Dány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 10. 24- 2019. 11. 19

Dány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 10. 24- 2019. 11. 19

Dány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján szervezetét és működésének részletes szabályait az alábbi rendeletben állapítja meg. Jelen rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) szabályait az önkormányzati törvénnyel együttesen és más törvények figyelembevételével kell alkalmazni.

Általános rendelkezések
I.

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Dány Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye:
Dány Pesti út 1
(3) Az önkormányzat működési területe:
Dány község közigazgatási területe
(4) Dány település önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címere, zászlója és pecsétje.

(2) Az önkormányzat jelképeit a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 2/1997. (III.1.) önkormányzati rendelet szabályozza

(3) Az önkormányzat - külön rendeletben – kitüntető címeket alapít és adományoz.

II. Az önkormányzat feladata és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzati jogok a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, illetve a helyi népszavazás döntései útján érvényesülnek. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület, a polgármester a képviselő-testület bizottságai, valamint a Dányi Polgármesteri Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat feladatait a helyi közszolgáltatások körében az 15. §. (1) bekezdése határozza meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feladatokban az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.
(4) Az önkormányzat köteles gondoskodni az Mötv13. §. (l) bekezdés szerinti kötelező feladatokról.

4. § (1) A képviselő-testület a 1. sz. mellékletben felsorolt hatásköreinek gyakorlását bizottságaira, illetve a polgármesterre ruházza át. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(2) A jegyző a soron következő testületi ülésen, vagy indokolt esetben rendkívüli ülésen tájékoztatja a testületet a feladat- és hatáskört érintő jogszabályi változásokról és az átruházhatóság feltételeiről.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről a hatáskör gyakorlója köteles a képviselő-testületnek - összefoglaló jelleggel - havonta rendszeresen beszámolni.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hozott döntést felülvizsgálhatja, megsemmisítheti, megváltoztathatja, kivéve, ha a megsemmisítés, megváltoztatás jóhiszeműen szerzett jogokat sértene.

(5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §. bekezdésében foglaltakon túl:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás és kinevezéshez kapcsolódó személyi alapbér, tiszteletdíj megállapítása,

b) az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon elidegenítése,

c) az önkormányzat egyhavi bérköltségét meghaladó hitelfelvételről való döntés.

5. § Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit és az ezzel kapcsolatos működési feladatokat Dányban az 5. sz. mellékletben foglalt megállapodásban rögzíti.

III. A helyi önkormányzat szervezete és működése

Az önkormányzat szervezete

6. § (1) A helyi önkormányzat szervezete:

a) képviselő-testület

b) a képviselő-testület bizottságai

c) a polgármester és az alpolgármester

d) a jegyző

e) a Dányi Polgármesteri Hivatal

(2) A megválasztott képviselők száma: 6 fő. A képviselő-testület tagja a képviselőkön kívül a polgármester, így a képviselő-testület létszáma 7 fő.

A testületi tagok, a polgármester névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.
A képviselő-testület ülése

7. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság beszámol a helyi önkormányzati képviselő és a polgármester választás eredményéről.

(4) A megbízólevelek átvétele után a képviselők esküt tesznek, a polgármester a képviselő-testület előtt teszi le az esküt. Az eskütevők az eskütételről okmányt írnak alá.

(5) Az eskü szövege a következő:

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Dány település fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”

(6) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt a képviselő-testület előtt teszi le, azon az első ülésen, amelyen részt vesz.

(7) A képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület havonta, illetve szükség szerint ülésezik. Július hónapban nem ülésezik, nyári szünetet tart. Kivételes esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülést is tarthat.

(8) A képviselő-testület az ülésének napirendjeit az előterjesztések alapján fogadja el és tárgyalja.

(9) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze és vezeti.

(10) Polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

(11) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van.

(12) A képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül kell összehívni. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, illetve az alpolgármester nem intézkedik, a kezdeményezést a jegyző jelzi a Kormányhivatalnak

(13) A képviselő-testület munkaterve szerinti rendes ülésre történő meghívó és az írásbeli előterjesztések a képviselő-testület tagjainak, általuk megjelölt privát e-mail címére küldendők ki az ülés időpontját megelőzően legalább négy nappal. A képviselő az elektronikus levelek megnyitását visszaigazolja.

