Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete
a város zöldfelületeinek és zöldterületeinek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről, valamint a fák védelméről
Hatályos: 2026. 04. 01- 2026. 04. 01Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete
a város zöldfelületeinek és zöldterületeinek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről, valamint a fák védelméről
[1] Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tekintettel a jogszabályváltozásokra, valamint a megváltozott klímahelyzetre új, a fás szárú növényekkel fedett zöldfelület védelméről szóló önkormányzati rendeletet alkot. Az egyes fás szárú növények kivágásának esetére az önkormányzati rendelet célja, hogy a fakivágások kizárólag engedéllyel valósulhassanak meg, a pótlás mértéke, valamint az engedély nélküli fakivágások szankciója szigorúbbá váljon.
[2] A rendelet célja Törökbálint Város zöldfelületének megőrzése és fejlesztése, továbbá a város közigazgatási területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák a zöldfelület és a ember, valamint az épített környezet harmonikus kapcsolatának kialakítását az élhető települési környezet megteremtése, az életminőség javítása, valamint a klímaváltozással szemben kialakítandó ellenállóképesség növelése érdekében.
[3] Törökbálint Város Önkormányzata kifejezi azon aggodalmát, hogy a klímaváltozás hatásaival összefüggésben Magyarország élővilágában eddig jelen nem lévő, új járványokat terjeszteni is képes inváziós rovarok, szúnyogfajok jelenhetnek meg. Ezen szúnyogok számára jelen tudásunk alapján minden, akár kis mennyiségű állóvíz is potenciális tenyészőhely lehet, ezért a megelőzés egyik legfontosabb eszköze a pangóvizek megszüntetése vagy rendszeres kezelése.
[4] A szúnyogok a kémiai gyérítésben alkalmazott piretroidokkal szemben egyre erősebb rezisztenciát mutatnak, a biológiai gyérítés pedig bár hatékony, de csak lárva állapotban képes elpusztítani az egyes egyedeket, ezért a problémához társadalmi szinten egy új megközelítésből kell hozzáállni ahhoz, hogy a nagyobb baj elkerülhető legyen.
[5] Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed:
a) Törökbálint Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában, kezelésében, használatában álló közhasználatú területekre,
b) Törökbálint Város közigazgatási területén található olyan ingatlanra, amelyen növényzet található,
c) a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
b) a fás szárú ültetvényekről szóló kormányrendelet szerint létesített ültetvényekre,
c) a földhivatali nyilvántartásban művelési ágban nyilvántartott mezőgazdasági területekre,
d) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre,
e) a külön jogszabály szerint védett természeti területen lévő fákra, illetve azokra a fákra, amelyek védettek, függetlenül attól, hogy védett természeti területen vannak-e,
f) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területekre,
g) bármely, vasúti területen található fára, mely a vasúttársaság, a Magyar Államkincstár, az önkormányzat vagy gazdasági társaság tulajdonában áll,
h) patak, csatorna medrében lévő facsoport, illetve azokat szegélyező fásítás fáira,
i) a gyümölcsfákra, kivéve a közhasználatú területeken lévő gyümölcsfákat,
j) a szaporítóanyag termelését szolgáló csemetekertek, faiskolák fáira,
k) a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. melléklete szerinti inváziós fajú fás szárú növényekre,
l) a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.
(3) A Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növények engedély nélküli kivágására, valamint az engedéllyel történő fakivágás esetén elrendelt pótlás természetbeni és pénzbeli megváltására alkalmazni kell a 8. §, a 9. § (3)-(5) bekezdéseinek, valamint a 10. § rendelkezéseit.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során:
a) Allergén gyomnövények: emberi egészséget veszélyeztető pollent szóró növények, különösen a parlagfű, fekete üröm, fehér libatop, disznóparéj, vadsóska, falgyom, lándzsás útifű,
b) Előnevelt fa: gyümölcsfa esetén minimum 150 cm magas faiskolai csemete, díszfa esetén magánterületre minimum 8 centiméter törzskörméretű, kétszer iskolázott faiskolai anyag, közterületre minimum 10 centiméter törzskörméretű, kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag,
c) Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek,
d) Fa: fás szárú, egy vagy több törzsű lombhullató vagy örökzöld növény, melynek központi hajtásából, a talaj felszíne felett nőnek ki a fő ágai,
e) Fa kivágása: 10 cm törzsátmérőt meghaladó, vagy törzsátmérőre tekintet nélkül a jegyző határozata alapján fapótlásként ültetett fa kivágása, vagy olyan szintű beavatkozás, mely 2 éven belül a fa pusztulását okozza,
f) Fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására megállapított számú és törzsátmérőjű fa telepítése, illetve ennek pénzbeli megváltása,
g) Fapótlási díj: az egységár és a szükséges fapótlás darabszámának szorzata forintban kifejezve, beleértve a telepítés és karbantartás költségét,
h) Fasor: meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható koronaátmérőjének a kétszeresénél,
i) Fás szárú növény: a Korm. rendelet 2. § 2. pontja szerinti fás szárú növények,
j) Fa telepítése: városi környezetet tűrő, előnevelt díszfa ültetése,
k) Favédelmi terv: építési vagy területrendezési tevékenység kapcsán, a munkálatokat megelőzően elkészített dokumentum, mely tételesen ábrázolja a védendő faegyedeket és az alkalmazandó védőműtárgyakat, beavatkozásokat. (kaloda, kerítés, a fán végzett beavatkozások),
l) Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve: diófa, szelídgesztenyefa, mandulafa, eperfa és díszfának nemesített gyümölcsfák,
m) Használó: Ha e rendelet másként nem rendelkezik, e rendelet hatálya az építési telek és telek tulajdonosára, vagyonkezelőjére és a telekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használójára (a továbbiakban együtt: használó) terjed ki,
n) Kérelmező: fakivágási, gallyazási vagy áttelepítési engedélyt hivatalos formában kérelmező személy vagy szervezet,
o) Kertészeti szakvélemény: faápoló és favizsgáló szakmérnök, vagy minősített favizsgáló által készített dokumentum, amely kiterjed a meglévő fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére, és a vizsgálat eredményén alapuló szakértői javaslat a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban, fotókkal dokumentálva és alátámasztva,
p) Kertépítészeti terv: tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, legalább 1:250 méretarányú terv, amelynek tartalmi követelményei a következőek: számítás a fapótlás mértékének meghatározására, javaslat a pótlás megvalósításához, ajánlott fafaj, telepítési hely, kertrendezési helyszínrajz a kert épített és természeti elemeinek bemutatására,
q) Kerti építmény: a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30.) Korm. rendelet szerinti kerti építmény,
r) Közhasználatú terület: a Korm. rendelet 2. § 3. pontja szerinti közhasználatú terület,
s) Közhasználatú zöldterület: közigazgatási terület-felhasználási egység, a település állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységbe nem tartozó, közhasználatú része (fásított köztér, közkert, közpark, városi park),
t) Méhlegelő: legalább nyolc, az 4. melléklet szerinti növényfajból álló, megfelelő fajösszetétellel kialakított, a beporzó rovaroknak a lehető leghosszabb időtartamig megfelelő táplálékot biztosító, legalább tárgyév szeptember 30-ig fennálló növénykultúra,
u) Növényzet: telepített vagy őshonos növények (fák, bokrok, cserjék, lágyszárúak) összessége, ide nem értve a gyomnövényeket,
v) Pangóvíz: olyan természetes vagy mesterséges közegben tíz napon túl megmaradó vizes élőhely, amelyben a víz mozgásának vagy cserélődésének hiánya miatt a csípőszúnyog kifejlődésére alkalmas, tenyészközeg alakult ki,
w) Törzsátmérő: a fatörzs földfelszíntől számított 1 méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva. Bokorfa, többtörzsű fa esetén az össztörzsátmérő számít,
x) Törzskörméret: a fatörzs földfelszíntől számított 1 méteres magasságban mért körmérete, centiméterben számolva. Bokorfa, többtörzsű fa esetén az össztörzskörméret számít,
y) Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak,
z) Zöldfelület: a település területén állandó vagy időszakosan növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből, valamint az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer.
