Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete
Pilis város településkép védelméről
Hatályos: 2023. 09. 04Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete
Pilis város településkép védelméről
Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján és a 11. melléklete szerinti államigazgatási szervek és partnerségi egyeztetés során a résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja
a) a város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása,
b) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával;
c) a településképi szempontból meghatározó területek és településképi követelmények meghatározása,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozása,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A Rendelet hatálya Pilis város teljes közigazgatási területére (továbbiakban: település) kiterjed.
(3) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Trk.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tvrk.) előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
(4) Jelen Rendeletet a mindenkor hatályos vonatkozó magasabb rendű jogszabályokkal és a helyi építési szabályzattal (a továbbiakban: HÉSZ) együtt kell alkalmazni.
2. § (1) A Rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: Pilis város helyi védelem alatt álló értékei
b) 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek
c) 3. melléklet: A településkép szempontjából kiemelt területek
d) 4. melléklet: Az alkalmazandó fafajok jegyzéke
e) 5. melléklet: Főépítészi szakmai tájékoztatás és/vagy konzultáció iránti kérelem
f) 6. melléklet: Településképi véleményezési eljárás iránti kérelem
g) 7. melléklet: Településképi bejelentés iránti kérelem
(2) A Rendelet függeléke: Értékjegyzék - Pilis város műemléki és régészeti védelem alatt álló ingatlanai
3. § A Rendelet hatálya alá tartozó településképi véleményről, a településképi bejelentés tudomásul vételéről, a bejelentés köteles tevékenység tiltásáról, a településképi kötelezésről és a településképi bírság kiszabásáról önkormányzati hatósági hatáskörben Pilis Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete alapján a Polgármester dönt.
2. A rendeletben alkalmazott fogalmak
4. § A Rendelet alkalmazásában
a) Teljes védelem: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület/építmény, amely a hagyományos városkép megőrzése szempontjából, továbbá építészeti, várostörténeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból jelentős. A védett épület/építmény minden alkotórészét - ideértve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket is – védelem illeti.
b) Részleges védelem: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület/építményrész, amely egészében nem védett. Védett épületrész lehet különösen egy épület tömege, utcai homlokzata, udvari homlokzata, üzletportálja, tetőzete, kapubejárója, lépcsőháza, különleges tartószerkezete.
c) Védett műtárgy: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított közterületi, vagy részlegesen épülethez szervesen hozzátartozó műtárgy. Védett műtárgy lehet különösen a jelentős esztétikai, történeti értéket képviselő emlékmű, emléktábla, szobor, kerítés, kapuzat vagy más, ingatlanhoz szorosan kötődő képző- és iparművészeti alkotás.
d) Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozásból eredő értékromlás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisüléséhez, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltozásához, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenéséhez vezet.
e) Védett terület: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan terület, mely a rajta előforduló jellegzetes épületek, épületegyüttesek, építmények következtében sajátos megjelenéssel bír, közterület-rendszere, telekstruktúrája különleges, helytörténeti jelentőséggel bír, így az egységes településkép szempontjából együtt kezelendő, védendő terület.
f) Főépítész: Pilis Város Önkormányzat által foglalkoztatott főépítész, aki Pilis város vonatkozásában ellátja az önkormányzati főépítészi feladatokat.
g) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
h) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.
i) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
j) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
k) más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
l) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
m) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
n) mobil megállító tábla: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely lehet egy- vagy kétoldalú tábla vagy egyéb eszköz.
HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai
5. § A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az épített és természeti érték (épület, építmény, utcarész, településrész, épületrész, építményrész, közterületen lévő szobor, emlékmű, növény, növények együttese, élőhely), melyet a Képviselő-testület építészeti, művészeti, néprajzi, településtörténeti, természeti, esztétikai értéke miatt védetté nyilvánít.
6. § (1) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti és természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése, az új építészeti, táji és természeti elemeknek a védett elemekhez való illeszkedése.
(2) A helyi értékvédelem feladata
a) a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(3) A helyi védelem fajtái:
a) egyedi védelem,
b) területi védelem.
(4) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
4. Egyedi és területi helyi védelem alá helyezés, megszüntetés általános szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése
a) a Trk. 32. § szerinti értékvizsgálat vagy
b) a helyi Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve bármely, a településen élő magánszemély vagy ott tevékenykedő jogi személy, civil szervezet kezdeményezése alapján indul.
(2) A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezésére vagy annak megszüntetésére a helyi Önkormányzathoz kérelmet kell benyújtani. A védetté nyilvánításról a Képviselő-testület dönt.
(3) Az (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmazni kell:
a) az építmény megnevezését, rendeltetését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
c) az építmény rövid ismertetését, leírását,
d) a kezdeményezés indokolását,
e) védendő érték, illetve a megszüntetendő érték fotódokumentációját.
(4) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni, melyhez kérni kell a Főépítész, ill. szükség esetén szakértők véleményét. A védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési Főépítész végzi.
(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell következők szerint:
a) egyedi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az ingatlannal rendelkezni jogosultakat közvetlenül,
b) területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az érintett tulajdonosi kört a helyben szokásos módon hirdetmény útján,
c) a nyilvánosságot a helyben szokásos módon hirdetmény útján.
(6) Az előkészítő eljárás alatt – 30 napos határidővel –
a) az érintettek véleményt nyilváníthatnak, amit a Képviselő-testület az elkészített szakmai anyaggal együtt megtárgyal, a véleménynyilvánítás elmaradása a kezdeményezéssel való egyetértésnek minősül;
b) a helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetési szándék tényéről a nyilvánosság tájékoztatása a helyben szokásos módon hirdetmény útján történik.
(7) A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és - átmeneti szabályozásként – arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(8) A testületi döntés során figyelembe kell venni a kezdeményezés dokumentációját, az érdekeltek és a nyilvánosság észrevételeit.
