Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Hatályos: 2025. 03. 24

Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

2025.03.24.

[1] Kiemelt jogalkotói cél az önkormányzati bérlakások bérbeadási folyamatának újraszabályozása és a bérbeadási eljárás feltételeinek pontosítása, aktualizálása érdekében új rendelet megalkotása.

[2] Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1)-(3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, 80. § (1) és (2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva következő rendeletet alkotja meg:

1. Az önkormányzati lakások bérbeadásával kapcsolatos általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Képviselő-testület gyakorolja. A bérbeadás a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott kérelem alapján kerül elbírálásra. A bérbeadásról a Képviselő-testület határozatban dönt.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati lakások szociális alapú bérbeadásának előkészítését a Népjóléti és Kulturális Bizottságra ruházza át.

(3) A Képviselő-testület az önkormányzati lakások piaci alapú bérbeadásának előkészítését a Pénzügyi, Ellenőrző, és Vállalkozói Bizottságra ruházza át.

(4) A polgármester önállóan dönthet arról, hogy az üresen álló önkormányzati lakást az arra rászoruló személynek vagy személyeknek rendkívüli élethelyzetben, vagy rendkívüli települési érdekből annak időtartamára kiadhatja. Az ilyen jellegű bérbeadás nem haladhatja meg a 3 hónapot, ezt követően a bérbeadáshoz a Képviselő-testület döntése szükséges. Amennyiben a rendkívüli helyzet vagy települési érdek megszűnik az oda beköltözött személynek, vagy személyeknek a lakást el kell hagynia.

(5) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy az üresen álló szociális bérlakást, piaci alapú bérlakást, vagy szolgálati bérlakást határozott időre csömöri székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetnek, illetve a településen közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak kiadhatja.

(6) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy szociális bérlakás bérbeadása esetén különösen méltánylást érdemlő esetekben, - döntően szociális okokból - a bérlet időtartamával, vagy a bérleti összeggel kapcsolatban méltányosságot gyakorol. A méltányosság okát a bérbeadásról szóló képviselő-testületi határozatban pontosan meg kell jelölni A méltányossági indokokat a Népjóléti és Kulturális Bizottság vizsgálja meg, majd döntési javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

2. § (1) Önkormányzati lakás csak lakhatás céljára adható bérbe.

(2) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(3) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem jogosult a bérleményt más részére használatba vagy albérletbe adni.

3. § (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi.

(2) A bérbeadás a bérbeadó és a bérlő között megkötött bérleti szerződés aláírásával valósul meg.

(3) A bérlő köteles a bérleményt a bérleti szerződésben foglaltak alapján rendeltetésszerűen használni.

2. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

4. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

3. A piaci alapú bérbeadás

5. § (1) Az önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadása kérelem alapján történik. A beérkezett kérelmek csak üres lakás megléte esetén bírálhatók el.

(2) Mindaddig amíg van szociális alapú bérbeadásra beérkezett kérelem és szabad önkormányzati lakás, piaci alapú bérbeadásra kérelem nem bírálható el.

4. A szociális alapú bérbeadás

6. § (1) Az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása kérelem alapján történik. A beérkezett kérelmek csak üres lakás megléte esetén bírálhatók el.

(2) Szociális helyzet alapján adható bérbe az önkormányzati lakás annak, akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat is számítva –

a) az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át,

b) egyedülálló esetében a szociális vetítési alap 400 %-át,

és a kérelmező nem rendelkezik ingatlan vagyonnal, lakással, vagy ha rendelkezik, a lakhatása ilyen módon sem biztosított. A fenti feltételek meglétét a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell.

(3) A Népjóléti és Kulturális bizottság javaslatot tehet a Képviselő-testületnek a megüresedett önkormányzati lakás meghirdetésére. Az erre irányuló kérelmek beadásának lehetőségét - a lakás megüresedéstől számított 15 napon belül - az önkormányzat honlapján, és lapjában közzé kell tenni, és a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján az elbírálás teljes időtartamára ki kell függeszteni.

