Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (II.20.) önkormányzati rendelete

A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról

Hatályos: 2020. 11. 27- 2022. 03. 25

Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (II.20.) önkormányzati rendelete

A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról1

2020.11.27.

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Isaszeg Város közigazgatási határain belül megállapítsa az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások, valamint szociális szolgáltatások igénybevételének módját és feltételeit, valamint a vonatkozó jogszabályok által nem – vagy nem kötelezően szabályozott kérdésekben a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások egységes rendszerének létrehozásával megteremtse, elősegítse, és megőrizze a lakosság szociális biztonságát.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) Ezen rendelet személyi hatálya azonos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) által szabályozott személyi hatállyal.

(2) A törvényi rendelkezéseknek megfelelően:

a) Isaszeg városban élő, állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú,

b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazoló lappal rendelkező bevándorolt,

c) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

d) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

e) hontalan személyekre.

(3) E rendelet előírásait kell alkalmazni a településen állandó lakóhellyel nem rendelkező, isaszegi bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezőkre is.

(4) A hajléktalan személyek esetén abban az esetben vonatkozik e rendelet hatálya a kérelmezőre, ha a lakcímkártyáján -az ellátás igénylésekor– az „Isaszeg lakcím nélküli” bejegyzés szerepel.

(5) Az e rendeletben foglaltakat kell hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül alkalmazni és az arra rászorulónak ideiglenes intézkedésként rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.

(6) Az önkormányzat az ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, egyidejűleg visszaköveteli az ellátások értékét.

3. Ellátások formái

3. § (1) A szociális ellátások fő csoportjai:

a) pénzbeli ellátások

b) természetben nyújtott szociális ellátások

c) szociális szolgáltatások

(2) A pénzbeli rendkívüli települési támogatás formái:

a) átmeneti segély

b) 90 éven felüliek támogatása

c) fogyatékkal élők karácsonyi támogatása

d) gyermeknevelési támogatás

e) Bursa Hungarica szociális ösztöndíj

f) felsőoktatási intézményben tanulók ösztöndíj jellegű támogatása

g) középiskolában tanulók egyszeri támogatása

h) beiskolázási támogatás

i) temetési segély

j) rendkívüli élethelyzetben nyújtott támogatás

(3) Természetben nyújtott települési támogatások formái:

a) rendszeres települési támogatás:

aa) lakhatási támogatás

ab) gyógyszertámogatás

b) rendkívüli települési támogatás:

ba) átmeneti segély

bb) tüzelősegély

bc) gyermeknevelési támogatás

bd) sürgősségi gyógyszertámogatás

be) beiskolázási támogatás

bf) gyermekétkeztetési támogatás

bg) rendkívüli élethelyzetben nyújtott támogatás

bg)2 bh) „Karácsonyi csomag” támogatás

bi) Az Isaszegi Humánszolgáltató Központnál nyilvántartásban lévő ingóság rövid időtartamra történő haszonbérbeadása.

(4) Természetben nyújtott szociális ellátás:

a) köztemetés

b) személyes gondoskodás körébe tartózó szakosított ellátás

(5) Közfoglalkoztatás

(6) Szociális alapellátások formái:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) nappali ellátást nyújtó intézmény (Idősek Klubja)

e) tanyagondnoki szolgáltatás

(7) Gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások fő csoportjai:

a) Pénzbeli és természetbeni ellátások

b) Gyermekjóléti szolgáltatás

c) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás

(8) Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások:

a) intézményi gyermekétkeztetés,

b) szünidei gyermekétkeztetés,

(9) Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás:

a) gyermekek napközbeni ellátása

aa) Bölcsőde

ab)3

(10) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat, amennyiben azt az önkormányzat költségvetési kerete lehetővé teszi.

4. A szociális és gyámügyi igazgatás szervei

4. § (1) A Szt. szerint meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete,

b) Isaszeg Város Jegyzője,

c) A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),

d) A szociális hatóság

e) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter

gyakorolja.

(2) A Gyvt. szerint meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a gyámhatóság

gyakorolja.

5. Értelmező Rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában

1. aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy,
2. család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége,
3. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, ide nem értve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.
4. egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik,
5. fenntartó: az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (továbbiakban együtt: állami fenntartó),
6. fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja,
7. gyámhatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a települési önkormányzat jegyzője, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
8. háztartás: egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége,
9. közeli hozzátartozó:
a) a házastárs, az élettárs,
b) vér szerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek, aki
ba) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik,
bb) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,
bc) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat
bd) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
c) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,
10. jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó bevétel - ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is - amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni,
11. tartós jövedelemváltozás: a Szt. 25. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek szerint értelmezendő,
12. kereső tevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
13. környezettanulmány: (szemle) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (továbbiakban Ákr.) meghatározott szemle fogalma,
14. krízis helyzet: olyan körülmény, élethelyzet, amelyben az egyén, vagy a család alapvető szükségleteinek kielégítése átmenetileg, vagy tartósan veszélybe kerül, függetlenül a kiváltó okoktól, különös tekintettel, a fizikai fennmaradáshoz elengedhetetlen tényezők hiányára,
15. legkisebb öregségi nyugdíj, vagy nyugdíj minimum: a kormány által rendeletben meghatározott mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege,
16. önkormányzat által szervezett foglalkoztatás: a települést érintő közfeladat elvégzése céljából szervezett közfoglalkoztatás.
17. rendszeres pénzellátás: a Szt. idevonatkozó rendelkezése szerinti ellátások,
18. tartásra köteles és képes személy: az a közeli hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett,
19. vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
20. szociális szolgáltató: az a személy, vagy szervezet, amely kizárólag az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:
a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
b) étkeztetés,
c) házi segítségnyújtás,
d) családsegítés,
e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
f) közösségi ellátások,
g) támogató szolgáltatás,
h) utcai szociális munka,
21. szociális intézmény: nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet.
22. betegség: olyan állapot, amelyben az életfolyamatok a normálistól jelentősen és tartósan eltérnek.
23. súlyos betegség: jelen rendelet értelmezésében olyan betegség, amelynek kezelése azonnali kórházi, sürgősségi ellátást igényel.
24. lakás: olyan összefüggő helyiségcsoport, amelynek a helyiségei közművesítettsége, meleg víz ellátása és fűtési módja szerint összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli csoportba sorolható.
25. szükséglakás: olyan helyiség, helyiségcsoport, amelyben legalább egy helyiségnek alapterülete a 6 m2-t meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy ezzel egyenértékű fal, ablaka, vagy üvegezett ajtaja van, fűthető és WC használata, valamint vízvételi lehetősége biztosított.
26. krízishelyzet, rendkívüli élethelyzet: krízishelyzet, rendkívüli élethelyzet: olyan válság vagy fordulat, ami általában kívülről érkező fenyegető körülmény, melyet az egyén önerőből megoldani nem képes. Ilyen váratlan esemény lehet
a) az egyéni katasztrófahelyzet (család lakcímén keletkezett tűzkár, vízkár, természeti kár, gázrobbanás), vagy
b) családi vészhelyzet (váratlan, legalább 50% arányú jövedelemcsökkenés akut betegség, vagy haláleset miatt, lakóingatlan elvesztése, vagy annak veszélyeztetése végrehajtás által, gyermekek hatóság általi családba helyezése).

6. Eljárási rendelkezések

6. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, szociális szolgáltatások, gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások megállapításakor a családban életvitelszerűen együtt lakó személyek életmódját, szociális és anyagi helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék az egyén, a család, a gyermek létfenntartási, lakhatási lehetőségeit, és a gyermekvédelmi cél, a veszélyeztetettség megelőzését, vagy megszüntetését.

(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezésében biztosított jogkörénél fogva az e rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket – a temetési segély, a köztemetés, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével – Isaszeg Város Jegyzőjére és Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottságára (továbbiakban Szociális Bizottság) ruházza át.

(3) A Képviselő-testület a köztemetéssel, a temetési segéllyel és a személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális intézményi jogviszonnyal kapcsolatos jogosultságokat a polgármesterre ruházza át.

(4) A polgármester önkormányzati hatáskörben gondoskodik a közköltségen történő eltemettetésről.

(5) A Képviselő-testület a rendszeres települési támogatás keretében adható gyógyszer- és lakhatási támogatás megállapításával kapcsolatos jogosultságokat a jegyzőre ruházza át.

(6) A Képviselő-testület a szociális alapellátásokról az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ útján gondoskodik.

(7) A támogatásra irányuló kérelmeket – ha e rendelet másként nem rendelkezik – időbeli korlát nélkül az Isaszegi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) ügyfélszolgálatánál kell benyújtani személyesen, vagy a Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási idejében, posta útján, elektronikusan a hivatali kapun, a különböző támogatásokhoz rendszeresített formanyomtatványon, vagy írásbeli kérelem esetén az ügyfél által írt, és saját kezűleg aláírt kérelemben.

a) a kérelemben fel kell tüntetni az igénylő nevét, személyi adatait, lakcímét, e lakcímen tartózkodás jogcímét, családtagjainak nevét, személyi adatait, és a rokonsági fokot, valamint a támogatás igénylésének indokolását;

b) az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia saját és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak rendszeres jövedelméről, mellékelve a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló jövedelemigazolást;

c) rendszeres jövedelem hiányában az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia -saját és vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak- a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban végzett, alkalmi munkavégzéséből származó jövedelem egyhavi átlagáról;

d) valamennyi jövedelem kiegészítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a vagyonnyilatkozatot, mivel a vagyon, a települési támogatások megállapításánál kizáró tényező, ezért annak, aki vagyonnal rendelkezik, települési támogatást megállapítani nem lehetséges, kivéve azokban az esetekben, ahol jövedelem és vagyonvizsgálat nem szükséges;

e) az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni a rendszeres pénzellátásokat.