(9) A Képviselő-testület az előkészítő eljárás lezárását követő ülésén – legkésőbb 60 napon belül – dönt.
(10) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az Önkormányzat köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.
8. § (1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszűntetéséről 30 napon belül
a) kezdeményezőt,
b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
d) a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevőt,
e) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
f) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
g) az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelemért felelős szervet, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet,
h) a nyilvánosságot
értesíteni kell.
(2) A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényének jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését az ingatlanügyi hatóságnál a jegyző kezdeményezi a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.
9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. A tábla szövege: Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította ..... évben.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - külön eljárás nélkül - a helyi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
10. § A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
5. A védett érték nyilvántartása
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékek listáját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védelem alá helyezett értékekről az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (a továbbiakban: E-TÉR) felhasználásával önkormányzati nyilvántartást kell vezetni, amely nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a Főépítész közreműködésével a Jegyző gondoskodik, amely tartalmazza az értékvizsgálat alapján összeállított értékvédelmi dokumentációkat (adatlapokat).
(3) Egyedi védettség esetén az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak (adatlapoknak) az értékvizsgálat alapján tartalmaznia kell
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
c) tulajdonos, kezelő, használó megjelölését,
d) az épület, építmény építésének, átépítésének idejét, illetve építőjének, átépítőjének nevét (amennyiben ismert),
e) a védelem alapját képező alkotórészek megnevezését,
f) helyszínrajzot és légifotót a védett érték megjelölésével,
g) a védett érték rövid leírását, bemutatását,
h) fotódokumentációt, archív és egyéb dokumentumokat.
(4) Területi védelem esetén a nyilvántartásnak (adatlapoknak) tartalmazni kell
a) a védett terület megnevezését,
b) a védett terület azonosításához szükséges adatokat (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot és légifotót, olyan méretarányban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek,
d) a védett terület rövid leírását, bemutatását,
e) fotódokumentációt, archív és egyéb dokumentumokat.
(5) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki térítés nélkül betekinthet.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelmi célnak megfelelő, folyamatos fenntartásáról, értékéhez méltó, rendeltetésének megfelelő használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A védett építészeti érték eredeti állapotának megőrzése érdekében előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(4) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
7. Az önkormányzati támogatás szabályai
13. § (1) A védett érték tulajdonosának kérelmére azon, a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló munkálatok finanszírozására, amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel, az Önkormányzat – az e rendeletben szabályozott módon és formában – támogatást biztosíthat.
(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek igénylése kizárólag pályázat útján lehetséges. Pályázatot az ingatlannal rendelkezni jogosult, továbbá speciális esetben az ingatlan kezelője, bérlője is benyújthat.
(3) Pályázni nem csak teljes épület-felújításra, hanem épületrészek (pl. utcai homlokzat, nyílászárók, kapuk, kerítés, stb.) felújításra is lehet.
(4) A támogatás csak értékmegőrző, értékhelyreállító felújításokra szól. Az épületek bővítésére, részbeni átalakítására, korszerűsítésére nem fordítható.
8. Az értékvédelmi támogatás igénybevételének és elszámolásának rendje
14. § (1) A támogatási kérelemben
a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségeit,
b) az ingatan címét, helyrajzi számát
fel kell tüntetni.
(2) A támogatási kérelemhez
a) a tervezett beruházás részletes leírását, különös tekintettel azokra a tételekre, amelyek
b) a védelemből eredő többletköltséget eredményezik,
c) a felújítás tervezett költségvetését,
d) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
e) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő terveket, az elvégzendő munka leírását,
f) fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, homlokzatáról,
g) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének határidejét,
h) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel
csatolni kell.
(3) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a végzett munkák költségének 50 %-áig terjedhet.
(4) A pályázatokat tárgyévre vonatkozóan az azt megelőző év december 31-éig lehet benyújtani. A támogatásokról – a Városgazdálkodási, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság javaslata alapján – a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadását követően dönt.
(5) A támogatásban részesült pályázókkal (a továbbiakban: kedvezményezett) az Önkormányzat támogatási szerződést köt. A kedvezményezett köteles minden olyan körülményt jelezni, amely a pályázati támogatás szerződés szerinti felhasználását akadályozza. Ebben az esetben szerződésmódosításra kerülhet sor.
15. § (1) A felújítási munka elkészültét a kedvezményezett köteles bejelenteni és ezzel egyidőben elszámolást benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.
(2) Az elszámolás során számlákkal kell igazolni a felújítás teljes bekerülési költségének legalább 80 %-át.
(3) Az elkészült munkát a Polgármesteri Hivatal – függetlenül attól, hogy az építési engedély köteles volt-e – a helyszínen ellenőrzi.
(4) A jogosulatlanul igénybe vett, nem cél szerint felhasznált vagy fel nem használt támogatást vissza kell téríteni. A pályázat akkor tekinthető lezártnak, ha az elszámolást a Városgazdálkodási, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület elfogadta.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
16. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket a jelen rendelet 2. melléklete ábrázolja.
(2) Pilis város teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület, amely a 2. melléklet szerint az alábbi területekre tagozódik:
a) kiemelt jelentőségű parkok, terek, utak,
b) településközponti karaktert hordozó területek,
c) történeti településrész – Öregfalu,
d) falusias-kertvárosias lakóterületek,
e) jellemzően gazdasági, üzemi területek,
f) különleges, egyedi karaktert hordozó területek,
g) jellemzően (zárt)kertes területek,
h) általános mezőgazdasági területek,
i) táj- és természetvédelmi, tájképvédelmi területek,
j) erdőterületek,
k) jelentős változással érintett területek.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt jelentőségű parkok, terek, utak:
a) Petőfi park,
b) Szabadság tér,
c) Szent István park,
d) Sport park,
e) Rákóczi út,
f) Vatyai út,
g) Kossuth Lajos út,
h) Kávai út,
i) Vasút utca,
j) Kölcsey út,
k) Dánosi út.
