Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 12. 01- 2015. 09. 16Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz.) a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az Önkormányzat megnevezése: Inárcs Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Inárcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(11) A Képviselő-testület tagja a polgármester és a települési képviselő (a továbbiakban: képviselő)
2. §
(1) A Képviselő-testület hivatalának neve: Inárcsi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)
3. § Az Önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről, továbbá a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozásáról külön rendeletek rendelkeznek.
4. § Az Önkormányzat önállóan - szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve, a civil szférát bevonva - intézi a nagyközség közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
5. § (1) Az Önkormányzat a hatáskörébe utalt hatósági ügyek intézése során - amennyiben magasabb szintű jogszabály azt nem írja elő kötelező jelleggel - a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt nem alkalmazza az elektronikus ügyintézést.
(2) Az állampolgárok közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elektronikus tájékoztatását az Önkormányzat a nagyközség internetes honlapján biztosítja.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE
6. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja a Mötv. 13. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok közül a községi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, figyelemmel az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörökre.
7. § (1) Az Önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.
(2) Az önkéntes feladatok vállalása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt feladatok ellátását, és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Inárcs Nagyközségi Önkormányzat az alap- kiegészítő és kisegítő tevékenységeinek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását az SzMSz. 2. számú melléklete tartalmazza.
8. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik
a) Dabasi Járási Hivatallal
b) dabasi járás önkormányzataival,
c) az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulással,
d) Pest Megye Önkormányzatával,
e) a helyi civil szervezetekkel, egyházakkal,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Az együttműködés keretében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a Képviselő-testületet.
(3) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.
(4) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok az Njt. 80. § (2) - (3) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével együttműködési megállapodást kötnek,
(5) Az Önkormányzat és az Inárcsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat által megkötött megállapodás szövegét az SzMSz. 6. számú melléklete tartalmazza.
9. § A jegyző rendszeresen köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni a Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.
10. § A Képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41. §-ában foglaltak szerint látja el.
11. § (1) A Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,
b) a helyi közügyek megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) a hitelfelvétel,
d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(2) A Képviselő-testület átruházott hatáskörei:
a) A Képviselő-testület a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságára ruházza át a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés ba)-bb) pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 18. § (2) bekezdésében, továbbá a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésében meghatározott hatásköreit.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
12. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak nevét az SzMSz. 7. számú melléklete tartalmazza.
13. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az ülés jellege lehet nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testületi ülések helye: Inárcsi Polgármesteri Hivatal tárgyalóterme.
(3) A polgármester - amennyiben valamely napirendi pont megtárgyalása azt indokolja, úgy - az ülés helyét a (2) bekezdésben meghatározott helyszíntől eltérően is meghatározhatja.
(4) A nyilvános üléseken hang- és képfelvétel készítésére minden résztvevő előzetes bejelentés alapján, engedély kérése nélkül jogosult.
14. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak:
a) ünnepélyes megnyitó, a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, a megbízólevelek átadása,
b) tájékoztató a polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról,
c) javaslat a polgármester illetményének megállapítására,
d) javaslat az alpolgármester megválasztására és illetménye megállapítására,
e) javaslat a Képviselő-testület bizottságai nevének és létszámának a meghatározására, a bizottságok tagjainak és elnökeinek a megválasztására, s ezeket követően a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló helyi rendelet módosítására.
Rendes ülés
15. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A Képviselő-testület az általa elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja rendes üléseit.
16. § (1) Rendkívüli ülést lehet összehívni, amennyiben a polgármester megítélése szerint a 15. §-ban foglaltakon kívüli esetben a Képviselő-testület sürgős összehívására van szükség.
(2) A Képviselő-testület ülését kell összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerinti indítványra. Az indítványt a polgármesterhez kell eljuttatni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKARENDJE
Munkaterv
17. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján dolgozik, amelyet – a polgármester, véleményének kikérését követően – a jegyző készít elő.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A munkatervben meg kell határozni az ülések tervezett időpontját, az ülések várható, előre tervezhető napirendjét, az előkészítésben részt vevő személyeket, a napirendek előterjesztőit.
(4) A testületi ülések lehetőleg minden hónap 4. szerdájára essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket.
(5) A munkatervet legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig állapítja meg a Képviselő-testület.
18. § (1) Az egyes ügyek előkészítéséről a Képviselő-testület határoz, megjelölve az előkészítésért felelős személyt, bizottságot, illetve az előterjesztés határidejét. A kijelölt bizottság megtárgyalja az ügyet, és döntési javaslatot készít a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés alapján a döntést a Képviselő-testület hozza meg.