Közhasználatú zöldfelületekre, zöldterületekre vonatkozó általános szabályok
3. Közhasználatú zöldfelületek, zöldterületek használata
3. § (1) A zöldterület és zöldfelület tulajdonosa, kezelője vagy fenntartója köteles gondoskodni a zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról. Ennek keretében a településrendezési tervek és az építési szabályzat alapján kell meghatározni a zöldterületek és zöldfelületek rendeltetését, a zöldfelületi rendszerben betöltött szerepüket és a fenntartás minőségét.
(2) A közhasználatú zöldterületek és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit, beleértve a játszótereket is, megfelelő célra és módon – állaguk sérelme nélkül – mindenki ingyenesen használhatja.
4. § Közhasználatú területen tilos:
a) kerti építmények, berendezések nem rendeltetésszerű használata,
b) a virágok letépése, fák, bokrok ágainak, gallyainak tördelése, csonkítása, fákon hirdetés, reklámhordozó kifüggesztése,
c) járdákon, sétányokon sóval történő síkosságmentesítés, (kizárólag mechanikai síkosság-mentesítő anyagok (fűrészpor, homok, zeolit) alkalmazható),
d) járművel a közterületi zöldfelületen közlekedni, parkolni (kivéve a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok területi hatálya alá tartozó magatartás),
e) megállási és várakozási tilalommal érintett zöldfelületek különösen:
ea) Szabadság tér (Trianon Park) területe,
eb) Géza fejedelem utca és patak közötti zöld sáv,
ec) Tölgyfa utca és Diósdi út közötti zöld terület,
ed) Szérűskert,
f) haszonállatot áthajtani, illetve ott legeltetni,
g) gépjárművet mosni,
h) építési, bontási vagy felújítási munkálatokból származó port, koszt, sarat vagy egyéb szennyeződést keletkeztetni,
i) a röplapok, szórólapok szétszóródásából keletkező hulladékot hátrahagyni,
j) a Nádas-tó vonatkozásában tilos:
ja) a tó melletti útról és rézsűről kavicsokat a tóba dobni,
jb) a tó partján kerékpárt és rollert hajtani,
jc) a madarakat és halakat etetni,
jd) a tóban fürdeni, horgászni és ebet a tóban fürdetni.
4. Közhasználatú zöldterületek növényzetének védelme
5. § (1) Meglévő közhasználatú zöldfelületet megszüntetni csak kellően indokolt és - különösen építési engedéllyel, közútkezelői hozzájárulással - alátámasztott esetben lehet. Amennyiben a meglévő zöldterület megszüntetése részben vagy egészben elkerülhetetlen, a megszűnt zöldterület mennyiséghez viszonyított kétszeres mértékű, újonnan kialakított zöldterületet kell kialakítani. A közutakat kísérő zöldsáv faegyedeit és az egyedek termőhelyét a zöldsáv bizonyos szakaszának engedélyezett megszüntetése esetén is meg kell őrizni, ezért a fák termőhelyét biztosítani kell.
(2) Amennyiben zöldterület nem biztosítható, úgy a részben, vagy egészben megszüntetésre kerülő közhasználatú zöldterület zöldfelületi eszmei értékét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjára kell befizetni. A zöldterület eszmei értékét kertészeti szakértő állapítja meg. Fák esetén a Magyar Faápolók Egyesületének faérték-számítási módszerét kell alkalmazni. A kompenzációs intézkedés mértékét és módját hatósági szerződésben kell rögzíteni.
(3) Közhasználatú zöldterületek, zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton (közterület-használati, építési engedély) alapuló más célú használata esetén az engedélyes köteles az ott található növényzet védelméről gondoskodni.
(4) Aki a közhasználatú zöldterület, zöldfelület állapotát valamilyen engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig az eredeti állapotnak megfelelően – a szükséges mértékben – helyreállítani.
(5) Ha a közhasználatú zöldterület, zöldfelület engedélyezett más célú használata során a növényzet (vagy a zöldfelületen lévő kerti építmény, berendezés, felszerelés) megsemmisülése várható, a kérelmező köteles:
a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, ill. annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról és annak gondozásáról telepítéstől számított 5 éven keresztül gondoskodni saját költségén,
b) a kerti építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét, ill. azok áttelepítésének (le- és felszerelés, elszállítás, tárolás) költségét megtéríteni.
(6) Közhasználatú zöldterületen, zöldfelületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, csak engedéllyel szabad végezni. A munka kizárólag szakfelügyelet mellett és az MSZ 12042:2023 Fák védelme építési területen c. szabvány betartásával végezhető.
(7) Veszélyhelyzet elhárítása esetén a növényzet károsításával járó munka engedély nélkül elvégezhető, az ilyen esetben végzett munkát 24 órán belül, utólag be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalnak, a terület helyreállítását a (4)-(5) bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni.
(8) Burkolatkészítésnél vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzetet csak úgy lehet burkolattal körbevenni, hogy annak töve körül legalább 1,5 m átmérőjű szabad (földes) terület maradjon. A szabadon maradó területet lehetőség szerint faverem ráccsal kell ellátni.
Fák védelme, fakivágás szabályai
5. Fák védelmére vonatkozó általános rendelkezések
6. § (1) A fák védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának a kötelessége.
(2) Fát kivágni, áttelepíteni – a 8. § (2) bekezdésében részletezett - indokolt esetben, a kért munkálatok elvégzésére vonatkozó engedély birtokában lehet. Kérelmező az engedélyben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül köteles a pótlásról gondoskodni.
(3) Fa gyökerestül történő kiemelése és földlabdával történő szakszerű áttelepítése akkor engedélyezhető, ha a kivitelezés bejelentésben részletezett módja, különösen az előkészítés, a fa állapota, mérete, a megfelelő időszak, a munkamenet tervezett eszközei előreláthatólag biztosítja a fa túlélését. Amennyiben a fa nem éli túl az áttelepítést, kérelmezőt a 9. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékben és a 10. § (2)-(6) bekezdéseiben meghatározott módon pótlási kötelezettség terheli.
6. Fakivágás esetén alkalmazandó szabályok
7. § (1) Törökbálint Város közigazgatási területén e rendelet hatálya alá tartozó fát kivágni – a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetek kivételével – csak véglegessé vált fakivágási engedély alapján szabad. A fakivágás engedélyezéséről a jegyző dönt.
(2) Fát kivágni az alábbi, indokolt esetekben lehetséges:
a) Építési, illetve környezetrendezési tevékenység esetén, amennyiben a beépítési mód lehetővé teszi, épületet úgy kell tervezni, építeni, átalakítani, hogy megmaradjon vagy telepíthető legyen a környezetében a klimatikus szélsőségek mérséklésére alkalmas árnyékoló növényzet. A hatóság a fakivágást elutasíthatja, amennyiben az a település szempontjából településképi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért vagy a szakértői vélemény vagy főkertészi állásfoglalás szerint a fakivágás indoka nem kellően alátámasztott,
b) A fa növényegészségügyi állapota szükségessé teszi,
c) Közvetlen élet-, baleset- vagy vagyonvédelmi vészhelyzetet okozó elszáradt, kidőlt vagy kitört fa eltávolítása esetén használót bejelentési kötelezettség terheli a jegyző felé a veszélyhelyzetet alátámasztó dokumentumok (szakvélemény vagy a helyszín egyértelmű azonosítására alkalmas fotó) egyidejű csatolásával. Amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs, használó köteles a feladatot haladéktalanul elvégezni. A megtett intézkedéseket írásban azonnal be kell jelenteni a jegyzőnek.
