Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselő testületének 10/2011 (IV.18.) önkormányzati rendelete
Bugyi Nagyközség Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2011. 04. 19- 2018. 06. 17Nagyközség Önkormányzat Képviselő testületének 10/2011 (IV.18.) önkormányzati rendelete
Bugyi Nagyközség Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a 79. § (2) bekezdése a) és b) pontjában, valamint a 80. § (1) bekezdésében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ban foglaltak végrehajtására az alábbiak szerint rendelkezik
I . A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bugyi Nagyközség Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő alábbi vagyontárgyakra:
a) ingó vagyontárgyak;
b) ingatlan vagyontárgyak;
c) vagyoni értékű jogok;
d) d) a tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre (továbbiakban: portfólió vagyon)
e) e) vagyoni értékű követelésekre (a továbbiakban a)-e) pont együtt: vagyon).
(2) E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha az Önkormányzatnak
a) az Önkormányzatot megillető követelések elengedésére és mérséklésére
b) a költségvetésére vonatkozó rendelete;
c) a tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó rendelete;
d) a közterületek használata esetében, a közterületek hasznosításáról szóló rendelete;
e) a Szervezeti és Működési Szabályzata eltérően nem rendelkezik.
(3) A bankszámlán, betét- vagy elkülönített számlán lévő követelésre, rendelkezésre tartott hitelkeretre, külön jogszabályok rendelkezései irányadók.
II. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Forgalmi érték: a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, mely független felek között - normális piaci körülmények mellett - általában elérhető lenne.
2 Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
3 Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna, vagy más vízelvezető létesítmény.
4 Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
5 Ingó vagyontárgy: a fizetőeszköz, valamint mindaz, ami nem ingatlannak minősülő dolog.
6 Kiemelt érték: az önkormányzat tulajdonában lévő műkincsek, műemlékek, muzeális emlékek, muzeális gyűjtemények, műalkotások illetve egyéb szellemi alkotások, levéltári anyagok, védett természeti területek .
7 Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.8. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magasvíztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték rendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz-csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtőhálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadóállomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
8 Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magasvíztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztóvezeték rendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz-csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtőhálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadóállomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
9 Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
10 Közterületi műalkotás: közterületen elhelyezett olyan szellemi alkotás, amely az előállítója által kitalált módon, művészi kifejezőeszközök útján üzenetet közvetít a befogadó számára.
11 Levéltári anyag: az önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
12 Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és településképi jelentőségű épület, építmény.
13 Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő.
14 Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja.
15 Tulajdonosi jognyilatkozat: az önkormányzati vagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről , hasznosításáról, gazdasági társaságba való beviteléről, vagyoni értékű jog alapításáról szóló döntés.
16 Vagyonhasznosítás: Azon jogügyletek tartoznak ide, amelyek eredménye a vagyon társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozásokba való bevitele, elidegenítése, bérletbe, használatba adása valamint vagyoni értékű jog alapítása.
17 Vagyonkezelés: jelen rendelet alapján – annak keretei között – vagy szerződés alapján, abban meghatározott feltételek mellett az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére irányuló olyan tevékenység, amelynek célja a szerződésben meghatározott vagyonérték megtartása, vagy elérése, illetve hozadék (osztalék, részesedés) útján vagyongyarapodás elérése.
18 Vagyonkezelő szervek: a gazdasági társaságok, az önkormányzat intézményei, a polgármesteri hivatal.
19 Vállalkozói vagyon: minden olyan, az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes vagyon.
20 Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír.
21 Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.
22 Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, illetve ezek medre.
23 Víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmény: az a létesítmény, ami a vízügyi törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében, valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések, vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.
III. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
Törzsvagyon
3. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból (forgalomképes vagyon) áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(3) A törzsvagyon a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(4) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfólió vagyon nyilvánítható, amely a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
Forgalomképtelen vagyon
4. § Forgalomképtelenek:
a) a) a helyi közutak és műtárgyaik (Ötv. 79. §),
b) terek, parkok, köztéri műalkotások (Ötv. 79. §),
c) vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények,
d) levéltári anyagok,
e) múzeum törzsleltárában szereplő muzeális emlékek,
f) köztemető,
g) mindaz a vagyon, amelyet a törvény vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít.
Korlátozottan forgalomképes vagyon
5. § (1) Korlátozottan forgalomképesek:
a) a műemlékileg védett, a műemlék jellegű és településképi jelentőségű ingatlanok,
b) a muzeális gyűjtemény és muzeális emlékek, kivéve, ami jelen rendelet 4. § e) pontjába tartozik,
c) a védett természeti terület és természeti emlék,
d) a közművek,
e) az erdők
f) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok.
