Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2009. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
Bugyi Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2023. 10. 21
Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2009. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
Bugyi Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
2023.10.21.
Bugyi Nagyközségi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1); az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában; illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában (1/2001.(I.17) AB határozat) kapott felhatalmazás, valamint a jóváhagyott Településszerkezeti Terv alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
I. Fejezet
A szabályzat hatálya és alkalmazása
1. § /1/ E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Bugyi Nagyközség közigazgatási területén a rendelet mellékletét képező Szabályozási Tervek által szabályozott területekre terjed ki.
/2/ Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, azon építési munkát végezni, rendeltetést megváltoztatni - [1] – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett - csak a Szabályozási tervek, valamint a jelen HÉSZ rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
/3/ [2] E rendelet mellékletét képező Szabályozási tervlapok:
a) SZT-1jelű tervlap M= 1:4000 (belterület) (1-8 sorszámú szelvények és Jelmagyarázat).
b) [3]
c) [4] SZT-2 jelű tervlap M= 1:5000 (külterület) (1-10 sorszámú szelvények és Jelmagyarázat)
d) [5]
e) [6]
f) [7] , [8]
g) [9] SZT-4 jelű tervlap M= 1:3000 (Felsővány)
h) [10] SZT-5 jelű tervlap M= 1:3000 (Ürbőpuszta)
i) [11]
j) [12]
k) SZT-6 jelű tervlap M= 1:7000 (Kamrás bánya, Pa-sa tanya)
l) [13]
m) [14]
n) SZT-9. jelű tervlap M= 1: 2000 (Horgászüdülő) [15]
[16] /4/ [17]
2. § /1/ A Szerkezeti terv módosításával is járó szabályozási elemek:
- övezethatár, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el
- területfelhasználási egység besorolása
- a Szabályozási Terven jelölt tervezett belterület határa
/2/ A Szabályozási Terv módosításával járó szabályozási elemek:
- tervezett szabályozási vonal, szabályozási vonal
- [18] övezeti/ építési övezeti besorolás és annak paraméterei,
- védőtávolság,
- helyi értékvédelmi terület határa,
- sajátos jogintézmények határvonalai (elővásárlási jog, beültetési kötelezettség. Stb.)
- előkert, építési hely, építési vonal,
- [19] be nem építhető, közművek elhelyezésére szolgáló terület
- [20] a kötelező zöldfelületi arány megtartására biztosítandó zöldfelület-erdő
/3/ Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges.
(pl. utak védőtávolsága, Natura2000 terület határa stb).
Telekalakítás és építés feltételei
3. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervben jelölteknek megfelelően, az Étv. és a végrehajtására alkotott jogszabályok alapján történhet.
(3) Belterületen és beépítésre szánt területeken (a mezőgazdasági üzemi gazdasági területet kivéve) a közművesítettség vonatkozásában az „építési tevékenység” [22] és a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség kialakítására vonatkozó rendeltetés módosítás feltétele a következők biztosítása:
a) közműves villamosenergia-szolgáltatás
b) közműves ivóvíz-szolgáltatás
c) közműves szennyvízelvezetés
d) a telken keletkező csapadékvíz szomszéd telekre, közterületre nem vezethető, azt a telken belül kell összegyűjteni vagy elszikkasztani
e) [23] kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik, vagy meghatározza a közművesítettség mértékét.
(4) Külterületi beépítésre nem szánt területen és a mezőgazdasági üzemi gazdasági területen a közművesítettség vonatkozásában – a mezőgazdasági terménytárolók kivételével – az „építési tevékenység” [24] és a rendeltetés módosításának feltételei:
a) villamosenergia-szolgáltatás
b) közműves vízellátás vagy más módon igazolt emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz biztosítása
c) közműves szennyvízelvezetés vagy az illetékes hatóságok által elfogadott korszerű, zárt szennyvízelhelyezés illetve egyedi szennyvíztisztítás, kiépített csatornahálózat esetén a szennyvizek kötelezően rákötendők a csatornára.
d) a telken keletkező csapadékvíz szomszéd telekre, közterületre nem vezethető, azt a telken belül kell összegyűjteni vagy elszikkasztani
(5) Telekalakítás és építés csak úgy lehetséges, ha a telek rendelkezik közterületi vagy magánúti kapcsolattal és a Szabályozási terven jelölt szabályozási szélesség biztosított. [25] Nyúlványos (nyeles) telek a rendelet hatályba lépését követően kialakított beépítésre szánt terület építési övezeteiben, valamint közterületi kapcsolattal rendelkező telkek megosztása során nem alakítható ki. Új építési telkek minimális telekszélessége (ha az övezeti meghatározás máshogy nem rendelkezik):
- oldalhatáron álló és ikres beépítés esetén: 14,0 m (kivéve Lke1 övezetnél, ahol 16 m )
- szabadon álló beépítés esetén: 16,0 m
- sorházas beépítés esetén: 12,0 m
A minimális telekszélességnek a telek teljes hosszára vetítve átlagban kell teljesülnie, de a minimális utcai telekhosszméret az előírttól max. 20 %-al lehet kevesebb.
(6) Az építési övezetekben ill. övezetekben közműterület (átemelő, gázfogadó, vízmű, stb.) céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a már kialakult telekosztású tömbökben telekosztás esetén a telekméretek 10 %-ban eltérhetnek az építési övezetek előírt legkisebb telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az előírt telekméreteknek megfelelően lehet. Az eltérő méretű telkek az övezeti paraméterek betartásával építhetők be.
(8) A helyi értékvédelmi területen „telekhatárrendezés csak abban az esetben lehetséges” [26] , ahol az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telek területének 15 %-át érinti.
(9) Telekalakításnál figyelembe kell venni, hogy az új telkek beépítése illeszkedhessen a meglévő és tervezett beépítés által kialakuló településképbe, ily módon is figyelembe véve a rendezett, esztétikus településkép kialakítását.
(10) Az építési övezeteknél meghatározott legkisebb telekméretnél a “K” (kialakult) jelölés esetén a kialakult méretű telkek tovább nem oszthatók, de összevonhatók akkor is, ha az így létrejővő telek mérete nem éri el az övezetben előírt min. telekméretet.
(11) A belterületbe vonás valamint a belterületbe vont területen telekalakítás és építés tömbönként ill. övezetenként lehetséges. E tekintetben tömbnek tekintendő az utakkal és/vagy más övezettel határolt terület.
(12) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen, településközpont vegyes területen, különleges területeken, „használatbavételi engedély megkéréséig” [27] , ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő, továbbá a kötelezően előírt zöldfelületnek megfelelő több színtű „növényzet telepítése megtörtént” [28] (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint).
(13) Az építési tevékenységekhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) vagy hivatalos építőanyaqkereskedésből kell beszerezni.
(14) Azokon az építési telkeken, ahol a Szabályozási Terv építési helyet jelöl, épületet elhelyezni csak a kijelölt építési helyen belül lehet.
(15) [29]Az „omlással veszélyeztetett terület”-en épület csak az építési-műszaki dokumentáció részeként benyújtandó geotechnikai jelentés figyelembevételével helyezhető el.
(16) 1 Lakó-, valamint üdülőrendeltetés megvalósítása esetén, az ingatlan területén belül, lakásonként egy db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(17) 2 Beépítésre szánt területek azon építési övezeteiben, amelyekben lakóépület elhelyezhető az egyes telkeken kialakítható lakásszám az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
a) a lakóépület elhelyezését megengedő építési övezetben az elhelyezhető lakásszám egy lakás telkenként, az alábbi
b) pont figyelembevétele mellett.
b) 1 100 m2 telekterületet meghaladó területű telek esetében, amennyiben a kialakításra került telek az építési övezet szerinti legkisebb alakítható telek területét másfélszeresen meghaladja telkenként legfeljebb 2 lakás elhelyezhető, kivéve, ha ez adott építési övezet a lakásszámot legfeljebb 1 lakásszámban állapítja meg.”
(18) 3 ) Az elkerülőút nyomvonalának Köu övezete kijelölését meghatározó tervezett szabályozási vonallal és övezeti határvonallal érintett telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az érintett övezetre előírt legkisebb kialakítható területére meghatározott értéket.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
4. §4 Bugyi Nagyközség területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Kisvárosias lakóterület (Lk)
b) Kertvárosias lakóterület (Lke)
c) Falusias lakóterület (Lf)
d) Településközpont vegyes terület (Vt)
e) Hétvégiházas üdülőterület terület (Üü)
f) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
g) Ipari gazdasági terület (Gip)
ha) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Kmg)
hc) Sport- és Szabadidőközpont (Ksp)
hd) Honvédelmi terület (Kh)
he) Hulladékgyűjtő-udvar (Khu)
hf) Szennyvíztisztító telep (Kszt)
hj) Vízisportterület (Kvsp)
Kisvárosias lakóterület (Lk)
5. § /1/ Kisvárosias lakóterület a Szabályozási Terven Lk jellel szabályozott területfelhasználási egység, a volt „telefongyári” lakótelep lakóövezete mely elsősorban sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
/2/ A kisvárosias lakóterületi építési övezetek területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
/3/ Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
|
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe
m2 |
zöldfelületi
aránya % |
Lk1 |
SZ |
30 |
7,5 |
1200 |
50 |
SZ - szabadonálló beépítés
/4/ Az építési övezetben építeni a következők szerint lehet:
Előkert: kialakult állapot illetve 5,0 m
Oldalkert: 6,0 m
Hátsókert: 6,0 m
/5/ A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
- közmű-becsatlakozási műtárgy,
- kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal és max. 4 m2 alapterülettel),
- kerti építmény.
Kertvárosias lakóterület (Lke)
6. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terveken Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:
a) telkenként legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(3) [31] Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:
(4) 5
(5) 6
(6) A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben önálló terepszint alatti építmény a telekterület max. 10 %-ában helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.