10. A településképi követelmények alkalmazása
17. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével az egyedi építészeti követelmények a közterületről, közhasználatú területről látható építményre, építményrészre vonatkoznak.
(2) A kerítésre vonatkozó településképi követelmények a közterületi telekhatáron álló kerítésre vonatkoznak.
(3) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmények a zöldfelületi elemek településképet befolyásoló elemeire terjednek ki.
11. A közterületek településképi követelményei
18. § (1) Amennyiben nem az Önkormányzat kezdeményezi a kiemelt jelentőségű köztereket, parkokat érintő fejlesztést, úgy azt a Trk. 55. § szerinti közterület-alakítási terv alapján lehet átépíteni, korszerűsíteni a Képviselő-testület külön döntése alapján.
(2) A kiemelt jelentőségű parkok, terek és utak mentén lévő telkeken a közterületről látható módon szabadtéri raktározás, a késztermékek rendezett árubemutatását kivéve, nem folytatható.
(3) A gépjárműparkolók területén elhelyezhető információs-hely, illemhely és gépjármű- illetve kerékpártárolásával összefüggő épület, építmény a környezetbe illő, esztétikus kivitelezésű legyen.
(4) A kiemelt jelentőségű közterületeken fasor telepítésére és pótlására csak azonos, vagy a környezetében megtalálható útsorfa minőségű fák ültethetők legalább 7 méter tőtávolságban. Az ültetéssel egyidejűleg biztosítani kell az öntözés lehetőségét, valamint a fa törzsének és gyökérzetének védelmét.
(5) A közterületi fasornak utcánként, illetve utcaszakaszonként egységesnek kell lennie.
12. Zöldfelületek, kertek kialakítására vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A fák és fás szárú növények telepítési szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a fák védelmének helyi szabályairól, illetve a fapótlási kötelezettségről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A zöldfelületek kialakításánál
a) a táji és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, magyarországi őshonos fa és cserjefajok telepítendők, a rendelet 4. számú melléklete alapján,
b) agresszíven gyomosító, allergizáló hatású fafajok nem telepíthetők,
c) a telekhatár menti fásszárú növényzetet úgy kell telepíteni és fenntartani, hogy az a szomszédos telek használatát ne korlátozza.
(3) A település díszkertjeinek fa- és cserjetelepítéseinél, az utcafásításoknál a főbb honos fásszárú fajok mellett figyelembe vehetők a helyben szokásos gyümölcs- (pl. cseresznye-, szilva-, barack-, alma- és körtefélék) és szőlőfélék fajtái is.
(4) A jelentősebb közterületek, közterek és közparkok betelepítésénél a fentieken túl alkalmazhatók azok a díszfák és díszcserjefélék, amelyek ugyan nem őshonosak, de a településen, illetve a térségben nem idegenek, hagyománnyal rendelkeznek (pl. platánfélék, ostorfa félék, magas díszértékű exóták – magnólia, császárfa, stb.- valamint mértékkel a helyi termőhelyi viszonyoknak megfelelő örökzöld lomblevelű – pl. babérmeggy, bangita – és tűlevelű fajok, fenyőfélék is).
(5) A zöldfelületeken elhelyezett kerti építmények és burkolatok szín- és anyaghasználatát az építészeti környezethez illeszkedően kell megválasztani.
(6) A településképi szempontból jelentőséggel bíró fák, fasorok fakivágása csak a faegyedek elhalása, közveszély elhárítása vagy kivételes esetben a közterületet érintő építés, felújítás esetében, közútkezelői hozzájárulás birtokában lehetséges.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
13. A településközponti karaktert hordozó területek
20. § (1) Zártsorú beépítési módú területen az utcai épületszárny gerince az utcával párhuzamos, magastetős legyen 35-45 fok közötti tetőhajlásszöggel.
(2) A területen a tömör kerítés anyaga az épület homlokzatához és anyaghasználatához illeszkedjen. Utcafronti tömör kerítésként csak kő, fa és vakolt felületű falazott kerítés létesíthető.
(3) A közterületek burkolatát, az utcabútorokat, az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni.
(4) A zártsorú beépítésnél a szomszédos épületek egymáshoz csatlakozó homlokzati részeinek magassága legfeljebb 1,5 m-rel térhet el.
(5) A területen lapostetős épület, épületrész csak szabadonálló beépítési módú területen létesíthető.
21. § (1) Épületgépészeti berendezés, antenna elhelyezése az utcai homlokzaton tilos, kivéve a tetőfelületen elhelyezett napkollektorokat.
(2) Homlokzat színezése során:
a) a tört fehér, illetve a színek világos árnyalatai alkalmazhatók, valamint az építőanyagok természetes színei;
b) rikító, élénk színek, különösen a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.
(3) Tetőhéjazatként az alábbi fedéstípusok alkalmazhatók:
a) hagyományos égetett cserép,
b) hagyományos, nem színezett pala, csak manzárd tetők bővítéséhez, felújításához,
c) cserépszínű, barna vagy szürke színű betoncserép,
d) hagyományos cserépfedést imitáló nagyelemes fémlemezfedés,
e) hagyományos korcolt, vagy elemes horgany vagy rézlemez fedés,
f) zöldtető.
(4) A tetőfedés anyaga nem lehet:
a) kék és piros színű, valamint a természetes építőanyagok színétől, színárnyalataitól eltérő bitumenes zsindely és nagyelemes, fém lemezfedés.
b) bitumenes és műanyag lemezfedés,
c) hullámlemez és trapézlemez.
14. A történeti településrész – Öregfalu
22. § (1) A történeti településrész jellegzetes szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) A kialakult telekszerkezet megőrzendő. Telekösszevonással a jellemzőtől eltérő arányú/formájú/alakú telek, tömbtelek nem alakítható ki.
