Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
az építményadóról szóló 25/2003. (XII.13.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Hatályos: 2026. 01. 01Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.01.01.
az építményadóról szóló 25/2003. (XII.13.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A tárgyévet megelőző év novemberében – a költségvetés megalapozását szolgáló bevételek körében – szükséges felülvizsgálni az egyes adórendeleteinket. Az önkormányzat gazdasági alapjait jelentő helyi adók tekintetében megállapítható, hogy önkormányzatunk stabilan emelkedő összegű adóbevételekkel rendelkezik, ugyanakkor az elmúlt évek inflációja ezek értékét jelentősen csökkentette, illetve a szolidaritási hozzájárulás bevezetése a többletbevételekből komoly összeget von el Solymártól, míg a Versenyképes Járások Program az iparűzési adónövekményre a járás pályázatot nyújthat be.
A kötelező feladatok ellátása mellett jelentős önként vállalt feladat ellátását, és korlátozottan beruházások megvalósítást is lehetővé teszik az adóbevételek, bár fontos jelezni, hogy az utóbbi években a beruházások jelentős része vagy pályázati forrásból, vagy ingatlanértékesítésből valósult meg. A helyi adók mértéke az 2024 előtti években nem emelkedett; az egyes kiadások jelentős emelkedését (elsősorban a beruházási és személyi kiadások változását) egyáltalán nem követte, így egyes adónemek tekintetében a megállapított tételek 2025-ben korrekcióra szorultak.
A korrekció eredményeképp az építményadó növekménnyel konszolidáltuk a költségvetést és szigorú gazdálkodás mellett a végrehajtása időarányosan teljesül.
A jelenlegi adónemek és mértékek mellett költségvetési tartalék képzésére nincs lehetőségünk.
Építményadó
Az építményadó jelenlegi mértékét az önkormányzat 2025. gazdasági évtől alkalmazza az építményadóról szóló 25/2003. (XII.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban „Ép.R.”)3. §-ában foglaltak szerint; a változás jelentős volt, a helyi közteherviselést a lakosság elfogadta, annak eredményei a kiegyensúlyozott gazdálkodás, valamint többek között a temetői körforgalom megépítésének biztosítása volt.
„3. § (1) Az adó mértéke az önkormányzat illetékességi területén:
a) Építmények esetében egységesen 2 000 Ft/m2/év.”
A fenti adónemeket valamennyi adótárgy esetén 2.200 forint/m2/év összegben javaslom megállapítani (az alábbi kedvezményekre figyelemmel).
A kedvezményrendszer felülvizsgálata
Az építményadóra vonatkozó 2025. gazdasági évben bevezetett egységes 85 %-os kedvezményrendszert (amely a 2025. év elején kelt módosításban tartalmazza a közeli hozzátartozókra vonatkozó kedvezményt is) az alábbiak szerint javaslom módosítani az Ép.R. 4. §-ában foglaltak szerint:
4. § (1) Bel- és külterületen lévő - nem üzleti célt szolgáló - lakás, garázs, gazdasági épület, és üdülés céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyeként használja- figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is az építmény hasznos alapterületének személyi adókedvezménnyel csökkentett értéke
1. nem haladja meg a 100 m2-t - 85%-os mértékű;
2. nem haladja meg a 200 m2-t – 80 %-os mértékű;
3. meghaladja a 200 m2-t – 75 %-os
adókedvezményre jogosult.
A fenti adónemnél alkalmazandó mentességet/kedvezményt az alábbiak szerint javalom kiegészíteni:
4. § (2) A (1) bekezdésben megfogalmazott mentesség és kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adóalanya hitelt érdemlően igazolja, hogy:
a) érvényes szennyvízcsatorna rákötéssel rendelkezik és a csatorna használatát szolgáltatói számlával igazolja, feltéve, hogy az ingatlan fekvése szerint van kiépített csatornahálózat.
b) Amennyiben az ingatlan fekvése szerint nincs kiépített csatornahálózat, az ingatlan címére kiállított számlával (vagy annak másolatával) kell igazolni a szennyvíz elszállítását.
„4. § (5) Az (1) bekezdés szerinti építményben, amennyiben az adóalany is életvitelszerűen az építményben tartózkodik: életvitelszerűen tartózkodó személyek után személyenként 15 m2 adómentes.”