(7) [32]
(8) 7 Új kialakítású tömbökben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Oldalhatáron álló beépítésnél (Lke1 építési övezet):
aa) Az oldalkert mélysége: Az építési oldalon az oldalsó telekhatártól 1,0 méter, az építési oldallal ellenkező oldalon 5,0 m,
ab) Előkert mélysége: ha a Szabályozási Terv nem jelöli 8m, a kialakult állapot szerint vagy 5,0 m (Rózsa utcától délre),
ac) Hátsókert: 6,0 m
b) Szabadonálló beépítésnél (Lke2 építési övezet):
ba) Előkert: 8,0 m
bb) Oldalkert: 3,0 m
bc) Hátsókert: 6,0 m
c) Sorházas beépítésnél (Lke3 építési övezet):
ca) Előkert: 8,0 m
cb) Oldalkert: 2,5 m (sarokteleknél)
cc) Hátsókert: 6,0 m
(9) [33]
(10) Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:
- háztartással kapcsolatos tárolóépület
- barkácsműhely
- műterem
- a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
- a családi szükséglet mértékét nem meghaladó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei (a helyi állattartási rendelet szerint)
helyezhetők el.
(11) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül az elő- ill. oldalkertben a következők helyezhetők el:
a) - közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) - kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály-tároló,
c) - kerti építmény.
(12) A mezőgazdasági épületek összes alapterülete legfeljebb a beépíthető alapterület 10 %-a, de legfeljebb 40 m2 lehet.
Állattartás az állattartásról szóló helyi rendeletben meghatározott feltételekkel lehetséges.
(13) A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területrészén állattartó épület, építmény állatkifutó, trágyatároló és egyéb - az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető. Állattartás céljára szolgáló épület kizárólag a lakóépület mögött helyezhető a lakóépülettől min. 10,0 m-re, építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(14) [34]
7. § /1/ Falusias lakóterület a Szabályozási Terveken Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban laza beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, ahol mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők. Ebbe az övezetbe a központi belterületi és a felsőványi meglévő lakóterületek területei tartoznak.
/2/ A falusias lakóterületi építési övezetek területén főrendeltetésű épületként elhelyezhető:
e) telkenként legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
f) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
g) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
i) Mező- és erdőgazdasági épületek
/3/ [35] Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
|
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe
m2 |
zöldfelületi
aránya % |
Lf1 |
O |
30 |
5,5 |
400 |
50 |
Lf2 |
O |
30 |
5,5 |
550 |
50 |
Lf3 |
O |
30 |
5,5 |
900 |
50 |
Lf4 |
SZ |
30 |
5,5 |
700 |
50 |
O - oldalhatáron álló beépítés SZ – szabadonálló beépítés
4/ Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:
- háztartással kapcsolatos tárolóépület
- barkácsműhely
- műterem
- a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye
- mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei (a helyi állattartási rendelet szerint)
helyezhetők el.
/5/ [36]
/6/ Új kialakítású tömbökben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Oldalhatáron álló beépítésnél (Lf3 építési övezet):
Az oldalkert mélysége:
- Az építési oldalon az oldalsó telekhatártól 1,0 méter .
- Az építési oldallal ellenkező oldalon 5,0 m .
Előkert mélysége, ha a Szabályozási Terv nem jelöli másként:
- 8,0 m (Akácfa utca, Alkotmány utca, Sári utca, Ürbői út)
- 5,0 m (Munkácsy utca, Nyárfa utca)
Hátsókert: 6,0 m
/7/ Falusias lakóterületen a melléképítmények közül az elő- ill. oldalkertben a következők helyezhetők el:
- közmű-becsatlakozási műtárgy,
- kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály-tároló
- kerti építmény.
/8/ A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területrészén állattartó épület, építmény állatkifutó, trágyatároló és egyéb - az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető. Állattartás céljára szolgáló épület kizárólag a lakóépület mögött helyezhető a lakóépülettől min. 10,0 m-re, építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
/9/ [37]
/10/ Az Lf1 jelű építési övezetben a védőtávolságokkal érintett telkeken csak a Szabályozási terven jelölt építési helyeken helyezhető épület.
/11/ [38]
Településközpont vegyes terület (Vt)
8. §8 (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
c) - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d) - egyéb közösségi épület (pl. művelődési ház)
e) - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
g) [39] Haszonállattartó épület, építmény valamint üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
(3) Az építési övezetekben terepszint alatti építmény nem helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.
(4) [40] Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:
(5) [41] A Vt1, Vt2 és Vt3 építési övezetekben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Előkert: meglévő beépítésnél kialakult állapot szerint, új beépítés esetén 8,0 m (az előkert közcélú használatra is kialakítható).
b) Oldalkert: szabadon álló beépítés esetén min. 3,75 m , oldalhatáron álló beépítés esetén, amelyik oldalon az épület áll 1,0 m , az ellenkező oldalon pedig 5,0 m .
c) Hátsókert: 6,0 m ."
(6) [42]
(7) [43] .
(8) Településközpont vegyes területen a melléképítmények közül az elő- ill. oldalkertben a következők helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály-tároló
c) kerti építmény.
d) Kirakatszekrény.
(9) [44]
(10) [45] A Vt4 építési övezetben az országosan védett épülethez illeszkedő kulturális funkciók épületei helyezhetők el különállóan, a Kastély köz felől minimum 3,0 m előkert, illetve a Sport utca felől 5, 0 m előkert, és min. 1,0 m oldalkert betartásával."
(11) A Vt5 építési övezetekben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 5,0 m, Oldalkert: 3,75 m, Hátsókert: 6,0 m .
(12) A Vt5 építési övezetben a lakó-, valamint a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, rendeltetéseken kívül munkásszálló rendeltetés is elhelyezhető.
Üdülőházas üdülőterület (Üü)
9. § /1/ Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási Terven Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol kereskedelmi szállásépület, vendéglátó, turisztikai szolgáltató, sportolási célú, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi épület, sportépítmény (lovasturizmus) és a turizmust szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.
/2/ [46] Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb
területe
m2 |
Legkisebb telek-szélesség |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
zöldfelületi
aránya % |
Üü |
SZ |
30 |
6,0-9,0 |
5000 |
30 |
50 |
/3/ A területen új épület elhelyezése csak okl. tájépítészmérnök vagy táj- és kertépítészmérnök által készített favédelmi terv alapján lehetséges.
/4/ [47]
/5/ Az épületek a telekhatártól 10- 10 m elő- oldal és hátsókert biztosításával alakíthatók ki.
Hétvégiházas üdülőterület (Üh)
10. § /1/ Hétvégiházas üdülőterület a Szabályozási Terven Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység.
/2/ A hétvégiházas üdülőterületen elhelyezhető
- max. két üdülőegységes üdülőépület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 50 m 2 alapterülettel.
/3/ A hétvégiházas üdülőterületen nem helyezhető el: a terület rendeltetésszerű használatát zavaró egyéb gazdasági építmény, ipari, kézműipari létesítmény, üzemanyagtöltő állomás,
/4/ [48]
/5/ A fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú különálló épület az övezet területén nem helyezhető el.
/6/ Hétvégiházas üdülőterület területén épület elhelyezése csak Szabályozási Terv alapján lehetséges. Az építési övezet területén az építményelhelyezés feltételeit a készítendő Szabályozási Terv állapítja meg.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
11. § /1/ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás (szolgáltatással összefüggő olyan ipari tevékenység, melynek a környezeti terhelése nem haladja meg a lakóterületre előírt környezetvédelmi normákat) céljára szolgáló épület, iroda, üzemanyagtöltő, valamint kivételesen nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló egészségügyi, oktatási, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. Üzemanyagtöltő kizárólag csak Gksz2 jelű övezetben helyezhető el.
/2/ Az építési övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb
területe
m2 |
Legkisebb telek-szélesség |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
zöldfelületi
aránya % |
Gksz1 |
SZ |
35 |
8,0 |
800 |
30 |
40 |
Gksz2 |
SZ |
35 |
8,0 |
2500 |
30 |
40 |
Gksz3 |
SZ |
35 |
8,0 |
2000 |
30 |
40 |
[49] Gksz4 |
SZ |
40 |
8,0 |
2500 |
30 |
40 |
Gksz5 |
Sz |
35 |
8,0 |
800 |
30 |
20 |
SZ- szabadonálló beépítés
/3/ Az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
Előkert: 8,0 m
Oldalkert: 6,0 m
Hátsókert: 6,0 m
/4/ [50]
/5/ Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 %-ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.
/6/ [51]
12. § /1/ Ipari terület a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, melyen belül környezetet nem károsító gazdasági célú ipari (szolgáltatási, kereskedelmi) létesítmények helyezhetők el.
(2) [52] Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb |
Legkisebb telek-szélesség |
minimális zöldfeület aránya % |
jele |
módja |
beépítettsége |
legnagyobb építmény-magassága |
területe |
|
|
% |
m |
m2 |
Gip1 |
SZ |
35 |
8 |
2500 |
40 |
40 |
Gip2 |
SZ |
30 |
7,5 |
3000 |
40 |
40 |
Gipe3 |
SZ |
45 |
15,0* |
5000 |
40 |
25 |
Gip4 |
SZ |
30 |
15 |
5000 |
40 |
25 |
Gipe5 |
SZ |
25 |
15 |
2500 |
40 |
35 |
SZ: szabadonálló beépítés |
Gip: Ipari gazdasági terület |
Gipe: Egyéb ipari gazdasági terület |
*:
12. § (7) bekezdés a) pont
szerinti kivétellel” |
|
|
|
[53] (3a) A Gip1 építési övezetekben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) előkert: 8,0 m ,
b) oldalkert: 5,0 m
c) hátsókert: 5,0 m
d) az építési helyen kívül eső épület, épületrész a meglévő kubatúrán belül felújítható, átalakítható, de csak az építési helyen belül bővíthető.
[54] (3b) A Gip2 építési övezetekben az építési határvonal a következő:
a) a Z-1 övezettel határos oldalon 3,0 m , a Kiskunlacházai út felől 5,0 m , a Temető utca felől 0 m .
b) oldalkert (a temető mellett): 5,0 m
c) az építési helyen kívül eső épület, épületrész a meglévő kubatúrán belül felújítható, átalakítható, de csak az építési helyen belül bővíthető
/4/ [55]
/5/ Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 10 %-ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.