(8) A támogatásra irányuló kérelmek esetén kötelezően csatolandóak a kérelmező, illetve közeli hozzátartozói:

- jövedelemére,
- munkaviszonyára,
- vagyoni helyzetére,
- tanulói jogviszonyra,
- egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására,
- közmű kiadásokra, valamint
- az elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó
igazolások.
a) A benyújtott jövedelemnyilatkozatban, és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárások során minden esetben környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.
b) A megállapított gyermektartásdíjat folyószámla kivonattal, átvételi elismervénnyel, postai nyugtával, vagy az aktuális kérelemhez tartozó nyilatkozattal kell igazolni.
c) Ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet bérleti szerződéssel kell igazolni.
d) Egyéb jövedelmet (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetés, stb.), a kifizetőtől nyert igazolással kell igazolni.
e) Megbízási, vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a megállapodással kell igazolni.
(9) A 4Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája a beérkezett kérelmek vizsgálatát követően döntésre előkészíti, a döntésre jogosult szerv - polgármester, jegyző, Szociális Bizottság – részére. A támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.
(10) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek benyújtását követően a Szociális Bizottság döntése szerint kell környezettanulmányt készíteni, melynek elkészítéséről a 5Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája gondoskodik. A környezettanulmánynak tartalmaznia kell a szociális, és gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátás igénybevétele esetén a veszélyeztetettségi körülmények általános leírásán túl a kérelem indokát, valamint azt, hogy az igénylő, az általa lakott lakásban milyen jogcímen lakik, ki a lakás tulajdonosa, illetve ki a haszonélvezője. A környezettanulmány készítésekor ki kell térni a lakóhely komfortfokozatára, lakás, szükséglakás minősítésének megállapítására. A minősítés alapját a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló jogszabályban rögzített meghatározások jelentik.
(11) 6 A Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája a rendszeres települési támogatások keretében megállapított ellátások folyósításáról a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig, a rendkívüli települési támogatások folyósításáról a kérelmet tárgyaló Szociális Bizottság ülést követő nyolc munkanapon belül, illetve a kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatás esetében az október 15-ét követő felülvizsgálat lezárulta után, november 15-ig gondoskodik.
(12) A természetben megállapított ellátások elszámolása a 7Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájával történik.
(13) A pénzbeli vagy természetbeni ellátás jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő esetén a Szt. vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.
(14) Az e rendeletben szabályozott bármely ellátás tekintetében Isaszeg Város Önkormányzat Polgármesterének, valamint a Szociális Bizottság önkormányzati jogkörben hozott határozata ellen Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. A fellebbezéseket a 8Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájához kell benyújtani, de azt Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez kell címezni.
(15) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete által másodfokon hozott határozat felülvizsgálatát – jogszabálysértésre való hivatkozással – a Bíróságtól lehet kérni.
(16) A rendszeresen –több hónapon át- folyósított települési támogatások folyósítása megszűnik ha:
a) a kérelmező a kérelmét visszavonja;
b) a kérelmező meghal;
c) a kérelmező más településre költözik;
d) a kérelmező jogosultságának feltételei nem állnak fenn.
(17) A szociális alapszolgáltatás igénybevételre irányuló kérelmek, megállapodások, azok megszűnésére, illetve megszüntetésére, a térítési díj mértékére –a jelen rendeletben nem szabályozott esetekben- a szociális törvény erre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

7. Egyéb eljárási rendelkezések

7. § (1) Egyéb eljárási rendelkezések tekintetében a Szt. eljárási rendelkezései az irányadók.

(2) A gyermekjóléti és szociális igazgatási eljárások költség és illetékmentesek.

(3) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet, erre őt a megállapító határozatban figyelmeztetni kell.

(4) Isaszeg Város Jegyzője a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet a Szt.-ben előírt tartalommal. Az, akiről a nyilvántartás adatot tartalmaz a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől, vagy a szociális intézmény vezetőjétől.

(5) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási cselekményekre az Ákr. rendelkezései az irányadók.

(6)9 Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a tanyagondnoki szolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben szabályozza, hogy

a) az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani,

b) külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás.

II. Fejezet

Szociális ellátások

8. Települési támogatás

8. § (1) A Szt. 45. § rendelkezései alapján

a) A képviselő-testület a jegyző útján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, jelen rendeletben meghatározott feltételek alapján – pénzbeli vagy természetbeni formában – rendszeres települési támogatást nyújt. Rendszeres települési támogatás keretében nyújtott támogatás:

aa) a lakhatási támogatás,

ab) a gyógyszertámogatás,

b) Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik

a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy

b) alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen

ba) betegség,

bb) haláleset,

bc) elemi kár elhárítása,

bd) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

be) iskoláztatás,

bf) a gyermek fogadásának előkészítése,

bg) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása,

bh) a gyermek családba való visszakerülése elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy

c) a gyermek hátrányos helyzete

miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli és természetbeni formában is nyújtható.

(4) A jövedelemhatárok jelen jogszabályban szabályozott ellátások esetében, a családban egy hónapban, egy főre számítva:

a) rendszeres települési támogatásnál

aa) aktív korúak esetében 57.000 Ft,

ab) nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő/k, valamint gyermekét / gyermekeit / gyámoltjait egyedül nevelő személy esetében 130.000 Ft,

b)10 a rendkívüli települési támogatások esetében

ba) aktív korúak esetében 57.000 Ft,

bb) nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő/k esetében 120.000 Ft.

bc) gyermekét / gyermekeit / gyámoltját / gyámoltjait egyedül nevelő esetében 100.000 Ft.

c) A személy, illetve család, különös méltányosságból a Szociális Bizottság által, egyedi elbírálás alapján részesülhet rendkívüli települési támogatásban, ha jövedelme meghaladja a b) pontban szabályozott mértéket és rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény lehetetleníti el átmenetileg a létfenntartását. Ilyen körülmény lehet: veszélyeztetett várandós állapot, súlyos betegség, haláleset, lakóingatlan elvesztése 60 napon belül, gyermek tartásának veszélyeztetése váratlan családba helyezés miatt.

(5) Támogatásban az a személy, család részesülhet, akinek jövedelme a (4) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt nem haladja meg, és vagyona nincs.

(6) A rendszeres és rendkívüli települési támogatás -támogatási alkalmanként adható- összegét a Szociális Bizottság az önkormányzati költségvetés elfogadását követően szükség szerint felülvizsgálja.

9. Rendszeres települési támogatások

Lakhatási támogatás

9. § (1) A lakhatási költségek viseléséhez kapcsolódó, 1 éves időtartamra megállapítható, -a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától, 12 hónapra- természetbeni formában nyújtandó támogatást az isaszegi állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek igényelhetik a polgármesteri hivatalban az erre rendszeresített kérelem nyomtatvány kitöltésével.

(2)11 A lakhatási támogatás az egy éven át havonta folyósított, közüzemi szolgáltatóhoz utalt havi támogatás, valamint az október 15-én érvényes rendszeres települési támogatással rendelkezők esetében egyszeri és egyösszegű kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatás. A kiegészítő támogatás összegének – villany- illetve gázfűtés esetén - az egyetemes közszolgáltatóhoz történő átutalásáról, valamint vegyes tüzelés esetén a tűzifa kiszállításáról a Szociális Iroda a jogosultság felülvizsgálatát követően legkésőbb november 15-ig intézkedik.

a) Az egy éven át folyósított, közüzemi szolgáltatóhoz utalt összeg 2.000 Ft/hó.

b) Az egyszeri és egyösszegű kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatás összegéről szóló döntés, a tűzifa beszerzési pályázat ügyiratához csatolandó.

(3) A kérelmező a kérelmen jelöli meg azt az egyetemes szolgáltatót ahová jogosultság esetén kéri a havi rendszeres utalást, továbbá a kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatáshoz megjelöli azt a fűtési módot (fa, villany, gáz), amilyen formában a kiegészítő támogatást kéri. Villany és gázfűtés esetén az ügyfélnek a közüzemi szolgáltatónál történő azonosításra alkalmas kódokat csatolnia szükséges.

(4) A lakhatási támogatás elbírálásánál a jegyző e rendelet 6. §-ában az eljárási rendelkezésekre vonatkozó (7) bekezdés, a 7. §, és a 8. § (4) bekezdés a) pontjának figyelembe vételével dönt.

(5) Lakhatási támogatásban részesülők esetén, aki kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatást kap, annak részére -a jogosultság fennállása alatt-, a rendkívüli települési támogatás keretében adható tüzelősegély nem állapítható meg.

(6) A kiegészítő lakhatási tüzelőtámogatásra való jogosultság vizsgálatánál a három hónapon belül leadott kérelmek esetében a jövedelemigazolások és nyilatkozatok elfogadhatóak, az ennél régebbi kérelmek esetében ismételt jövedelemvizsgálat szükséges.

(7) Lakhatási támogatás ugyanazon ingatlanra csak közüzemi fogyasztási azonosítók megléte esetén, külön lakásban, szükséglakásban élők részére állapítható meg. A közüzemi fogyasztóhelyek meglétét lakásonként, szükséglakásonként szükséges igazolni, de nem szükséges, hogy a kérelmező legyen a közműszolgáltatónál nyilvántartott fogyasztó. Egy közüzemi fogyasztóhely, csak egy lakhatási támogatáshoz használható fel.

(8) Amennyiben a földhivatali nyilvántartásból nem állapítható meg a külön lakás, szükséglakás ténye, akkor azt környezettanulmány elvégzésével kell megállapítani az Ltv. által megadott szempontok alapján.

Gyógyszertámogatás

10. § (1) A rendszeres gyógyszerköltségek csökkentése érdekében 1 éves időtartamra adható természetbeni támogatás - a normatív és alanyi jogon járó közgyógyellátási támogatásban nem részesülő - isaszegi állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek részére.

(2) A kérelmező a támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványon megjelöli az általa igénybe venni kívánt gyógyszertár nevét, címét, valamint csatolja a háziorvos által, a kérelmező betegségét alátámasztó, havi rendszerességgel felírt gyógyszerek listáját és a család jövedelemigazolását. Az egy főre eső jövedelem nem csökkenthető a kérelemhez csatolt, orvos által igazoltan szedett gyógyszerek árával.

(3) A kérelmezőnek lehetősége van a támogatási időszak alatt egy alkalommal megváltoztatni a támogatás felhasználásának a helyét, amennyiben több gyógyszertárral kötött együttműködési megállapodást az önkormányzat. A változtatás időpontja, a kérelem iktatását követő hónap első napja.

(4) Az együttműködést vállaló gyógyszertárak részére az önkormányzat utólagos finanszírozás keretében utalja át a jogosult által ténylegesen igénybe vett támogatás összegét.

(5) A jogosult által, az adott hónapban fel nem használt támogatási összeg a következő hónapra nem vihető át.

(6) A jegyző, a gyógyszer-támogatási jogosultságról az érintett gyógyszertár részére, a megállapítást követően azonnal, a határozat egy példányával és a becsatolt gyógyszerek listájáról készült másolattal adatot szolgáltat.

(7) A gyógyszertámogatás maximális összege 5.000 Ft/hó.

10. Rendkívüli települési támogatások

Átmeneti segély

11. § (1) Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

a) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, illetve megromlott egészségi állapotukra, előrehaladott korukra tekintettel, valamint elemi kár, válsághelyzet miatt anyagi segítségre szorulnak.

b) Az átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdése szabályozza.

c) Szociális Bizottság az átmeneti segélyt az arra rászorulónak alkalmanként nyújtja.

d) A rendkívüli települési támogatás keretében adható átmeneti támogatás maximális összege jelen rendelet 8. § (4) bekezdés

da) b) szerinti jövedelem esetében 5.000 Ft,

db) c) szerinti jövedelem, vagy méltányosság esetében 10.000 Ft.

(2)12

(3) Sürgősségi gyógyszersegély iránti kérelem esetén csatolni szükséges az életmentő gyógyszereket tartalmazó receptek másolatát is.

11/A. §13 [11/A. §]

„Karácsonyi csomag” támogatás

(1) Az élelmiszercsomag támogatásra jogosult a nyugdíjból, nyugdíjszerű ellátásból élő, vagy nagycsaládos, vagy gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő bejelentett isaszegi lakcímmel rendelkező személy a karácsonyi ünnepekhez kötődően.
(2) A támogatásra az (1) bekezdésben megjelölt személyek október 5-től november 5-ig nyújthatják be kérelmüket, melyről a SZEB november 15-ig hoz döntést.
a) 2020. évben december 1-ig nyújtható be kérelem, melyről a SZEB december 8-ig dönt.
(3) Előzetesen a kérelmezők személyére javaslatot tehetnek a SZEB, a Képviselő-testület tagjai, a Humánszolgáltató munkatársai és a Tanyagondnok. A javaslatok alapján a Szociális Iroda megkeresi a javasolt személyt, családot és részére/részükre kérelem nyomtatványt biztosít.
(4) A támogatott családok – a közeli hozzátartozókat számítva- három személyig 5.000 Ft, négy személytől 10.000 Ft értékű élelmiszercsomagot kapnak, mely csomagok a korcsoport, egészségi állapot figyelembe vételével kerülnek összeállításra.
(5) A Humánszolgáltató Központ szerzi be az élelmiszer alapanyagokat, és készíti el a karácsonyi csomagokat.
(6) A SZEB tagjai adják át a támogatottak részére december 20-ig az elkészített csomagokat átvételi elismervény ellenében.

