Veresegyház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete
Veresegyház Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 05Veresegyház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete
Veresegyház Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Veresegyház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva szervezetének és működésének szabályait az alábbi szabályzatban állapítja meg:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) helyben szokásos mód: Veresegyház Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) www.veresegyhaz.hu honlapján történő megjelenítés;
b) melléklet: a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelettel elfogadott része;
c) függelék: a Szervezeti és Működési Szabályzat határozattal elfogadott része, valamint tájékoztató jellegű adatokat, információkat tartalmaz.
2. Alapvető rendelkezések
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Veresegyház Város Önkormányzata; székhelye és levelezési címe: Veresegyház, Fő út 35.
(2) Az önkormányzat e-mail címe: polgarmester@veresegyhaz.hu, jegyzo@veresegyhaz.hu, titkarsag@veresegyhaz.hu, veresegyhaz@veresegyhaz.hu
(3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Veresegyház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) A Képviselő-testületnek 12 tagja van, a Képviselő-testület összetételét az 1. függelék tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Veresegyházi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal); székhelye és levelezési címe: Veresegyház, Fő út 35.
3. § (1) A Magyar Köztársaság Elnöke 110/1999. (VI.21.) KE. határozatával Veresegyház Nagyközségnek 1999. július 1-i hatállyal városi címet adományozott.
(2) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló a pecsét és a logó. A képviselő-testület a címer, a zászló és a logó használatáról külön önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az Önkormányzat és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország hivatalos címerét kell használni.
(4) A polgármester és a jegyző kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Veresegyház Város Polgármestere,
b) Veresegyház Város Jegyzője.
(5) Az önkormányzat jelképei közül a címert, a zászlót és a logót a képviselő-testület üléstermében el kell helyezni.
(6) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(7) Az önkormányzat a várossá avatás napját, július elsejét helyi ünneppé nyilvánítja.
(8) Veresegyház város főbb adatait az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.
(9) A város képviselő-testülete a település megismertetése, hagyományainak, kultúrájának megőrzése, átadása, szakmai tapasztalatszerzés érdekében hazai és külföldi önkormányzatokkal rendszeres kapcsolatot tart.
(10) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait az SZMSZ 3. függeléke mutatja be.
(11) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Veresi Krónika, az alapítói jogokat az Önkormányzat gyakorolja.
Az Önkormányzat feladata és hatásköre
4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a jogszabályban rábízott feladat- és hatásköröket, amelyek tekintetében az önkormányzatokért felelős minisztérium által kiadott Önkormányzatok Elektronikus Hatásköri Jegyzéke az irányadó.
(2) Az Önkormányzat feladatait a Képviselő-testület és szervei útján látja el.
(3) Az Önkormányzat társulásai:
a) Veresegyházi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása, melynek feladata a kistérséghez tartozó önkormányzatok egyes közszolgáltatási (intézményi) feladatainak szakszerű intézése és összehangolása.
b) Veresegyház és Környéke Szennyvízközmű Társulás (Erdőkertes, Szada és Veresegyház szennyvízközmű fejlesztésére jött létre).
c) Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás.
d) Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulat.
(4) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában meghatározott feladatokat.
(5) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell folytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásához szükséges feltételeket. A közfeladat önkéntes felvállalására irányuló javaslat csak az érintett bizottság(ok) véleményével terjeszthető a Képviselő-testület elé.
(6) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét – a Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök kivételével – a polgármesterre, bizottságára vagy a jegyzőre ruházhatja át az alábbiakban foglaltak szerint:
a) a Képviselő-testület az általa alkotott helyi önkormányzati rendeleteiben rendelkezhet az adott rendelet szabályozási körébe tartozó ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatásköreinek átruházásáról,
b) a rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben feladat- és hatásköreit a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.
(7) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületnek legalább évente beszámol.
(8) Az Önkormányzat önként vállalt feladatokat is ellát, melynek részletezését a 1. melléklet rögzíti.
(9) A Képviselő-testület által a (4) bekezdésben meghatározott módon a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét is tartalmazó Bizottságok ügyrendjét a 2–5. melléklet tartalmazza.
(10) A Képviselő-testület által a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.
(11) A Képviselő-testület által a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
5. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes (munkaterv szerinti), rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.
(3) A Képviselő-testület január 1-től december 31-ig terjedő éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(4) A Képviselő-testület évente legalább 18 ülést tart a munkatervében ütemezettek alapján, azon túl szükség szerint tart ülést.
(5) A munkatervet legkésőbb tárgyévet megelőző év december hónapban a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előkészítéséhez javaslatot kér:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) alpolgármesterektől,
d) bizottságoktól,
e) a veresegyházi nemzetiségi önkormányzatoktól,
f) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
g) az önkormányzati részesedéssel működő vállalkozások, gazdasági társaságok vezetőitől,
h) a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől.
(6) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani a tárgyévet megelőző év november 15-éig.
(7) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) a napirendek címét, előterjesztőjét,
c) az előterjesztést előzetesen megvitató ok nevét,
d) a közmeghallgatás, lakossági fórum időpontját.
(8) A munkatervben kötelező napirendi pontként kell szerepelni az alábbi témaköröknek:
a) beszámoló az előző év költségvetésének teljesítéséről,
b) a következő év költségvetésének megtárgyalása
c) a Hivatal beszámolója,
d) az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények, gazdasági társaságok beszámolója,
e) alpolgármesterek beszámolója,
f) a Képviselő-testület bizottságainak beszámolója.
3. A Képviselő-testület összehívásának rendje
6. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott, általános feladatokkal megbízott alpolgármester hívja össze.
(2) Figyelemmel a Mötv. 45. §-ára, a polgármester és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az ülést a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze.
(3) A Képviselő-testület határozatképtelenségét az ülést összehívó a meghívóban szereplő kezdési időponttól számított tíz perc eltelte után bejelenti, az ülést berekeszti és azt 15 napon belüli időpontra ismételten összehívja.
(4) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének, idejének, és napirendjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(5) A meghívót meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) az aljegyzőnek,
d) a bizottságok tagjainak,
e) a Hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek,
f) a napirendi pontok előterjesztőinek,
g) a Veresegyházi nemzetiségi önkormányzatok (roma, ukrán) elnökeinek,
h) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőinek - az őket érintő napirendi pontokhoz,
i) a helyi média képviselőinek,
j) akiknek jelenlétét a polgármester esetenként indokoltnak tartja.
