1. § (1) (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Dabas Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2370 Dabas, Szent István tér 1/b.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Dabas Város közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése:” DABASI ÚJSÁG”

(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.dabas.hu

2. § (1) Az Önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladat és hatáskörökön túl önként vállalhatja további feladat és hatáskörök ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feltételek megléte esetén, a törvényben meghatározott módon.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a Polgármester képviseli.

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok, és a Gazdasági Bizottság véleményét ki kell kérni. Ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármester, a Jegyző, a Dabasi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás, Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálata Társulás, Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás látják el.

(6) Dabas Város Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatait az 3. melléklet és az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását pedig az 5. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő testület a 4. mellékletben határozza meg a szerveire átruházott feladat- és hatásköröket.

(2) A társulások által fenntartott intézmények a következők:

4. § (1) A Képviselő-testület létszáma: 12 fő. Tagjai a polgármester, az egyéni választókörzetekben megválasztott 8 képviselő és a kompenzációs listán megválasztott 3 képviselő.

(2) Az önkormányzati képviselők nevét a 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

6. § (1) A települési képviselőt Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és e rendeletben foglalt jogok illetik meg és terhelik az abban megállapított kötelezettségek. A képviselők jogaikat és kötelezettségeiket tekintve egyenlőek.

(2) A települési képviselő tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra és költségtérítésre jogosult.

(3) A tiszteletdíj kifizetésére a következő szabályok vonatkoznak:

(4) A települési képviselők számára – képviselő-testületi tagságuk idejére – az önkormányzat egy darab, azonos műszaki paraméterekkel rendelkező laptop ingyenes használatát biztosítja. A laptopot a képviselő megválasztását követő egy hónapon belül veheti át a következő feltételekkel:

(5) A képviselőnek az alábbi feltételek együttes megléte esetén meg kell téríteni azt a költségét, amely a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefügg, számlával igazolt, szükséges költségnek minősül.

(6) Az önkormányzati képviselőket, a bizottságok elnökeit, tagjait, a jelen rendeletben meghatározott tiszteletdíj, természetbeni juttatás, költségtérítés megválasztásuk időpontjától, megbízatásuk megszűnéséig illeti meg.

(7) A települési képviselő kötelezettségei az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

(8) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az alábbiak szerint határozza meg:

(9) Ha a Képviselő-testületi tag települési képviselő nem tud részt venni a képviselő-testület ülésén, igazolással való hiányzását az ülés előtt minimum 1 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legkésőbb az ülés napján előzetesen köteles bejelenteni a polgármesternél.

(10) Igazolt távollét: külföldi távollét, temetés, házasságkötés, halaszthatatlan családi esemény, betegség és más rendkívüli esemény.

(11) Bizottsági tag igazolással való hiányzását a (9) szerint teheti meg, azzal, hogy a bejelentést az illetékes bizottság elnökénél kell megtenni.

(12) A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. Ennek elmulasztása esetén a polgármester a települési képviselő hozzászólási jogát korlátozhatja.

(13) A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Emberi Erőforrás Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, a képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából. A képviselő vagyonnyilatkozata megtekinthető a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájában, előre egyeztetett időpontban, az illetékes bizottság 1 tagjának jelenlétében.

(14) A képviselő:

(15) Kötelezettségét megszegő önkormányzati képviselő juttatásait a képviselő-testület a polgármester javaslatára legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a szankció újra megállapítható.

7. § (1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártokhoz, társadalmi szervezetekhez, egyesületekhez, egyéb szerveződéshez (továbbiakban párt) tartozó képviselők tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot hozhatnak létre.

(2) Egy bejegyzett párthoz tartozó képviselők csak egy képviselő csoportot alakíthatnak.

(3) Egy képviselő csak egy képviselő csoportnak lehet tagja.

(4) Nem lehet a képviselő csoport tagja a polgármester, az alpolgármester

(5) Területi alapon is alakíthatnak a képviselők képviselői csoportot.

8. § (1) A képviselő csoport megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül írásban be kell jelenteni a polgármesternek.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(3) A képviselő csoport megszűnését, annak vezetője a polgármesternél bejelenti.

(4) Képviselő csoportot legkevesebb 3 képviselő alakíthat.

(5) A már megalakult képviselő csoport elfogadhatja a párthoz nem tartozó képviselők csatlakozását. A képviselő csoportból kizárt képviselőt párthoz nem tartozó képviselőnek kell tekinteni.

(6) A képviselő csoportból kizárt, vagy kilépett képviselő 3 hónapon belül más képviselő csoporthoz nem csatlakozhat.

(7) A képviselő csoport alakításának joga – a feltételek megléte esetén – a független képviselőket is megilleti.