„(6) Az (1) bekezdés szerinti építményben, amennyiben az adóalany is életvitelszerűen az építményben tartózkodik: életvitelszerűen tartózkodó kiskorú gyermekek, illetve felső oktatásban tanuló gyermekek után gyermekenként 30 m2 adómentes, amennyiben a gyermekeket nevelő szülő özvegy és egyedül él vagy elvált és egyedül él. Egy gyermek egy háztartásban vehető figyelembe.”
Javasoljuk továbbá, hogy azok az építmények, amelyekben társas vállalkozás van bejelentve az építményadó kedvezményének mértéke a 75 %-ot ne haladhassa meg. A fenti kedvezmények ebben az esetben nem számíthatóak be és a kedvezmény mértéke legfeljebb 75 % abban az esetben is, ha az építményben több személyi kedvezményre jogosult lakik.
„4. § (7) Az adókedvezmény mértéke nem haladja meg a 75 %-ot, amennyiben az építményben társas vállalkozás van bejegyezve (székhely, telephely, fióktelep), ebben az esetben egyéb kedvezmény nem vehető igénybe.”
Az adó mértékének a jelenlegi 2.000 Ft/m2-ről, 2.200 Ft/m2-re történő emelésével a gazdasági társaságoktól 23.633.253 forint többletbevétellel számolunk.
Amennyiben az építményben társas vállalkozás, székhelye, telephelye, fióktelepe van bejelentve, úgy az adókedvezmény mértéke, a jelenlegi 85%-helyett 75% lenne. Az építményben életvitelszerűen tartózkodó személyek után adóalapcsökkentést nem lehet igénybe venni. Solymáron 1.032 db társas vállalkozás működik.
Az adókedvezmény mértéke az alábbiak szerint változna:
A mentességgel csökkentett adóalap (az építményben életvitelszerűen tartózkodó személyek után személyenként 15 m2 adómentes) nem haladja meg 100 m2-t úgy az adó alanya továbbra is 85%-os adókedvezményre jogosult. Amennyiben az adóalap nagyobb mint 100 m2 de kisebb mint 200 m2 úgy az adó alanya 80%-os, amennyiben az adóalap nagyobb mint 200 m2 úgy az adó alanya 75%-os adókedvezményre jogosult. Az adókedvezmény mértékének módosításával 29 millió forint többletbevétel érhető el.
Az adó mértéken az emelésével azon magánszemélyek esetén akik nem vettek igénybe adókedvezményt 11 millió forint többletbevétel érhető el.
Közeli hozzátartozó kedvezmény megszüntetésével 6,5 millió forint többletbevétellel számolunk.
Az építményadó mértékének az emelésével, az adókedvezmény sávos mértékű bevezetésével, az adókedvezmények szűkítésével mintegy 150 millió forint többletbevétellel számolunk.
Előzetes hatásvizsgálat eredménye az építményadó tekintetében:
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A (2) bekezdés értelmében a hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
aa) A rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:
Az önkormányzat építményadó bevétele emelkedne, mely a 2026. évi és azt követő évek költségvetési tartalékképzését megalapozhatja és ezzel a költségvetés hosszútávú stabilitását biztosítja és ellensúlyozza a helyi iparűzési adó részbeni elvonásával járó bevételkiesést.
Bevételt növelő, várhatóan 151 millió forinttal a 2026-évben. Fontos figyelembe venni, hogy a szolidaritási hozzájárulásként mintegy 55 millió forintos többlet kerül elvonásra, és az államtól kapott önkormányzati normatívák – a költségvetési törvény tervezete szerint – a 2025-es mértéken maradnak.
A szociális szempontok kapcsán jelezzük, hogy automatikus pótlékmentes részletfizetést - évente egyszer - 12 hónapra lehet kérni. Az adótartozást lehet mérsékelni vagy elengedni, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
ab) A rendelet-tervezet környezeti és egészségi következményei:
A szabályozás környezeti és egészségi következményei nem határozhatóak meg.
ac) A rendelet-tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatása:
Az adatbejelentők feldolgozása jelentős adminisztrációs többletet jelent, mely azonban arányban áll a várható többletbevétellel.
b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A rendeletmódosítás eredményeként az önkormányzat gazdasági helyzete javulna.
A rendeletmódosítás (adóemelés) elmaradása esetén a költségvetési kiadási oldalát jelentősen csökkenteni kellene.
c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek
A jogszabály alkalmazásához az adóhatóság munkatársai által minden feltétel biztosított. A rendeletmódosítás alkalmazásához sem többlet személyi állományra, sem többlet pénzügyi eszközre nincsen szükség; az építményadó bevallására vonatkozó nyomtatvány módosítandó.