Tüzelősegély

12. § (1) A tüzelősegély az Önkormányzat, isaszegi lakos, vagy család részére nyújtott segítsége, mely nem váltja ki a kérelmező öngondoskodásából, saját maga által beszerzendő tüzelő megvételét. A tüzelősegély természetbeni támogatásként nyújtható a téli fűtéshez szükséges fa tüzelő beszerzéséhez, vagy a folyamatos fűtési lehetőség fenntartásához (villany, gáz).

(2) A fűtési időszak az adott év október 15–től, következő év április 15–ig tart, mely időszakban egy lakcímre, a külön-külön lakásban, szükséglakásban élő családok részére legfeljebb egy alkalommal adható tüzelősegély, amennyiben a kérelmezők

a) igazolhatóan az adott lakcímen bejelentett, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és ott külön lakásban, szükséglakásban élnek, és

b) a földhivatali nyilvántartásban bejegyzésre került a különálló lakás, szükséglakás és azt igazolják, vagy

c)14 a különálló lakás, szükséglakás meglétét, és az életvitelszerű ott lakást a Szociális Iroda környezettanulmány során állapítja meg. A környezettanulmányt a Szociális Bizottság rendelheti el.

(3) A tüzelősegély igénylésénél a jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b), c) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

(4) Nem állapítható meg tüzelősegély annak a kérelmezőnek, aki e rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lakhatási támogatás keretében, azonos fűtési időszakon belül, kiegészítő támogatásra jogosult.

(5) A tüzelősegély összegét a Szociális Bizottság határozatban állapítja meg, melyről a kivonat a tűzifa beszerzési pályázat ügyiratában található meg.

(6) A SZEB a tárgyév októberétől induló tüzelési szezonra tekintettel előre betárolható fűtőanyagot biztosít.

(7) Az előre betárolható fűtőanyag biztosítása esetén a következő feltételek egyidejű fennállása szükséges:

a) a támogatottat, a SZEB az elmúlt három évben már legalább egy tüzelési idényben tüzelőtámogatásban részesítette,

b) a támogatott, legalább három éve, Isaszegi állandó lakcímre bejelentett lakos,

c) a támogatott, vagy háztartásában élő Isaszegi állandó lakcímre bejelentett lakos nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül

(8) Az 15Szociális Iroda július 31-ig elektronikus úton felhívást tesz közzé

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (felnőtt- és gyermek háziorvosok, védőnők),

b) Isaszegi Humánszolgáltató Központ,

c) tanyagondnok

részére, hogy javaslataikat megtehessék, majd az elektronikusan beérkező javaslatoknak megfelelően a lakosok részére kiküldi a megfelelő nyomtatványokat.

(9) Az előre betárolható fűtőanyag biztosítására érkező javaslatok beérkezési határideje: augusztus 15.

(10) Az 16Szociális Iroda a beérkező kérelmeket –beérkezési határidő szeptember 15.- a (7) bekezdés szerint döntésre előkészíti és intézkedik annak végrehajtásáról.

(11) A SZEB szeptember 20-ig dönt a beérkező kérelmekről és javaslatokról.

(12) Az előre betárolható fűtőanyag támogatás a tárgyév október 15-től kezdődő tüzelőszezonban nyújtott támogatásnak minősül.

Rendkívüli élethelyzetben lévők támogatása

13. § (1) A Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatást nyújt azoknak az isaszegi bejelentett lakcímmel rendelkező személyeknek, családoknak, akik rendkívüli élethelyzetbe kerültek, amennyiben a rendkívüli élethelyzet kialakulását követő 2. hónap utolsó napjáig kérelmet nyújtanak be, vagy ugyanezen időtartamon belül a jelzőrendszer valamely tagja támogatást javasol részükre.

(2) Rendkívüli élethelyzet -ide nem értve a település teljes lakosságát veszélyeztető katasztrófa helyzetet, mely a katasztrófa elhárítás hatáskörébe tartozik-:

a) egyéni katasztrófa helyzet:

aa) tűzkár,

ab) vízkár,

ac) természeti kár,

ad) gázrobbanás,

ae) kihűlés,

b) családi vészhelyzet:

ba) legalább 50%-ot meghaladó jövedelem kiesés akut betegség, haláleset miatt,

bb) lakóhely elveszítése, elveszítésének tényleges veszélye végrehajtás miatt,

bc) gyermekek eltartásának veszélyeztetése családból kiemelés, vagy váratlan családba beemelés miatt.

bd)17 munkavállalás, munkaviszony fenntartásának akadályoztatottsága kérelmező, vagy közeli hozzátartozó tartós kórházi bent fekvése, vagy várandós állapota miatt

(3) A rendkívüli élethelyzetben lévők támogatása pénzbeli és természetbeni formában is adható, azonban a legfeljebb 3 hónapra adott rendszeres támogatások összesített összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét személyenként.

(4) A támogatás formája lehet

a) pénzbeli:

aa) nagy összegű, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, legfeljebb 100.000 Ft, a lakóépületben keletkezett károk helyreállításához;

ab) havi rendszerességű, legfeljebb 3 hónapig nyújtható lakbértámogatás, melynek maximális havi összege nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.

ac) családi vészhelyzet esetén, legfeljebb 2 hónapig adható vissza nem térítendő támogatás. A támogatás összege 10.000 Ft/fő/hó -a családban élő közeli hozzátartozók száma alapján- de legfeljebb 40.000 Ft/hó.

b) természetbeni támogatás:

ba) lakhatási támogatás legfeljebb 3 hónapra megállapítva,

bb) gyógyszertámogatás legfeljebb 3 hónapra megállapítva,

bc) gyermekétkeztetési támogatás legfeljebb 3 hónapra megállapítva,

bd) tüzelősegély

be) használati tárgy átmeneti biztosítása.

be)18 bf) Az Isaszegi Humánszolgáltató Központnál nyilvántartásban lévő ingóság rövid időtartamra történő haszonbérbeadása legfeljebb 6 hónapra megállapítva

(4a)19 (5) Rendkívüli élethelyzetbe került családok esetében nincs jövedelemvizsgálat, de a természetbeni támogatások melyek havi rendszerességű támogatási formák – kivéve a (4) bekezdés bf) pontját – legfeljebb 3 hónapra állapíthatóak meg.

(5) Az egyszeri, nagy összegű, vissza nem térítendő támogatás felhasználása -mely a lakóépületben keletkezett károk helyreállítására szolgál-, tételes számlák hiányában környezettanulmány készítésével is igazolható.

(6) Rendkívüli élethelyzetbe került családok esetében, az Humánszolgáltató folyamatos segítséget nyújt a hatáskörébe tartozó esetekben, a jövedelemhez juttatásban, információszerzésben.

(7) Rendkívüli élethelyzetbe került családok esetében, akik rendszeres segítséget kapnak az alábbiak az ellátások megszűnésének a feltételei:

a) azonnal megszűnik a támogatások folyósítása, ha azt nem rendeltetésszerűen használják fel,

b) meghatározott idővel szűnik meg a támogatás, ha a megállapított határidő letelik, ha a támogatott elköltözik a településről, illetve ha annak megszüntetését az ellátott kéri.

(8) A rosszhiszeműen kérelmezett, és/vagy felvett támogatás összegének, a használatra átadott, vissza nem, vagy nem megfelelő állapotban visszaszolgáltatott tárgy értékének, vagy a Szociális Bizottság döntése alapján, az összeg/érték teljes összegének, vagy bizonyos százalékának a visszafizetését/megfizetését a Szociális Bizottság előírhatja, a (8) bekezdés a) pontja szerinti felhasználás esetében.

(9) A használati tárgyakat átvételi elismervénnyel kell a támogatott részére, meghatározott időtartamra átadni, és annak szabályszerű használatáról, a kölcsönzés tartalmáról, feltételeiről, kölcsönzés tárgyát képező használati tárgyak állagának megőrzéséről, a károsodásuk szankcionálásáról tájékoztatást kell átadni a támogatott részére.

(9a)20 (10) A használati tárgyakat átvételi elismervénnyel – a (4) bekezdés bf) pontjában használatba adási megállapodással - kell a támogatott részére, meghatározott időtartamra átadni, és annak szabályszerű használatáról, a rendelkezésre bocsátás tartalmáról, feltételeiről, a használati tárgyak állagának megőrzéséről, a károsodásuk szankcionálásáról írásos tájékoztatást kell átadni a támogatott részére.

a) „Az Isaszegi Humánszolgáltató Központnál nyilvántartásban lévő ingóság rövid időtartamra történő haszonbérbeadása” elnevezésű természetbeni támogatás, mely legfeljebb 6 hónapra nyújtható,

aa) melyet az a rendkívüli élethelyzetbe került isaszegi lakos vehet igénybe, aki a szociális rendelet 13. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.

b) A támogatás odaítéléséről a SZEB dönt. A szerződés elkészítése a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya, az üzembehelyezés az Isaszegi Városüzemeltetési Szervezet feladata.

Korhoz, egészségi állapothoz kötött támogatások

14. § (1) 90 év felettiek egyszeri pénzbeli támogatása, melyet az adott évben a legalább 90. életévét betöltött, tárgyév január 1-én isaszegi állandó lakóhellyel rendelkező személyek részére állapít meg a Szociális Bizottság jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül, azonos összegben.

a)21 „90 éven felüliek egyszeri pénzbeli támogatása” -minden jogosult esetében azonos összegben, de a személyenként meghatározott- legmagasabb összege nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot;

b) Az egyszeri pénzbeli támogatásának összegét a SZEB a januári ülésén, egész évre vonatkozóan egy alkalommal határozza meg.

(2) Fogyatékkal élők karácsonyi egyszeri, pénzbeli támogatása, melyet az adott évben Szociális Bizottság jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott fogyatékossággal rendelkező jelen rendelet 2. § (1)-(4) bekezdése szerinti személyek részére, az általuk benyújtott kérelemre állapíthat meg.

a) A kérelem nyomtatványhoz csatolni szükséges a fogyatékosság tényét igazoló, hat hónapnál nem régebbi –kivéve a végleges, vagy határozott időtartamú fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló, hatályos- orvosi, vagy hivatalos dokumentumot.

b) A kérelemnyomtatvány benyújtható adott év szeptember 15-től október 31-ig.

c)22 A döntéshozatal november 30-ig folyamatosan történik. A „Fogyatékkal élők karácsonyi támogatása” -minden jogosult esetében azonos összegben, de a személyenként meghatározott-legmagasabb összege nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.

d)23 Az egyszeri pénzbeli támogatás összegét a SZEB a szeptemberi ülésén határozza meg.

Gyermeknevelési támogatás

15. § (1) Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatás keretében pénzbeli, vagy természetbeni gyermeknevelési támogatást állapíthat meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

a) A támogatás igénylésénél jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b), c) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

b)24 A gyermeknevelési támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg gyermekenként az 5.000 Ft-ot.