9. § (1) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évenként legalább 10 ülést tart.

(3) Évenként egy alkalommal közmeghallgatást tart a Képviselő-testület. A közmeghallgatás Képviselő-testületi ülésnek minősül.

(4) A Képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó hetén tartja.

10. § (1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, az ott meghatározott határidőben és módon. Az indítványnak tartalmaznia kell a rendkívüli ülés összehívásának indokát

11. § (1) A Képviselő-testület ülése –a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvános. A nyilvános ülésen bármely állampolgár részt vehet. Az ülésteremben csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el. Véleménynyilvánításával a Testület munkáját nem zavarhatja.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja esetében

(3) A Mötv. 46. § (2) bekezdés a-b) pontja szerinti ügyekben a zárt ülés elrendeléséről nem kell szavazni és nem kell határozatot hozni. A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a Képviselő-testület minősített többsége határoz.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak az tekinthet be,

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvében szereplő közérdekű, és közérdekből nyilvános adatoknak megismerhetőségét a jegyző a helyi média útján biztosítja.

12. § (1) A Képviselő-testület adott évi rendes ülésének számát és időpontját a Képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, amit a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a ciklus programot figyelembe véve – állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza:

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és látja el az ülés elnökének teendőit.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármesterek egyike látja el az ülés elnökének teendőit. A helyettesítés sorrendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha az Mötv. 49. § (1) bekezdésben megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület Gazdasági Bizottságának elnöke látja el az ülés elnökének teendőit. Ha a Gazdasági Bizottság elnöki tisztsége betöltetlen, a korelnök látja el az ülés elnökének teendőit.

(5) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának, az ülés összehívójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(6) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. A meghívás kézbesítése elektronikus levelezéssel történik. A meghívóval együtt kell kikézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

(7) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak

(8) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

(9) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponttal kapcsolatban: a jegyzőt, az országgyűlési képviselőt, a GYIÖK polgármesterét.

(10) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog:

(11) A Polgármesteri Hivatal illetékes köztisztviselőjének a Képviselő-testületi ülésen való részvételéről a jegyző gondoskodik az ügyrendben foglaltak szerint.

14. § (1) A polgármester a választást követően az alakuló ülésig a Képviselő-testület tagjaival történő egyeztetés alapján alakítja ki az ülésrendet.

(2) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és a Képviselő-testület ülésének más résztvevői a részükre kijelölt helyről szólalhatnak fel.

(3) A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és a települési képviselők az ülésteremben kijelölt állandó helyükről szólalnak fel.

(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző által javasolt

(2) Az előterjesztéseket írásban kell előterjeszteni. Az (1) bekezdés d) pontja esetében a szóbeli előterjesztési is elfogadható. Halaszthatatlan esetben az elnök engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozattervezetek ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Az előterjesztések szövegének az alábbi formai követelményeknek kell megfelelniük:

16. § (1) Az önkormányzatnál, olyan személy nem vehet részt döntés előkészítésében és meghozatalában, vagy olyan tevékenység ellenőrzésében, amelyben az ügyfél, vagy a kedvezményezett személy

(2) Az önkormányzatnál kinevezett köztisztviselők, az önkormányzati képviselők, testületi bizottság nem képviselő tagjára vonatkozó törvényi összeférhetetlenségi okok feltárásáról, az azzal kapcsolatos nyilatkozat megtételéről szóló szabályok:

(3) Az eljárás részletes szabályait az Mötv. 37. §-ának rendelkezései tartalmazzák. Az összeférhetetlenség, méltatlanság kimondása a képviselői megbízatás megszűnését is jelenti.

(4) Az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozati ügyekben való döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre (Mötv. 42. § 12. pont), illetve ezen ügyekben zárt ülésen (Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pont), minősített többséggel dönt a képviselő-testület (Mötv. 50. §).

(5) Az összeférhetetlen helyzet kialakulását elsősorban magának a képviselőnek kell elkerülnie, illetve fennállása esetén megszüntetnie.

(6) Amennyiben a jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának az Emberi Erőforrás Bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni. Amennyiben a képviselő az összeférhetetlenség felszámolására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára - az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján – a képviselőtestület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselőtestület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.

(7) Az ismételt (esetlegesen rosszindulatú) kezdeményezések kiszűrését szolgálja, hogy amennyiben azok új tényt vagy körülményt nem tartalmaznak, akkor a bizottság – de nem a polgármester – külön vizsgálat nélkül lezárhatja az ügyet. Ekkor a képviselő-testület elé már újból nem kerül az ügy, és testületi határozathozatalra sem kerül sor.