(3) Aki Törökbálint közigazgatási területén lévő ingatlanon e rendelet hatálya alá tartozó fát szándékozik kivágni, az magánterületek esetében az 1. melléklet szerinti, közhasználatú terület esetén a Korm. rendelet 3. melléklet szerinti adattartalom szerinti fakivágási engedély iránti kérelmet köteles benyújtani a jegyzőhöz.
(4) A fakivágási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a fával való rendelkezési jogosultságot bizonyító dokumentumot (pl. tulajdoni lap, adásvételi szerződés, nyilatkozat), illetve a fakivágás indokoltságát megalapozó dokumentumokat, melyek
a) építési tevékenység esetén – a tevékenység jellege szerint – pl. kivitelezési tervdokumentáció, építési, bontási engedély, vagy bejelentés tudomásul vételéről szóló döntés, településképi vélemény, településképi bejelentés alátámasztó dokumentuma, fénykép, közútkezelői hozzájárulás, társhatósági döntés,
b) környezetrendezés esetén pl. kert és tájépítészeti tervdokumentáció, kertészeti szakvélemény, helyszínrajz, egyéb rendelkezésre álló tervdokumentáció,
c) a fa növényegészségügyi állapotára való hivatkozás esetén – szemrevételezéssel egyértelműen megállapítható esetekben a főkertész állásfoglalása, egyéb esetekben a kormányrendelet 21 §. (5) bekezdése szerinti szakértői vélemény,
(5) A jegyző a fakivágást
a) engedélyezi és egyidejűleg a rendelet 9-11. §-a szerinti fapótlásra kötelezi a kérelmezőt, vagy
b) megtiltja, ha
ba) a rendelet 8. § (2) bekezdésében előírtak nem teljesülnek, nem igazoltak, vagy a fa további fenntartása indokolt,
bb) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott,
bc) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető,
bd) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti engedély 6 hónapig érvényes, a határidő annak lejárta előtt kérelemre, egy alkalommal, indokolt esetben meghosszabbítható.
(7) A fakivágás engedélyezéséről, az engedéllyel vagy engedély nélkül kivágott fák esetében a fapótlás módjának és mértékének megállapításáról, a pénzbeli megváltás szabályairól, valamint a fapótlás határidejének megállapításáról hatósági határozatban vagy hatósági szerződésben kell rendelkezni.
(8) A hatósági határozat meghozatala vagy a hatósági szerződés megkötése előtt a fakivágás engedélyezéséről, a fapótlási kötelezettség mértékéről és módjáról a Korm. rendelet alapján a főkertész véleményét szükséges kikérni.
7. Fapótlás mértéke
8. § (1) Kérelmező a fakivágási engedélyben vagy a hatósági szerződésben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül köteles gondoskodni a fapótlásról.
(2) Aki engedély nélkül vágott ki e rendelet hatálya alá tartozó fát, azt a (4) bekezdés c) pontjában, illetve a (5) bekezdésben meghatározott módon fapótlásra kell kötelezni.
(3) A pótlási kötelezettséget minimum 10/12 cm törzskörméretű, előnevelt faiskolai csemetével kell teljesíteni. Egy darab 10/12 cm törzskörméretű fa helyettesíthető 3 db. legalább két méteres magasságot elérő cserjével.
(4) A fapótlás mértéke:
a) viharkár miatt vagy a tulajdonosnak fel nem róható okból balesetveszélyes, vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kivágása esetén a kivágandó fák darabszáma,
b) környezetrendezés miatt, vagy egyéb indokolt esetben
ba) 4-15 cm átmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának kétszerese,
bb) 16-25 cm átmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának négyszerese,
bc) 26-35 cm átmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának nyolcszorosa,
bd) 36-cm feletti átmérőjű fa esetén a kivágandó fák darabszámának tizenhatszorosa,
c) az építési tevékenységgel érintett telken előírt pótlási kötelezettség vonatkozásában a Korm. rendelet 8. §-ban foglaltak az irányadók,
d) engedély nélküli fakivágás esetén a b) pontban előírt pótlások duplája.
(5) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag nem állapítható meg, a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti mennyiségű fapótlás előírásánál.
8. Fapótlás módja
9. § (1) A fapótlás módjáról az engedélyező vagy kötelező döntés vagy a hatósági szerződés rendelkezik az alábbiak szerint:
a) a fatelepítést elsősorban az érintett ingatlanon belül kell megvalósítani, de legfeljebb a telek be nem építhető telekrészének minden megkezdett 100 m2-re 3 db fáig,
b) ha a fatelepítés a telken belül csak részben biztosítható, akkor a pótlási kötelezettség teljesíthető meghatározott arányú részleges pótlással az ingatlan területén és pénzbeli megváltással a fennmaradó fa mennyiségére,
c) ha a fatelepítés a telken belül nem biztosítható, akkor a pótlási kötelezettséget kizárólagos pénzbeli megváltással kell teljesíteni.
(2) A fapótlás során be kell tartani a vonatkozó jogszabályokban előírt ültetési távolságokat.
(3) A faültetést 1 m3-es ültetőgödörbe, 50 % talajcserével, talajjavítással kell elvégezni.
(4) Műszaki beavatkozás esetén a megmaradó fákat kalodával kell megvédeni. A megmaradó fa védelméről a műszaki beavatkozást végző köteles gondoskodni. Amennyiben a nem megfelelő védelem miatt vagy annak ellenére a fa mégis elpusztul, úgy a műszaki beavatkozást végzőt az engedély nélkül végzett fakivágásokra vonatkozó pótlási kötelezettség terheli.
(5) Közterületre telepített pótlás esetén a facsemetét 3 oldali karózással kell ellátni és vegetációs időszakban a tő körüli, 0,6 méter sugarú körben tányérozni szükséges, melyben mulccsal kell védelmi a felületet a kiszáradástól. A tányérozás helyettesíthető minimum 50 liter űrtartalmú öntözőzsákkal.
(6) A fatelepítés időpontjától számítva kötelezettnek 5 év fenntartási kötelezettsége van. Ezen időszakban a fa életképességét, elvárható fejlődését megfelelő gondozással biztosítani kell. A gondozásnak ki kell terjednie a tápanyagok pótlására, valamint az öntözésre. Minden év május 1. és szeptember 30. között, minimum kéthetente egyszer az öntözőzsákokat fel kell tölteni öntözővízzel. A gondozás teljesítését az önkormányzat jogosult helyszíni szemle útján ellenőrizni.
9. Fapótlás pénzbeli megváltásának szabályai
10. § (1) A fapótlás részben, vagy egészben teljesíthető pénzbeli megváltással a jegyző kötelezése alapján.
(2) Pénzbeli megváltás esetén a befizetést
a) a határozat véglegessé válását követően 15 napon belül, a fa kivágása előtt,
b) engedély nélkül kivágott fa esetén a hatósági döntés véglegessé válását követő 15 napon belül,
c) ellenőrzés alapján hozott döntés véglegessé válását követő 15 napon belül az Önkormányzat Környezetvédelmi Alap számlájára kell teljesíteni.
(3) Természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek esetében – kérelemre – a jegyző részletekben történő teljesítést is megállapíthat.
(4) A pénzbeli megváltás összegét, a befizetés módját, határidejét a fakivágási engedélyben vagy a hatósági szerződésben kell meghatározni.
(5) A pénzbeli megváltás összegét az Önkormányzat a 10-12 cm törzskörméretű faiskolai csemeték mindenkori átlagára alapján határozza meg, kiegészítve a telepítés és az 5 éves fenntartás költségeivel (koronaalakító metszések, öntözés, tápanyagutánpótlás, öntözőzsákkal és ültetőkaróval történő ellátás, növényvédelem). A megváltás aktuális értékét a 2. melléklet tartalmazza.