A képviselő előzetes kérelmére a meghívót és az előterjesztéseket papír alapon is megkaphatja, hivatalsegéd útján. A 20 oldalnál nagyobb terjedelmű előterjesztéseket csak elektronikusan kapja meg a képviselő.
(14) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület - formális meghívó nélkül az időpont és az ülés helyének megjelölésével - telefonon, SMS-ben is összehívható, legalább 5 órával az ülés tervezett kezdési időpontja előtt. A rendkívüli ülésre történő meghívás esetén a (12) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(15) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén, rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

8. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés időpontját és helyét,
- a javasolt napirendet és azok előadóit.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendhez tartozó írásos előterjesztést, határozati javaslatot
- a képviselőknek minden esetben,
- egyéb meghívottaknak a polgármester rendelkezése szerint.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosult bármely képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a jegyző, továbbá a polgármester vagy a jegyző láttamozásával a főépítész, az önkormányzati intézmények vezetői, valamint az, akit erre a képviselő-testület vagy a polgármester felkér.
(4) Kivételesen szóbeli előterjesztés is tehető, a határozati javaslatot azonban ez esetben is írásban kell benyújtani legkésőbb az ülés megkezdéséig az ülésvezető és a jegyző részére.
(5) Kizárólag írásban lehet benyújtani a következő előterjesztéseket:
- a gazdasági programot és költségvetést érintő előterjesztés,
- önkormányzati rendelet-tervezet,
- intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,
- helyi népszavazás kiírása,
- kitüntetések alapítása, adományozása,
- hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,
- önkormányzati vállalkozási ügyek,
- a Ptk.-ból eredő jogügyletek,
- alapítványok, társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
- valamennyi önkormányzati hatósági döntést igénylő ügy.
(6) Főnapirend keretében benyújtott előterjesztéseket a tárgy szerint érintett bizottságok véleményezik. Költségvetést érintő előterjesztés a pénzügyi-ellenőrző bizottság véleményezése nélkül nem terjeszthető a képviselő-testület elé.
(7) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság gazdálkodása tárgyában készült előterjesztés a Felügyelő Bizottság határozatának és a könyvvizsgálói vélemény ismeretében tárgyalható.

9. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt ,

b) az őket érintő napirendekhez a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit,

c) az önkormányzati intézmények vezetőit,

d) bizottsági előterjesztés esetén az érintett bizottság nem testületi képviselő tagjait,

e) akinek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(2) A polgármesteri hivatal munkatársai a területüket érintő napirendek tárgyalásakor, kötelesek a testületi ülésen részt venni. A napirend vitájában csak az ülést vezető elnök engedélyével vehetnek részt, kötelesek azonban a felmerült kérdésekre - az elnök felhívására - választ, felvilágosítást adni.

(3) A képviselő-testület üléséről tájékoztatandó a lakosság a meghívó és a nyilvános ülés előterjesztéseinek az önkormányzati honlapon történő közzététel útján.

Az ülések nyilvánossága

10. § (1) A képviselő-testület ülése - a zárt ülést kivéve - nyilvános, azon tanácskozási jog nélkül bárki részt vehet.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a képviselő-testület által elfogadott munkatervnek a polgármesteri hivatal hirdető-tábláján is tájékoztatni kell.

(3) A Mötv.46. § (2) bekezdés c) pontja esetében, a zárt ülés tartását indítványozhatja a polgármester, a jegyző és bármely képviselő. A zárt ülés tartásáról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(4) Zárt ülésen a törvényben felsorolt személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülésen elhangzottakról –csak az arra jogosult kaphat felvilágosítást.

A működés tervszerűsége

11. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv, továbbá gazdasági program és költségvetés alapján működik.

(2) A munkaterv és a gazdasági program előkészítéséhez a polgármester javaslatot kér az önkormányzati képviselőktől, a bizottságoktól a társadalmi szervektől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

A munkaterv tervezetébe fel nem vett javaslatokról is tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések tervezett időpontját, napirendjeit, azok előadóit,
- meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni, illetve amelyeket bizottság nyújt be,
- a közmeghallgatás tervezett időpontját,
(4) A "gazdasági program" az éves költségvetésnek a Képviselő-testület elé történő benyújtásával kerül előterjesztésre. A gazdasági program meghatározza azokat a fő célkitűzéseket, irányelveket, feladatokat, amelyeket a költségvetési gazdálkodás során meg kell valósítani.
A sürgősségi indítvány

12. § (1) Amennyiben valamely kérdés megtárgyalása soronkívüliséget igényel; sürgősségi indítvány tehető.

