Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 02. 17- 2023. 02. 17Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Inárcs Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(3) Az Önkormányzat székhelye: 2365 Inárcs, Rákóczi út. 4.
(4) Az Önkormányzat működési területe: Inárcs nagyközség közigazgatási területe
(5) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosítója: 730381
(6) Az Önkormányzat adószáma: 15730387-2-13
(7) Az Önkormányzat bankszámlaszáma: 64400099-30106618-71100017
(8) Az Önkormányzat honlapjának címe: www.inarcs.hu
(9) Az Önkormányzat e-mail-címe: titkarsag@inarcs.hu
(10) Inárcs Nagyközségi Önkormányzat szervezeti felépítését a 1. számú melléklet tartalmazza.
(11) A Képviselő-testület tagja a polgármester és a települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét, elérhetőségét az 2. számú melléklet tartalmazza.
2. § (1) Az Önkormányzat közfeladatainak, szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat intézményeinek jegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat időszakos lapjának elnevezése: Inárcsi Hírmondó. A lapra vonatkozó adatokat a rendelet 5. számú mellékletet tartalmazza.
3. § (1) A Képviselő-testület hivatalának neve: Inárcsi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2365 Inárcs, Rákóczi út 4.
(3) A Polgármesteri Hivatal törzsszáma: 391162
(4) A Polgármesteri Hivatal adószáma: 15391164-2-13
(5) A Polgármesteri Hivatal bankszámlaszáma: 64400099-30106617-71100018
(6) A Polgármesteri Hivatal e-mail-címe: jegyzo@inarcs.hu
4. § Az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön rendeletek rendelkeznek.
5. § Az Önkormányzat önállóan – szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve, a civil szférát bevonva – intézi a nagyközség közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
6. § (1) Az Önkormányzat a hatáskörébe utalt hatósági ügyek intézése során - a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt – csak abban az esetben alkalmazza az elektronikus ügyintézést, amennyiben azt magasabb szintű jogszabály kötelező jelleggel előírja.
(2) Az állampolgárok közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elektronikus tájékoztatását az Önkormányzat a község internetes honlapján biztosítja.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. § Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
8. § (1) A Képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41. §-ában foglaltak szerint látja el.
(2) Az Önkormányzat és szerveinek kötelező feladat- és hatásköreit a vonatkozó jogszabályok állapítják meg.
9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,
b) a helyi közügyek megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) a hitelfelvétel,
d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
10. § (1) Az Önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.
(2) Az önkéntes feladatok vállalása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladatok ellátását, és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
(3) Az Önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot az Mötv. 10. §-ában meghatározott módon vállalhat.
11. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik:
a) a Dabasi Járás önkormányzataival,
b) a Dabas Járási Hivatallal,
c) az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulással,
d) a Társult Önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálataival,
e) Pest Vármegye Önkormányzatával,
f) NHSZ -OKÖT Nonprofit Kft.-vel,
g) Dél-Pest Megyei Vízi közmű Szolgáltató Zrt-vel
h) Ócsa és Társai Nonprofit Kft,
i) a helyi civil szervezetekkel, egyházakkal,
j) a Dabasi Rendőrkapitánysággal.
(2) Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről tájékoztatni a Képviselő-testületet.
12. § (1) A Képviselő-testület hatásköre átruházásának lehetőségét és az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4) és (5) bekezdése tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ában meghatározott feladatok
(3) A bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése, A Képviselő-testület ülései
13. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Az ülés jellege lehet nyilvános vagy zárt.
(3) A Képviselő-testületnek évente legalább 10 alkalommal kell rendes ülést tartania.
14. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseinek napját, kezdési időpontját az éves munkatervek tartalmazzák, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívandó üléseket
(2) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(3) A munkatervben meg kell határozni:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható napirendjét,
c) az előkészítésben részt vevő személyeket, napirendek előadóit, amennyiben azok nem a polgármester, a jegyző vagy a gazdasági vezető.
15. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:
a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,
b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.
A képviselő-testületi ülések összehívása
16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Integrált Hatáskörű Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet, és vezeti a Képviselő-testület ülését.
(3) A Képviselő-testület ülését – főszabályként – az Önkormányzat székhelyére (Inárcs, Rákóczi út 4.) kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
(5) A nyilvános ülések rögzítésére minden résztvevő engedély kérése nélkül jogosult.
