Budajenő Község Önkormányzat Képviselő Testületének 1/2014.(I.24.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 11/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2014. 11. 04- 2014. 11. 04
2014.11.04.
„(3) A rendelet mellékletei:
a) 1. számú melléklet: tervek
SZ-1/1M Budajenő község Szabályozási Terve m=1:2000
SZ-1/2M Budajenő község Szabályozási Terve m=1:2000
SZ-1/3M Budajenő község Szabályozási Terve m=1:2000
SZ-1/4M Budajenő község Szabályozási Terve m=1:2000
SZ-2M Budajenő község Övezeti Terve m=1:10000
b) 2. számú melléklet: Fogalommeghatározások"
„(4) A rendelet függelékei:
a) 1. számú függelék: Művi értékvédelem
b) 2. számú függelék: Természeti, táji értékek
c) 3. számú függelék: Sajátos jogintézmények
d) 4. sz. függelék: Településrész nevek, utcajegyzék"
„(4) Településképet befolyásoló építési tevékenységek esetében helyi önkormányzati rendeletben meghatározott eseteiben településképi véleményt kell kérni, vagy településképi bejelentést kell tenni.”
„(2) A belterületbe vonható területek listáját a 3. sz. függelék I. pontja tartalmazza."
„ Különleges egyedi rendeltetésű Ke”
„a) Közlekedési és közműterület KÖ
b) Zöldterület Z
c) Erdőterületek E
d) Mezőgazdasági területek M
e) Vízgazdálkodási terület V
„ Közkert Zkk"
„ Egészségügyi erdő Ee"
„ f) Különleges beépítésre nem szánt terület Kk
Különleges beépítésre nem szánt terület rekreációs terület Kkre"
„(5) Már beépült övezetekben, az övezeti előírásoktól eltérő telekalakítás akkor lehetséges, ha a kialakuló telkek az övezetre vonatkozó előírásoknak jobban megfelelnek.
„(8) Az ingatlannyilvántartás és a kialakult használati állapot eltérésének rendezésére irányuló telekalakítások során az övezetre vonatkozó telekalakítási előírásoktól el lehet térni, amennyiben több mint 15 éve fennállnak a használati határok, és a rendezés nem akadályozza az önkormányzat fejlesztési és rendezési terveiben meghatározott célok megvalósítását."
„(9) Egy telken több övezet is létesíthető.”
(5) A
HÉSZ.
6. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Konkáv formájú telek csak településszerkezetileg indokolt esetben (domborzati viszonyok, meglévő vízfolyás, megközelíthetőség) alakítható ki, az építési építési hely és övezeti paraméterek kimutatásával.
„(11) Lakóterületen a kialakítható maximális nagyságú lakótelek területe az övezetre előírt minimális telekméret kétszerese lehet, kivéve a település közigazgatási határával közvetlenül határos, beépítésre szánt lakóterületeken, ahol a kialakítható maximális nagyságú lakótelek az övezetre előírt minimális telekméret háromszorosa lehet.”
(7) A
HÉSZ.
6. § a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A szabályozási vonal helyének 2,0 méteren belüli megváltoztatása a minimális szabályozási szélesség megtartása mellett lehetséges abban az esetben, ha a földhivatali alaptérkép pontatlansága, vagy geodéziai felmérés által pontosított terepviszonyok indokolják.
„(6) Az építési helyet, beleértve az elő-, oldal- és hátsókert méretét, vagy az utcavonaltól számított beépítési mélységet a szabályozási tervlap jelöli. Jelölést nem tartalmazó telkek esetében az építési helyet a kialakult állapot, vagy az általános szabályok határozzák meg. Kialakult állapotot jelent az, ha a szomszédos 5-5 ingatlan több mint fele már beépült.