(6) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót legalább a Képviselő-testület ülését megelőző 4 nappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább huszonnégy órával előbb a hivatalos e-mail címre kell megküldeni.
(7) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület távközlési eszköz igénybevételével, 24 órán belüli időpontra is összehívható.
(8) A nyilvános ülés előterjesztései a honlapra kerülnek feltöltésre az ülést megelőző 4 nappal, a zárt ülés előterjesztéseinek megküldése a képviselők részére a hivatalos e-mail címre történik, szintén az ülést megelőző 4 nappal.
(9) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéssel értesíteni kell.
4. Alakuló ülés
7. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésének összehívására, vezetésére a Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) Az alakuló ülés napirendjére fel kell venni:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatóját a választások lebonyolításáról, eredményről,
b) a képviselők, a polgármester eskütételét,
c) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítását,
d) képviselők jegyzői tájékoztatását.
(3) Az alakuló vagy az azt követő ülés napirendjére fel kell venni:
a) a szervezeti és működési szabályzat megalkotását vagy felülvizsgálatát,
b) a bizottságok tagjainak, elnökeinek megválasztását,
c) nem képviselő bizottsági tagok eskütételét,
d) az alpolgármesterek megválasztását, eskütételét,
e) a megválasztott alpolgármesterek illetményének vagy tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítását
f) képviselői illetmény, költségtérítés és tiszteletdíj megállapítását.
5. Rendes (munkaterv szerinti) ülés
8. § (1) A Képviselő-testület üléseit székhelyén tartja a munkatervben meghatározott időpontokban.
(2) Az ülésnap a napirendre felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig tart.
6. Rendkívüli ülés
9. § (1) A Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban (rendkívüli ülés) is össze lehet hívni, ha halaszthatatlan, sürgős ügyben döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben.
(2) A Képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (három fő), a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(3) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására korábbi ülés napirendjén szereplő előterjesztés változatlan formában történő tárgyalása miatt kerül sor, az előterjesztést ismételten nem szükséges eljuttatni a képviselőknek.
7. Az ülések nyilvánossága
10. § (1) A Képviselő-testület ülése a Mötv. 46. § (1) bekezdése értelmében nyilvános. A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen, a teremben található széksorokon foglalhatnak helyet.
(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a zárt ülés elrendelését indítványozhatja a polgármester, bármely képviselő, a jegyző, az aljegyző és az érintett.
(3) Az önkormányzati hatósági ügy eldöntésére irányuló zárt ülésen való részvételre és a zárt ülés anyagába történő betekintésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A képviselő-testület és a bizottságok nem képviselő tagjai a zárt ülés előterjesztéseinek tartalmáról és az ülésen elhangzottakról más személy részére információt nem adhatnak át, nyilvánosságra nem hozhatnak, a zárt ülésen hozott határozatokról azok kihirdetését megelőzően információt nyilvánosságra nem hozhatnak.
(5) A (4) bekezdés szerinti kötelezettségét megszegő önkormányzati képviselő, vagy nem képviselő bizottsági tag megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával legfeljebb hat havi időtartamra megvonhatja, vagy annak csökkentéséről dönthet. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. A határozat meghozatalát a képviselő-testület ülésén indítványozhatja a polgármester, az alpolgármester, vagy bármelyik képviselő.
8. Az ülés vezetése
11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester és a képviselő-testület tagjai közül választott, általános feladatokkal megbízott alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülésvezetési feladatokat a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság elnöke látja el.
(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan kizárási ok merül fel.
9. A tanácskozás rendje
12. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkeznek:
a) a jegyző, az aljegyző,
b) a település országgyűlési képviselője,
c) a Veresegyházi nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
d) az adott napirendi pontok tárgyalása során:
da) a napirendi pont előterjesztője és készítője,
db) a tárgykör szerint érintett bizottságok nem képviselő tagjai,
dc) a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős szerv vezetője,
dd) a napirendi ponttal érintett intézmény és vállalkozás vezetője,
de) a Hivatal szervezeti egységének vezetője.
e) a városban működő és tevékenykedő társadalmi szervezetek vezetői és
f) akinek a tanácskozási jogot a polgármester esetenként megadja.
(2) Aki tanácskozási joggal rendelkezik, szabadon kifejtheti véleményét a Képviselő-testület, illetve bizottságok ülésein, de csak azokban a kérdésekben, amelyek az általa képviselt szervezet, közösség tevékenységéhez kapcsolódnak.
(3) A tanácskozási jog a szavazás kivételével magában foglalja a felszólalót érintő napirendhez kapcsolódó hozzászólást és a napirend utáni felszólalást.
(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke általi javaslattételre és az azzal kapcsolatos eljárásra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 105. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(5) Az ülésen megjelent és szólásra jelentkezett személy részére a polgármester napirendenként egy alkalommal, legfeljebb három perces hozzászólásra engedélyt adhat.
(6) Az egyes napirendek tárgyalása során az előterjesztő előadását követően az előterjesztésre vonatkozó bizottsági vélemények ismertetésére, a kérdésekre, majd azok megválaszolására kell lehetőséget biztosítani, s csak ezek után kerülhet sor a hozzászólásokra, felszólalásokra.
(7) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő javaslatot tehet, amit szóban meg kell indokolni. Amennyiben az előterjesztő kéri a napirendről történő levételt, arról szavazni nem kell, egyébként a Képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8) Amennyiben az ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra – hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll – a következő testületi ülésen kerülhet sor.
10. Napirendhez kapcsolódó hozzászólás
13. § (1) A napirend tárgyalása során az előterjesztő ismerteti az előterjesztés lényegét, annak indokait, és a megoldási lehetőségeket.
(2) A vita során az adott előterjesztéshez az előterjesztő után az érintett bizottság elnöke a bizottsági javaslatot ismerteti, majd ezt követően bármelyik képviselő szót kaphat első ízben három perc és legfeljebb egy alkalommal további két perc időtartamban. A képviselő esetleges módosító indítványát is ezen hozzászóláson belül adhatja elő.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők a napirendi ponthoz egyszer szólhatnak hozzá két perc időtartamban. Ha a tartalom nem tartozik a napirendhez, a polgármester a szót megvonhatja.