(2) A rendkívüli települési támogatás keretében adható gyermeknevelési támogatás kérelemre és hivatalból –különösen köznevelési intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

BURSA HUNGARICA szociális ösztöndíj

16. § (1) Szociális Bizottság a szociálisan rászorult, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulók részére szociális ösztöndíjat állapíthat meg.

(2) A szociális ösztöndíj megállapításának feltétele a BURSA HUNGARICA szociális ösztöndíj pályázat kiírása után Isaszeg Város Önkormányzat csatlakozása és részvétele.

(3) A kérelmek benyújtásának határideje a pályázati kiíráson kerül megjelölésre.

(4) A pályázathoz kötelezően csatolandók a kérelmezővel közös háztartásban élők jövedelemigazolásai, valamint a hallgatói jogviszony igazolása, mely tartalmazza, hogy a tanuló nappali tagozatos képzésben részesül, az első diploma megszerzéséhez.

(5) Szociális ösztöndíjban részesülhet nappali tagozatos első diploma megszerzéshez a főiskolai, egyetemi hallgató, ha a kérelmezővel közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a pályázat elbírálásakor érvényben lévő minimálbér bruttó összegének 80%-át.

Felsőoktatási intézményben tanulók tanulmányi ösztöndíja

17. § (1) Szociális Bizottság tanulmányi ösztöndíjban részesítheti azt a főiskolai, egyetemi hallgatót, aki államilag finanszírozott nappali tagozatos képzésben vesz részt az első diploma megszerzéséhez, ha legalább 4,5 tanulmányi átlagot ér el.

(2) A támogatás igénylésénél jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b), c) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

(3) A tanulmányi ösztöndíj iránti kérelmet tanulmányi félévenként, február 28-ig, illetve szeptember 30-ig kell benyújtani.

(4)25 A tanulmányi ösztöndíj iránti kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolását, valamint az egységes tanulmányi rendszerből származó az adott szemeszterre vonatkozó tanulmányi eredmények igazolását.

(5)26 „Felsőoktatási intézményben tanulók tanulmányi ösztöndíja” -minden jogosult esetében azonos összegben, de a személyenként meghatározott- legmagasabb összege nem haladhatja meg a 8.000 Ft/hót.

(6) A tanulmányi és a szociális ösztöndíj együttesen nem folyósítható.

(7) A támogatás összege

a) szeptember 1-től január 31-ig, illetve

b) február 1-től június 30-ig

állapítható meg.

Középiskolában tanulók egyszeri tanulmányi támogatása,

szociális rászorultság alapján

18. § (1) Szociális Bizottság egyszeri támogatásban részesítheti azt a középiskolai oktatási intézményben tanulót, aki nappali tagozatos képzésben vesz részt az érettségi megszerzéséhez, ha a bizonyítványban feltüntetett tanulmányi átlaga a 4,0 átlagot kerekítés nélkül eléri, és a pályázóval közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a pályázat elbírálásakor érvényben lévő mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100%-át, és környezettanulmány alátámasztja a szociális rászorultságot.

(2) A támogatás iránti kérelmet a tanulmányi félév befejezését követően február 15-ig, illetve július 15-ig kell benyújtani.

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az iskolalátogatási igazolást, melynek tartalmaznia kell az érettségi megszerzésére irányuló tagozat pontos megnevezését, továbbá a bizonyítvány másolatát a tanulmányi átlagról, valamint a közös háztartásban élők jövedelemigazolásait.

(4)27 „Középiskolában tanulók egyszeri tanulmányi támogatása szociális rászorultság alapján” -minden jogosult esetében azonos összegben, de a személyenként meghatározott- legmagasabb összege nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.

Középiskolában tanulók egyszeri tanulmányi támogatása

19. § (1) Szociális Bizottság egyszeri támogatásban részesítheti azt a középiskolai oktatási intézményben tanulót, aki nappali tagozatos képzésben vesz részt az érettségi megszerzéséhez, ha bizonyítványában feltüntetett tanulmányi átlaga a 4,6 tanulmányi átlagot kerekítés nélkül eléri.

(2) A támogatás iránti kérelmet a tanulmányi félév befejezését követően, február 15-ig, illetve július 15-ig kell benyújtani.

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az iskolalátogatási igazolást, melynek tartalmaznia kell az érettségi megszerzésére irányuló tagozat pontos megnevezését, továbbá a bizonyítvány másolatát a tanulmányi átlagról.

(4)28 ”Középiskolában tanulók egyszeri tanulmányi támogatása” -minden jogosult esetében azonos összegben, de a személyenként meghatározott- legmagasabb összege nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.

Beiskolázási támogatás

20. § (1) Beiskolázási támogatás keretében -intézményi javaslat benyújtása esetén-, jövedelemvizsgálat nélkül adható természetbeni támogatás, különösen tankönyv, írószervásárlás vagy iskolakezdéshez egyéb célra. Javaslatot tehet a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök és az Isaszegi Humánszolgáltató Központ.

(2) Egyénileg beadott kérelmek esetén a pénzbeli támogatás igénylésénél a jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

(3) A helyi köznevelési intézmények vezetői tárgyév május 25-ig kérelmet nyújthatnak be a következő tanévre vonatkozóan évfolyam /gyermek/létszám bontásban beiskolázási támogatás igénybevétele ügyében. A beiskolázási támogatásra rászorult gyermekek támogatással való ellátása érdekében a Szociális Bizottság június 15-ig dönt az intézményekből összesítetten beérkező kérelmek ügyében.

(4) Az intézményekből összesítetten beadott, és a Szociális Bizottság által megítélt beiskolázási támogatásokról az intézmények vezetői utólagosan, összesített számla ellenében az összeg kézhezvételét követő 30 napon belül, a taneszközök a teljesítés igazolására jogosult részére történő átadásával pedig szeptember 15-ig számolnak el.

(5) Az egyénileg beadott beiskolázási kérelmek benyújtási időszaka augusztus 15-től, szeptember 15-ig tart. A beadott kérelmek ügyében a Szociális Bizottság szeptember 30-ig hoz döntést.

(6)29 ”Beiskolázási támogatás” -minden jogosult esetében azonos összegben meghatározott- legmagasabb összege nem haladhatja meg a 6.000 Ft-ot.

a) A beiskolázási támogatás összegét a SZEB a májusi ülésén határozza meg.

Gyermekétkeztetési támogatás

21. § (1) Szociális Bizottság méltányossági alapon, gyermekétkeztetési támogatásban részesítheti az adott nevelési év, illetve tanév végéig a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermeket/gyermekeket.

(2) A támogatás mértéke

a) 1-2 gyermekes családok esetében maximum 50%-ot,

b) 3, vagy több gyermekes családok esetében az alanyi jogon járó 50%-os támogatás felett 10%, 20%, legfeljebb 30%-ot

nem haladhatja meg.

(3) Szociális Bizottság különös méltányosságból 10%, 20%, legfeljebb 30%-os gyermekétkeztetési kedvezményben részesítheti azt a fogyatékossággal élő gyermeket, fiatalt 9. osztálytól kezdődően a 23. életévének betöltéséig, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel rendelkezik, és köznevelési intézmény nappali tagozatán tanul.

(4) A támogatás igénylésénél jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b), c) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

Temetési segély

22. § (1) Isaszeg Város Önkormányzat polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak, a temetés időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig benyújtható kérelem alapján

a) aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) a tartásra kötelezett hozzátartozónak, aki az eltemettetésről gondoskodott, és akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

továbbá vagyona nincs.

(2) A támogatás igénylésénél a jövedelemhatárt jelen rendelet 8. § (4) bekezdés b) pontjában megadott szabályozás szerint kell vizsgálni.

(3) A temetési költségekre tekintettel igényelt temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla és halotti anyakönyvi kivonat hitelesített másolati példányát.

(4) A temetési segély összege egységesen 10.000 Ft.

23. § (1) Rendkívüli élethelyzetben lévők támogatását a Szociális Bizottság végzi, szükség esetén, a Válságstáb azonnali beavatkozásának segítségével.

(2) A Válságstáb hatáskörébe tartozik, a településen történő olyan egyéni katasztrófahelyzetben történő azonnali beavatkozás, illetve beavatkozás segítése, mely a településen élő lakos/ok életét veszélyezteti (tűzkár, vízkár, természeti kár, gázrobbanás, kihűlés), ide nem értve a település teljes lakosságát veszélyeztető katasztrófa helyzetet, mely a katasztrófa elhárítás hatáskörébe tartozik.

(3) Krízishelyzet esetén elsődleges segítő tevékenységet nem a Válságstáb, hanem a szakirányú végzettségű (szociális, műszaki, tűzoltó, stb.) szakemberek végeznek, azonban a munkájukat a Válságstáb segítheti.

(4) A Válságstáb tagjai:

a) polgármester,

b) Szociális Bizottság elnöke,

c) Isaszegi Városüzemeltető Szervezet (Városüzemeltetés) vezetője,

d) Isaszegi Humánszolgáltató Központ (Humánszolgáltató) vezetője,

e) Isaszegi Polgárőrség Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület vezetője,

f) Isaszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetője.

(5) A Válságstáb munkáját a Polgármesteri Hivatal megbízott köztisztviselője segíti.

(6) A Válságstáb helyszíni működését jegyzőkönyvezi a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője.

(7) A Szociális Bizottság határozatának a meghozatalánál a Válságstáb javaslatot tehet a krízishelyzet kezelésére, mely a Városüzemeltetés, és a Humánszolgáltató részére határozhat meg elvégzendő feladatokat.

(8) A Válságstáb tagjai az általuk képviselt Testület, bizottság, civil szervezet, valamint önkormányzati intézmények tagjai, munkatársai segítségével végzik munkájukat.

(9) A Szociális Bizottság elrendelheti a krízishelyzetben lévők ellátásához, elhelyezéséhez elsődlegesen szükséges eszközök beszerzését, valamint azok tárolásának megszervezését az Isaszegi Városüzemeltetési Szervezet által.

(10) Amennyiben a Szociális Bizottság nem tud hét közben segítséget nyújtani, úgy az azonnali krízishelyzet kialakulásának elhárítására hétvégén a Válságstáb intézkedik.

(11) A Válságstáb működését külön önkormányzati rendelet szabályozza.

11. Természetben nyújtott szociális ellátás

Köztemetés

24. § (1) Isaszeg Város Önkormányzat polgármesterének kell gondoskodni az Isaszegen elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Szt.-ben írt határidőn belül, ha:

a) nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Amennyiben az elhunyt nem isaszegi lakos volt, a 30Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája felkutatja az elhunyt személy elhalálozásának időpontjában fennálló lakhelyét, és az illetékes települési önkormányzattól a köztemetés költségét visszaigényli.

(3) A 31Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája az elhunyt és közköltségen eltemettetett isaszegi lakos után

a) a közköltségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás

25. § (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

(3) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.

(4) Isaszeg Város Önkormányzat polgármestere gondoskodik azokról az önkormányzathoz forduló személyekről, akik állami fenntartású, bentlakást biztosító intézménybe kívánnak elhelyezési kérelemmel élni, az Szt.-ben megadott feltételek szerint.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény befogadó nyilatkozatát, valamint gondozási szükséglet felmérését követően a polgármester beutaló határozatban kezdeményezi a személyes gondoskodás megfelelően szakosított bentlakásos formájának megkezdését.