(2) A bizottsági döntést a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke közvetíti szóbeli előterjesztés formájában.
(3) Részletes írásos előterjesztést kell minden esetben készíteni az alábbi ügyekben:
a) rendeletalkotás,
b) szervezet kialakítása,
c) az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szerződéstervezetek,
d) helyi népszavazás és népi kezdeményezés kiírása,
e) önkormányzati jelképek meghatározása,
f) gazdasági program, költségvetés meghatározása,
g) pénzügyi kötelezettség vállalása,
h) költségvetés módosítása,
i) településrendezési tervek elfogadása,
j) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,
k) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
l) intézményalapítás, megszűnés, átszervezés,
m) munkaterv elfogadása.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és tényállást, jogszabályi hátteret,
b) a határozati javaslatot, rendelettervezetet,
c) a felelős személy és a határidő megjelölését.
Az ülés összehívása és vezetése
19. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és annak vezetésére az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.
20. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívót és a hozzá tartozó előterjesztéseket lehetőség szerint az ülést megelőző 5 nappal - rendkívüli ülés esetében 3 napon belül, de legalább 24 órával - előbb kézbesíteni kell.
(3) A meghívót a polgármester írja alá.
(4) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a javasolt napirendet,
d) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
e) a hivatal által a döntés megkönnyítése érdekében összeállított lehetőségek, változatok, adatok, pontos számítások felsorolását.
(5) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(6) A napirendi előterjesztésnek átláthatónak, részletesnek kell lennie. Az előterjesztések a Polgármesteri Hivatalnak hivatalosan rendelkezésére álló adatok alapján, külső közreműködő szerv vagy személy által, valamint a képviselők, vagy a polgármester által átadott információk alapján készülnek.
(7) A meghívót és az előterjesztéseket az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) az illetékes országgyűlési képviselőnek,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
e) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
f) a tanácskozási joggal rendelkező helyi civil szervezetek, önszerveződő közösségek képviselőinek, amennyiben a képviselő-testületi üléseken történő részvételi igényüket bejelentik a polgármesternek,
g) a helyi és térségi média képviselőinek,
h) az előterjesztőknek és
i) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát értesíteni kell a meghívónak:
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével,
b) az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével, valamint
c) az Inárcsi Hírmondóban történő közlésével.
21. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben,
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
22. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt,
d) tevékenységi körüket érintő napirend esetén a helyi civil szervezetek, önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
23. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) – b) pontjai, illetőleg zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. Az ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(5) Zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.
24. § (1) Az elnök az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendekre - megfelelő indoklása mellett - a képviselők módosító javaslatokat tehetnek. A napirendek elfogadásáról a képviselők vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel döntenek.
(2) A napirendek összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy adott napirendi pontot, amelyben a Képviselő-testület részéről döntés született, a körülmények lényeges változása nélkül nem lehet egy éven belül ismét napirendre tűzni.
(3) Minden napirend első napirendi pontja az ülésen részt vevő vendégek meghallgatása és az őket érintő napirendi pontok megtárgyalása.
(4) Sürgősségi indítványt bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint a polgármester ellenjegyzésével az Önkormányzat intézményének vezetője terjeszthet elő.
25. § (1) Az elnök minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja az egyes napirendek összevont tárgyalását. Erre más képviselő is javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni.
(3) Az elnök hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát.
(4) A hozzászólások sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezési sorrendet - az elnök határozza meg.
(5) A hozzászólások időtartamát az elnök szükség szerint korlátozhatja.
26. § (1) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, ill. a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.
(2) A tárgyra térésre történő második felszólalást követően az elnök megvonja a szót. Akitől a szót megvonják, az adott ügyben nem szólalhat fel újra, azonban bármely vitában a 2 perces szókérés, valamint az interpelláció elmondása és a viszontválasz külön ügynek minősül.
(3) Az elnök a napirend tárgyalása során bármely képviselő javaslatára legfeljebb 15 perces tárgyalási szünetet rendelhet el.
(4) A vita lezárása után 5 perces személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.
(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.
(7) A hozzászólásokat követően az elnök összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre, illetőleg intézkedik az egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(8) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat.
27. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele, azaz 4 fő jelen van. Az ülés megkezdése előtt az elnök megállapítja a határozatképességet.
(2) A határozatképtelenség okából elmaradt ülést ugyanazokkal a napirendi pontokkal 8 napon belül újra össze kell hívni.
28. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor - erre irányuló indítvány esetén - a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a bizottsági ülések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
29. § (1) Minősített többség, vagyis 4 főnek az igen szavazata szükséges a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában, az SzMSz-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
30. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit - határozatokat, rendeleteket - nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A nyílt szavazás eredményét az elnök állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása esetén az elnök elrendeli a szavazás megismétlését.
(3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, az elnök még ugyanazon az ülésen elrendelheti a szavazás megismétlését.
31. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) Titkos szavazásra bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik.
(4) A titkos szavazás külön helyiségben történik. A képviselők borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével szavaznak. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
32. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást tarthat. Ennek elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők pedig "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
33. § (1) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és ismerteti.
(2) A szavazás módjának megváltoztatását a napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül, írásban nyújthatja be, a Képviselő-testület pedig a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt róla.
34. § (1) A Képviselő-testület
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról,
d) a név szerinti szavazás elrendeléséről.
(3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:
(4) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése:
35. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott, általános életviszonyok, helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) és a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.
36. § (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi pontjai közé felvenni.
(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az elnök indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőseiről.
37. § (1) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének közzétételével történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendeletet ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, illetőleg elérhetővé kell tenni a nagyközség honlapján.
(4) A nyilvános képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv írásos formáját közzé kell tenni a nagyközség honlapján, valamint a jegyzőkönyv másolati példányát a könyvtárban történő kihelyezéssel.
38. § (1) Az elnök a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tárgytól eltér, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,
c) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) figyelmezteti az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti.
(2) Ha a képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök javaslatára a Képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, az csak újabb elnöki összehívásra folytatódhat.
Interpelláció, kérdés
39. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről - vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel - a Képviselő-testület is.
(3) A kérdés, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a Képviselő-testület.
(5) A kérdéssel és interpellációval kapcsolatos szabályok a következők:
a) a képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a képviselő-testületi ülésen a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg,
b) nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a Képviselő-testület által elfogadott ismételt képviselői kérdés, amennyiben azzal kapcsolatban újabb körülmény nem merült fel,
c) ha az interpelláció benyújtására már a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell,
d) az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló képviselőt is, továbbá a Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, valamely bizottságot, illetőleg ad hoc bizottságot,
e) a Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni, testületi elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.
A Képviselő-testület dokumentumai
40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyv mellett minden esetben hangfelvétel is készül. A hangfelvételt a jegyző tárolja, és a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet a másolatot kérőkről. Egyebekben a hangfelvétel kezelésére a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások az irányadók.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(4) Bármely képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.
41. § A jegyzőkönyv mellékletei a következők:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) tárgyalt előterjesztések,
d) jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,
e) írásban benyújtott hozzászólások,
f) egyéb írásos indítványok.
42. § A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző, valamint az esetileg választott - legfeljebb kettő, a testületi ülés teljes idejében jelen lévő - jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő írja alá.
43. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(3) A rendeletekről és határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
(4) Igény esetén a képviselőnek meg kell küldeni a képviselő-testületi ülésekről készült határozatok szövegét elektronikus és papírformátumban is.
(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a Polgármesteri Hivatalban az állampolgárok számára - a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében - hozzáférhetővé kell tenni.
(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagaiba az érintetteken és a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívül más nem tekinthet be.
(7) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint - a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől - elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(8) A Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE
44. § (1) A képviselők névsorát az SzMSz. 7. számú melléklete tartalmazza.
45. § (1) A települési képviselő jogai az Mötv. 32. § (2) bekezdésében felsoroltakon túlmenően:
a) részt vesz a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében,
b) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat,
c) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(2) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül köteles:
a) a képviselő-testület, valamint a bizottság munkájában közreműködni, a képviselő-testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni, és
b) a képviselői megbízatásából következő megjelenésre, képviseletre, illetőleg akadályoztatásának közlésére.
46. § (1) A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.
(2) Ha a képviselő a Képviselő-testület - illetve bizottsági tagsága esetén a bizottság - ülésén nem tud részt venni, köteles ennek tényét legkésőbb 24 órával az ülés előtt bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének. A bejelentés alapján, indokolt esetben a Polgármester illetve a bizottság elnöke a távolmaradást igazoltnak tekintheti.
(3) A 45. és 46. §-ban foglaltak a bizottságok nem képviselő tagjaira értelemszerűen vonatkoznak azzal, hogy a bizottságok nem képviselő tagjai nem kötelesek a képviselő-testület ülésén részt venni.