(4) Az előterjesztő jogosult a vitában utolsóként két percre felszólalni és összegezni az előterjesztéssel kapcsolatban elhangzottakat, esetleges módosító indítványát előadni.
(5) A hozzászólás joga a polgármester által meghatározott rendben megilleti az adott napirend témájában meghívott tanácskozási joggal résztvevőket is a megalapozott döntés meghozatalához szükséges időtartamban.
(6) Bármikor szót kérhet
a) bármely képviselő ügyrendi kérdésben vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,
b) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(7) A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd ezt követően a polgármester vagy az ülést vezető a szót megvonhatja.
11. Ügyrendi javaslat
14. § (1) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő eljárási rendre vonatkozik. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül ad szót, az ügyrendi javaslat elhangzása után közvetlenül a Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határozhat.
(2) A képviselők az ülésen legfeljebb három alkalommal egy-egy perc időtartamban élhetnek ügyrendi javaslattal.
12. Napirend előtti felszólalás
15. § (1) Napirend előtti felszólalásra előzetes, az ülés megnyitásáig a polgármesternél írásban benyújtott jelentkezés alapján a napirendi pontok tárgyalása előtt a települési önkormányzati képviselő és a főállású alpolgármester jogosult.
(2) A felszólalás csak közérdekű problémára vonatkozhat és nem terjedhet ki olyan kérdésre, melyet a Képviselő-testület az aktuális ülés keretében napirendként tárgyal.
(3) A napirend előtti felszólalásra lehetőség szerint szóban azonnal, ennek hiányában tizenöt napon belül írásban kell választ adni.
(4) A napirend előtti felszólalás ideje személyenként 3 perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb 2 perc, viszontválasz maximum 1 perc lehet.
(5) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak helye nincs.
13. Napirend utáni felszólalás
16. § (1) Az elfogadott napirenden nem szereplő rendkívüli ügyben a nyilvános ülés napirendi pontjainak tárgyalását követően az ülésen részt vevő tanácskozási joggal rendelkezők, a meghívottak és az állampolgárok egy alkalommal legfeljebb két perces felszólalásra jogosultak.
(2) Amennyiben a felszólalás választ igényel, a választ az ülésen lehetőség szerint szóban azonnal vagy tizenöt napon belül írásban kell megadni.
(3) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak helye nincs.
14. Tárgyalási szünet elrendelése
17. § A napirendi pontok tárgyalása során a polgármester saját hatáskörben, vagy bármelyik bizottság elnökének, vagy képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb harminc perc lehet.
15. Rendfenntartás, az ülés félbeszakítása és bezárása
18. § (1) A polgármester
a) összehívja, megnyitja, bezárja az ülést, szünetet rendel el,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
d) figyelemmel kíséri a kizárási okot.
(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása, tárgyra térésre felszólítás,
c) tárgyalási szünet elrendelése,
d) az ülés rendjének biztosítása,
e) az ülés félbeszakításának indítványozása.
(3) A polgármester vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és lezárja a vitát,
b) szavazást rendel el, és
c) megállapítja a szavazás eredményét.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott, valamint írásban benyújtott módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító javaslatokról dönt a Képviselő-testület, majd a rendeletalkotási vagy határozati javaslatról.
(5) Amennyiben az előterjesztő a (4) bekezdésben foglaltakat befogadja, úgy a polgármester az eredeti rendeletalkotást, vagy határozati javaslatot egyben teszi fel szavazásra.
19. § (1) A polgármester feladata az ülés rendjének fenntartása, melynek keretében:
a) tárgyalási szünetet rendelhet el, ha az ülésen felvetődött javaslat, indítvány eldöntése valamely bizottság előzetes állásfoglalását igényli és a bizottsági tagok határozatképes létszámban jelen vannak az ülésen, a bizottsági ülés időtartamára, amely nem haladhatja meg a harminc percet,
b) amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű, köteles megvonni a szót,
c) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik, avagy eltér a tárgytól, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra,
d) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés rendjét, vagy méltóságát sértő magatartást tanúsít, a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, vagy Veresegyház Város jó hírnevét megsérti.
e) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy dönthet az ülés befejezéséről,
f) a testületi ülésen megjelent meghívottakat, érdeklődőket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja,
g) az érdeklődők részéről megismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti,
h) ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás vagy esemény történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést tizenöt percre félbeszakíthatja vagy bezárhatja.
(2) A testületi ülésen résztvevő képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(3) A rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
16. Határozatképesség
20. § (1) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghívóban meghirdetett időpontban és helyen nincs jelen, akkor az ülés a 6. § (3) bekezdésének figyelembevételével határozatképtelen, melynek tényét a polgármester bejelenti és a következő ülés időpontjáról 2 napon belül értesítést küld.
(2) A polgármester a határozatképességet számítógépes szavazatrögzítő berendezés segítségével állapítja meg. Jelenlévőnek azt a képviselőt kell tekinteni, aki az ülésteremben tartózkodik. Amennyiben kétség merül fel, a polgármester döntéshozatal előtt a határozatképességről meggyőződik.
(3) Határozatképtelen ülés esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint köteles intézkedni.
17. A munkaterv szerinti ülés napirendje, napirendre vétel
21. § (1) A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének napirendjére a meghívóban a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.
(2) A polgármester köteles az ülés napirendjére felvenni:
a) az előterjesztéseket és
b) a sürgősségi indítványokat.
(3) A napirendi pont előterjesztője lehet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) a települési önkormányzati képviselő,
d) a Képviselő-testület bizottsága,
e) az intézményvezetők,
f) a jegyző, aljegyző és
g) a városi főépítész.
(4) A napirendi pontokat, és tárgyalásuk sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. rendeletalkotást igénylő javaslat
2. határozatot igénylő javaslat
3. beszámolók
4. tájékoztatók
5. egyebek
(5) A tájékoztató kivételesen szóbeli is lehet.
(6) Fenti sorrendtől indokolt esetben, a külön meghívottak jelenléte érdekében el lehet térni.
18. A rendkívüli ülés napirendje
22. § (1) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A polgármester, vagy a 21. § (3) bekezdése szerinti előterjesztő a rendkívüli ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolja.
(2) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendi javaslat elfogadásáról.
19. Előterjesztés
23. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a 21. § (3) bekezdésében felsorolt előterjesztők által előzetesen javasolt
a) rendeletalkotást igénylő javaslat,
b) határozatot igénylő javaslat.
