1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bugyi Nagyközség Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő alábbi vagyontárgyakra:

(2) E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha az Önkormányzatnak

(3) A bankszámlán, betét- vagy elkülönített számlán lévő követelésre, rendelkezésre tartott hitelkeretre, külön jogszabályok rendelkezései irányadók.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. §⁵ (1) Az Önkormányzat 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképes üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon vagyontárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek, e vagyontárgyak közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

(3) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Kt. dönthet a vagyontárgy

(4) A törvényben meghatározottakon túl a törzsvagyon – Kt. által meghatározott - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 4. §-a, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 5. §-a határozza meg.

4. §⁶ Az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (4) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva a tulajdonában álló vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem határoz meg.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképesek:

(2) Az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló:

6. §⁷ Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a 4- 5. §. hatálya alá.

6/A. §⁸ (1)⁹ Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján e rendelet 3. §-6-§-ában foglaltak figyelembevételével sorolandó be az ott meghatározott vagyoni körbe.

(2) Amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyoni elem a 3-5. §-ában foglaltak figyelembevételével a törzsvagyonba sorolandó át.

(3) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből – a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – kivonható, és az üzleti vagyonba átsorolható.

(4) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége e rendelet erejénél fogva megszűnik, ha a helyi építési szabályzat végrehajtása céljából az erre vonatkozó jogszabály alapján lefolytatott telekalakítási eljárásban hozott jogerős határozat alapján végrehajtható telekalakítás során az ingatlan közterület rendeltetése megszűnik. Az ingatlan vagy ingatlanrész a telekalakítási határozat alapján kialakult megnevezése vagy rendeltetése szerint korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonba sorolandó át.

(5) Az ingatlan vagy ingatlanrész korlátozott forgalomképessége e rendelet erejénél fogva megszűnik, ha a helyi építési szabályzat végrehajtása céljából az erre vonatkozó jogszabály alapján lefolytatott telekalakítási eljárásban hozott jogerős határozat alapján végrehajtható telekalakítás során kialakuló vagy másik ingatlanba beolvadó ingatlan vagy ingatlanrész kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához nem szükséges. Az ingatlan vagy ingatlanrész a telekalakítási határozat alapján kialakult megnevezése vagy rendeltetése szerint üzleti vagyonba sorolandó át.

(6) A vagyon (3) bekezdés szerint átsorolásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

(7) A vagyon (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdés szerinti besorolás nyilvántartásban történő átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(8) E § alkalmazásában közterület: az Önkormányzat tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, terek (vásárterek, kiállítási területek), parkok (közparkok, közkertek, belterületi élőfa-gyűjtemények), vizek, közcélú vízi létesítmények (gátak, töltések, belvízlevezető csatornák, öntözőcsatornák, árkok), valamint minden olyan közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

7. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket

(3)¹⁰ A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell e rendelet a számvitelről szóló 4/2013 Kormányrendelet 5. számú melléklete által meghatározott bontásban és adattartalommal kell kimutatni

(4) Az önkormányzat a vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendeletben meghatározott értékelési elveknek megfelelő értéken tartja nyilván.

(5) Az Önkormányzat vagyonát jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

7/A. §¹¹ Az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására, kezelésére és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet készít.

8. § (1) Bugyi Nagyközség Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester, gyakorolja

(3) Az egyes vagyontárgyak forgalomképességének átminősítéséről vagyontárgyanként a Képviselő-testület dönt.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével és fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel – e rendelet keretei között – vagyonkezelő szervet bízhat meg.

(5) A vagyonkezelő – a szerződéssel összhangban – a tulajdonosi jogok gyakorlója nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a polgári jogi kapcsolatokban a tulajdonost megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(6) A vagyonkezelő szerv felett a felügyeleti jogot a Képviselő-testület gyakorolja.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó

(2) Az értékbecslés az elkészítésétől számított 6 hónapig érvényes, amennyiben a körülményekben időközben lényeges változás nem állott be azzal, hogy az értékbecslésben prognosztizálással ki kell térni arra is, hogy várhatóan hogyan alakul a forgalmi érték az érvényesség ideje alatt.