(4) A képviselő-testület a kötelezettségeit önhibájából nem teljesítő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.
(5) A képviselő-testület, illetve bizottság tagját, bizottság elnökét a tiszteltdíj nem illeti meg, ha a képviselő. a bizottság tagja, a képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről távol van és távolmaradását előzetesen nem menti ki, az adott havi tiszteletdíj nem illeti meg.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
47. § (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését e rendelet 4. számú melléklete, a bizottságok feladat- és hatáskörét a 5. számú melléklete, a bizottsági tagok névsorát a 8. számú melléklete tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület a bizottságok taglétszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakításukkor dönt, azonban szükség esetén a polgármester indítványára azt módosíthatja.
(4) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
48. § . (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági ülések lehetőleg minden hónap 4. hétfőjére essenek, kivéve a határidős és halaszthatatlan napirendek miatt összehívott üléseket.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülés előtt 5 nappal megkapják.
(4) Minden bizottság ülésére az összes képviselőnek kell meghívót küldeni.
(5) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági tagok 1/3-ának - napirendi javaslatot is tartalmazó - indítványára.
(6) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról is.
(7) Abban az esetben, ha több bizottság összevont ülést tart, az egyes napirendekről külön-külön szavaznak és a határozatképesség is külön-külön vizsgálandó.
49. § A bizottság képviselő és külsős tagjainak minden olyan információt meg kell kapniuk, ami a döntéshozatalhoz szükséges
50. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság megválasztott tagjainak több mint a fele jelen van. A határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottsági döntés előterjesztője a Képviselő-testület felé a bizottság elnöke, távollétében pedig az általa kijelölt személy vagy felkért szakértő.
51. § (1) A bizottság tagjai a bizottság ülésein kötelesek részt venni. Amennyiben a tag az éves bizottsági ülések számának a felén nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságát megszüntetheti.
(2) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt legalább 2 munkanappal korábban értesíteni kell.
52. § (1) A bizottság ülése nyilvános, azt a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság egyik képviselő-testületi tagja vezeti. A bizottság üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel kezeléséről a jegyző gondoskodik.
(2) A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, polgármester, alpolgármester vagy a Polgármesteri Hivatalban dolgozó, általa megbízott köztisztviselő.
53. § (1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleménynek a képviselő-testületi ülésen helyt kell adni.
(3) A bizottság döntéseinek kiadmányozója az elnök.
(4) A bizottság által hozott határozatok jelölése:
54. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
(3) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv 1 példányát a jegyző megküldi a Pest Megyei Kormányhivatalnak.
55. § A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról - a Polgármesteri Hivatal útján - a jegyző gondoskodik.
56. § (1) A bizottságok működésük további részletes szabályait maguk határozzák meg.
(2) A bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl – a Mötv. 57-61. §-ai tartalmazzák.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER
57. § A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül megválasztott önkormányzati tisztségviselő, megbízatását főállásban tölti be.
58. § (1) A polgármester jogállására vonatkozó rendelkezéseket - a jelen rendeletben foglaltakon túl – a Mötv. 63.-70. §-ai tartalmazzák.
(2) A polgármesternek a Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túli további feladatai:
a) képviseli az Önkormányzatot,
b) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, az önkormányzat intézményeinek vezetőivel, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel
c) fogadóórát tart,
d) nyilatkozik a sajtónak.
59. § (1) A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását ruházza át a polgármesterre:
a) az éves tervben szereplő feladatok végrehajtása során – a tervben meghatározott mértékig – kötelezettséget vállalhat, szerződést írhat alá,
b) az éves tervben nem szereplő rendkívüli feladatok megoldására kötelezettséget vállalhat 800.000,-Ft összeghatárig, melynek kimerülésekor a Képviselő-testület határoz a keret újbóli megnyitásáról.
c) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmek közül a köztemetés és a méltányossági közgyógyellátás elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.
d) Dönt a kérelmező testi épségét vagy létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása vagy elemi kár esetén az önkormányzati segély elbírálásáról.
(2) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.
60. § (1) A Képviselő-testület tagjaiból választott egy fő alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.
(2) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:
a) a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel,
b) a képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése,
c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében,
d) közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében,
e) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolja.