(6/a) Az építési hely meghatározására betartandó alapelveket, általános szabályokat az 1. és 2. ábra tartalmazza:
1. ábra 2. ábra
(6/b) Az építési hely méretezésére vonatkozó általános szabályok:
a) előkert (EK)
aa) általános esetben: legalább 5 m
ab) kialakult állapot esetén a szomszédos öt-öt beépített telek előkertjének átlaga, vagy attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel
ac) saroktelek esetében:
a keresztutca felé nézően is legalább 3 m, szabadonálló vagy oldalhatáros beépítésnél is, ha a keresztutca az építési hellyel ellentétes telekhatárhoz illeszkedik. Ha az építési hely szélessége 6 m alá csökkenne, a 3 méteres előkert legfeljebb 2 m-re csökkenthető, a 6 méteres építési hely kialakulása céljából.
ha a keresztutca szabályozási-, vagy kialakult határvonalához illeszkedik az oldalhatáros beépítésű terület építési helye, abban az esetben az építési hely meghatározásánál a (6/C) bekezdés szabályai tartandók be.
b) oldalkert (OK)
ba) szabadonálló beépítés, vagy oldalhatáros beépítés keresztutcai oldalkertjei esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 m
bb) oldalhatáros beépítés esetén a tűztávolság, de legalább 4,5 m
c) hátsókert (HK) legalább 6 m, de nem lehet kisebb a megengedett építménymagasság mértékénél.
(6/c) Oldalhatártól való távolság (OT) oldalhatáron álló beépítés esetén
a) általánosan legalább 0,80 m, mely a településszerkezeti védelem alatt álló területen történő épület bővítése, vagy újraépítése esetén 0,0 m-re csökkenthető,
b) keresztutca közbenső telkei esetében az építési hely távolsága a keresztutca vonalával párhuzamos telekhatártól (HK) egyenlő a szomszédos saroktelkek oldalkertjével (lásd OK) .
(6/d) A kötelező elő-és oldalkert méret esetén az érintett homlokzathossznak legalább 70%-ban a kötelező elő- illetve oldalkert vonalán kell állnia. Amennyiben a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton érintkeznie kell a kötelező előkert vonalával.”
„Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén a telek oldalhatára és az építési hely határa között 0,8 m-t kell biztosítani, kivéve a településszerkezeti védelem alatt álló területeken meglévő épület bővítése, újraépítése esetén."
(3) A
HÉSZ. 7. § (11) bekezdésében hatályát veszti az „oldalhatártól 10 m” szövegrész.
„(12) A terepszint alatti létesítmény a beépíthető terület mértékét annak 25%-ával haladhatja meg, és csak az építési helyen belül létesíthető, kivéve, ha a részletes övezeti szabályozás ettől eltér.”
„(15) Fürdőmedence az építési helyen kívül az oldalkertbe a telekhatártól legalább 3 m távolságra, hátsókertbe a telekhatártól legalább 6 m távolságra helyezhető el.”
7. § (1) A HÉSZ a következő 7/A § szakasszal és alcímmel egészül ki:
„7/A §
Övezethatáron átnyúló telek beépítésére vonatkozó általános előírás
(1) Övezethatáron átnyúló teleknél a beépíthetőséget az alábbiak szerint kell számítani:
Amennyiben a területrészek aránya
a) kisebb, vagy egyenlő 1/10, akkor a beépítettség mértékét a nagyobb területhez tartozó övezeti jellemző határozza meg,
b) nagyobb mint 1/10, akkor a beépítettség mértékét az övezetekre megengedett beépítési % területarányos összege adja.
Egyéb övezeti jellemzők tekintetében az illeszkedés szabályai a mértékadók.”
(2) A HÉSZ 10. § (1) bekezdésének táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
Lf |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
övezet
megnevezése |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
a legnagyobb megengedett |
a legkisebb |
megengedett |
|
|
min |
max |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
száma |
|
|
m2/m |
% |
|
% |
m |
db |
Lf-1 |
|
|
|
|
|
|
|
2* |
Lf-2 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lf-3 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
*Megjegyzés: kivéve Magtár köz, ahol 1 db.
„ ingatlanonként legfeljebb egy lakóépület, és lakóépületenként két lakás építhető, az alábbi kivételekkel:
a) Lke- 6/1, és Lke-8/1 övezetekben ingatlanonként két lakóépület építhető, 2-2 lakással
b) Lke-5/1 övezetben a két lakás két különálló egylakásos épületben is elhelyezhető,”
(6) A
HÉSZ 10. § (2) bekezdésének táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
(7) A
HÉSZ 10. § (2) bekezdésének táblázatában az „Lke-2/3” sorban az építési telek általános határértékei közül a terület minimum „720” szövegrész helyébe a következő szövegrész kerül: „700”
(8) A
HÉSZ 10. § (2) bekezdésének táblázatában az „Lke-4/1” sorban az építési telek általános határértékei közül a terület minimum „1000” szövegrész helyébe a következő szövegrész kerül: „900”.