(6) A pénzbeli megváltás nem teljesítése esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. A fapótlás határidejének meghatározása
11. § (1) Fatelepítések esetén a határidőt vagy részhatáridőket az ügy körülményeire, a meglévő adottságokra és a vegetációs időszakra figyelemmel mérlegeléssel, lehetőség szerint őszi telepítéssel kell meghatározni. A lombtömeg csökkenésének megakadályozása érdekében a természetbeni pótlásoknak legkésőbb a kivágást követő november 30-ig kell teljesülniük. Amennyiben az építési tevékenység nem fejeződik be az adott év november 30-ig és biztonsággal nem telepíthetők a fák, úgy pénzbeli megváltással kell a pótlást előírni, miáltal az Önkormányzat – más területen történő telepítéssel – gondoskodni tud a lombtömeg fenntartásáról.
(2) A kérelmezőnek a fapótlás megtörténtét annak elvégzését követő 5 munkanapon belül kell írásban bejelenti a jegyzőnek.
(3) Indokolt esetben a fapótlásra megállapított határidő - a határidő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre - az ott megjelölt időtartamokkal egy alkalommal meghosszabbítható.
(4) Amennyiben a fakivágási engedélyben megállapított határidőn belül a kötelezett a kivágott fa (fák) után szükséges fatelepítést nem, vagy csak részben teljesítette, a jegyző az el nem telepített famennyiség darabszámának megfelelő számú fa 15 napon belüli pénzbeli megváltását írja elő.
(5) A pótlás során ültetett fa állapotát a következő évi lombfakadást követően a jegyző ellenőrzi.
11. Fakivágás elvégzésének szabályai
12. § (1) A fakivágást csak a fakivágási engedélyt megadó határozat véglegessé válását követően szabad megkezdeni és végezni, az alábbi szabályok betartásával:
a) a fakivágás megkezdését a kivitelező megnevezésével, a tervezett kezdési idő közlésével, továbbá a fakivágás befejezését a jegyzőnek írásban, 5 munkanapon belül be kell jelenteni,
b) új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén a fakivágást csak az épület, illetve építményrész kivitelezésének megkezdésére vonatkozó, építésügyi hatóságnál történt bejelentés megtörténte esetén lehet megkezdeni,
c) egy hónapot meghaladó szakaszos vagy különböző kivitelezési ütemekre tervezett fakivágás végrehajtása esetén a fakivágás megkezdésének bejelentésénél közölni kell a tervezett ütemek időpontjait és a teljes befejezés tervezett határidejét,
d) fát kivágni - havariahelyzet és veszélyes fák kivételével - csak vegetációs időszakon kívül, szeptember 30-tól március 15-ig lehet. Vegetációs időszakban csak zoológiai favizsgálat alapján kiállított szakértői vélemény és az abban leírt mentési munkák elvégzése, költési idő letelte után lehetséges a fa kivágása.
(2) A fakivágást úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztesse a gyalogos közlekedés biztonságát és a környező épületek, építmények állékonyságát. A fakivágás során a munka- és balesetvédelmi követelményeket be kell tartani.
(3) A fakivágás során okozott károkért az engedélyes vagy a kötelezett felel.
Közhasználatú zöldterületekre vonatkozó különös szabályok
12. Közhasználatú zöldterületek létesítése, fenntartása és felügyelete
13. § (1) A Polgármesteri Hivatal az újonnan létesített zöldterületet, zöldfelületet műszaki átadás-átvétel során veszi át, adatait nyilvántartja, fenntartás minőségi kategóriáját meghatározza, a fenntartás minőségét ellenőrzi.
(2) A Polgármesteri Hivatal az újonnan létesített zöldfelületeket – fenntartásra - a Törökbálinti Városgondnokságnak adja át.
(3) Közhasználatú zöldfelületek fenntartásának minősül azok jó karbantartása, felújítása, korszerűsítése, így különösen:
a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolása és védelme,
b) a növényzet szakszerű, vegyszermentes, és elsősorban ökológiai gazdálkodásban használatos szerekkel történő növényvédelme,
c) a növényzet pótlása, időszakos cseréje,
d) a kerti- és sétautak, a játszási, pihenési, szórakozási és célokat szolgáló kerti építmények, berendezések és felszerelések balesetmentes, üzemképes állapotban tartása,
e) a kertészeti építmények (szökőkutak, támfalak, ivókutak) jó állapotban tartása,
f) a kerti- és sétautak tisztántartása, ill. hó – és síkosságmentesítése.
13. Lakossági ültetés közhasználatú zöldterületre
14. § (1) A közhasználatú területeken lévő fás szárú növények telepítésére a Korm. rendelet 17-20. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közhasználatú területen történő faültetés kizárólag tulajdonosi hozzájárulás birtokában végezhető.
(3) A Törökbálinton, közterületen ültethető fák listáját a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A közhasználatú zöldterületeken a közművek, a közút és tartozékainak figyelembe-vételével, a vonatkozó szakági előírások betartása mellett létesíthető gyepfelület, virágos (egynyári vagy évelő) növényzet, szoliter cserje, sövény, esőkert, méhlegelő.
(5) A növényzet magassága a beláthatóság biztosítása végett az útkereszteződések középvonalától kezdődően 10 méterig nem haladhatja meg a 60 cm-t.
(6) Közhasználatú zöldfelület (közutakat kísérő zöldsáv) területére ültetett fa és cserje az 1988 évi I. törvény alapján a közút tartozékát képezi.
(7) Országos közutat kísérő zöldsáv területére történő fa és cserje telepítés az út kezelője engedélyéhez kötött tevékenység, ezért a lakossági ültetés tilos.
(8) Fásítás nem történhet a Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti inváziós fajú fás szárú növénnyel.
14. Az ingatlanok és közhasználatú területek gondozása, tisztántartása
15. § (1) Használó köteles az ingatlan határvonalától az út szegélyig elhelyezkedő közterületi zöldfelületek gondozását elvégezni, vagy saját költségen elvégeztetni. E feladatok különösen:
a) Kaszálás: az ingatlannal határos közterületi zöldterület, csapadékvíz szikkasztó árok borítását biztosító vetett gyep, ősgyep magassága nem haladhatja meg a 40 cm-t. Virágzó, gondozott méhlegelő esetén a megengedett magasság 60 cm,
b) Növényzet gondozása: A közhasználatú zöldterületeken, valamint az ingatlanok előkertjében telepített szoliter cserje, sövény, fás szárú növény, fa, örökzöld gondozását használó úgy köteles elvégezni, hogy a növényzet részei nem lóghatnak be a járda űrszelvényébe 2,5 méteres magasságig, nem takarhatják el a közlekedési táblákat, nem akadályozhatják a közvilágítási lámpatestek bevilágítását, valamint 3 méteres magasságig szabadon kell hagyniuk az út űrszelvényét. Az utak 3 méter feletti űrszelvényének biztosítása az önkormányzat feladata,
c) Síkosság-mentesítés: Használó köteles az ingatlannal határos közterületi járdaszakaszt síkosságmentesítését biztosítani,
d) Szikkasztóárok karbantartása: Használó köteles tisztán tartani a csapadékszikkasztó árkok felületét, különös tekintettel az átereszek átfolyásának biztosítására. Az árkok tisztításából származó kupacolt hordalékot, földet a Törökbálinti Városgondnokság egyeztetés alapján elszállítja,
e) Takarítás: Használó köteles az ingatlannal határos közterületi járdaszakaszt és az úttestet annak középvonaláig a lehulló lombtól, hordaléktól, sártól megtisztítani, a szemetet összeszedni, eltávolítani,
f) Vegyszeres növényvédelem: Közterületen csak ökológiai gazdálkodásban használható növényvédő szerek használhatók, glifozát hatóanyagú szerek használata tilos.
