Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2024. 01. 01

Tóalmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

2024.01.01.

Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ában és 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § A rendelt célja az Önkormányzat saját bevételeinek növelése az infrastruktúra fejlesztésére, környezetvédelmi feladatok megoldására, valamint a fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához szükséges anyagi fedezet részbeni biztosítására.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet az Önkormányzat illetékességi területére terjed ki.

Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

3. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete

a) kommunális jellegű adóként magánszemélyek kommunális adóját és

b) helyi iparűzési adót vezet be.

(2) A rendelet alkalmazásában adóalany:

a) magánszemély

b) jogi személy, jog személyiség nélküli gazdasági társaság

c) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése

(3) Adómentes a (2) bek. b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(5) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén belül kiterjed:

a) lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre (együtt építmény),

b) beépítetlen belterületi földrészletre (telek),

c) a.)-b.) pontokban felsorolt ingatlanok, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra

d) gazdasági tevékenység gyakorlására.

(6) Az Önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

II. Fejezet

Kommunális jellegű adók

Magánszemélyek kommunális adója

4. § (1) Az adó alanya [3. § (2)] az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény, telek tulajdonosa, továbbá az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, a telket az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

(3) Társasház esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

5. § (1) Az adókötelezettség

a) zártkerti építmény esetében a használatbavételi, vagy a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

b) telek esetében a földrészlet belterületté minősítését, illetve a beépítési tilalom feloldását követő év első napja.

(2) Az adókötelezettség megszűnik a zártkerti építmény esetén az építmény megszűnése évének utolsó napján.

Az adó mértéke

6. § Az adó mértéke ingatlan tulajdononként, vagy lakásbérleti jogonként:

a) belterületi lakás, telek: 9.000.-Ft/év

b) belterületi üdülés, hétvégi tartózkodás: 15.000.-Ft/év

c) külterületi (zárt kerti) építmény 9.000,.Ft/év

Adómentesség és adókedvezmény

7. § (1) A 70. életévének betöltését követő év január 1-étől hivatalból mentes az adófizetési kötelezettség alól a 70 éven felüli magánszemély tulajdonos vagy lakásbérlő.

(2) Mentes az adófizetési kötelezettség alól az a kérelmező, aki háztartásában 3 vagy ennél több kiskorú gyermeket nevel.

(3) A jegyző kérelemre, egy adóévre méltányossági alapon részben, vagy egészben mentesíti az adófizetésre kötelezettet az adó megfizetése alól, ha a családban az egy főre számított havi jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap mértékét.

(4) Mentességet kaphat a számlával igazolt összeg erejéig, de legfeljebb egy évi adójának összegéig az a kérelmező, aki közterületen a vízlefolyás biztosítása érdekében az önkormányzat előzetes hozzájárulása, ellenőrzése mellett átereszt helyez el vagy egyéb út-és közműfejlesztést valósít meg.

(5) Hivatalból mentes az adófizetési kötelezettség alól az a tulajdonos, akinek külön helyrajzi számon lévő elő-, vagy hátsókertje keletkeztetne adókötelezettséget.

(6) Hivatalból 50 %-os adómérséklést állapít meg a Jegyző annak az adóalanynak, akinek ingatlanja közterületről közvetlenül nem megközelíthető, ide nem értve a külön helyrajzi számon szereplő előkertek miatti megközelíthetetlenséget.

III. Fejezet

Helyi iparűzési adó

8. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

9. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, vagy jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység

10. § A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységeket végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

11. § Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adó alapja

12. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a rész – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzati illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

Az adó mértéke

13. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,4%- a.

(2) Adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39.§ (1) bekezdés, vagy a 39/A.§ vagy 39/B.§ alapján számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 250.ezer Ft-ot.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

14. § (1) A vállalkozó az iparűzési adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében – napi átalányt fizetők kivételével - adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege

a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál ideértve az idényjellegű tevékenységet is a megelőző és adójának megfelelő összeg.

b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege,

c) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá, ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, vagy a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.

Mentesség

15. § Adómentesség illeti meg a háziorvos vállalkozót feltéve, ha annak vállalkozói szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

17. § Hatályát veszti a helyi adókról szóló 18/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.

18. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.