Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 25/2015.(IX. 21.) önkormányzati rendelete (továbbiakban R.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A HÉSZ rajzi melléklete: R1. melléklet: Módosított szabályozási tervlap (3 db szelvény, szelvényszám SZT-1m2-től SZT-3m2-ig)”.

2. §

(1) A R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Művi értékvédelem alatt álló területeken építési tevékenységet folytatni csak a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokkal összhangban lévő értékvédelmi szakági alátámasztó munkarész alapján lehet”.

(2) A R. 3. § a következő (3-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni és haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot.”

(4) A Szabályozási terv tartalmazza:

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) a műemléki környezet lehatárolását,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket,

d) a helyi értékvédelmi területeket,

e) a helyi védett épületeket.”

3. §

A R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi védelem érvényesítését jelen rendelet, valamint a Településképi rendelet együttes betartásával kell biztosítani”

4. §

A R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható. Az illetékes hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.”

5. §

(1) A R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása tilos. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető.”

(2) A R. 11. § (5) bekezdésében az „Az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül:…” szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A Szabályozási terven lehatárolt, az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezetével érintett területen belül:…”

6. §

A R. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közúti és a vasúti közlekedési területek övezeti előírásai a 146, 147, 148, 149. és 150. §-okban találhatóak.”

7. §

A R. 18. alcím helyébe a következő alcím lép:

„Általános közműellátási előírások”.

8. §

A R. 21. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Beépítésre szánt, közcsatorna hálózattal rendelkező területen új beépítést megvalósítani akkor lehet, ha a közcsatorna-hálózatra rácsatlakozik.”

(4) A beépítésre szánt még nem csatornázott területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha:

a) a közcsatorna hálózat továbbépítésével a közcsatorna-hálózatra rácsatlakozik,

b) vagy, ha a telken belül víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáró műtárgyba gyűjtik a szennyvizeket és a vízfogyasztással arányos szennyvízmennyiségek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

(5) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizek gyűjtése, tárolása – víz-zárósági próbával igazoltan kivitelezett - zárt műtárgyban történhet, valamint elszállítása számlával folyamatosan igazolható.”

(6) Beépítésre nem szánt területen egyedi szennyvíztisztító berendezés az egyéb feltételek fennállása esetén is a legalább 5.000 m² telekterületet elérő nagyságú ingatlanon létesíthető.”

9. §

(1) A R. 25.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A telkekről a csapadékvizet csak kivételes, indokolt esetben – közút kezelői hozzájárulással – és csak terepszint alatt lehet az utcai vízelvezető hálózatba bekötni.”

(2) A R. 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) József-hegy területén ciszterna létesítése kötelező, csapadékvizek szikkasztása a csúszásveszély miatt nem megengedett.”

10. §

A R. 30. § (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„ (2) Önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott magánutat csak a jelen rendelet közlekedési előírásai és az adott övezetre vonatkozó szabályok szerint lehet kialakítani.”

(3) Közműépítmények elhelyezésére az övezeti előírásoktól eltérő méretű és alakú telek is kialakítható, de 1 m2-nél kisebb nem lehet.”

(4) Ha egy meglévő telek területe részben beépítésre szánt építési övezetbe és részben beépítésre nem szánt övezetbe tartozik, akkor a telken építési tevékenység csak akkor végezhető, ha az érintett telket az övezethatár mentén megosztják. Ettől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha a megosztás során létrejövő egyik teleknek nincs közúti kapcsolata.”

11. §

A R. 27. alcím helyébe a következő alcím lép:

„Korlátozások, tereprendezés”

12. §

(1) A R. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Építési munka végzése előtt geotechnikai jelentés alapján kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha    
a) vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közvetlen közelében tervezett, a felszíni és a talajvizek áramlását vagy minőségét veszélyeztető beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt, vagy a Szabályozási terven lehatárolt terület esetén;   
b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése, vagy lejtős terepen, ha annak lejtése a 25%-ot meghaladja;
c) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést.”

(2) A R. 31. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A volt Laktanya területén minden esetben geotechnikai jelentés alapján kell tisztázni az adott telekrész veszélymentes beépíthetőségét, különös tekintettel a kőzet- és talajállékonyságra, valamint a vízkártételre.”

(5) A Tó Park területén minden esetben geotechnikai jelentés alapján kell tisztázni az adott telekrész veszélymentes beépíthetőségét.”

(6) Az SZT-n jelölt, élet-és vagyonbiztonságra veszélyes löszpartfallal érintett és azokkal közvetlenül határos ingatlanokon csak geotechnikai jelentés alapján lehet építeni.”

13. §

A R. 32. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az elő-, oldal ás hátsókerti sávban általában a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet, kivéve ahol az övezeti előírás másképp rendelkezik. Kivétel ez alól a pinceszintet megközelítő lejárók közvetlen környezete, mely a lehajtók, lejárók területére és az ezekhez szükséges támfalak, rézsűk szélessége által igénybevett területekre terjed ki. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak a telekhatáron illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.”

(5) Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás mértéke az eredeti terepszinthez képest támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek.”