(9) A
HÉSZ 10. § (2) bekezdésének táblázatában az „Lke-4/2” sorban az építési telek általános határértékei közül a terület minimum „1000” szövegrész helyébe a következő szövegrész kerül: „900”.
Lke |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
övezet
megnevezése |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
a legnagyobb megengedett |
a legkisebb |
megengedett |
|
|
min |
max |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
|
|
m2/m |
% |
|
% |
m |
Lke-6/1
kertvárosias |
SZ
|
2000
|
|
25
|
0,40
|
70
|
3,5-4,5
|
Lke |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
övezet
megnevezése |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
a legnagyobb megengedett |
a legkisebb |
megengedett |
|
|
min |
max |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
száma |
|
|
m2/m |
% |
|
% |
m |
db |
Lke-1 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-2 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-2/1 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-2/2 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-2/3 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-2/4 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-2/5 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-3 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-3/1 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-3/2 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-3/3 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-3/4 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-4 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-4/1 |
|
|
|
|
|
|
|
2* |
Lke-4/2 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lke-5 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-5/1 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-6 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-6/1 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-7 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-8 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-8/1 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Lke-9 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
megjegyzések: * kivéve Dombtető lakóterületen, ahol 1 db
„(3) Kisvárosias lakóterület (Lk-1, Lk-2)
a) Az övezet hagyományosan kialakult, sűrű beépítésű, falusias karakterű kisvárosias lakóterület
b) Az övezet a lakóépületen kívül, lakóterületet nem zavaró mezőgazdasági, erdőgazdasági és kézműipari tevékenységet magába foglaló, továbbá a helyi lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. Elhelyezhető funkciók:
lakóépület,
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció,
szálláshely szolgáltató funkció,
igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális funkció,
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari, mező- és erdőgazdasági, állattartási épület – mellékfunkcióként - a megengedett maximális szintterület legfeljebb 25%-án.
a meglévő kerti szerszám-, termény- és gépkocsi tárolók, állattartó épületek megtarthatók, felújíthatók, részleges összeomlás esetén azonos helyen és tömegben helyreállíthatók, új építésű hasonló célú építmények csak az utcai épülettömeg mögött, általa takartan helyezhetők el,
földalatti építmény építhető, kizárólag termény és kerti szerszám tároló számára.
c) Építési hely: az OTÉK és
HÉSZ általános előírásai, továbbá a SZT jelölése együttesen határozzák meg.
d) Alkalmazható anyagok: láthatóan csak hagyományos szerkezet, anyag alkalmazható (tégla, kő, fa, cserép stb.), kivéve a településszerkezetileg nem védett területeken a műanyag nyílászárókat.
e) Tetőidom: utcára merőleges vagy (az utcavonalon) utcával párhuzamos nyeregtető az illeszkedés szabályai szerint
f) Homlokzati méretek:
fa) Lk-1 övezetben:
utcai homlokzatszélesség: utcára merőleges tetőgerinc esetén: 5,5 m – 7,0 m; utcával párhuzamos tetőgerinc esetén: legfeljebb 8,0 m
épület mélysége: utcával párhuzamos tetőgerincű épülettömeg esetében: legfeljebb 7,0 m
fb) Lk-2 övezetben:
utcai homlokzatszélesség: utcára merőleges tetőgerinc esetén: 5,5 m – 7,0 m; utcával párhuzamos tetőgerinc esetén: legfeljebb 15,0 m
épület mélysége: utcával párhuzamos tetőgerincű épülettömeg esetében: legfeljebb 7,0 m
g) A lakófunkció a telek utca felőli épületében, épületrészében helyezendő el.”
(13) A
HÉSZ 10. § (3) bekezdésének táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
Lk |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
övezet
megnevezése |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
a legnagyobb megengedett |
a legkisebb |
megengedett |
|
|
min |
max |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
száma |
|
|
m2/m |
% |
|
% |
m |
db |
Lk-1 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Lk-2 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
„(1) Telkenként elhelyezhető lakások:
Vt-1 övezetben: legfeljebb két lakás
Vt-6 övezetben: legfeljebb négy lakás
Vt-7 övezetben vegyes funkciójú épület esetén a beépíthető szintterület 25%-án.”