(8) A Hivatalban alkalmazott köztisztviselők összeférhetetlenségi eseteit a közszolgálati szabályzat tartalmazza.

17. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

18. § (1) Ha a Mötv. 47. § (1) bekezdésben megjelölt létszámú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(2) Ismételt határozatképtelenség esetén az elnök a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így megtartásra kerülő rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

(3) Amennyiben a Testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, vagy két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan döntést igénylő esetben – ide nem értve a Testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket – a polgármester az alábbi ügyekben dönthet:

(4) A polgármesternek a (4) bekezdés alapján tett intézkedéséről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

19. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének (ülésnapjának) napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül dönt.

20. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) Az ülés elnöke a napirendet – a meghívó és a napirendi előterjesztések kézbesítését követően – kiegészítheti, ennek felvételéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

21. § (1) Az előterjesztések alapján napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban beterjeszteni.

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjesztő nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, valamint az önálló indítványt előterjesztő saját kezű aláírását.

22. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (nem önálló indítványok):

(2) Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lenni. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.

23. § (1) A rendeleti javaslathoz és határozati javaslathoz a polgármester, alpolgármesterek, bizottságok, települési képviselők, jegyző, nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületei az ülés kezdete előtt legalább 1 nappal módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Az előterjesztő a javaslatát, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a Képviselő-testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(3) Ha a települési képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a kijelölt bizottságnak kiadhatja. A kijelölt bizottság elnökének javaslatára a Képviselő-testület az újabb véleményezéstől eltekinthet.

24. § (1) A Képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz, az ezekhez benyújtott módosító javaslatokhoz is értékelő ajánlást nyújthat be a Képviselő-testületnek.

(2) Az ajánlásnak tartalmazni kell a kisebbségi véleményt is, külön kérés esetén.

25. § (1) A felszólalások típusai:

(2) A felszólalásokra kézfelemeléssel lehet jelentkezni az elnöknél, aki a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

26. § (1) Bármelyik települési képviselő az elnöktől az ülés megnyitása előtt legalább l nappal, írásban, a felszólalás szövegét mellékelve maximum 5 perces időtartamú napirend előtti felszólalásra kérhet engedélyt.

(2) Ha az elnök az engedély megadását megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

27. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik települési képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselő csoportonként egy fő részéről legfeljebb két perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

28. § (1) A napirendet a polgármester, jegyző vagy bizottság elnöke terjeszti elő. Az előterjesztést az előadó szóban új információkkal egészítheti ki.

(2) Az ülésnap során egy képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 5 percnél, a második 2 percnél hosszabb nem lehet. Az idő túllépése miatt az elnök a szót megvonhatja.

(3) A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.

(4) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendek során legfeljebb egy esetben és 3 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(5) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg oly módon, hogy a képviselő csoportok lehetőleg váltakozva kapjanak szót.

(6) Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik települési képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.

29. § Az előterjesztő vagy a kijelölt bizottság elnöke a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat.

30. § A tárgytól eltérni csak a Képviselő-testületnek – az elnök indítványára vita nélküli – egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.

31. § (1) Azt a felszólalót, aki - a 31. § szerinti esetet kivéve - eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

32. § (1) Azon meghívottak, akiket csak valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.

(2) Az ülés elnöke a hallgatóság soraiba tartozó személynek is adhat szót. A hallgatóság soraiba tartozó személy azonban csak véleményét, javaslatát mondhatja el, a napirend vitájában nem vehet részt, viszontválasz joga nem illeti meg.

33. § Az elnök, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

34. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az elnök, bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb ½ óra lehet. Ezzel a jogával minden képviselőcsoport ülésnaponként egy alkalommal élhet.

35. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárást. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

36. § (1) Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kijelentést használ, illetőleg, ha egyébként a Szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) Az elnök vonatkozásában a Képviselő-testület Emberi Erőforrás Bizottságának elnöke jár el.

(3) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – a Szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) Az elnök javaslatot tesz arra, hogy a Képviselő-testület a képviselőt

(5) Az 37. § (4) bekezdés szerinti javaslatokról a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

37. § Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot rendre utasítja, további rendzavarás esetén felszólíthatja az ülésterem elhagyására.

38. § (1) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket: az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.

(2) Tartós rendzavarás, tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az elnök az ülést berekeszti, a képviselők egyszerű többségi határozatával a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy 8 napon belülre rendkívüli ülést hív össze.

39. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző, amennyiben szükséges – törvényességi kérdésben – észrevételt tesz.

(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az egész határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.

40. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik települési képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni. A döntéshozatalból való kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

(5) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirendnél egy képviselő csoport vagy 3 települési képviselő írásban javasolhatja. A Képviselő-testület e javaslatok tárgyában felszólalás és vita nélkül határoz.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a települési képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki, jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

41. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat.

(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben és urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál a Képviselő-testület által választott 3 tagú Szavazatszámláló Bizottság jár el.

(5) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

42. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(2) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Szavazatszámláló Bizottság elnöke írja alá.

(3) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

43. § (1) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezetnek a települési képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

44. § A jegyző által elkészített rendelet-tervezetet a benyújtástól számított legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni.

45. § (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(2) Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

46. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról, felülvizsgálatáról, a módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéssel, és az Önkormányzat hivatalos honlapján ki kell hirdetni.

47. § (1) Az önkormányzati rendelet megjelölésének az alábbiakat kell tartalmaznia:

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásról.

48. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

(5) A jegyző gondoskodik a normatív tartalmú határozatok közzétételéről. Nem tehetők közzé a zárt ülésen hozott határozatok. A közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok közzétételét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

49. § (1) A képviselő-testület nyílt üléséről részben kép-és hangfelvétel, zárt üléséről a Polgármesteri Hivatal által készített hangfelvétel készül, ami alapján a jegyzőkönyvet el kell elkészíteni. A hangfelvételről másolat nem készíthető.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezik:

(4) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét, a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(5) A választópolgárok a Képviselő-testület előterjesztéseibe és nyilvános üléseinek a jegyzőkönyveibe a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt irodájában – a testületi referensnél - ügyfélfogadási időben betekinthetnek, illetve másolatot is kérhetnek. Nem lehet betekinteni az előterjesztések tervezetébe és a személyes adatot tartalmazó előterjesztésbe.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe való betekintés biztosítására vonatkozóan a 13. § (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) A képviselő-testület oldalszámozással ellátott jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

50. § (1) Dabas Városban helyi népszavazást a választópolgárok 25%-a kezdeményezheti.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester hívja meg tanácskozási joggal az aláírást gyűjtők képviselőjét (képviselőit).

51. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek közvetlen tájékoztatására, illetve a lakosság bevonására a legfontosabb döntések előkészítése érdekében.

(2) Közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, egyes képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről napirendi pontjairól a városháza hirdetőtábláján, a sajtó és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Közmeghallgatásra megfelelően alkalmazni kell a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat.

52. § (1) A Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából városrészi gyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről a városháza hirdetőtábláján, a helyi média, honlap útján kell a lakosságot tájékoztatni, legalább 8 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vagy a polgármester által kijelölt alpolgármester vezeti. Az ülés vezetésébe bekapcsolódhat az adott városrész képviselője is. A gyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt., a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselőt.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

53. § (1) A közvetlenül megválasztott Polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A Képviselő-testület Gazdasági Bizottság elnöke a polgármester tekintetében átruházott hatáskörben ellátja:

54. § (1) A polgármester a Képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai, különösen:

(2) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be a Képviselő-testület Emberi Erőforrás Bizottsága elnökénél. A döntés ismételt megtárgyalására vonatkozó kezdeményezést a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül köteles megtárgyalni és dönteni abban. A polgármester kifogása a meghozott döntés végrehajtására halasztó hatályú.

55. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, tagjai munkájának segítésére kettő főállású és egy társadalmi megbízatású jogviszonyban álló alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megválasztása és megbízatásának visszavonása tekintetében a titkos szavazást 42. § és 43. § szerint kell lebonyolítani.

(3) A megválasztott alpolgármester (alpolgármesterek) tevékenységi területét, munkafeladatát a polgármester határozza meg.

(4) A helyettesítési kötelezettség akkor keletkezik, ha a polgármester a hivataltól távol van.

(5) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

56. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra- a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező hivatali köztisztviselő látja el.

57. § (1) A jegyző:

(2) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

58. § (1) A Képviselő-testület hivatala: Dabasi Polgármesteri Hivatal (Polgármesteri Hivatal)

(2) A Polgármester Hivatal székhelye: 2370 Dabas, Szent István tér 1/b.

59. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére állandó-, vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését és tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és az e szabályzatban foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

(4) A bizottságok munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkaterv állhat két félévre tagolódó munkatervből is. A bizottságok által elfogadott munkaterveket a polgármester tájékoztatásul a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A bizottságok által megalkotott és jóváhagyott munkatervek a Képviselő-testület éves meghatározott munkafeladatához, munkatervéhez kapcsolódnak.

(6) A testület ideiglenes jelleggel szakmai tanácsadó szervként albizottságot alapíthat. Vezetője csak képviselő lehet.