14. §

A R. 33. § (1-(2) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Övezeti előírások hiányában az elő- oldal- és hátsókertek méretét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően, továbbá az egyéb jogszabályok előírásait betartva kell meghatározni. Amennyiben az SZT-n jelölt „be nem építhető telekrész” közvetlenül határos az adott telek megközelítését biztosító közterülettel, vagy magánúttal, akkor ettől a „be nem építhető telekrész” megnevezésű területtől a beépítésnél legkisebb távolságként legalább az övezetre meghatározott előkerti értéket meg kell tartani.”

(2) Az övezeti előírások táblázataiban „az előkert mérete” sorban egy rögzített pontos értékkel meghatározott előkerti érték azonos az utca felőli kötelező építési vonallal. Ezekben az övezetekben az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-át, a Munkácsy Mihály utca mentén legalább 90%-át erre az építési vonalra kell elhelyezni kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.”

(5) Belterületen önálló létesítésű új terepszint alatti építményként csak az övezetre meghatározott melléképítmények, és földdel borított pince építhető.”

15. §

A R. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Utcai telekhatáron csak olyan kerítést szabad létesíteni, amely: - legfeljebb 1,80 m magas, - legalább 30%-os átláthatóságot biztosít. Oldal- és hátsókerti kerítés, valamint az eltérő használatú telekrészek lekerítésére szolgáló kerítés legfeljebb 1,8 m magas kerítés lehet. Az előírásoktól eltérni csak az egyes övezeti előírások és a településképi rendelet eltérő rendelkezése esetén lehet.”

16. §

(1) A R. 36.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.”

(2) A R. 36.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A város egész területén az ingatlanhatártól számított telepítési távolságot a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, használatáról, fejlesztéséről, valamint a település tisztaságáról szóló 13/2016 (V.27.) ÖK rendelete szabályozza.”

17. §

A R. 32. alcím helyébe a következő alcím kép:

„A lakóterületek általános előírásai”.

18. §

(1) A R. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kertvárosias lakóövezetben elhelyezhető épület az adott övezetre vonatkozó egyedi előírások figyelembe vételével legfeljebb két lakó rendeltetési egységet; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó; hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és sport rendeltetést tartalmazhat, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.”

(2) A R. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2) bekezdés rendelkezésétől és az övezeti előírásokban meghatározott lakó rendeltetési egység számától eltérni önkormányzati bérlakás létesítése esetén lehet.”

19. §

A R. 41. § (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kertvárosias lakóövezetekben egy építési telken legfeljebb két épület, egy fő- és egy melléképület építhető, és ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatására is alkalmazni kell kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.”

(3) Az utcai telekhatártól mért 40 m-nél hosszabb telkek esetén az utcai telekhatártól mért 40 m-en túli telekrész nem építhető be, azaz a 40 m-es távolság egyben az építési telek hátsókerti építési határvonala is. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.”

20. §

A R. 43. § (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A lakóépület csak egy lakó rendeltetési egységet tartalmazhat.”

(4) Az építési övezetben építési munkát csak a partfal stabilizálást követően lehet végezni”

21. §

A R. 44.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2) Az övezet József-hegyi részén épületet építeni csak geotechnikai jelentés alapján és a keletkező csapadékvizek ártalommentes elhelyezésének (pl. ciszterna), vagy elvezetésének megoldásával lehet.”

22. §

A R. 45.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A József Attila utca mentén a Nyár utca és dr. Grimm Ferenc tér között elhelyezkedő telkeken a kialakult oldalhatáron álló beépítés megtartandó.”

23. §

(1) A R. 47 § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezet József-hegyi részén épületet építeni csak geotechnikai jelentés alapján és az elkészült statikai munkarészek megállapításainak megfelelően, továbbá a keletkező csapadékvizek ártalommentes elhelyezésének (pl. ciszterna), vagy elvezetésének megoldásával lehet.”

(3) Saroktelek megosztása abban az esetben is lehetséges, ha a létrejövő új telkek területe az övezetre meghatározott 700 m²-t nem éri el, de a 650 m²-t meghaladja.”

(2) A R. 47.§ a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Fácán utcáról nyíló telkek az utcai telekhatártól mért 60 m-en túli telekrész nem építhető be, azaz a 60 m-es távolság egyben az építési telek hátsókerti építési határvonala is.”

(10) Magánút csak a Tükörhegy déli lejtőjén alakítható ki.”

24. §

A R. 49/A.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Jázmin utca környezetében a Diósdi út és az Akácos utca között új beépítéshez az építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell geotechnikai jelentést.”

(3) Elhelyezhető legfeljebb 4 lakó rendeltetési egységet tartalmazó épület is. Az épületekben sport rendeltetés nem helyezhető el.”

25. §

A R. 51.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben egy épületben csak egy lakó rendeltetés helyezhető el.”

26. §

(1) A R. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2) Az övezetben csak lakó rendeltetés helyezhető el.”

(2) A R. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az övezet telkein egy épület és legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el.”