(2) A költségvetést érintő kötelezettségvállalás fedezetét az előterjesztésben meg kell jelölni.
(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a Képviselő-testület tudomásul veszi. Amennyiben a Képviselő-testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.
(4) Az előterjesztő a vita lezárásáig az előterjesztést bármikor visszavonhatja.
(5) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
(6) Ha az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, akkor a napirendi pont elnapolásáról a Képviselő-testület ügyrendi javaslatként határoz.
(7) A nemzetiségi önkormányzatok érdemi döntést igénylő kezdeményezéseire az Nektv. 79. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
20. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
24. § (1) Az előterjesztés tartalmi követelményei:
a) Az előterjesztés tárgya.
b) Az előterjesztő megnevezése.
c) Az előterjesztés készítésében közreműködő megnevezése.
d) Az előterjesztést előzetesen megtárgyalt bizottság megnevezése.
e) A döntés (rendelet-tervezet, határozati javaslat) meghozatalához szükséges szavazási mód és szavazati arány.
f) Az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre történő utalás.
g) Az adott tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntés és annak végrehajtására vonatkozó tájékoztatás, a döntés hatásának, a végrehajtás esetleges akadályainak, hiányosságainak, a végrehajtás elmaradása okainak elemzése.
h) A tárggyal kapcsolatos – és a döntés szempontjából jelentős – tények, követelmények, összefüggések értékelése és elemzése, a döntés várható gazdasági hatásának mérlegelése.
i) A határozati javaslat – annak egyes pontjai – indokolása, esetleges mellőzésének oka.
(2) A határozati javaslat tartalmi követelményei:
a) A határozati javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azok alapján, azokkal összhangban szabják meg a feladatokat.
b) Szabatosan, pontosan és tömören fogalmazzák meg az elérendő célt.
c) Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat.
d) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozatok módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
e) Az előterjesztés tárgyától, jellegétől függően – különösen amikor a döntéssel elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van – két vagy több változatban kell a határozati javaslatot kidolgozni (alternatív döntési javaslat) és utalni kell az egyes alternatívák előnyeire, illetve hátrányaira is.
f) Pontonként tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Felelősként a 21. § (3) bekezdésben meghatározott előterjesztő nevezhető meg.
g) A végrehajtás határidejét a feladat jellegétől függően naptári napban, időtartamban, azonnal vagy folyamatos jelöléssel kell előírni. Egy határozatban előírt több határidő esetén a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.
h) A felelős és határidő megjelölés elhagyása abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.
21. Az előterjesztések benyújtása
25. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést írásban kell tenni.
(2) Az előterjesztések leadásának határideje legkésőbb az ülést megelőző nyolcadik napon 10:00 óra. Tartalmáért, törvényességéért és a benyújtási határidő betartásáért az előterjesztő felelős.
(3) Az előterjesztés és a döntési javaslat törvényességét – a képviselő-testületi ülésre való kiküldés előtt – a jegyző, távollétében az aljegyző megvizsgálja, és megállapításait azon feltünteti, vagy az előterjesztéshez csatolja.
(4) Egyszerűbb döntést igénylő ügyben, egy téma ismételt megtárgyalása vagy rendkívüli ülés összehívása esetén szóbeli előterjesztés is tehető. A szóbeli előterjesztéshez szabályszerű határozati javaslatot kell a kezdeményezőnek a testületi ülést megelőzően írásban benyújtania, legalább olyan időpontban, hogy az a testületi ülés megkezdésekor kiosztható legyen.
22. Sürgősségi indítvány
26. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a települési önkormányzati képviselő, a bizottság és a jegyző tehet.
(2) Sürgősségi indítvány kizárólag előre nem látható, gyors intézkedést igénylő ügyben, rendkívül indokolt esetben terjeszthető a Képviselő-testület elé. A sürgősség megalapozottságát az előterjesztésben indokolni kell.
(3) A sürgősségi indítványt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél - írásban - lehet benyújtani. Az indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig e-mailben meg kell küldeni a képviselőknek.
(4) A sürgősségi indítványnak általában meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó követelményeknek.
(5) A sürgősségi indítvány befogadásáról a képviselő-testület önállóan határoz. Ezt követően dönt a napirendi pontok elfogadásáról.
(6) A sürgősségi indítványt a Képviselő-testület az ülés meghívó szerinti napirendi pontjait soron követő pontjaként tárgyalja.
23. Módosító, kiegészítő javaslat
27. § (1) A rendeletalkotási és a határozati javaslathoz a 21. § (3) bekezdése szerinti előterjesztésre jogosultak kiegészítő vagy módosító javaslatot tehetnek.
(2) Rendelet szövegére irányuló módosító vagy kiegészítő indítvány írásban tehető legkésőbb az ülést megelőző napján 12 óráig, sürgősségi indítvány esetén az ülés megkezdéséig.
(3) A bizottságok módosító, kiegészítő indítványait tartalmazó döntési javaslatok ismertetésére a bizottságok elnökei által az adott napirendi pont vitája során kerül sor.
24. A szavazás rendje
28. § (1) A Képviselő-testület a döntéshozatal előtti hozzászólalások után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A szavazásra való felszólítást úgy kell megfogalmazni, hogy a határozati javaslat elfogadására igennel, annak elutasítására nemmel lehessen válaszolni. A határozati javaslatokat szavaztatás előtt a polgármester egyenként ismerteti.
(4) A szavazás technikai eszköz igénybevételével, mindenki által látható módon kivetítve, számítógépes eljárással történik. A számítógépes rendszer meghibásodása esetén a szavazás kézfeltartással történik.
(5) Választás, kinevezés, vezetői megbízás esetén amennyiben több jelölt van, a jelöltek sorrendjére a véleményezési joggal rendelkező bizottság tesz javaslatot.
(6) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
(7) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni.
(8) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást.
29. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a Képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik.
(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a Képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tárgyhavi tiszteletdíjának 100 %-a megvonásra kerül.