(3) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a szomszédos beépítés és a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
(4) Utcafronti tömör kerítés kialakítása esetén csak fa és vakolt felületű falazott kerítés építhető, amennyiben az utak kereszteződéseiben a beláthatóság biztosítható.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületeket a beépíthető oldalhatártól a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában a telekhatártól mért minimum 0,8 m, maximum 1,5 m távolságra kell elhelyezni.
23. § (1) Épületgépészeti berendezés, antenna elhelyezése az utcai homlokzaton tilos, kivéve a tetőfelületen elhelyezett napkollektorokat.
(2) A létesítendő épületek esetében a magastető dőlésszögének 35-45 fok között kell lennie. Lapostető vagy terasz a tető terület legfeljebb 30%-án alakítható ki.
(3) Az utcai homlokzat és az oldalhatáron álló homlokzatfelületek magassága nem haladhatja meg az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét.
(4) A közterületről látható épülethomlokzatok színezésére, a tetőhéjazatként alkalmazható fedéstípusokra és a tetőfedés anyaghasználatára vonatkozóan a 21. § (2) – (4) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
15. Falusias-kertvárosias lakóterületek
24. § (1) Lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületeket a beépíthető oldalhatártól a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában a telekhatártól mért minimum 0,8 m, maximum 1,5 m távolságra kell elhelyezni.
(2) Utcafronti tömör kerítés kialakítása esetén tömör fa és vakolt felületű falazott kerítés építhető, amennyiben az utak kereszteződéseiben a beláthatóság biztosítható.
25. § (1) Magastető létesítése esetén a tető dőlésszögének 25-45 fok között kell lennie.
(2) Lapostetős épület, épületrész csak kivételesen, a kialakult utcaképhez való illeszkedés esetén létesíthető, amennyiben az illeszkedés meglétét a főépítészi konzultáció emlékeztetője vagy a településképi vélemény visszaigazolja.
(3) Épületgépészeti berendezés (kivéve a tetőn létesített napenergiát hasznosító berendezést) a közterület felöli homlokzaton csak takarással helyezhető el.
(4) A közterületről látható épülethomlokzatok színezésére, a tetőhéjazatként alkalmazható fedéstípusokra és a tetőfedés anyaghasználatára vonatkozóan a 21. § (2) – (4) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
16. A jellemzően gazdasági, üzemi területek
26. § (1) A gazdasági rendeltetésű telkeknek legalább a közterület felé rendezett településképet kell mutatni.
(2) A telek közterületről látható részén
a) nem telepíthető konténer,
b) nem tárolható ömlesztett anyag.
(3) A telephelyeken az építési övezetben meghatározott zöldfelületeket háromszintesen – fa, cserje és füvesítés – kell kialakítani.
(4) Az 1 hektár méretet meghaladó telephelyeken a telekhatárok mentén fasort kell telepíteni.
(5) Az épületek magastetővel és lapostetővel is létesíthetők, de ennek eldöntése során a rendezett utcaképre, a környező beépítésre is tekintettel kell lenni.
(6) Homlokzat és a tetőhéjalás színezése során:
a) a színek világos árnyalatai alkalmazható, valamint az építőanyagok természetes színei;
b) rikító, élénk színek, különösen a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.
(7) A tetőfedés anyaga nem lehet hullámlemez és a trapézlemez.
17. A különleges, egyedi karaktert hordozó területek
27. § (1) A műemléki védelem alatt álló területeken a műemlékvédelmi szempontokat és a településképi szempontokat együttesen kell érvényre juttatni.
(2) A műemléki védettségű területeken külön előírás hiányában
a) a közterületről látható épülethomlokzatok színezésére, a tetőhéjazatként alkalmazható fedéstípusokra és a tetőfedés anyaghasználatára vonatkozóan a 21. § (2) – (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni,
b) az építési övezetben meghatározott zöldfelületeket háromszintesen – fa, cserje és füvesítés – kell kialakítani.
18. A jellemzően (zárt)kertes területek
28. § (1) A területeken lévő épületek, építmények tetőfedése és homlokzat színezése során a rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.
(2) Magastető létesítése esetén a tetőhajlásszög 25°-50° között alakítható ki.
(3) A területen nem telepíthető és nem helyezhető el az eredeti rendeltetéstől eltérő, vagy eredeti rendeltetésének megfelelő használatú lakókocsi, konténer, busz, vagy egyéb jármű.
19. Az általános mezőgazdasági területek
29. § (1) A nem beépíthető mezőgazdasági területeken a közutak és dűlőutak mentén mezővédő fasor létesítendő, az úttengelytől legalább 5 m távolságra.
(2) A farmgazdasági területen létesíthető birtokközpontot építészetileg egységesen, tájbaillően kell kialakítani.
(3) A birtokközpontnak vagy annak egy részének csak a művelésből kivont területén fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból készült lábazat nélküli áttört - 70%-ban átlátható - kivitelű kerítéssel lehet hatolni, de tömör kerítés nem alakítható ki.
(4) A birtokközpont határán fasort kell telepíteni.
(5) Az épületek magastetős létesítése esetén a tetőhajlásszög 25°-50° között alakítható ki.
(6) A területeken lévő épületek, építmények tetőfedés és homlokzat színezése során a rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.
(7) A területeken a szabadtéri raktározás tilos, kivéve a birtokközponton belüli rendezett terménytárolást, munkagép parkoltatást.
20. Táj- és természetvédelmi, tájképvédelmi területek
30. § (1) A Dolina tájképvédelmi területen lévő erdőgazdálkodási és farmgazdasági területeken a helyi építési övezeti előírások keretei között létesíthető beépítés során a tájvédelmi és tájbaillesztési szempontok figyelembevétele szükséges.
(2) A táj- és természetvédelmi hatóság egyéb előírása hiányában az épületek színezésére és anyaghasználatára az alábbi előírások alkalmazhatók:
a) homlokzat színezése során a tört fehér, illetve a színek világos árnyalatai alkalmazható, valamint az építőanyagok természetes színei;
b) tetőhéjazatként az alábbi fedéstípusok alkalmazhatók:
ba) hagyományos égetett cserép,
bb) hagyományos korcolt, vagy elemes horgany vagy rézlemez fedés
bc) zöldtető.