(6) A beutaló határozat meghozatalát, illetve az arra való visszajelzést követően a szakosított szociális intézmény és a beutalt személy, illetve családja az önkormányzat bevonása nélkül folytatja tovább az intézményi elhelyezés folyamatát.

12. Közfoglalkoztatás

26. § Isaszeg Város Önkormányzata a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló jogszabály rendelkezései alapján közfoglalkoztatást szervez.

III. Fejezet

13. Szociális alapszolgáltatások

27. § (1) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban személyes gondoskodást) biztosít. Az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére

a) saját otthonukban és lakókörnyezetükben,

b) önálló életvitelük fenntartásában, valamint

c) egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó

problémáik megoldásában.

(2) Isaszeg Város Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatás formái:

a) az étkeztetés,

b) a házi segítségnyújtás,

c) a családsegítés,

d) a nappali ellátás

e) tanyagondnoki szolgáltatás

(3) A szociális alapszolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelem tartalmazza

a)32 az ellátást igénylő személynek és az ellátás megállapítása során az Szt., vagy a települési önkormányzat rendelete alapján figyelembe vett személynek az Szt. 20. §-ában, valamint a Gyvt. 138. § (1) bekezdésében szereplő adatait,

b) az ellátást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását,

c) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat,

(5) Ha az ellátást hajléktalan személy igényli, a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy mi az életvitelszerű lakcíme.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az Isaszegi Humánszolgáltató Központ vezetőjénél (továbbiakban intézményvezető) lehet benyújtani.

(7) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(8)33 A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások esetében, a jövedelemmel nem rendelkező kérelmezők esetében ingyenesen kell biztosítani a szolgáltatást. Minden ellátást kérő személy jövedelem nélküliségéről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik.

(9) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(10)34 A szociális és gyermekjóléti szolgáltatást végzők, valamint a szociális illetve a gyermekjóléti ellátásban részesülők jogaira a Szt. és a Gyvt. rendelkezései az irányadóak.

(11) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről a személyes gondoskodás iránti kérelemről döntési joggal rendelkező intézményvezető dönt, és az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban köt megállapodást. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

(12) Nem kell megállapodást kötni családsegítés és tanyagondnoki szolgáltatás esetén.

(13) A megállapodás tartalmazza

a) az igénybe vett szociális ellátás megnevezését, kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.

(14) Az ellátás megszűnésének, megszüntetésének módjait az Szt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. A felmondási idő, ha a megállapodás másként nem rendelkezik alapszolgáltatás esetén tizenöt nap.

(15) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy [a c)–e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy]

köteles megfizetni.

(16) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(17) A személyi térítési díj megállapítása feltételeinek meghatározására a Szt. ide vonatkozó rendelkezései az irányadók. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem

a) 30%-át étkezés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át házi segítségnyújtás és étkezés egyidejű

igénybe vétele esetén.

(18) Térítésmentesen kell biztosítani

a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást,

b) a családsegítést,

c) hajléktalan személyek részére a nappali ellátást.

(19) A (18) bekezdés szerinti szolgáltatások esetén intézményi térítési díjat nem kell megállapítani.

(20) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet

kell figyelembe venni.

(21) Az intézményvezető a szociális alapszolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően, valamint a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.

(22) Amennyiben a szociális alapszolgáltatás igénylő, az intézményvezetőtől kapott tájékoztatás szerinti személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a szolgáltatást megalapozó megállapodás aláírása előtt, a fenntartóhoz fordulhat. A térítési díj módosításáról szóló kérelmét Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez címezve kell benyújtani az intézményvezetőnél.

(23) Az intézményvezető a kérelem benyújtását követő soron következő Képviselő-testületi ülésre beterjeszti a kérelmet a fenntartóhoz, majd a döntésről értesíti a kérelmezőt az étkeztetés igénybevételének mielőbbi megkezdése érdekében.

(24) Ha a fenntartó a térítési díj összegét csökkenti, vagy elengedi, úgy az intézményvezető a fenntartó döntése szerinti térítési díj feltüntetésével megállapodást köt a kérelmezővel legfeljebb egy év időtartamra.

(25) A személyi térítési díj összege felülvizsgálandó

a) a megállapítás időpontjától függően, évente egy alkalommal, illetve

b) az időponttól függetlenül, ha az ellátott jövedelme

ba) olyan mértékben csökken, hogy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

bb) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(26) A (25) bekezdés esetében a jövedelem felülvizsgálatát

a) az a) pont esetében a megállapodás megkötését követő egy év elteltét követő 30 napon belül,

b) a ba) pont esetében a bejelentést követően 5 napon belül,

a bb) pont esetében a bejelentést követő 30 napon belül
el kell végezni.
(27) A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontja a felülvizsgálat lezárását követő hónap első napja. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően – jövedelem és vagyon hiányában – térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.
(27a) 35 (28) A szociális étkeztetés igénybevétele „Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vételéhez” nyomtatvány „1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet szerinti I. Egészségi állapotra vonatkozó igazolás” 4. pontja „A háziorvos (kezelőorvos) egyéb megjegyzései” kitöltésével lehetséges.
(29) A szociális alapellátásoknál, a térítési díj számításnál figyelembe venni azt, hogy a napi jövedelem 30%-át nem haladhatja meg a térítési díj egy napra eső összege.
(30) A szociális alapellátásoknál az ellátott a szolgáltatás megszűnését követő három hónapon belül új kérelem kitöltését követően ismételten igényelheti az ellátást.
(31) Amennyiben a szociális alapellátások tekintetében a felülvizsgálatot követően személyi térítési díj változására kerül sor, annak kezdő napja: április 1.

Étkeztetés

28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2)36 Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, akik az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon nem tudnak gondoskodni, különösen:

a) koruk:

ab) utógondozás alatt állók,

ac) legfeljebb felsőoktatási intézmény nappali tagozaton tanuló, nem kiskorú személyek,

ad) idősödő -55 évestől-, és annál idősebb korosztály

b) egészségi állapotuk

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(3) A (2) bekezdés szerint biztosított étkeztetésről Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a 37Eatrend Kft-vel kötött szolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

a)38 a) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt is, aki az illetékes foglalkoztatási osztály hatósági igazolásával, valamint saját, büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal igazolja, hogy jövedelme nincs, a kérelem benyújtását megelőző egy évben alkalmi munkából származó teljes jövedelme nem haladta meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, és egy vagy több fő kiskorú eltartottja van, akik rászorultsági alapon rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében étkeztetésben részesülnek.

(4) A (2) bekezdés szerint biztosított étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet formanyomtatványon, az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki írásos megállapodást köt az ellátottal.

(5) Az ellátás módja:

a) étkezés elvitele saját erőből,

b) étkezés házhoz szállítással, házi segítségnyújtás keretében

c) helyben fogyasztással.

(6) Az intézményi térítési díj összegét és a személyi térítési díj megállapításának módját e rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Az étkeztetés személyi térítési díja megállapításának alapja a Szt. vonatkozó rendelkezései.

a) 0% térítési díj, ha az igénybe vevő jövedelme 0 Ft.

b) 10% a térítési díj, ha az igénybe vevő havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160%-át.

c) 30% a térítési díj, ha az igénybe vevő havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át.

d) 60% a térítési díj, ha az igénybe vevő havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.

e) a d) pontban megjelölt jövedelemhatár felett a térítési díj, az étkezési költség 100%-a.

Házi segítségnyújtás

29. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani a Szt. rendelkezései szerint az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A Szt.-ben meghatározottak szerint biztosítandó házi segítségnyújtásról Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ útján gondoskodik, mely intézmény a házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálja a gondozási szükségletet.

(3) A Szt.-ben meghatározottak szerint biztosított házi segítségnyújtás igénybevételére irányuló kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani az intézményvezetőnél, aki a szolgáltatás nyújtására írásos megállapodást köt az ellátottal. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapotról szóló háziorvosi igazolást.

(4) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni, a rendelet 1. sz. mellékletében írt intézményi térítési díjak alapul vételével. A házi segítségnyújtás intézményi térítési díjának alapja a Szt.-ben foglalt rendelkezések. A személyi térítési díj az ellátottak jövedelme alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra:

a) 0 Ft/óra a térítési díj, ha az igénybe vevő jövedelme 0 Ft.

b) 150 Ft/óra a térítési díj, ha az igénybe vevő jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át,

c) 300 Ft/óra a térítési díj, ha az igénybe vevő jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 350%-át,

d) a c) pontban megjelölt jövedelemhatár felett a térítési díj 450 Ft/óra.

(5) A házi segítségnyújtás keretében végzett étel házhozszállítását annak lehet biztosítani, aki a háziorvos igazolása, valamint a szociális ellátást nyújtó intézmény környezettanulmánya szerint arra rászorult, különös tekintettel egészségi állapotára, valamint arra, hogy a kérelmező egyedül élő-e, rendelkezik-e tartási szerződéssel. E körülmények fennállását az intézményvezető évente, vagy szükség szerint felülvizsgálja.

(6) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését, és ellátása nem veszélyezteti a gondozási szükséglettel rendelkező lakosok megfelelő ellátását.

Családsegítés

30. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott, a Szt. szerint biztosított szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik a Szt. szerinti intézmények, szervezetek és személyek közreműködésével.

(3) A családsegítést Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ útján biztosítja.

Nappali ellátás

31. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

(2) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nappali ellátást nyújtó intézmény közül Idősek Klubját működtet, az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ útján, annak kidolgozott szakmai programja alapján, a Szt. rendelkezései szerint.

(3) A nappali ellátásra irányuló kérelmet, formanyomtatványon az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki írásos megállapodást köt az ellátottal. A kérelemhez jövedelemigazolást (a tárgyév elején a nyugdíj összegéről kiállított igazolás) kell csatolni.

(4) A nappali ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

Tanyagondnoki szolgáltatás

32. § Az önkormányzat a tanyagondnoki szolgáltatást külön rendeletben foglaltak szerint az Isaszegi Humánszolgáltató Központhoz kapcsoltan, külön szervezeti egységként szervezi meg.

IV. Fejezet

Gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások

33. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások és hatósági intézkedések biztosítják a Gyvt. alapján.

(2) A gyermekvédelmi ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik a Gyvt. ide vonatkozó rendelkezési alapján.

(3) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Gyvt. az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli.

(4) A gyermekvédelmi ellátásra irányuló jogviszony keletkezését a települési önkormányzat által fenntartott intézmény esetében az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

(5) Az intézményvezető a döntésről értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni.

(6) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (4) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt.

(7) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének a megkezdése előtt az intézményvezető a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(8) Nem kell az (7) bekezdés szerint megállapodást kötni

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b)39

esetén.

(9) A (7) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) a gyermek, fiatal felnőtt számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját,

d) a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az ellátás megszüntetésének módjait,

f) a gyermek és törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt személyazonosító adatait,

g) az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyilatkozatát a Gyvt. 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.

(10) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik

a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam – illetve a meghosszabbított időtartam – leteltével,

b) a jogosultsági feltételek megszűnésével.

(11) Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője írásban kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(12) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.

14. Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások

Gyermekétkeztetés

34. § (1) Isaszeg Város Önkormányzata isaszegi bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermek/ek részére, természetbeni ellátásként, a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést biztosít a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén, a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő kérelmére a köznevelési intézményekben.

(2) A gyermekétkeztetés igénybevételéért, az önkormányzat étkezési térítési díjak megállapításáról szóló rendeletében meghatározott összegben kell térítési díjat fizetni.