(7) A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
30. § A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazatával minősített többség szükséges:
a) a rendeletalkotáshoz,
b) a rendeletalkotás folyamán az egyes módosító indítványok elfogadásához,
c) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
e) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,
f) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
g) a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez,
h) az önkormányzati képviselő kizárásához,
i) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
j) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
k) a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
l) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
m) a díjak, kitüntetések adományozásához,
n) a közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához,
o) a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a Mötv. 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntéshez.
p) a költségvetési rendeletben és az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben,
q) a Mötv. 70. § (1) bekezdésében, a 74. § (1) bekezdésében, a 76. § d) pontjában, a 88. § (2) bekezdésében, a 89. § (2) bekezdésében és a 103. § (1) bekezdésében meghatározott döntés meghozatalához,
r) fegyelmi üggyel kapcsolatos döntés meghozatala esetén,
s) az ülés valamely napirendi pontjának vagy a teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezésének elrendeléséhez.
31. § (1) A Képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára vagy ha ezt jogszabály előírja.
(2) A megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
(3) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt névszerinti szavazást kell tartani, ha az arra bármely képviselő által tett javaslatot a képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.
(4) A név szerinti szavazás technikai eszköz igénybevételével, mindenki által látható módon kivetítve, számítógépes eljárással történik. A számítógépes szavazás kivonatát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A számítógépes rendszer meghibásodása esetén a név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás névsorát a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(6) Név szerinti szavazást kell tartani az önkormányzati tulajdon megterheléséről, a hitelfelvételről.
32. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi, összeférhetetlenségi, kitüntetési, vagyonnyilatkozattal, méltatlansággal kapcsolatos ügy tárgyalásakor, ha az arra bármely képviselő által tett javaslatot a Képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.
(2) A titkos szavazás szavazógéppel történik. A szavazógép meghibásodása esetén a titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével történik, melyet a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság bonyolít le.
(3) A szavazás eredményét a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.
25. A határozathozatal
33. § (1) A Képviselő-testület a határozatait a Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint hozza.
(2) A határozathozatalnál kisebbségben maradt képviselők jogosultak álláspontjuk jegyzőkönyvben történő rögzítésére, álláspontjuk további képviseletére.
(3) A határozatokat az Önkormányzat honlapján és a Veresi Krónika újságban meg kell jelentetni.
26. Rendeletalkotás
34. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti a
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) bármelyik települési önkormányzati képviselő és
f) a főépítész.
(3) A javaslatot a polgármesternek kell írásban benyújtani, aki köteles azt a soron következő ülés napirendjére felvenni és – a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség kivételével – indítványozni a Képviselő-testület döntésének meghozatalát.
35. § (1) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki:
a) kijelöli a rendelet-tervezet előkészítésében közreműködők körét,
b) részt vesz a rendelet-tervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.
(2) A rendelettervezetet a Képviselő-testület elé történő beterjesztést megelőzően
a) a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság és
b) a szabályozás tárgya szerint illetékes bizottság tárgyalja meg.
36. § (1) A Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság és a szabályozás tárgya szerint illetékes bizottság elnöke a Képviselő-testületet tájékoztatja a bizottság rendelettervezettel kapcsolatos határozatáról, állásfoglalásáról.
(2) A Képviselő-testület a beterjesztett rendelet-tervezet felett általános és részletes vitát is tarthat.
37. § (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a 27. § szerint benyújtott módosító, kiegészítő indítványokról, majd a rendelet‑tervezet egészéről dönt.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének az Önkormányzat honlapján való megjelentetéssel történik.
(3) A hatályos rendeletek megtekinthetők az Önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban.
27. A jegyzőkönyv
38. § (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkésztésére, hitelesítésére, nyilvánosságára, kezelésére a Mötv. 52. §-ában foglaltak az irányadók.
(2) A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza továbbá:
a) a levezető elnök nevét, a nyilvános vagy zárt ülés megjelölését,
b) az ülés megnyitásának idejét és a Képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,
c) a napirend előtti és utáni felszólalásokat és azok lényegét,
d) a levezető elnök által újabb napirendi pontokra vonatkozó javaslatokat,
e) a napirendi pont tárgyalásánál a szóban előterjesztett határozati javaslatot, a döntéshozatal módját,
f) szükség esetén a rend fenntartásával kapcsolatban megtett intézkedéseket,
g) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
h) az ülés bezárásának idejét,
i) a jegyzőkönyv hitelesítésére szolgáló bélyegzőt.
(3) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(4) Az állampolgárok – a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv kivételével – ügyfélfogadási időben a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe a Hivatalban betekinthetnek.
(5) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv megtekintésének, és a hanganyag meghallgatásának lehetőségét a jegyző biztosítja.
(6) A zárt ülés hanganyagát és írásos dokumentumait a döntés kivételével csak az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek ismerhetik meg. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetősége zárt ülés tartása esetén, a vonatkozó dokumentum anonimizálása útján kerül biztosításra.
(7) A zárt ülés jegyzőkönyveit elkülönítve kell kezelni a Hivatalban.
(8) A Képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző a testületi referens útján köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.
(9) Az ülésen elhangzottakat a szavazórendszer hangfelvételen rögzíti. A hanganyagot az üléseket követően a szerverre rögzíteni kell. A hangfelvételt a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni azzal, hogy a hanganyagot egy év múlva törölni kell.
(10) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az előterjesztések,
c) a rendeletek,
d) a jelenléti ív és
e) a képviselő kérése alapján az írásban benyújtott hozzászólása.
28. A rendeletek és határozatok végrehajtása, és nyilvántartása
39. § (1) A rendeletek hatályosulásának vizsgálatára a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testületi döntések végrehajtásában érintett szerveket vagy személyeket a jegyző értesíti. A végrehajtásról a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles gondoskodni.
(3) A határozatok végrehajtásáról a polgármester a Képviselő-testületet három havonta tájékoztatja.
(4) A jegyző a Képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól naprakész nyilvántartást vezet. A rendeletek és határozatok mutatóját az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok
40. § (1) A Képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület határozza meg munkatervének elfogadásakor.
(3) A közmeghallgatásra a Váci Mihály Művelődési Központban, de indokolt esetben a Képviselő-testület döntése alapján, más helyszínen is sor kerülhet.
(4) A közmeghallgatás időpontját, helyét az esemény előtt a Veresi Krónika újságban, és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(5) A Képviselő-testület a lakosság és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatására, a választópolgárok fontosabb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonására lakossági fórumokat tarthat.
(6) A lakossági fórum időpontját, helyét és témáját az esemény előtt a Veresi Krónika újságban és az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.
