Páty Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (2) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény rendelkezéseire, a 2016. évi költségvetéséről az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) Páty Község Önkormányzatának képviselő-testületére és annak bizottságaira,

b) a Pátyi Polgármesteri Hivatalra

c) a Pátyi Önkormányzat által alapított költségvetési szervekre,

d) a településen működő nemzetiségi önkormányzatokra,

e) A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ által fenntartott pátyi köznevelési intézményekre a rendeletben meghatározott céltartalék felhasználása vonatkozásában,

f) mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik, illetőleg amelyek az önkormányzat költségvetéséből a 2016. évben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.

2. § A költségvetési rendelet a következő címrendben határozza meg az egyes bevételi és kiadási előirányzatokat:

a) önkormányzati feladatok,

b) Pátyi Polgármesteri Hivatal,

c) Pátyolgató Óvoda,

d) Művelődési Ház, Iskolai és Községi Könyvtár,

e) Német Nemzetiségi Önkormányzat,

f) Roma Nemzetiségi Önkormányzat.

II. FEJEZET

GAZDASÁGI MUTATÓK

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2016. évi költségvetésében a bevételek főösszegét 1 279 208 eFt-ban, a kiadások főösszegét 1 279 208 eFt-ban hagyja jóvá.

(2) A képviselő-testület a 2016. évi költségvetési pénzforgalmi bevételek összegét 910 445 eFt-ban, a költségvetési pénzforgalmi kiadások összegét 936 037 eFt-ban határozza meg. Ebből a működési bevételt 866 445 eFt-ban, a működési kiadást 826 988 eFt-ban állapítja meg. A felhalmozási bevétel 44 000 eFt-ban kerül meghatározásra, a felhalmozási kiadás jóváhagyott összege 109 049 eFt.

(3) A képviselő-testület a 2016. évben hiányt nem tervez, az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására 330 750 eFt tartalékot tervez, amelyből általános tartalék 160 721 eFt, céltartalék 173 029 eFt. A céltartalékok olyan évközi intézkedések kiadásának fedezetéül szolgálnak, amelyek céljai és rendeltetése a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg meghatározásra kerülnek, azonban a költségvetési kiadási előirányzat pontos helye a költségvetési rendelet elfogadásakor még nem ismert, illetve a felhasználás bizonytalansági tényezőt hordoz magában, vagy további képviselő-testületi döntéstől, illetve más, előre meghatározott feltétel bekövetkezésétől függ.

4. § (1) A képviselő-testület a Pátyi Polgármesteri Hivatal kiadási és bevételi előirányzatát 146 549 eFt-ban állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a Pátyolgató Óvoda kiadási és bevételi előirányzatát 252 401 eFt-ban állapítja meg.

(3) A képviselő-testület a Művelődési Ház, Iskolai és Községi Könyvtár kiadási és bevételi előirányzatát 51 758 eFt-ban állapítja meg.

5. § (1) A képviselő-testület a költségvetési működési bevételek és működési kiadások egyenlegét 39 457 eFt-ban határozza meg.

(2) A képviselő-testület a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlegét -65 049 eFt-ban határozza meg.

6. § (1) A 3-5. §-ban megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását – kötelező, önként vállalt, és államigazgatási feladatok bontásban - önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait mérlegszerűen a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület által engedélyezett létszámkeretet intézmények szerinti bontásban a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2016. évben engedélyezett létszámát 101 főben állapítja meg a képviselő-testület.^[1]

(3) A bevételi előirányzatokat költségvetési szervenként és kiemelt előirányzatonként a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A kiadási előirányzatokat költségvetési szervenként és kiemelt előirányzatonként a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) A felhalmozási kiadások előirányzatait bevételi forrásonkénti bontásban a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(6) A 2016. évi tartalék összegét általános tartalék és céltartalékok megbontásban a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

III. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI

7. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit az önkormányzat költségvetésében elfogadott, előírt bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére. Az önkormányzati gazdálkodás minden területén érvényesíteni kell a takarékos, szigorú gazdálkodás követelményét. Az önkormányzat gazdálkodása a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét, és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.

(2) A bevételi előirányzat módosítás nélkül is túlteljesíthető. Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. Az előirányzaton felüli bevételt a képviselő-testület az általános tartalékba rendeli helyezni.

(3) A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel. A költségvetés végrehajtása során fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig csak a bevételi előirányzatok megfelelő szintű teljesülése esetén vállalható. A bevételek teljesülésének elmaradása esetén a polgármester a kiadási előirányzatok felhasználását az önkormányzat likviditási tervének adataihoz igazodva arányosan korlátozza.

(4) Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a polgármester – a képviselő-testület egyidejű tájékoztatása mellett a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási (pénzfelhasználási) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül a szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti az önkormányzat költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében.

8. § (1) A képviselő-testület elrendeli, hogy az általa elfogadott államháztartáson kívülre biztosított támogatások kizárólag támogatási okiratban vagy támogatási szerződésben meghatározott feltételek alapján folyósíthatók, melyeket beszámolási és elszámolási kötelezettség terhel.

(2) A támogatási okiratnak vagy a szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kedvezményezett a támogatást milyen célra használhatja fel. Több cél megjelölése esetén külön kell rendelkezni az egyes feladatokra vonatkozó támogatás összegéről. A támogatási okiratoknak tartalmazniuk kell a finanszírozás ütemezését és az elszámolási határidőket.