(2) A közterületi díszfák gallyazását – a járda űrszelvényének tisztántartása kivételével - csak az önkormányzat végezheti el. A közterületi gyümölcsfákat a közterülettel határos ingatlan tulajdonosa is alakíthatja azzal a kikötéssel, hogy a munkavégzés kapcsán esetlegesen okozott károkért teljes felelősséggel tartozik. A gallyazás nem okozhatja a fa pusztulását. Amennyiben a gallyazást következtében (a következő vegetációs időszak végéig) a fa elpusztul, az engedély nélküli fakivágásnak minősül.[Ve1]
(3) A magánterületről közterületre lógó növények ágait az ingatlantulajdonos köteles 2,5 méteres magasságig, valamint a járda szélességében visszavágni a járda űrszelvényének biztosítására.
(4) A közutak tartozékát képező fák és cserjék közlekedésbiztonsági-, kezelői szempontból szükséges gallyazása, különösen az út űrszelvényének biztosítására a közút kezelőjének mindenkori kötelessége.
(5) A közterületen eredő fák gallyazása a légvezetékek biztonságos üzemeltetésének biztosítása érdekében az Önkormányzat feladata. Havaria-helyzetek kivételével a légvezeték körüli gallyazás díszfák esetében csak vegetációs időszakon kívül történhet, diófák esetében augusztus 15. és november 15. között lehetséges.
(6) A zöldfelületek rendeltetésszerű használatának ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal látja el.
(7) A használó köteles az ingatlanát megművelni, rendben tartani, gyomtól - különösen az allergén gyomnövényektől -, gaztól megtisztítani.
(8) A csapadék-víz elvezető árkokat betömni, a víz elfolyását megakadályozni tilos. Csapadékvíz-elvezető árok befedését kizárólag építési előírásoknak megfelelően, kizárólag indokolt esetben lehet elvégezni közútkezelői hozzájárulás alapján. Biztosítani kell az árok folyásfenekét szintjét, amit a két csőáteresz folyásfenekének magassági pontjait összekötő egyenes határoz meg.
A csípőszúnyogok elleni védekezéssel összefüggő rendelkezések
16. § (1) Törökbálint közigazgatási területén tiltott hatóanyagot tartalmazó készítmény használata tilos.
(2) Az ingatlan használójának meg kell akadályoznia, hogy az ingatlan területén, a szabadban pangóvíz alakulhasson ki.
(3) Amennyiben az ingatlan területén, a szabadban pangóvíz található, akkor az ingatlan használójának meg kell akadályoznia, hogy az a csípőszúnyog fejlődésére alkalmas tenyészközeget biztosítson.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesíthető különösen
a) a vízforgató berendezés alkalmazásával,
b) a csípőszúnyog kifejlődését akadályozó élőlények betelepítésével,
c) lefedéssel,
d) a víz legalább tíz naponta történő cseréjével.
(5) Ha az ingatlan használója a (2) - (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tud eleget tenni, a pangóvizet az önkormányzat számára be kell jelentenie és a tenyészidőszakban megfelelő rendszerességgel biológiai védőszert kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
17. § Hatályát veszti a közterületi magánfejlesztések szabályozásáról szóló 46/2009. (XI.9.) önkormányzati rendelet.
18. § Hatályát veszti a fák védelméről szóló 8/2016. (IV.11.) önkormányzati rendelet.
19. § Hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, használatáról, fejlesztéséről, valamint a település tisztaságáról című 13/2016. (V.27.) önkormányzati rendelet.
20. § Ez a rendelet 2026. április 1-jén lép hatályba.
21. § Hatályát veszti
a) a közterületi magánfejlesztésekről szóló 49/2009. (XI.9.) önkormányzati rendelet,
b) a fák védelméről szóló 8/2016. (IV.11.) önkormányzati rendelet,
c) helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, használatáról, fejlesztéséről, valamint a település tisztaságáról szóló 13/2016. (V.27.) önkormányzati rendelet.
2. melléklet a 6/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
1. A pénzbeni megváltás tartalma
1.1. A pénzbeni megváltás összege egy olyan új fa beszerzésének, elültetésének, karózásának, mulcsozásának, valamint 5 évig tartó fenntartásának (öntözés, tápanyag-utánpótlás, metszés, esetleges pótlás) teljes költségét hivatott fedezni, amely – kifejlett korában - a kivágott fával ökológiai és esztétikai szempontból egyenértékű.
1.2. A megváltási összegek meghatározásánál a számítás alapját a kétszer iskolázott, földlabdás, 10–12 cm törzskerületű díszfa aktuális faiskolai ára, valamint az ültetés, fenntartás – különösen az öntözés 5 évre számolt átlagos költségei képezik.
1.3. A megváltási összegek felülvizsgálatát az önkormányzat évente, a tárgyévet megelőző év december 31-éig elvégzi, figyelembe véve a díszfaiskolai árak és szolgáltatási díjak alakulását.
2. A pénzbeni megváltás mértéke
2.1. A pénzbeni megváltás összege egy fa esetén 85 000 Ft.
2.2. A kivágott fa törzskerületének függvényében a megváltás mértéke az alábbi szorzókkal növekszik:
|
A kivágott fa törzsátmérője (cm) |
Szorzó |
Megváltás összege (Ft/fa) |
|---|---|---|
|
10-15 cm |
1,0 |
85 000 |
|
16-25 cm |
1,5 |
127 500 |
|
26-35 cm |
2,0 |
170 000 |
|
36 cm felett |
3,0 |
255 000 |
3. A megváltás befizetésének szabályai
3.1. A megváltási összeget az engedély kiadásától számított 15 napon belül kell Törökbálint Város Önkormányzatának 10950009-00000002-58160204 számú Környezetvédelmi Alap számlájára befizetni.
3.2. A befizetés közleményében a pótlásról rendelkező döntés ügyszámát kell feltüntetni.
4. Záró rendelkezések
4.1. A mellékletben meghatározott összegek a rendelet hatálybalépését követően elrendelt fakivágási engedélyek esetében alkalmazandók.