(3) Az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.

(4) Isaszeg Város Önkormányzata a Gyvt. vonatkozó rendelkezésében foglaltak szerint a bölcsőde, és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában a vonatkozó jogszabály szerinti nyári szünet és tanítási szünetek időtartama alatt szünidei gyermekétkeztetést biztosít.

(5) A (1) bekezdés szerint biztosított étkeztetésről Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 40Eatrend Kft-vel kötött szolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(6) A (1) bekezdés szerint biztosított étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet formanyomtatványon, a 41Eatrend Kft. által kijelölt személynél és módon kell benyújtani, aki írásos megállapodást köt az ellátottal.

(7) A tényleges étkezési napok elszámolásáról az adott hónap gondozási, nevelési napjainak és az étkezés típusának figyelembe vételével a 42Eatrend Kft. számol el a szolgáltatást igénybe vevő felé.

Intézményi gyermekétkeztetés

35. § Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében

a) a bölcsődében lévő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,

b) az óvodás gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési, valamint az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

Ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés

36. § (1) Isaszeg Város Önkormányzata az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen vagy kedvezményesen a Gyvt. rendelkezése szerinti szabályozásnak megfelelően nyújtja.

(2) Az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.

Szünidei gyermekétkeztetés

37. § (1) Isaszeg Város Önkormányzata a szünidei gyermekétkeztetést a Gyvt. rendelkezése szerinti szabályozásnak megfelelően nyújtja az isaszegi bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Gyvt. szerint meghatározottak szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére.

(2) Isaszeg Város Önkormányzata az tanévközi szünetek valamennyi munkanapjára, a nyári szünetben a jogszabályban előírt legkevesebb munkanapra ingyenes étkezést biztosít.

(3) A szünidei gyermekétkeztetés iránti kérelmet – erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – az Isaszegi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Szociális Irodája részére kell benyújtani.

15. Gyermekjóléti szolgáltatás

38. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez a Gyvt. és a Szt. ide vonatkozó rendelkezései alapján.

(3) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Gyvt. szerinti gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az általa fenntartott Isaszegi Humánszolgáltató Központ intézményi keretében látja el.

16. Személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátás

Gyermekek napközbeni ellátása

39. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását, és étkeztetését kell megszervezni, azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő- piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2)43 Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődében, valamint az óvodákban látja el.

Bölcsőde

40. § (1) Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható, a Gyvt. rendelkezésében meghatározott koráig.

(2) Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.

(3) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a bölcsődei gondozási díjat a rendelet 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(4) A szülő által már befizetett gondozási díj többletet azon napok tekintetében, amikor a gyermek valamilyen oknál fogva hiányzott a bölcsődéből és a távolmaradását a szülő a hiányzás napján bejelentette, a következő hónapban a díjfizetés alkalmával be kell számítani. Amennyiben a díj beszámítása nem lehetséges, vissza kell fizetni a kötelezett számára.

44Alternatív napközbeni ellátás

40/A. §45 [41. §]

V. Fejezet

17. Szociális tervek

Szociálpolitikai kerekasztal

42. § (1) Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. alapján települési szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, amely a település szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását segíti elő, illetve az abban foglaltak végrehajtását kíséri figyelemmel.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(3) Isaszeg Város szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a) Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testülete és bizottságai,

b) Isaszeg város közigazgatási területén működő köznevelési intézmények képviselői,

c) Isaszegen város közigazgatási területén szociális intézményeket, ellátásokat fenntartók képviselői (Egymást Segítő Egyesület),

d) Isaszegi nyugdíjasokat tömörítő szervezetek,

e) Isaszeg város közigazgatási területén működő egészségügyi intézmények, szolgáltatók képviselői,

f) Isaszegi Humánszolgáltató Központ képviselője,

g) Isaszeg város közigazgatási területén működő egyházak képviselői,

h) nemzetiségi önkormányzat/ok elnöke/i.

(4) A szociálpolitikai kerekasztalt Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális Bizottsága elnöke vezeti, a szervezési teendőket a 46Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája látja el.

Szolgáltatástervezési koncepció

43. § Isaszeg Város Önkormányzata a településen élő és szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.

Helyi Esélyegyenlőségi Program

44. § (1) Isaszeg Város Önkormányzata az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségek előmozdításáról szóló törvény alapján elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, és a célok elérésére, öt évre szólóan Helyi Esélyegyenlőségi Programot (továbbiakban HEP) fogad el.

(2) A HEP kialakításában közreműködik a 47Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája.

(3) A program személyi és területi hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre, melyek vállalják a HEP megvalósításában a közreműködést.

(4) A HEP időarányos megvalósulását, illetve az intézkedési tervekben felvázolt helyzetekben fellépő változásokat kétévente át kell tekinteni. Az áttekintés alapján -szükség esetén- a HEP-et felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. Az ötödik év végén záró beszámolót kell készíteni.

Települési egészségterv

45. § (1) Az egészségterv összetett, a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló terv. Elkészítésében, illetve megvalósításában minden érintett (a lakosság, az állami és civil szervezetek, a helyi önkormányzat, illetve más hatóságok, az egészségügy, az oktatási intézmények) egyenrangú félként vesz részt.

(2) Az egészségterv elkészítése és megvalósítása illeszkedik ahhoz a Magyarország Alaptörvényében rögzített alkotmányos joghoz, mely szerint: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”.

(3) Az Egészségterv kialakításában közreműködik a 48Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája.

(4) Az egészségterv személyi és területi hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre.

(5) Az egészségtervben megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselő-testület három évente felülvizsgálja.

Idősügyi Stratégia

46. § (1) Isaszeg Város Önkormányzata elfogadta Isaszeg Város Idősügyi Stratégiáját, amely elemzi a településen élő idősek helyzetének alakulását, és meghatározza az idősek életét elősegítő célokat.

(2) Az Idősügyi Stratégia kialakításában közreműködik a 49Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája.

(3) Az Idősügyi Stratégia személyi és területi hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesteri hivatalra, az önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre.

(4) Az Idősügyi Stratégia által megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselő-testület három évente felülvizsgálja.

VI. Fejezet

Finanszírozási szabályok

18. A szociális ellátások, és a gyermekek védelmének főbb finanszírozásának egyes szabályai

43. § (1) A szociális ellátások finanszírozására a szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az Önkormányzat hozzájárulása biztosítja.

(2) A gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az Önkormányzat hozzájárulása biztosítja.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § (1) E rendelet 2019. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 10/2017. (VI.12.), a 18/2017. (XI. 15.), 4/2018. (II. 21.), 5/2018. (III. 21.), valamint az 14/2018. (IX. 19.) önkormányzati rendeletekkel módosított a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló 4/2017. (III. 22.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) Jelen rendelet hatálya a már megállapított ellátásokra is érvényes.

1. melléklet

50Térítési díjak
A személyi térítési díj változásnak időpontja minden év április 1-je.

I. Szociális étkeztetés

(Terhelhetőség az ellátott jövedelmének 30%-a)
Az étkeztetés tervezett önköltsége: 7.435.315 Ft
Tervezett ellátottak száma: 14 fő
Önköltség: 7.435.315 Ft /14 fő= 483,93 Ft/fő/249 munkanap = 2.132,9 ≈ 2.133 Ft/fő/nap
Intézményi térítési díj
Önköltség: 7.435.315 Ft
+ Vásárolt élelmezés: 965 Ft/nap (rezsivel+ÁFA) x 14 x 249) 3.363.990 Ft
10.799.305 Ft
10.799.305 Ft/ 14 fő/249 nap= 3.097,90 ≈ 3.098 Ft/fő/nap
Számított intézményi térítési díj csak étkezés esetén: 3.098 Ft/fő/nap
Javaslat:
Étkezési térítés díj összege:

1. helyben, vagy személyes elvitellel: 800 Ft/adag

2. a kiszállítás díja kiszállítási címenként: 450 Ft/ 1/6= 75 Ft
kiszállítással: 800 Ft/adag +(450 Ft/1/6 óra)= 800 Ft/adag + 75 Ft= 875 Ft

II. Nappali Ellátást nyújtó Idősek Klubja

(Terhelhetőség az ellátott jövedelmének 15%-a nappali ellátás, valamint 30 %-a nappali ellátás és ott étkezés esetében.)
Az ellátás tervezett önköltsége: 7.417.735 Ft /év
Tervezett ellátotti létszám:7 fő
Intézményi térítési díj
Önköltség: 7.417.735 Ft /év / 7 fő/ 249 munkanap = 4.255,72 ≈ 4.256 Ft/nap
Számított intézményi térítési díj: 4.255,72 ≈ 4.256 Ft/nap
Javaslat:
Az időskorúak nappali ellátását és az étkeztetést igénybe vevők esetén a térítési díj összege:

1. étkeztetés 800 Ft

2. intézményi ellátás 0 Ft/fő/nap
A két ellátás igénybevétele esetén összesen: 800 Ft/fő/nap
Az időskorúak nappali ellátását (étkezés nélkül) igénybe vevők esetén a térítési díj összege: 0 Ft/fő/nap

III. Házi segítségnyújtás

(szociális segítésre vagy személyi gondozásra vonatkozóan terhelhetőség az ellátott jövedelmének 25 %-a házi segítségnyújtás, 30 %-a, ha a házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is igénybe vesz)
Az ellátás tervezett önköltsége: 11.928.882 Ft
Tervezett ellátotti létszám : 7 fő
Intézményi térítési díj
Önköltség: 11.928.882 Ft / 7 fő / 249 nap/ 8 óra= 855,48 ≈ 855 Ft/óra
Számított intézményi térítési díj: személyi gondozás: 855,48 ≈ 855 Ft/óra
szociális segítés: 855,48 ≈ 855 Ft/óra
Javaslat.
A gondozási óradíj összege: személyi gondozás: 450/óra
szociális segítés: 450/óra

2. melléklet

51Bölcsődei gondozási (térítési) díj
Bölcsődei gondozási (térítési) díj változásnak időpontja minden év április 1-je.
A bölcsőde várható kiadásai:
Összes bölcsődei kiadás: 33.463.000 Ft
Étkezésre igénybe veendő napok száma, figyelemmel az év közbeni hiányzásokra: 3.237 nap (átlag 13 fő)
1 gyermek éves bölcsődei ellátása: 2.574.076,9 Ft
1 gyermek napi vásárolt élelemköltsége bruttó: 1.066 Ft
1 gyermek éves élelemköltsége: 246.246 Ft
1 gyermek napi bölcsődei ellátása (ellátás+élelmezés): 12.209,19 Ft
1 gyermek napi élelmezés nélküli költsége: 10.337,65 Ft
Az 1 főre jutó éves költség (33.463.000 Ft/22 férőhely) 1.521.045,4 Ft.
Bölcsődei normatíva összege 1 gyermek/nap (16.066.600/13/231) 5.350,18 Ft. /fő/nap
Szolgáltatási önköltség (bér és járulék+cafetéria+munkaruha+utazási költség+részarányos dologi összesen / tervezett napi létszám / 231 munkanap): 6.710,40 Ft
Bölcsődei gondozási (térítési) díj: 200 Ft/fő/nap.