(3) Amennyiben a támogatott előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, ezt követően a következő évben támogatásban nem részesülhet.

9. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal. A hivatal vezetőjének javaslatára az önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközöket - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - a polgármester a számlavezető pénzintézetnél betétként lekötheti.

(2) A költségvetési rendeletben meghatározott általános tartalék feletti rendelkezési jogot a képviselő-testület magánál tartja. A tervezett általános tartalék összege az előre nem tervezhető, évközben felmerülő működési, felújítási és felhalmozási kiadások rendezésére, valamint a bevétel kiesés pótlására szolgál.

(3) A költségvetési rendeletben meghatározott céltartalékok feletti rendelkezési jogot a képviselő-testület az alábbi előirányzatok kivételével magánál tartja.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a céltartalékokból a 2015. évről áthúzódó kötelezettségeket teljesítse.

(5) Az általános tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület 1 000 eFt összeghatárig a polgármesterre ruházza át.

10. § (1) Az önkormányzat által létrehozott és irányított intézmények önállóan működő költségvetési intézmények (a továbbiakban: költségvetési szervek). A képviselő-testület által kinevezett intézményvezetők teljes felelősséggel tartoznak a költségvetési szervek költségvetési előirányzatainak betartásáért.

(2) A költségvetési szerv vezetője felelős:

a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,

b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,

c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,

d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,

e) a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, ésa szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a

f) számviteli rendért.

(3) A költségvetési szervek feladatainak változását a képviselő-testület engedélyezi az alapító okirat egyidejű módosításával.

(4) A költségvetési szerv költségvetésének a végrehajtása során a költségvetési szerv vezetője fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhat és kifizetéseket is ezen összeghatárig rendelhet el. Az előirányzatok túllépése esetén a képviselő-testület az intézményvezető beszámoltatását és felelősségre vonását kezdeményezi.

(5) A költségvetés végrehajtása során a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit egyaránt érvényesíteni kell. A kiadások a bevételek teljesülési ütemére tekintettel teljesíthetőek.

(6) Az egyes költségvetési szerveknél a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. Amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, a tervezett kiadási előirányzatok sem teljesíthetőek.

(7) A többletbevételek felhasználásáról – a költségvetési szervek vezetői által benyújtott kérelem alapján – a képviselő-testület dönt.

(8) A költségvetési szervek, illetve az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság az általuk kezelt önkormányzati tulajdon üzemeltetésével összefüggően – amennyiben önerő rendelkezésre áll - a megvalósítani kívánt feladatokhoz rendelt források bővítése érdekében pályázati lehetőségekkel kell élni.

(9) A költségvetési szervek az államháztartáson belülről kapott működési és felhalmozási célú támogatásokat, valamint az államháztartáson kívülről átvett működési és felhalmozási célú pénzeszközöket – a kapcsolódó célnak megfelelően – saját hatáskörben felhasználhatják.

(10) A központi költségvetésből feladatalapú támogatásban részesülő költségvetési szervek önkormányzati finanszírozása tartalmazza az intézményi feladatellátásra kapott állami támogatást. A támogatási igényléséhez adatot az intézmények szolgáltatnak. Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.

(11) Az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveknél létszámnövelést csak a képviselő-testület engedélyezhet.

(12) A költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el.

(13) Pénzügyi fedezet, előirányzat hiányában a költségvetési szerv vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el.

(14) Kötelezettség vállalására a Páty Község Önkormányzatának a beszerzések és közbeszerzések eljárásrendjéről szóló 233/2015. (XI. 4.) Ör. alapján kerülhet sor.

(15) Több év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettséget vállalni – kivéve a költségvetési szerv alapvető közszolgáltatásokkal történő ellátásához kapcsolódó szerződések megkötését - csak a képviselő–testület engedélyével lehet.

11. § Az önkormányzat számára visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást biztosító pályázat benyújtásához a képviselő-testület előzetes engedélye szükséges, egyidejűleg a képviselő-testületnek gondoskodnia a pályázat megvalósításához szükséges önrész céltartalékként való elkülönítésére. Az olyan pályázatok benyújtására, amelyek saját forrást nem igényelnek, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság jóváhagyásával kerülhet sor.

12. § (1) A képviselő-testület a 2016. évi jóváhagyott költségvetési előirányzatok év közbeni átcsoportosításának a jogát magának tartja fenn.

(2) A képviselő-testület céltartalékok közötti előirányzat-átcsoportosítás jogát magának tartja fenn.

(3) A polgármester év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap által biztosított pótelőirányzatról tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meg határozott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosításáról.

(5) A költségvetési szervek az e rendeletben jóváhagyott kiadási előirányzat főösszegéig saját hatáskörben átcsoportosíthatják kiadási előirányzataikat az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendeletben foglaltak szerint.

(6) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, azonban az nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi, az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.  A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7) A működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközök teljes egészében a támogatott célra használhatók fel.

(8) A feladatelmaradásból származó kiadási előirányzat-megtakarítás felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a Jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról megbízási szerződés útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

14. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 2016. január 1. és a hatályba lépés közötti időszakban realizált bevételre és teljesített kiadásokra jelen rendelet előirányzatai biztosítanak fedezetet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.