Dány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában és (4) bekezdésében, továbbá a 13. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) és g) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106-109. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és alkalmazási köre

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed Dány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Az Önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok és célok megvalósítását szolgálja.

2. §

Az önkormányzati vagyon körébe tartozik különösen:

a) az Önkormányzat tulajdonában (résztulajdonában) lévő ingatlanvagyon (a továbbiakban: ingatlanvagyon),

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő

ba) pénzeszközök,

bb) tagsági jogot megtestesítő társasági részesedések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: portfólió vagyon),

bc) egyéb eszközök,

c) az Önkormányzatot megillető, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

d) az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelések, igények (a továbbiakban együtt: várományi vagyon).

(A b)- d) pont a továbbiakban együtt: ingó vagyon).

3. §

E rendelet szabályait kell alkalmazni minden olyan az önkormányzati vagyont érintő kérdésben, amelyben más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

2. Értelmező rendelkezések

4. §

E rendelet alkalmazásában

1. elidegenítés: a vagyonelem tulajdonjogának más személy részére bármilyen jogcímen történő átruházása.

2. eszköz: a számvitelről szóló törvényben meghatározottak szerint a befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök), forgóeszközök (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök) és az aktív időbeli elhatárolások.

3. érték: a vagyonelem nettó (ÁFA nélkül számított) forgalmi értéke, a nyilvántartásokban egyébként bruttó értéken szereplő vagyonelemek esetében is.

4. értékhatár: e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nettó értékhatár.

5. értékesítés: a vagyonelem tulajdonjogának ellenérték fejében történő elidegenítése (adásvétel, csere, bizomány, stb.).

6. forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték (összeg), ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet (elidegenítés, hasznosítás, megterhelés, stb.) időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető.

7. ingatlan: a földterület és minden olyan anyagi eszköz, ami a földdel tartós kapcsolatban áll. Az ingatlan fogalmába tartozik különösen a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, az ültetvény, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, vagy ezek tulajdoni hányada.

8. ingó vagyon: ingatlannak nem minősülő dolgok és egyéb vagyonelemek.

9. kedvezményes átruházás: a vagyon forgalmi értéket el nem érő ellenérték fejében való átruházása.

10. kizárólagos jog: jogszabály, így különösen az Önkormányzat rendelete alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban a közbeszerzésekről szóló törvény szabályaival és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel.

11. középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.

12. közművek: a lakosság és lakosságon kívüli fogyasztók szükségleteit kielégítő, a víz, a gáz, a villamos energia, a távközlés, a közcsatorna-rendszer vonalas létesítményei (műtárgyaival), technológiai berendezései, építménye.

13. megterhelés: az önkormányzati vagyont érintően a tulajdonjog, és a tulajdonjog részjogosítványainak jogszabályon vagy szerződésen alapuló, továbbá bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva történő korlátozása, ide nem értve az önkormányzati vagyon használatba- vagy bérbeadását, földhasználati jog és a közművekre vonatkozó ágazati törvények alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogok létesítését, valamint a használati vagy bérleti jog gazdasági társaságba való bevitelét.

14. nyilvántartott érték: a vagyonelemnek az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában szereplő értéke.

15. tulajdonosi jogok gyakorlása: különösen az önkormányzati vagyon elidegenítésével vagy hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala, az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatása, a vagyon megszerzése, megterhelése, vagyonkezelésbe, vagyongazdálkodásba adása, perbeli és peren kívüli egyezség megkötése, fizetési kötelezettség mérséklése, elengedése és leírása, a telekrendezés, a forgalomképesség átminősítéssel történő megváltoztatása, az elővásárlási jog gyakorlása, tulajdonosi jognyilatkozat megtétele nyilatkozattétel hatósági eljárásokban, stb.

16. üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.

17. vagyonelem: az önkormányzati vagyon egyes elemei.

18. vagyongazdálkodás: közszolgáltatási-, megbízási- vagy vállalkozási jellegű szerződés (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés) keretében az önkormányzati vagyon érték- és állagmegóvását szolgáló őrzése, üzemeltetése, a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, az önkormányzati feladatok megvalósítását elősegítő bevételeket növelő hasznosítása, értékesítése.