1. Függelék

52„Az alternatív napközbeni ellátás
részletes szabályozása
hatályos: 2020. október 15-től
Az alternatív napközbeni ellátás általános célja:
Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,

a) a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,

b) a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés,

feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel
Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testületének célja:
- A nyári szünidő előre meghatározott 20 napján, alsó tagozatos általános iskoláskorú gyermekek számára olyan szabadidős programokat kínáljon, amelyek biztonságos, gyermekbarát környezetben, közösségépítő foglalkozások keretében biztosítják a gyermekek felügyeletét.
- Segíteni kíván a családoknak, hogy gyermekeik ellátása azon időszakban is megoldott legyen, amikor a szülők munkából eredő elfoglaltsága ezt nem teszi lehetővé.
- A kialakított programok alkalmazkodnak a gyermekek szükségleteihez, igényeihez, segítik a szabadidő hasznos eltöltését.
Az alternatív napközbeni ellátást az isaszegi lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, 6-10 év közötti, általános iskolás gyermekek vehetik igénybe, illetve olyan, legfeljebb 6. osztályos tanuló, akinek testvére alsó tagozatos, és részt vesz az alternatív napközbeni ellátás programjában.
Különösen javasolt az alternatív napközbeni ellátás
- a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek,
- az átmenetileg krízishelyzetbe került család gyermekeinek,
- a védelembe vett gyermekeknek,
- valamint azoknak, akiknek a szülei a nyári szünidőben dolgoznak.
A szolgáltatás szakmai tartalma:
A gyermekek alternatív napközbeni ellátása a személyes gondoskodás keretei között a gyermekvédelmi alapellátások körébe tartozik.
Az Isaszeg Város Önkormányzata által működtetett alternatív napközbeni ellátás iskoláskorú gyermekek számára biztosított időszakos nyári napközbeni ellátás, melynek körében a gyermekek szocializációját támogató szabadidős és prevenciós szolgáltatás, nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés valósul meg.
A gyermekjóléti alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket -ideiglenes jelleggel- az életkorához, egészségügyi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó teljes körű ellátást biztosító ellátásban kell részesíteni úgy, hogy a szülői felelősség és kompetencia minél szélesebb körét a szülő számára fenn kell tartani.
A fogyatékos gyermek számára szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.
Az alternatív napközbeni ellátás során a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, egészségügyi állapotához igazodnak a foglalkozások, tevékenységek és programok.
Elősegíti:
- a különböző társadalmi helyzetben lévő családok gyermekei közötti kapcsolatok erősítését,
- az eltérő képességű, állapotú gyermekek közötti kapcsolatok építését,
- a fogyatékkal élő gyermekek integrációját.
A szolgáltatás a primer prevenció keretében megelőzi a gyermekek csellengését, szülői felügyelet nélkül maradását.
A szekunder prevenció során a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülő általi elhanyagolását, veszélyeztetését csökkenti.
A családi hátrányok csökkentését, a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését segíti az alternatív napközbeni ellátás:
- az alapvető fizikai szükséglet kielégítésével a nélkülözhetetlen és a gyermekek számára fontos javak pótlásával,
- a gyermekek életében releváns és esélyteremtő tevékenységek végzésével,
- a pozitív emberi kapcsolatok, pozitív értékrendszer, a megfelelő szocializáció biztosításával.
Az ellátásban a személyre szabott, gyermekközpontú bánásmód érvényesül.
Az alternatív napközbeni ellátás igénylésének módja, feladatai, szolgáltatásai:
Az alternatív napközbeni ellátás igénylésének feltételeiről, helyéről, idejéről szóló tájékoztatást, és a jelentkezéshez a formanyomtatványt az Isaszegi Humánszolgáltató Központ juttatja el elektronikus úton a helyi általános iskolákba.
A szülők által kitöltött jelentkezéseket, és a hozzá kapcsolódó igazolásokat a szülők juttatják vissza a Humánszolgáltatóba.
A beérkezett jelentkezéseket a Humánszolgáltató nyilvántartásba veszi. Megvizsgálja, a szükséges igazolások meglétét, illetve azt, hogy a jelentkező jogosult-e az alternatív napközbeni ellátás igénybe vételére.
Hiányzó igazolások esetén értesítést küld a szülőnek azok pótlására.
A beérkező jelentkezések összesítését követően a Képviselő-testület dönt arról, elégséges volt-e a jelentkezők száma ahhoz, hogy megszervezésre kerüljön az adott évben az ellátás.
A döntés után a Humánszolgáltató értesíti a szülőt arról, hogy az Önkormányzat biztosítja-e az alternatív napközbeni ellátást a gyermeke részére, vagy nem szervez adott évben -az elégtelen jelentkezői szám miatt- ellátást.
Az alternatív napközbeni ellátás igénybevételének megkezdése előtt tájékoztatni kell a szülőt és a gyermeket:
- az ellátás tartalmáról és feltételeiről,
- az Intézmény által vezetett, rájuk vonatkozó nyilvántartásokról,
- a házirendről,
- panaszjoguk gyakorlásának rendjéről.
A tájékoztatást a szolgáltatás biztosításáról szóló értesítéssel együtt küldi meg a Humánszolgáltató.
Az alternatív napközbeni ellátás szervezésével kapcsolatos előkészítő munkálatok:
- A döntést követően, amennyiben a nyári szünidőben megszervezésre kerül az ellátás, a Humánszolgáltató, a fenntartó ellenjegyzése mellett, a szolgáltatást segítő pedagógusokkal megállapodást köt.
- A Humánszolgáltató, nyári diákmunka (közfoglalkoztatás), gyakorlati hely, közoktatásban részt vevő, érettségire készülő diákok kötelező 50 órás közösségi szolgálatának végzése érdekében felveszi a kapcsolatot a szükséges intézményekkel, állami közfoglalkoztatási szervvel.
A Humánszolgáltató az alábbi előkészítő feladatokat végzi el a nyári tábor kezdete előtt:
- összeállítja a tábor programját,
- felveszi a kapcsolatot a közreműködő szolgáltatókkal,
- összeállítja a heti csoportbeosztásokat,
- egyezteti a feladatokat a Eatrend Kft-vel, az Isaszegi Városüzemeltető Szervezet Élelmezési Csoportjával a programokkal érintett intézmények vezetőivel, dolgozóival,
- gondoskodik a szükséges eszközök beszerzéséről.
Az Isaszegi Humánszolgáltató Központ vezetője szükség szerint gondoskodik a nyári tábor kezdete előtt:
- a közösségi szolgálatot végző diákok, diákmunkások és az önkéntesek felkészítéséről,
- a gyermekcsoportokat vezető pedagógusok szociális felkészítéséről.
Az alternatív napközbeni ellátás lebonyolítása
Helyszín:
Az alternatív napközbeni ellátás megszervezésére az Isaszegi Humánszolgáltató Központban kerül sor.
Napirend:
A napirend biztosít állandó keretet a szakmai munka számára, segíti a gyermekek életében a rendszer kialakítását.
A napirend igazodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
Az egyes programok és a gyermekek igényeinek függvényében az időbeosztás rugalmasan változhat.
07.00 – 08.00: ügyelet, az érkező gyermekek fogadása
08.00 – 10.00: délelőtti foglalkozások, programok I.
09.30 – 10.00: tízórai
10.00 – 12.00: délelőtti foglalkozások, programok II.
12.00 – 12.30: ebéd
12.30 – 15.00: délutáni foglalkozások, programok III.
15.00 – 15.15: uzsonna
15.15 – 16.00: szabad játék
16.00 – 17.00: ügyelet, a gyermekek folyamatos távozása
Csoportok kialakításának alapelvei:
A gyermekcsoportok kialakítása az alábbi szempontok szerint történik:
- gyermekek életkora,
- testvérek,
- egy iskolából érkezők,
- egyéni kérések.
Az azonos életkorú gyermekek, a testvérek, illetve az egy iskolából érkezők lehetőleg egy csoportba kerülnek. A munkatársak törekszenek a csoportbeosztásra irányuló egyéni kérések is megfontolás tárgyát képezik.
Munkamegosztás a szervezésben lebonyolításban részt vevők között:
Az Isaszegi Humánszolgáltató Központ feladatai:
- felügyeli az alternatív napközbeni ellátásban résztvevők, tevékenységét,
- kapcsolatot tart az egyes programokat nyújtó szolgáltatókkal.
- a szülők által jelzett hiányzásokat jelzi a Városüzemeltetés Élelmezési Csoportjának,
- segíti a pedagógusok munkáját,
- beosztja a diákmunkásokat, közösségi szolgálatot ellátó középiskolásokat és önkénteseket,
- reggelente egyeztet a Városüzemeltetés Élelmezési Csoportjával a jelenlét adatairól,
- biztosítja a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket,
- szervezési feladatokat lát el az egyes programok lebonyolításához szükséges feltételek megteremtése érdekében,
- a gyermekek létszámát naponta nyilvántartásba veszi,
- kapcsolatot tart a szülőkkel.
- Az Isaszegi Humánszolgáltató Központ vezetője szociális szakmai segítséget nyújt az ellátás megkezdése előtt, valamint esetmegbeszéléseket tart az ellátás során kialakult konfliktushelyzetekben.
A pedagógusok feladatai:
- reggelente ellenőrzik a gyermekek jelenlétét, a jelzik a hiányzókat,
- irányítják a gyermekcsoport tevékenységét,
- biztosítják a gyermekek napközbeni felügyeletét,
- gondoskodnak a szabadidő biztonságos, hasznos eltöltéséről,
- ösztönzik a gyermekeket a szervezett programokon történő részvételre,
- közös játékot, tevékenységet szerveznek a gyermekek számára,
- irányítják a gyermekcsoporthoz beosztott diákmunkások, közösségi szolgálatot ellátó középiskolások és önkéntesek tevékenységét.
A diákmunkások, közösségi szolgálatot ellátó középiskolások és önkéntesek feladatai:
- részt vesznek a gyermekfelügyelet ellátásában,
- bekapcsolódnak a közös játéktevékenységbe,
- programokra kísérik a gyermekeket,
- bekapcsolódnak a reggeli és a délutáni ügyelet ellátásába.
Étkezés
Az alternatív napközbeni ellátás biztosítása során napi háromszori étkezésben részesülnek a gyermekek.
Az étkeztetést a Eatrend Kft., az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat az Isaszegi Humánszolgáltató Központ munkatársai látják el.
Orvosi ellátás
A gyermekek egészségügyi ellátását a gyermekek állandó lakóhelye szerinti háziorvosok biztosítják. Sürgősségi ellátást az OMSZ látja el.
Az orvosi ellátás igénybevételéhez szükséges szülői nyilatkozatok a csoportvezető pedagógusoknál található meg.
A tevékenységi formák
-Nevelés
Az egyes tevékenységi formák szervezése során a sokszínűség, a gyermekek életkorához és érdeklődéséhez történő igazodás kiemelt szerepet tölt be.
-Szabad játék
A gyermekek alapvető tevékenységi formája a játék, ami lehetőséget teremt a világ megismerésére, az örömszerzésre, élményfeldolgozásra.
A napi elfoglaltságok között fontos a szabad játék biztosítása, ami a kötött keretek alóli felszabadulásnak ad lehetőséget a gyermeknek. A szabad játék történhet csoportos, páros és egyéni formában, a gyermekek egyéni igényeihez igazodóan.
-Szervezett játék
A pedagógusok gyermekcsoportokon belül vagy azok között szervezhetnek olyan közös játékokat, melyek segítik a gyermekek közötti kapcsolatok építését, együttműködés kialakítását. Ezek a tevékenységi formák hozzájárulhatnak a gyermekek közötti konfliktusok rendezéséhez, az egymással szembeni előítéletek leküzdéséhez.
-Sporttevékenység
A gyermekek egészséges fejlődését szolgálja a napi rendszerességgel végzett sporttevékenység.
A legkülönbözőbb sportágak gyakorlására van lehetőség, melyhez –főként labdákat, karikát, ugrókötelet- eszközök biztosítottak. Sportolók meghívásán keresztül a gyermekek olyan sportágakkal is megismerkedhetnek, melyekkel még más formában nem találkoztak, kipróbálhatják abban magukat.
-Alkotói és kézműves tevékenység
A napirendbe természetes módon illeszkednek azok a foglalkozások, melyeken különböző alkotó tevékenységet végeznek a gyermekek. Ilyen a rajzolás, festés, gyöngyfűzés, dekupázs technikák alkalmazása, origami stb. Ezek a tevékenységi formák segítik a gyermekek kreativitásának, esztétikai érzékének, kézügyességének fejlesztését. A sikerélmények pozitív megerősítést jelentenek számukra, erősítik énképüket.
-Ismeretterjesztést szolgáló programok
A szabadidő eltöltése az ismeretek bővítését is szolgálhatja. Erre nyújt lehetőséget például az Önkéntes Tűzoltó Egyesület felkeresése, a könyvtári foglalkozások szervezése, a rendőrségi, polgárőrségi, az elsősegélynyújtó, az állatgondozási bemutató, az arborétum, méhészeti múzeum felkeresése, a kastély- és múzeumlátogatás stb.
-Záró feladatok
Az alternatív napközbeni ellátás lezárulását a szakmai munka értékelése és a fenntartó részére beszámoló készítése követi.
-Esetmegbeszélések
Az alternatív napközbeni ellátás előkészítése során a közreműködők felkészítése céljából megbeszélések szervezésére kerülhet sor:
- a Eatrend Kft. élelmezésszervezőjével, egyéb dolgozóival,
- Városüzemeltetés Élelmezési Csoportjával,
- a Humánszolgáltató munkatársaival,
- a csoportvezető pedagógusokkal,
- a diákmunkásokkal,
- a közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásokkal és az önkéntesekkel.
Szükség esetén az alternatív napközbeni ellátás idején egy-egy gyermek, vagy megoldandó helyzet esetében az érintett szakemberek részvételével esetmegbeszélésre kerül sor.
Az alternatív napközbeni ellátás végeztével az értékelés elvégzése, tanulságok levonása ugyancsak megbeszélés keretében történik.
Az együttműködés módjai
A felügyeletet ellátók közötti megbeszélések az együttműködés kiemelkedően fontos feltételei, melynek fórumai:
- a jól szervezett, együttműködést szolgáló megbeszélések,
- esetmegbeszélések, majd az azt követő értékelő, elemző munkatársi megbeszélések,
- a munkatársak közötti folyamatos konzultáció a napi történések kapcsán,
- a gyermek-csoport tanulságainak megfogalmazásakor.
A nehéz pedagógiai helyzetek megbeszélése nagyon fontos a gyermekek felügyeletét ellátók között, hiszen különböző életkorúak, különböző kompetenciával és felkészültséggel bírnak a dolgozók, de együttműködésben kell végezniük munkájukat, és azonos színvonalon kellene kezelniük azokat a nehéz helyzeteket. Ez folyamatos tanulást jelent, és napi értelmező beszélgetéseket kíván egy-egy konkrét eset kapcsán.
Az eredményes és hatékony munka csak a stáb tagjainak szoros együttműködése nyomán alakulhat ki, ezért az együttműködés valamennyi dolgozó kötelessége.
Az alternatív napközbeni ellátás biztosítása során szoros együttműködést kell megvalósítani:
- az étkeztetést biztosító munkatársakkal,
- a foglalkozásokat és programokat biztosító egyéb résztvevőkkel.
A résztvevők megosztják egymással — a gyermekekkel, és a családdal kapcsolatos — információikat, segítenek feltárni az aktuális helyzetet, melynek segítségével a következő lépések meghatározására, közös döntések meghozatalára kerülhet sor.
A cél eléréséhez szükséges feladatok személyre szólóan, és az időhatárok megjelölésével történnek kijelölésre.
Adatkezelés, az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
A gyermekek és szülők jogainak védelme
- Az alternatív napközbeni ellátás során biztosítva vannak a gyermekek és szülők – törvényben is meghatározott – jogai.
- Figyelem fordítódik az emberi méltóságuk megőrzésére, a véleményük kinyilvánítására, egészséges fejlődésüket veszélyeztető ártalmas hatásoktól való védelmükre.
- A gyermekek jogainak védelmét szolgálja a gyermekjogi képviselővel történő kapcsolattartás.
- A gyermekek érdekeinek védelme céljából a gyermekjogi képviselő telefonszáma nyilvános helyen, kifüggesztve található meg az intézményekben. Szükség esetén az ellátók tájékoztatják a rászorulókat, és segítenek a kapcsolat felvételében is.
- Az ellátás során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, a gyermek nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, korra, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt.
- A tevékenység során az ellátók tudomására jutott személyes adatokat az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell kezelni. Az ellátás minden részletét a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltaknak megfelelően kell végezni.
Az alternatív napközbeni ellátásban dolgozók jogainak védelme
- A szolgáltatást végzők közfeladatot ellátó személynek számítanak, számukra biztosítani kell emberi méltóságuk, személyiségi jogaik tiszteletben tartását, munkájuk elismerését. Érdekeiknek és jogaiknak a védelme a Szociális Munka Etikai Kódexében foglalt alapelveknek megfelelően történik.
- Az eltérő vélemények, nézetkülönbségek egyeztetésekkel történő rendezésére kell törekedni.
- A kollégák kompetenciahatárainak tiszteletben tartása mellett, hatékony együttműködések kialakítása van szem előtt.