27. §

A R. 55. § (1) bekezdése táblázatának fejlécet követő első sora helyébe a következő rendelkezés lép:

28. §

A R. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az SZT-n jelölt élet- és vagyonbiztonságra veszélyes löszpartfal által érintett telken építési munkát csak a partfal stabilizálást követően lehet végezni.”

29. §

A R. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az övezet Iparterülettel határos tömbjében lévő épületekben négy lakó rendeltetési egység is elhelyezhető.”

30. §

A R. 60.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (2)Az övezet telkein egy épületben legfeljebb négy lakó rendeltetési egység helyezhető el. Az övezetben hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és sport rendeltetés nem helyezhető el.”

31. §

(1) A R. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az övezetben elsősorban sorházas beépítés arculatát eredményező többlakásos beépítést kell megvalósítani (sortársasház, ikerház). Az övezetben létesíthető épület legnagyobb hosszmérete 42 m.”

(2) A R. 62.§ a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki::

„(7) Az övezetben egy telken több épület elhelyezhető.”

(8) Önálló garázsépületként csak támfalgarázs, vagy mélygarázs létesíthető.”

(9) Telken belül lakásonként 2 parkolóhely biztosítása kötelező.”

(10) A Nádasdy Tamás utca felől behajtó nem létesíthető.”

(11) Az övezetben nem kötelező magastetős megoldást alkalmazni. Ha a beépítésnél nem magastetős megoldás készül, akkor kivételesen a legnagyobb épületmagasság értéke lehet legfeljebb 6,0 m. Ebben az esetben magastető utólag sem létesíthető és tetőtér nem alakítható ki.”

32. §

A R. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egy telken legfeljebb két lakó rendeltetés helyezhető el.”

33. §

A R. 54. alcím helyébe a következő alcím lép:

„A településközpont és intézményi területek általános előírásai”.

34. §

(1) A R. 65. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Egy telken legfeljebb egy lakóépület létesíthető és legfeljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatása esetén is alkalmazni kell.”

(4) Zártsorú beépítés esetén az utcával határos épületrész utcára merőleges mélysége legfeljebb 12,0 m lehet.”

(2) A R. 65. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni önkormányzati bérlakások létesítése esetén.”

35. §

(1) A R. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Munkácsy Mihály utca mentén kizárólag zártsorú beépítés alkalmazható. Kivételes esetben szabadon álló beépítés is alkalmazható, ha egyidejűleg fennáll, hogy: a telek legkisebb szélessége legalább 40 m; a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását és egyúttal - a tervezett létesítményben tervezett funkció kifejezetten igényli a szabadon álló beépítés alkalmazását.”

(2) A R. 66.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületrészben, lakó rendeltetés csak az épület emeleti és tetőtéri szintjén létesíthető.”

36. §

A R. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületrészben lakó rendeltetés csak az épület emeleti és tetőtéri szintjén létesíthető.”

37. §

(1) A R. 69.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületrészen lakó rendeltetés csak az emeleti és tetőtéri szinten létesíthető.”

(2) A R. 69. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A József Attila utca mentén a Nyár utca és dr. Grimm Ferenc tér között elhelyezkedő telkeken a kialakult oldalhatáron álló beépítés megtartandó.”

(7) Az épületek utcai gerincmagassága legfeljebb 10,0 m lehet.”

(8) A tervlapon jelölt ingatlanon (hrsz 514) keresztül kötelező a gyalogos átjárás biztosítása. A gyalogos út mellett kerítés nem létesíthető.”

38. §

A R. 72.§ (3) helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az épületek Bajcsy Zsilinszky út felőli kialakult előkerti homlokvonala kötelező építési vonal.”

39. §

A R. 73.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az övezetben csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi rendeltetésű épület létesíthető, lakó rendeltetés nem létesíthető.”

40. §

A R. 76.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Önálló lakóépület nem létesíthető, és az épületek földszintjén lakás nem alakítható ki. Egy telken legfeljebb egy lakó rendeltetés létesíthető.”

41. §

A R. 77.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben lakó rendeltetés kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára helyezhető el, amelynek összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg az adott telken lévő összes beépítés bruttó alapterületének a 10%-át.”

(3) Az övezetben az 65.§ (1) bekezdése szerinti rendeltetéseken kívül elhelyezhető hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés.”

42. §

A R. 78. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben lakó rendeltetés kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára helyezhető el, amelynek összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg az adott telken lévő összes beépítés bruttó alapterületének a 10%-át.”

(3) Az övezetben az 65.§ (1) bekezdése szerinti rendeltetéseken kívül elhelyezhető hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés.”

43. §

A R. 79.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben lakó és igazgatási rendeltetés nem helyezhető el.”

44. §

A R. 80. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Nádasdy Tamás utca felől legfeljebb csak egy 6,0 m szélességű behajtó létesíthető, melyet a szabályozási terven ábrázolttal összhangban, a Raktárvárosi úttal párhuzamosan haladó meglévő szervizút csatlakozásánál kell kialakítani.”

45. §

A R. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés létesíthető, kivéve a 3178/3 hrsz-ú ingatlant, ahol lakó rendeltetés elhelyezhető.”