(7) A közmeghallgatás és lakossági fórum levezető elnöke lehet
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester,
c) a települési képviselő.
(8) A közmeghallgatáson és lakossági fórumon a levezető elnök a témával kapcsolatban tájékoztatást nyújt, majd a megjelenteknek megadja a szót.
(9) A felvetett kérdésekre, észrevételekre elsődlegesen a közmeghallgatáson és lakossági fórumon szóban, azonnal vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell válaszolni.
(10) A közmeghallgatásról és lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, mely a közmeghallgatáson, lakossági fórumon elhangzottak lényegét tartalmazza.
A települési képviselő, az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladata
29. Települési képviselő
41. § (1) A Képviselő-testület tagja a polgármester, a 8 fő egyéni választókerületben és a 3 fő kompenzációs listán megválasztott képviselő.
(2) A választókerületek leírását és beosztását a 4. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő jogai a Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-h) pontjában foglaltakon felül:
a) kérdést tehet fel a Képviselő-testület ülésén,
b) bejelentéseket tehet a Képviselő-testület ülésén,
c) hivatalos iratokba – az egyedi hatósági ügyek kivételével – betekinthet a külön jogszabályban foglaltak szerint,
d) jogosult megbízatásának ellátásával összefüggésben külön önkormányzati rendelet szerint meghatározott tiszteletdíjra és a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, számlával igazolt költségek megtérítésére,
e) feladatai ellátásához egy darab hordozható tablet használatára jogosult, melyet az Önkormányzat a megbízatásának idejére biztosít. A képviselői használatra átadott tabletek használatának szabályait a 10. függelék tartalmazza.
(4) A képviselő kötelességei a Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában foglaltakon felül:
a) a választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,
b) írásban vagy szóban a polgármesternél (bizottság elnökénél) előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
c) részt venni az önkormányzat által szervezett rendezvényeken,
d) köteles képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, példamutató életvitelt folytatni, tartózkodni a képviselői minőségben megszerzett, vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználástól, továbbá nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel Veresegyház Város Önkormányzata jó hírnevét megsértheti.
e) az Önkormányzat által biztosított számítógépet a megbízatásának megszűnését követő 30. napig köteles visszaszolgáltatni.
(5) Az önkormányzati képviselő a Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vagyonnyilatkozat tételére köteles.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Hivatal látja el.
(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság jogosult a 2. mellékletben foglaltak szerint.
(8) Annak a képviselőnek, aki kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja, aki a Testület üléseiről 3 hónapon keresztül indokolatlanul, folyamatosan távol marad, a képviselő-testület határozatával maximum 6 havi tiszteletdíjának megvonásáról dönthet. A határozat meghozatalát a polgármester, az alpolgármester, illetve bármely képviselő kezdeményezheti.
(9) Önkormányzati képviselő (3) bekezdés c) pontja és a Mötv. 32. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatáshoz és iratbetekintéshez való jogát a Polgármesteri Hivatal esetében a jegyzőn, a többi önkormányzati intézmény esetében pedig a polgármesteren keresztül gyakorolhatja. A képviselő megkeresésére 3 munkanapon belül válaszolni kell.
30. A polgármester
42. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, illetményének és költségtérítésének megállapítására a Mötv. 71. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A polgármester jutalmazására vonatkozó javaslatot a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé.
(4) A polgármester szabadságának ütemezését a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(5) A polgármester személyi anyagát a Hivatal kezeli, mely ellátja a munkaviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat is.
43. § (1) A polgármester jogszabályban meghatározott feladat-és hatáskörét a rendelet 5. függeléke tartalmazza.
(2) A polgármester feladatai – a Mötv. 67. §-ában foglaltakon kívül – Képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) gondoskodik – a jegyző közreműködésével – a Képviselő-testület üléseinek előkészítéséről,
b) szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
c) figyelemmel kíséri és segíti a Képviselő-testület bizottságainak tevékenységét,
d) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
e) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
f) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület hatásköréből átruház,
g) irányítja az alpolgármestereket feladataik ellátásában.
(3) A polgármester feladata a Hivatal tevékenységével kapcsolatban különösen:
a) beszámoltatja a jegyzőt a hatósági – igazgatási tevékenység végzéséről,
b) biztosítja a Hivatalra háruló legfontosabb feladatoknak vezetői vagy apparátusi értekezleten való megtárgyalását.
(4) A polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a településen működő vállalatokkal, vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőiről jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az Önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.
(5) A polgármester az Önkormányzat által kötött társulási megállapodásban meghatározottak szerint, de évente legalább egyszer beszámol a Képviselő-testületnek a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.
(6) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, átruházható, de egyébként át nem ruházott alábbi ügyekben:
a) az Önkormányzat vagy intézményei által, vagy az Önkormányzat közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos kérdésben, amelynek előkészítését a Képviselő-testület előzetesen elrendelte,
b) Veresegyház Város Önkormányzat éves költségvetésének tartalékkerete felhasználására vonatkozó döntés meghozatala,
c) olyan ügyben, melyben a döntés halasztása a Képviselő-testület rendes üléséig az Önkormányzat számára kárt okozhat, vagy előny elmulasztását eredményezi.
31. Az alpolgármester
44. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül titkos szavazással, minősített többséggel kettő fő alpolgármestert választ.
(2) A Képviselő-testület egy fő alpolgármestert titkos szavazással, minősített többséggel nem a képviselő-testület tagjai közül választ.
(3) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester főállásban látja el feladatait.
(4) A főállású alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a Képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat rá, feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve a polgármester utasításainak megfelelően - előkészítő, összehangoló jellegűek.
(5) Az alpolgármesterek részletes feladatait, a helyettesítés és képviselet rendjét a polgármester határozza meg.
(6) Az alpolgármesterek a Képviselő-testületnek tartoznak felelősséggel, de az operatív napi munkában a polgármester irányításával látják el feladataikat. Ennek során az alpolgármesterek együttműködnek a polgármesterrel az Önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában, a Hivatal önkormányzati feladatainak felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában. Közreműködnek a Képviselő-testület olyan napirendi pontjainak előkészítésében és a határozatok végrehajtásában, amelyek feladatkörükkel összefüggnek.
