1. § (1) E rendelet hatálya – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 6. §, 7. § (1) és 32/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(2) Sülysáp Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a szociálisan rászorulók részére – az e rendeletben szabályozott feltételekkel – szociális ellátást biztosít, melynek formái:

(3) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4-16. §-a határozza meg. Az egyes ellátásoknál alkalmazandó sajátos eljárási szabályokat e rendelet állapítja meg.

(4) Az ellátásra vonatkozó kérelmet a központi jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(5) A kérelmezőnek a kérelemben feltüntetett jövedelemadatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint, a vagyoni helyzetre vonatkozó adatokat a szociálpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített vagyonnyilatkozat formanyomtatvány benyújtásával kell igazolnia.

(6) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások megállapításáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátásokról az ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt.

2. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben megállapított jogosultsági feltételek fennállása esetén, pénzbeli ellátásként, rendszeres vagy eseti jelleggel települési támogatást nyújt.

(2) Rendszeres ellátások:

(3) Eseti ellátások:

(4) Rendszeres ellátás akkor állapítható meg, ha

3. § (1) A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni az erre rendszeresített nyomtatványon.

(2) A család vagy háztartás egyidőben többféle támogatást is igényelhet, azonban a települési lakásfenntartási támogatást egyidőben legfeljebb egy személy veheti igénybe háztartásonként, a létfenntartási támogatást egyidőben legfeljebb egy személy veheti igénybe családonként.

(3) A rendszeres települési támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától vagy, ha a benyújtáskor van folyamatban levő ellátás, annak lejártát követő hónaptól kezdődően kell megállapítani.

(4) A rendszeres települési támogatást utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A pénzbeli ellátások kifizetése – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a házipénztárból készpénzben történik, de az ellátásra jogosult kérelmezheti az utalással történő kifizetést.

(5) Amennyiben a pénzbeli ellátás cél szerinti felhasználása nem látszik biztosítottnak, az azt megállapító határozatban kijelölhető a családsegítő szolgálat munkatársa, hogy a kérelmezővel együttműködve gondoskodjon a támogatás megfelelő felhasználásáról.

(6) A település támogatás hivatalból - különösen köznevelési intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, továbbá természetes személy vagy a gyermekek, rászorulók érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

4. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, ahol

(2) A támogatás egy hónapra eső összegét a háztartásban egy főre jutó jövedelem arányában kell megállapítani, a következők szerint:

(3) Egyszemélyes háztartás esetén a támogatási összeg:

(4) A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(5) A megállapított támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell biztosítani a háztartás által igénybe vett közüzemi szolgáltatások díjainak kiegyenlítésére, közvetlenül a kérelmező által megjelölt szolgáltatónak történő átutalással.

(6) Amennyiben a megállapított támogatás meghaladja a közüzemi szolgáltatások díjainak összegét, a támogatás fennmaradó részét a kérelmező részére kell kifizetni.

5. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki, vagy akinek családja időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, mivel

(2) Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében nem minősül munkavállalásra alkalmasnak az a személy, aki igazoltan a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi.

(3) A támogatás egyhavi összegét a család létszámának arányában kell megállapítani, a következők szerint:

(4) A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(5) Amennyiben az önkormányzat a kérelmezőnek vagy családtagjának, illetve a már támogatásban részesülőnek közfoglalkoztatásban való részvételt ajánlott fel, de azt nem fogadták el, vagy a közfoglalkoztatás keretében önhibájukból a közfoglalkoztató azonnali felmondással jogviszonyukat megszüntette, úgy a család részére települési létfenntartási támogatás a felajánlott közfoglalkoztatás visszautasításától vagy a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül nem adható. A már támogatásban részesülők esetében a támogatást meg kell szüntetni.

6. § (1) Települési utazási támogatásra jogosult az a személy, aki a helyi tömegközlekedést (autóbuszos személyszállítás) bérletjeggyel veszi igénybe és az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

(2) A támogatás egyhavi összege 500 Ft, mely a jogosultságot megállapító döntés alapján mindaddig folyósítható, amíg a jogosultsági feltételekben nem következik be változás.

(3) A támogatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a megvásárolt bérletjegy igazoló szelvényét és az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek valamelyikének fennállását alátámasztó okirat másolatát.

(4) A jogosultság megállapítását követően a támogatás folyósításának feltétele a megvásárolt bérletjegy igazoló szelvényének benyújtása.

7. § (1) Települési utazási támogatásra jogosult a szülő, gondviselő, amennyiben óvoda- vagy tanköteles korú, sajátos nevelési igényű gyermekének nevelése vagy oktatása nem biztosítható a helyi köznevelési intézményekben, ezért a gyermeket rendszeresen más településre kell utaztatnia.