4.2. Az önkormányzat jogosult az összegek inflációval arányos éves korrekciójára külön rendeletmódosítás nélkül.
3. melléklet a 6/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
1. 6 méternél alacsonyabbra növő fák
|
magyar név |
tudományos név |
fajta megnevezése |
magasság |
koronaforma |
különleges tűrőképesség |
várostűrés |
növ.véd. igény |
széltörés hajlam |
esetleges kórokozó, kártevő |
különleges tulajdonság, megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
díszgalagonya |
Crataegus x laevigata |
’Nagybogyós’ MF |
5-6 |
gömbölyded |
télálló, szárazságtűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű, tűzelhalás |
||
|
egybibés galagonya |
Crataegus monogyna |
’Dunakanyar’ MF |
5-6 |
gömbölyded |
télálló, szárazságtűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű, tűzelhalás |
||
|
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
’Umbraculifera’ |
6 |
ernyő, gömb |
várostűrő, szárazságtűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű |
nagyon szerény igényű |
|
|
gömbmeggy |
Prunus x eminens |
’Umbraculifera’ |
4-6 |
gömb |
szárazság- és füstgáztűrő |
jó |
jó |
levéltetű |
||
|
korai juhar |
Acer platanoides |
’Globosum’ |
3-5 |
gömb |
közepes szárazságtűrés |
Jó |
Jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
mezei juhar |
Acer campestre |
’Globosum’ |
3-5 |
gömb |
szárazság, füstgáz |
Kiváló |
Jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
’Globosa’ MF |
4-5 |
gömb |
télálló, sótűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
jó |
pajzstetű |
||
|
páfrányfenyő |
Ginkgo biloba |
’Barabits Sztráda’ MF |
3-5 |
gömb |
jó várostűrő, kihaltak a kórokozói (atomtámadást is túléli) |
kiváló |
kiváló |
nagyon alacsony |
||
|
páfrányfenyő |
Ginkgo biloba |
Mariken' |
2-3 |
szabálytalan |
jó várostűrő, kihaltak a kórokozói (atomtámadást is túléli) |
kiváló |
kiváló |
törpe |
||
|
skarlátvirágú galagonya |
Crataegus x media |
’Paul’s Scarlet’ |
4-6 |
gömbölyded |
télálló, vízigényes, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű, tűzelhalás |
||
|
szárnyaltlevelű galagonya |
Crataegus lavallei |
’Tahi’ MF |
5-6 |
gömbölyded |
télálló, vízigényes, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű, tűzelhalás |
||
|
vérszilva |
Prunus cerasifera |
’Nigra’ |
3-5 |
tojásdad |
szárazság- és füstgáztűrő |
jó |
jó |
levéltetű |
virágzáskor nagyon látványos, vörös lombszín |
|
|
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
’Mecsek’ MF |
5-6 |
gömb |
melegigényes, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
2. 5-10 méterre növő fák
|
magyar név |
tudományos név |
fajta megnevezése |
magasság |
koronaforma |
különleges tűrőképesség |
várostűrés |
növ.véd. igény |
széltörés hajlam |
esetleges kórokozó, kártevő |
különleges tulajdonság, megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
boros berkenye |
Sorbus borosiana |
’Alba Regia’ MF |
8-10 |
gömbölyded |
szárazságtűrő |
jó |
jó |
levéltetű, tűzelhalás |
narancsos őszi lomb |
|
|
boros berkenye |
Sorbus borosiana |
’Vállus’ MF |
8-10 |
gömbölyded |
szárazságtűrő |
jó |
jó |
levéltetű, tűzelhalás |
narancsos őszi lomb |
|
|
bugás csörgőfa |
Koelreuteria paniculata |
alapfaj |
6-10 |
gömbölyded |
várostűrő, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
pajzstetű |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
díszgalagonya |
Crataegus x morderensis |
’Snowbird’ |
5-7 |
tojásdad |
télálló, szárazságtűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű, tűzelhalás |
||
|
díszgalagonya |
Crataegus x morderensis |
’Toba’ |
5-7 |
tojásdad |
télálló, szárazságtűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű, tűzelhalás |
||
|
egybibés galagonya |
Crataegus monogyna |
’Stricta’ |
6-8 |
oszlopos |
télálló, vízigényes, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű, tűzelhalás |
||
|
fényeslevelű galagonya |
Crataegus x lavallei |
’Carrierei’ |
5-7 |
gömbölyded |
télálló, vízigényes, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
levéltetű, tűzelhalás |
||
|
gömb platán |
Platanus x hispanica |
’Alpen’s Globe’ |
6-8 |
gömb |
közepesen várostűrő |
jó |
közepes |
csipkés poloska, apignomónia, lisztharmat |
gyorsan nő, |
|
|
japán díszcseresznye |
Prunus serrulata |
’Kanzan’ |
7-10 |
fordított kúp |
várostűrő, jó kerti talajt szerető fa |
jó |
jó |
levéltetű |
||
|
japán díszcseresznye |
Prunus serrulata |
’Royal Burgundy’ |
5-8 |
fordított kúp |
várostűrő, jó kerti talajt szerető fa |
jó |
jó |
levéltetű |
||
|
júdásfa |
Cercis silicastrum |
alapfaj |
6-10 |
szabálytalan |
télálló, szárazágtűrő, talajban nem válogat |
jó |
jó |
|||
|
kanadai vörös májusfa |
Prunus virginiana |
’Canada Red’ |
7-10 |
tojásdad |
jó várostűrő, talajban nem válogat |
jó |
jó |
levéltetű |
vörös lombszín |
|
|
kínai körte |
Pyrus calleryana |
’Capital’ |
6-8 |
oszlopos |
jó várostűrő |
kiváló |
jó |
lisztharmat |
karógyökerű, melegigényes |
|
|
kínai körte |
Pyrus calleryana |
’Chantecleer’ |
8-10 |
tojásdad |
jó várostűrő |
kiváló |
jó |
lisztharmat |
karógyökerű, melegigényes, |
|
|
lepényfa |
Gleditsia triacanthos |
’Sunburst’ |
8-10 |
szabálytalan |
szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajban nem válogat |
jó |
kiváló |
tövises |
||
|
oszlopos csörgőfa |
Koelreuteria paniculata |
’Fastigiata’ |
6-10 |
oszlopos |
várostűrő, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
pajzstetű |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
turkesztáni szil |
Ulmus pumila |
’Puszta’ MF |
5-10 |
gömbölyded |
szárazságtűrő, sziktűrő |
kiváló |
kiváló |
szilfavészre rezisztens |
||
|
vérszilva |
Prunus cerasifera |
’Woodii’ |
8-10 |
gömb |
szárazság- és füstgáztűrő |
jó |
jó |
levéltetű |
virágzáskor nagyon látványos, vörös lombszín |
3. 8-12 méterre növő fák
|
magyar név |
tudományos név |
fajta megnevezése |
magasság |
koronaforma |
különleges tűrőképesség |
várostűrés |
növ.véd. igény |
széltörés hajlam |
esetleges kórokozó, kártevő |
különleges tulajdonság, megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
mezei juhar |
Acer campestre |
’Queen Elisabeth’ |
8-10 |
gömb |
szárazság, füstgáz |
kiváló |
jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
karéjoslevelű szivarfa |
Catalpa ovata |
alapfaj |
6-10 |
tojásdad |
közepesen szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajban nem válogat |
jó |
közepes |
X |
levéltetű, lisztharmat, pajzstetű |
|
|
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
alapfaj |
6-12 |
ernyő |
melegigényes, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
’Pilis’ MF |
6-12 |
átmenő sudarú |
melegigényes, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
vándorpoloska |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
kínai körte |
Pyrus calleryana |
’Redspire’ |
10-12 |
tojásdad |
jó várostűrő |
kiváló |
jó |
lisztharmat |
karógyökerű, melegigényes, |
|
|
svéd berkenye |
Sorbus intermedia |
’Brouwers’ |
10-12 |
kúpos |
szárazságtűrő, talajban nem válogat |
jó |
jó |
levéltetű, tűzelhalás |
sárga őszi lomb |
4. 10-15 méterre növő fák
|
magyar név |
tudományos név |
fajta megnevezése |
magasság |
koronaforma |
különleges tűrőképesség |
várostűrés |
növ.véd. igény |
széltörés hajlam |
esetleges kórokozó, kártevő |
különleges tulajdonság, megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
bálványfa |
Ailantus altissima |
’Bíborsárkány’ |
10-15 |
ernyő |
szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