(2) Az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló:
a) a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények használatába adott önkormányzati vagyon,
b) a közüzemi és köztisztasági, településtisztasági feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek használatába és üzemeltetésébe adott önkormányzati vagyon,
c) a Képviselő-testület és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló középület(ek).
d) a (2) bekezdés b) pontjában felsorolt gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati vagyon, vagyonrész.
Forgalomképes vagyon
6. § Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a 4 - 5. § hatálya alá.
IV. VAGYONLELTÁR
7. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket
(3) A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell e rendelet 3. számú melléklete által meghatározott bontásban és adattartalommal kell kimutatni.
(4) Az önkormányzat a vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendeletben meghatározott értékelési elveknek megfelelő értéken tartja nyilván.
(5) Az Önkormányzat vagyonát jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
V. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI
Tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) Bugyi Nagyközség Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester, gyakorolja
(3) Az egyes vagyontárgyak forgalomképességének átminősítéséről vagyontárgyanként a Képviselő-testület dönt.
(4) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével és fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel – e rendelet keretei között – vagyonkezelő szervet bízhat meg.
(5) A vagyonkezelő – a szerződéssel összhangban – a tulajdonosi jogok gyakorlója nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a polgári jogi kapcsolatokban a tulajdonost megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.
(6) A vagyonkezelő szerv felett a felügyeleti jogot a Képviselő-testület gyakorolja.
Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása
10. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó
a) ingatlan vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére illetve egyéb módon történő hasznosítására irányuló döntést megelőzően annak forgalmi értékét, - amennyiben annak várható forgalmi értéke vagy a vagyonkataszterbeli értéke a nettó egymillió forintot meghaladja – ingatlanszakértő által készített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.
b) ingó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére illetve egyéb módon történő hasznosítására irányuló döntést megelőzően annak forgalmi értékét legalább a könyvszerinti nyilvántartás értékén kell meghatározni,
c) A kiemelt értékek és a stratégiai vagyonelemek értékesítésére, megterhelésére illetve egyéb módon történő hasznosítására irányuló döntést megelőzően annak forgalmi értékét minden esetben szakértő által készített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.
(2) Az értékbecslés az elkészítésétől számított 6 hónapig érvényes, amennyiben a körülményekben időközben lényeges változás nem állott be azzal, hogy az értékbecslésben prognosztizálással ki kell térni arra is, hogy várhatóan hogyan alakul a forgalmi érték az érvényesség ideje alatt.
(3) Amennyiben a vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható.
(4) Amennyiben az adott vagyontárgyhoz hasonló paraméterekkel rendelkező másik vagyontárgyról 6 hónapnál nem régebben készült forgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, úgy az abban foglalt értékek elfogadhatók.
(5) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetében az értékét ha az
a) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tőkepiaci törvény) hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő
b) nyilvános értékpapír, s arra a Tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével;
c) a Tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tőkepiaci törvény ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján;
d) egyéb, nem a Tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján kell meghatározni.
(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén az értékét a nyilvántartott értéke alapján kell meghatározni.
(7) Az egyéb társasági részesedést 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
VI. RENDELKEZÉS AZ EGYES ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL
Forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
12. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem apportálható, biztosítékul nem adható, egyéb módon meg nem terhelhető.
(2) A 4. §-ban meghatározott önkormányzati vagyon egyéb módon történő hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A Képviselő-testület a 4. §-ban meghatározott önkormányzati vagyon üzemeltetését a vagyonkezelőre bízhatja. Az üzemeltetők felett a felügyeleti jogot a Képviselő-testület gyakorolja.
Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
13. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
14. § (1) Nettó 10 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy tulajdonosi jognyilatkozatát Polgármester teszi meg. Ezen jognyilatkozatokról a Képviselő-testület részére annak a soron következő ülésén a Polgármester köteles a beszámolni.
(2) Amennyiben a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke a nettó 10 millió forintot meghaladja, a tulajdonosi jognyilatkozatot a Képviselő-testület teszi meg, az önkormányzati hatályos költségvetési rendelet keretei között.
(3) A döntési jogosultságokra vonatkozó értékhatár megállapításakor az értékcsökkentő terheket, értékelt vagyoni értékű jogokat figyelmen kívül kell hagyni.
Az önkormányzati vagyon versenyeztetésére vonatkozó szabályok
15. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében versenyeztetés alkalmazásával történhet a legjobb ajánlattévőnek, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás - a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel - e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.