19. vagyoni értékű jog: minden olyan dologra vonatkozó jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

20. vagyonkezelés: az Önkormányzat vagyonának az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesített vagyonkezelői jog alapján - a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés keretei között - végzett tevékenység.

5. §

E rendelet alkalmazásában egyebekben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi. CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolása

6. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi.

(2) Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.

7. §

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket az 1. számú melléklet A./ pontja tartalmazza.

8. §

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak – az Nvtv.-ben és más törvényekben meghatározott vagyonelemeken túlmenően – az 1. számú melléklet B./ pontjában meghatározott vagyonelemek.

9. §

Üzleti vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon önkormányzati vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. A forgalomképes vagyontárgyakat az 1. számú melléklet C./ pontja tartalmazza.

10. §

(1) A törvényben meghatározottakon túl az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását a Képviselő-testület megváltoztathatja.

(2) Amennyiben egy vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem funkciójától vagy jellegétől, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg - ha jogszabály nem tiltja - megfelelő módon rendelkezni kell a vagyonelem ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról is.

II. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai

4. Közös szabályok

11. §

Az Önkormányzat vagyona tekintetében – az e rendeletben meghatározott körben és feltételekkel - a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult

a) a Képviselő-testület,

b) a Pénzügyi és Községfejlesztési  Bizottság (a továbbiakban: Bizottság),

c) a polgármester,

d) az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyon tekintetében az erre kijelölt intézmény vezetője,

e) a vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint.

12. §

(1) A Képviselő-testület dönt mindazon tulajdonosi jogok gyakorlásának tekintetében, amelyeket törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) E rendelet előírásai nem érintik a Képviselő-testületnek azt a jogkörét, hogy bármely önkormányzati vagyonelem tekintetében közvetlenül gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

13. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlóját – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a vagyonelem (ha a tulajdonosi jog gyakorlása csak a vagyonelem egy részére vonatkozik, akkor a vagyonrész) forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából az adott joggyakorlással érintett valamennyi vagyonelem (vagyontömeg) összértéke az irányadó a vagyonelemek együttes elidegenítése, hasznosítása során, ha a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egy eljárás keretében csak egyetlen természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére történik.

14. §

Az Önkormányzat által megszerzendő vagyon esetén az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalára az jogosult, aki a megszerzendő vagyon ellenértékéül szolgáló vagyonelem felett e rendelet szabályai szerint a tulajdonosi jogokat gyakorolja.

15. §

Az e rendelet alapján tulajdonosi jogkörben meghozott döntések végrehajtásáról – ha e rendelet, az önkormányzati intézmény alapító okirata, a vagyonkezelési vagy a vagyongazdálkodási szerződés eltérően nem rendelkezik - a polgármester gondoskodik, aki e körben a szerződés megkötésére, jognyilatkozat kiadására és a végrehajtás érdekében szükséges technikai jellegű döntések meghozatalára is jogosult.

5. Az önkormányzati vagyon értékének megállapítása

16. §

(1) A tulajdonosi joggyakorlónak - a vagyonnal kapcsolatos koncepcionális, nem konkrét jogügylet megkötésére irányuló döntését, valamint az ingyenes vagyonszerzést, vagyonkezelésbe adást kivéve – az önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyonelem értékét

a) ingatlanvagyon elidegenítése esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) 2 millió forintot meghaladó nyilvántartási értékű ingó vagyon elidegenítése esetén, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

nettó értéken kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó más tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyonelem értékét a nyilvántartott értéke alapján nettó értéken kell meghatározni.

(3) Amennyiben az adott vagyonelemhez hasonló paraméterekkel rendelkező másik vagyonelemről 6 hónapnál nem régebben készült forgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, úgy az abban foglalt értékek elfogadhatók.

(4) Önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor annak értéke kizárólag könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. Ha valamely vagyonelem tekintetében könyvvizsgálói értékelés készült, úgy azt – a határidőkre vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával – a forgalmi értékbecslés (üzleti értékelés) helyett el lehet fogadni.

17. §

Valamely vagyonelem megszerzésére irányuló tulajdonosi döntés meghozatala előtt – amennyiben a 16. § alapján forgalmi értékbecslés készítése nem kötelező a tulajdonosi döntés szempontjából a vagyontárgy forgalmi értékét a hasonló vagyontárgyak nyilvántartási értéke alapján -  ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében alapján kell megállapítani.