17. § A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
18. § (1) A Képviselő-testület üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2) A Képviselő-testület az ülés kezdetén egyszerű szótöbbséggel járul hozzá a rendkívüli ülés megtartásához.
Alakuló ülés
19. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak:
a) ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, a megbízólevelek átadása,
b) tájékoztató a polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról,
c) javaslat a polgármester illetményének megállapítására,
d) javaslat az alpolgármester megválasztására és illetménye megállapítására,
e) javaslat a Képviselő-testület bizottságai nevének és létszámának a meghatározására, a bizottságok tagjainak és elnökeinek a megválasztására, s ezeket követően a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló helyi rendelet módosítására.
Rendes ülés
20. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(4) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni
(5) Amennyiben a képviselő-testületi ülést megelőzően, azonban a meghívó és előterjesztések megküldését követően derül ki, hogy halaszthatatlan ügyben kellene a Képviselő-testületnek döntenie, a Képviselő-testület hozzájárul, hogy a Polgármester az általa sürgősnek ítélt témát az ülésen előterjessze.
(6) A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról - elsősorban elektronikus levél útján, valamint helyi kézbesítő útján.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
d) a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak,
e) az Önkormányzat intézményei vezetőinek,
f) a napirendi pontok érintettjeinek, illetve
g) azoknak, akiket a fentieken túl a polgármester (vagy az ülés összehívója) a meghívón megjelöl.
Rendkívüli ülés
21. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására, a rendkívüli ülések esetében a meghívót és a hozzá tartozó előterjesztéseket az ülés napját megelőzően 3 napon belül, de legalább 24 órával előbb
a) elektronikus úton,
b) helyi kézbesítő útján kell kézbesíteni.
c) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni a 20. § (4) bekezdés szerinti határidőtől.
22. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:
a) az Önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
23. § (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira,
b) a meghívó honlapon történő közzététele (www.inarcs.hu).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
A Képviselő-testület ülésének vezetése
24. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként:
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelezőek az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.
25. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
26. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.
(2) Ha a Képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.
(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
27. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
28. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A napirendi javaslattal kapcsolatos vitában a felszólalók legfeljebb 3 perc időtartamban fejthetik ki a véleményüket.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely testületi tag tehet javaslatot. A polgármester felszólíthatja a javaslattevőt az indoklásra. Amennyiben az indítványozó és a halasztást előterjesztő személye eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni véleménye rövid kifejtésére. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(5) A Képviselő-testület szavazással dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(6) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
29. § (1) A Képviselő-testület ülésére – főszabályként – írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(3) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(4) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
30. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az Önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelettervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó rendelet-tervezeteket a Pénzügyi és gazdasági Bizottság véleményével együtt kell beterjeszteni.
31. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
32. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
33. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeletjavaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
34. § (1) A határozati javaslat az írásos, vagy a szóbeli előterjesztésben – vagy a polgármester által a vita összefoglalása után – megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél:
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendeletjavaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
35. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
36. § A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
37. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 fő képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
A képviselő testület döntései
38. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) a jegyzőkönyvvezető, hitelesítők elfogadásáról,
c) az ügyrendi kérdésekről,
d) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) Rendeletalkotás esetén a Képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
39. § (1) A Képviselő-testület a 38. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit:
(2) nyílt szavazással, ezen belül:
a) nem név szerinti nyílt szavazással,
b) név szerinti nyílt szavazással,
c) titkos szavazással hozza.
(3) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester – vagy az ülés más levezetője – az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(4) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(5) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(6) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
40. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) Titkos szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős szavazatszámláló bizottság gondoskodik.
(4) A titkos szavazás külön helyiségben történik. A képviselők borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével szavaznak. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
41. § Az ülés vezetője a megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a Képviselő-testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
42. § (1) A Képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik:
(2) Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének .../... (sorszám/évszám) …(hónap) … (nap) Határozata.
43. § A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
44. § (1) A Képviselő-testület elfogadott rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik:
(2) Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének …/… (sorszám/évszám),a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete ... ról/ről (a tárgy megjelölése).
45. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 1 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a Képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
46. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1 hónapra 50%-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.
47. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 29. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 1 hónapra 50%-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A Képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.
