Dány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
Dány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 11 18:00Dány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
Dány Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szervezetét és működésének részletes szabályait jelen rendeletben (továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Önkormányzat elnevezése, székhelye, szervei
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Dány Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2118 Dány, Pesti út 1.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Dány község teljes közigazgatási területe
(4) A Képviselő-testület hivatala: Dányi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)
(5) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2118 Dány, Pesti út 1.
(6) A megválasztott képviselők száma: 6 fő. A Képviselő-testület tagja a képviselőkön kívül a polgármester, így a Képviselő-testület létszáma 7 fő.
(7) A polgármester és a képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
(8) Az Önkormányzat szervei:
a) Képviselő-testület
b) Polgármester
c) Képviselő-testület bizottságai
d) Polgármesteri Hivatal
e) Jegyző
f) Társulás
(9) Az Önkormányzat intézményei (költségvetési szervei):
a) Dányi Polgármesteri Hivatal
b) Dányi Bóbita Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ
c) Dányi Nefelejcs Óvoda
Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, elismerései
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a hagyományőrző pecsét.
(2) Címer: a háromszögű címerpajzs (Anjou-pajzs) tengelyében zöld sírdombról kinövő háromágú lombos fa tövében jobb oldalon ezüst színű nyúl ül.
(3) Zászló: A zászló alapszíne fehér.Bal harmadában helyezkedik el a község címere (színes), alatta aranyszínű felirat: DÁNY.
(4) Önkormányzat címerével ellátott körpecsét (Hagyományőrző pecsét): a körpecséten KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT DÁNY felirat helyezkedik el körkörösen, középen a település címere.
(5) Az egyéb bélyegzőket külön bélyegzőnyilvántartás tartalmazza.
(6) Az önkormányzati jelképek használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(7) Ünnepnapok: A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket és helyi rendezvényeket méltó módon megünnepelhesse.
(8) Az Önkormányzat - külön rendeletben - kitüntető címeket alapít és adományoz.
Az Önkormányzat működésének nyilvánossága
3. § (1) Az Önkormányzat jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének az Új Dányi Tükör című önkormányzati helyi lapban (községi közéleti lap), valamint az Önkormányzat www.dany.hu címen elérhető internetes honlapja útján, továbbá a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel tesz eleget.
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapjának alapítói jogát az Önkormányzat gyakorolja, melynek során:
a) megbízza az önkormányzati lap felelős szerkesztőjét,
b) gondoskodik az önkormányzati lap kiadásáról és a működés finanszírozásáról.
Az Önkormányzat hazai és nemzetközi partnerkapcsolatai
4. § (1) Dány község hivatalos testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Baktalórántháza és Ráckeve településekkel, a szlovákiai Lukanénye és a romániai (erdélyi) Gyergyócsomafalva településekkel.
(2) A nemzetközi kapcsolatok koordinálása a polgármester feladata.
(3) A nemzetközi kapcsolatok részletes szabályait a megkötött testvértelepülési szerződések tartalmazzák.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
5. § (1) Az Önkormányzat ellátja az Mötv. 13. §-ában és egyéb törvényekben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat - és hatásköröket.
(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat - és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.
(3) Az Önkormányzat a törvények által megállapított kötelező feladatait:
a) a Képviselő-testület közvetlenül, valamint szervei útján,
b) az Önkormányzat költségvetési szervei útján,
c) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján,
d) szervezet és a Képviselő-testület, a szervezet és a Képviselő-testület valamely szerve vagy a szervezet és a költségvetési szerv között létrejött szerződés alapján láthatja el.
Önként vállalt feladatok
6. § (1) Az önként vállalt helyi közügyek ellátása során az Mötv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását abban az esetben, ha
a) nem ütközik magasabb rendű jogszabályba,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak,
e) ellátása nem sérti más település érdekét.
(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(6) Az aktuális időszak önként vállalt feladatainak konkrét felsorolását az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete tartalmazza.
Hatáskörátruházás
7. § (1) A Képviselő-testület a 2. mellékletben felsoroltak szerint rendelkezik a hatáskörátruházásról.
(2) A Képviselő-testület a rendelet 3. mellékletében foglaltak szerint meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(3) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(4) A jegyző indokolt esetben tájékoztatja a testületet a feladat- és hatáskört érintő jogszabályi változásokról és az átruházhatóság feltételeiről.
(5) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét az Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök kivételével a polgármesterre, bizottságára vagy a jegyzőre ruházhatja át az alábbiakban foglaltak szerint:
a) a Képviselő-testület az általa alkotott helyi önkormányzati rendeleteiben rendelkezhet az adott rendelet szabályozási körébe tartozó ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatásköreinek átruházásáról,
b) a rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben feladat- és hatásköreit a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.
(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületnek legalább évente beszámol.
(7) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hozott döntést felülvizsgálhatja, megsemmisítheti, megváltoztathatja, kivéve, ha a megsemmisítés, megváltoztatás jóhiszeműen szerzett jogokat sértene.
(8) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ában foglaltakon túl:
a) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás és kinevezéshez, vezető megbízáshoz kapcsolódó illetmény, személyi alapbér, pótlék, tiszteletdíj megállapítása,
b) az Önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon elidegenítése,
c) az Önkormányzat egyhavi bérköltségét meghaladó hitelfelvételről való döntés.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
A képviselő jogállása
8. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) Az önkormányzati képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.
(3) Jogszabályban meghatározott állami, szolgálati és magántitok, továbbá a személyes adatok védelméhez fűződő jog megőrzésének kötelezettsége a települési képviselőkre és a nem képviselő bizottsági tagokra is kiterjed. Ezek megsértéséért a jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak. Titoktartási kötelezettségük megbízatásuk lejárta után is fennáll.