(2) Sürgősségi indítványt tehet:

- a polgármester,
- a jegyző,
- bármely képviselő,
- a tárgy szerint érintett bizottság,
- a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzati intézmény vezetője.
(3) A sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával, továbbá a döntési javaslattal - legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet írásban benyújtani.
(4) A sürgősség tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, egyidejűleg meghatározza, hogy a téma tárgyalását mikor, hányadik napirendként kívánja megtárgyalni.
(5) Amennyiben a sürgősségi indítvány olyan döntésre vonatkozik, amelynek gyakorlását a képviselő-testület átruházta, dönteni kell arról is, hogy e kérdésben a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.
A képviselő-testületi ülés rendje

13. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívásáról és vezetéséről a korelnök gondoskodik.

(2) Szóbeli előterjesztés esetén, a képviselő-testület a napirend elfogadását megelőzően dönt a szóbeli előterjesztés napirendre vételéről.

(3) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása során ugyanazon személy kettő alkalommal szólhat egyenként 3-3 perc időtartamban.

(4) Az előterjesztésekkel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válasz elfogadásáról külön alakszerű határozatot hozni nem kell.

(5) A napirendi pont vitájának lezárása után a napirend előterjesztője még válaszolhat a hozzászólásokra a döntést megelőzően a (3) bekezdés rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása mellett.

(6) A szavazás előtt a jegyzőnek felszólalási jogot kell biztosítani, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni. A törvényességi észrevételt a jegyző köteles a kormányhivatal felé is továbbítani.

(7) A képviselő-testületi ülés 22 órakor véget ér, de a folyamatban lévő napirendet a képviselő-testület határozathozatallal lezárhatja. Az ülés vezetője az ülés bezárásával egyidejűleg a következő napra kihirdeti az ülés folytatását a kezdő időpont megjelölésével, amely ülésre új napirendi pontot nem lehet felvenni.

(8) A képviselő-testületi ülés elfogadott napirendjén kívüli téma tárgyalása során határozat nem hozható.

(9) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megnyitja, vezeti és berekeszti az ülést,

b) az ülés berekesztése nélkül legfeljebb 15 percre szünetet rendelhet el,

c) megállapítja és az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a testület határozatképességét,

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére és annak módosítására,

e) tájékoztatást ad a két ülés közötti legfontosabb eseményekről, intézkedésekről,

f) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett

intézkedésekről,
g) ismerteti a 11. § szerint előterjesztett sürgősségi indítványt és a 7. § szerinti szóbeli előterjesztést,
h) a megszavazott napirendek sorrendjét megváltoztathatja, amennyiben a napirend tárgyalásán meghívott vendég is részt vesz vagy várható,
i) az ülésen engedélyezheti a napirenden nem szereplő téma megvitatását,
j) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát,
k) a napirendi ponthoz való hozzászólás időtartamának korlátozása alól felmentést adhat,
l) berekesztheti az adott napirendi pont vagy a folyó napirenden kívüli vita tárgyalását és szükség szerint elrendeli a szavazást, ha az addig lezajlott vita alapján úgy ítéli meg, hogy az esetleges további felszólalóktól a tanácskozást előrevivő új érdemi javaslatok már nem várhatóak,
m) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
n) kihirdeti a szavazás eredményét,
o) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
p) figyelmeztetheti a testületi ülésen felszólalót, ha
pa) mondanivalója eltér a tárgyalt témától vagy
pb) az ülésvezető engedélye nélkül túllépi a hozzászólási időtartamát vagy
pc) a felszólalást nem engedélyezte,
q) a hozzászólótól megvonhatja a szót, ha
qa) a n) pont szerinti figyelmeztetés eredménytelen,
qb) a napirendi pont tárgyalása során korábban elhangzottakhoz képest tartalma szerint ismétlés,
qc) nem mozdítja elő a napirendi pont vagy a napirenden kívüli vita eredményes lezárását,
r) bárkit rendreutasíthat vagy az ülésnek helyet adó ingatlanról kivezettethet, ha az üléshez méltatlan magatartást tanúsít vagy a p)-q) pont szerinti intézkedés eredménytelen,
s) tanácskozási joggal nem rendelkező felszólalásra jelentkező számára engedélyezheti a napirendi ponthoz való hozzászólást vagy a képviselő-testületnek címzett bejelentést, közérdekű felszólalást meghatározva annak időtartamát is.