/6/ [56]
(7) [57] A Gipe3 egyéb ipari építési övezetre vonatkozó előírások a következők:
a) Az építési övezet területén a telek beépíthetőségének 20 %-án az építménymagasság legfeljebb 26 m lehet, amennyiben az épület raktározási technológiája ezt szükségessé teszi.
b) Az előkert mérete 35 m , oldalkert mérete 4,0 m , a hátsókert 10 m.
c)
d) Az építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül elhelyezhetők oktatási, ismeretterjesztési és vendéglátó rendeltetések, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.
e) Az építési övezetben az SZT-3 jelű szabályozási terven jelölt „differenciált módon számítható biológiai aktivitásérték” jellel körülhatárolt területen a biológiai aktivitás értékét a vonatkozó jogszabály szerint kell figyelembe venni.
(8) [58]
(9) A Gipe5 építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) előkert: 8,0 m,
b) oldalkert: 5,0 m,
c) hátsókert: 5,0 m.”
Különleges terület - Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Kmg)
13. § /1/ Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (egyéb ipari terület), a mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló Kmg jelű építési övezet.
/2/ [59] Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület építési övezeteiben lévő építési telken legfeljebb két lakó rendeltetés alakítható ki, az (1) bekezdés szerinti vegyes rendeltetésű épületben vagy önálló lakóépületben.
/3/ A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:
a) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy
b) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.
/4/ Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület övezeteiben az építmény elhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe m2 |
zöldfelületi
aránya % |
Kmg1 |
SZ |
35 |
8,0 |
2500 |
40 |
[60] Kmg1* |
SZ |
35 |
8,0 |
2500 |
40 |
Kmg2 |
SZ |
25 |
7,5 |
6000 |
40 |
[61] Kmg3 |
SZ |
40 |
8,0 |
2500 |
40 |
Kmg3* |
SZ |
40 |
8,0 |
2500 |
40 |
Kmg4 |
SZ |
40 |
10,0 |
2500 |
40 |
/5/ [62]
/6/ [63] Új épület a telekhatároktól legalább 10 m elő-, oldal- és hátsókert betartásával létesíthető, kivétel a porta funkciójú vagy a portafunkciót is magába foglaló épület, mely 0,0 méteres előkert figyelembevételével is elhelyezhető.
/7/ A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
/8/ [64]
/9/ [65]
/10/ [66] A Kmg1 jelű építési övezetben az „Erdészeti nyilvántartás szerinti erdőrészlet” területén bármilyen építési tevékenység a vonatkozó ágazati jogszabályban foglalt követelmények figyelembevételével történhet.
Különleges terület – Temető (Kt)
14. § /1/ A terület a Szabályozási terven Kt jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a temető funkciójának megfelelő építmények helyezhetők el.
/2/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb |
minimális |
jele |
Módja. |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe
m2 |
zöldfelületi
aránya % |
Kt |
SZ |
10 |
5,5 |
K |
40 |
SZ – szabadonálló beépítés
/3/ A síremlékek és kripták építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet.
/5/ [68]
Különleges terület – Sport- és Szabadidőközpont (Ksp)
15. § /1/ A Különleges Sport- és Szabadidőközpont területe a szabályozási tervlapon Ksp jellel szabályozott területfelhasználási egység, melyen a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények továbbá strand, turisztikai, egészségmegőrző, oktatási épületek, kulturális, szabadidős létesítmények elhelyezésére szolgál.
/2/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb
területe
m2 |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
zöldfelületi
aránya % |
Ksp |
SZ |
15 |
5,5 |
1 ha |
60 |
SZ - szabadonálló beépítés
/3/ Az építési övezetekben épületelhelyezés min. 10 m-es előkert, min. 6-6 m-es oldalkert és min 6,0 m-es hátsókert betartásával történhet.
/4/ A terület telekhatára mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből álló (fasor, cserjesor) zöldfelületi sáv létesítendő.
/5/ [69]
Különleges terület – Honvédelmi terület (Kh)
16. § /1/ A területen a honvédelmi funkciónak megfelelő építmények helyezhetők el, a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
Különleges terület – Hulladékgyűjtő-udvar (Khu)
17. § /1/ A hulladékgyűjtőudvar területén a külön jogszabályban meghatározott gyűjthető hulladékok elhelyezésére szolgáló építmények helyezhetők el.
A hulladékudvar kialakítására vonatkozó jogszabály az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet
/2/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb
területe
m2 |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
zöldfelületi
aránya % |
Kh |
SZ |
40 |
4,0 |
1500 |
40 |
SZ - szabadonálló beépítés
Különleges terület – Szennyvíztisztító telep (Ksz)
18. § /1/ A terület a Szabályozási Terven Ksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.
/2/ Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
építmények |
legkisebb |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége % |
legnagyobb építménymagassága (m) |
területe
m2 |
zöldfelületi
aránya % |
Ksz |
SZ |
5 |
4,5 |
10000 |
40 |
/3/ [70]
[71] Különleges terület – Lovasközpont építési övezet (Kl)
18/A. § (1) A Különleges terület – Lovasközpont a Szabályozási terven Kl jellel jelölt építési övezet.
(2) A Kl jelű építési övezetben elhelyezhető építmény:
a) a lótenyésztési és bemutatási célú állattartási,
b) a lovas sporthoz kapcsolódó oktatási és ismeretterjesztési,
d) az a)-c) pontokban foglalt rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetéseket, illetve
d) a tulajdonos vagy a személyzet számára szolgáló lakás,
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A KI jelű építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület elhelyezhető.
(4) A Kl jelű építési övezetben az építés feltétele a hiányos közművesítettség, ahol a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés nem biztosított. A közműellátásban a megújuló energiaforrások alkalmazhatók. Az energiaellátás, az elektromos energiaszolgáltatás légkábellel is kiépíthető. Zárt szennyvíztároló elhelyezése megengedett.
(5) A KI építési övezetre vonatkozó telekalakítást és az építési tevékenységet meghatározó övezeti előírások a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb |
minimális |
jele |
Módja. |
beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe
m2 |
zöldfelületi
aránya % |
Kl |
SZ |
25 |
7,5 |
3000 |
40 |
SZ – szabadonálló beépítés”
[72] Különleges terület – Turisztikai építési övezet (Ktu)
18/B. § (1) Különleges terület – Turisztikai építési övezet a turizmussal összefüggő bemutató és vendéglátó épületek és építmények, valamint portaépület elhelyezésére szolgáló Ktu jelű építési övezet.
(2) A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:
a) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy
b) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.
(3) Különleges terület – Turisztikai építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége
% |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe
m2 |
zöldfelületi
aránya % |
Ktu |
SZ |
35 |
8,0 |
2500 |
40 |
(4) Új épület a telekhatároktól legalább 10 m elő-, oldal- és hátsókert betartásával létesíthető, kivétel a porta funkciójú épület, mely 0,0 méteres előkert figyelembevételével is elhelyezhető.
[73] Különleges rendezvény- és szállásterület (Krsz)
18/C. § (1) A Különleges rendezvény és szállásterületen elhelyezhető épület:
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) A (2) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakás, 1 lakás/telek kialakítható.
(3) A Különleges rendezvény- és szállásterület építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
övezeti |
beépítés |
legnagyobb |
épületek |
legkisebb |
minimális |
jele |
módja |
beépítettsége
% |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
területe
m2 |
zöldfelületi
aránya % |
Krsz |
SZ |
30 |
6,0-9,0 |
5000 |
50 |
/4/ Új épület a telekhatároktól legalább 10 m elő-, oldal- és hátsókert betartásával létesíthető, kivétel a porta funkciójú épület, mely 0,0 méteres előkert figyelembevételével is elhelyezhető.
Különleges vízisport terület (Kvsp)9
18/D. § (1) A Különleges vízisport terület a szabályozási tervlapon Kvsp jellel szabályozott építési övezet, melyen az építési övezet környezetében lévő rekultivált bányatóhoz kapcsolódó szabadtéri vízisportolással kapcsolatos létesítmények, épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények továbbá strand és szabadidős létesítmények, valamint egy darab szolgálati lakás elhelyezésére szolgál.
(2) Az épületek elhelyezésének építési előírásai a következők:
(3) Az építési övezetekben épületelhelyezés a vízfelületektől és az erdőterület határától min. 10-10 m-távolság betartásával történhet.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
19. § /1/ Bugyi területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:
Zöldterület |
(Z) |
Erdőterület
- védelmi
- gazdasági
- egészségügyi-szociális, turisztikai |
(Ev)
(Eg)
(Ee)
|
Mezőgazdasági terület
- általános mezőgazdasági terület
- tanyaterület
- korlátozott használatú mezőgazdasági terület |
(Má)
(Mt)
(Mko)
|
Vízgazdálkodási terület |
(V) |
Közlekedési- és közműterület
- közút |
(Köu)
|
Különleges terület - Bányaterület |
(Kb) |
Különleges terület – Horgászüdülő |
(Kho) [74] |
20. § /1/ Zöldterület a Szabályozási Terven Z, Zk jellel szabályozott jellemzően növényzettel fedett közterület.
/2/ A Z-0 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak.
/3/ A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén a /2/-es bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő a szabadidő eltöltését a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetők el.
/4/ A Z-1 jelű övezet területének legfeljebb 2 %-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal alakíthatók ki.
/5/ [75] A gyephézagos burkolattal kialakított felületeket a kötelezően előírt zöldfelületi arányba nem lehet beszámítani.
/6/ Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.
/7/ A Zk jellel szabályozott zöldterület - kegyeleti park területén épületek nem létesíthetők. Az övezetben csak a kegyeleti funkcióhoz illeszkedő építmények helyezhetők el.
21. §10 (1) Erdőterület a Szabályozási terveken „E” jellel szabályozott, erdő művelési ágú és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
c) egészségügyi-szociális, turisztikai (Ee)
(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdészeti hatóság hozzájárulásával az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:
a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m 2 ( 10 ha ),
b) a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5%,
c) a beépítési mód: szabadonálló,
d) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m
e) terepszint alatti építmények nem létesíthetők.