(3) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait [figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is], ha:
a) a bérbeadás, használatba adás, vagyonkezelésbe adás államháztartási körbe tartozó szervezet, vagy jogszabályban előírt önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik;
b) ingatlancserére kerül sor, amennyiben külön jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza és az ellenszolgáltatás is ingatlan;
c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására.
d) a vagyon forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt (2011 évben nettó 25. millió Ft)
e) az Áht. versenyeztetési szabályainak alkalmazása alól a törvény kivételt tesz.
(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.
(5) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait - e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével - maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.
(6) Az önkormányzat által kiírt pályáztatási eljárás szabályait e rendelet 1. melléklet és 2 számú mellékletei tartalmazzák.
Önkormányzati vagyon kezelésbe adása
16. § (1) A forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelésbe adható, amennyiben nincs kedvezőbb hasznosítási mód, illetve nem korlátozza hosszú távon a településfejlesztés módosulásait. Forgalomképtelen vagyonra, továbbá önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog nem létesíthető.
(2) Az önkormányzat vagyonkezelésbe adhatja az ingatlanon
a) lévő felépítményeket,
b) lévő felépítmények fűtés, elektromos és meleg víz ellátó rendszereit,
c) használatban lévő leltár szerinti ingóságokat.
(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonelemek külön-külön és egyben is vagyonkezelésbe adhatók.
(4) A vagyonkezelőt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
17. § (1) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
e) tűrni az önkormányzatnak a vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit,
f) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.
18. § (1) A vagyonkezelői jogot az Áht. és az Ötv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően pályázat útján ellenérték fejében, illetve kijelöléssel lehet megszerezni. A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.
(2) A pályázat kiírásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról és a pályázat eredményének megállapításáról a Képviselő-testület dönt.
(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(4) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.
(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez a Önkormányzat előzetesen hozzájárult.
Az önkormányzati vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházása
19. § (1) Az önkormányzati vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházása illetve vagyoni értékű jog alapítása kizárólag a Képviselő-testület minősített többséggel elfogadott határozatával lehetséges.
(2) Az önkormányzati vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházása, vagyoni értékű jog alapítása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
a) közérdekű célú kötelezettségvállalás, ajándékozás esetén,
b) közalapítvány részére történő vagyonrendelés vagy vagyoni hozzájárulás jogcímén,
c) közhasznú tevékenység eredményes ellátása céljából,
d) egyházak vagy társadalmi szervezetek részére,
d) más önkormányzat részére feladat és hatáskör átadása esetén lehetséges.
e) Térítésmentes vagy kedvezményes vagyonszerzés
20. § (1) Vagyon tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jognak ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az önkormányzat vagyonkezelője részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségeket képes teljesíteni.
(3) Nem fogadható el olyan vagyontárgy, melynek terhei elérik vagy meghaladják annak értékét. Az önkormányzat kötelező feladatainak vagy a település településfejlesztési koncepciójában meghatározott feladatok ellátása érdekében a Képviselő-testület ettől eltérhet.
Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése
21. § (1) Az önkormányzat tényleges és várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a döntésre
a) bruttó 1 millió forint perértékig, illetve per hiányában az egyezségben szereplő egyedi értékig a Polgármester jogosult,
b) bruttó 1 millió forintot meghaladó perérték, illetve per hiányában az egyezségben szereplő egyedi érték esetén a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az egyezség megkötéséről az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntési jogkörrel rendelkező minősített többséggel dönt.
Követelésről történő lemondás
22. § A követelésről történő lemondás szabályait a 6/2007 (VI. 18.) sz. rendelet tartalmazza.
Telekalakítás
23. § E rendelet 13-14. § szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója dönt
a) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és az illetékes építésügyi hatóság jogerős határozatával engedélyezett, a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elfogadásáról, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről;
a) az érintett ingatlan(ok) forgalomképességének telekrendezési eljárás során történő esetleges megváltoztatásáról.
Elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlása
24. § Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra biztosított előirányzat terhére történhet, amelyről e rendelet 13-14. § szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.
Hatósági, bírósági eljárások
25. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlan-nyilvántartási, építésügyi, egyéb hatósági vagy bírósági eljárásokban az ügyfél (kérelmező) jogait (így például: építésügyi hatósági, bírósági eljárás kezdeményezése; földhivatali adatváltozás átvezetése, határozat kiegészítése, kijavítása, ügyintézési határidő meghosszabbítása iránti kérelem; hiánypótlás teljesítése; fellebbezés benyújtása; stb.) a polgármester, illetve vagyonkezelési, vagy vagyongazdálkodási szerződés esetén - a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő vagy vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja.
A belterületi beépítetlen ingatlanok bérbeadása és a termőföldek haszonbérbe adása
26 § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi beépítetlen ingatlanok bérbeadásáról és a termőföldek haszonbérbe adásáról e rendelet 13-14. § szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldek haszonbérbe adása a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-ára, és a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II.18.) Korm. rendeletre figyelemmel történhet.