(4) A képviselő köteles olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(5) A Képviselő-testület a képviselők részére tiszteletdíjat nem állapít meg.
(6) A Képviselő-testület a képviselők részére, ha a képviselő az Önkormányzat döntése alapján egy adott ügyben az Önkormányzat képviselőjeként jár el, és e munkája során az Önkormányzat közigazgatási területén kívül végzett tevékenységével kapcsolatos utazási vagy szállásköltsége merül fel, akkor a felmerült utazás és szállásköltség megtérítéséről számla alapján a polgármester dönt.
Interpelláció
9. § (1) A települési képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez kérdést intézhet intézkedés hiánya, jogszabály vagy testületi döntés nem, vagy nem megfelelő végrehajtása miatt /továbbiakban: interpelláció/.
(2) Az interpellációt írásban, vagy elektronikusan legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig lehet a polgármesterhez benyújtani.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(4) Az interpellációk ismertetésére és a válaszadásra a főnapirendek tárgyalása után kerül sor.
(5) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban, vagy - legkésőbb 15 napon belül - írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ezt követően a Képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról, vagy a további intézkedésekről. Az írásban adott válaszról a soron következő ülésén dönt az interpelláló, illetve a Képviselő-testület. Az interpellációkat nyilván kell tartani, melyről a jegyző a titkárság útján gondoskodik.
(7) Államigazgatási hatósági ügyben interpellálni és kérdést feltenni nem lehet.
Képviselői kérdés
10. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó bármely (pl. szervezeti, működési, döntés-előkészítési stb.) ügyben történő felvetés vagy tudakozódás, amely nem minősül a 9. § fogalomkörébe tartozó interpellációnak.
(2) Önkormányzati képviselő a polgármesternél írásban, vagy elektronikus úton, vagy a Képviselő-testület ülésén szóban a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez intézhet kérdést, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról határozatot hozni nem kell.
A Képviselő-testület ülései
11. § A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést, valamint ünnepi ülést tart.
Alakuló ülés
12. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság beszámol a helyi önkormányzati képviselő és a polgármester választás eredményéről.
(4) A megbízólevelek átvétele után a képviselők esküt tesznek, a polgármester a Képviselő-testület előtt teszi le az esküt. Az eskütevők az eskütételről okmányt írnak alá.
(5) A Képviselő-testület az alakuló ülésen – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(6) A Képviselő-testület az alakuló ülésen dönt a polgármester és alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapításáról.
(7) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt a Képviselő-testület előtt teszi le, azon az első ülésen, amelyen részt vesz.
Rendes ülés
13. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) A Képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja. A Képviselő-testület rendes ülését éves munka terve szerint tartja, illetve szükség szerint ülésezik. Július 15-től augusztus 31-ig nem ülésezik, nyári szünetet tart. Ez idő alatt a Képviselő-testület szükség esetén rendkívüli ülést tarthat.
(3) A Képviselő-testület rendes ülését - lehetőség szerint – a hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni. A rendes ülés általában 18,00 órakor kezdődik. A polgármester döntése alapján a rendes ülés napja indokolt esetben eltérhet a csütörtöki naptól.
(4) Az ülés helyszíne fő szabály szerint a Polgármesteri Hivatal emeleti tárgyalóterme. Ettől eltérő helyszínen is sor kerülhet a Képviselő-testületi ülés megtartására kivételes esetben, pl. ünnepi vagy alakuló Képviselő-testületi ülés. (Ennek helyszíne: Művelődési Ház.)
(5) A Képviselő-testület az ülésének napirendjeit a munkaterv és az előterjesztések alapján fogadja el és tárgyalja. A Képviselő-testület saját munkaterve szerint évente legalább 8 alkalommal ülésezik, időpontját és gyakoriságát tekintve igazodva a tárgyalandó napirendekhez.
(6) Az ülés a napirendre felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig tart, de maximum az ülés kezdésétől számított 4 órán át. A folyamatban lévő napirendet a Képviselő-testület határozathozatallal lezárhatja, és az ülés vezetője az ülés bezárásával egyidejűleg a következő napra kihirdeti az ülés folytatását a kezdő időpont megjelölésével, amely ülésre új napirendi pontot nem lehet felvenni.
(7) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára évente a naptári év szerinti utolsó ülésén elfogadja a testület munkatervét. A munkatervre vonatkozó részletes szabályokat a 18. § tartalmazza.
(8) A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.
Rendkívüli ülés
14. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a képviselők 1/4-ének kezdeményezésére, Képviselő-testület állandó, e rendeletben meghatározott bizottságának az indítványára, a jegyző kezdeményezésére törvénysértés esetén, Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül kell összehívni. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, illetve az alpolgármester nem intézkedik, a kezdeményezést a jegyző jelzi a Kormányhivatalnak.
(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a Képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az Önkormányzat, vagy a lakosság érdekeit érintő okból szükség van, illetve kivételesen a munkatervben szereplő napirend esetén is, ha a munkatervben megjelölt időpontban a döntéshez elegendő információ nem állt rendelkezésre, és a következő rendes ülésen a döntés meghozatalához kapcsolódó jogkövetkezmény már okafogyottá válna.
(4) A rendkívüli ülés meghívóját és előterjesztéseit két nappal az ülést megelőzően kézbesíteni kell. Indokolt esetben legkésőbb az ülés megkezdése előtt át kell adni a képviselők részére.
(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület - formális meghívó nélkül az időpont és az ülés helyének megjelölésével - telefonon is összehívható, legalább 5 órával az ülés tervezett kezdési időpontja előtt.