(5) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ee) az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő, rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el, kivéve az Ee-2 övezet területén, amely övezetben az Ee-2 övezetének részletes szabályozása szerinti építmények és épületek helyezhetők el.
(6) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben az (5) bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételekkel alakíthatók ki, kivéve az Ee-2 övezet területén.
a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2
b) a beépítés mértéke legfeljebb 1%
c) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m
d) épület, építmény a telekhatártól számított 5 m-en belül helyezhető el.
e) terepszint alatti építmények nem létesíthetők.
f) a közművesítettség mértéke: részleges (ha az épületek a csatornahálózatra nem köthetők rá, akkor zárt szennyvíztárolót kell létesíteni.)
(10) Az épületeket a telekhatártól legalább 10 m előkert és oldalkert biztosításával szabadonállóan lehet elhelyezni.
(11) Erdőterületen épületek csak akkor létesíthetők, ha ahhoz az erdészeti szakhatóság is hozzájárul.
(12) Hatályon kívül helyezve. 14/2021(IX.27.) önkorámnyzati rendelettel. Hatályos: 2021 október 27 napjától
(13) Az Ee-2 övezetű turisztikai rendeltetésű erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő, rekreációt szolgáló építményeken túl vadászház, turistaház elhelyezhető.
(14) Az Ee-2 övezetű turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben a (7) bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételekkel alakíthatók ki:
a) a beépíthető telek területe legalább 9 000 m2
b) a beépítés mértéke legfeljebb 5%,
c) az épületek építménymagassága legfeljebb 6,0 m
d) épület, építmény a telekhatártól számított 5 m-en belül helyezhető el.
e) terepszint alatti építmények nem létesíthetők.
f) a közművesítettség mértéke: részleges (ha az épületek a csatornahálózatra nem köthetők rá, akkor zárt szennyvíztárolót kell létesíteni.)
22. § /1/ A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a történeti tájkarakter megőrzése, a természeti értékek védelme, a belvíz általi veszélyeztetettség céljából a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) tanyás telkek területe (Mt)
c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
d) kertes mezőgazdasági terület (Mk).
/2/ Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület területfelhasználási egységbe kerül.
/3/ A mezőgazdasági terület övezeteiben ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.
/4/ Tanyás telkek övezeteiben, továbbá korlátozott használatú mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető.
/5/ A Szabályozási terven mezőgazdasági területként szabályozott területek más területfelhasználási egységbe csak a Településszerkezeti és a Szabályozási terv módosításával sorolható át. Mezőgazdasági terület Különleges terület – bányaterület övezetbe nem sorolható át.
/6/ Azokban a mezőgazdasági területfelhasználási egységekben, ahol az előírások lehetsőgéet adnak lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha a rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.
Általános mezőgazdasági terület (Má)
23. § /1/ Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
/2/ [79] Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás továbbá a mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatás, kereskedelem, turizmus építményei továbbá legfeljebb két lakó rendeltetés létesíthető a felsorolt funkciókkal vegyes rendeltetésű épületben vagy önálló lakóépületben.
/3/ Új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó ottlakást indokolttá teszi;
/4/ A terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet több a telek területének 1%-ánál, de nem haladhatja meg a 300 m2-t.
/5/ A telekosztással kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2 , szélessége minimum 30 m .
/6/ Általános mezőgazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés területi feltételei a következők:
a) a 3000 m2-nél kisebb telken épület nem létesíthető,
b) a 3000- 10000 m 2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, és azok üzemeltetéséhez szükséges épület, továbbá földdel borított pince létesíthető,
c) legalább 10000 m2 területű telken a lakóépület, lakás kivételével a (2) bekezdés szerinti építmények kialakíthatóak,
d) a legalább 5 ha területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület, lakás is.
/7/ Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont is létesíthető ha az építtető (építtetők) tulajdonában lévő telkek (termőföldterületek) összes területe a település igazgatási területén eléri a 20 ha-t.
/8/ Birtokközpont legalább 1 ha területű telken létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:
a) a beépítettség mértéke a beszámított telkek összterületének 3%-a, de nem lehet több a birtokközpont területének 30%-ánál;
b) a zöldfelület mértéke legalább 30%;
/9/ A birtokközponton kívüli telkeken építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével szabadonállóan alakíthatók ki,
/10/ Az épületek a telek határától legalább 10 m távolságban létesíthetők,
/11/ A gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m , különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
/12/ A (7) bekezdés szerinti birtokközpont beépíthetőségébe beszámított telkek (földrészletek) területére vonatkozóan az OTÉK 29. § /6/ bekezdés szerint kell eljárni.
/13/ [80]
/14/ [81]
/15/ [82]
Tanyás telkek területe (Mt)
24. § /1/ Tanyás telkek területe a Szabályozási Terven jelölt kialalult tanyák területe, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás továbbá a mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatás, kereskedelem, turizmus építményei és lakóépület, lakás létesíthetők.
/2/ Az övezetben épület a legalább 1500 m2 nagyságú és legalább 30 m széles telken építhető.
/3/ Az övezet telkein legfeljebb 15 %-os beépítettséggel létesíthetők épületek.
/4/ A gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m , a különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
/5/ Az előkert meglévő beépítés esetén a kialakult állapot szerint, új beépítés esetén 10 m . Az oldalkert meglévő beépítésnél a kialakult állapot szerinti, új beépítés esetén 5,0 m . A hátsókert meglévő beépítésnél a kialakult állapot szerinti, új beépítés esetén 10 m .
Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
25. § /1/ Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
/2/ Mk jelű övezet telkein elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet. Lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
/3/ Az övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:
a) a beépíthető telek területe legalább 720 m 2 , átlagos szélessége legalább 9 m ,
b) telekosztással kialakítható telek területe legalább 1500 m 2 , szélessége legalább 14 m ,
c) a beépítési mód: 9- 12 m telekszélességig oldalhatáron álló, 12 m-telekszélességtől szabadonálló is lehet,
d) a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 40 m 2 lehet,
e) legfeljebb 3,5 m építménymagasságú 35-45º hajlásszögű, nyeregtetős épületek létesíthetők,
f) az épületek oldalhatáron álló épület esetén 6 m , szabadonálló beépítés esetén legalább 3 m oldalkert biztosításával létesíthetők.
g) Az előkert legalább 5 m .
/4/ [83]
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
26. § /1/ Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, továbbá mély fekvésű, belvíz által veszélyeztetett Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.
/2/ A területen telekosztással kialakítható telek (földrészlet) területe 10 000 m2-nél kisebb nem lehet.
/3/ Az Mko0 jelű övezetek területén új épületek nem létesíthetők, a meglevő épületek azonban felújíthatók.
/4/ [84] Az Mko1 jelű övezetekben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartást, a génmegőrzést, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló épületek és az ezekhez kapcsolódó egyéb gazdasági és turisztikai építmények, továbbá legfeljebb két lakó rendeltetés létesíthető a felsorolt funkciókkal vegyes rendeltetésű épületben vagy önálló lakóépületben.
/5/ Az Mko1 jelű övezetek területén épületek csak akkor létesíthetők, ha a telek területe legalább 5 ha . A telek beépítettsége nem lehet több 1,0 %-nál. Lakóépület csak akkor létesíthető, ha a telken folytatott állattartás ezt indokolttá teszi.
/6/ Az övezetben épületek a következő feltételekkel létesíthetők:
a) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,0 m lehet;
b) az épületek szabadonállóan, 35-45º hajlásszögű nyeregtetővel alakíthatók ki;
c) az előkert a szabályozási terven jelölt gyűjtőutak mentén legalább 15 m , egyéb utak mentén legalább 10 m ;
d) a hátsókert, oldalkert legalább 6 m .
/7/ Az övezetben birtokközpont nem létesíthető.
/8/ [85]
Korlátozott használatú mezőgazdasági – különleges honvédelmi terület (Mko-Kh)
27. § /1/ A területen csak a honvédelmi funkciónak megfelelő építmények helyezhetők el, a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
/2/ Az övezet területén lévő természeties és természetközeli élőhelyeket meg kell őrizni.
/3/ A területen épületek a telek legfeljebb 3 %-os beépítésével létesíthetők.
Vízgazdálkodási terület (V)
28. §11 (1) Vízgazdálkodási terület:
b) a vízmű területek (Vv)
c) külszíni bányák területe (Vb)
(2) [86]A csatornák területén csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak létesíthetők, kivétel ez alól a 01258/3 hrsz-ú csatorna, melyen a kialakult állapot alapján, a Szabályozási terven jelölt közlekedési célra fenntartandó terület szabályozó figyelembevételével a vízügyi feladatok ellátását is biztosító, min. 6 m széles közlekedési célú terület is létesíthető.
b) - Duna-völgyi-csatorna
d) - XXIV. (Árapasztó-) csatorna
g) A Duna-Tisza-csatorna mentén 70-70 m-es sávban, a XXIV., a XXX. és a XXXI. csatorna mentén 10-10 m-es sávban, az egyéb közcélú nyílt csatornák mentén 10-10 m-es sávban – ún. parti sávban – épületek, építmények nem helyezhetők el.
h) A XXIV. Sz. csatorna térségében (a 5206.sz. Bugyi-Kunpeszéri út és a 5202.sz. Bugyi-Dabas út közötti területen) a 95.5 mBf terepszint alatti területek belvízi vésztározónak minősülnek. A vésztározó szabályozási terven jelölt területén épületek, építmények nem helyezhetők el.
(3) Vízművek övezetében csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények létesíthetők.
(4) [87] A Vb övezetekben a külszíni bányászattal összefüggő építmények a HÉSZ 29. § előírásai szerint helyezhetők el, max. 2 %-os beépíthetőséggel, kivéve a Vb* övezetben, ahol 5 % a max. beépíthetőség, azonban a + 3 %-os beépítési lehetőség kizárólag a meglévő üzemi tevékenységhez kapcsolódó raktározási, tárolási funkciókra használható fel. A bányászat befejezését és a terület tájrendezését követően a területen a horgászattal és vízi sportolással összefüggő műtárgyak létesíthetőek.
(7) A Kb-2, Kb*-2 övezetű bányászattal érintett területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely nem veszélyezteti a felszíni vizek állapotát.