7. § (1) A közzétételnek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét; (piaci alapú, vagy szociális)

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát, a megállapított bérleti díjat, külön szolgáltatások díját;

c) a bérlet időtartamát;

d) a kérelem benyújtásának módját, helyét és idejét;

e) a kérelem elbírálás eredménye közlésének módját és időpontját;

f) a szerződéskötés határidejét;

(2) A kérelem benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a felhívástól számított legalább 30 nap álljon rendelkezésre. A kiírás időpontja az a nap, amikor a felhívást a Polgármesteri Hivatal közzétette.

(3) A kérelmet csak az arra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani, mely a Polgármesteri Hivatalban és a hivatal honlapján megtalálható.

8. § (1) A Népjóléti és Kulturális Bizottság a bérleményt elnyerő kérelmező mellett megállapíthat további sorrendet, az azt követő két másik kérelmezőt, akivel bérleti szerződést lehet kötni, amennyiben az első vagy második helyezett visszalépne.

(2) Amennyiben a kérelmező hibájából a 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti határidőn belül nem köthető bérleti szerződés, ez esetben a soron következő kérelmezővel lehet – 15 napos határidő kikötése mellett – szerződést kötni.

9. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén legfeljebb 5 évre szóló szerződést lehet kötni a bérlővel kivéve, ha az elhelyezés átmeneti jellegű, mely esetben ennél rövidebb időtartamra – rövidebb idejű felmondási idő kikötésével, és elhelyezési kötelezettség nélkül – kerül sor a lakás használatának biztosítására.

(2) Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejártának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek a szociális bérbeadás – 6. § (2) bekezdésében meghatározott – feltételeinek, akkor kérelmére vele – a Népjóléti és Kulturális Bizottság javaslata alapján – további 5 évre a bérleti szerződést meg lehet kötni.

(3) Ha azt rendkívüli szociális helyzet, egészségi állapot vagy egyéb körülmények kivételesen indokolttá teszik – a Népjóléti és Kulturális Bizottság javaslata alapján – a Képviselő-testület dönthet szociális bérlakás biztosításáról kérelem elbírálási folyamatának lefolytatása nélkül.

5. Szolgálati lakás bérbeadása

10. § Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával vagy az Önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy egyéb munkaviszonyban áll, illetve a munkavállalónak a községben való letelepedése a település kiemelt érdekét szolgálja.

11. § (1) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony, egyéb jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(2) A benyújtott kérelmek elbírálásánál - a munkáltató véleményét figyelembe véve – a Népjóléti és Kulturális Bizottság tesz javaslatot a bérbeadásra a Képviselő-testület felé.

(3) A kérelem elbírálásánál és teljesítésénél előnyt jelent:

a) ha a munkavállaló jelenleg nehéz lakáskörülmények között él,

b) ha a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad, és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között,

c) ha a munkavállaló három évnél hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,

d) ha a munkavállalónak a községben való letelepedése a település érdekét kiemelten szolgálja.

(4) E rendelet 10. §-ában rögzített feltételek megszűnését, vagy a határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

6. A lakbér mértéke

12. § (1) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő piaci alapú lakbér mértéke:

a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 3.500.- Ft/m2/hó

b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 2.500.- Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakás esetén: 1.500.- Ft/m2/hó

d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 875.- Ft/m2/hó.

(2) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő szociális alapú lakbér mértéke:

a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 875.- Ft/m2/hó

b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 625.- Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakás esetén: 375.- Ft/m2/hó

d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 190.- Ft/m2/hó

e) szükséglakás esetén: 75.- Ft/m2/hó.

(3) Önkormányzati lakás bérlése esetén szolgálati jellegű lakbér mértéke:

a) összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 700.- Ft/m2/hó

b) komfortos önkormányzati lakás esetén: 700.- Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakás esetén: 390.- Ft/m2/hó

d) komfort nélküli önkormányzati lakás esetén: 195.- Ft/m2/hó

e) szükséglakás esetén: 90.- Ft/m2/hó.