14. § (1) Az ülés vezetője a döntéshozatalhoz először a módosító javaslatokat teszi fel szavazásra, az elhangzás sorrendjében. Az elhangzás sorrendjétől az egymással összefüggő vagy az egymást kizáró módosító javaslatok esetében sem lehet eltekinteni.

(2) Az egymást követően megszavazott és az eredeti határozatnak azonos vagy részben azonos részét érintő módosító javaslatok esetén, a korábbi határozat érintett részét felülírja az utóbb hozott határozat.

(3) Amennyiben egymást kizáró vagy tartalmuk szerint egymásnak ellentmondó döntés születik, akkor a Képviselő-testület legkésőbb a soron következő ülésén újra dönt a módosító javaslatokról és az eredeti határozati javaslatról a korábbi döntések egyidejű visszavonása mellett.

(4) A képviselő-testület dönt

a) az eredeti döntési javaslatról módosító javaslat hiányában, vagy

b) az eredeti döntési javaslat módosító határozattal egységes szerkezetű változatáról.”

A képviselő-testület döntései

15. § (1) A képviselő-testület döntése lehet: önkormányzati rendelet vagy határozat.

(2) A képviselők a szavazásban igenlő és ellenszavazattal vesznek részt. Indokolt esetben /pl.: nem áll elegendő információ rendelkezésére a döntéshez/ tartózkodhat a szavazástól.

(3) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) Az önkormányzati képviselő kézfelemeléssel jelzi szavazatát az ülésvezető általi döntési javaslat ismertetését követően a nyílt szavazás során, míg névszerinti szavazás alkalmával a szavazatát szóban mondja el.

(5) Egyszerű szótöbbséggel dönt a testület, ha a testületi ülésen jelenlévő képviselők több mint a fele azonos tartalommal szavaz.

(6) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges az Mötv. 50. §. foglaltakon túl;

a) vagyon értékesítéséhez,

b) l havi bértömeg összegét meghaladó hitel felvételéhez,

c) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése vagy abba való belépés,

d) nem kötelező feladat önként vállalása, vagy az arról történő lemondás esetén

e) „Dány Község Díszpolgára” kitüntető cím adományozása esetén.

(7) Titkos szavazással dönt a Képviselő-testület

a) kinevezés, vezetői megbízás és ezek visszavonása esetén,

b) fegyelmi eljárás megindítása és a büntetés kiszabása tárgyában

(8) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le. Gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, a szükséges technikai felszerelésekről, a szavazatok összeszámolásáról, a szavazási jegyzőkönyv elkészítéséről. A szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

(9) A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti névszerinti szavazás tartását. A testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt a névszerinti szavazásról. A szavazás lebonyolítása a jegyző feladata.

(10) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a 17. § (6) bekezdésben foglalt esetekben.

(11) Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő /jelenlévők fele igennel, fele, pedig nemmel szavazott/ az nemleges döntés, azaz az indítvány elutasítását jelenti. Ha a szavazatok összeszámlálása tévesen történt, az ülést vezető elnök még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését.

(12) A képviselő-testület határozatai évente újra kezdődő folyamatos sorszámozással jelölendők. A határozat megjelölése - az alábbi sorrendben -:

a) a „Dány Község Önkormányzat Képviselő-testületének”

b) a határozat sorszámát arab számmal,

c) „/” jelet,

d) a döntés meghozatalának évét arab számmal,

e) zárójelben a döntés meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a „határozata” kifejezést foglalja magában. (Rövidítve:…/20..(…)Kt. határozat)

(13) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok közzétételéről, illetőleg közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(14) A határozat intézkedésenként pontokra tagolódik. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelőst.

16. § (1) A határozat végrehajtását - a határidőtől függetlenül - haladéktalanul meg kell kezdeni. Amennyiben a végrehajtás el nem hárítható akadályba ütközik, a felelős köteles ezt a tényt a polgármesternek, indokolt esetben a képviselő-testületnek jelezni.

(2) A határozatok végrehajtásáról

a) azonnali határidő esetén, a soron következő ülésen,

b) folyamatos határidő esetén, az elfogadását követő egy év elteltét megelőző ülésen,

c) konkrét határidő esetén a megjelölt határnapot követő ülésen

be kell számolni a képviselő-testületnek.

(3) Nem kell beszámolni azon határozat végrehajtásáról, amely:

a) határidő megjelölése nélkül lett elfogadva vagy

b) beszámolási kötelezettség mellőzéséről rendelkezik.