Különleges terület (beépítésre nem szánt terület) - Bányaterület (Kb)
29. §12 (1) Az övezetbe az SZT-2 jelű Külterületi szabályozási terven lehatárolt külszíni bányaterületek tartoznak. Bányászati tevékenység kizárólag ebben az övezetben és a Vízgazdálkodási területként szabályozott külszíni bányák övezetében (Vb) folytatható. (Új külszíni bányanyitás csak a Településszerkezeti Terv és a Külterületi Szabályozási Terv módosításával történhet.)
(2) A közigazgatási területen bányaművelés kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint folytatható.
(3) A Szabályozási terven Kb*-al jelölt övezetekben bányaművelés akkor kezdhető meg, ha:
a) a Bugyi Nagyközséget elkerülő út I. szakaszának forgalomba helyezése megtörtént;
b) az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.202 Útügyi Műszaki Előírás szerint megtervezett kiszállítási útvonal legalább az előírások szerinti (nem porozó) fagyvédő/javító réteggel ellátott földművel, vízelvezetéssel megépült,
c) a bányavállalkozó a bánya térségét is magába foglaló környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítette és azt az illetékes hatóság elfogadta;
d) a bányavállalkozó rendelkezik a földterület tulajdonosának írásos hozzájárulásával.
(4) A Szabályozási terven Kb** jelölt övezetben a bányaművelés akkor kezdhető meg, ha a (3) bekezdés b) - d) pontjai teljesülnek.
(5) Hatályon kívül helyezve. 14/2021(IX.27.) önkorámnyzati rendelettel. Hatályos: 2021 október 27 napjától
(6) Hatályon kívül helyezve. 14/2021(IX.27.) önkorámnyzati rendelettel. Hatályos: 2021 október 27 napjától
(8) Az övezetben csak a bányaműveléshez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el, max. 2 %-os beépítettséggel.
(9) A bányaművelés felhagyását követően az övezet területén a horgászathoz, a vízi sportoláshoz, a szabadidő eltöltéséhez szükséges műtárgyak (horgászállás, kikötőhely, stég, pihenőhely, játszóhely, sétaút, tornapálya, esőbeálló, stb.) létesíthetők a szerkezeti terv és szabályozási terv módosítása nélkül.
(10) Kb-2 és Kb*-2 övezeti jelű Különleges beépítésre nem szánt – bányaterület övezetben a bányaterület rekultivációs rendezéséhez inert hulladék felhasználható, valamint a rekultiváció idejére az inert hulladék kezeléséhez szükséges építmények elhelyezhetők.
(11) Kb-2, Kb*-2 övezeti jelű Különleges beépítésre nem szánt – bányaterület övezetben a szennyvízhálózatra még rá nem csatlakozott ingatlanok esetében a szennyvízcsatornahálózat kiépüléséig közműpótló berendezések közül csak zárt szennyvíz tározó alakítható ki.
(12) Régészeti lelőhellyel érintett területek esetén be kell tartani az örökségvédelemre és bányászatra vonatkozó jogszabályokat
Különleges terület – Horgászüdülő (Kho) [89]
29/A. § (1) A Különleges terület – Horgászüdülő a Szabályozási terven Kho jellel jelölt övezet.
(2) A Kho jelű övezetben a beépítési paraméterek a következők:
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 2 %,
b) a kialakítható legkisebb telekterület mértéke: 10 ha ,
c) a legkisebb zöldfelület a tó határvonalán kívül eső telekterület 60 %-a.
d) az épületek építménymagasság legfeljebb 4,5 m , kivéve a (3) bekezdés a) és b) pont szerinti építési helyen, ahol legfeljebb 5,5 m .
(3) A Kho jelű övezetben az SZT-9 jelű szabályozási terven jelölt építési helyekre vonatkozó előírások a következők:
a) az 1-es építési helyen legfeljebb egy önálló üdülőrendeltetést és az azt kiszolgáló rendeltetéseket tartalmazó horgászüdülő épület létesíthető.
b) a 2-es építési helyen legfeljebb két - önálló üdülőrendeltetést és az azt kiszolgáló rendeltetéseket tartalmazó - horgászüdülő épület létesíthető, és egy a terület őrzését biztosító - legfeljebb 20 m 2 bruttó alapterületű - fogadóépület létesíthető, valamint elhelyezhetők az (5) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt építmények.
c) a 3-as építési helyen egy, a tó vízszintingadozását figyelembe vevő műszaki kialakítású (lábakon álló, ideiglenes jellegű vagy épületnek nem minősülő) üdülőrendeltetést kiszolgáló közösségi, illetve a vízi sporthoz és a horgászathoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
d) a 4-es építési helyen a terület fenntartásához szükséges tároló és egyéb kiszolgáló helyiségeket magába foglaló portaépület, és egy a terület őrzését biztosító (legfeljebb 20 m 2 bruttó alapterületű) fogadóépület létesíthető.
(4) A Kho övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(5) A szabályozási terven jelölt „épületnek nem minősülő építmények elhelyezésére szolgáló terület”-en
a) a tó fenntartásához szükséges épületnek nem minősülő építmények és a horgászathoz, vízi sporthoz kapcsolódó építmények,
b) közműbecsatlakozási műtárgyak, közműpotló műtárgyak, hulladéktartály tároló, kerti építmények, kerti medence, háztartási célú kemence, húsfüstölő, komposztáló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el,
c) a természetes terepvonal megváltoztatása a rendeltetésszerű épület- és telekhasználat biztosítása érdekében történhet (megközelítés, csapadékelvezetés).
(7) Az övezetben az építés közművesítési feltételei:
a) zárt szennyvíztároló kialakítása
b) a vízellátás közüzemi vagy egyedi megoldása
c) az elektromos energia biztosítása,
d) csapadékvíz a tóba nem vezethető be, a csapadékvizet a telken belül el kell szikkasztani a tó határvonalán kívüli területen.
(8) Kerítés az országos közút felőli telekhatáron tömör kivitelben is létesíthető, a többi telekhatáron áttört kivitelű lehet, max. 80 cm lábazattal, max. 2,00 m magassággal. A telken belüli kerítésnek illeszkednie kell a természetes környezethez.
(9) A horgásztóra vonatkozó szabályok a következők:
a) a szabályozási terven jelölt „a telken belüli tó határvonala” jellel körülhatárolt terület magába foglalja a vízfelületet, a partvonalat és a legalább 3 méter széles zöldfelületi jellegű parti sávot,
b) a tó természetes partszegélyét a vízi sportoláshoz és horgászathoz szükséges sólyákon kívül meg kell őrizni, mesterséges partvédőmű nem létesíthető.
(12) Az övezetben csak zárt szennyvízgyűjtés és zárt szeméttárolás valósítható meg. A szennyvizek megfelelő gyűjtéséről, rendszeres elszállításáról és elhelyezéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell.
Különleges beépítésre nem szánt közmű - szennyvízátemelő terület (Kbszá)13
29/B. § A terület a HÉSZ mellékletét képező SZT-1 jelű tervlapon Kbszá jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el
30. § /1/ A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.
/2/ A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet.
/3/ Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. A védőtávolság értéke a tengelytől mért 50- 50 m .
/4/ A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a KÖu jellel megkülönböztetett terület az országos utak területe.
/5/ A terület közútjainak tervezési osztályba sorolása:
- 5202j. út: K.V.B., B.V. b-C
- 5204j. út: K.V.B., B.V. b-C
- 5206j. út: K.V.B., B.V. b-C
- 52103j. út: K.VI.B., B.V. b-C
- 52104j. út: K.VI.B., B.V. b-C
- helyi gyűjtőutak (országos utak visszaminősítés után): B.V. b-C
- kisebb területegységek helyi gyűjtőútjai: B.V. c-D
(északkeleti gazdasági út Elkerülő út Kelet és Kossuth L. u. között, Arany J. u., délnyugati gazdasági út 5204j. út és 5206j. út között, délnyugati gazdasági út Elkerülő út Nyugat és Kölcsey F. u. között, Munkácsy M. u. – Szabadság u., Új utca – Új út, Dr. Abay F. u. - Kamilla u. – Rádai út melletti lakóterületi út 52104j. útig)
- kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D
- önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.
- önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.
- helyi külterületi utak: K.VI.C.
/6/ A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását, telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.
/7/ A vegyeshasználatú burkolatokat, és a meglévő, vagy tervezett közterületek térkialakítását építész, kertépítész, közmű, és közlekedéstervezők közreműködésével készült terv alapján kell megvalósítani.
/8/ A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől 6-6 méterre helyezhető el.
/9/ Az építési, használatbavételi engedélyeztetés során helyszínrajzzal és számítással is igazolni kell, hogy az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint teljes körűen megoldott a parkolás, rakodás.
Közművekre vonatkozó általános előírások
31. § /1/ A közműlétesítmények és hálózatok, hírközlési létesítmények és hálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, illetve az érintett szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
/2/ A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével, az építtető által. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
/3/ A közcsatornával ellátatlan területen a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt leürítőhelyre szállítani. A közcsatornahálózat kiépítését követően az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
/4/ Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
/5/ 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.
/6/ Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)
/7/ A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
/8/ Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.
/9/ A patak mentén a partéltől számított 10 m-es, egyéb önkormányzati kezelésben lévő vízfolyás partéleitől 3- 3 m , a nyílt árok karbantartása esetén 1,5- 1,5 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
/10/ Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi engedély alapján szabad.
/11/ A területet érintő vezetékek, gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét stb. és a mindenkor érvényes ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával lehet engedélyezni.
/12/ A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanoknál a rákötést követően a meglévő közműpótló berendezéseket, ún. szikkasztókat, tározókat el kell bontani.
32. § /1/ Építmények elhelyezése, ha a HÉSZ előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.
/2/ Az OTÉK 32. § szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.
/3/ Bugyi területén az építési telkeknél alkalmazandó legkisebb elő-, oldal- és hátsókertek méretei, ha az építési övezetek ettől eltérő előírást nem tartalmaznak:
- a legkisebb előkert: 5,0 m , vagy a kialakult állapotnak megfelelő,
- a legkisebb oldalkert: 3,0 m
- a legkisebb hátsó kert: 6,0 m ., vagy a kialakult állapotnak megfelelő.