(2) A
HÉSZ 12. § táblázatában Vt-7 övezet sorban az építési telek általános határértékei közül a terület minimum „10000” szövegész helyébe a következő szövegrész kerül: „2600”.
(3) A
HÉSZ 12. § táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
(4) A
HÉSZ 12. § táblázata a következő „Vt-5/1” kezdetű sorral egészül ki:
Vt |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
övezet
megnevezése |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
a legnagyobb megengedett |
a legkisebb |
megengedett |
|
|
min |
max |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
|
|
m2/m |
% |
|
% |
m |
Vt-5/1
településközponti vegyes |
SZ
|
1500
|
|
35
|
0,5
|
30
|
3,5-4,5
|
(5) A
HÉSZ 12. § táblázata „épület” oszlopa a következő „száma” aloszloppal egészül ki:
Vt |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
övezet
megnevezése |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
a legnagyobb megengedett |
a legkisebb |
megengedett |
|
|
min |
max |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
száma |
|
|
m2/m |
% |
|
% |
m |
db |
Vt-1 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Vt-2 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Vt-3 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Vt-4 |
|
|
|
|
|
|
|
korlátozás nincs |
Vt-5 |
|
|
|
|
|
|
|
1 |
Vt-5/1 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Vt-6 |
|
|
|
|
|
|
|
2 |
Vt-7 |
|
|
|
|
|
|
|
korlátozás nincs |
11. § (1) A HÉSZ 14. § (2) a) pontjának helyébe a következő rendelkezés kerül:
„ a) Gkszp-1 övezetben
aa) A telken elhelyezhető épületszámot, a legkisebb telekterületet, a beépítési módot a kialakult állapot szerint kell megtartani, karban tartani, illetve helyreállítani. A pincék külső megjelenésére, funkcióváltására vonatkozó szabályokat a művi értékvédelemről szóló 28. § (5) bekezdés r) pontja tartalmazza.
ab) A pincék átépítésénél, felújításánál, helyreállításánál a földfelszín alatti építményrészt a felette lévő közterület terhelésére számításokkal ellenőrizni kell. A pincék feletti kialakult földtakarás nem csökkenthető.
ac) A rekonstrukció a következő módokon történhet:
A pincetulajdonos – amennyiben a pince állaga a közút és közművek épségét nem veszélyezteti – szerzett jog alapján a közút alatti pincerészt felújíthatja a méretek bővítése nélkül.
A pincetulajdonos a közút alá nyúló pincerészt szakszerűen tömedékelheti.
A magántulajdonú, önálló hrsz-ú földrészlet és a közút széle közötti területet pincével beépítheti az alábbi követelmények betartásával:
o Külső bontás esetén a közút mellett védőtávolságot kell tartani az útburkolat, és közművek sérülésének megakadályozására. Az építés a közút forgalmát nem akadályozhatja. Az újjáépített pincerész és a szomszédos pincefal meghosszabbított vonala között 20 cm távolságot kell tartani.
o Külső bontás nélkül bányászati technológiával átalakíthatja a belső teret. A mennyiben a pincefal is újjáépül, a szomszédos pincefal meghosszabbított vonalától 20 cm távolságot kell tartani.”
(2) A
HÉSZ 14. § táblázatából hatályukat vesztik az építési telek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
(3) A
HÉSZ 14. § táblázatában a Gkszp-1 sorban az építési telek általános határértékei és a megengedett építménymagasság helyébe „K kialakult" szövegrész kerül.
(4) A
HÉSZ 14. § táblázatában a Gkszp-2 sorban a beépítés módja „zártsorú Z” szövegrész helyébe „oldalhatáron álló O” szövegrész kerül.
(5) A
HÉSZ 14. § (1) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) c) Gkszp-1 övezetben kerítés nem építhető.
„d) Különleges egyedi terület
Helyi sajátosságokat hordozó különleges egyedi rendeltetésű terület Ke”
„a) Az övezetben elhelyezhető épületek és építmények:
ravatalozó, szakrális-kegyeleti épület, sírbolt (kripta)
fenntartó, szociális épület
urnafal, síremlék, tömör kerítés.”
meglévő épület esetén a kialakult állapot szerint,
új épület esetén a telekhatártól legalább 10,0 m a parcellázási és sírhelykitűzési terv figyelembevételével,
építmények esetén a parcellázási és sírhelykitűzési terv figyelembevételével.”