(4) A határozat végrehajtásáról szóló beszámoló tartalmazza:

a) a határozat számát és tartalmát,

b) a végrehajtás megtörténtének tényét vagy az esetleges elmaradást,

c) javaslatot a további intézkedésre vagy a határidő módosítására.

(5) A Képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

interpelláció (bejelentés)

17. § (1) A települési képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez kérdést intézhet intézkedés hiánya, jogszabály vagy testületi döntés nem, vagy nem megfelelő végrehajtása miatt /továbbiakban: interpelláció/.

(2) Minden egyéb, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, napirendre vonatkozó kérdés - amely nem minősül az (1) bekezdés fogalomkörébe tartozó kérdésnek, interpellációnak - tudakozódásnak minősül. A tudakozódásra adott válasz elfogadásáról határozatot hozni nem kell.

(3) Az interpellációt írásban, az ülést megelőzően, de legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet a polgármesterhez benyújtani.

(4) Az interpellációk ismertetésére és a válaszadásra a főnapirendek tárgyalása után kerül sor.

(5) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban, vagy - legkésőbb 15 napon belül - írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ezt követően a Képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról, vagy a további intézkedésekről. Az írásban adott válaszról a soron következő ülésén dönt az interpelláló, illetve a képviselő-testület.

Az interpellációkat nyilván kell tartani, melyről a jegyző a titkárság útján gondoskodik.
(7) A napirendi pontok megtárgyalása után a polgármester, a jegyző, a képviselők, illetve a tanácskozási joggal meghívottak bejelentést tehetnek.
(8) Ha a bejelentés alapján intézkedésre van szükség, azt a polgármester kezdeményezi. Eredményéről a Képviselő-testületnek beszámolni köteles.
A testületi ülések dokumentumai

18. § (1) A testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi üléséről hangfelvétel készül a jegyzőkönyv elkészítésének céljából, amelyet 3 hónapig meg kell őrizni.

(2a) A képviselő-testület nyilvános üléséről kép- és hangfelvétel készíthető, amennyiben azt az ülés megkezdését megelőzően az ülésvezetőnek bejelentik. A felvétel készítésével az ülés menetét nem zavarhatják.

(3) A jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó követelményeket az Mötv. 52. §. (l) bekezdése tartalmazza.

(3a) Az önkormányzati képviselő a hozzászólását megelőzően kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve szó szerint tartalmazza a hozzászólását. A kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó, a jelenléti ív,

b) a tárgyalt előterjesztések,

c) az írásban benyújtott hozzászólások,

d) a jegyző törvényességi észrevétele,

e) egyéb írásos indítványok.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányait a melléklettekkel együtt a jegyző évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(6) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Lakossági fórumok

19. § (1) Lakossági fórum a közmeghallgatás.

(2) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az állampolgárok meghatározott körét, vagy egészét érintő döntések meghozatala előtt.

(3) A közmeghallgatást a Képviselő-testület hirdeti meg, s azon kötelesek aktívan részt venni a Képviselő-testület tagjai is.

Ezen ülésen a Képviselő-testület döntést nem hoz, egyéb napirend, előterjesztés nem terjeszthető a testület elé.
(4) A közmeghallgatási ülés időpontját, napirendjét a hirdetőtáblán és az önkormányzat honlapján az ülés előtt legalább 6 nappal közzé kell tenni. Erről a jegyző gondoskodik.
(5) A közmeghallgatásos testületi ülés vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, stb. a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
A települési képviselő

20. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő alapvető jogait és kötelességeit az Mötv. 32. § (2)-(3) bekezdése tartalmazza.

(3) Jogszabályban meghatározott állami, szolgálati és magántitok, továbbá a személyes adatok védelméhez főződő jog megőrzésének kötelezettsége a települési képviselőkre és a nem képviselő bizottsági tagokra is kiterjed. Ezek megsértéséért a jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak.

(4) A települési képviselő fogadónapot tart a 2. sz. függelékben foglaltak szerint.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

21. § (1) A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, tagjainak száma 5 fő

b) Szociális Bizottság, tagjainak száma 7 fő

c) Oktatási, Kulturális és Értéktár Bizottság, tagjainak száma 9 fő

(2) A bizottság elnököt és elnökhelyettest választ, aki csak települési képviselő lehet.