/4/ [93] Az építési hely előkerti vonala egyben építési vonal is, kivéve a gazdasági területek építési övezeteiben, a Különleges terület – Lovasközpont (Kl) építési övezetében és a mezőgazdasági üzemi gazdasági terület övezeteiben.
/5/ Az előkertben
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz)
- közműbecsatlakozás építménye
- kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el.
/6/ Az elő- és oldalkertben árusító pavilon, konténer, lakókocsi és árusításra alkalmas sátor kivételesen sem helyezhető el.
/7/ [94]
/8/ A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.
/9/ [95]
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA,
AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
Általános építészeti előírások
/8/ Belterületen a melléképítmények közül húsfüstölő, trágyatároló, komposztáló csak a Falusias lakóterületen és Gazdasági terület övezeteiben helyezhető el.
/9/ [97]
/10/ Terepszint alatti építmények — nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével — csak abban az építési övezetben, övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak. A meglévők bővítés nélkül felújíthatók.
34. § /1/ Reklámtáblák csak az érvényes építési (bejelentési) engedélyezési eljárásoknak megfelelően helyezhetők el, ill. alakítható ki az építmények, kerítések homlokzati felületein és a telekhatáron belül esetlegesen önálló tartó- vagy állványszerkezetre statikailag biztonságos kialakítással.
/2/ [98]
Közterületek, közterek kialakítása
35. § /1/ Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.
/2/ Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek.
/3/ Közterületen és közhasználat céljára átadott területen elhelyezhetők:
- a zöldterületek (Z) és a közlekedési területek előírásaiban meghatározott építmények, köztárgyak,
- idegenforgalmi és információs tájékoztató táblák,
- telefonfülke, óra
- időszakosan működő vendéglátó terasz.
36. § /1/ Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását, 1. sz. függelék a) pontja tartalmazza.
/2/ Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.
/3/ [99]
/4/ [100]
/5/ A műemléki környezetet a Szabályozási terv ábrázolja. Műemléki környezetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
(A Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. § (4) bekezdés alapján.)
/6/ [101] A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
/7/ [102]
/8/ A helyi értékvédelem alatt álló vagy e rendelettel helyi védelemre javasolt építészeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell a védelem alatt álló épületek eredeti vagy az ahhoz közelálló rendeltetésének megtartására.
Régészeti értékek védelme
37. § /1/ A régészeti örökség védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. szerint kell gondoskodni.
/2/ [103]
/3/ Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a 2001. évi LXIV. tv. 24. §-a alapján kell eljárni.
Helyi értékvédelmi terület
Zöldfelületek kialakítása
39. § /1/ Meglevő fasorok hiányainak pótlása
a) ha településesztétikai okok, a balesetelhárítás, a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét szükségessé teszik, akkor a tervezett fasor szerinti fafajokkal;
b) egyéb esetben a fasort meghatározó fafajokkal
történhet.
/2/ Új közutak, utcák kialakításánál
a) 16 m közterület szélességig legalább egyoldali fasort,
b) 16 m közterület szélességtől kétoldali fasort,
kell telepíteni.
/3/ Fasorok telepítése utcánként azonos fafajokkal egységesen történhet.
/4/ [105] Fasorként gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű vagy termésű fák nem telepíthetők.
/5/ Nagy forgalmú utcákban csak a levegőszennyezést tűrő fafajok ültethetők.
/6/ Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Nem alkalmazhatók azonban a tűzelhalás fertőzésére fogékony gyümölcsfa fajok, fajták.
/7/ Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
/8/ Telken belül fák és cserjék a szomszédos telek határától legalább a következő távolságok betartásával ültethetők:
a) 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék legalább 1,0 m-re;
b) 10,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék és fák legalább 3,0 m-re;
c) 10,0 m-nél magasabbra növő fák legalább 6,0 m-re;
/9/ Ha fák kivágása nem a fák elhalása vagy egészségi állapota, a balesetveszély elhárítása, a közegészségügyi szempontok figyelembe vételével történik, akkor a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell.
/10/ A /9/ bekezdés szerint kivágott fák pótlására a kivágott fák 1 m magasságban mért törzskerülete 1,5 szeresének megfelelő összes törzskerületű előnevelt fákat kell telepíteni. A telepítendő fák mennyiségét, a telepítendő fák megnevezését, helyét és határidejét a jegyző határozza meg. A telepítést annak kell elvégeznie, akinek az érdekében a fák kivágása megtörtént, vagy a polgármesteri hivatal telepítteti az érdekelt költségére.
Természeti-, táji értékek védelme
40. § /1/ A szabályozási terven lehatárolt országos jelentőségű természetvédelmi területen ex lege védett területen és helyi jelentőségű természetvédelmi területen tilos bármiféle épületet létesíteni.
/2/ Településtörténeti és tájképi szempontból megőrzendők:
- Tanyák a Taksonyi és Kunpeszéri út mellett
- Gémeskutak
- A 0172 hrsz-ú erdőben található (Dabasi út mellett) családi kripták és sírhelyek.
/3/ Védett természeti területen az övezet rendeltetésszerű használtához szükséges épületnek nem minősülő építmények elhelyezése jelen rendelet övezeti előírásai alapján és a természetvédelmi kezelési tervvel összhangban történhet.
/4/ Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény
a) védett természeti területeken, ex lege védett területen
b) az ökológiai hálózat magterületén, ökológiai folyosó területén;
c) Natura 2000 természetmegőrzési területeken;
d) erdőterületeken
nem létesíthető.
/5/ Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzéséről gondoskodni kell.
/6/ Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő épületek építhetők.
/7/ Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására.
/8/ Az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok, vizes élőhelyek, rétek, legelők, ligetek megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.
/9/ A bányák tájrendezése során törekedni kell olyan rézsűfelületek kialakítására, amelyek a természetközeli vízi és vízparti növényvilág kialakítást biztosítják.
41. § /1/ Bugyi területén kizárólag olyan létesítmények, építhetők, üzemeltethetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg.
21/2001. (II.14) Korm rend; 14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet
/2/ A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő létesítmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.
21/2001. (II.14) Korm rend
/3/ A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében zajterhelési határértékeket nem haladja meg.
/4/ Zajvédelmi szempontból érzékeny területek:
a) különleges területek közül a temető, rekreációs, sport és szabadidőközpont
b) zöldterületek,
c) üdülőterületek,
d) védett természeti területek, Natura 2000 területek
e) egészségügyi, szociális intézmény, iskola, óvoda területe.
Zajvédelmi szempontból érzékeny területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 dB; éjszaka 35 dB határértéknél.
(A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet első sora alapján.)
/5/ Kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 dB; éjszaka 40 dB határértéknél.
(A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet második sora alapján.)
/6/ Vegyes területen és kertes mezőgazdasági területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 dB; éjszaka 45 dB határértéknél.
(A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.)
/7/ Zajvédelmi szempontból nem érzékenyek a gazdasági területek, a /4/ bekezdésben fel nem sorolt különleges területek, a mezőgazdasági terület övezetei, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés az övezet területén létesített lakóépületek, lakások homlokzatánál nem lehet több nappal 60 dB; éjszaka 50 dB határértéknél.
(A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján.)
/8/ A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat együttes betartásával lehetséges.
/9/ Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.
/10/ Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
/11/ A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások, tavak medrének felső rézsű élétől számított 50- 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető.
/12/ Bugyi igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
/13/ A közcsatornával ellátatlan belterületen, ahol a szabályzat az építés feltételeként nem írja elő a szennyvizek csatornahálózatra való rákötésének kötelezettségét a keletkező szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
/14/ A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani.
Egyedi szennyvíztisztító „akkor létesíthető” [106] , ha az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, illetve mezőgazdasági, vagy erdőterületre történő kiöntözéséhez hozzájárulnak.
[107] Kavicsbánya-tóba sem tisztítatlan sem tisztított szennyvíz nem vezethető.
/15/ Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet.
/16/ A nem veszélyes ipari hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.
/17/ Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.
A 98/2000.(VI.15.) Korm. rend. szerint
/18/ A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.
A 2000. évi XLIII. tv. szerint
/19/ [108] Veszélyes hulladéktároló telephely, kommunális hulladéklerakó telep nem létesíthető. Hígtrágyás állattartó telep a vonatkozó ágazati jogszabályban foglalt követelmények figyelembevételével létesíthető.
/20/ Országos közút tengelyétől számított 25 m-en belül új gazdasági épület, 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető.
/21/ Nagy létszámú állattartó telep a lakóterületként szabályozott területektől legalább 500 m védőtávolság biztosításával létesíthető.
/22/ A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni a vonatkozó jogszabály szerint.
314/2005.(XII.25.) Korm. rend.
Klímaváltozással szembeni védekezés14
41/A. § A település területén rekultiválásra kerülő bányatavak esetében a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a vízháztartás javítása és a zöldfelületi fedettség növelése érdekében a rekultiválás során 250 m2-ként 1 nagy lombkoronájú fa ültetése szükséges.
42. § /1/ A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:
a. helyi közút céljára történő lejegyzés
43. § /1/ E rendelet 2009.december 1-én lép hatályba.
/2/ A rendelet a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
/3/ E rendelet hatálybalépésével a 14/2008. (VI.19.) sz. rendelet és a 8/2006. (IV.16.) sz. rendelet az OBO BETTERMANN Ipari Park Szabályozási tervéről és annak módosításáról, valamint a 16/2007. (XI.27.) számú rendelet hatályát veszti; a T-8/5 szabályozási terv a HÉSZ SZT-3 jelű mellékletévé válik, a T-8/1/mód szabályozási terven szabályozott terület az SZT-2 jelű Szabályozási tervbe beillesztésre kerül.
/4/ A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.