6. A tulajdonosi jogok gyakorlója

18. §

A tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult szervet, illetve személyt – ha a III. és IV. Fejezet eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a 19-21. §-ok alapján kell megállapítani

19. §

(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona felett valamennyi tulajdonosi jogot a Képviselő-testület gyakorol (megszerzés, átruházás, hasznosítás, értékhatártól függetlenül).

20. §

(1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

- tulajdonjog megszerzése, átruházása értékhatártól függetlenül,

- tulajdonjogot nem érintő hasznosítása.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona felett az (1) bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

21. §

(1) Az Önkormányzat üzleti vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

- tulajdonjog megszerzése,

- tulajdonjog átruházása,

- tulajdonjogot nem érintő hasznosítása

 értékhatártól függetlenül.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyona felett az (1)  bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

7. Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés általános szabályai

22. §

(1) Forgalmi értéktől függetlenül, az önkormányzati vagyont csak olyan ajánlatot tevő, kérelmező szervezet vagy személy részére lehet elidegeníteni, bérbe, használatba, vagyonkezelésbe vagy vagyongazdálkodásba adni, amelynek képviselője, vagy aki büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik arról, hogy az Önkormányzat felé nincs három hónapnál régebben lejárt tartozása, kivéve, ha a tartozás jogosultjaként eljáró szerv a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.

(2) Önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

23. §

Forgalomképtelen törzsvagyon – törvényben meghatározott kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

24. §

(1) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés esetén a szerződés tartalmának meghatározása során érvényesíteni kell a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat.

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésnek – a vonatkozó jogszabályi követelményeken túlmenően - minden esetben tartalmaznia kell a Nvtv. 11. § (11) és (12) bekezdésében foglalt kikötéseket.

25. §

(1) Az önkormányzati vagyonelemet értékesíteni – ide nem értve a kedvezményes átruházást, valamint a jogszabályokban meghatározott más eseteket - nem lehet a vagyonelem forgalmi értéke, illetve ha a nyilvántartott érték a forgalmi értéket meghaladja, a nyilvántartott értéke alatt.

(2) A vagyonelem értékesítése esetén figyelemmel kell lenni

a) az államot az ingatlanokra az Nvtv. alapján,

b) a más önkormányzatot az ingatlanokra az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján,

c) más személyeket a külön jogszabályok alapján

megillető elővásárlási jogokra.

III. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlásának különös szabályai

8. A tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

26. §

(1) Az Önkormányzat közvetlen részesedésével működő vagy így alapítandó gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) tekintetében a tulajdonosi jogok (tagsági és részvényesi jogok) gyakorlása az e §-ban foglaltak szerint történik.

(2) A Képviselő-testület dönt:

a) gazdasági társaság alapításáról, az abban való részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről és a társaság megszűntetéséről,

b) gazdasági társaság létesítő okiratának elfogadásáról, módosításáról,

c) gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak és könyvvizsgálójának megválasztásáról (kinevezéséről) és visszahívásáról,

d) gazdasági társaság részére kizárólagos jog biztosításáról,

e) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló, az eredmény-kimutatás és az adózott eredmény felhasználására tett javaslat jóváhagyásáról,

f) mindazon egyéb tulajdonosi jogok tekintetében, amelyeket törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(3) A gazdasági társaságok tekintetében a (2) bekezdésben nem említett egyéb tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

9. A versenyeztetési eljárás

27. §

(1) Ha törvény kivételt nem tesz, 10 millió forint értéket meghaladó önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni vagy azt hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha

a) vagyonkezelési szerződés vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötésére kerül sor,

b) a tulajdonjog átruházás, illetve a hasznosítás ingyenesen vagy kedvezményesen történik.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlója a nem kötelező esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

28. §

(1) A versenyeztetési eljárás módjai:

a) nyilvános pályázati eljárás,

b) zártkörű pályázati eljárás.