„e) Síremlékek, urnahelyek kialakítására vonatkozó szabályok:
A síremlék vagy sírjel a temetkezési hely területén nem terjeszkedhet túl. A síremlék lehet állított, döntött vagy fekvő helyzetű. A temető fenntartó hozzájárulása nélkül állítható síremlék magassága legfeljebb 1,5 m, a fenntartó hozzájárulásával állítható síremlék magassága legfeljebb 1,8 m lehet.
Urnafülkék és osszarium fülkék elhelyezésére szolgáló urnasírbolt terepszint feletti építményének alapterülete legfeljebb 3,0 x 3,0 m lehet, és gerincmagassága sem haladhatja meg a 3,0 métert.
Urnafal építhető az illeszkedés szabályai szerint, a meglévő, sóskúti kőből épített tömör kerítés folytatásaként.
Temetkezési hely fölé védőtető, köré kerítés nem építhető.”
„(6) Különleges egyedi rendeltetésű terület (Ke)
a) Az övezet hagyományosan kialakult, helyi sajátosságú egyedi rendeltetésű terület
b) Az övezetben elhelyezhető funkció: középület
c) Építési hely: kialakult állapot
d) Alkalmazható anyagok: kialakult állapot
e) Tetőidom: kialakult állapot
f) Homlokzati méretek: kialakult állapot”
(5) A
HÉSZ 16. § táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
(6) A
HÉSZ 16. § táblázata kiegészül a következő Ke sorral.
K |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
övezet
megnevezése |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
a legnagyobb megengedett |
a legkisebb |
megengedett |
|
|
min |
max |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
|
|
m2/m |
|
% |
|
% |
m |
Ke egyedi rendeltetésű terület |
kialakult
|
kialakult
|
|
kialakult |
1.0 |
kialakult |
kialakult |
(7) A
HÉSZ 16. § táblázatában a Kre jelű övezetre vonatkozó sor szövege helyébe a következő szövegrész kerül:
K |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
övezet
megnevezése |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
a legnagyobb megengedett |
a legkisebb |
megengedett |
|
|
min |
max |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
|
|
m2/m |
|
% |
|
% |
m |
„Kre különleges rekreációs terület |
SZ
szabadon álló
|
0,5ha |
|
25 |
1.0 |
60 |
4,5-10,0” |
14. § (1) A HÉSZ 17. § (3) bekezdésben az „összekötő és bekötő utak” szövegrész helyébe a „közutak” kifejezés kerül.
„(5) Az országos közutak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 30,00 m.”
(6) A
HÉSZ.17. § (12) bekezdését követő „(10)” bekezdés számozása helyébe „(14)” bekezdés szám, és az a) pontja helyébe a következő rendelkezés kerül:
„a) Zsákutcák fordulóiról feltárt telkeken az előírt parkoló számon felül további egy vendégparkolót kell kialakítani az utca felől lekerítetlenül.”
(7) A
HÉSZ.17. § (12) bekezdését követő „(10)” bekezdés c) pontjából a „közút építésével egyidejű beruházásként” mondatrész hatályát veszti.
(8) A
HÉSZ 17. § (12) bekezdését követő „(11)” bekezdés számozása helyébe „(15)” bekezdés szám kerül, és az a) pontjából a „közút építésével egyidejű beruházásként” mondatrész hatályát veszti.
(9) A
HÉSZ 17. § kiegészül a következő (16) bekezdéssel:
„(16) Több telek megközelítésére közforgalom elöl elzárt magánút létesíthető, az alábbi feltételekkel:
szélessége minimum 6 m,
feltárt telkenként a telek területéből 1,5 m mély és 6,0 m hosszú telekhatárral párhuzamos útbővület alakítandó ki.”
„(7) A település területén kút létesítése csak a vonatkozó rendeletek figyelembe vételével engedélyezhető.”
(4) A
HÉSZ 18. § (8) bekezdésben hatályát veszti a „közműpótló berendezés” szövegrész, és kiegészül a következő mondattal: „A közcsatornába vezetett kommunális szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a rendeletben előírt követelményeket.”