Szatmári Attila sk |
Somogyi Béla sk |
jegyző |
polgármester |
[1] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
[2] Módosította a 23/2014. (XII.12.); 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[3] Beiktatta a 18/2011. (VIII.08.) hatályos 2011. szeptember 04-től, Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
[4] Módosította 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[5] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
[6] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
[7] Beiktatta a 9/2014. (VII.25.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. augusztus 25-től
[8] Hatályon kívül helyezte a 12/2020. (VI.30.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2020. július 01-től
[9] Beiktatta a 9/2014. (VII.25.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. augusztus 25-től
[10] Beiktatta a 9/2014. (VII.25.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. augusztus 25-től
[11] Hatálytalanította a 10/2014. (VIII.05.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. augusztus 5-től
[12] Hatálytalanította a 10/2014. (VIII.05.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. augusztus 5-től
[13] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
[14] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
[15] Beiktatta az 5/2015. (III.13.); 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[16] Beiktatta a 6/2014. (II.18.) sz. önk. rendelet, hatályos, 2014. február 18-tól
[17] Hatályon kívül helyezte a 10/2014. (VIII.05). sz. önk. rendelettel, hatálytalan 2014. aug. 05-től
[18] Módosította a 23/2014. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. január 13-tól
[19] Beiktatta a 9/2014. (VII.25.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. augusztus 25-től
[20] Beiktatta a 23/2014. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. január 13-tól
[21] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
[22] Módosította a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
[23] Beiktatta a 23/2014. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. január 13-tól
[24] [24] Módosította a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[25] Hatálytalanította a 23/2014. (XII.12.) sz. önk. rendelet 2015. január 13-tól
[26] Módosította a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[27] Módosította a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[28] Módosította a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[29] Beiktatta a 9/2014. (VII.25.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. augusztus 25-től
[30] Beiktatta a 23/2014. (XII.12. ) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. január 13-tól
[31] Módosította az 1/2019. (II.15.) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. március 18-tól
[32] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[33] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[34] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[35] Módosította az 1/2019. (II.15.) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. március 18-tól
[36] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[37] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[38] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[39] Módosította a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[40] Módosította az 1/2019. (II.15.) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. március 18-tól
[41] Módosította az 1/2019. (II.15.) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. március 18-tól
[42] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[43] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) hatályos 2017. január 12-től
[44] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[45] Beiktatta az 1/2019. (II.15.) sz. önk. rendelet, hatályos 2019. március 18-tól
[46] Módosította a 17/2015.(XII.11.) sz. önk. rendelet, hatályos: 2016. január 10-től
[47] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[48] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[49] Beiktatta a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[50] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[51] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[52] Módosította a 12/2020. (VI.30.) sz. önk. rendelet, hatályos 2020. július 01-től
[53] Módosította a 9/2014. (VII.25.); 23/2014. (XII.12.); 11/2015. (VIII.06.); 17/2015.(XII.11.) sz. önk. rendelet, hatályos 2016. január 10-től
[54] Beiktatta a 17/2015. (XII.11.) sz. önk. rendelet, hatályos 2016. január 10-től
[55] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[56] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[57] Módosította a 12/2020. (VI:30.) sz. önk rendelet, hatályos 2020. július 01-től
[58] Beiktatta a 19/2016. (XII.12.) hatályos 2017. január 12-től; Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[59] Módosította a 19/2016. (XII.12.) hatályos 2017. január 12-től
[60] Beiktatta a 18/2011. (VIII.08.) hatályos 2011. szeptember 04-től
[61] Beiktatta a 19/2016. (XII.12.) hatályos 2017. január 12-től
[62] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) hatályos 2017. január 12-től
[63] Módosította a 18/2011.(VIII.08.); 19/2016. (XII.12.) hatályos 2017. január 12-től
[64] Módosította a 18/2011. (VIII.04.); 19/2016. (XII.12.) hatályos 2017. január 12-től; Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[65] Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) hatályos 2017. január 12-től
[66] Beiktatta a 23/2014. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. január 13-tól
[67] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[68] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[69] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[70] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[71] Beiktatta a 23/2014. (XII.12. ) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. január 13-tól
[72] Beiktatta a 4/2020. (II.14.) sz. önk. rendelet, hatályos 2020. február 14-től
[73] Beiktatta a 4/2020. (II.14.) sz. önk. rendelet, hatályos 2020. február 14-től
[74] Beiktatta az 5/2015. (III.13. ) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. április 13. napjától
[75] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[76] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[77] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[78] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[79] Módosította a 19/2016.(XII.12.) hatályos 2017. január 12-től
[80] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[81] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[82] Hatályon kívül helyezte a 19/2016.(XII.12.) hatálytalan 2017. január 12-től
[83] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[84] Módosította a 19/2016.(XII.12.) hatályos 2017. január 12-től
[85] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[86] Módosította a 23/2014. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. január 13-tól
[87] Módosította a 9/2014. (VII.25.) sz. önk. rendelet, hatályos 2014. aug. 25-től
[88] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[89] Beiktatta az 5/2015. (III.13. ) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. április 13. napjától
[90] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[91] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[92] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[93] Módosította a 23/2014. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2015. január 13-tól
[94] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[95] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[96] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[97] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[98] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[99] Hatályon kívül helyezte a 19/2016.(XII.12.) hatálytalan 2017. január 12-től
[100] Hatályon kívül helyezte a 19/2016.(XII.12.) hatálytalan 2017. január 12-től
[101] A második mondatot hatályon kívül helyezte a 19/2016.(XII.12.) hatálytalan 2017. január 12-től
[102] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[103] Hatályon kívül helyezte a 19/2016.(XII.12.) hatálytalan 2017. január 12-től
[104] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (XI.20.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2018. jan. 01-től
[105] Módosította a 19/2016.(XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[106] Módosította a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
[107] Beiktatta a 9/2014. (VII.25.).sz. önk. rendelet, hatályos 2014. aug. 25-től.
[108] Módosította a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatályos 2017. január 12-től
Védelem alatt álló épületek és nyílvántartott régészeti lelőhelyek
a) Országos védelem alatt álló épületek
- Római katolikus templom Beleznay téren
- Református templom Templom utcában
- Beleznay kastély, Beleznay tér
b.) Helyi védelemre javasolt épületek:
- Községháza épülete (neobarokk stílusban épült 1902-ben)
- Körzeti orvosi rendelő – Kossuth L. utcában – mely a századfordulón épült
- Forster kastély és kertje
- Bajcsy-Zsilinszky E. és Május 1. utcában a településkép-védelemre javasolt területek
- A 0724/6 hrsz-ú területen található tanya
- A 0172 hrsz-ú erdőben található családi kripta és sírhely
Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:
VIII.1. Bugyi nagyközség nyilvántartott lelőhelyei |
Azonosító KÖH |
Lelőhely neve |
Lelőhely jellege |
Hrsz |
Megjegyzés |
39279 |
Tatárhalom
Elírás: Batárhalom?! |
ismeretlen korú temető |
− |
A dombot homokbányászat során elhordták, helyén szeméttelep. Valószínűleg a Batárhegy 41238. lelőhelyhez tartozott. |
39280 |
Pénzes-hegy
Pénzes-halom |
szarmata temetkezés
telepnyomok |
A Pénzes-hegyi-dűlő hrsz-ai: 01161/60 bánya!
01161/58-91, 111 földút
01147/46-48
Pénzes-hegy: 01147/1 erdő |
A Pénzes-hegy a Pénzes-hegyi-dűlőben lévő vonulat legmagasabb ÉNy-i platója (erdő). A Pénzes-hegyi-dűlő a vonulat többi része és környéke (=elker. út 7. lh). A szerkezeti terven a lh. együtt van ábrázolva a Batár-heggyel (41238. lh.). Javítandó!
A múzeumi térkép kb. a 01161/80 helyére, a délebbi platóra jelölt bányaterületet, a 60 telek az erdő déli szélén van (középső plató).
Részben megsemmisült!
Elkerülő út a csatorna szélén lévő sávot érinti! |
39741 |
Nagylapos I. |
felszíni telepnyomok
|
01285/3 bányató
01271/10 bányató
01279/2 út a kettő között |
Megsemmisült!
|
39744 |
Nagylapos II. |
felszíni telepnyomok |
01299 |
MOL vezeték mentén. A lh. vezetéktől ÉÉK-re lévő része megsemmisült. |
VIII.1. Bugyi nagyközség nyilvántartott lelőhelyei |
Azonosító KÖH |
Lelőhely neve |
Lelőhely jellege |
Hrsz |
Megjegyzés |
39923 |
Felsővány 1. lelőhely |
felszíni telepnyomok több korszakból |
Adattárban: 01399, 01395/1
Jelenleg: 01395/16-27, 01453/7-8 |
Bugyi X. bányatelken |
39943 |
Alsóvány 1. lelőhely |
felszíni telepnyomok két korszakból |
Adattárban: 01449/2,
Jelenleg: 01453/6 |
Bugyi X. bányatelken |
39944 |
Alsóvány 2. lelőhely
Gulyásház
MOL 2. lelőhely |
felszíni telepnyomok több korszakból
ismeretlen korú temető |
Adattárban: 01449/2, 01453/9-16
Jelenleg: 01453/8,10-16 |
Bugyi X. bányatelken |
39945 |
Alsóvány 3. lelőhely
Templom-hegy |
felszíni telepnyomok |
01453/19, 20, 01456 út, 01457/1-19, 01458 út, 01459/6-19 |
A Templom-hegyen valószínűsíthető a középkori Vány falu |
39950 |
Nemesráda |
felszíni telepnyomok több korszakból |
Adattár: 01154
011554/10, 17, 28, 30, 31, 32, 33 út |
tervezett kavicsbánya területén, Hatályos szerk. terven rosszul jelölve! |
41181 |
Nagylapos III. |
felszíni telepnyomok több korszakból |
01289/2-6
|
|
41193 |
Sári és Bugyi község határa |
urnasírok |
– |
nem azonosítható
adathiány miatt |
41195 |
Szittyó |
szórvány szarmata edény |
– |
nem azonosítható
adathiány miatt |
41198 |
Teleki puszta
(Telek-puszta I.) |
kora újkori éremlelet |
– |
nem azonosítható
adathiány miatt |
41201 |
Pusztatemplom |
urnasírok |
|
Adattár szerint urnák az Ócsa-Alsónémedi út építésekor kerültek elő.