48. § A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül tájékoztatást kell adni a két ülés között elvégzett fontosabb feladatokról, tevékenységekről, eseményekről. A tájékoztatást nyújthatja az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
49. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy, ha az ülés – annak levezetése közben – határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja
A Képviselő-testület tanácskozásának rendje
50. § (1) Az elnök az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendekre – a megfelelő indoklás mellett – a képviselők módosító javaslatokat tehetnek. A napirendek elfogadásáról a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.
(2) A napirendek összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy adott napirendi pontot, amelyben a Képviselő-testület részéről döntés született, a körülmények lényeges változása nélkül nem lehet egy éven belül ismét napirendre tűzni.
(3) Minden napirend első napirendi pontja – elsődlegesen – az ülésen részt vevő vendégek meghallgatása és az őket érintő napirendi pontok megtárgyalása.
(4) Sürgősségi indítványt bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint az Önkormányzat intézményének vezetője terjeszthet elő. Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, a Képviselő-testületnek arról is kell döntenie, hogy az ügyet magához vonja-e.
(5) A sürgősségi kérdésben a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.
(6) A sürgősség elfogadása esetén a Képviselő-testület az indítványt első napirendi pontként tárgyalja. A sürgősségi indítvány elvetése esetén az ügyet a Képviselő-testület meghatározott időpontban egyszerű napirendi pontként tárgyalja.
(7) Ügyrendi kérdésben a szót kérő képviselőnek soron kívül szót kell adni.
51. § (1) Az elnök minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja az egyes napirendek összevont tárgyalását. Erre más képviselő is javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni.
(3) A nyilvánosság a részvétel lehetőségét jelenti, de azt nem foglalja magába, hogy a vitába is bekapcsolódjanak, hozzászóljanak, és főleg, hogy a szavazásban részt vegyenek.
(4) A Képviselő-testület alkalmanként, vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy igény esetén megadja-e az ülésen megjelent érdeklődőknek a hozzászólási jogot, amennyiben feltételezhető, hogy a jelen lévő érdeklődőnek releváns szakmai ismeretei, egyéb tájékoztatása új tényeket ismertetne meg a Képviselő-testülettel.
(5) A hozzászólások sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezési sorrendet – az elnök határozza meg.
(6) A hozzászólások időtartamát a Képviselő-testület szükség szerint korlátozhatja. E kérdésben a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.
52. § (1) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, illetve a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása. Amennyiben a hozzászóló az elnök, őt a fentiekre a Integrált Hatáskörű Bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a korelnök figyelmezteti.
(2) A tárgyra térésre történő második felszólalást követően az elnök megvonja a szót. Akitől a szót megvonják, az adott ügyben nem szólalhat fel újra, azonban bármely vitában a 3 perces szókérés, valamint az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül.
(3) Az elnök a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára legfeljebb 15 perces tárgyalási szünetet rendelhet el.
(4) A vita lezárása után 3 perces személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.
(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.
(7) A hozzászólásokat követően az elnök összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Intézkedik az egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(8) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat.
A jegyzőkönyv
53. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
54. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f)–m) pontjában foglaltakat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a Képviselő-testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendeletszöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, melyet a jegyző kezel (irattári példány).
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján:
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
55. § (1) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a Polgármester és a Jegyző írja alá.
(2) A jegyzőkönyvet a Jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles megküldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak.
(3) A Jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a jegyzőkönyv az ülést követő 15 napon belül az Önkormányzat Hivatalos honlapján közzétételre kerüljön.
56. § (1) A Képviselő-testület – az e rendelet 26. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet – ha megválasztásra kerültek – a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetve, elkülönítve kell tárolni.
A KÖZMEGHALLGATÁS, A HELYI FÓRUM
57. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
58. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A Képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(3) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a Képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(4) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(5) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
59. § (1) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
(3) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel Lakossági Fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.
(4) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a Képviselő-testület által felkért – a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező – személy jogosult.
(5) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(6) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
60. § (1) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület ülésén azon önszerveződő közösségek képviselőit, akik a napirend témájához kapcsolódóan az ülésre a polgármestertől személyre szóló meghívót kapnak.
(2) Inárcs Nagyközség helyi civil szervezeteinek megnevezését a 7. számú melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
61. § A települési képviselő megbízatásának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 28-31. §-ai, a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 32. §-a rögzíti.
62. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles:
a) tájékoztatni a választópolgárokat a Képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni,
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) bejelenteni, ha valamely ügyben személyesen érintett,
g) vagyonnyilatkozatát a törvényben meghatározott határideig benyújtani.
