Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendeletének indokolása
az építményadóról szóló 25/2003. (XII.13.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 19/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2026. 01. 01
Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2025. (XII. 11.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.01.01.
Végső előterjesztői indokolás
A T. Képviselő-testület döntést hozott az építményadóról szóló
25/2003. (XII.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban „Ép.R.”) módosításáról. Az Ép.R. többek között a 2. § (7) bekezdésével 75 %-ban maximalizálta az adókedvezmény mértékét úgy, hogy egyéb kedvezmény nem vehető igénybe. Ehhez hasonló szabályozás több más településen is van.
|
(i) Budapest Főváros II. kerület Önkormányzatának helyi adókról szóló 26/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete:
2. § b) Vállalkozási (üzleti) célú használat: épület, épületrész bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében történő használata, vagy azzal kapcsolatban költség elszámolása, illetve olyan épület, épületrész, amely székhelyként, telephelyként, fióktelepként került feltüntetésre.
(ii) Piliscsaba Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 23/2016. (XI.28.) önkormányzati rendelete:
6. § (5) Nem lehet kedvezményt igénybe venni:
a) amennyiben az ingatlan címén gazdasági társaság van bejegyezve.
(iii) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 34/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete:
5. § (1) Mentes az építményadó alól a magánszemély tulajdonában álló, lakás céljára használt lakás, kivéve
a) ha a lakást az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, nem magánszemély javára szóló vagyoni értékű jog terheli, vagy
b) ha a lakás háromnál több gazdasági társaság székhelyéül, telephelyéül, vagy fióktelephelyéül szolgál, vagy
c) ha a lakás legfeljebb három gazdasági társaság székhelyéül, telephelyéül, vagy fióktelephelyéül szolgál és a lakás tulajdonosa vagy vagyoni értékű jog jogosítottja, illetve vele közös háztartásban élő hozzátartozója valamelyik gazdasági társaságnak nem tulajdonosa, vagy valamennyi gazdasági társaságnak tulajdonosa, de nem él életvitelszerűen a lakásban. |
Ugyanakkor az adóalanyok képviselői részéről erélyes reakció az iparűzési adó csökkenését eredményezheti hosszútávon, amely miatt a tervezett építményadó növekmény nem realizálódna a tervezett mértékben, sőt, akár csökkenés is lehet az „elvándorló” cégek miatt.
Rendeletmódosítást hatályba lépése előtt javaslom korrigálni és az érintett 2. § (1) bekezdésben a sávos kedvezményt „progresszíven” emelkedően javaslom megállapítani, míg a (7) bekezdésben 5 m2-ben javaslom megállapítani a székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező profitorientált társas vállalkozás esetén az adókivetést.
„(1) Bel- és külterületen lévő - nem üzleti célt szolgáló - lakás, garázs, gazdasági épület, és üdülés céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyeként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - az építmény hasznos alapterületének személyi adókedvezménnyel csökkentett értéke
a) 100 m2-ig - 85%-os mértékű;
b) a 100 m2 feletti de 200 m2-t nem meghaladó építményrész után 80 %-os mértékű;
c) a 200 m2 feletti részre 75 %-os adókedvezményre jogosult.”
„(7) amennyiben az építményben a nonprofit gazdasági tarsaság kivételével társas vállalkozás van bejegyezve (székhely, telephely, fióktelep), az adó mértéke 5m2 tekintetében 2 200 forint, de legfeljebb a 2025. november 30. napjáig megállapított kedvezményes adómérték.”
„9. § (1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.
(2) * Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.
(3) * A kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a (2) bekezdés szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az megegyezzen azzal az időponttal, amikor a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba lépett volna.”
A fentiek figyelembe vételével kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a Ép.R-t módosító rendeletet módosítani szíveskedjen.