(5) A
HÉSZ 18. §-a következő (8/ b) bekezdéssel egészül ki:
„(8/b) Vízmedencék leürítése a csapadékcsatornába tilos, a vizet elsősorban a telek területén kell újrahasznosítani, a fennmaradó mennyiség szennyvízcsatornába csak a szolgáltató engedélyével helyezhető el.”
(6) A
HÉSZ 18. § (9) bekezdésben hatályukat vesztik a következő szövegrészek: „A tervezett fejlesztések által támasztott igények figyelembevételével el kell készíteni a Budajenői-patak teljes vízgyűjtő területére kiterjedő vízrendezési tervet” és a „talajmechanikai szakvélemény alapján”
„(12) Villamos hálózat, villamos művek létesítése esetén a mindenkori jogszabályokban előírtakat be kell tartani.”
„(13) A táv- és hírközlési hálózatok
a) kialakítása a fejlesztési és újonnan beépítésre kerülő területeken csak föld alatti elhelyezésű lehetnek,
b) a már kiépített légvezetékes ellátású területen rekonstrukció során fennmaradhatnak abban az esetben, ha a bekötések többsége légvezetékes.”
„(15) A táv- és hírközlési létesítmények elhelyezési, műszaki kialakítási és engedélyezési feltételeit a vonatkozó jogszabályok és szabványok határozzák meg.”
(12) A
HÉSZ 18. §-ának táblázatából hatályukat vesztik „Az építési telkek általános határértékei” közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
(13) A
HÉSZ 18. § -ának táblázatában az első oszlop első sorában a „KÖm” szövegrész helyébe a „KÖ” szövegrész kerül, az utolsó sorában a „Km” szövegrész helyébe a „KÖm” szövegrész kerül.
„(1) A belterületi zöldterületek a szabályozási tervlapon lehatárolt meglévő és tervezett közparkok (Zkp), közkertek (Zkk) és Kegyeleti park (Zk).”
„(4) Zöldterületen az építési hely határa a telekhatártól 10 m.”
„(5) Szőlőhegy településközpontjának zöldterületén épület nem építhető, út, parkoló létesíthető.”
(4) A
HÉSZ 19. § táblázatából hatályukat vesztik „Az építési telkek általános határértékei” közül az elő-, oldal-, és hátsókert” oszlopok.
(5) A
HÉSZ 19. § táblázata kiegészül a következő („Zkk” kezdetű) sorral:
Z |
Beépítés módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
Megnevezése
zöldterület |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
legnagyobb megengedett |
legkisebb |
megengedett |
|
|
min. |
max. |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
|
|
m2 / m |
% |
|
% |
m |
Zkk
közkert |
SZ
|
kialakult
|
|
2*
|
0,02 |
80 |
2,5-3,5 |
Megjegyzés:* 1000 m2 felett
17. § (1) A HÉSZ 20. § (1) bekezdésben hatályát veszti a következő mondat: „A település területén az erdőterületekhez az Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásában ekként szereplő földrészletek, és tervezett erdőterületek tartoznak.”
„ egészségügyi erdő (Ee)”
(3) A
HÉSZ 20. § (3) bekezdésben hatályát veszti a következő mondat: „Ezen a területen a kezelői feladatkörbe sorolt fenntartás és üzemeltetést az Állami Erdészeti Szolgálat nem korlátozhatja.”
(4) A
HÉSZ 20 § (11) bekezdése hatályát veszti.
(5) A
HÉSZ 20. § kiegészül a következő (12) bekezdéssel:
Erdőterületen épületet a telekhatártól min. 10 m-re lehet elhelyezni.
(6) A
HÉSZ 20. § táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül a „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
(7) A
HÉSZ 20. § táblázata kiegészül a következő „Ee egészségügyi erdő” kezdetű sorral:
E |
Beépítés
módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
Megnevezése
erdőterület |
szabadon álló SZ
|
terület
szélesség/mélység |
legnagyobb megengedett |
legkisebb |
megengedett |
min. |
max. |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
m2 / m |
% |
|
% |
m |
Ee
egészségügyi erdő |
SZ
|
20 m
|
- |
5* |
|
100 |
|
Megjegyzés: 10ha-t meghaladó teleknagyság esetén.