(2) A Képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(3) Az Mötv. 39. §-a alapján – az Mötv. 2. mellékletében foglaltak szerint – a Képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
(4) A képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó egyes szabályokat az 8. melléklet határozza meg.
63. § (1) A települési képviselők járandóságairól a Képviselő-testület az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv.-ben, illetve az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját a Képviselő-testület határozattal 1 hónap időtartamra 50%-os mértékben csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
(5) A képviselő-testületi ülésről egyszeri igazolatlan hiányzás esetén csak az adott hónapra járó tiszteletdíj 50%-a fizethető ki a képviselőnek. Amennyiben az adott hónapban egy másik testületi ülésről is igazolatlanul hiányzik a képviselő, úgy abban a hónapban nem részesülhet tiszteletdíjban.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI, AZOK JOGÁLLÁSA, FELADATAI
64. § A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a Polgármesteri Hivatal,
e) az Önkormányzat társulásai.
A polgármester és az alpolgármester
65. § (1) A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül megválasztott önkormányzati tisztségviselő, megbízatását főállásban tölti be.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésének szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.
66. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén – a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül – írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
67. § (1) A polgármesternek az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
68. § (1) A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását ruházza át a polgármesterre:
a) az éves tervben szereplő feladatok végrehajtása során – a tervben meghatározott mértékig, a hatályos szabályzatoknak megfelelően, – kötelezettséget vállalhat, szerződést írhat alá,
b) az éves tervben nem szereplő rendkívüli feladatok megoldására kötelezettséget vállalhat esetenként 2.000.000 Ft-os összeghatárig – amennyiben az összeg az Önkormányzat éves költségvetésének általános tartaléka terhére rendelkezésre áll,
c) a Képviselő-testület szociális feladatai közül dönt az újszülöttek támogatásáról, a nyugdíjaskorúak szilárdhulladék-szállítási kedvezményéről, a temetési segélyről, a köztemetésről, valamint dönthet rendkívüli települési támogatási, eseti települési létfenntartási támogatás, valamint házi segítségnyújtás díjának részbeni átvállalásáról.
d) az Önkormányzat tulajdonában lévő, értékesítésre kijelölt, illetve az Önkormányzat részére megvásárolni szándékolt ingatlanok esetén az Önkormányzat nevében az értékesítés, illetve vásárlás tárgyában szerződést köt,
e) nyilatkozik minden olyan útügyi és vízügyi hatósági eljárásban, amely az Önkormányzat tulajdonát érinti, – a nyilatkozat elidegenítésre nem vonatkozhat,
f) dönt a jelzáloggal biztosított követelésnek másik helybeli ingatlanra történő átterhelhetőségéről,
g) dönt az önkormányzati támogatás erejéig bejegyzett zálogjog törléséről,
h) dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásában, ha az az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű távközlési építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez szükséges, amennyiben ahhoz építési engedély kell,
i) dönt a 2 millió Ft alatti ingóság elidegenítéséről,
j) dönt a közmű-hozzájárulási díj részletfizetésének engedélyezéséről,
k) dönt a közfoglalkoztatással kapcsolatos szerződésekben,
l) ellátja a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket,
m) eljár az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos földhivatali ügyekben,
n) az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vonatkozásában megköti a bérleti szerződéseket,
o) különböző beszerzésekhez, kivitelezésekhez árajánlatot, értékbecslést kér, megrendelőt bocsát ki,
p) lefolytatja a nagyközség működésével kapcsolatos tárgyalásokat,
q) gyakorolja az Önkormányzat vagyonáról szóló helyi rendeletben meghatározott hatásköröket,
r) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
s) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.
(2) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
(3) ) A polgármester dönthet a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha a veszély elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
69. § (1) A Képviselő-testület tagjaiból választott egy fő alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.
(2) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:
a) a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel,
b) a képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése,
c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében,
d) közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében,
e) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolja.
A Képviselő-testület bizottságai
70. § A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
71. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
b) Integrált Hatáskörű Bizottság,
c) Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnökét és tagjait a Képviselő-testület határozattal választja meg. A bizottsági elnökök és tagok nevét a 9. melléklet tartalmazza.
72. § (1) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tagjainak száma 5 fő.
(2) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság feladat- és hatáskörét az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül a 10. melléklet tartalmazza.