(4) Önkormányzati lakás bérlése esetén – amennyiben a lakáshoz kert és udvar tartozik – a kert és udvar használata díjának mértéke 50 Ft/m2/hó, mely összeg a lakbér összegéhez számítandó.

7. Bérbeadás lakáscsere alapján

13. § Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti – vagy tulajdonjogára cserélhető.

8. Önkormányzati lakások bérbeadása bérleti jogviszony folytatása jogcímén

14. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a bérlő a bérbe adó hozzájárulása nélkül fogadott be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult.

(2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult és

b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette.

9. Bérlőtársi szerződés

15. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő, és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki:

a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője) és

b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

10. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

16. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén és annak házastársán, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és

b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

11. Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése

17. § (1) Jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősülő személy elhelyezéséről a bérbeadónak akkor kell gondoskodni, ha

a) a bérlő által lakott lakás kiutalása a korábbi jogszabályok alapján részére kötelező volt, vagy

b) az elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján tarthat igényt, vagy

c) az önkormányzati lakással rendelkező szervvel fennállott munkaviszonya nem a bíróság ítélete vagy fegyelmi határozat alapján szűnt meg, illetőleg azt nem a jogszabály rendelkezéseinek megsértésével szüntette meg, és beköltözhető másik lakással nem rendelkezik. Az elhelyezésről a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályban megjelölt köteles gondoskodni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy ha az önkormányzati lakást a jogcím nélküli használó rendeltetésének megfelelő állapotban a bérbeadónak átadja, akkor másik önkormányzati lakásra tarthat igényt.

(3) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a törvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 30 napon belül elhagyni.

(4) Ha a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékének megfelelő egyszeres, 2-3 hónap között kétszeres, azt követően háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

12. A lakásbérlet megszűnése

18. § (1) A bérleti jogviszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) másik önkormányzati bérlakásba történő költözéssel,

c) felek általi rendes felmondással,

d) bérbeadó általi azonnali hatályú felmondással.

(2) Az Önkormányzat és a bérlő közötti lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető, melyhez a szerződő felek egybehangzó írásbeli nyilatkozata szükséges.

(3) Ha a bérlő jogviszonya úgy szűnik meg, hogy másik önkormányzati lakást kap cserébe, annak megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás:

a) komfortfokozatát,

b) alapterületét,

c) műszaki állapotát,

d) lakóhelyiségeinek a számát,

e) településen és épületen belüli fekvését,

f) lakbérét.

(4) A felek a bérleti szerződést a Ptk-ban szabályozott. rendes felmondásra vonatkozó szabályok szerint felmondhatják.

(5) Ha a bérlő a bérleményt nem a szerződésben foglaltak szerint, vagy nem rendeltetésszerűen használja, vagy abban szándékosan kárt okoz a bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Ebben az esetben a bérlőnek a felmondás kézhezvételét követő 5 napon belül a bérleményt el kell hagynia.

13. Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet 2025. március 24. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő ügyeben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 27/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 16/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat tulajdonában, illetve használatában lévő lakások felsorolása:

Cím

Jellege

Fokozat

Lakás nm2

Kert/udvar nm

1

Csömör, Rákóczi út 4./1

szolgálati

összkomfortos

44,5

2

Csömör, Rákóczi út 4./2

szolgálati

összkomfortos

33,0

3

Csömör, Rákóczi út 4./3

szolgálati

összkomfortos

42,5

4

Csömör, Rákóczi út 4. 1.em.1

szolgálati

összkomfortos

81,0

5

Csömör, Palotai u. 2.

szociális

komfortos

76,0

370

6

Csömör, Géza fejedelem. u. 3./1

szociális

komfortos

28,0

7

Csömör, Géza fejedelem u. 3.

szükség

komfort nélküli

29,0

8

Csömör, Vágóhíd u. 18/A

szociális

félkomfortos

24,0

710

9

Csömör, Major út 7-9.

szolgálati

összkomfortos

38,0

10

Csömör, Szabadság u. 2.

szolgálati

komfortos