(6) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának és a döntéshozatalnak – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - nem feltétele a napirend előzetes bizottsági tárgyalása.
Ünnepi ülés
15. § A Képviselő-testület a díjak és kitüntetések átadása céljából augusztus hónapban ünnepi Képviselő- testületi ülést tart.
Az ülések nyilvánossága
16. § (1) A Képviselő-testület ülése - a zárt ülést kivéve - nyilvános, azon tanácskozási jog nélkül bárki részt vehet.
(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a Képviselő-testület által elfogadott munkatervnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével is tájékoztatni kell.
(3) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja esetében, a zárt ülés tartását indítványozhatja a polgármester, a jegyző és bármely képviselő. A zárt ülés tartásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(4) Zárt ülésen a törvényben felsorolt személyek vehetnek részt. Azt, aki az ülés helyiségében a zárt ülés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, a polgármester távozásra hívhatja fel, szükség esetén kiutasíthatja.
(5) A zárt ülésen elhangzottakról csak az arra jogosult kaphat felvilágosítást.
(6) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(7) A Képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
Az ülések tervezése, előkészítése
17. § Az átgondolt, tervszerű működés érdekében célszerű megtervezni a Képviselő-testületi üléseket. Az előre nem tervezhető aktuális feladatok előkészítése és megtárgyalása napirendként kerül beépítésre a testületi ülésre szóló meghívóba.
Munkaterv
18. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) valamennyi Képviselő-testületi tagtól,
b) a Képviselő-testület bizottságaitól,
c) jegyzőtől,
d) a polgármester által meghatározottaktól
e) alpolgármestertől.
(3) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez a polgármesternél kell benyújtani.
(4) A munkatervnek lehetőség szerint tartalmaznia kell:
a) az ülések várható időpontját,
b) a napirendek címét,
c) előterjesztő nevét
(5) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület minden év utolsó ülésén szótöbbséggel határoz.
(6) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.
19. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az önkormányzati intézmények vezetőit,
c) az őket érintő napirendekhez a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit az önkormányzati intézmények vezetőit,
d) bizottsági előterjesztés esetén az érintett bizottság nem képviselő tagjait,
e) akinek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.
(2) A Polgármesteri Hivatal munkatársai a területüket érintő napirendek tárgyalásakor kötelesek a testületi ülésen részt venni. A napirend vitájában csak az ülést vezető elnök engedélyével vehetnek részt, kötelesek azonban a felmerült kérdésekre - az elnök felhívására - választ, felvilágosítást adni.
(3) A Képviselő-testület üléséről tájékoztatandó a lakosság a meghívó és a nyilvános ülés előterjesztéseinek az önkormányzati honlapon történő közzététel útján.
Meghívó
20. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés időpontját és helyét,
b) a javasolt napirendet és azok előterjesztőit,
c) javasolt napirend nyílt vagy zárt jellegét,
d) az ülést összehívó aláírását, bélyegző lenyomatát és a dátumot.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendhez tartozó írásos előterjesztést, határozati javaslatot
a) a képviselőknek minden esetben,
b) egyéb meghívottaknak a polgármester rendelkezése szerint.
(3) A Képviselő-testület munkaterve szerinti rendes ülésre történő meghívót és az írásbeli előterjesztéseket az ülés időpontját megelőzően hat nappal ki kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére papír alapon, hivatalsegéd útján.
(4) Amennyiben indokolt a polgármester engedélyével az előterjesztés legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon is kiküldhető.
(5) A képviselő előzetes kérelmére a meghívót és az előterjesztéseket az általuk megjelölt privát e-mail címre kell küldeni. A 20 oldalnál nagyobb terjedelmű előterjesztéseket csak elektronikusan kapják meg a képviselők.
Az előterjesztések
21. § (1) A Képviselő-testület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, a munkatervbe felvett, továbbá a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt
a) rendeleti javaslatot,
b) határozati javaslatot,
c) beszámolót és
d) tájékoztatót.
(2) Előterjesztésnek minősül:
a) a döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,
b) a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató.
(3) A rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot és
e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(5) Az írásbeli előterjesztést az ülés előtt legalább 10 nappal le kell adni a jegyzőnek.
(6) A testületi ülésre az előterjesztések fő szabályként írásban kerülnek benyújtásra.
(7) Kivételesen- a polgármester engedélyével- szóban is megtehető, azonban ez esetben is a határozati javaslatot írásban kell benyújtani, legkésőbb az ülés megkezdése előtt egy órával az ülésvezető és a jegyző részére.
(8) Halaszthatatlan, azonnali döntést igénylő esetben a polgármester engedélyével a Képviselő-testület ülésén osztható ki:
a) a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,
b) a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése.
(9) Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.
(10) A helyi kiosztású előterjesztést, döntési javaslatot minden esetben szóban ismerteti az előterjesztő.
(11) A Képviselő-testület ülésére készített előterjesztést a polgármester terjeszti a testület elé, amennyiben az Önkormányzat programjáról, gazdálkodásáról, munkatervéről, együttműködési kapcsolatok létesítéséről, a település egészét érintő feladatok meghatározásáról, önkormányzat gazdálkodását érintő rendeletéről szól. A téma szerint illetékes bizottság az előterjesztője annak az ügynek, amelynek napirendre tűzését a bizottság kezdeményezte, valamint az esetleges önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezésnek.
(12) Előterjesztő lehet a polgármesteren és jegyzőn kívül alpolgármester, bizottság elnöke, képviselő, intézményvezető, Polgármesteri Hivatal alkalmazottja, 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, valamint önkormányzati társulás képviselője, főépítész. Beszámoló, tájékoztató esetén annak készítője, valamint az, akit erre a Képviselő-testület vagy a polgármester felkér.