2. Függelék

53Az alternatív napközbeni ellátásban részt vevő pedagógusok foglalkoztatásának részletes szabályozása
hatályos: 2020. június 25-től
Az alternatív napközbeni ellátás végzésére, a gyermekek ellátásának szakmai felügyeletére pedagógusok alkalmazását vállalja az Isaszegi Humánszolgáltató Központ -az Önkormányzat jóváhagyásával-, megbízási szerződéssel.
Javasolt -lehetőség szerint- isaszegi illetőségű pedagógusok alkalmazása.
Elvárások:
- pedagógus végzettség,
- csoportvezetői gyakorlat,
- vállalása az alábbiaknak:
- a 8-16 óra közötti időszakban való munkavégzésnek,
- az ellátás megkezdése előtt az egyeztető megbeszélésnek a Humánszolgáltató munkatársaival,
- a programok előzetes egyeztetésének a Humánszolgáltató munkatársával,
- a programokhoz szükséges költségkerettel való gazdálkodásnak, és számlákkal történő elszámolásnak,
- a diákmunkások, közösségi szolgálatot ellátó középiskolások és önkéntesek munkájának irányításának.
- a megbízási szerződés aláírása.
A pedagógusok szervezésével egy időben a segítők szervezése is megkezdődik a helyben élő középiskolai tanulók bevonásával. A szervezésben segítséget nyújt az önkormányzati tájékoztatóban, a honlapon, valamint a környéki középiskolákban való megjelenés.
Az ellátást önkéntesek is segíthetik, amennyiben személyükkel az ellátók egyetértenek, és elfogadják az ellátás szakmai alapjait és prioritásait.
A diákok és önkéntesek kiválasztása a Humánszolgáltatóban történik.
A pedagógusok a Képviselő-testület határozatával elfogadott megbízási díjban részesülnek.
A diákok a nyári diákmunka, illetve a közösségi szolgálat keretében végezhetik a munkájukat.
Szociális munkás, szociálpedagógus, pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus hallgatók, pedagógiai asszisztensek szakirányú gyakorlatukat végezhetik el az Isaszeg Humánszolgáltató Központ irányításával és igazolásával.
Az ellátás időtartama alatt napi két fő önkéntes segítő részére az Önkormányzat étkeztetést biztosít.
A segítők munkáját a pedagógus irányítja.
Az ellátás során felmerülő konfliktusok, problémák megbeszélése a felmerülés napján a gyermekek távozását követően, illetve másnap reggel, a foglalkozások megkezdése előtt van lehetőség, a gyermekektől különválasztott helyiségben.
Kérdés, bármilyen felvetődő probléma esetén azonnal értesítendő:
Bilász Jánosné intézményvezető
személyesen: Isaszegi Humánszolgáltató Központban,
telefonon: 06-30/851-2788,
e-mailen: bilasz.ildiko@isaszeg.hu
1

Az önkormányzati rendeletet az Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 25.) önkormányzati rendelete 33. §-a hatályon kívül helyezte 2022. március 26. napjával.

2

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

3

Hatályon kívül helyezve a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelettel 2020.11.27-től

4

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

5

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

6

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

7

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

8

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

9

Módosította a 19/2019. (XI. 21.) önk. rendelet, hatályos 2019.11.21-től

10

Módosította a 19/2019. (XI. 21.) önk. rendelet, hatályos 2019.11.21-től

11

Módosította a 19/2019. (XI. 21.) önk. rendelet, hatályos 2019.11.21-től

12

Hatályon kívül helyezve a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelettel 2020.11.27-től

13

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

14

Módosította a 19/2019. (XI. 21.) önk. rendelet, hatályos 2019.11.21-től

15

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

16

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

17

Módosította a 20/2020. (VI. 25.) önk. rendelet, hatályos 2020 június 25-től

18

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

19

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

20

Módosította a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelet, hatályos 2020.11.27-től

21

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

22

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

23

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

24

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

25

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

26

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

27

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

28

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

29

Módosította a 11/2019. (V. 22.) önk. rendelet, hatályos 2019.05.22-től

30

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

31

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

32

Módosította a 19/2019. (XI. 21.) önk. rendelet, hatályos 2019.11. 21-től

33

Módosította a 19/2019. (XI. 21.) önk. rendelet, hatályos 2019.11. 21-től

34

Módosította a 19/2019. (XI. 21.) önk. rendelet, hatályos 2019.11. 21-től

35

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

36

Módosította a 19/2019. (XI. 21.) önk. rendelet, hatályos 2019.11. 21-től

37

Módosította a 25/2020. (X. 15.) önk. rendelet, hatályos 2020.10. 15-től

38

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

39

Hatályon kívül helyezve a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelettel 2020.11.27-től

40

Módosította a 25/2020. (X. 15.) önk. rendelet, hatályos 2020.10. 15-től

41

Módosította a 25/2020. (X. 15.) önk. rendelet, hatályos 2020.10. 15-től

42

Módosította a 25/2020. (X. 15.) önk. rendelet, hatályos 2020.10. 15-től

43

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

44

Módosította a 18/2020. (VI. 25.) önk. rendelet, hatályos 2020. június 25-től

45

Hatályon kívül helyezve a 28/2020. (XI. 27.) önk. rendelettel 2020.11.27-től

46

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

47

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

48

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

49

Módosította a 28/2020. (XI.27.) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

50

Módosította a 28/2020. (XI.27) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

51

Módosította a 28/2020. (XI.27) önk. rendelet, hatályos: 2020. november 27-től

52

Hatályon kívül helyezve a 28/2020. (XI.27) önk. rendelettel.

53

Hatályon kívül helyezve a 28/2020. (XI.27) önk. rendelettel.