1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa, és mindenkor feleljen meg a vonatkozó állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak.

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott (bel és külterületen egyaránt) állattartásra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki¹

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed az 1. §-ban meghatározott állatok tulajdonosaira, függetlenül attól, hogy az természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, szervezet.

3. § (1) A rendelet célja, hogy szabályozza az állattartás helyi rendjét és feltételeit, beleértve a közterületre vonatkozó állattartási szabályokat.²

(2) Az állat tulajdonosa az állatok elhelyezéséről, táplálásáról és egészségvédelméről köteles úgy gondoskodni, hogy az állatok tartása a környezetet ne károsítsa, az emberek, továbbá az állatok egészségét ne veszélyeztesse. Olyan tartástechnológiát kell alkalmazni, amely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását teszi lehetővé és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer előállításra alkalmas legyen.

4. § E rendelet alkalmazásában

5. § (1) Sülysáp település közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 2. melléklete tartalmazza.³

6. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztántartásáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatok védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni, elűzni, ellátás nélkül magára hagyni, kínozni, éheztetni, bántalmazni, annak szükségtelen szenvedést vagy fájdalmat okozni.

7. § Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson, mások jogai és jogos érdekei ne sérüljenek. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

8. § (1) Az állattartó az állati hullák kezelése során köteles betartani különösen az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendeletben, valamint az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK (2002. október 3.) rendeletében foglaltakat.

(2) Az elhullott állatok tetemének, valamint az emberi fogyasztás céljából levágott állatok emberi fogyasztásra alkalmatlan részeinek és az egyéb állati eredetű hulladékoknak az állati hulladék birtokosa köteles a fenti, valamint a mindenkor érvényes jogszabályok előírásainak megfelelő megsemmisítéséről gondoskodni. Az állatok tetemének, valamint az állati eredetű hulladékok elföldelése tilos.

9. § (1) Az állatok tartására szolgáló állattartó hely és állattartó telep és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények, műtárgyak kialakítása csak a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi szakhatóságok előírásainak figyelembevételével kiadott építési engedély alapján történhet. Az állattartó építmények belterületen vagy lakóövezetben történő engedélyezésekor e rendelet 2. mellékletében meghatározott védőtávolságokat is alkalmazni kell.⁴

(2) Ahol a meghatározott feltételek nem biztosíthatók, ott építési engedély nem adható ki. Lakóterületen közterület határától számított 15 méteren belül állattartó hely nem helyezhető el.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt építési engedéllyel, vagy építési engedély nélkül épült és jóhiszeműen működő állattartó épületek (ólak, istállók, karámok) és állattartó telepek csak akkor tarthatók továbbra is fenn, ha jelen rendelet 1. §-ában meghatározott érdekeket az állattartás nem sérti. Amennyiben az állattartással érintett személyeknek az 1 §-ban meghatározott érdekei nem érvényesíthetők, az ügyben illetékes szakhatóságok bevonásával az állattartást korlátozni kell, vagy az adott helyen meg kell tiltani.

(4) E rendelet az állattartó létesítmények kialakítására, átalakítására a nagylétszámú állattartó telepek, illetve az állattartó helyek esetében 2008. január 1-től kezdődően 5 év átmeneti időt biztosít. Az átmeneti idő elteltével Sülysáp közigazgatási területén csak az e rendelet előírásainak megfelelő állattartó hely és állattartó telep működhet.

10. § (1)⁵ ....

(2)⁶ ....

(3) Az egyes településrész kategóriákba sorolt területeken az állattartó épületek létesítésekor betartandó védőtávolságokat a 1. melléklet tartalmazza.⁷

11. §⁸ (......)

12. §⁹ Az állattartás szabályai

13. §¹⁰ (.....)

14. § (1) Az állattartó - különösen a haszonállatok esetében – köteles:

(2) Az állattartó feladata, hogy:

(3) Állatokat tartani a vonatkozó településrendezési és építésügyi jogszabályoknak megfelelő helyen és építményben szabad.¹¹

(4) Az állatok tartása az emberek, az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja.

(5) Haszonállatokat lakóépületben tartani nem szabad.

15. § (1) Az állattartó köteles a (2) bekezdésében meghatározott haszonállat tartási tevékenység megkezdését illetve megszüntetését az állatállományt ellátó állatorvosnál és a települési önkormányzat jegyzőjénél bejelenteni.

(2) Tájékoztatási kötelezettség terheli az állattartót akkor, ha az alábbi haszonállatok bármelyikét legalább az itt feltüntetett darabszámban tartja: 1 db ló; 1 db szamár; 1 db öszvér; 1 db szarvasmarha; 1 db juh; 1 db kecske; 1 db sertés; 1 db méhcsalád; illetve 100 egyedet meghaladó baromfi; 100 egyedet meghaladó nyúl.

16. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni.

(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített gazdasági udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, a kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.

(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítania kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára külön helyet kell biztosítani.

17. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. Szomszédos ingatlanra szellőzés csak a szomszédos ingatlan tulajdonosának, használójának írásos támogató nyilatkozata alapján alkalmazható.

(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

18. § (1) Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes fedéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

(2) A hígtrágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 50 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

(4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.

(5) A trágya termőföldre történő kijuttatását a vonatkozó környezetvédelmi előírások figyelembe vételével kell elvégezni.

(6) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

19. §¹² (......)

20. §¹³ (.....)

21. §¹⁴ (......)

22. §¹⁵ (......)

23. §¹⁶ (......)

24. §¹⁷ (.....)

25. §¹⁸ (......)

26. § (1) A méhtartás során be kell tartani a méhészetről szóló 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet, a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait.

(2) A méhészkedést – a vonatkozó külön jogszabályok megtartásával – erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja.

(3) Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.

(4) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének, tulajdonosának hozzájárulásával az (5) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.

(5) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méterre, a használatban lévő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl – figyelmeztető tábla kihelyezése mellett - szabad elhelyezni.

(6) huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától:

27. §¹⁹ (.....)

28. §²⁰ (......)

29. §²¹ (.....)

30. § (1) Közterületen haszonállat csak ideiglenesen és csak úgy tartózkodhat, hogy az emberre és más – e rendelet hatálya alá tartozó állatra veszélyt ne jelentsen.

(2) Nagy haszonállat a település I. település kategóriájú közterületein csak kivételesen és átmeneti ideig tartózkodhat pl. rendezvények, szüreti felvonulás.

31. §²² (......)

32. §²³ (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

33. § Az e rendeletben foglalt előírások a közösségi együttélés alapvető szabályait képezik, így azok megszegése szabályszegésnek minősül, mely – magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint eljárás keretében százötvenezer forintig terjedhető közigazgatási bírsággal sújtható.²⁴

34. § (1) E rendelet a kihirdetését követően 2008. április 01-én lép hatályba.

(2) Amennyiben a rendelet kihirdetésekor az állattartó az állattartást e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett módon folytatja, köteles e rendelet hatályba lépésétől számított öt éven belül azt szabályossá tenni vagy megszüntetni.²⁵

35. § Ez a rendelet 2013. szeptember 27-én lép hatályba.