Önkormányzati fenntartású intézmények vagyonhasználati és hasznosítási szabályai
27. § (1) A tulajdonos önkormányzat az önkormányzati intézmény alapító okiratban meghatározott alap- és kiegészítő tevékenysége ellátásának céljából és annak idejére az intézmény ingyenes használatába adja az ehhez szükséges vagyonelemeket.
(2) A tulajdonos önkormányzat megbízza az önkormányzati intézmény vezetőjét, hogy a használatában lévő vagyonelemek tekintetében az alap- és kiegészítő tevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek sérelme nélkül – gondoskodjon az ingatlan, ingatlanrész bérbe, illetve használatba adásáról, legfeljebb 1 év időtartamra, a szerződés meghosszabbításának lehetősége nélkül.
(3) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Képviselő-testület hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal az alap- és kiegészítő tevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek sérelme nélkül - történő ingó vagyon megterheléséről, valamint nettó 1 millió forint könyv szerinti értékhatárt meghaladó ingó vagyon megszerzéséről, elidegenítéséről és hasznosításáról, ingatlan, ingatlanrész kizárólag önköltség számítás alapján, 1 évet meghaladó időtartamra történő bérbe illetve használatba adásáról, valamint megterheléséről.
(4) Az önkormányzati intézmény vezetője az e szakasz alapján meghozott vagyonhasznosítás keretében hozott döntéseiről minden év szeptember 30-áig írásban beszámol a Képviselő-testületnek.
28 § (1) (1) A bérleti díj mértékét minden évben a Képviselő-testület határozza meg.
(2) A tantermek osztálytalálkozók céljára történő biztosítása nem minősül bérbe adásnak.
29 § Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyak selejtezését 100.000 forint bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, 100. 000 forint és 500 000 forint között a polgármester, 500 000 forint felett a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik.
Vállalkozói vagyon hasznosításának szabályai
30. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, valamint a tulajdonába kerülő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
31. § (1) Az önkormányzati portfolió vagyon tekintetében az alábbiak az irányadóak:
a) a nettó 5 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó vagyon felett a Képviselőtestület gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
b) a nettó 5 millió forint egyedi forgalmi értéket meg nem haladó vagyon felett a Polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, illetve részvényvagyon, vagy egyéb értékpapír hasznosítására az önkormányzat portfolió vagyonkezelési szerződést is köthet. E szerződéskötés a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése céljából történik.
VII. KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYOK
32. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntések közül az alább felsorolt esetekre kötelezően alkalmazandók a jelen rendeletben meghatározott közzétételi szabályok:a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű vagyon(tárgy) értékesítésére, hasznosítására, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adására vonatkozó szerződések.
(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügyletek esetén pedig a vagyon piaci vagy könyvszerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.
(3) Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
(4) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik az Áht. 15/B § (3) bekezdésében felsorolt esetekre.
33. § A döntéseknek, szerződéseknek legalább a következő adatait kötelező közzétenni:
a) a szerződés megnevezés (típusa)
b) a szerződés tárgya,
c) a szerződést kötő felek neve,
d) a szerződés értéke, a fizetési határidő,
e) határozott időre kötött szerződés esetén annak időtartama,
f) forgalmi értéktől eltérő értékű szerződés esetén az eltérés összege és indoka,
g) kapcsolódó – anyagi terhekkel is járó – kötelezettségvállalások, ellentételezések (ha vannak),
h) az önkormányzat (szerve) részéről a döntést hozó személy/testület neve, a döntés időpontja.
34. § (1) A 23. §-ban foglalt közzétételi kötelezettségnek a szerződés megkötését követő harmincadik napig kell eleget tenni. A közzététel teljesítésének időpontja az a nap, amikor az információ a nyilvánosság számára a következő, (2) bekezdésben előírt információs csatornák mindegyikén először elérhetővé válik.
(2) Az előzőekben meghatározott közzétételt Bugyi Nagyközség Önkormányzat hivatalos honlapján (www.bugyi.hu) való megjelentetéssel kell teljesíteni. A honlapon közzétett információk hozzáférhetőségét a közzétételtől számított legalább öt éven keresztül kötelező biztosítani.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 5/1994 (XII.20.) ÖK. Számú, valamint annak módosításáról szóló 34/1995.(IX.14.), 40/1995. (X.12.), 43/1995. (X.12.), 12/1997. (IV.14.), 35/1997. (X.13.), 10/2000. (III.13.) és a 16/2000. (IV.17.) sz. és a 17/2005. (VII.18.) 24/2004. (IX.19.) rendelet.
36 § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.