73. § (1) Az Integrált Hatáskörű Bizottság tagjainak száma 7 fő.
(2) Az Integrált Hatáskörű Bizottság feladat- és hatáskörét a 11. melléklet tartalmazza.
74. § (1) A Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság feladat- és hatáskörét a 12. melléklet tartalmazza.
75. § (1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
(2) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
(3) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Inárcsi Polgármesteri Hivatal látja el.
(5) Az Mötv.-ben, illetve az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági tag megállapított tiszteletdíját a Képviselő-testület határozattal 1 hónap időtartamra 50%-os mértékben csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
(6) A képviselő-testületi ülésről egyszeri igazolatlan hiányzás esetén csak az adott hónapra járó tiszteletdíj 50%-a fizethető ki a képviselőnek. Amennyiben az adott hónapban egy másik testületi ülésről is igazolatlanul hiányzik a képviselő, úgy abban a hónapban nem részesülhet tiszteletdíjban.
A jegyző
76. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző – Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli – kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottságok döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,
i) a képviselő-testületi, bizottsági előterjesztésen írásban jelzi, ha a határozati javaslat jogszabályértő. A képviselő-testületi, bizottsági ülésen benyújtott módosító indítvány esetében szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő.
77. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:
a) kötelező jelleggel
aa) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel,
ab) önkormányzat honlapján (www.inarcs.hu),
b) nem kötelező jelleggel: helyi sajtóban való közzététellel.
(2) A határozat-nyilvántartás formái:
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint, a határozat tárgyának megjelölésével,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.
(3) A rendelet-nyilvántartás formái:
a) a rendeletek nyilvántartása sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) a rendelet-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint, növekvő sorrendben.
78. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Polgármesteri Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat polgármesteri hivatalának, vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.
79. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
A Polgármesteri Hivatal
80. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Inárcsi Polgármesteri Hivatal.
(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
Társulás
81. § (1) A Képviselő-testület társulásai:
a) Társult önkormányzatok „Együtt” Segítőszolgálata – székhelye: Dabas város,
b) „Háziorvosi Ügyelet” Intézményfenntartó Önkormányzati Társulás – székhelye: Újhartyán város,
c) Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás – székhelye: Dabas város,
(2) A társulások feladat- és hatáskörét a társult önkormányzatok által határozattal elfogadott társulási megállapodások tartalmazzák
(3) Az önkormányzati társulások döntéshozó szerveibe, a társulási tanácsokba a Képviselő-testület a polgármestert, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármestert delegálja – figyelembe véve az Mötv. 94. § (2) bekezdésében foglaltakat.
NYILVÁNOSSÁG
82. § (1) A Képviselő-testület a közérdeklődésre számot tartó döntéseket, információkat az Inárcsi Hírmondó elnevezésű, évente több alkalommal, időszakosan, 1800 példányban megjelenő helyi lapjában közzéteszi.
(2) Az Inárcsi Hírmondó felelős kiadója a Pressman Nyomdaipari és Kereskedelmi Betéti Társaság (2371 Dabas, Rozmaring u. 22.).
(3) Az Inárcsi Hírmondó felelős szerkesztőjét a Képviselő-testület nevezi ki a működési ciklusának idejére.
(4) A Képviselő-testület a községben elhelyezett hirdetőtábláin és az inarcs.hu weboldalon keresztül minden, a lakosság számára fontos információt közöl az állampolgárokkal. A honlap szerkesztéséért a polgármester által megbízott személy a felelős.
A HELYI NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE
83. § (1) A Képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárainak 25%-a kezdeményezte.
(2) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak valamint a helyi önkormányzati rendelet az irányadóak.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
84. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését a mindenkori – az Állam költségvetéséről és az államháztartás szabályairól szóló törvény, valamint a vonatkozó, egyéb hatályos jogszabályok alapján – rendeletben állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik.
85. § A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET GAZDASÁGI PROGRAMJA, FEJLESZTÉSI TERVE
86. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt gazdasági program, fejlesztési terv alapján működik.
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági program, fejlesztési terv tervezetének elkészítésében a polgármestert a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság segíti.
(4) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a Képviselő-testületnek az alakuló ülést követő hat hónapon belül el kell fogadnia.
(5) A gazdasági programra, fejlesztési tervre vonatkozó előírásokat az Mötv. 116. §-a rögzíti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
87. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet.
88. § Ez a rendelet 2023. február 17-én lép hatályba.