A JEGYZŐ
61. § (1) A polgármester a Mötv. 82. §-ában foglaltak figyelembevételével jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző feladat- és hatásköreire a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a Mötv. 81. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően
a) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról azok változásairól,
b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
d) gondoskodik a települési önszerveződő közösségek, érdekképviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról,
e) javaslatot tesz az Önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
f) gondoskodik az SZMSZ, valamint mellékleteinek naprakészen-tartásáról,
g) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás illetve rendelet nyilvántartás formájában,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,
i) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről.
62. § (1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, azonnal – még azon az ülésen, melyen elfogadásra került a döntés
63. § A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Mötv. 81-83. §-ai határozzák meg.
64. § Az Mötv. 82. § (3) bekezdésének megfelelően a jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásárról a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző képesítési követelményeinek megfelelő végzettséggel rendelkező legidősebb köztisztviselője gondoskodik.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
65. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően polgármesteri hivatalt hoz létre Inárcsi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.
(2) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Polgármesteri Hivatali SZMSZ) tartalmazza.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Polgármesteri Hivatali SZMSZ-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(4) A Polgármesteri Hivatali SZMSZ folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
66. § (1) A Polgármesteri Hivatal az Inárcsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) munkáját az alábbiak szerint segíti:
a) közreműködik a nemzetiségi önkormányzat költségvetési tervezetének, költségvetési beszámolóinak, valamint a költségvetési koncepciójuk tervezetének az elkészítésében,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnökének közreműködésével a testületi ülések meghívóit elkészíti, a meghívókat - a testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal – kikézbesítteti,
c) a nemzetiségi önkormányzat üléséről a jegyzőkönyvet elkészíti és továbbítja a Pest Megyei Kormányhivatalnak,
d) a nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyveit, határozatait nyilvántartja, irattározza.
(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
(3) Az önkormányzat biztosítja az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetiségi önkormányzat költségvetési, tervezési feladatainak az operatív gazdálkodási feladatainak, valamint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatainak az ellátását.
(4) A Polgármesteri Hivatal az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának - az államháztartáson belülről származó pénzeszközök vonatkozásában - a végrehajtó szerve, külön megállapodás szerint.
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK
67. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a Mötv. 54. §-ában foglalt rendelkezés szerint közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart.
(2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról, beszámol az előző évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról és vázolja a tárgyévi feladatokat.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés időpontját – annak megtartása előtt 8 nappal - a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) Az ülést a polgármester vezeti, azon részt vesznek a képviselők és a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
(5) A település lakossága számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt és alatt írásban és telefonon, valamint az ülésen szóban is megtehesse.
(6) A közmeghallgatásról, az elhangzott kérdésekről, javaslatokról jegyzőkönyv készül.
(7) Amennyiben az elhangzott kérdés a helyszínen érdemben nem válaszolható meg, úgy az írásbeli választ - 15 napon belül - a kérdés felvetőjének meg kell küldeni.
(8) Az elhangzott javaslatra vonatkozó intézkedésről - ha a helyszínen érdemben válasz nem adható - a javaslattevőt a polgármester 15 napon belül tájékoztatja.
68. § (1) A Képviselő-testület a közérdeklődésre számot tartó döntéseket, információkat az Inárcsi Hírmondó elnevezésű, évente 10 alkalommal, 1650 példányban megjelenő helyi lapjában közzéteszi.
(2) Az Inárcsi Hírmondó felelős kiadója a Pressman Nyomdaipari és Kereskedelmi Betéti Társaság (2371 Dabas, Rozmaring u. 22.). Felelős szerkesztőjét határozattal a Képviselő-testület jelöli ki határozatlan időre.
(3) A Képviselő-testület a községben elhelyezett hirdetőtábláin és a www.inarcs.hu weboldalon keresztül minden, a lakosság számára fontos információt közöl az állampolgárokkal.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
69. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetését a mindenkori - az állam költségvetéséről és az államháztartás szabályairól szóló törvény, valamint egyéb hatályos jogszabályok alapján - rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat gazdálkodására a Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.
(4) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik.
70. § A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET GAZDASÁGI PROGRAMJA
71. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági program tervezetének elkészítésében a polgármestert a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság segíti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
72. § (1) Az SzMSz. 2014. december 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet.
(2) Az SZMSZ hatályosulását az Integrált Hatáskörű Bizottság a jegyző közreműködésével figyelemmel kíséri és szükség esetén kezdeményezi annak módosítását.
(3) Az SZMSZ a mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben és a www.inarcs.hu weboldalon.
(4) Ezen rendelet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet kifüggesztéséért a jegyző a felelős.