(13) Előterjesztés nem nyújtható be jegyzői ellenjegyzés nélkül, amennyiben a tárgykör pénzügyi fedezetet igényel, úgy pénzügyi ellenjegyzés nélkül sem.
(14) Kizárólag írásban lehet benyújtani a következő előterjesztéseket:
a) a gazdasági programot és költségvetést érintő előterjesztést,
b) önkormányzati rendelet tervezet,
c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) kitüntetések alapítása, adományozása,
f) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,
g) önkormányzati vállalkozási ügyek,
h) a Ptk.-ból eredő jogügyletek,
i) alapítványok, társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
j) valamennyi önkormányzati hatósági döntést igénylő ügy.
(15) Főnapirend keretében benyújtott előterjesztéseket a tárgy szerint érintett bizottságok véleményezik. Költségvetést érintő előterjesztés a Pénzügyi Bizottság véleményezése nélkül nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.
(16) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság gazdálkodása tárgyában készült előterjesztés a felügyelő bizottság határozatának és a könyvvizsgálói véleménynek ismeretében tárgyalható.
A sürgősségi indítvány
22. § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel; sürgősségi indítvány tehető. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) Sürgősségi indítványt tehet:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) bármely képviselő,
d) a tárgy szerint érintett bizottság,
e) a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzati intézmény vezetője.
(3) A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával, továbbá a döntési javaslattal - legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet írásban benyújtani.
(4) A sürgősség tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, egyidejűleg meghatározza, hogy a téma tárgyalását mikor, hányadik napirendként kívánja megtárgyalni.
(5) Amennyiben a sürgősségi indítvány olyan döntésre vonatkozik, amelynek gyakorlását a Képviselő-testület átruházta, dönteni kell arról is, hogy e kérdésben a Képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.
A Képviselő-testületi ülés összehívása
23. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testületi ülés összehívásáról és vezetéséről a korelnök gondoskodik.
(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülésvezető szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
A Képviselő-testületi ülés vezetése, a tanácskozás rendjének fenntartása
24. § (1) Az ülést az ülésvezető nyitja meg, megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait, előterjeszti az ülés napirendjét.
(2) A napirendi javaslat elfogadását megelőzően a polgármester és a települési képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyben
a) javasolhatja valamely napirendi pont napirendre történő felvételét;
b) javasolhatja valamely napirendi pont napirendről történő levételét;
c) javasolhatja egyes napirendi pontok sorrendjének cseréjét;
d) javasolhatja a polgármester vagy települési képviselő ügyrendi javaslatának elutasítását.
(3) A Képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat a lehetőség szerint alábbi sorrend szerint tárgyalja:
a) rendelet alkotására vonatkozó előterjesztések;
b) határozathozatalra irányuló előterjesztések;
c) döntést igénylő egyéb kérdések;
d) napirenddel nem összefüggő (beszámoló, tájékoztató, bejelentés, interpelláció, kérdés).
(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, valamely előterjesztés napirendi pontként való felvételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról – bármely képviselő javaslatára vita nélkül a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A Képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása során ugyanazon személy kettő alkalommal szólhat egyenként 3-3 perc időtartamban.
(6) Az előterjesztésekkel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válasz elfogadásáról külön alakszerű határozatot hozni nem kell.
(7) A napirendi pont vitájának lezárása után a napirend előterjesztője még válaszolhat a hozzászólásokra a döntést megelőzően a (5) bekezdés rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása mellett.
(8) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell biztosítani, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni. A törvényességi észrevételt a jegyző köteles a Kormányhivatal felé is továbbítani.
(9) A Képviselő-testületi ülés 22 órakor véget ér, de a folyamatban lévő napirendet a Képviselő-testület határozathozatallal lezárhatja. Az ülés vezetője az ülés bezárásával egyidejűleg a következő napra kihirdeti az ülés folytatását a kezdő időpont megjelölésével, amely ülésre új napirendi pontot nem lehet felvenni.
(10) A Képviselő-testületi ülés elfogadott napirendjén kívüli téma tárgyalása során határozat nem hozható.
(11) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően.
(12) A napirend utáni felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. A felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.
(13) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:
a) megnyitja, vezeti és berekeszti az ülést,
b) az ülés berekesztése nélkül legfeljebb 15 percre szünetet rendelhet el,
c) megállapítja és az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a testület határozatképességét,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére és annak módosítására,
e) tájékoztatást ad a két ülés közötti legfontosabb eseményekről, intézkedésekről,
f) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
g) ismerteti a 21. § szerint előterjesztett sürgősségi indítványt
h) a megszavazott napirendek sorrendjét megváltoztathatja, amennyiben a napirend tárgyalásán meghívott vendég is részt vesz vagy várható,
i) az ülésen engedélyezheti a napirenden nem szereplő téma megvitatását,
j) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát,
k) a napirendi ponthoz való hozzászólás időtartamának korlátozása alól felmentést adhat,
l) berekesztheti az adott napirendi pont vagy a folyó napirenden kívüli vita tárgyalását és szükség szerint elrendeli a szavazást, ha az addig lezajlott vita alapján úgy ítéli meg, hogy az esetleges további felszólalóktól a tanácskozást előrevivő, új, érdemi javaslatok már nem várhatóak,
m) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
n) kihirdeti a szavazás eredményét,
o) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
p) figyelmeztetheti a testületi ülésen felszólalót, ha
pa) mondanivalója eltér a tárgyalt témától vagy
pb) az ülésvezető engedélye nélkül túllépi a hozzászólási időtartamát vagy
pc) a felszólalást nem engedélyezte,
q) a hozzászólótól megvonhatja a szót, ha
qa) a p) pont szerinti figyelmeztetés eredménytelen,
qb) a napirendi pont tárgyalása során korábban elhangzottakhoz képest tartalma szerint ismétlés,
qc) nem mozdítja elő a napirendi pont vagy a napirenden kívüli vita eredményes lezárását,
r) bárkit rendreutasíthat vagy az ülésnek helyet adó ingatlanról kivezettethet, ha az üléshez méltatlan magatartást tanúsít vagy a p)–q) pont szerinti intézkedés eredménytelen,
s) tanácskozási joggal nem rendelkező felszólalásra jelentkező számára engedélyezheti a napirendi ponthoz való hozzászólást vagy a Képviselő-testületnek címzett bejelentést, közérdekű felszólalást meghatározva annak időtartamát is.