(2) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

a) az eljárás tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlatot tevők, befektetők, vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, vagy

b) az Önkormányzat érdeke, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása, illetve a településfejlesztési szempontok azt indokolttá teszik, vagy

c) a teljesítésre csak meghatározott ajánlatot tevők képesek, vagy

d) önkormányzati gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedést és tagsági jogokat megtestesítő társasági részesedés (részvény, üzletrész) meghatározott körben való értékesítését a gazdasági társaság tevékenysége (közfeladat), szakmai befektető bevonása indokolja.

(3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárását követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség.

29. §

(1) A versenyeztetési eljárás (pályázat) kiírásáról, módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogok gyakorlója (kiíró) dönt.

(2) A versenyeztetési eljárás lebonyolításáról a polgármester gondoskodik, aki ezen feladatok végrehajtásával más személyt vagy szervezetet (gazdasági társaságot, más jogi személyt) is megbízhat (a továbbiakban együtt: pályáztató).

(3) A pályáztató a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai feltételeit és részletes szabályait - e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembe vételével - maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(4) A pályáztató megbízása – amennyiben nem a polgármester a pályáztató - kiterjedhet (meghatalmazás alapján, a kiíró nevében és képviseletében eljárva) a nyertessel kötendő szerződés aláírására is.

30. §

(1) A kiíró, illetve a pályáztató a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró, illetve a pályáztató a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró (pályáztató) által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

31. §

(1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak és az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembe vételével összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

(2) A versenyeztetési eljárás lefolytatásának eredményeként megkötött szerződés időtartamát meghosszabbítani, vagy ugyanazon személlyel újabb határozott időtartamú szerződést kötni csak a korábbiaktól független új versenyeztetést követően lehet kivéve, ha a korábbi versenykiírásban, önkormányzati rendeletben vagy a szerződésben a szerződés meghosszabbításának, vagy az újabb határozott idejű szerződés megkötésének lehetősége szerepel.

32. §

(1) A versenyeztetési eljárás egyéb részletes szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a pályázat kiírásakor a 2. számú mellékletben foglaltaktól eltérő feltételeket is meghatározhat.

(3) A kiíró vagy a pályáztató a pályázati hirdetményben és a pályázati dokumentációban a 2. számú mellékletben foglaltakat kiegészítő technikai szabályokat is meghatározhat.

10. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása, használatba adása, megszerzése

33. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes, bármely jogcímen történő átruházásáról, vagy a vagyon egyéb módon történő, ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(2) Leselejtezett tárgyi eszköz ingyenes átruházásáról a polgármester dönt.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a vagyon nyilvántartás szerinti értékbecsléssel meghatározott tényleges értékét kell alapul venni.

34. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy a vagyont egyéb módon kedvezményesen hasznosítani - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető, és érdekeit egyébként nem sértő módon, az állami támogatásokról szóló jogszabályokban és a vonatkozó uniós előírásokban foglaltaknak megfelelően lehet.

(2) Önkormányzati vagyon kizárólag közfeladat ellátása céljából adható ingyenes használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

35. §

(1) Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzéséről a képviselő-testület dönt

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni öröklés, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről szóló döntések esetében is. A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati költségvetési szerv javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a vagyon tényleges értékét kell alapul venni.

(4) Az Önkormányzat javára történő közérdekű kötelezettségvállalás elfogadásáról a polgármester dönt.

11. Alkalmi jellegű igénybevétel

36. §

(1) Alkalmi jellegű igénybevétel címén valamely vagyonelem 180 napon belüli összesen legfeljebb 6 napot meg nem haladó időtartamú használata biztosítható. A 180 napot a polgármester azonos igénybevevőre vonatkozó, ugyanazon vagyonelemet érintő első döntésétől kell számítani.

(2) Az önkormányzati vagyonelem alkalmi jellegű igénybevételét - a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kivételével, illetve, ha a vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek tekintetében a vagyongazdálkodási szerződés eltérően nem rendelkezik, valamint az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelem kivételével - a polgármester jogosult engedélyezni.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester - a 34. §-ban foglaltakra figyelemmel - dönthet az önkormányzati vagyonelem térítésmentesen vagy kedvezményesen történő alkalmi jellegű igénybevételéről is.

12. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök változása

37. §

(1) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő tulajdonba adását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vagyon – tulajdonjogot nem érintő – használatba adására kerül sor, úgy

a) a vagyon más önkormányzat vagy állami szerv használatába adása esetében a Képviselő-testület,

b) a vagyon más önkormányzattól vagy állami szervtől történő használatba vételéről a polgármester

jogosult dönteni.