A bizottságok személyi összetételét a 3. sz. függelék tartalmazza.
(3) A bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi, ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg munkatervében azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések csak a bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(4) A bizottságok részletes feladat- és hatáskörét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(5) Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottságnak lehet elnöke.
(6) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjára javaslatot tehetnek:
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
- bármely települési képviselő,
- pártok, társadalmi szervezetek vezetői,
- az önkormányzati intézmények vezetői.
(7) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai a képviselőkkel, egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt a bizottság munkájában.

22. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a képviselő-testület munkatervének jóváhagyásától számított 60 napon belül kell megállapítani.

(2) A bizottságot a képviselő-testület, valamint a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester javaslatára együttes bizottsági ülés is összehívható. Az együttes bizottsági ülést a bizottságok által egyszerű szótöbbséggel megválasztott bizottsági elnök vezeti. Az együttes bizottság működésére a képviselő-testület bizottságai működésére vonatkozó szabályok irányadóak.

(3) A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntései előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos munkáját. Kifogás esetén kezdeményezi a polgármester, illetve a jegyző intézkedését.

(4) A bizottságok tagjai a feladatkörükhöz kötődő, illetve a döntés előkészítésével összefüggő ügyekkel kapcsolatban bármikor tájékoztatást kérhetnek. Részt vehetnek más bizottság ülésén is.

(5) A bizottság elnöke a bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a nem bizottsági tag képviselőket is minden esetben tájékoztatni köteles.

(6) A bizottsági ülések meghívójára és az előterjesztésekre, valamint a sürgősségi indítványokra a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a bizottság tagjai részére a meghívó és az írásbeli előterjesztések átadása legkésőbb az ülés időpontját megelőző harmadik napon történik.

(7) A bizottságok évente egyszer beszámolnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.

23. § (1) A képviselő-testület egyes eseti feladatok hatékonyabb megvalósítására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságok, ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a Dányi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A feladat ellátásáért - a jegyző irányítása mellett – a szakmailag érintett munkatárs felelős.

24. § (1) A képviselő-testület a bizottság egy-egy részfeladatának folyamatos ellátására külső szakemberek bevonásával albizottságot hozhat létre.

(2) Az albizottság elnöke csak képviselő lehet.

25. § (1) A bizottságok működésére /határozatképesség, határozathozatal, jegyzőkönyv, stb./ a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A bizottságok ülésein a jegyző, és a Dányi Polgármesteri Hivatal munkatársa tanácskozási joggal vehet részt.

A polgármester, alpolgármester és jegyző

26. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatát.

(2) A polgármester főbb feladatai a Mötv 67. §. pontjában foglaltakon túl:

- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
- feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
- együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
- segíti a települési képviselők és bizottságok munkáját.
(3) A polgármester heti rendszerességgel fogadónapot tart.
(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői pályázat elbírálásáig, illetve tartós akadályoztatás esetén a jegyzői feladatok ellátására, legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül igazgatásszervezői vagy jogi egyetemi végzettségű köztisztviselőt bízhat meg.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottak szerint megbízott jegyző jogaira és kötelezettségére e rendelet jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(3) Az alpolgármester feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg.

(4) Az alpolgármester feladatai:

- helyettesíti a polgármestert tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén,
- valamint segíti a munkáját,
(5) Az alpolgármester helyettesítési jogkörében eljárva gyakorolhatja a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat. Az alpolgármester az intézkedéseiről, döntéseiről a helyettesítés megszűnését követően a polgármestert tájékoztatja.
(6) Az alpolgármester fogadónapot tart a 2. sz. függelékben foglaltak szerint.

28. § (1) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat, továbbá:

a) vezeti a Dányi Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját,

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

c) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról,

d) kezdeményezi helyi önkormányzati rendelet alkotását,

e) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

f) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

g) heti rendszerességgel fogadónapot tart.

29. § (1) A képviselő-testület a jegyző helyettesítésére - a jegyzőre vonatkozó követelmények figyelembevételével - határozatlan időre aljegyzőt nevezhet ki.

(2) Az aljegyzőre értelemszerűen vonatkoznak a 81. §-ban foglalt rendelkezések.

(3) Az aljegyző tevékenységét a jegyző irányítja.

A Polgármesteri Hivatal

30. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal belső szervezete a feladat ellátásnak megfelelően csoportokra tagolódik.