A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
25. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van.
(2) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges. Egyszerű szótöbbséggel dönt a testület, ha a testületi ülésen jelenlévő képviselők több mint a fele azonos tartalommal szavaz.
(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl:
a) vagyon értékesítéséhez,
b) 1 havi bértömeg összegét meghaladó hitel felvételéhez,
c) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése vagy abba való belépés,
d) nem kötelező feladat önként vállalása, vagy az arról történő lemondás esetén,
e) „Dány Község Díszpolgára” kitüntető cím adományozása esetén.
f) helyi népszavazás kiírására irányuló kezdeményezés elutasítása, illetve népszavazás elrendelése esetén,
g) hazai és nemzetközi partnerkapcsolat létesítéséhez.
(4) Az Mötv-ben meghatározott további esetkörök, amelyek minősített többséggel hozott döntést igényelnek:
a) a Képviselő-testület saját feloszlatása [Mötv. 55. § (1) bekezdés];
b) a Képviselő-testület döntése után polgármesteri kezdeményezésre megismételt döntés [Mötv. 68. § (1) bekezdés];
c) a Képviselő-testület közigazgatási per indítása a polgármester ellen [Mötv. 70. § (1) bekezdés];
d) alpolgármester választása [Mötv. 74. § (1) bekezdés], megbízatásának visszavonása [Mötv. 76. § d) pontja];
e) közös önkormányzati hivatal létrehozása [Mötv. 85. § (10) bekezdés];
f) település másik megye területéhez való csatlakozása [Mötv. 103. § (1) bekezdés].
(5) Az ülés vezetője a döntéshozatalhoz először a módosító javaslatokat teszi fel szavazásra, az elhangzás sorrendjében. Az elhangzás sorrendjétől az egymással összefüggő vagy az egymást kizáró módosító javaslatok esetében sem lehet eltekinteni.
(6) Az egymást követően megszavazott és az eredeti határozatnak azonos vagy részben azonos részét érintő módosító javaslatok esetén, a korábbi határozat érintett részét felülírja az utóbb hozott határozat.
(7) Amennyiben egymást kizáró vagy tartalmuk szerint egymásnak ellentmondó döntés születik, akkor a Képviselő-testület legkésőbb a soron következő ülésén újra dönt a módosító javaslatokról és az eredeti határozati javaslatról a korábbi döntések egyidejű visszavonása mellett.
(8) A Képviselő-testület dönt
a) az eredeti döntési javaslatról módosító javaslat hiányában, vagy
b) az eredeti döntési javaslat módosító határozattal egységes szerkezetű változatáról.
(9) A Képviselő-testület döntése lehet: önkormányzati rendelet vagy határozat.
(10) A Képviselők a szavazásban igenlő és ellenszavazattal vesznek részt. Indokolt esetben /pl.: nem áll elegendő információ rendelkezésére a döntéshez, vagy érintettség/ tartózkodhat a szavazástól.
(11) Szavazni személyesen kell. A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
Nyílt szavazás
26. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel - kézfelemeléssel - hozza.
(2) A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel a szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.
(3) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani, kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát.
(5) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha nyílt szavazásnál az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” szavazatok számával (elutasító döntés születik).
(6) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több mint felének az igen szavazatát akkor a javaslat elutasításra került.
(7) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
A név szerinti szavazás
27. § (1) Nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást a képviselők ¼-ének indítványára lehet tartani. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 55. §-ának (1) bekezdésben foglalt esetben, a Képviselő-testület feloszlásának tárgyában.
(3) A szavazás lebonyolítása a jegyző feladata.
(4) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.
(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben, az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
(8) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart
a) közbeszerzéssel kapcsolatos döntés esetén,
b) önkormányzati tulajdon értékesítéséről,
c) 5 millió Ft feletti hitel felvételénél.
Titkos szavazás
28. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) Titkos szavazással dönt a Képviselő-testület:
a) kinevezés, vezetői megbízás és ezek visszavonása esetén,
b) fegyelmi eljárás megindítása és a büntetés kiszabása tárgyában.
(3) Titkos szavazást a Képviselő-testület tagjai közül az ülés elnökének javaslatára választott 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(4) A jegyző gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, a szükséges technikai felszerelésekről, a szavazási jegyzőkönyv elkészítéséről.
(5) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést - választás esetén a javasolt személyeket ábécé sorrendben - a szavazólapra fel kell írni. A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon történik. A titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név alatti „igen” és „nem” szó mellett elhelyezett körben, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.
29. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.
Az önkormányzati rendeletalkotás
30. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) települési képviselő,
b) Képviselő-testület bizottsága,
c) párt vagy helyi társadalmi szervezet vezetője,
d) jegyző,
e) polgármester.
(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
(4) A polgármester a kezdeményezést bejelenti a Képviselő-testületnek, és a jegyző útján a Polgármesteri Hivatalnak továbbítja a rendelet tervezet elkészítése céljából.
