Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat nemzeti vagyonáról
Hatályos: 2013. 10. 25Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat nemzeti vagyonáról
Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében; a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Csömör Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok.
c) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, a kárpótlási jegyek, valamint a közhasznú társaságokban illetve gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedések
d) az önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés szerint megillető egyéb társasági részesedések
e) önkormányzati fenntartású közgyűjtemény
(3) E rendelet szabályait az önkormányzati tulajdonban álló lakások és a közterületek hasznosítása esetében az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 27/2010. (XII.17.) önkormányzati rendeletben és a közterületek használatáról és rendjéről szóló 9/2011. (IV.29.) önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet személyi hatálya kiterjed az önkormányzat szerveire, az önkormányzat illetve jogelődje által alapított és tulajdonosi irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra.
(5) A (4) bekezdés szerinti szervezetek és személyek a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szerződések megkötése és teljesítése során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.
2. Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az önkormányzati vagyon áll:
a) a törzsvagyonból, valamint
b) az üzleti vagyonból.
(2) A törzsvagyon a rendelet 1. mellékletében, az üzleti vagyon a rendelet 2. mellékletében van felsorolva.
3. § Az önkormányzat törzsvagyona: az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. A törzsvagyon megoszlik:
a) forgalomképtelen vagyonelemek: melyek az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak – a 2011. évi CXCVI törvény 5. §(3) bekezdés szerint - és a rendelet 1. melléklete szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek
b) korlátozottan forgalomképes: a 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bekezdés szerinti vagyonelemek
4. § Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyon forgalomképes.
3. Vagyon nyilvántartása
5. § Az önkormányzat a törzsvagyonát az üzleti vagyontól elkülönítetten, a helyi önkormányzatok vagyonának nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon tartja nyilván és készíti el a vagyonáról a jogszabályok által meghatározott kimutatásokat.
4. A vagyongazdálkodás tervezése
6. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásáról közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.
5. Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás)
7. § (1) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(4) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjoga csak természetes személyre vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetre ruházható át.
(5) Az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan tulajdonjogának értékesítése esetén a nemzeti vagyontörvény 14. § (2) bekezdése alapján a Magyar Államot, az ott meghatározottak szerint elővásárlási jog illeti meg.
8. § (1) A 25.000.000 Ft egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladó vagyonelemeket - ha törvény másként nem rendelkezik - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) A 500.000 Ft egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladó de 25.000.000Ft egyedi bruttó forgalmi értéket el nem érő vagyon esetében a Pénzügyi, Ellenőrző és Vállalkozói Bizottság dönt arról, hogy versenyeztetési eljárás útján vagy anélkül kerüljön értékesítésre a vagyontárgy.
(3) Az 500.000 Ft egyedi bruttó forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgy tulajdonjoga elsősorban versenyeztetés nélkül ruházható át. A polgármester döntése alapján az 500.000 Ft egyedi bruttó forgalmi értéket meg nem haladó forgalmi illetve nyilvántartási értékű vagyontárgy is átruházható versenyeztetés útján.
(4) A versenyeztetés szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(5) Ingatlan átruházása esetén a döntés kizárólag az ingatlanra vonatkozó 90 napnál nem régebbi forgalmi értéket megállapító szakvélemény alapján, az abban meghatározott forgalmi érték alapul vételével hozható.
9. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyontörvény 13. § (3)-(11) bekezdésében foglaltak szerint és az ott meghatározott feltételekkel lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon átruházásáról a Képviselő-testület dönt.
6. Tulajdonjog megszerzése az önkormányzat által
10. § (1) Ingatlanvagyon tulajdonjogának az önkormányzat részéről történő megszerzésére ingatlan esetében az ingatlanra vonatkozó 90 napnál nem régebbi forgalmi értéket megállapító szakvélemény szükséges. Az ingatlan megvásárlásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat:
a) Befektetési célú értékpapír vásárlásakor a Pénzügyi-Ellenőrző és Vállalkozói Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
b) Felhatalmazást kap a polgármester forgatási célú értékpapírok vásárlására ( ide nem értve a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírokat-pl. részvény), azzal, hogy a vásárlást követő első képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testületet tájékoztatja.
