Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2007. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a magánszemélyek kommunális adójáról
Hatályos: 2026. 01. 01
Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2007. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a magánszemélyek kommunális adójáról
2026.01.01.
(1) A kommunális adó az önkormányzat saját bevételi forrásának kiegészítésére szolgál.
(2) A rendelet hatálya kiterjed Inárcs község közigazgatási területére.
(3) A beszedett adó összegéről az önkormányzat évente köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén:
a) a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény),
b) építési tilalommal nem terhelt beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek),
c) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga.
(1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján a 2. §-ban megjelölt építmény vagy telek tulajdonosa, továbbá aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik (a továbbiakban: adózó).
(2) Az adó alanya a külföldi magánszemély is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(3) Ha az építményt vagy földrészletet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja az adózó.
(4) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
(5) A lakásbérlőket a bérleti jog arányában terheli az adófizetési kötelezettség.
1(6) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak
Adókötelezettség keletkezése
(1) 2 a)Építmény esetén az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy a nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
b) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
c) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
(2) a) Telek esetén az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.
b) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen az alapterület módosulását, a telek átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.
Adókötelezettség megszűnése
(1) Az adókötelezettség megszűnik:
a) Az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmény az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
b) Építési tilalom kihirdetése esetén a kihirdetés évének utolsó napján, az első félévben történt kihirdetés esetén a félév utolsó napján.
c) Lakásbérleti jog esetén a jogviszony megszűnése évének utolsó napján, az első félévben történt megszűnés esetén a félév utolsó napján.
(1) Adómentes
a) az építési tilalom alatt álló telek, a tilalom hatálya alatt,
b) az önálló beépítésre nem alkalmas terület, amennyiben az nem rendelkezik érvényes beépítési előírásokkal,
c) 4 kérelmére 100% kommunális adókedvezmény illeti meg azt a magánszemélyt, aki a 65. életévét a tárgyi adóévet megelőzően betöltötte, és az ingatlanban életvitelszerűen a lakcímnyilvántartás alapján egyedül él,
d) 5 a 65. életévüket betöltött házaspár, ha az ingatlan kizárólagos használói és az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg a tárgyévi minimálbér összegét,
e) 6 az a személy, aki, vagy akinek eltartottja legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett,
f) 7 az az adóalany, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
g) 8 a látási fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
h) 9 az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum alatt van,
(2) 10 Mentesül a magánszemélyek kommunális adójának megfizetése alól az a személy, aki az Inárcs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályiról szóló
2/2023 (I.26.) önkormányzati rendelete alapján a következő ellátások valamelyikében részesül:
(2a) 11
(2b) 12
(3) A mentességek egy adózó esetében csak egy adótárgyra vonatkozóan adhatók
Az adó mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 15.000 Ft/év14
Az adó megfizetése, bejelentése és az adóbevallás határideje
(1) 15 Az adózó adókötelezettségét 2008. január 1-jétől köteles bejelenteni és adóbevallást adni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
(2) Az adózó az adókötelezettségében történt változásról (keletkezés, megszűnés) a változást követő 15 napon belül köteles adóbevallást tenni.
(3) 16 Az adózó adófizetési kötelezettségét minden év március 15-ig és szeptember 15-ig teljesítheti késedelmi pótlék mentesen
(1) Az adóhatóság az adózó kérelmére méltányosság címén az adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha annak részbeni vagy teljes megfizetése az adózó és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója létfenntartását súlyosan veszélyezteti.
(2) Az adóhatóság az adózó kérelmére méltányosság címén a bírság, vagy a pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha annak részbeni vagy teljes megfizetése az adózó és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója létfenntartását súlyosan veszélyezteti.
(1) E rendelet alkalmazásában:
1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed;
2. külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit;
3. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;
4. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;
5. lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel;
6. belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket;
7. építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom.
(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.