invazív |
||
|
déli ostorfa |
Celtis australis |
alapfaj |
10-15 |
ernyő |
fiatalon fagyérzékeny, fényigényes, talajban nem válogat |
kiváló |
jó |
pajzstetű |
||
|
dió |
Juglans regia |
’Lara’ |
10-15 |
széles |
várostűrő |
jó |
jó |
dióburok fúrólégy (csak a termést károsítja) |
rezisztens fajta, kevésbé betegszik meg |
|
|
ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
’Bori’ MF |
10-15 |
tojásdad |
szárazságtűrő |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
üde, mélyrétegű talajt kedvel, kiváló méhlegelő |
|
|
ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
’Teri’ |
10-15 |
kerekded |
szárazságtűrő, kiváló várostűrő |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
üde, mélyrétegű talajt kedvel, kiváló méhlegelő |
|
|
gömb szivarfa |
Catalpa bignoides |
’Nana’ |
10-15 |
ernyőszerű |
szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajra nem igényes |
jó |
közepes |
X |
levéltetű, lisztharmat, pajzstetű |
|
|
hússzínű vadgesztenye |
Aesculus x carnea |
’Briotii’ |
10-15 |
tojásdad |
közepes szárazságtűrés |
jó |
jó |
|||
|
japán díszcseresznye |
Prunus serrulata |
’Amanogawa’ |
10-15 |
oszlopos |
közepesen várostűrő, jó kerti talajt szerető fa |
jó |
jó |
levéltetű |
||
|
komló gyertyán |
Ostrya carpinifolia |
alapfaj |
10-15 |
terebélyes |
talajban nem válogat, szárazságtűrő |
jó |
jó |
metszhető, extrém hideget nem bírja |
||
|
korai juhar |
Acer platanoides |
’Columnare’ |
10-15 |
oszlopos |
közepes szárazságtűrés |
jó |
jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
korai juhar |
Acer platanoides |
’Crimson King’ |
10-15 |
tojásdad |
közepes szárazságtűrés |
jó |
jó |
lisztharmat, levéltetű |
vöröses levélszín |
|
|
korai juhar |
Acer platanoides |
’Faassen’s Black’ |
10-15 |
gömbölyded |
közepes szárazságtűrés |
jó |
jó |
lisztharmat, levéltetű |
sötétbordó levélszín |
|
|
korai juhar |
Acer platanoides |
’Olmsted’ |
10-15 |
oszlopos |
közepes szárazságtűrés |
jó |
jó |
lisztharmat, levéltetű |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
lándzsalevelű éger |
Alnus x spaetii |
’Spaeth’ |
10-15 |
tojásdad |
szárazságtűrő, sózástűrő, talajban nem válogat |
jó |
kiváló |
tűri a pangóvizet is |
||
|
mezei juhar |
Acer campestre |
’Elsrijk |
6-15 |
gömb |
szárazság, füstgáz |
kiváló |
jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
mezei juhar |
Acer campestre |
’Korinthosz’ MF |
8-15 |
tojásdad |
szárazság, füstgáz |
kiváló |
jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
mezei juhar |
Acer campestre |
’Zenta’ MF |
8-15 |
tojásdad |
szárazság, füstgáz |
kiváló |
jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
oszlopos körte |
Pyrus communis |
’Beech Hill’ |
10-15 |
oszlopos |
jó várostűrő |
jó |
jó |
lisztharmat |
karógyökerű, melegigényes, vörös őszi lomb |
|
|
oszlopos lepényfa |
Gleditsia triacanthos |
’Skyline’ |
10-15 |
széles kúp |
szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
tövises |
||
|
palóc platán |
Platanus x hispanica |
’Palóc’ MF |
10-15 |
tojásdad |
közepesen várostűrő |
jó |
közepes |
csipkés poloska, apignomónia, lisztharmat |
gnomóniára rezisztensebb |
|
|
perzsa varázsfa |
Parrotia persica |
alapfaj |
10-15 |
terebélyes |
légszennyezést tűri, de igényes a talajra |
jó |
jó |
többtörzsű, izgalmas őszi lombszín, |
||
|
szívlevelű szivarfa |
Catalpa bignoides |
alapfaj |
10-15 |
tojásdad |
szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajra nem igényes |
jó |
közepes |
X |
levéltetű, lisztharmat, pajzstetű |
|
|
vadkörte |
Pyrus pyraster |
alapfaj |
10-15 |
tojásdad |
szárazságtűrő, sziktűrő, füstgáztűrő, talajban nem válogat |
jó |
jó |
lisztharmat |
őshonos, tövises |
|
|
virágos kőris |
Fraxinus ornus |
’Obelisk’ |
10-15 |
oszlopos |
melegigényes, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
5. 15-20 méterre növő fák
|
magyar név |
tudományos név |
fajta megnevezése |
magasság |
koronaforma |
különleges tűrőképesség |
várostűrés |
növ.véd. igény |
széltörés hajlam |
esetleges kórokozó, kártevő |
különleges tulajdonság, megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
’Monophylla’ |
20 |
sudaras |
várostűrő, szárazságtűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
X |
levéltetű |
nagyon szerény igényű |
|
japánakác |
Sophora japonica |
alapfaj |
15-20 |
tojásdad |
várostűrő, füstgáztűrő, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
eper-, pajzstetű |
||
|
japánakác |
Sophora japonica |
’Regent’ |
15-20 |
ovális, kerekded |
várostűrő, füstgáztűrő, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
eper-, pajzstetű |
||
|
keskenylevelű kőris |
Fraxinus angustifolia |
’Raywood’ |
15-20 |
szabálytalan, karcsú |
füstgáztűrő, levegőtlen talajt tolerálja |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
liláspiros őszi lomb, Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
keskenylevelű kőris |
Fraxinus angustifolia |
’Tahi’ MF |
15-20 |
szabálytalan, karcsú |
füstgáztűrő, levegőtlen talajt tolerálja |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
keskenylevelű kőris |
Fraxinus angustifolia |
’Tekeres’ MF |
15-20 |
szabálytalan, karcsú |
füstgáztűrő, levegőtlen talajt tolerálja |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
kínai jegenyenyár |
Populus simonii |
’Fastigiata’ |
10-20 |
oszlopos |
fagyálló, sótűrő, fénykedvelő, talajban nem válogat |
jó |
jó |
X |
levéltetű |
|
|
korai juhar |
Acer platanoides |
’Cleveland’ |
10-20 |
tojásdad |
közepes szárazságtűrés |
Jó |
Jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
korai juhar |
Acer platanoides |
’Deborah’ |
15-20 |
tojásdad |
közepes szárazságtűrés |
Jó |
Jó |
lisztharmat, levéltetű |
téglavörös őszi lombszín |
|
|
korai juhar |
Acer platanoides |
’Emerald Queen’ |
15-20 |
tojásdad |
közepes szárazságtűrés |
Jó |
Jó |
lisztharmat, levéltetű |
sárgászöld lombszín |
|
|
krími hárs |
Tilia x europea |
’Euchlora’ |
15-20 |
széles ovális |
tűri a burkolatot |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
melegkedvelő, legjobb méhlegelő |
|
|
lepényfa |
Gleditsia triacanthos |
’Moraine’ |
15-20 |
szabálytalan |
szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
tövises, Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
||
|
lepényfa |
Gleditsia triacanthos |
’Shademaster’ |
15-20 |
ernyős |
szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
tövises, Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
||
|
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
’Altena’ |
15-20 |
konikális |
füstgáztűrő, levegőtlen talajt tolerálja, sótűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
||
|
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
’Atlas’ |
15-20 |
konikális |
füstgáztűrő, levegőtlen talajt tolerálja, sótűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
||
|
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
’Tekeres’ MF |
15-20 |
konikális |
füstgáztűrő, levegőtlen talajt tolerálja, sótűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
||
|
mezei juhar |
Acer campestre |
alapfaj |
10-20 |
szabálytalan |
szárazság, füstgáz |
Kiváló |
Jó |
lisztharmat, levéltetű |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
oszlopos gyertyán |
Carpinus betulus |
’Fastigiata’ |
15-20 |
közepesen szárazságtűrő |
jó |
kiváló |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|||
|
oszlopos tölgy |
Quercus robur |
’Fastigiata’ |
15-20 |
oszlopos |
füstgáztűrő, sziktűrő |