7. A vagyon megterhelése
11. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona nem megterhelhető.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a Képviselő – testület joga.
8. Az önkormányzat részvétele gazdasági társaságban
12. § (1) Az önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyontörvény 8. § bekezdésében meghatározottaknak megfelelő gazdasági társaságot alapíthat és csak az abban foglaltaknak megfelelő gazdasági társaságban szerezhet részesedést.
(2) A Képviselő-testület dönt
a) a gazdasági társaság alapításáról és megszüntetéséről,
b) gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésről,
c) a 100%-ban az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy annak közvetlen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak kinevezéséről és felmentéséről valamint díjazásuk megállapításáról,
d) a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság könyvvizsgálójának kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazása megállapításáról,
e) a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság egyszemélyes gazdasági társasága létrehozásának, megszüntetésének, átalakulásának előzetes jóváhagyásáról
f) a gazdasági társaság mérlegének jóváhagyásáról, a nyereség felosztásáról.
(3) A polgármester a (2) bekezdés c.) pontjában foglaltak kivételével gyakorolja a 100%-ban önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok és annak közvetlen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője tekintetében a gazdasági társaság taggyűlését illetve alapítóját megillető munkáltatói jogokat.
9. Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon kezelésére, hasznosítására vonatkozó szabályok
13. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása vagyonkezelésbe adás útján a nemzeti vagyontörvény 11. §-ában foglaltak szerint, az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységét szolgáló vagyontárgyak hasznosítása kizárólag koncesszió útján, közbeszerzési eljárással lehetséges a nemzeti vagyontörvény 12. §-ában foglaltaknak megfelelően lehetséges.
(2) A 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatárt meghaladó vagyonelemet, ha törvény kivételt nem tesz, csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
14. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelését, hasznosítását ellátó szervezetek:
a) Csömöri Polgármesteri Hivatal
b) az önkormányzat intézménye, költségvetési szerve
c) a vagyon kezelését vagyonkezelési szerződés alapján ellátó személy vagy szervezet
d) a vagyon hasznosítását vagyonhasznosításra vonatkozó szerződés alapján ellátó személy vagy szervezet.
(2) Az önkormányzat intézménye, költségvetési szerve a használatában lévő vagyont térítésmentesen használhatja.
(3) Az intézmény, költségvetési szerv az általa ellátott önkormányzati feladathoz átmenetileg nem szükséges vagyont bérbe adhatja, használatba adhatja. Az átmeneti hasznosítás időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(4) A 12 hónap leteltét követő ismételt hasznosításról vagy a 12 hónapot meghaladó időtartamú hasznosításról a Képviselő-testület dönt.
(5) A hasznosítás ellenértékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
15. § (1) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról. az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
(2) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a Képviselő–testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetés tervezésekor. A Képviselő–testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti a felújítási előirányzatokat, s bocsátja – e rendelkezésre a felújítási pénzeszközöket.
(3) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
(4) Az intézmény hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem fogadhat el és nem bocsáthat ki. Kötvényt nem bocsáthat ki. A költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget nem vállalhat.
10. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
16. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában értékhatár nélkül a Képviselő-testület joga, melyet a Pénzügyi- Ellenőrző és Vállalkozói Bizottság előterjesztése alapján gyakorol
b) a polgármester joga – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben –értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b) pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha :
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés
11. Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.
(2)1
1. melléklet a 29/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelethez
Csömör Nagyközség Önkormányzata vagyonának értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályai
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. (1) A szabályozás kiterjed Csömör Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet (a továbbiakban: Vr.) 3.-4. §-a szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására és az ebben közreműködő önkormányzati szervekre, intézményekre.