(3) A Dányi Polgármesteri Hivatalnál munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók munkarendjéről, a munkavégzésükkel összefüggő egyes szabályokról és egyes juttatásairól, valamint az ügyfélfogadási időről a képviselő-testület külön határozatban dönt.

IV. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

31. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon Mötv. 106. §. (2), amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(3) A polgármester a közmeghallgatáson köteles a lakosságot az önkormányzati vagyon helyzetéről, az önkormányzatnak a gazdasági társaságokban, való részvételéről tájékoztatni.

32. § (1) A képviselő-testület gazdasági program és költségvetés alapján működik.

(2) A gazdasági program éves bontásban a költségvetés szerves része.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság Költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(4) A képviselő-testület a jóváhagyott költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításra vonatkozó hatáskörének gyakorlását - az 1. sz. mellékletben meghatározott mértékig - a polgármesterre ruházza át.

(5) A képviselő-testület a saját intézményeinek pénzügyi ellenőrzését a Pénzügyi-ellenőrző Bizottságán keresztül látja el, és e feladattal a képviselő-testület könyvvizsgálót vagy arra jogosult egyéb szervezetet is megbízhat.

(6) A kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és érvényesíteni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy betartották-e az alaki követelményeket. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a felülvizsgált, illetve jóváhagyott összeget. Ebből következően az érvényesítési feladatokkal csak pénzügyi – számviteli képesítéssel rendelkező dolgozót lehet megbízni. A Dányi Polgármesteri Hivatal tekintetében a pénzügyi csoport vezetője gyakorolja ezeket a jogokat.

(7) Kötelezettségvállalás, valamint utalvány ellenjegyzésére a jegyző és felhatalmazása alapján az általa megbízott személy jogosult.

V. Az önkormányzat társulásai

33. § (1) A képviselő-testület feladata hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében más önkormányzattal, önkormányzatokkal társulhat.

(2) A társulás nem sértheti az önkormányzati jogokat.

(3) A társulás jogi személy. Székhelyéről és képviseletéről a társulást létrehozó megállapodás rendelkezik.

(4) Társulás létrehozását kezdeményezhetik a bizottságok, a polgármester, a jegyző és a helyi képviselők.

(5) A megállapodás csak a képviselő-testület jóváhagyását követően lép hatályba. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás megkötésére.

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

34. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) A belső ellenőrzést megbízási szerződés alapján külső szervezet látja el.

(4) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-ig hagyja jóvá.

(5) Az önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:

a) ellenőrzést végeznek a képviselő-testület hivatalánál az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan

b) ellenőrzést végezhetnek az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, az önkormányzat alatt működő gazdasági társaságnál (Kft.), közhasznú társaságoknál, valamint az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.

Önkormányzati rendeletalkotás

35. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

- települési képviselő,
- képviselő-testület bizottsága,
- párt vagy helyi társadalmi szervezet vezetője,
- jegyző.
- polgármester
(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
(4) A polgármester a kezdeményezést bejelenti a képviselő-testületnek, és a jegyző útján a Dányi Polgármesteri Hivatalnak továbbítja a rendelet-tervezet elkészítése céljából.
(5) A képviselő-testület saját döntése alapján a jelentősebb rendelet-tervezeteket két fordulóban - előbb a rendelettervezet elveit, majd a tervezetnek a vita után kidolgozott szövegét tárgyalja meg.
(6) A képviselő-testület az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre. Helyi társadalmi viszonyokat szabályozó alaprendelet esetén az előterjesztő köteles az érintett közösségek képviselőit az előkészítésbe bevonni.
(7) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé az előkészítő bizottság vagy a jegyző terjeszti elő annak indokolásával együtt. A jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő, kisebbségi javaslatokról is.
(8) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző vagy az általa megbízott személy szerkeszti.
(9) A rendelet kihirdetése a rendelet egy példányának a Dányi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való elhelyezéssel, míg közzététele a Nemzeti Jogszabálytárban ( Njt) történik.

VI. Záró rendelkezések

36. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Átruházott hatáskörök jegyzéke
2. sz. melléklet: A bizottságok feladat és hatásköre
3. sz. melléklet: Önkormányzati alaptevékenységek szakfeladati jegyzék
4. sz. melléklet: A polgármester, alpolgármester és képviselők vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettség szabályai
(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:
1. sz. függelék: A testületi tagok névsora
2. sz. függelék: Fogadónapok
(3) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 5/2011.(IV.01.) számú rendelete hatályát veszti.