(2) A támogatás egy gyermek után járó havi összege 5 000 Ft, mely a jogosultságot megállapító döntés alapján mindaddig folyósítható, amíg a jogosultsági feltételekben nem következik be változás.

(3) A támogatást egy gyermek után egy szülő, gondviselő veheti igénybe, de az több, az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő gyermek után is igénybe vehető.

(4) A támogatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői véleményt, és a gyermek ellátására kijelölt köznevelési intézmény igazolását az óvodai vagy tanulói jogviszony fennállásáról.

8. § (1) Rendkívüli települési támogatásként települési krízistámogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, illetve a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartást veszélyeztető többletkiadás kapcsolódhat különösen

(3) A bekövetkezett rendkívüli élethelyzet akkor minősül létfenntartást veszélyeztetőnek, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 105 000 forintot, egyedül élő esetén a 135 000 forintot.

(4) A támogatás maximális összege 40 000 forint. Természetben, tűzifa formájában nyújtott támogatás esetén legfeljebb 1 m3 tűzifa adható.

(5) A települési krízistámogatást a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 3 munkanapon belül kell megállapítani és kifizetni.

9. § (1) Az önkormányzat a közeli hozzátartozó halála miatt nehéz élethelyzetbe került, ezért időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy részére a temetési költségek rendezésére visszatérítendő támogatás formájában kamatmentes kölcsönt nyújt.

(2) Települési temetési kölcsön annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér mindenkori összegének 50 %-át, egyedül élő esetében annak 100 %-át.

(3) A kölcsön iránti kérelmet az a hozzátartozó nyújthatja be, akinek a nevére a temetési számla szól.

(4) A kölcsön összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségéig terjedhet, és legfeljebb 12 hónapos részletre nyújtható.

(5) Az önkormányzat a kölcsön összegét közvetlenül a temetkezési szolgáltatónak fizeti ki.

(6) A vissza nem fizetett kölcsön összege adók módjára behajtható. Ha az adós két egymást követő alkalommal nem teljesíti részletfizetési kötelezettségét, az Önkormányzat jogosult visszafizettetni a kölcsön teljes fennmaradt összegét vagy a végrehajtási eljárást megindítani. A meg nem fizetett települési temetési kölcsön az igénylő számára juttatott egyéb települési támogatásból letiltható.

10. § (1) Az önkormányzat vis maior esemény (pl. tűzeset, viharkár) miatt lakhatási gonddal küzdő személy részére a lakóingatlanában keletkezett károk helyreállításához visszatérítendő támogatás formájában kamatmentes kölcsönt nyújt. A támogatást hatósági szerződésben kell megállapítani.

(2) A kérelmet az érintett lakóingatlan tulajdonosa vagy – a tulajdonosok egyetértésével –az ott bejelentett lakcímmel rendelkező személy jogosult előterjeszteni. Egy ingatlanra vonatkozóan legfeljebb egy kérelem nyújtható be.

(3) A támogatás igénybevételének feltételei:

(4) Az igényelt támogatás legfeljebb a helyreállítási költség – szakértői költségbecsléssel vagy kivitelezői árajánlattal alátámasztott – összegéig terjedhet. Az igényelt támogatásnak és a vállalt havi törlesztőrészletnek olyan arányban kell állnia, hogy a kölcsön összege legfeljebb 36 hónap alatt visszafizetésre kerülhessen.

(5) A jogosultnak a hatósági szerződésben vállalnia kell, hogy a helyreállítást követően a lakóingatlanra a vis maior károkra szóló vagyonbiztosítást köt.

(6) Fizetési késedelme esetén az adós a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni. A hatósági szerződésben a felek megállapodása alapján egyéb szerződési biztosítékokat is kiköthetők.

11. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások – egészben vagy részben – természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni ellátásként biztosítható

(2) Az önkormányzat által természetben nyújtott települési támogatások:

12. § (1) Újszülött fogadásához nyújtott babacsomag juttatásra jogosult az a sülysápi lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen Sülysápon élő szülő, akinek 2019. december 31. naját követően gyermeke születik.

(2) A támogatás a Védőnői Szolgálat javaslata alapján, hivatalból kerül megállapításra.

(3) A támogatásban egy gyermek után egy személy részesülhet; amennyiben a feltételeknek megfelel, az elsődleges jogosult az édesanya.

(4) A támogatás babaápolási cikkekből álló babacsomag formájában, természetbeni juttatásként kerül biztosításra 30 000 forint étékben.

(5) A babacsomag jogosulthoz való eljuttatását az önkormányzat a Védőnői Szolgálat közreműködéséval biztosítja.