(3) Amennyiben a vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható.

(4) Amennyiben az adott vagyontárgyhoz hasonló paraméterekkel rendelkező másik vagyontárgyról 6 hónapnál nem régebben készült forgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, úgy az abban foglalt értékek elfogadhatók.

(5) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetében az értékét ha az

(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén az értékét a nyilvántartott értéke alapján kell meghatározni.

(7) Az egyéb társasági részesedést 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

12. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem apportálható, biztosítékul nem adható, egyéb módon meg nem terhelhető.

(2) A 4. §-ban meghatározott önkormányzati vagyon egyéb módon történő hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) A Képviselő-testület a 4. §-ban meghatározott önkormányzati vagyon üzemeltetését a vagyonkezelőre bízhatja. Az üzemeltetők felett a felügyeleti jogot a Képviselő-testület gyakorolja.

13. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

14. § (1) Nettó 10 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy tulajdonosi jognyilatkozatát Polgármester teszi meg. Ezen jognyilatkozatokról a Képviselő-testület részére annak a soron következő ülésén a Polgármester köteles a beszámolni.

(2) Amennyiben a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke a nettó 10 millió forintot meghaladja, a tulajdonosi jognyilatkozatot a Képviselő-testület teszi meg, az önkormányzati hatályos költségvetési rendelet keretei között.

(3) A döntési jogosultságokra vonatkozó értékhatár megállapításakor az értékcsökkentő terheket, értékelt vagyoni értékű jogokat figyelmen kívül kell hagyni.

15. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében versenyeztetés alkalmazásával történhet a legjobb ajánlattévőnek, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás - a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel - e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.

(3) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait [figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is], ha:

e) az Áht. versenyeztetési szabályainak alkalmazása alól a törvény kivételt tesz.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

(5) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait - e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével - maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(6) Az önkormányzat által kiírt pályáztatási eljárás szabályait e rendelet 1. melléklet és 2 számú mellékletei tartalmazzák.

16. § (1) A forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelésbe adható, amennyiben nincs kedvezőbb hasznosítási mód, illetve nem korlátozza hosszú távon a településfejlesztés módosulásait. Forgalomképtelen vagyonra, továbbá önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog nem létesíthető.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelésbe adhatja az ingatlanon

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonelemek külön-külön és egyben is vagyonkezelésbe adhatók.

(4) A vagyonkezelőt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(5) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközmű vagyon tekintetében, a víziközmű- üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére a jelen rendeletben foglaltakat - a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény mindenkor hatályos rendelkezései szerinti elvek mentén, a helyi önkormányzatokról szóló törvény mindenkor hatályos rendelkezéseit figyelembe véve - a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben foglalt szabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

17. § (1) A vagyonkezelő köteles:

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

18. § (1) A vagyonkezelői jogot az Áht. és az Ötv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően pályázat útján ellenérték fejében, illetve kijelöléssel lehet megszerezni. A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg.

(2) A pályázat kiírásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról és a pályázat eredményének megállapításáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(4) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez a Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

18/A. §¹² (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló - a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Tulajdonosi joggyakorló, illetve a felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

(4) A vagyonkezelő az ellenőrzés során minden cselekménynél jelen lehet és a megállapításokra észrevételt tehet.

(5) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van.

(6) A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan- nyilvántartási, vagyon-nyilvántartási állapot rendezését vagy más intézkedés megtételét.

(7) A vagyonkezelő ellenőrzésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

19. §¹³ (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben a Képviselő-testület döntésével, közfeladat ellátási szerződés megkötése mellett.

(3) A Képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes használatba adás részletes indoklását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát, stb.), bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.