(5) A Képviselő-testület saját döntése alapján a jelentősebb rendelet tervezeteket két fordulóban - előbb a rendelettervezet elveit, majd a tervezetnek a vita után kidolgozott szövegét tárgyalja meg.
(6) A Képviselő-testület az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre. Helyi társadalmi viszonyokat szabályozó alaprendelet esetén az előterjesztő köteles az érintett közösségek képviselőit az előkészítésbe bevonni.
(7) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata. Ennek keretében:
a) tervezet szakmai tartalmának meghatározása,
b) a közreműködők között a munka elosztása,
c) a kodifikációs munka megszervezése, elvégzése,
d) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,
e) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,
f) az érintett társszervekkel való koordináció,
g) az adminisztrációs munka megszervezése,
h) a tervezet bizottság és Képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel.
(8) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé az előkészítő bizottság vagy a jegyző terjeszti elő annak indokolásával együtt. A jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő, kisebbségi javaslatokról is.
(9) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző vagy az általa megbízott személy szerkeszti.
(10) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(11) A rendelet kihirdetése a rendelet egy példányának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való elhelyezéssel, míg közzététele a Nemzeti Jogszabálytárban (Njt.) történik.
(12) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
Társadalmi egyeztetés
31. § (1) A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú megalapozásának érdekében a rendelet tervezeteket társadalmi véleményeztetésre bocsáthatja.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről szóló rendelet tervezetet
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet tervezetet,
c) a helyi adókról szóló rendelet tervezetet,
d) az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról szóló rendelet tervezetet,
e) szervezet és intézmény alapításáról szóló rendelet tervezetet,
f) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet tervezetet,
g) azt a helyi önkormányzati rendeletet módosító rendelet tervezetet, amely csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket, vagy csak olyan technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz, melyek a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyokra nincsenek érdemi hatással,
h) a közszolgálati jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet tervezetet,
i) azon rendelet tervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
j) a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet tervezetet.
(3) Az építési szabályzat és a településképi rendelet tervezetek társadalmi egyeztetése a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló helyi önkormányzati rendelet alapján történik.
(4) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.
(5) A társadalmi egyeztetés a honlapon erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés útján, postai úton vagy szükség esetén lakossági fórum keretében történik.
(6) A társadalmi egyeztetés keretében rendelet tervezetet úgy kell az Önkormányzat honlapján közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre legkevesebb hét napot kell biztosítani.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott elérhetőségen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről.
(8) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(9) A véleményezők nevét és e-mail címét a véleményezett rendelet hatálybalépéséig lehet kezelni.
(10) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény nyilvánítás előtt fel kell hívni.
(11) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.
(12) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
Az Önkormányzati határozatok
32. § (1) A határozat végrehajtását - a határidőtől függetlenül - haladéktalanul meg kell kezdeni. Amennyiben a végrehajtás el nem hárítható akadályba ütközik, a felelős köteles ezt a tényt a polgármesternek, indokolt esetben a Képviselő-testületnek jelezni.
(2) A határozatok végrehajtásáról
a) azonnali határidő esetén, a soron következő ülésen,
b) folyamatos határidő esetén, az elfogadását követő egy év elteltét megelőző ülésen,
c) konkrét határidő esetén a megjelölt határnapot követő ülésen be kell számolni a Képviselő-testületnek.
(3) Nem kell beszámolni azon határozat végrehajtásáról, amely:
a) határidő megjelölése nélkül lett elfogadva vagy
b) beszámolási kötelezettség mellőzéséről rendelkezik.
(4) A határozat végrehajtásáról szóló beszámoló tartalmazza:
a) a határozat számát és tartalmát,
b) a végrehajtás megtörténtének tényét vagy az esetleges elmaradást,
c) javaslatot a további intézkedésre vagy a határidő módosítására.
(5) A határozat intézkedésenként pontokra tagolódik. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelőst.
(6) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
Az Önkormányzati rendelet és határozat jelölése
33. § (1) A Képviselő-testület rendeletei és határozatai évente újra kezdődő folyamatos sorszámozással jelölendők.
(2) A Képviselő-testület rendelete. A rendelet megjelölése az alábbi:
a) Dány Község Önkormányzat Képviselő-testületének,
b) a rendelet sorszáma arab számmal,
c) „/” jel,
d) a rendelet meghozatalának éve arab számmal,
e) zárójelben a döntés meghozatalának hónapja római számmal és napja arab számmal,
f) önkormányzati rendelete.
(3) A Képviselő-testület határozata. A határozat megjelölése az alábbi:
a) Dány Község Önkormányzat Képviselő-testületének,
b) a határozat sorszáma arab számmal,
c) „/” jel,
d) a határozat meghozatalának éve arab számmal,
e) zárójelben a döntés meghozatalának hónapja római számmal és napja arab számmal,
f) a „Képviselő-testületi határozata” kifejezést foglalja magában,
g) rövidített formája: …../….. (…..) Képviselő-testületi határozat.
A Képviselő-testület jegyzőkönyve
34. § (1) A testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv másolati példánya a művelődési ház könyvtárában kerül elhelyezésre.
(2) A Képviselő-testületi üléséről hangfelvétel készül a jegyzőkönyv elkészítésének céljából, amelyet minimum egy évig meg kell őrizni.
(3) A Képviselő-testület nyilvános üléséről kép- és hangfelvétel készíthető, amennyiben azt az ülés megkezdését megelőzően az ülésvezetőnek bejelentik. A felvétel készítésével az ülés menetét nem zavarhatják.
(4) A jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó követelményeket az Mötv. 52. § (1) bekezdése bekezdése tartalmazza.