II. fejezet
A versenyeztetési eljárás szabályai
2. (1) Az ajánlatkérő felhívást tesz közzé egy országos napilapban, az önkormányzat honlapján az ajánlattételre. A felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
3. (1) A versenyeztetési eljárás résztvevõje lehet, aki
a) magyar állampolgár, illetve ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzés esetén az a külföldi állampolgár, aki a 7/1996. (I. 18.) sz. Korm. rendeletben elõírt hozzájárulást megszerzi, cégbíróságnál már bejegyzett gazdasági társaság, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, társasház;
b) a hirdetményben szereplő vagyontárgy vásárlására vagy bérletére megjelölt határidőn belül pályázatot nyújt be;
c) a pályázati határidő lejártáig a hirdetményben meghatározott pályázati és részvételi feltételeket teljesíti.
4. (1) A felhívásnak tartalmaznia kell:
a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját;
c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű ellátottsága és/vagy komfortfokozata, az ingatlan helyiségeinek száma, mérete, műszaki állapota stb.), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását,
d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben;
e) az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat;
f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét;
g) az ajánlati kötöttség tartalmát;
h) az ajánlati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;
i) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, és az arra szóló felhívást, hogy az ajánlattevő a bontásnál jelen lehet;
j) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, továbbá információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről;
k) az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó (esetlegesen készített) részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit;
l) a pályázati felhívásban ki kell kötni, hogy a pályázat nyelve magyar;
m) esetleges egyéb információkat;
n) a pályázati ajánlatok elbírálási, illetőleg a versenytárgyalás időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját;
o) az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy
p) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit;
Ajánlati biztosíték
5. (1) A versenyeztetési eljáráson való részvétel biztosíték adásához köthető, részletes feltételeit az ajánlati felhívás tartalmazza. Az ajánlattevő a biztosíték összegét az ajánlatkérő által megjelölt bankszámlára átutalással vagy bankgaranciával teljesítheti. A bankgaranciának az ajánlati kötöttség lejártáig kell érvényesnek lennie. Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje azonos az ajánlat benyújtásának határidejével. Az átutaláson fel kell tüntetni a befizetés jogcímét. Az ajánlati biztosítékról szóló igazolást (bankgarancia-bizonylat, banki terhelési értesítő) az ajánlattevő ajánlatához köteles csatolni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen.
Ajánlati kötöttség, az eltérés oka
6. (1) A ajánlattevő ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van.
Az ajánlati felhívás visszavonása
7. (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni és erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.
III. fejezet
Az ajánlatok elbírálása
Bontás
8. (1) Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározott helyen, módon és időben veszi át az ajánlatokat, az átvétel pontos időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
A pályázat értékelése
a) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
b) az ajánlati árat nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti,
c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az önkormányzattal, az önkormányzat intézményével vagy vállalkozásával szemben szerződésbe foglalt vállalásait korábban nem teljesítette,
d) azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
e) az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége),
f) azt hiányosan nyújtották be vagy egyéb okból nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.
10. (1) Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról az ajánlatkérő köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót.
11. (1) Az ajánlatkérő jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.
12. (1) Az ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette.
Eredménytelen pályázat
13. (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett pályázati ajánlat,
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,
c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot,
d) az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
Érvénytelen pályázat
14. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetőleg valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.
Értékelési jegyzőkönyv
15. (1) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,
b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,
c) a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait,
d) a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat),
e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,
f) a döntés(ek) indokát,
g) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van),
h) egyéb, a bíráló(k) által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.
IV. fejezet
A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele és a szerződés megkötése
16. (1) Az ajánlatkérő a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó - a 9.(4) bekezdésében meghatározott határidőn belül meghozott - döntéséről a döntéshozatalt követő legkésőbb 5 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti.
V. fejezet
Megőrzési és titoktartási kötelezettség
Értelmező rendelkezések
19. E szabályzat alkalmazásában:
a) az ajánlatkérő: az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló
Képviselő-testület, annak nevében eljáró bizottság, a polgármester.
b) összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában az a
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. X. 25-től.