46. §

A R. 82.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületekben, vegyes rendeltetésű épület esetén lakó rendeltetés csak az épület emeleti és tetőtéri szintjén létesíthető.

47. §

A R. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési munkák közül kizárólag a meglévő épületek műemléki felújítása végezhető. Az övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.”

48. §

A R. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.”

49. §

A R. 85.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben csak hitéleti; nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; sport rendeltetés helyezhető el, lakó rendeltetés nem létesíthető.”

50. §

A R. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben lakó rendeltetés kizárólag a tulajdonos, a használó és a személyzet számára létesíthető.”

51. §

(1) A R. 87.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben önállóan lakó rendeltetés nem létesíthető, csak egyéb más rendeltetéseket tartalmazó épületen belül helyezhető el a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.”

(3) Az intézményi célú épületen belül a létesített lakások nettó alapterülete nem haladhatja meg az épület nettó alapterületének 10%-át, de legfeljebb telkenként 200 m²-t, melybe nem számítandó bele a közlekedők, a garázs és egyéb pinceszinti helyiségek alapterülete.”

(2) A R. 87.§ a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az övezetnek az SZT-n be nem építhető telekrészként jelölt, a KÖm-2 és a Kzp-1 jelű övezetekkel párhuzamos, a tó partjához legközelebbi 25 m széles sávjában zöldfelületeket kell kialakítani. Ebben a sávban épület és térszíni parkoló nem építhető.”

(6) Az övezet SZT-n jelölt, előző bekezdésben rögzített 25 m-es sávján túli, azzal közvetlenül határos újabb 10 m-es sávjában az övezetben egyébként megengedett bármely funkciójú épület elhelyezhető, de az ebben a zónában lévő épület(rész)ek legnagyobb homlokzatmagassága legfeljebb 7,0 m lehet.”

(7) bekezdéssel: „(7) A víztározó közelében lévő telekrészeken belül egybefüggő, telken belüli zöldfelületeket (parkosított felületeket) kell kialakítani és fenntartani.”

(8) A keletkező csapadékvizek elhelyezésére telken belüli zárt csapadékvíz tároló, vagy szikkasztó műtárgyakat kell alkalmazni.”

52. §

A R. 89.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(3) Az ültetési kötelezettséggel érintett területen a védő zöldsávok telepítésénél többszintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző, és a gyorsan növő és szennyezés tűrő, ellenálló fa- és cserjefajok használhatók.”

53. §

A R. 76. alcím helyébe a következő alcím lép:

„76. A gazdasági területek általános előírásai”.

54. §

A R. 90. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekben az adott övezetre vonatkozó előírások figyelembe vételével a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú rendeltetések helyezhetők el. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények rendeltetése csak az adott övezetben elhelyezhető épületek rendeltetésének megfelelő rendeltetés lehet.”

(2) Az övezetekben gazdasági tevékenységi célú épületen belül elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, melynek nettó alapterülete - az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában - nem haladhatja meg a telken lévő és tervezett épületek nettó alapterületének 10%-át, de legfeljebb 200 m² lehet, kivéve, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.”

55. §

A R. 92. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az övezet területén további beépítés csak a zöldfelületi arány igazolt teljesítése és a védő-zöldsáv telepítése esetén létesíthető.”

56. §

(1) A R. 94.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben logisztikai rendeltetés nem létesíthető.”

(2) A R. 94.§-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Csak a Tó Park területén, amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató összesített értéke 1,6 lehet, azzal a megoszlással, hogy a szintterületi mutató értéke a terepszint felett 1,0, a terepszint alatt 0,6.”

(8) A Tó Park területén az épületek, építmények kialakításával igazodni kell a meglévő, és a tervezett terep adottságaihoz. A tereprendezés és építés során folyamatosan gondoskodni kell a víztározó kifolyását biztosító, a vízügyi hatóság által is elfogadott megfelelő kapacitású vízelvezetési megoldásról. A víztározó vízelvezető rendszere a vízügyi hatóság által is elfogadott megoldással telken belül kiváltható, áthelyezhető.”

(9) A Tó Park területén a keletkező csapadékvizek elhelyezésére telken belüli zárt csapadékvíz tároló, vagy szikkasztó műtárgyakat kell alkalmazni.”

57. §

A R. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben logisztikai rendeltetés nem létesíthető.”

58. §

A R. 97. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Diósdi út mentén a szabályozással érintett tel(k)ek akkor is megoszthatók a szabályozási vonal mentén, ha a megosztás után kialakuló tel(k)ek mérete nem éri el az építési övezeti előírásokat. A tömbbe tartozó telek tovább nem osztható, de az egyéb előírások betartásával beépíthető.”

(3) Az övezetben a Gksz-16 jelű övezet határától mért 100 m-es területsávban az adott beruházáshoz és terhelési hatásterületére önállóan elkészített részletes (épület és pince) statikai vizsgálatok alapján helyezhető el épület.”