(7) A nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
45. § Az alpolgármesterek illetményének megállapítására a Mötv. 71. § (5) és 80. § (1)-(2) bekezdésében, a költségtérítésének megállapítására a Mötv. 71. § (6) és 80. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
32. A Jegyző, Aljegyző
46. § (1) A Mötv. 82. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján kinevezett jegyző az 81. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladatain túl
a) gondoskodik a Képviselő-testület
aa) elé kerülő előterjesztések előzetes bizottsági véleményeztetéséről,
ab) ülésein jegyzőkönyv vezetéséről,
ac) döntéseinek az érdekeltekhez történő megküldéséről,
b) a jegyző gondoskodik a Képviselő-testület bizottsági üléseinek előkészítéséről, megszervezéséről, felvilágosítás megadásáról,
c) felügyeli a Hivatal tevékenységének törvényességét – ennek körében
ca) ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét,
cb) szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el,
d) a jegyző gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat függelékeinek aktualizálásáról,
e) a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, feladatai végrehajtásáról rendszeresen beszámol a polgármesternek,
f) gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról, jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét, általánosságban gondoskodik azok folyamatos felülvizsgálatáról,
g) a jegyző jogszabályba foglalt feladat- és hatáskörét a 6. függelék tartalmazza.
(2) Amennyiben a Képviselő-testület vagy valamely szerve elé terjesztett döntési javaslat elfogadása jogszabálysértéshez vezetne, illetve a Képviselő-testület vagy valamely szerve által meghozott döntés jogszabálysértő, a jegyző a tudomásszerzést követően haladéktalanul törvényességi észrevételt tesz. A törvényességi észrevétel tartalmazza a jogszabálysértés lényegét és a jogszerű állapot helyreállításához szükséges iránymutatást.
(3) A jegyző helyettesítésére a Mötv. 81. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) Az aljegyző a Hivatal egyik osztályának vezetője is lehet.
(5) A polgármester a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátására, az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bíz meg.
33. A Képviselő-testület bizottságai
47. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 51. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság,
b) Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,
c) Kulturális, Köznevelési, Környezetvédelmi és Ifjúsági Bizottság,
d)Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság.
(2) A bizottságok személyi összetételét a 7. függelék tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület feladatkörébe tartozó kiemelt jelentőségű feladattal kapcsolatos döntés előkészítésére, nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának megszervezésére, javaslattervezet kidolgozására, meghatározott kérdés megvizsgálására – ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(4) A bizottságok feladatai a Mötv. 59. §-ában foglaltakon túl:
a) véleményezik a hatáskörükbe tartozó vagy azt érintő, Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) intézkedéseket kezdeményezhetnek,
c) figyelemmel kísérik a Hivatal, az önkormányzati intézmények tevékenységét, javaslattal élhetnek fejlesztésükre,
d) szervezik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában,
e) döntenek a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.
(5) A nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozóan az Mötv. nem tartalmaz speciális rendelkezést, így az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. § (3) bekezdés e) pontja figyelembevételével vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi köztelezettségnek a megválasztást követő harminc napon belül, majd azt követően évente, az esedékesség évében június 30-ig köteles eleget tenni a Vnytv. melléklet szerinti adattartalommal. A nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a Vnytv. 2 § 2.) pontja szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát. A bizottsági tag hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Hivatal látja el.
(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság jogosult a 2. mellékletben foglaltak szerint.
(8) Annak a nem képviselő bizottsági tagnak, aki kötelezettségeit megszegi, vagy elmulasztja, aki a Bizottság üléseiről 3 hónapon keresztül folyamatosan távol marad, a képviselő-testület határozatával maximum 6 havi tiszteletdíjának megvonásáról dönthet. A határozat meghozatalát a polgármester, az alpolgármester, illetve bármely képviselő kezdeményezheti.
48. § (1) A bizottságok összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntéseinek végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, az üléseikről készített jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 60. §-ában foglaltakat és a Képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előterjesztések tárgyalása során a hozzászólások időtartama nem korlátozott.
(2) A bizottságok feladat- és hatáskörét a 2-5 melléklet tartalmazza.
49. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A munkaterv elkészítése a bizottság feladata.
(2) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább hatszor üléseznek. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott tag.
(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot
a) a Képviselő-testület határozatára vagy
b) a bizottsági tagok több mint felének indítványára és
c) a polgármester indítványára.
(4) A bizottsági meghívókat az Önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.
(5) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót, és az előterjesztéseket a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább három nappal megismerhessék. A bizottsági ülésekre készült meghívókat a tagok hivatalos email címre kapják meg. Az előterjesztések az Önkormányzat honlapjára kerülnek feltöltésre. A zárt ülés előterjesztése hivatalos email címre kerül megküldésre.
(6) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásához a kezdeményező képviselőt meg kell hívni.
(7) A bizottságok tervezett üléseiről és napirendjéről a képviselőket tájékoztatni kell.
(8) A bizottság üléseik időpontját maguk határozzák meg, melyet a munkatervükben rögzítenek.
(9) A bizottsági jegyzőkönyvre a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(10) Az átruházott önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök döntése alapján a bizottság képviseletére jogosult tag írja alá.
(11) A bizottság elnöke a bizottság döntéseinek végrehajtásáról köteles beszámolni a bizottságnak. A bizottságok tevékenységükről évente számot adnak a Képviselő-testületnek.
(12) Két vagy több bizottság hatáskörébe tartozó témában történő döntéshozatal esetén, amennyiben eltérő határozatok születnek, a Képviselő-testület dönt.
(13) A Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottság véleményezi – a tájékoztató jellegű, bizottsági tárgyalást nem igénylő előterjesztések kivételével – azt az előterjesztést, mely témája szerint egyik bizottság hatáskörébe sem tartozik. Amennyiben az előterjesztést legalább egy illetékes bizottság sem tárgyalta meg, az ülés elnöke a téma napirendre tűzését nem kezdeményezheti. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben a tárgyalás a bizottság határozatképtelensége miatt nem történt meg.
50. § (1) A bizottságok határozatainak kiadmányozói a bizottságok elnökei.
(2) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottsági jegyzőkönyvek határidőben aláírásra kerüljenek.
(3) A bizottságok elnökei a bizottságokra átruházott hatáskörbe tartozó ügyek intézéséről, a bizottság munkájáról évente írásban beszámolnak a képviselő-testületnek.
34. A Hivatal
51. § A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes Hivatalt hoz létre. A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a 8. függelék mutatja be.