19. § (1) A HÉSZ 22. § (3) bekezdésében a „29. § (5), (6), (7), (8) bekezdéseinek” szöveg helyébe a „vonatkozó” szöveg kerül, és a következő szövegrész hatályát veszti:
„Elhelyezhető létesítmények:
lakóépület
gazdasági feldolgozó, terménytároló épület,
vegyes funkciójú épület,
működést biztosító kiszolgáló épület, terepszint alatti létesítmény (pince)”
(2) A
HÉSZ 22. § (5) bekezdésében a „csak birtokközpont az OTÉK 29. § előírásai szerint” mondatrész helyébe a „csak az OTÉK birtokközpontra vonatkozó előírásai szerint” mondatrész kerül.
„(7) Mezőgazdasági területen épületet a telekhatártól min. 10,0 m-re lehet elhelyezni, kivéve Mk-b övezetben, ahol az oldalkert 3,0 m.”
(5) A
HÉSZ 22. § táblázatából hatályukat vesztik az építési telkek általános határértékei közül az „legkisebb előkert, oldalkert és hátsókert” oszlopok.
(6) A
HÉSZ 22. § táblázatában a „Mák-1” kezdetű sorban a szintterületi mutató „0,10” szövegrész helyébe a „0,01” szövegrész a kerül és kiegészül a legkisebb zöldterület mértéke „95” szövegrésszel.
(7) A
HÉSZ 22. § táblázatában a „Mák-2” kezdetű sorban a szintterületi mutató „0,10” szövegrész és megengedett építmény-magasság „2,5-3,5” szövegrész hatályát veszti és kiegészül a legkisebb zöldterület mértéke „100” szövegrésszel.
(8) A
HÉSZ 22. § táblázatában a „Mák-3” kezdetű sorban a szintterületi mutató „0,10” szövegrész helyébe a „0,01” szövegrész kerül és kiegészül a legkisebb zöldterület mértéke „95” szövegrésszel.
(9) A
HÉSZ.
22. § táblázata megjegyzés sora „csak birtokközpontban” szöveg helyébe a „* birtokközpont beépíthetőség számításának alapja” szöveg kerül.
20. § (1) A HÉSZ a követező 23/A. § szakasszal és alcímmel egészül ki:
„23/A. §
Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület
(1) A terület rekreációs célú elsősorban szabadtéri sportolásra, pihenésre kialakított övezet.
(2) Elhelyezhető létesítmények:
korcsolyapálya,
tornapálya,
labdarúgópálya
üzemeltetésükhöz szükséges1 db kiszolgáló épület,
az épületen belül legfeljebb egy lakás legfeljebb a beépíthető szintterület 25%-án,
melléképítmények közül: közmű-becsatlakozási, közműpótló műtárgy, hulladéktároló, kerti építmény
(3) Az övezetben épületet a telekhatártól min. 10 m-re lehet elhelyezni.
(4) Környezetterhelési határérték: üdülőterületekre vonatkozó előírások.
(5) Beépítés közművesítettségi feltétele: az üzemeltetéshez szükséges részleges közműellátás
Kkre |
Beépítés
módja |
Az építési telek általános határértékei |
Épület |
Megnevezése
Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület |
oldalhatáron álló O
szabadon álló SZ
zártsorú Z |
terület
szélesség/mélység |
legnagyobb megengedett |
legkisebb |
megengedett |
min. |
max. |
beépítés mértéke |
szintterületi mutató |
zöldfelület mértéke |
építmény-magasság |
m2 / m |
|
% |
|
% |
m |
Kkre |
SZ |
1,2 ha |
|
2 |
0,03 |
85 |
34,5 |
21. § (1) A HÉSZ 25. § kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) A 6 m vagy annál keskenyebb szabályozási szélességű utcáknál a kerítést úgy kell megépíteni, hogy legalább 1 db, az ingatlanra történő behajtást biztosító útbővületet kell kialakítani, melynek mérete min, 6,0 x 1,5 m.”
„(7) Közterületi információs táblák a vonatkozó műszaki előírások alapján helyezhetők el.”
23. § (1) A HÉSZ 28. § (1) bekezdésben „a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke I.” szövegrész helyébe „az 1. sz. függeléke I/1.” szöveg kerül.
(2) A HÉSZ 28. § (2) bekezdésben „a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke II.” szövegrész helyébe „az 1. sz. függeléke I/2.” szöveg kerül.