13. § Elhunyt köztemetés keretében, közköltségen történő eltemettetése esetén kérelemre az Önkormányzat az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben annak

14. § (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat nyújtja:

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokat az önkormányzat a Dr. Gáspár István Humánszolgáltató Központ (székhelye: 2241 Sülysáp, Vasút u. 24/A.; a továbbiakban: szociális szolgáltató) útján biztosítja.

15. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátások iránti kérelmet a szociális szolgáltató vezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a kérelmezett ellátástípusnak megfelelő, külön jogszabályban előírt, kitöltött formanyomtatványokat és dokumentumokat.

(2) Az ellátás biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról az intézményvezető dönt. A kérelem elbírálása során az intézményvezető az ellátás igénybevételének okát, a jogosult körülményeit, valamint az egyes ellátások vonatkozásában rögzített jogosultsági és ellátási feltételeket veszi figyelembe.

(3) A egyes ellátások igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője írásban az ellátási forma szerinti megállapodást köt a szociális szolgáltatóval. A megállapodás megkötésére az intézményvezető jogosult. A megállapodás kötelező tartalmi elemei:

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül biztosítja az ellátást

(5) A személyes gondoskodás igénybevételéért – az Sztv.-ben és az e rendeletben foglaltak kivételével – térítési díjat kell fizetni. A szociális szolgáltató által nyújtott, a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díját és kedvezményeit az 1. melléklet tartalmazza; a családsegítés és a tanyagondnoki szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

(6) A térítési díj megfizetésére kötelezettek, az ingyenes ellátásban részesülők és a kedvezmények körét, valamint az ellátás szabályait az Sztv. végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A személyi térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj és az Szt.-ben, valamint e rendeletben biztosított kedvezmények, mentességek figyelembe vételével.

16. § (1) Az ellátott vagy törvényes képviselője az ellátás megszüntetését kezdeményezheti az intézményvezetőnél. Az ellátás a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(2) Az intézményvezető megszünteti az ellátást

(3) Az ellátás megszüntetésről az intézményvezető írásban értesíti az ellátottat, megjelölve a megszüntetés elleni jogorvoslat lehetőségét.

(4) Amennyiben az ellátott nem ért egyet az ellátás megszüntetésével az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül Sülysáp Város Önkormányzata mint fenntartó felé fellebbezéssel élhet, melyet a Szolgáltatónál kell előterjeszteni. A fellebbezésről Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. Ilyen esetben az ellátást mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó vagy a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot hoz.

(5) Az ellátás megszüntetésekor a felek elszámolnak a térítési díjat, valamint az esetleges követeléseket, kárigényt illetően, és megállapodnak a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének rendjéről és feltételeiről.

17. § (1) Az önkormányzat az étkeztetés keretében szociális konyha működtetése útján azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg - igény szerint napi háromszori - étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Sztv. alapján hajléktalannak minősül, és az ellátás hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti.

(6) Jövedelmi helyzete miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

(7) A települési létfenntartási támogatásban részesülő igénylő részére az étkeztetés ingyenes.

18. § (1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételére jogosultak azok

(3) A házi segítségnyújtás keretében a szociális szolgáltató - az Szt. 63. § (5) bekezdése szerint előzetesen megállapított gondozási szükségletnek megfelelően -

(4) A szociális szolgáltató az ellátásról gondozó útján gondoskodik. A gondozó feladata

19. § (1) Az önkormányzat az idősek nappali ellátása keretében tizennyolcadik életévüket betöltött, idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes, elsősorban a saját otthonukban élő vagy hajléktalan személyek részére biztosít lehetőséget

(2) Az idősek nappali ellátása keretében a szociális szolgáltató

(3) Az ellátás a Sülysáp, Vasút utca 24/A. szám alatti Idősek Klubjában vehető igénybe az engedélyezett férőhelyek erejéig.

20. § (1) Családsegítés keretében biztosít ellátást az önkormányzat a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés ellátást a gyermekjóléti szolgáltatással együtt, a szociális szolgáltatón belül működő család- és gyermekjóléti szolgálat nyújtja.

21. § (1) A Sülysáp város külterületén élő lakosság

(2) A tanyagondnoki szolgálat körzetei:

(3) A tanyagondnoki szolgáltatás során alapfeladatnak minősül:

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás során kiegészítő feladatnak minősülnek az alábbi lakossági szolgáltatások:

(5) A tanyagondnoki szolgáltatás során az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül:

(6) A tanyagondnoki szolgáltatás működésének részletes szabályait a szociális szolgáltató szakmai programja tartalmazza.

22. § Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a szociálpolitikai kerekasztal tagjai a következő szervezetek képviselői:

23. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. § Hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelet.

25. § Ez a rendelet 2025. február 15-én lép hatályba.