35. A társulás
52. § (1) A Képviselő-testület – feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása, valamint a település és környéke közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése, térségi kapcsolatok erősítése céljából – más települési önkormányzattal társulhat.
(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.
(3) A társulással kapcsolatos megállapodást írásba kell foglalni, amelyet a polgármester és a jegyző készít elő, továbbá gondoskodnak annak végrehajtásáról.
(4) A társulás ellátja a társulási megállapodásban rá átruházott hatásköröket.
(5) Az Önkormányzat társulásainak felsorolását jelen rendelet 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja tartalmazza.
(6) Az Önkormányzatot a társulásban a polgármester képviseli.
36. Együttműködés a civil szervezetekkel és a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal
53. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
(2) A nemzetiségi önkormányzatok működésének személyi és tárgyi feltételeit és a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátását a helyi önkormányzat a Nektv. 80. §-ában meghatározottak szerint, Veresegyház Város Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött közigazgatási szerződésben foglaltak szerint biztosítja, melyet mindkét testület határozattal fogad el. A nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokat a 11-12. függelék tartalmazza.
(3) A megállapodást szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni
37. Helyi népszavazás
54. § (1) A helyi népszavazás az állampolgároknak, illetve az állampolgárok helyi közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2) A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete önálló rendeletben szabályozza.
38. Az Önkormányzat vagyona
55. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonra, és
b) üzleti vagyonra
oszlik.
(3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.
(4) Az Önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon kezeléséről, hasznosításáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól önálló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(5) Az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaságok és intézmények felsorolását a 9. függelék tartalmazza.
39. Az Önkormányzat gazdálkodása
56. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése.
(2) Költségvetéséből látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
(3) A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait az önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.
(4) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
(5) A gazdálkodás formáit feladataihoz igazodóan választja meg és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.
(6) Az önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.
(7) Az önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési feladatok elvégzésére csatlakozott az önkormányzati ASP informatikai rendszerhez.
(8) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban rögzíti.
(9) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.
(10) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(11) A polgármester gazdálkodási feladata és hatásköre:
a) a képviselő-testület elé terjeszti a gazdaság programtervezetét, a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendelet, illetve az azt megalapozó egyéb rendeletek tervezetét;
b) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról;
c) tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzat évközi gazdálkodásáról, a költségvetési előirányzatok alakulásáról, a költségvetés egyensúlyi helyzetéről;
d) a helyi önkormányzat nevében, rendeletben meghatározottak szerint kötelezettséget vállalhat, és erre, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló, más személyt meghatalmazhat,
e) a képviselő-testület elé terjeszti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást);
f) szükség esetén a képviselő-testület elé terjeszti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetét;
g) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.
(12) A jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre:
a) elkészíti a helyi önkormányzat gazdasági programtervezeteit, a költségvetéséről szóló koncepciót, majd a költségvetési törvény elfogadása után a költségvetési rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó, azt megalapozó rendeletek tervezetét;
b) a helyi önkormányzat elfogadott költségvetéséről információt szolgáltat a központi költségvetés számára;
c) kialakítja a saját, valamint intézményei számviteli rendjét a költségvetési szervekre vonatkozó előírások alapján;
d) az államháztartás igényeinek megfelelően havi, féléves, háromnegyedéves és éves információt szolgáltat;
e) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését;
f) az önkormányzat költségvetési rendeletének megfelelően gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról;
g) elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást), s ennek keretében elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal;
h) szükség esetén előkészíti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezetét;
i) részt vesz az önkormányzatot érintő térségi fejlesztési programok megalapozásában, véleményezésében, koordinálja a programok végrehajtásának helyi feladatait, információt szolgáltat azok megvalósításáról;
j) a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat.
40. Feladatfinanszírozási rendszer
57. § A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon biztosít támogatást az önkormányzat részére.
41. A belső kontrollrendszer
58. § (1) A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében.
(2) A belső ellenőrzés keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.
42. A költségvetési tervezés és a beszámoló (zárszámadás)
59. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg Magyarország tárgyévi költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvények alapján.
(2) A költségvetés tervezése két szakaszban történik :
a) Első szakasz : a költségvetési koncepció elkészítése és elfogadása.
aa) A költségvetési koncepciót – a költségvetési irányelvekhez igazodva – a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.
ab) Az önkormányzat bizottságainak a koncepció feladatkörükbe tartozó részeiről, a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottságnak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.
ac) A polgármester az önkormányzati bizottságok véleményét, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak a koncepció‑tervezetről alkotott véleményét a koncepcióhoz csatolja és nyújtja be a Képviselő-testületnek.
ad) A Képviselő-testület határozattal dönt a költségvetési koncepcióról.
b) Második szakasz : a költségvetési rendelettervezet elkészítése és elfogadása, mely két fordulóban is történhet :
ba) A polgármester a költségvetési rendelet tervezetét valamennyi önkormányzati bizottság elé terjeszti.
bb) Az Önkormányzat bizottságainak a költségvetési rendelet tervezet feladatkörűkbe tartozó részeiről, a Pénzügyi, Jogi és Városfejlesztési Bizottságnak az egész tervezetről véleményt kell alkotnia.
bc) A polgármester – az önkormányzati bizottságok véleményével együtt – a költségvetési rendelet-tervezetet megtárgyalásra és elfogadásra a Képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére a (2) bekezdés b) pontjában írt szabályok az irányadók azzal, hogy annak tárgyalása egy fordulóban történik.
(4) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(5) Az államháztartásról szóló törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel az Önkormányzat a kötelező feladatai ellátása érdekében áthúzódó kötelezettséget vállalhat, amennyiben a beszerzés becsült értéke az áthúzódó kötelezettségvállalással érintett költségvetési év tekintetében nem haladja meg a hatályos szerződésben meghatározott összeget.
(6) Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátása érdekében, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a fenntartó írásbeli jóváhagyása mellett vállalhat áthúzódó kötelezettséget azzal, hogy annak fedezetét a kötelezettségvállalónak az adott költségvetés tervezésekor biztosítania kell.
43. Költségvetési ellenőrzés
60. § A Képviselő-testület a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét és a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy/szervezet jogállását és feladatait önálló szabályzatokban határozza meg.
61. §1
62. § Ez a rendelet 2024. október 4-én 15 órakor lép hatályba.
A 61. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.