(5) Az Önkormányzati képviselő a hozzászólását megelőzően kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve szó szerint tartalmazza a hozzászólását. A kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) a tárgyalt előterjesztések,
d) az írásban benyújtott hozzászólások,
e) a jegyző törvényességi észrevétele,
f) egyéb írásos indítványok.
(7) A jegyzőkönyv eredeti példányait a mellékletekkel együtt a jegyző évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
(8) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(9) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
A helyi népszavazás
35. § (1) A helyi népszavazás az állampolgároknak, illetve az állampolgárok helyi közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2) A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát Dány község Önkormányzat Képviselő-testülete önálló rendeletben szabályozza.
A speciális testületi ülés - Közmeghallgatás
36. § (1) Lakossági fórum a közmeghallgatás.
(2) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, és az ülést vezeti, és azon kötelesek aktívan részt venni a Képviselő-testület tagjai is.
(4) Ezen ülésen a Képviselő-testület döntést nem hoz, egyéb napirend, előterjesztés nem terjeszthető a testület elé.
(5) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(6) A közmeghallgatási ülés időpontját, napirendjét a hirdetőtáblán és az önkormányzat honlapján az ülés előtt legalább 6 nappal közzé kell tenni. Erről a jegyző gondoskodik.
(7) A közmeghallgatásos testületi ülés vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, stb. a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
Lakossági fórum
37. § (1) A Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester előre meghatározott kérdésben, illetve a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítésére a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumon lehetőség van a közérdekű feladatokkal összefüggő kérdések felvételére, az észrevételek megvitatására, a község polgárainak, társadalmi szervezeteinek véleményük ismertetésére.
(3) A lakossági fórumról a Polgármesteri Hivatal emlékeztetőt készíthet, melynek tartalmaznia kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét.
Az Önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzatokkal
38. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezése szerint az Önkormányzat a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) részére előre egyeztetett időpontban igény szerint a Polgármesteri Hivatal épületében kijelölt helyiséget biztosít az önkormányzati feladat ellátásához.
(2) Az Önkormányzat viseli a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek, döntéseinek, jegyzőkönyveinek előkészítésével, postázásával, sokszorosításával kapcsolatos költségeket, tárgyi és személyi feltételeket.
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Jegyző a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportján keresztül biztosítja.
(4) Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a Jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal valamennyi fenti kötelezettségét teljesíteni tudja a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének és tagjainak szoros együttműködése szükséges.
(5) A részletszabályokat az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat együttműködési megállapodásban rendezik.
A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER ÉS JEGYZŐ
39. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát.
(2) A polgármester főbb feladatai az Mötv. 67. §-ában foglaltakon túl:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
d) segíti a települési képviselők és bizottságok munkáját.
(3) A polgármester heti rendszerességgel fogadónapot tart.
(4) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői pályázat elbírálásáig, illetve tartós akadályoztatás esetén a jegyzői feladatok ellátására, legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (1) bekezdése szerinti végzettségű köztisztviselőt bízhat meg, vagy a feladat ellátásával más település jegyzője is megbízható. A polgármester megállapodást köt az érintett önkormányzat polgármesterével a helyettesítés ellátásáról.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottak szerint megbízott jegyző jogaira és kötelezettségére e rendelet jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az alpolgármester
40. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. A Képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(3) Az alpolgármester feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg.
(4) Az alpolgármester feladatai:
a) helyettesíti a polgármestert tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén,
b) valamint segíti a munkáját.
(5) Az alpolgármester helyettesítési jogkörében eljárva gyakorolhatja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat. Az alpolgármester az intézkedéseiről, döntéseiről a helyettesítés megszűnését követően a polgármestert tájékoztatja.
A jegyző
41. § (1) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat, továbbá:
a) vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
c) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról,
d) kezdeményezi helyi önkormányzati rendelet alkotását,
e) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
f) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
g) heti rendszerességgel fogadónapot tart.
(2) A jegyző eseti akadályoztatása esetén a Képviselő-testületi ülésen való részvételre a jegyző vagy a polgármester, a jegyző helyettesítésére igazgatásszervezői vagy közigazgatás-szervező végzettséggel rendelkező köztisztviselőt jelöl ki.
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
42. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre, melynek személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja, és amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. Az éves költségvetési rendelet határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges költségvetési előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket, létszámkeretet.
(3) A Polgármesteri Hivatal szakmai, pénzügyi, gazdasági, felügyeleti és ügyviteli jellegű ellenőrzési feladatait a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzések keretében folyamatosan, a függetlenített belső ellenőrzést munkatervek szerint kell ellátni.
(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezete a feladat ellátásnak megfelelően csoportokra tagolódik.
(5) A Polgármesteri Hivatalnál munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók munkarendjéről, a munkavégzésükkel összefüggő egyes szabályokról és egyes juttatásairól, valamint az ügyfélfogadási időről a Képviselő-testület külön határozatban dönt.
(6) A Polgármesteri Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
43. § (1) A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság, tagjainak száma 5 fő (amelyből 3 fő képviselő)
b) Szociális Bizottság, tagjainak száma 7 fő (amelyből 4 fő képviselő)
c) Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság, tagjainak száma 5 fő (amelyből 3 fő képviselő)
d) Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 5 fő (amelyből 3 fő képviselő)
(2) A bizottság elnököt és szükség szerint elnökhelyettest választ, aki csak települési képviselő lehet.
(3) A bizottság - feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi, ellenőrzi a döntések végrehajtását. A Képviselő-testület határozza meg munkatervében azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések csak a bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a Képviselő-testület elé.
(4) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.
(5) A bizottságok nem Képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:
a) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
b) bármely települési képviselő,
c) pártok, társadalmi szervezetek vezetői,
d) az önkormányzati intézmények vezetői.