A KÖH koordináták alapján a Templom-heggyel (39945. lh.) azonos. |
41202 |
Áporkai Ürbőpuszta
Áporkai-dűlő
Baghyürbő |
temető és telep két korszakból |
0702, 0709/2-4, 8, 10, 11, 14, 0713/8 |
Itt is hivatkoznak a Bóna I. által publikált avar temetőre, emiatt és a névhasonlóság miatt nem egyértelmű a 41202 és a 41205 tétel különállása. |
41205 |
Ürbőpuszta
Bagi-halom |
avar temető |
|
Részben feltárt Bóna AÉ 1957 Azonosítása kérdéses, mert a publikáció és a top. térkép nem egyezik meg. |
41221 |
Nemesráda II. |
Középkori templom és temető maradványai |
|
Elbányászták? Erdő-alja-dűlő és kavicsbánya között, az egykori Görbe-ház környékén lehetett a lh |
41229 |
Ürbőpuszta |
Urnasírok
Őskori szórványleletek |
|
41205 lh területén az avar temető DK-i részén voltak. |
41230 |
Szittyó, Ürbő |
Hatvani kultúra szórványleletei |
– |
nem azonosítható
adathiány miatt |
VIII.1. Bugyi nagyközség nyilvántartott lelőhelyei |
Azonosító KÖH |
Lelőhely neve |
Lelőhely jellege |
Hrsz |
Megjegyzés |
41232 |
Bugyi határa |
urnasírok |
– |
Nem azonosítható.
Községtől DNy-ra, ún. Malom-kert, szalvai kert területén? |
41234 |
Állami Gazdaság
Juhászföldek
„Nyihogó” |
avar temetkezések,
honfoglaláskori szórványleletek |
0709/15 |
41202. számú lelőhelyhez tartozik? |
41236 |
Bugyi-Délegyháza |
szórvány őskori edények urnasírból |
– |
nem azonosítható
adathiány miatt |
41238 |
Batárhegy |
szarmata telepmaradvány |
01110/39-52, 01126/2, 01161/23,
földúttól É-ra ide sorolható: 01161/48, 52, 95, 96, 99, 103, 104, 107, 108 |
Valószínűleg a 39279. lelőhellyel („Tatárhalom”) összetartozott.
Kataszteri térképen Pénzes-heggyel (39280. lh.) együtt ábrázolva). Javítandó!
Kavics Union V. bánya veszélyezteti, déli részét már elhordták? |
41241 |
Szélmalomdomb |
Nagyrévi kultúra szórvány edénye |
– |
nem azonosítható
adathiány miatt |
41242 |
MOL 1. lelőhely |
felszíni telepnyomok |
01292/26-38 |
A szintvonalak szerint inkább Délegyháza területére esik? |
41243 |
MOL 3. lelőhely |
felszíni telepnyomok
több korszakból |
01560/15-19, 01630/47, 48 |
|
41245 |
MOL 6. lelőhely |
felszíni telepnyomok
több korszakból |
01640 |
|
41246 |
MOL 5. lelőhely |
felszíni telepnyomok
több korszakból |
01630/4-21, 44-45 |
|
45201 |
Alsóvány 4. lelőhely |
felszíni telepnyomok |
01445/10
01446/1 |
tervezett kavicsbánya (XI.) |
45202 |
Alsóvány 5. lelőhely |
felszíni telepnyomok
két korszakból |
01449/22-26 |
|
|
|
Dűlő neve |
Hrsz |
Megjegyzés |
1. |
Pamuk-tanyától
DNy-ra |
090/55 |
Szántó, magas vetés miatt nem volt azonosítható. Fejlesztési területen van, beépítendő részen. |
2. |
Temetőtől ÉNy-ra lévő erdőben |
01194 |
Pontszerű. A lelőhely kiterjedése az erdő miatt nem állapítható meg. |
3. |
Tessedik Tsz juhászat? |
065/4, 5, 071/3 út |
A lh. helye kérdéses, a múzeumi térképen nem egyértelmű az ábrázolás. A juhakolok, erdőcske és a házak közötti ÉK-DNy-i vonulat lehet a lh.
Régészeti érdekű terület. Magas vetés miatt nem volt járható. |
4. |
Sári utca végén,
tsz juhászattól K-re |
065/2 szántó |
Magas vetés miatt nem volt azonosítható. |
5. |
Telek-puszta II.
|
065/4, 19 út, 20-23, 25-29, 41-46, 53 út, 54-55
062/10-13, 063 út
Szántók.
rég. érdekű a dabasi műútig: 058/7 gyep, 9, 10, 12,13, 22-24, 25 és 26 erdő, 062/9, 14 gyep |
A lh. kiterjedése nagyobb lett az ismertnél.
Szarmata telep, Árpád-kori, XIV. (XV.?) századi telep, temető, esetleg templomnyom (kövek).
Fejlesztési területen van és az elkerülő út érinti. |
6. |
Sári utca végi erdő, az utca ÉK-i oldalán |
085 erdő |
Pontszerű. A lelőhely kiterjedése az erdő miatt nem állapítható meg. |
7. |
Pénzes-hegyi-dűlő |
01147/46-48
01161/58-91, 111 földút |
A Pénzes-hegy DK-i folytatásában lévő vonulat, és a mellette lévő rész a csatornáig tartozik a lh-hez.
A 41238 lh. ÉNy-i folytatásában lévő vonulaton fekszik, az erdővel fedett Pénzes-hegy mellett is követhető a szántóban.
Az új. 2. és 4. lh. a folytatása a XXIV. csatorna túloldalán!
Korábbi bányaterület bolygatta a platót (01161/60)
A VIII. bányaterület is veszélyezteti, esetleg már hordtak el a lh-ből? |
8. |
Páskomi-dűlő I. |
01219/18,19, 21, 23-25, 30, 35, 37 út, 38-39,
01198/4-7 |
Szántó. Fejlesztés nem tervezett. |
9. |
Páskomi-dűlő II. |
01198/5-7, 18 út?, 19, 22-26 |
Szántó. Fejlesztés nem tervezett. |
10. |
Páskomi-dűlő III. |
01219/11-14, 27, 29 út?, 32, 30, 37 út |
Szántó. Fejlesztés nem tervezett.
É-i végét érintheti a nyomvonal! |
11. |
Páskomi-dűlő IV. |
01219/9-10, 18-19, 23, 29 út? |
Szántó. Fejlesztés nem tervezett. |
12. |
Páskomi-dűlő V. |
01196/1-2, 7-11, 01199 út,
01202 |
Szántó. Fejlesztés nem tervezett. |
13. |
Kis-földek |
01177/4-9, 29-33, 49-55, 119 |
Szántó. Fejlesztés nem tervezett.
A 41232. lh. urnasírjai esetleg itt kerültek elő? |
VIII.3. Új régészeti lelőhelyek |
Lelőhely száma |
Lelőhely neve |
Lelőhely jellege |
Hrsz |
Megjegyzés |
Új. 1. lelőhely |
Kender-földek I. |
Őskori telep
Római kori (szarmata) telep
Középkori telep |
01164/53, 65, 68-73, 76-77, 81-83, 103-105
szántó |
Észak kivételével a többi irányban valószínűleg tovább terjed.
Fejlesztési területen van. |
Új. 2. lelőhely |
Kender-földek II. |
Őskori telep (bronzkor is) Szarmata telep
Késő középkori-kora újkori telep? |
01156/10-19 szántó |
Elker. út 7. lh. a folytatása a XXIV. csatorna túloldalán!
Tervezett fejl. területen beépítés veszélyezteti.
Az elker. út nyomvonala ÉNy-i szélét érintheti.
Környezet régészeti érdekű ter. |
Új 3. lelőhely |
Kender-földek III. |
Őskori telep
Római kori (szarmata) telep
Középkori telep |
01156/14-20 szántó |
Tervezett fejl. területen beépítés veszélyezteti.
Környezet régészeti érdekű ter. |
Új 4. lelőhely |
Kender-földek IV. |
Őskori telep |
01156/8, 9 szántó
|
Elker. út 7. lh. a folytatása a XXIV. csatorna túloldalán?
Tervezett fejl. területen beépítés veszélyezteti.
Környezet régészeti érdekű ter. |
Új 5. lelőhely |
Kender-földek V. |
Római kori (szarmata) telep
Középkori telep |
Külterületen 01164/38, 39 út, 42, 47, 50-51, 98-101
Belterület: 57, 158, 161-165, 170/2, 172-174, 177-179,180, 181, 184-186, 189, 193, 194, 197, 198 |
A lh. minden irányban folytatódik Ezért talán összetartozik az új 1. lelőhellyel.
A Tervezett fejl. területen beépítés veszélyezteti. |
Új 6. lelőhely |
Telek-puszta III. |
Árpád-kori telep |
065/11, 12, 065/4
|
Folytatódhat DNy (065/13), ÉK (065/11), DK felé is (065/4).
Mg-i terület, szántó, gyep. |
Új 7. lelőhely |
Telek-puszta IV. |
Őskori telep (bronzkor, urnamezős kultúra is?)
XIII-XIV. századi telep |
065/38-40, 063 út, 062/7
szántók |
Fejlesztési területen van! |
Új 8. lelőhely |
Telek-puszta V. |
Őskori telep
Római kori (szarmata) telep
Árpád-kori telep |
048/9, 13 |
Fejlesztési területen van! |
|
Sándor-halma |
|
01110/10-15
01104/8
01103 út
01100 |
Nincs fejlesztési területen. Csak a szerk. terv jelöli, múzeumi térképen, KÖH adatbázisban nincs. Azonosítandó. Addig régészeti érdekű terület. |
Hatályon kívül helyezte a 12/2020 (VI.30) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2020. július 01 napjától
SZT-4 jelű tervlap M= 1:3000 (Felsővány)
SZT-5 jelű tervlap M= 1:3000 (Ürbőpuszta)
SZT-6 jelű tervlap M= 1:7000 (Kamrás bánya, Pa-sa tanya)
Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.12.) sz. önk. rendelet, hatálytalan 2017. január 12-től
SZT-9. jelű tervlap M= 1: 2000 (Horgászüdülő)