(3) A Gerje menti tájképvédelmi területen épület nem létesíthető, kivéve a meglévő szennyvíztisztítómű telephely területét. A telephely kerítése mellett takaró fásítás és sövénysáv telepítendő.
21. Az erdőterületek
31. § (1) Az erdőterületeken a gazdálkodáshoz és területhasználathoz szükséges épület és építmény csak a tájba illően, lehetőleg a lombkorona szint alatti épületmagassággal, természetes építőanyagokkal, szimmetrikus, 35 és 45 fok közötti hajlásszögű magastetővel létesíthető.
(2) A területeken lévő épületek, építmények tetőfedés és homlokzat színezése során kizárólag tört fehér és a drapp-barna világos árnyalatai alkalmazhatók.
(3) Az erdőterületeken természetvédelmi és vadvédelmi okokból fából, vagy vadhálóból készült lábazat nélküli, áttört - 90°%-ban átlátható - kivitelű kerítés létesíthető.
22. A Hegyeki pincesor helyi területi védett értékekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
32. § (1) Védett területen a település jellegzetes szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) A kialakult telekszerkezet megőrzendő. Telekösszevonással a jellemzőtől eltérő arányú/formájú/alakú telek, tömbtelek nem alakítható ki.
(3) A telken épület kizárólag a meglévő beépítéshez igazodóan helyezhető el.
(4) A Hegyeki pincesor területén az alábbi egyedi építészeti követelmények betartandók:
a) Az épületek utcai homlokzatának szélessége nem haladhatja meg a 6 m-t.
b) Az pincék, présházak kizárólag az utcára merőleges tetőgerinccel építhetők.
c) A tetőfedés anyaga égetett agyagcserép, a homlokzatképzés vakolt, színe fehér, terméskő a lábazatoknál használható, a nyílászárók fa anyagúak lehetnek, színük zöld vagy barna lehet.
d) Az övezetben kizárólag magastetős kialakítású építmény létesíthető. A tető tetőhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg.
(5) Új pince létesítése, a pincék újjáépítése, felújítása során, az alábbi előírásokat kell betartani:
a) kialakult beépítés mód,
b) a szomszédos pincéhez igazodó épületmagasság és az ereszmagasság nem haladhatja meg a szomszédos két-két épület ereszmagasságának átlagát,
c) tengelyesen szimmetrikus oromfalas, vagy kontyolt tetőidom,
d) az oromfalban loggia vagy erkély nem alakítható ki,
e) tetőfelépítmény, tetőablak és tetősík-ablak nem létesíthető,
f) hagyományos anyaghasználat,
g) a nyílászárók fa anyagúak lehetnek,
h) a homlokzatképzés anyagaként terméskő vagy vakolat használható,
i) a szomszédos pincék között vízelvezető árkot kell kialakítani, melyek biztosítják az utcára merőleges pincetetők összefutó vizének kivezetését;
(6) Új, vagy a hagyományos, földdel takart pince visszaépítésétől eltérő építési szándék esetén megengedhető a magastető alkalmazása utcára merőleges tetőgerinccel, oromzatos vagy kontyolt nyeregtetővel, barna színű agyagcseréppel fedve.
23. Az egyedi helyi védett értékek helyrehozatalára, átalakítására, bővítésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
33. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(2) A védett építmények eredeti külső megjelenését, ezen belül
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést,
d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit
az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
(3) Az egyes épületek kiemelkedő, megőrzendő értékeit az egyes épületek értékleltár adatlapjai tartalmazzák.
(4) Meglévő épület közterület felőli homlokzatának felújítása esetén
a) az épületeken homlokzat-felújítás, homlokzat-átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembe vételével történhet;
b) csak azonos megjelenésű nyílászárók alkalmazhatók;
c) a hagyományos épületszerkezetek, anyagok használata, az eredeti anyagok felhasználása az irányadó, kivéve ha az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (tégla, kő, cserép, természetes pala, fa stb.);
d) a homlokzatnak a jelenlegitől eltérő vakolása, színezése színezési terv alapján valósítható meg, de az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe illően kell alkalmazni;
e) a vakolt felületeken a fehér és tört-fehér színek előnyben részesítendők, kék, lila, piros színek különböző árnyalatai nem alkalmazhatók;
f) a közterületről látható homlokzatok részleges felújítása, színezése nem megengedett, kivéve a földszinti homlokzati sáv egységes felújítását.
(5) Az épületek, épületrészek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók az elpusztult homlokzati díszítés (párkányok, nyíláskeretek) régi fényképek alapján.
(6) Védett építményen, épületen és területen gépészeti és egyéb berendezés (antenna, klíma, szellőző, szerelt kémény, napkollektor, stb.) nem létesíthető, kivéve rejtett módon és a védett objektum építészeti elemeivel összhangban.
34. § (1) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.
(4) Helyi védett épületen tetőtér-beépítés, vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a védettség alapját képező értékek megőrizhetők.
35. § (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során a védett elemeket
a) a tömeghatás,
b) a teljes magasság,
c) a talapzat és a szobor magassági aránya,
d) az anyaghasználat
szempontjából mértékadónak kell tekinteni.
(2) A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral vagy annak bevonásával kell elvégeztetni.
24. Jelentős változással érintett területek
36. § A jelentős változással érintett területekre azok igénybevételéig a jelenlegi területhasználatra vonatkozó településképi – többnyire mezőgazdasági területekre vonatkozó - követelmények alkalmazandók azzal, hogy új épület a területeken csak a tervezett felhasználás szerinti létesíthető.
25. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
37. § (1) A település területén konténer, mobilház, lakókonténer, sátorszerkezet, vagy lakókocsi még ideiglenesen sem telepíthető, helyezhető el, a területi és egyedi építészeti követelményeknek nem feleltethető meg, kivéve az építkezés ideje alatt létesített, anyagok, eszközök, gépek tárolását biztosító, illetve kiszolgáló egységként működő felvonulási épületet. A felvonulási épület az építkezéssel létesített épület használatba vételekor eltávolítandó.
(2) A 3. melléklet szerinti településkép szempontjából kiemelt területeken csak abban az esetben megengedett az új vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény és elektronikus hírközlő eszköz számára újonnan tartószerkezet létesítése, ha igazolható, hogy az adott helyen való létesítés hiányában a hírközlési lefedettség korlátozott marad, ami a megfelelő szolgáltatási színvonalat csökkentené és az érintett szolgáltató nem képes másként vagy máshol teljesíteni a szolgáltatás elvárható minőségét.
(3) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény vagy elektronikus hírközlő eszköz számára újonnan nem létesíthető önálló tartószerkezet
a) a kiemelt jelentőségi parkok, terek, utak,
b) a településközponti karaktert hordozó területek és
c) a történeti településrész – Öregfalu
területén.
(4) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény vagy elektronikus hírközlő eszköz épületen való elhelyezés akkor megengedett, ha az épület rendeltetése
a) kereskedelmi, üzemi vagy közlekedési célú építmény,
b) templom, mely esetben az elhelyezés a toronyban vagy padlásterén belül történhet úgy, hogy védett értéket nem sérti,
c) lakóépület, mely esetben az elhelyezésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha igazolható, hogy az adott lakóépületen való létesítés hiányában a hírközlési lefedettség korlátozott marad, ami a megfelelő szolgáltatási színvonalat csökkentené és az érintett szolgáltató nem képes másként vagy máshol teljesíteni a szolgáltatás elvárható minőségét.
(5) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény vagy elektronikus hírközlő eszköz magastetőn történő elhelyezés esetén a túlnyúlás legfeljebb másfél méterrel haladhatja meg a gerincmagasságot vagy a magastető padlásterében létesíthető.
(6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény vagy elektronikus hírközlő eszköz lapostetőn történő elhelyezés esetén a lapostető attikavonalára állított 45°-os szög fölé nem nyúlhat és tartószerkezettel együtt mért magassága nem haladhatja meg a lapostető felső síkjától mért 6,0 métert.
26. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
38. § (1) A sajátos építmények és műtárgyak anyaghasználata tekintetében természetes eredetű építő anyagokat - kő, tégla, fa, vakolat – kell alkalmazni:
a) a helyi védelemben részesülő területeken
b) a védett természeti területen
c) az országos ökológiai hálózat területén
d) a Natura 2000 területen,
e) a tájképvédelmi területeken.
(2) Napelem panel és napkollektor
a) meglévő épületen utólagosan a tetőszerkezethez illeszkedve,
b) új épület létesítésekor a tetősíkkal azonos síkban fektetve
létesíthető.
(3) Napkollektor a homlokzaton nem helyezhető el, lapostetős épületen építészeti elemmel takartan helyezhető el.
(4) Klímaberendezés közterület felé néző homlokzatra nem szerelhető.
(5) Parapet-konvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése meglévő épületen kizárólag műszakilag indokolt esetben, új épületen nem létesíthető.
(6) Új épület esetén az üzleti árnyékoló szerkezet tartószerkezetét a kirakatportálon vagy a falsíkon belül, rejtett módon kell felszerelni.
(7) Parabolaantenna és 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, erkélyén, loggiáján, teraszon.
A REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
27. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen
39. § (1) Pilis város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tvrk.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2) A Tvtv. 1. melléklete szerinti, a településkép védelme szempontjából kiemelt területeket a 3. melléklet mutatja be. A 3. melléklet szerinti területeken reklám, reklámhordozó és reklámcélú berendezés nem létesíthető, kivéve a régészeti érdekű területet, ahol az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.
(3) A reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére szolgáló funkcionális utcabútorként az alábbiakon kívül más nem helyezhető el:
a) utasváró,
b) kioszk,
c) információs célú berendezések közül kizárólag az információs vitrin,
d) közművelődési célú hirdetőoszlop.
(4) A reklámot is tartalmazó (3) bekezdés szerinti utcabútortól ötven méteren belül további reklámot is tartalmazó (3) bekezdés szerinti utcabútor nem helyezhető el.
(5) Építési reklámháló vagy képi tartalommal ellátott építési védőháló a területen – a 3. melléklet szerinti területeket kivéve - legfeljebb 6 hónap időszakra helyezhető el, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára.
40. § (1) A hagyományosan kialakult településképet a reklámhordozók elhelyezése nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Egy adott útszakasz azonos oldalán legfeljebb ötven méterenként helyezhető el reklámhordozó. Az előírás nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
28. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területeken
41. § (1) A Tvrk. rendelet 1. melléklete alapján Pilis közigazgatási területén – kivéve a 3. melléklet szerinti területeket - a beépítésre szánt területen lévő alábbi közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges a településközpont vegyes és az intézményi területeken,
b) nem megengedett a temetők területén,
c) megengedett a falusias és kertvárosias lakóterületeken és a gazdasági területeken.
(2) A Tvrk. rendelet 1. melléklete alapján Pilis közigazgatási területén – kivéve a 3. melléklet szerinti területeket - a beépítésre nem szánt területen lévő alábbi közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) a mezőgazdasági területeken és
b) különleges területeken
megengedett.
(3) A magánterületeken nem megengedett
a) reklám közzététele és
b) reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése,
kivéve a vasútállomás területét.
(4) A közutak vonatkozásában a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló Kormányrendeletek előírásait kell alkalmazni.
29. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
42. § (1) A funkcionális célokat szolgáló utcabútor kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) A reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére szolgáló utcabútorként az alábbiakon kívül más nem helyezhető el:
a) utasváró,
b) kioszk,
c) a más célú berendezések közül kizárólag a telefonfülke, a közterületi illemhely és a parkolójegy-automata,
d) információs célú berendezések közül kizárólag az információs vitrin,
e) közművelődési célú hirdetőoszlop.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott, reklámot is tartalmazó utcabútorok között legalább 50 m távolság legyen.
(4) A funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor függőleges felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából, a tetején reklámhordozó nem helyezhető el, kivéve a saját rendeltetését tartalmazó, legfeljebb 60 cm széles reklámtáblát.
(5) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.
30. Az információs célú berendezés elhelyezésére vonatkozó szabályok
43. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(2) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
31. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
44. § (1) Pilis közterületein reklámhordozó
a) fémből és üvegből készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön
létesíthető.
(2) Az utasváró és a kioszk kivételével a közérdekű reklámfelület legalább egyharmadán Pilis Város Önkormányzat információk közzétételére jogosult.
32. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
45. § (1) A közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(2) A közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
33. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
46. § (1) A Polgármester a jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, annak időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A Polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
34. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
47. § (1) A Polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra /az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A Polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
35. Rendelkezés a szakmai konzultációról
48. § (1) A Főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Kötelező szakmai konzultációt kérni legalább egy alkalommal
a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében,
b) az önálló antennatartó berendezések létesítése esetében,
c) építési engedélyezési eljárás előtt műemlék, műemléki környezetben lévő és helyi védelem alatt álló
ingatlan esetén.
36. A szakmai konzultáció lefolytatása
49. § (1) A településképi követelményekről, valamint a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokról szóló településkép-védelmi tájékoztatás lefolytatható személyesen és írásban is.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a Rendelet 5. mellékletében rögzített kérelemminta kitöltésével írásban kell benyújtani elektronikus formában az önkormányzati Főépítész felé a foepitesz@pilis.hu címre.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját, amennyiben a szakmai konzultációra
a) kötelező jelleggel - a 48. § (2) bekezdés szerinti esetekben -, vagy
b) nem kötelező jelleggel tervbemutatás céljából
kerül sor.
(4) Az (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációnak olyan építészeti-műszaki tervi és rövid leíró munkarészeket kell tartalmaznia, melyek
a településképi követelményeknek és a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásoknak való megfelelést.
(5) A 48. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez nem kell mellékelni építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben a szakmai konzultációra előzetes tájékoztatás céljából kerül sor.
(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, amely a konzultációt követően e-mail útján elektronikusan vagy kérésre postai úton kézbesítésre kerül a kérelmező részére, vagy helyben személyesen átvehető.
(7) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához csatolni kell.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
37. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
50. § (1) A Polgármester a településkép védelméről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletekben meghatározottak szerint településképi véleményt ad az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz, ha a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a területi vagy a központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nem tartozik a hatáskörébe.
(2) A Polgármester a Főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytatja le a településképi véleményezési eljárást.
38. A véleményezési eljárás lefolytatása
51. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatását az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) a Polgármesterhez benyújtott, a Rendelet 6. mellékletében rögzített kitöltött kérelemminta benyújtásával kezdeményezheti, mellyel egyidejűleg kérelmező az építészeti-műszaki dokumentációt feltölti az ÉTDR-be a Polgármester részére és e-mailben megküldi a foepitesz@pilis.hu címre. Természetes személy a kérelmet és a dokumentációt papír alapon is benyújthatja a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodáján.
(2) Az ügyintézési határidő a kérelem és a hiánytalan építészeti-műszaki dokumentáció e-mailen való érkeztetését követően indul.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációnak meg kell egyeznie az engedély iránti kérelemhez benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációval és legalább azon munkarészeket kell tartalmaznia, melyek alapján a településképi követelményeknek való megfelelés megítélhető és igazolható. A dokumentáció része a településképi és építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírás.
(4) A benyújtott tervdokumentáció tartalmát a Főépítész ellenőrzi és amennyiben tervdokumentáció nem mutatja be a tervezett tevékenység környezetéhez való illeszkedését képi vagy grafikus formában, valamint a szabályosságot igazoló idomterveket, a Főépítész 10 napon belül hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt.
(5) A településképi véleményben a Polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétel meghatározásával javasolja,
c) nem javasolja.
(6) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a véleményt és annak részletes indoklását.
(7) A Polgármester a településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – e-mailen és papír alapon küldi meg kérelmezőnek.
39. A településképi véleményezés részletes szempontjai
52. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelést,
b) a közterület mentén - a telektömb menti vagy legalább 3-3 szomszédos telek alkotta utcaképben - való megjelenés során azt, hogy az épület vagy építmény kialakításának módja
ba) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult környező beépítést, a domborzati adottságokat,
bb) megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
bc) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, használatát,
bd) szabályos-e a kialakult állapot meglévő épület esetén,
be) illeszkedik-e a kialakult vagy az átalakuló épített környezethez,
bf) illeszkedik-e az utcakép meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához, történetileg kialakult arculatához a tömegformájával és formavilágával, a tetőzeten és a homlokzaton alkalmazott építőanyagokkal, a homlokzattagolással, anyaghasználattal, színezéssel.
bg) illeszkedik-e az utcaképben lévő védett épület vagy építmény homlokzati architektúrájához,
bh) új beépítés esetén figyelembe veszi-e a közterület kialakult használatát,
bi) foglalkozik-e a közterületről közvetlenül látható, az épülettel együtt tervezendő épületrészek kialakításával.