(4) Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

19/A. §¹⁴ (1) Az önkormányzati vagyon használati jogát közfeladat ellátása céljából, az ehhez szükséges mértékben ingyenesen átengedni csak:

(2) viziközművek tekintetében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (1) bek. alapján, vagyonkezelői jogot létesít; valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (1) és (3) bek., valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (2) és (4) bek. alapján, a vagyonkezelői jogot versenyeztetés nélkül, vagyonkezelési szerződésben, ingyenesen átruházza a Daköv Kft Kft-re. Egyéb esetekben a víziközmű vagyon vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átadásáról a Kt. - minősített többséggel elfogadott határozatával - dönt.

20. § (1) Vagyon tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jognak ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az önkormányzat vagyonkezelője részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségeket képes teljesíteni.

(3) Nem fogadható el olyan vagyontárgy, melynek terhei elérik vagy meghaladják annak értékét. Az önkormányzat kötelező feladatainak vagy a település településfejlesztési koncepciójában meghatározott feladatok ellátása érdekében a Képviselő-testület ettől eltérhet.

21. § (1) Az önkormányzat tényleges és várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a döntésre

(2) Az egyezség megkötéséről az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntési jogkörrel rendelkező minősített többséggel dönt.

22. § A követelésről történő lemondás szabályait a 6/2007 (VI. 18.) sz. rendelet tartalmazza.

23. § E rendelet 13-14. § szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója dönt

24. § Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra biztosított előirányzat terhére történhet, amelyről e rendelet 13-14. § szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.

25. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlan-nyilvántartási, építésügyi, egyéb hatósági vagy bírósági eljárásokban az ügyfél (kérelmező) jogait (így például: építésügyi hatósági, bírósági eljárás kezdeményezése; földhivatali adatváltozás átvezetése, határozat kiegészítése, kijavítása, ügyintézési határidő meghosszabbítása iránti kérelem; hiánypótlás teljesítése; fellebbezés benyújtása; stb.) a polgármester, illetve vagyonkezelési, vagy vagyongazdálkodási szerződés esetén - a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő vagy vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja.

26 § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi beépítetlen ingatlanok bérbeadásáról és a termőföldek haszonbérbe adásáról e rendelet 13-14. § szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldek haszonbérbe adása a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-ára, és a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II.18.) Korm. rendeletre figyelemmel történhet.

26/A. §¹⁶ (1) Társasházi Képviselő-testületében a Bugyi Nagyközség Képviselő-testület dönt a közös tulajdoni rész átruházásáról, megterheléséről, az elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog, gyakorlásáról.

(2) Az (1) bejkezdésben felsorolt tulajdonosi jogok kivételével az Önkormányzatra eső közös tulajdoni résszel kapcsolatos – (1) bekezdésben nem felsorolt- tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

26/B. §¹⁷ (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati jogot alapítani a (2) bekezdés kivételével csak visszterhes szerződés alapján lehet.

(2) Amennyiben valamely szervezet vagy személy az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján az Önkormányzat, mint ellátásért felelős helyett víziközmű-beruházást végez, a beruházás engedélyezéséhez esetlegesen szükséges szolgalmi, vezetékjogi megállapodás a Közgyűlés döntése alapján térítésmentesen köthető. A kedvezményezett nem mentesül a vezetékjog értékét terhelő közterhek megfizetése vagy megtérítése alól.

(3) Más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon az Önkormányzat javára fennálló szolgalmi, egyéb használati joggal, elidegenítési, elidegenítési és terhelési, továbbá a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó egyéb tilalommal vagy az alapján való rendelkezésről a polgármester dönt.

(4) Az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos tevékenységhez a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt. A nyomvonal jellegű építmény építéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásra vonatkozó hatáskört a polgármester gyakorolhatja.

(5) A tulajdonosi jogkörben hozott döntés az egyébként szükséges hatósági engedélyt nem pótolja, beszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

(6) E § alkalmazásában használati jog: telki szolgalom, állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalom és használati jog.

27. § (1) A tulajdonos önkormányzat az önkormányzati intézmény alapító okiratban meghatározott alap- és kiegészítő tevékenysége ellátásának céljából és annak idejére az intézmény ingyenes használatába adja az ehhez szükséges vagyonelemeket.