13. Egyes építési munkálatokkal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás

38. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken vagy egyéb ingatlanokon (telek, épület, létesítmény, stb.), azok alatt vagy felett, valamint abban közművek, vezetékek, valamint nyomvonal jellegű távközlési, telekommunikációs és egyéb építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények, vezetékek, a közműcsatornák és közműalagutak létesítéséhez, elhelyezéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról és annak feltételeiről a polgármester dönt.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb építési beruházásokhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt.

39. §

Az önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő építési vagy bontási munkálatokra, illetve funkcióváltásra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulás megadására – ide értve az építési, bontási vagy egyéb építéshatósági engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást is – a polgármester jogosult.

14. Peres és nemperes eljárások, egyéb hatósági eljárások

40. §

(1) Az Önkormányzat meglévő vagy várományi vagyonát érintő peres vagy nemperes eljárás indításáról – a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kivételével, illetve, ha a vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek tekintetében a vagyongazdálkodási szerződés eltérően nem rendelkezik - a polgármester dönt.

(2) Az Önkormányzat meglévő vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésének jóváhagyására - a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kivételével, illetve, ha a vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek tekintetében a vagyongazdálkodási szerződés eltérően nem rendelkezik -

a képviselő-testület jogosult.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában egyezség megkötésének tekintendő az Önkormányzatot megillető követelés érvényesítése során a részletfizetésben vagy más teljesítési kedvezményben való megállapodás, továbbá a követelésről – a 44. § (1) bekezdés szerint - történő teljes vagy részbeni lemondás is.

41. §

Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemekkel kapcsolatos vagy azokat érintő hatósági eljárásokban az ügyfél jogait - a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kivételével, illetve, ha a vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek tekintetében a vagyongazdálkodási szerződés eltérően nem rendelkezik, továbbá az 52. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - a polgármester gyakorolja.

42. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú vagy tulajdonba bekerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás megindításáról a polgármester dönt. A telekrendezés végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A polgármester dönt továbbá

a) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és jogerős határozattal engedélyezett térrajzi munkarészek aláírásáról, valamint

b) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről.

15. Az elővásárlási jog gyakorlása

43. §

(1) Az Önkormányzatot bármilyen jogcímen megillető elővásárlási jog gyakorlása tekintetében - a vételi ajánlatban vagy az adásvételi szerződésben meghatározott érték és a vagyonelem forgalomképessége figyelembe vételével – a 19-21. § alapján az érintett vagyonelem tulajdonjogának megszerzéséről dönteni jogosult szerv, illetve személy jogosult dönteni.

16. Követelésről való lemondás

44. §

(1) Behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra abban az esetben van lehetőség, ha a követelés teljesítése valamilyen okból (pl. egyéb várható előny miatt) már nem áll az Önkormányzat érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a követelésről vagy annak egy részéről történő lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik – a képviselő-testület dönt.

 (3) Nincs szükség a követelésről történő külön lemondásra azon kis összegű követelések esetében, amelyeket az államháztartásról szóló törvény szerint behajtásra nem kell előírni.

45. §

A vonatkozó jogszabályok előírásai szerint behajthatatlanná vált követelésről való lemondásról – ha más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik – a képviselő-testület dönt.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés sajátos formái

17. Az önkormányzati intézményekre vonatkozó rendelkezések

46. §

Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyonra - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - a vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

47. §

(1) Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyonnal kapcsolatos intézményvezetői jogokat és kötelezettségeket – amennyiben az intézmény alapító okirata vagy a polgármester eltérően nem rendelkezik – az önállóan működő intézmény vezetője gyakorolja, illetve teljesíti.

(2) A jogszabály vagy megállapodás alapján az Önkormányzat által működtetett (nem az Önkormányzat által fenntartott intézmény elhelyezésére és működésére szolgáló) intézményi vagyon tekintetében az intézményvezetői jogokat és kötelezettségeket – amennyiben az intézmény alapító okirata vagy a polgármester eltérően nem rendelkezik – a Dányi Kommunális Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője gyakorolja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagyon a továbbiakban együtt: intézményi vagyon.