(4) Az SZT-n jelölt helyen, 20 m széles, többszintes növényállományú védő zöldsávot kell kialakítani, ahol csak a tájra jellemző fa és cserjefajok telepíthetők.”

59. §

A R. 99.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezet területén, az SZT-n jelölt, pincékkel, pincerendszerekkel érintett területen épületet, építményt elhelyezni a geotechnikai jelentés alapján lehet.”

60. §

(1) A R. 100.§ (2)-(4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Tó Park területén az M0 szervízúti csatlakozás és a Techno Park irányába tervezett felüljáró által közrezárt területen belül, továbbá a Régi vasút sor menti területeken kialakítható telek legkisebb területe 5.000 m² lehet.”

(3) Az övezetben csak olyan gazdasági rendeltetések helyezhetők el, amelyek a lakóterületekre előírt környezetterhelési kibocsátási határértékeket nem haladják meg.”

(4) A Tó Park területén az egyes gazdasági tevékenységi rendeltetésű épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások létesítése esetén azok nettó alapterülete nem haladhatja meg az épület nettó alapterületének 10%-át, de legfeljebb telkenként 200 m²-t, melybe nem számítandó bele a közlekedők, a garázs és egyéb pinceszinti helyiségek alapterülete.

(6) Az övezet Régi vasút sor menti területein szállás, iroda és oktatás rendeltetés elhelyezhető, lakó rendeltetés nem létesíthető.”

(2) A R. 100.§-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Régi vasútsor területén az előkert legkisebb méretét nem kell betartani, ahol a szabályozási terv kötelező építési vonalat tartalmaz.”

(9) A Tó Park területén, amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató összesített értéke: 1,6 azzal a megoszlással, hogy a szintterületi mutató értéke a terepszint felett 1,0, a terepszint alatt 0,6.”

(10) A Tó Park területén a telekalakítások, tereprendezések és építések során gondoskodni kell az M0 felől a víztározóba jutó csapadékvizeket levezető árok, szükség szerinti - részleges, vagy teljes - nyomvonali áthelyezéséről, megfelelő kapacitású műszaki kiváltásáról. A beépítés és az árokkiváltás kialakítása során a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásait be kell tartani és a vízügyi hatóság által is elfogadott megoldást kell alkalmazni.

(11) A Tó Park területén a keletkező csapadékvizek elhelyezésére telken belüli zárt csapadékvíz tároló, vagy szikkasztó műtárgyakat kell alkalmazni.”

61. §

A R. 106.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben az építési telkek szabadon alakíthatók az övezetre vonatkozó telekméret minimum betartásával, ha: -az újonnan kialakítandó telkek mindegyikének legkisebb utcafronti szélessége a 35,00 métert meghaladja; - az újonnan kialakítandó telkek mindegyikén az építési hely legkisebb mérete 20,00 méternél nagyobb; - az újonnan kialakítandó telkek mindegyike a területet feltáró másodrendű utakról mind gyalogosan, mind 15 m fordulási sugarú tehergépkocsival megközelíthető. - A területen áthaladó, vagy azzal határos külterületi jellegű, vagy dűlőutakról az egyes telkek gépkocsival történő feltárása nem megengedett.”

62. §

A R. 109.§ (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az övezetben csak az adott beruházáshoz és terhelési hatásterületére önállóan elkészített részletes (épület és pince) statikai vizsgálat és geotechnikai jelentés alapján helyezhető el épület.”

(4) A szabályozási tervlapon jelölt helyen 10 m szélességű védő zöldsávot többszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.”

63. §

A R. 111.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabályozási tervlapon jelölt védő zöldsávokat 3 szintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.”

64. §

A R. 112.§ a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az övezetben az illetékes közegészségügyi hatóság előzetes egyetértése esetén elhelyezhető: mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású könnyűlogisztikai gazdasági rendeltetés és az ezt kiegészítő egyéb funkciójú rendeltetés.”

(8) Az épületek elhelyezésénél az SZT-n útcsatlakozás, kapu, behajtó létesítési tilalommal jelölt telekhatároktól legalább az adott övezetre meghatározott hátsókerti távolságot kell megtartani.”

(9) Az övezet Raktárvárosi és Szabadházi utakkal határos 25 m széles sávján belül lévő épület(rész)re érvényes kiegészítő előírás, hogy egy adott épület(rész) legmagasabb pontjának magassága az adott szakaszon nem haladhatja meg a szomszédos közterületi útburkolati szakasz legnagyobb magassága + 10,0 m értéket. Az épület(rész) legmagasabb pontjának meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az épület(rész)en elhelyezett antennákat, kéményt és egyéb tetőszerelvényeket.”

(10) Az övezet egésze a korlátozott épületmagassági zónába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke nem minden esetben használható ki teljesen. Kilátásvédelmi okokból az övezetben csak olyan módon építhető épület, hogy az épület legmagasabb pontjának magassága nem érheti el az SZT-n jelölteknek megfelelően a 146,0 mBf, vagy a 148,0 mBf, vagy a 158,00 mBf magassági értéket. Az épület legmagasabb pontjának meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az épületen elhelyezett antennákat, a kéményt és az egyéb tetőszerelvényeket.”