(2) A tulajdonos önkormányzat megbízza az önkormányzati intézmény vezetőjét, hogy a használatában lévő vagyonelemek tekintetében az alap- és kiegészítő tevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek sérelme nélkül – gondoskodjon az ingatlan, ingatlanrész bérbe, illetve használatba adásáról, legfeljebb 1 év időtartamra, a szerződés meghosszabbításának lehetősége nélkül.

(3) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Képviselő-testület hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal az alap- és kiegészítő tevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek sérelme nélkül - történő ingó vagyon megterheléséről, valamint nettó 1 millió forint könyv szerinti értékhatárt meghaladó ingó vagyon megszerzéséről, elidegenítéséről és hasznosításáról, ingatlan, ingatlanrész kizárólag önköltség számítás alapján, 1 évet meghaladó időtartamra történő bérbe illetve használatba adásáról, valamint megterheléséről.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője az e szakasz alapján meghozott vagyonhasznosítás keretében hozott döntéseiről minden év szeptember 30-áig írásban beszámol a Képviselő-testületnek.

28 § (1) (1) A bérleti díj mértékét minden évben a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A tantermek osztálytalálkozók céljára történő biztosítása nem minősül bérbe adásnak.

29 § Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyak selejtezését 100.000 forint bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, 100. 000 forint és 500 000 forint között a polgármester, 500 000 forint felett a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik.

30. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, valamint a tulajdonába kerülő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

31. § (1) Az önkormányzati portfolió vagyon tekintetében az alábbiak az irányadóak:

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, illetve részvényvagyon, vagy egyéb értékpapír hasznosítására az önkormányzat portfolió vagyonkezelési szerződést is köthet. E szerződéskötés a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése céljából történik.

31/A. § (1) Az Önkormányzat kisebbségi részesedésével működő gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalt ügyekben előterjesztett javaslatról a polgármester dönt.

(2) A társaság legfőbb szervének döntése során az Önkormányzat képviseletében eljáró személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint hozott előzetes döntésnek megfelelően érvényesíti az Önkormányzat tulajdonosi jogait. (3) A polgármester tulajdonosi döntései nem veszélyeztethetik, illetve korlátozhatják az éves költségvetésben tervezett feladatok megvalósítását.

32. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntések közül az alább felsorolt esetekre kötelezően alkalmazandók a jelen rendeletben meghatározott közzétételi szabályok:a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű vagyon(tárgy) értékesítésére, hasznosítására, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adására vonatkozó szerződések.

(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügyletek esetén pedig a vagyon piaci vagy könyvszerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni.

(3) Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(4) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik az Áht. 15/B § (3) bekezdésében felsorolt esetekre.

33. § A döntéseknek, szerződéseknek legalább a következő adatait kötelező közzétenni:

34. § (1) A 23. §-ban foglalt közzétételi kötelezettségnek a szerződés megkötését követő harmincadik napig kell eleget tenni. A közzététel teljesítésének időpontja az a nap, amikor az információ a nyilvánosság számára a következő, (2) bekezdésben előírt információs csatornák mindegyikén először elérhetővé válik.

(2) Az előzőekben meghatározott közzétételt Bugyi Nagyközség Önkormányzat hivatalos honlapján (www.bugyi.hu) való megjelentetéssel kell teljesíteni. A honlapon közzétett információk hozzáférhetőségét a közzétételtől számított legalább öt éven keresztül kötelező biztosítani.

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 5/1994 (XII.20.) ÖK. Számú, valamint annak módosításáról szóló 34/1995.(IX.14.), 40/1995. (X.12.), 43/1995. (X.12.), 12/1997. (IV.14.), 35/1997. (X.13.), 10/2000. (III.13.) és a 16/2000. (IV.17.) sz. és a 17/2005. (VII.18.) 24/2004. (IX.19.) rendelet.

36 § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.