben, ha ezt úgy teszi, hogy az ingatlanra haszonélvezeti jogot jegyeztet be, akkor – továbbra is – megmarad a kedvezményes körben.
Az adórendelet módosításnak nem volt célja ilyenfajta különbségtétel. Ráadásul a haszonélvezeti jog bejegyeztetésére (abban az esetben, ha valaki gyorsan „rendezni” kívánta volna a helyzetet) csak minimális idő állt rendelkezésre (gyakorlatilag csak 2024 decembere).
2. példa: Abban az esetben, ha egy solymári ingatlanban nem a tulajdonosa lakik, akkor az építmény semmilyen adómentesség alá nem esik, függetlenül attól, hogy ki lakik az építményben. Ha egy solymári „2.” ingatlanában a gyermeke, testvére, vagy más rokona lakik, az ugyanúgy adóköteles, mint ha lakásbérlet útján hasznosítaná az ingatlant.
Az adórendelet a nem solymári lakosokra, illetve a korábban is a teljes adómértéket fizető adózók esetében kívánta felemelni az adómértéket 2000 Ft/m2-re (éves szinten).
3. példa: Abban az esetben, ha egy solymári lakos a lakóhelyén kívül egy másik solymári építményt örököl, az szintén a kedvezmény nélküli körbe esik, függetlenül attól, hogy a vonatkozó hagyatéki eljárás lezárult-e január 1-ére, vagy folyamatban van. A tulajdonjog az örökhagyó halála pillanatában száll át, viszont a tulajdonosváltást a hagyatékátadó végzés állapítja meg – hónapokkal később. A hagyatékátadó végzés megszületéséig az építmény várományosa nem rendelkezhet az ingatlannal, még arra sem jogosult, hogy lakcímkártyájában erre az építményre módosítsa a lakcímét.
Az adórendelet módosítás így indokolatlanul hátrányosan érintette azokat a solymáriakat, akik a hagyatéki eljárás ideje alatt nem tudnak élni rendelkezési jogukkal és így több százezer forintos adóteher alá esnek.
Tájékoztató jelleggel megjegyzem, hogy olyan megkeresés is érkezett hozzám, hogy a bérlet útján való hasznosítás esetén is kedvezményes mértéket vehessenek igénybe a bérbeadók, mert az adóteher növelése tovább fogja növelni a bérleti díjakat.
II.
A kedvezményrendszert több képviselőtársam javasolta kibővíteni az alábbiak szerint:
(75 év felettiek) Amennyiben az adó alanya 75 év feletti, akkor arra az építményre, amelyben lakik 100%-os kedvezmény illesse meg, abban az esetben, ha (i) Solymáron más belterületi ingatlanban nincsen tulajdoni hányada, és (ii) más építmény nincs a tulajdonában, valamint (iii) nincs olyan építmény, ami vagyoni értékű jogával terhelt.
(70 év feletti egyedül élő) Amennyiben az adó alanya 70 év feletti, de egyedül lakik az adó tárgyát képező építményben, akkor szintén 100%-os kedvezmény illesse meg, ha a fenti feltételeket (a 75 éves életkortól eltekintve) teljesíti.
(Egyedül élő kiskorú gyermeket nevelő) Amennyiben az adó alanya egyedülálló szülő (ha elvált, vagy gyermekét egyedül neveli) kiskorú gyermekek, illetve felső oktatásban tanuló gyermekek után gyermekenként 30 m2 adómentes.
Ugrai András képviselő úr egyéni indítványt terjesztett elő, amelyre vonatkozóan kérem a T. Képviselő-testületet, hogy hozzon döntést:
(4 gyermeket nevelő családok) A képviselő úr javaslata, hogy a 4 gyerekes családok esetét vizsgálja meg a képviselő-testület, miszerint az adóalany építménye tekintetében kiskorú gyermeke, illetve felső oktatásban tanuló gyermekek után szintén 30 m2 adómentes legyen.
Álláspontom szerint e további (II. pont szerint) kedvezményrendszerek a solymári szociális háló ismeretében nem töltik be a tényleges funkciójukat, a valóban rászoruló családok, illetve adóalanyok a jelenlegi mentességi körben is jogosultak fizetési könnyítésre.
Álláspontom szerint a II. pont szerinti kedvezmények tárgyában indokolt egy adóév tapasztalatainak begyűjtése. Amennyiben egyes társadalmi csoportokat az adóemelés megterhel, ők szociális, vagy részletfizetési kérelem útján ezt jelezhetik, ami a következő adóévre már valóban alapul szolgálhat további kedvezmények kidolgozásának.