(7) A bizottság a következő feladatokat látja el:

60. § (1) A bizottságba indokolt beválasztani:

(2) Egy települési képviselő legfeljebb 3 állandó bizottságnak lehet tagja.

(3) Egy települési képviselő legfeljebb 1 állandó bizottságnak lehet elnöke.

(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet

(5) Tagjai közül alelnököt választ.

(6) A Bizottság nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §. (3) bekezdés e) pontja alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek, a vagyonnyilatkozatokat az Emberi Erőforrás Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

61. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottságot az alelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

62. § (1) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára az 50. §. (2) bekezdésében meghatározott, képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság által hozott önkormányzati döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(3) A bizottság a tevékenységéről évente beszámol a Képviselő-testületnek. A bizottsági beszámoló egységes szempontjait a jegyző határozza meg.

63. § (1) A Képviselő-testület 3 állandó bizottságot hoz lére. Feladatkörét az 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A rendelet-tervezeteket és a határozati javaslatokat a feladatkör vagy tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi. Az összes állandó bizottság állásfoglalása szükséges:

(3) Az önkormányzati gazdasági programmal, a költségvetéssel, a településfejlesztési koncepcióval kapcsolatos állásfoglalásukat a bizottságok összevont ülésen is megtárgyalhatják, melyet a Gazdasági Bizottság elnöke vezet.

64. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

65. § (1) A bizottsági döntéshozatalra a Mötv. 60. § rendelkezése az irányadó.

(2) A bizottságok működésének költségeiről a költségvetésben elkülönítve kell gondoskodni.

(3) A Bizottság elnökének, tagjának kizárására az Mötv. 60. §-a az irányadó. Ha bizottság elnöke, tagja a bizottság által tárgyalt ügyben elfogultságot jelent be, a vitában, döntéshozatalban nem vehet részt.

(4) A személyes érintettségre vonatkozóan a 6. § (12) bekezdésében meghatározott, képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

(5) A bizottság működésének további, jogszabályban nem szabályozott részletes szabályait maga határozza meg

66. § A társulásokra átruházott feladat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

67. § A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára az Mötv-nek megfelelő gazdasági programot fogad el a Polgármester előterjesztésére.

68. § Az önkormányzat vagyonára vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg, mely tartalmazza az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét.

69. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést minden bizottság megtárgyalja és véleményezi, s az intézményekkel való érdekegyeztetést a jegyző lefolytatja.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a 70. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadóak.

70. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája végzi:Különösen:

(2) Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a Képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt alapfeladatainak sérelme nélkül felhasználhatja dologi kiadásokra.

(3) Az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat gazdálkodó szervei, alapítványai, közalapítványai adatait a 7. melléklet tartalmazza.

71. § A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

72. § (1) A képviselő-testület a Sári Szlovák Önkormányzattal, és Dabas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatával, Pest megyei területi nemzetiségi önkormányzatokkal és az országos nemzetiségi önkormányzatokkal szorosan együttműködik.

(2) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó azon ügyekben, ahol jogszabály a nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, az erre vonatkozó döntés tervezetét a polgármester a döntés meghozatala előtt legalább 30 nappal korábban megküldi a nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi egyesület részére. A nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület véleményét a polgármesterhez kell eljuttatni a képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal.

(3) Amennyiben jogszabály a nemzetiségi kollektív nyelvhasználattal, oktatással, neveléssel, hagyományápolással és kultúrával, a helyi nemzetiségi sajtóval, az esélyegyenlősséggel, társadalmi felzárkóztatással és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi önkormányzatok részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a vonatkozó jogszabályokban foglalt határidők vonatkoznak.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a polgármesternek küldhetik meg a helyi nemzetiséget érintő javaslataikat, kezdeményezéseiket, melyeket a polgármester terjeszt elő a soron következő képviselő- testületi ülésére.

(5) Ha a nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, az erre irányuló kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül érdemi döntést hozni.

(6) A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembevétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében -egyes feladatellátáshoz- pénzügyi támogatást biztosít.

(7) A helyi önkormányzat támogatja a településen működő hagyományőrző együttesek, klubok, civil szervezetek működését.

(8) A helyi önkormányzat segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.

(9) A polgármester együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal, referensek útján tájékoztatja az elnököket az Önkormányzat munkájáról, ezen belül különösen a helyi nemzetiséget érintő kérdésekről.

(10) Önkormányzat jegyzője önkormányzati megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, valamint részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(11) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megkötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségiek jogairól szóló törvény által előírt helyiséghasználatra és működési, feladat ellátási feltételeket. A megállapodást a 8. melléklet tartalmaz.

74. § Ez a rendelet 2023. május 1-én lép hatályba.