65. §

A R. 114.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben kizárólag a téglagyári üzemi rendeltetés és az ezt kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el.”

66. §

A R. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben kizárólag ipari üzemi rendeltetés és az azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el.”

67. §

(1) A R. 116.§ (2)-(3)  bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási rendeltetések és az azt kiszolgáló rendeltetések helyezhetők el. Az övezetben a környezetbe bűzös vagy fertőzésveszélyes anyagot kibocsátó rendeltetés nem létesíthető. Tűz és robbanásveszélyes rendeltetés csak a tűzvédelmi előírások maradéktalan teljesítése mellett telepíthető. Az övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével az épületekben az egyéb feltételek teljesülése esetén kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.”

(3) Az övezetben telekalakítás akkor is lehetséges, ha a KÖm-1 jelű, a közforgalom elől el nem zárt magánutakkal határos telekhatárok mentén a meglévő épületek esetében a kialakuló előkert legkisebb mérete 0 m.”

(2) A R. 116.§ (4) bekezdésének cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„cb) a tető hajlásszöge legfeljebb 30°”

68. §

A R. 117.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben kizárólag a közműtelephelyek és a hírközlési rendeltetések helyezhetők el.”

(3) A szennyvíztisztító megszüntetése után és abban az esetben, ha szennyvízátemelő létesítmény marad a területen, úgy a szennyvízátemelő létesítmény kialakításánál olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amelynél az átemelő védőtávolsága részben sem érinti a szennyvíztisztító telkével határos környező beépítésre szánt építési övezetek területeit.”

69. §

A R. 118.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó mezőgazdasági rendeltetések; az ipari, az energiaszolgáltatási rendeltetések helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. Az övezetben kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.”

(3) A haszonállattartásra vonatkozó előírások betartásával az övezetben állattartó építmény is elhelyezhető.”

70. §

A R. 119.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási rendeltetések helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. Élelmiszer feldolgozás, raktározás rendeltetés nem helyezhető el. Az övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével és az egyéb feltételek teljesülése esetén kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.”

71. §

A R. 120.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási rendeltetések helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. Élelmiszer feldolgozás, raktározás rendeltetés nem helyezhető el. Az övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével és az egyéb feltételek teljesülése esetén kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.”

72. §

A R. 121.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben az ipari, az energiaszolgáltatási rendeltetések helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. Élelmiszer feldolgozás, raktározás rendeltetés nem helyezhető el. Az övezetre vonatkozó különleges előírások figyelembe vételével és az egyéb feltételek teljesülése esetén kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.”

73. §

(1) A R. 122.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az üdülőházas üdülő építési övezetben csak üdülő, kemping és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló rendeltetés helyezhető el.”

(2) A hétvégiházas üdülő építési övezetekben legfeljebb két üdülő rendeltetési egység és a terület rendeltetésével összhangban lévő alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú rendeltetés helyezhető el az övezeti előírások figyelembe vételével.”

(2) A R. 122.§-a a következő (6)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés rendelkezésétől és az övezeti előírásokban meghatározott üdülő rendeltetési egység számától eltérni önkormányzati üdülő létesítése esetén lehet.

(7) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és üdülő, vagy lakóépülettel már rendelkező építési telken is lehetséges az építés, ha a régi helyett új üdülő, vagy lakóépület épül, továbbá az összes egyéb előírás betartható.”

(8) A telek beépített területe - az övezeti egyedi előírások figyelembe vételével - legfeljebb 300 m² lehet.”

(9) Az üdülőövezetekben az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.”

(10) A telek előtti közterületi zöldsávot áttörő gépkocsi behajtó, vagy parkoló utcafronti szélessége csak egy behajtó esetében legfeljebb 5 m széles lehet, de az összes szélesség több behajtó és parkoló esetén sem haladhatja meg a 8 métert.”

(11) Az elő-, oldal ás hátsókerti sávban a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 0,5 méter lehet. Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás mértéke az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m lehet. Kivételt képeznek ezek alól szabályok alól a pinceszintet megközelítő lehajtók, lejárók szűk környezete.”

74. §

A R. 126.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Üdülő-egységenként legalább egy garázs, vagy épített személygépkocsi parkolóhely létesítése kötelező. A garázst az üdülőépülettel egy tömegben kell elhelyezni. Ha a terepadottságok és közlekedési kapcsolatok indokolják támfalgarázs elhelyezhető.”

75. §

A R. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben a 122.§ (2) túlmenően következő rendeltetések is elhelyezhetők: a) a terület rendeltetésével összhangban lévő szállás, vendéglátó; b) sport.”

76. §

A R. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nagy kiterjedésű, sportolási célú övezetben sport és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetés helyezhető el. A Géza Fejedelem útja menti közparkkal határos övezetben az előzőkön túlmenően közösségi szórakoztató, vendéglátó rendeltetés is elhelyezhető.”

77.§

A R. 132.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben sport-rekreációs (teniszpálya, uszoda, sportcsarnok), kemping, szállás, valamint oktatási rendeltetés és az ezeket kiegészítő rendeltetés helyezhető el.”