jó |
kiváló |
lisztharmat |
karógyökerű őshonos |
|
|
Szent István hárs |
Tilia x ’Szent István’ |
Tilia x ’Szent István’ MF |
15-20 |
kúpos |
kifejezetten várostűrésre szelektált fajta |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
tahi platán |
Platanus x hispanica |
’Tahi Oszlop’ MF |
15-20 |
oszlopos |
közepesen várostűrő |
jó |
közepes |
csipkés poloska, apignomónia, lisztharmat |
gnomóniára rezisztensebb |
|
|
vörös kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
’Urbanite’ |
15-20 |
tojásdad |
melegigényes, szárazságtűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
6. 20 méternél magasabbra növő fák
|
magyar név |
tudományos név |
fajta megnevezése |
magasság |
koronaforma |
különleges tűrőképesség |
várostűrés |
növ.véd. igény |
széltörés hajlam |
esetleges kórokozó, kártevő |
különleges tulajdonság, megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Csertölgy |
Quercus cerris |
alapfaj |
25-35 |
tömött |
szárazságtűrő |
jó |
kiváló |
lisztharmat |
melegkedvelő, fényigényes, őshonos |
|
|
Közönséges dió |
Juglans regia |
alapfaj |
15-25 |
széles |
közepesen várostűrő |
közepes |
jó |
dióburok fúrólégy (csak a termést károsítja), gnomónia, gubacsatka, baktériumos feketedés |
hagyomány-tiszteletből ültetjük, légvezeték alá nem szerencsés |
|
|
Ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
alapfaj |
20-30 |
kúp |
szárazságtűrő |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
üde, mélyrétegű talajt kedvel, kiváló méhlegelő |
|
|
Ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
’Brabant’ |
20-25 |
széles, tömött kúp |
szárazságtűrő, kiváló várostűrő |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
üde, mélyrétegű talajt kedvel, kiváló méhlegelő |
|
|
Ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
’Szeleste’ MF |
20-25 |
tömött kúp |
szárazságtűrő, kiváló várostűrő |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
üde, mélyrétegű talajt kedvel, kiváló méhlegelő |
|
|
Ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
’Zentai Ezüst’ MF |
20-25 |
keskeny kúp |
szárazságtűrő, kiváló várostűrő |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
üde, mélyrétegű talajt kedvel, kiváló méhlegelő |
|
|
Fehér kőris |
Fraxinus americana |
’Purple Tahi’ MF |
20-30 |
szabálytalan |
télálló, közepes vízigényű, talajban nem válogat, jó várostűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
Gyertyán |
Carpinus betulus |
alapfaj |
20-25 |
tojásdad |
közepesen szárazságtűrő |
jó |
kiváló |
|||
|
Hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
alapfaj |
25-35 |
ernyő |
közepes szárazságtűrés |
jó |
jó |
|||
|
Helyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
’Rotterdam’ |
20-25 |
tojásdad |
||||||
|
Japán |
Zelkova serrata |
’Green Vase’ |
20-30 |
gömbölyded |
fagytűrő, jól tolerálja a burkolatot, várostűrő |
jó |
kiváló |
|||
|
Sárguló hárs |
Tilia x flavescens |
’Glenleven’ |
20-25- |
széles |
jó várostűrő, |
jó |
kiváló |
levéltetű, atka |
mélyrétegű talajt és meleget kedvel |
|
|
Kocsányos tölgy |
Quercus robur |
alapfaj |
30-40 |
oszlopos |
füstgáztűrő, sziktűrő |
jó |
kiváló |
lisztharmat |
karógyökerű őshonos |
|
|
Korai juhar |
Acer platanoides |
alapfaj |
20-30 |
tojásdad |
közepes szárazságtűrés |
Jó |
Jó |
lisztharmat, levéltetű |
||
|
Korai juhar |
Acer platanoides |
’Superform’ |
20-25 |
gömbölyded |
||||||
|
Közönséges |
Platanus x hispanica |
alapfaj |
30-35 |
terebélyes |
közepesen várostűrő |
jó |
közepes |
csipkés poloska, apignomónia, lisztharmat |
helyigényes, nedves területeket kedveli |
|
|
Magas kőris |
Fraxinus excelsior |
alapfaj |
30-40 |
boltozatos |
füstgáztűrő, levegőtlen talajt tolerálja, sótűrő |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
|
Keskenylevelű |
Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica |
25-35 |
szabálytalan |
füstgáztűrő, levegőtlen talajt tolerálja |
kiváló |
kiváló |
kőriselhalás, (vándorpoloska -humán probléma) |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
||
|
Nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
alapfaj |
20-30 |
szabálytalan |
télálló, sótűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
jó |
X |
pajzstetű |
Törökbálinton sikerrel alkalmazott |
|
Nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
’Cirpi’ |
20-30 |
szabálytalan |
télálló, sótűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
jó |
X |
pajzstetű |
|
|
Nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
’Nebraska’ MF |
20-30 |
szabálytalan |
télálló, sótűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
jó |
X |
pajzstetű |
|
|
Páfrányfenyő |
Ginkgo biloba |
alapfaj |
20-30 |
kúp |
jó várostűrő, kihaltak a kórokozói (atomtámadást is túléli) |
kiváló |
kiváló |
|||
|
Közönséges |
Platanus x hispanica |
’Prenor’ |
30-35 |
tojásdad |
közepesen várostűrő |
jó |
közepes |
csipkés poloska, apignomónia, lisztharmat |
gnomóniára rezisztensebb |
|
|
Lepényfa |
Gleditsia triacanthos |
’Inermis’ |
20-25 |
szabálytalan |
szárazságtűrő, füstgáztűrő, talajban nem válogat |
kiváló |
kiváló |
nincs tövise |
4. melléklet a 6/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
|
Magyar név |
Latin név |
Virágzási idő |
|
|
Orvosi székfű / kamilla |
Matricaria chamomilla |
május–szeptember |
|
|
Réti perje |
Poa pratensis |
május–július (virágzat) |
|
|
Bíborhere |
Trifolium incarnatum |
május–június |
|
|
Fehérhere |
Trifolium repens |
május–szeptember |
|
|
Mezei zsálya |
Salvia pratensis |
május–július |
|
|
Cérnatippan |
Agrostis capillaris |
május–július (virágzat) |
|
|
Vad margaréta |
Chrysanthemum leucanthemum |
május–szeptember |
|
|
Vad búzavirág |
Centaurea cyanus |
május–augusztus |
|
|
Vetési szarkaláb |
Consolida regalis |
május–szeptember |
|
|
Keleti szarkaláb |
Consolida orientalis |
május–június |
|
|
Parlagi pipitér |
Anthemis arvensis |
május–június |
|
|
Tarka koronafürt |
Coronilla varia |
május–október |
|
|
Bogáncs |
Carduus nutans |
május–szeptember |
|
|
Pipacs |
Papaver rhoeas |
május–július |
|
|
Közönséges cickafark |
Achillea millefolium |
május–augusztus |
|
|
Nyúlszapuka |
Anthyllis vulneraria |
május–július |
|
|
Vörös csenkesz |
Festuca rubra |
május–július (virágzat) |
|
|
Kígyószisz |
Echium vulgare |
május–szeptember |
|
|
Mezei katáng |
Cichorium intybus |
június–szeptember |
|
|
Ebszékfű (szagtalan) |
Tripleurospermum inodorum |
június–október |
|
|
Mezei varfű |
Knautia arvensis |
június–szeptember |
|
|
Közönséges orbáncfű |
Hypericum perforatum |
június–augusztus |
|
|
Homoki baltacim |
Onobrychis arenaria |
június–július |
|
|
Estvéli mécsvirág |
Melandrium album |
június–augusztus |
|
|
Vad len |
Linum perenne |
június–július |
|
|
Festő csülleng |
Isatis tinctoria |
június–július |
|
|
Mogyorós lednek |
Lathyrus tuberosus |
június–július |
|
|
Mályva |
Malva sylvestris |
június–szeptember |
|
|
Hólyagos habszegfű |
Silene vulgaris |
június–szeptember |
|
|
Orvosi szappanfű |
Saponaria officinalis |
június–szeptember |
|
|
Réti imola |
Centaurea jacea |
június–szeptember |
|
|
Ligeti zsálya |
Salvia nemorosa |
június–augusztus |
|
|
Tejoltó galaj |
Galium verum |
június–október |
|
|
Harangvirág |
Campanula persicifolia |
június–július |
|
|
Orvosi somkóró |
Melilotus officinalis |
június–szeptember |
|
|
Közönséges bakszakáll |
Tragopogon orientalis |
június–szeptember |
|
|
Közönséges szurokfű |
Origanum vulgare |
július–augusztus |
|