(6) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására.
(7) A bizottságok nem Képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.
44. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a Képviselő-testület munkatervének jóváhagyásától számított 60 napon belül kell megállapítani.
(2) A bizottságot a Képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester javaslatára együttes bizottsági ülés is összehívható. Az együttes bizottsági ülést a bizottságok által egyszerű szótöbbséggel megválasztott bizottsági elnök vezeti. Az együttes bizottság működésére a Képviselő-testület bizottságai működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának a Képviselő-testület döntései előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos munkáját. Kifogás esetén kezdeményezi a polgármester, illetve a jegyző intézkedését.
(4) A bizottságok tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekkel kapcsolatban bármikor tájékoztatást kérhetnek. Részt vehetnek más bizottság ülésén is.
(5) A bizottság elnöke a bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a nem bizottsági tag képviselőket is minden esetben tájékoztatni köteles.
(6) A bizottsági ülések meghívójára és az előterjesztésekre, valamint a sürgősségi indítványokra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a bizottság tagjai részére a meghívó és az írásbeli előterjesztések átadása legkésőbb az ülés időpontját megelőző harmadik napon történik.
(7) A bizottságok évente egyszer beszámolnak tevékenységükről a Képviselő-testületnek.
(8) A bizottságok feladatkörére, összehívására, határozatképességére, határozathozatalára, összeférhetetlenségére a bizottsági tagok kizárására az Mötv. és e rendelet előírásai az irányadók.
(9) A bizottságok működésére /határozatképesség, határozathozatal, jegyzőkönyv, stb./ a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(10) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott hozzászólások lényegét, a hozott döntést vagy állásfoglalást, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(11) A bizottságok ülésein a polgármester, alpolgármester, jegyző, és a Polgármesteri Hivatal munkatársa tanácskozási joggal vehet részt.
45. § (1) A Képviselő-testület egyes eseti feladatok hatékonyabb megvalósítására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A feladat ellátásáért - a jegyző irányítása mellett – a szakmailag érintett munkatárs felelős.
46. § (1) A Képviselő-testület a bizottság egy-egy részfeladatának folyamatos ellátására külső szakemberek bevonásával albizottságot hozhat létre.
(2) Az albizottság elnöke csak képviselő lehet.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI
47. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt, más önkormányzatokkal társulhat.
(2) A Képviselő-testület elsősorban a vármegyei közgyűléssel, más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.
(3) A társulás nem sértheti az önkormányzati jogokat.
(4) A társulás jogi személy. Székhelyéről és képviseletéről a társulást létrehozó megállapodás rendelkezik.
(5) Társulás létrehozását kezdeményezhetik a bizottságok, a polgármester, a jegyző és a helyi képviselők.
(6) A megállapodás csak a Képviselő-testület jóváhagyását követően lép hatályba. A Képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert a megállapodás megkötésére.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, KÖLTSÉGVETÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
Az önkormányzat vagyona
48. § (1) A helyi önkormányzat vagyonát az Mötv. 106. §-a határozza meg, amelyek az önkormányzati feladatok és célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
(3) A vagyonállapotot az éves zárszámadási rendelethez csatolt leltárban kell kimutatni.
(4) A polgármester a közmeghallgatáson köteles a lakosságot az önkormányzati vagyon helyzetéről, az önkormányzatnak a gazdasági társaságokban való részvételéről tájékoztatni.
Az Önkormányzat költségvetése
49. § (1) A Képviselő-testület gazdasági program és költségvetés alapján működik.
(2) A gazdasági program éves bontásban a költségvetés szerves része. A gazdasági program meghatározza azokat a fő célkitűzéseket, irányelveket, feladatokat, amelyeket a költségvetési gazdálkodás során meg kell valósítani.
(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvény határozza meg.
(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi.
(5) A Képviselő-testület a saját intézményeinek pénzügyi ellenőrzését elsősorban a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoport, továbbá a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságán keresztül látja el, és e feladattal a Képviselő-testület arra jogosult egyéb szervezetet is megbízhat.
(6) A kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt okmányok (számla, bizonylat) alapján ellenőrizni és érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy betartották-e az alaki követelményeket. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a felülvizsgált, illetve jóváhagyott összeget. Ebből következően az érvényesítési feladatokkal csak pénzügyi – számviteli képesítéssel rendelkező dolgozót lehet megbízni. A Polgármesteri Hivatal tekintetében a pénzügyi csoport vezetője gyakorolja ezeket a jogokat.
(7) Kötelezettségvállalásra, valamint utalvány ellenjegyzésére a jegyző és felhatalmazása alapján az általa megbízott személy jogosult.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
50. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzi.
(2) Az Önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) A belső ellenőrzést megbízási szerződés alapján külső szervezet látja el.
(4) Az Önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület az előző év november 30-ig hagyja jóvá.
(5) Az Önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:
a) ellenőrzést végeznek a Képviselő-testület hivatalánál az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan
b) ellenőrzést végezhetnek az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, az Önkormányzat alatt működő gazdasági társaságnál (Kft.), közhasznú társaságoknál, valamint az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51. § E rendelet alkalmazásában:
a) melléklet: az SZMSZ olyan, normatív tartalommal rendelkező része, amelynek módosítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik és rendelettel történik.
b) függelék: az SZMSZ-hez tartozó olyan, rendeleti szabályozást nem igénylő dokumentum/jegyzék, amely tájékoztató jellegű adatokat, információkat tartalmaz, és amelynek folyamatos karbantartásáról a jegyző saját hatáskörben gondoskodik.
52. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet.
53. § Ez a rendelet 2024. október 11-én 18 órakor lép hatályba.