48. §

Az intézményi vagyon körébe tartozó ingatlanokat az Önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani.

18. Vagyonkezelés

49. §

(1) Vagyonkezelésbe adható minden olyan önkormányzati vagyonelem, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálhatja.

(2) A vagyonkezelői jog - törvényben meghatározott kivétellel - vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről – a 59. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják.

50. §

(1) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi jogviszonyokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

51. §

A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

52. §

(1) Önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen szerezheti meg

a) költségvetési szerv vagy

b) önkormányzati intézmény.

(2) A vagyonelemeket, valamint a – Képviselő-testület eltérő döntéséig –  kijelölt vagyonkezelőket a 3. számú melléklet tartalmazza.

53. §

A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (7) bekezdésében meghatározott, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, valamint a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

54. §

A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult vagy erre a vagyonkezelési szerződés kifejezetten feljogosítja.

55. §

(1) A vagyonkezelőt, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében – a jogszabályok előírásai szerint - adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előír.

56. §

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló vagy elszámolás alapján.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, valamint az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

57. §

(1) A polgármester vagy megbízottja a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) A polgármester vagy megbízottja a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

58. §

(1) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(2) Az Mötv. 109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

59. §

(1) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

(2) A vagyonkezelési szerződés módosításáról a polgármester dönt, ha annak oka a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása.

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

19. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

60. §

Az önkormányzati vagyont - a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal – nyilván kell tartani, s arról a 4. számú melléklet szerinti vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az önkormányzat mindenkori, elemi költségvetési beszámolójának mellékletét képezi. Legalább évente aktualizálni kell a rendelet mellékleteit a tulajdonjogban bekövetkezett változások szerint.

61. §

(1) A vagyonnyilvántartás pontos vezetése érdekében, illetve a vagyonban bekövetkezett változások átvezetése érdekében az önkormányzati vagyont használó és kezelő szervezetek (személyek) a jogszabályokban és a velük kötött szerződésekben meghatározott módon – ennek hiányában a polgármester rendelkezése szerint - kötelesek az Önkormányzat részére térítési igény nélkül adatot szolgáltatni.

(2) Az önkormányzati vagyont bármely jogcímen használó személyek és szervezetek a vagyonelemen végrehajtott beruházásaikról és értéknövelő felújításaikról – a szerződésükben meghatározott tartalommal és módon, illetve ha erről a szerződés részletesen nem rendelkezik, a polgármester által meghatározott tartalommal és módon – kötelesek az Önkormányzat részére térítési igény nélkül adatokat szolgáltatni.

62. §

(1) Az Önkormányzat jogosult - jogszabályi keretek között - nyilvántartani és kezelni mindazon személyes adatokat, amelyek a tulajdonosi döntések meghozatala érdekében szükségesek.

21. A szerződések nyilvántartása

63. §

(1) Az önkormányzati vagyon megszerzésével, elidegenítésével, hasznosításával kapcsolatos, a vagyonnal való rendelkezést tartalmazó, a vagyont érintő beruházásokra és felújításokra vonatkozó, továbbá az önkormányzati vagyont egyébként érintő

a) szerződésekről, megállapodásokról, egyéb jognyilatkozatokról,

b) szerződések, megállapodások módosításáról, megszüntetéséről,

c) hatósági és bírósági határozatokról

nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban: szerződés-nyilvántartás).

(2) A szerződés-nyilvántartás tartalmazza továbbá az önkormányzat pénzeszközei felhasználására vonatkozó minden egyéb szerződést és megállapodást is.

(3) A szerződés-nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a Pénzügyi Csoport útján.

(4) A szerződés-nyilvántartás pontos vezetése érdekében az önkormányzati vagyont használó és kezelő szervezetek (személyek) kötelesek a nyilvántartás hatálya alá tartozó szerződéseik, egyéb okirataik egy példányát a megkötéstől számított 30 napon belül az Önkormányzat részére megküldeni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

64. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azzal, hogy az e rendelet hatályba lépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e rendelet rendelkezései nem érintik.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 10/2011.(X.28.) önkormányzati rendelet.

Dány, 2015 április 28.

Gódor Lajosné                                                      Pervainé Hangodi Ágnes

           polgármester                                                                 jegyző