(3) Lakókocsi, üdülősátor elhelyezhető.”

78. §

A R. 133.§ (2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben bármilyen sport, rekreációs és az ezeket kiegészítő rendeltetés elhelyezhetől.”

(5) Az övezetben legfeljebb 6,0 magas szélkerék is elhelyezhető.”

79. §

A R. 134.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben oktatási, iroda, szállás, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és nagy kiterjedésű sportolási rendeltetés és az azt kiszolgáló rendeltetést, valamint az övezetben meglévő gazdasági tevékenységet kiszolgáló raktár rendeltetés helyezhető el.”

80. §

(1) A R. 136.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építési övezetben oktatási központ; egészségügyi (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.); nagy kiterjedésű, sportolási; különleges idegenforgalmi és rekreációs; nagy alapterületű iroda rendeltetés és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetés helyezhetők el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.”

(2) A R. 136.§-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A tervezett létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók legalább 50%-át épületben vagy térszín alatt kell elhelyezni.”

(8) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.”

81. §

(1) A R. 138.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben oktatási központ; egészségügyi (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.); nagy kiterjedésű, sportolási; különleges idegenforgalmi és rekreációs; nagy alapterületű iroda rendeltetés és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetés helyezhető el, ha az azokban lévő rendeltetésekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.”

(2) A R. 138.§-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A tervezett létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók legalább 40%-át épületben vagy térszín alatt kell elhelyezni.”

(8) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell.”

82. §

A R. 140.§-a a következől (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vízipark megvalósítása csak jóváhagyott vízjogi létesítési engedélyezési tervek alapján történhet. A medencevizek elvezetésének módjának meghatározásába az illetékes vízügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságokkal be kell vonni.”

(8) Az övezet közúti megközelítését a jelenlegi útcsatlakozás megtartásával, a meglévő közlekedési övezeten keresztül a 8103 j. ök. útra történő közvetlen közúti csatlakozással kell megoldani.”

(9) Az övezetben az egyéb szabályok előírásait betartva legfeljebb 2,5 m magas kerítés építhető. Az Üü-1 és KVp-1 azonosító jelű építési övezetek közös határán (a vagyon- és környezetvédelem érdekében, valamint támfal építési céllal) tömör kerítés is alkalmazható.”

83. §

A R. 142.§ (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben csak vendéglátó rendeltetés, borkereskedelmi pincék, valamint présházak helyezhetők el”

(4) Geotechnikai jelentés alapján az építési telkekhez kapcsolódóan terepszint alatti építményként pince alakítható ki az SZT-n erre a célra kijelölt területen belül. Telkenként 1 db pince helyezhető el.”

84. §

A R. 143.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben oktatási, nevelési, egyéb iroda, egyházi, egészségügyi, szociális, sport, a diákok és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés és az ezeket kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények helyezhetők el.”

85. §

A R. 144.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben új telek nem alakítható ki.”

(3) Az övezetben egészségügyi (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő) rendeltetésű és az ezt kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények helyezhetők el.”

86. §

A R. 145.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag elő-feldolgozás céljára szolgáló övezetben csak az ezeket szolgáló és kiszolgáló egyéb rendeltetésű építmények helyezhetők el.”

87. §

A R. 148.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közlekedési; közmű; környezetvédelmi építmények, utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető. Épület nem helyezhető el.”

88. §

A R. 150.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közlekedési; közmű; környezetvédelmi építmények, utcabútorok helyezhetők el. Az övezetben lakó és szállás rendeltetésű építmény nem létesíthető.”

89. §

A R. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155. § Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, valamint az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés. Lakó és gazdasági rendeltetési egység csak az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén létesíthető.”

90. §

A R. 156.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben épület nem létesíthető.”

91. §

A R. 157.§ (2), (4) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az övezetben elsősorban az erdőgazdálkodással összeegyeztethető turisztikai, sport, rekreációs, valamint egészségügyi és szociális rendeltetésű építmények helyezhetők el. A jogszabályokban és a jelen rendeletben meghatározott általános beépítési feltételek teljesülése esetén, a turisztikai és egészségügyi funkciók ellátásához szükséges szolgálati lakás is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.”

(4) Az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakó rendeltetésű épület, ha: a) a turisztikai, egészségügyi és szociális célú építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a turisztikai, egészségügyi és szociális célú építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.”

(7) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. Az övezet beépítetlen telkein kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.”

92. §

A R. 159.§ (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az Má-k és Má-f jelű övezetben a teleknek csak a kivett, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú része keríthető le.”

(4) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki.”

93. §

(1) A R. 161.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és az agrárturizmus az ehhez kapcsolódó vendéglátás építményei helyezhetők el, továbbá lakó rendeltetés is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakó rendeltetés, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.”

(2) A R. 161.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A birtokközpontban összesen legfeljebb a tulajdonos számára 2 lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.”

94. §

A R. 164.§-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A telkek utcai telekhatárán az általános szabályok betartásával csak lábazat nélküli kerítés létesíthető.”