TELEPÜLÉSKÉP BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
40. A kötelező településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
53. § (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében nevezett építési engedélyhez nem kötött alábbi építési tevékenységek tekintetében - kivéve a műemléket és a műemléki környezetet - a (2) bekezdésben meghatározott területeken, érintett ingatlanokon, ha a tervezett építés a közterület felől érinti a településképet:
a) meglévő lapostetős épület magastetővel történő bővítése,
b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c) utcavonalon álló épület utcai homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
d) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
e) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
f) önálló reklámtartó építmény elhelyezése,
g) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
h) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ha) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
hb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
hc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
hd) ideiglenes fedett lovarda,
he) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény
építése.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az (1) bekezdés szerinti építési munkákra, az építmény építésének megkezdését megelőzően
a) a 16. § (3) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű parkok, terek, utak, valamint ezekkel közvetlenül határos ingatlanokon,
b) a 2. mellékletben jelölt településközponti karaktert hordozó területeken, történeti településrész – Öregfalu területén, különleges, egyedi karaktert hordozó területeken, jelentős változással érintett területeken.
(3) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le rendeltetésmódosítást vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások, függetlenül a településkép érintettségétől.
(4) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok közzététele és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a Tvrk-ban szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények érvényesítése érdekében.
41. A településképi bejelentés eljárási szabályai
54. § (1) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező 1 példány kérelem - a Rendelet 7. mellékletében rögzített kérelemminta kitöltésével és megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített építészeti-műszaki dokumentációval - nyújthat be elektronikus úton (e-mailen a foepitesz@pilis.hu címre) vagy természetes személy esetén papír alapon a Polgármester részére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentáció tartalmának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alapján a településképi követelményeknek és a településrendezési eszközöknek való megfelelés megítélhető és igazolható legyen a kérelem tárgyának vonatkozásában, továbbá tartalmaznia kell gépjármű elhelyezési mérleget a rendeltetésváltoztatás esetén.
(3) Településképi bejelentési eljárásban helyszíni szemlét tartani nem kötelező, a bejelentéshez benyújtott dokumentáció tartalmának a valósággal való egyezőségéért a bejelentő, építtető és a tervező egyetemlegesen felel.
(4) A bejelentő a bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatban - a bejelentés benyújtása előtt - településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérhet a 60. § szerint.
(5) A Polgármester a tervezett építési tevékenység, a reklámhordozó és reklámelhelyezés és a rendeltetésváltozás elbírálását a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(6) A Polgármester a Tvtv-ben meghatározott 15 napon belül a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást
a) tudomásul veszi - feltétel meghatározásával vagy anélkül -, ha a bejelentés megfelel
aa) Trk. 47. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek és
ab) a Rendelet 51. §-ában felsorolt véleményezési szempontok nem sérülnek;
b) elutasítja (megtiltja), és - az elutasítás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek, és azt az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja is alátámasztja,
bb) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, vagy a műszaki kialakítással a tervezett rendeltetés nem valósítható meg,
bd) az 54. § szerinti elbírálási szempontok sérülnek,
c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a Trk. 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.
(7) A bejelentett tevékenység a (6) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges feltételek figyelembevételével és betartásával kezdhető meg, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges vagy rendelkezésre áll.
(8) A megtiltó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül Pilis Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, de a Pilisi Polgármesteri Hivatalnál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.
42. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
55. § (1) Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében a településképi bejelentési eljárás során a 51 § szerinti szempontokat kell vizsgálni.
(2) A meglévő építmény, építményrész rendeltetését vagy a rendeltetési egységek számát vagy méretét - részben vagy egészben - érintő változtatás esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy
a) megfelel-e településrendezési előírásoknak; különös tekintettel a kialakításra kerülő funkcióra és az ahhoz kapcsolódó gépkocsi elhelyezési kötelezettségre;
b) figyelembe veszi-e a környezet rendeltetésszerű használatát és fejlesztésének lehetőségeit.
(3) Reklámhordozó és/vagy reklám elhelyezése esetében a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy
b) megfelel-e a Rendeletben rögzített előírásoknak.
TELEPÜLÉSKÉP KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSI BÍRSÁG
43. A településképi kötelezési eljárás szabályai
56. § (1) A Polgármester a Tvtv. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szabályai által meghatározottak szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le
a) a Rendeletben előírt településképi követelmények megsértése,
b) rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltak megsértése esetén, valamint a
c) a településkép-érvényesítési eszközök:
ca) kötelező konzultáció,
cb) településképi véleményezési, illetve
cc) településképi bejelentési eljárás
elmulasztása esetén,
d) a Polgármester döntésével ellentétes magatartás tanúsítása esetén,
e) a feltételhez kötött településképi véleményt követően, ha az építési munka megvalósítása során nem teljesítették az előírt feltételt.
(2) A településképi kötelezéssel, a településképi bírság kiszabásával és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárásra e fejezetben foglalt eltérésekkel az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdésben foglaltak szerint az előírásokat megsértette, a Polgármester a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(4) A jogszabálysértés megszüntetésére vonatkozó felhívásban kitűzött határidő eredménytelen eltelte esetén, településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi az Polgármester, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(5) A Polgármester (1) bekezdés szerinti döntésével szemben a Képviselő-testülethez lehet jogorvoslatért fordulni.
44. A településkép-védelmi bírság és mértéke
57. § (1) A Polgármester az 55. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezés teljesítésére 90 napos, az 55. § (1) bekezdés c) pontjaiban felsorolt kötelezés teljesítésére 30 napos határidőt állapít meg.
(2) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 60 napra halasztás engedélyezhető.
(3) A településképi kötelezés során kiszabott településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melyet a Tvtv. szerint kell kiszabni.
(4) A bírság kiszabásánál a Polgármester figyelembe veszi
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b) ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) a bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét
olyan módon, hogy az a kötelezettet a további, a településkép- védelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa.
(5) A bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében adók módjára behajtható.
(6) A bírság megfizetése nem mentesíti az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszüntetésének kötelezettsége alól. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási idő alatt nem teljesítette, továbbá, ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést megszegi.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
58. § (1) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszíti Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelete Pilis Város Településképi rendeletéről.
(2) Ez a rendelet 2023. szeptember 4-én lép hatályba.