*
A fentiek figyelembevételével, javaslom tehát, hogy a T. Képviselő-testület az építmény adórendelet módosítását az alábbiak szerint hajtsa végre:
Az építményadóról szóló 25/2003. (XII.13.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kedvezmény a 2025. gazdasági évtől alkalmazandó a fenti adónemnél:
„4. § (1) Bel- és külterületen lévő – nem üzleti célt szolgáló – lakás, garázs, gazdasági épület, és üdülés céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyeként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 85%-os mértékű adókedvezményre jogosult.”
A fenti adónemnél alkalmazandó mentességet/kedvezményt az alábbiak szerint javaslom kiegészíteni:
4. § (1) Bel- és külterületen lévő – nem üzleti célt szolgáló – lakás, garázs, gazdasági épület, és üdülés céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany, vagy annak közeli hozzátartozója az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyeként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 85%-os mértékű adókedvezményre jogosult.
4. § (6) Az (1) bekezdés szerinti lakásban életvitelszerűen tartózkodó kiskorú gyermekek, illetve felső oktatásban tanuló gyermekek után gyermekenként 30 m2 adómentes, amennyiben a gyermekeket nevelő szülő elvált vagy egyedül él, vagy a szülők négy gyermeket nevelnek.
valamint
5. § Bel- és külterületen lévő – nem üzleti célt szolgáló – lakás, garázs, gazdasági épület, és üdülés céljára szolgáló olyan építményre, mely tekintetében az adóév első napján hagyatéki eljárás van folyamatban (a hagyatékátadó végzés jogerősítéséről szóló értesítés nem került kézbesítésre), 85%-os mértékű adókedvezmény érvényesíthető, ha az adóalany (várományos) az adóév első napján Solymáron ténylegesen (életvitelszerűen) lakik - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is.
A II. pontban foglalt első két kedvezményekre vonatkozó konkrét rendelet módosítási javaslat:
6. § (1) Amennyiben az adó alanya az adóév első napján a 75. életévét betöltötte bel- és külterületen lévő – nem üzleti célt szolgáló – lakás, garázs, gazdasági épület, és üdülés céljára szolgáló építmény után. ha azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyeként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is – 100 %-os mértékű adókedvezményre jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény akkor vehető figyelembe, ha az adóalany megfelel e rendelet 4. § (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint
a) Solymáron más belterületi ingatlanban nincsen tulajdoni hányada;
b) más építmény nincs a tulajdonában, valamint
c) nincs olyan más építmény, ami vagyoni értékű jogával terhelt.
7. § (1) Amennyiben az adó alanya az adóév első napján a 70. életévét betöltötte és egyedül él, bel- és külterületen lévő – nem üzleti célt szolgáló – lakás, garázs, gazdasági épület, és üdülés céljára szolgáló építmény után. ha azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyeként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is – 100 %-os mértékű adókedvezményre jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott adókedvezmény akkor vehető figyelembe, ha az adóalany megfelel e rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak.
Előzetes hatásvizsgálat eredménye az építményadó módosítása tekintetében:
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A (2) bekezdés értelmében a hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
aa) A rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:
Az önkormányzat építményadó bevétele a 90/2024-es előterjesztésben tervezetthez képest nem csökkenne jelentősen, a költségvetési egyensúly megtartásához való hozzájárulás így is kielégítő lenne.
A szociális szempontok kapcsán jelezzük, hogy automatikus pótlékmentes részletfizetést - évente egyszer - 12 hónapra lehet kérni. Az adótartozást lehet mérsékelni vagy elengedni, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Álláspontunk szerint a tárgyév tapasztalatai alapján lehet érdemes az adórendelet kedvezményeinek esetleges további finomítása, melynek során elsősorban a pótlékmentes részletfizetést kérők eseteit érdemes figyelembe venni.
ab) A rendelet-tervezet környezeti és egészségi következményei:
A szabályozás környezeti és egészségi következményei nem határozhatóak meg.
ac) A rendelet-tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatása:
Az adatbejelentők feldolgozása jelentős adminisztrációs többletet jelent, mely azonban arányban áll a várható többletbevétellel.
b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A rendeletmódosítás eredményeként az adórendelet társadalmi elfogadottsága javulna, jelentősen csökkenne azon esetek száma, ahol a korábbi 100%-os mentesség helyett kedvezmény nélküli adófizetési kötelezettség állna elő.
A rendeletmódosítás (további kedvezmények biztosításának) elmaradása esetén a jelentős többlet teher hárulna azokra a solymáriakra, akik több építmény tulajdonosa, függetlenül attól, hogy a fennálló jogi állapot mögött milyen családi élethelyzetek húzódnak meg.
c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek
A jogszabály alkalmazásához az adóhatóság munkatársai által minden feltétel biztosított. A rendeletmódosítás alkalmazásához sem többlet személyi állományra, sem többlet pénzügyi eszközre nincsen szükség (a vonatkozó nyomtatvány és tájékoztató anyagok megküldése kivételével); az építményadó bevallására vonatkozó nyomtatvány módosítandó.