(8) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; zászlótartó oszlop helyezhető el.”

(9) A 1.500 m²-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés) nem lehetséges.”

95. §

A R. 166.§ (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A haszonállattartásra vonatkozó előírások betartásával állattartó építmény is elhelyezhető.”

(5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhető el.”

96. §

(1) A R. 168.§-a a következő (7)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(7): „Az övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el.”

(8) Az övezetben a kreatív központ, és szállás rendeltetésű épületeket, úszóműveket csak az SZT-n „úszóházak” felirattal jelölt partszakasznál lehet elhelyezni, a partéltől számított 30 méteres sávban.”

(9) Az övezetben sportklubház vagy vendéglátó funkciójú épületeket kizárólag állóműves, felépítménnyel rendelkező építményként lehet elhelyezni, és csak az SZT-n „vendéglátás, klubház” felirattal jelölt partszakasznál, a partéltől számított 30 méteres sávban.”

(10) Az övezetben elhelyezhető kreatív központ és szállás rendeltetésű épületek, felépítményes úszó- és állóművek alapterülete egyenként nem lehet kisebb 50 m²-nél és nem lehet nagyobb 100 m²-nél. „

(11) Az övezetben elhelyezhető épületek, felépítményes úszó- és állóművek összes rendeltetési darabszáma:

a) kreatív központ, és szállás rendeltetés esetén legfeljebb 55 db;

b) vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés esetén legfeljebb 6 db;

c) sport rendeltetés esetén legfeljebb 1 db.”

(12) Az övezetben épülettel nem rendelkező műtárgyként víziállás (állómű, stég, kikötő) csak legfeljebb 50 m² alapterülettel építhető. E szabály nem vonatkozik a biatorbágyi határ mellett létesítendő gyalogút elemeire és a szükséges hidak, továbbá az úszó és állóműveket a vízfelület fölött összekötő közlekedési célú felületek kialakítására. Horgászati célú víziállás bejáró nélkül számított alapterülete nem haladhatja meg a 20 m²-t. Horgászati célú víziállás csak az SZT-n jelölt szakaszon helyezhető el úgy, hogy két szomszédos víziállás között legalább 10 méter térköz maradjon. Az övezetben legfeljebb öt darab kizárólag hajókikötésre szolgáló kikötő létesíthető.”

(13) A felépítménnyel rendelkező álló és úszóművek összes alapterülete nem haladhatja meg az övezet területének 1%-át.”

(14) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.”

97. §

A R. 172.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben csak temető és az azt kiszolgáló egyéb rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el. A törökbálinti temetőben hamvasztó rendeltetésű épület nem helyezhető el.”

98. §

A R. 173. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben a rekreációt, pihenést és sport célokat szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), a park funkcióhoz kapcsolódó vendéglátó, kulturális, ismeretterjesztő és sport rendeltetésű (pl. kajak-kenu utánpótlás) épület, valamint a terület rendeltetésszerű használathoz szükséges épület helyezhető el.”

99. §

(1) A R. SZ1. melléklete 7. pontja helyébe a következő 7. pont lép:

„7. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmények által műszakilag igénybe vett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya”

(2) A R. SZ1. melléklete a következő 11. ponttal egészül ki:

„11. Könnyűlogisztikai gazdasági rendeltetés: Minden, a lakóterületi környezeti kibocsátási értékeket meg nem haladó, végszerelési jellegű termelési, raktározási, kiskereskedelmi és áru átcsomagoló tevékenység.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

100. §

(1) Ez a rendelet a 2017. november 6-án lép hatályba.

(2) Ennek a rendeletnek az előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a R.

1. § (6) bekezdésében az „1., 5., és 6. számú függelék, 2. §, 4-6 §, 8-9 §, 12. §, 18. § (6) bekezdése, 19. § (2) bekezdése b) pont ba) alpontja, 19. § (4) bekezdése b) pontja, 21. § (1) bekezdése, 22. §, 28-29. §, 30. § (5) bekezdése, 31. § (2) és (3) bekezdése, 32. § (1) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 35. § (1) – (3) bekezdései, 36. § (1) – (3) és (8) bekezdései, 37. §, 39. §, 43. § (5) bekezdése, 44. § (6) bekezdése, 44. § (8) bekezdése, 45.§ (5) bekezdése, 48. §, 55. § (2) és (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58.§ (5) bekezdése, 61.§ (2) bekezdése, 63.§, 66. § (3), (4) és (6) bekezdése, 67.§, 70.§, 88. §, 90. § (4) bekezdése, 92. § (2) 95. §-a, 101. §-a, 112. § (5) bekezdése d) pontja, 113. §, 123. §, 136. § (5) bekezdése, 137. §, 138. § (5) bekezdése, 139. §, 141. §, 142. § (5) bekezdése, 157. § (5) bekezdése, 162. §-a, 163.§ (2) bekezdése, 165.§, 166. § (4) bekezdése, 168. § (5) bekezdése, 169. §, 175.§ (2) és (3) bekezdése, 1. függeléke, 5. függeléke, 6. függeléke.