(4) A HÉSZ 28. § (4) bekezdésben „a jelen HÉSZ 2.sz. függeléke III.” szövegrész helyébe „az 1. sz. függelék I/3.” szöveg kerül.
(5) A HÉSZ 28. § (5) bekezdésben „a jelen HÉSZ 2.sz. függeléke V.” szövegrész helyébe „az 1. sz. függelék II.” szöveg kerül.
„q) A Kossuth Lajos u. 189-215 hrsz. alatti pincesor védelme az alábbiak szerint biztosítandó:
Pincéknél a környezetbe illő, egységek összevonását nem igénylő funkcióváltás – helyi hagyományokat őrző kézműipari műhely, helyi termékeket árusító kereskedelmi egység, vendéglátóhely – lehetséges.
A meglévő pincék átalakítása, vagy elbontott pince helyén új építése esetén a pincehomlokfalat úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a hagyományos épített környezet formavilágának, léptékének, részletképzésének, anyaghasználatának és ezzel a kialakult természetes környezet egységes megjelenése biztosított legyen.
A kémény, a szellőzőkürtők és a szolárcső földfeletti, látható része kővel, vagy téglával legyen körülfalazva, részleteiben idézze a meglévő pinceszellőzőket. Burkolatlan fém vagy műanyag tető, vagy homlokzati kivezetés nem alkalmazható.
A szomszédos pincék között legkevesebb 20 cm köz tartandó. Ebben a közben kerüljön kivezetésre a pincék mögött esetlegesen feltoluló talajvíz, rétegvíz.
A csapadékvíz elvezetés a szomszédos pincék felöli oldalakon, azokkal összehangolva kell megoldani.
Az egyes pincéket a homlokzati falon is dilatálni kell egymástól.
A kivitelezés csak tartószerkezetre és szigetelésre vonatkozó, csomóponti megoldásokat is bemutató tervek alapján történhet, figyelembe véve a szomszédos épületek alapozási síkjait, a pincén belüli alapozási síkváltásokat, a csapadékvíz elvezetést, a vízszigetelést.
A településképi véleményezési eljáráshoz benyújtott tervnek a pincék fölötti terület rendezésére az önkormányzattal egyeztetett tereprendezési és növénytelepítési munkarészt is kell tartalmaznia.
A közmű mérőórákat mélyített falfülkébe, a vezetékeket takart módon kell elhelyezni. Az órákat fa zsalugáterekkel kell takarni.
A pincék homlokfalára táblás cégfelirat nem helyezhető el, a cégjelzésként csak falra rögzített cégér alkalmazható. A kinyitott ajtók belső oldali felülete reklámfelületként felhasználható.
Pincénként legfeljebb egy, a hagyományos szellőzőablakoknál nagyobb, álló téglalap alakú, a pinceajtó felületének egyharmadát el nem érő nyílás, falfülke, kirakat kialakítható.
„(1) Az európai jelentőségű természetvédelmi területek felsorolását a 2. sz. függelék I. pontja, az országos jelentőségű területek felsorolását a 2. sz. függelék II. pontja tartalmazza.
„(2) A helyi védelem alatt álló tájképi érték felsorolását a 2. sz. függelék III/1. pontja tartalmazza.”
„(3) A helyi védelem alatt álló természeti értékek felsorolását a 2. sz. függelék III/2. pontja tartalmazza.”
25. § (1) A HÉSZ 31. § (1) bekezdésben „légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.)KvVM rendelet 1. sz. melléklete” szövegrész helyébe a „vonatkozó jogszabályok” szöveg kerül.
26. § (1) A HÉSZ 33. § (7) bekezdésben a „3. sz. Függelék IV” szövegrész helyébe a „Budajenő zöldfelületi rendszer- és karakterterve (BCE TK Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, 2007), illetve a 2. sz. függelék IV. ” szövegrész kerül:
28. § (1) A HÉSZ 38. § (1) bekezdésben a „4. sz. Függelék II.” szövegrész helyébe a „3. sz. függelék II” szöveg kerül.
29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napját követő 30. napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 31. napon hatályát veszti, rendelkezési egyidejűleg beépülnek a HÉSZ–be.
(2) A rendelet kihirdetéséről és a HÉSZ egységes szerkezetbe történő megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.
(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.