Újszilvás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014 (XII.18.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 03. 05Újszilvás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014 (XII.18.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének a helyi önkormányzatokról szóló 32. cikk (1) bekezdés d) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a képviselő-testület működésének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és a Képviselő-testület szervei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újszilvás Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: Újszilvás Címe: 2768 Újszilvás, Szent István utca 6.
(3) Az önkormányzat jogi személy.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(5) Illetékességi területe: Újszilvás közigazgatási területe.
2. § A Képviselő-testület szervei:
Az önkormányzat jelképei, bélyegzői, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: Újszilvás Község Önkormányzat címere, zászlaja és körbélyegzője.
(2) Az önkormányzat jelképeinek képét és használatának rendjére vonatkozó szabályokat továbbá az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét, Újszilvás Község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról szóló rendelet tartalmazza.
4. § (1) Az önkormányzat körbélyegzője: kör alakú, középen a Magyarország címerével, a köríven “Újszilvás Község Önkormányzat” felirat olvasható.
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Újszilvási Krónikás
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja a nemzeti ünnepekhez igazodóan jelenik meg, továbbá évvégén karácsonykor.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapja 1100 példányban jelenik meg, melyből minden újszilvási háztartásba egy példányt térítésmentesen juttat el a polgármesteri hivatal.
(4) A lap főszerkesztője Újszilvás Község Önkormányzat polgármestere.
(5) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni, és évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
Önkormányzati feladatok
6. § (1) Az Önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének önkormányzati feladat és hatáskörei tekintetében a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
7. § (1) Új önként vállalt (közszolgáltatási) feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait az SZMSZ 5. sz. függeléke tartalmazza.
(3) Az önkormányzat által ellátott szakfeladatokat kormányzati funkció szerint az SZMSZ 6. sz. függeléke tartalmazza.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
8. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a Mötv. meghatározottak szerint ruházhatja át.
a) a polgármesterre;
b) a bizottságra;
c) törvényben meghatározottak szerint az önkormányzat társulására.
d) Jegyzőre.
9. § A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
Általános szabályok
10. § A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, a tagok névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza.
11. § (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.
(2) A képviselő-testület évente legalább hat munkaterv szerinti ülést tart.
(3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen a testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(5) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal a helyben szokásos módon – hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel – kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
A képviselő-testület összehívása
12. § A képviselő-testület munkaterv szerinti ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül más önkormányzati intézményben is összehívható.
13. § A képviselő-testületi ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
14. § A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését, a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat.
15. § Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt közvetlenül is kiküldhető a meghívó (rendkívüli testületi ülés). Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
16. § A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a bizottságok nem képviselő tagjait;
c) a jegyzőt;
d) a választókerület országgyűlési képviselő(i)t;
e) járási hivatal vezetőjét,
f) az önkormányzati intézmények vezetőit;
g) a napirendhez kapcsolódó szakelőadót, szakértőt.
Alakuló, munkaterv szerinti és rendkívüli ülés
17. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet a polgármester hív össze.
(2) Az ülést a polgármester vezeti. A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást tart a helyi önkormányzati választás eredményéről.
(3) A települési képviselők a Helyi Választási Bizottság Elnöke előtt esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
(4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási bizottság Elnöke olvassa elő.
18. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.
(2)1 A polgármester köteles rendkívüli képviselő-testületi ülést összehívni a képviselők legalább egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
19. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. rendelkezései alapján.
(2) Amennyiben az érintett nem járul hozzá a nyílt üléshez, írásos nyilatkozatot kell tennie.
Ülésvezetés szabályai
20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a testület ülését az alpolgármester vagy mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi bizottság elnöke vezeti.
21. § A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
22. § Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottságok nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) a választókerület országgyűlési képviselő(i)t;
d) Járási Hivatal vezetőjét.
23. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést levezető gondoskodik.
24. § A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülést vezető a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
25. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak és a tanácskozást nem zavarhatják.
(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a ülést levezető rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak az ülésvezető, az adott közérdekű ügyben 2 perces hozzászólási jogot adhat. A hozzászólás megtagadása esetén, képviselői javaslatra a testület egyszerű többséggel vita nélkül dönt.
26. § A rendfenntartás érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
Gazdasági program és munkaterv
27. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről, valamint – a ciklus utolsó testületi ülésén – a végrehajtásáról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el minősített többséggel.
28. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a gazdasági programból adódó kiemelt jelentőségű témákat, és azok időpontját és előterjesztőit;
b) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
c) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
d) az általános (minden ülésen visszatérő) napirendeket;
e) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölését;
f) a közmeghallgatások időpontját.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester és a jegyző állítja össze, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők;
b) a bizottságok;
c) az alpolgármester;
d) a jegyző;
e) az önkormányzati intézmények vezetői;
(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pontok előterjesztőinek.
Előterjesztések, sürgősségi indítvány
29. § . A képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztés lehet írásbeli és szóbeli előterjesztés.
31. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, vagy elvetéséről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
32. § . (1) A szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
(2) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tett és annak napirendre vételéről a képviselő-testületnek külön kell szavaznia.
Napirend előtti témák és a napirend
33. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
34. § Napirendi pont tárgyalásának módosítására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag – indoklással – javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
A döntéshozatal formái és menete
35. § (1) A képviselő-testület:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
(2) A testület alakszerű határozat nélkül – a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítése mellett – dönt a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekről, így a sürgősségi indítványokról, a napirendek elfogadásáról, a két ülés közötti beszámoló elfogadásáról, a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról, a tájékoztató anyagok elfogadásáról.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia;
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
36. § (1) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, a módosító javaslatot benyújtó javaslatát, a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
37. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
38. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének “igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. A szünet időtartama legfeljebb 10 perc lehet.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 4 fő képviselő-testületi tag “igen” szavazata – szükséges az Mötv-ben meghatározott esetekben.
39. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével.
(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselők „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” választ adhatnak.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára és a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
40. § (1) A képviselő-testület – minősített többségű döntésével –, titkos szavazást tart a Mötv. ben meghatározott ügyekben.
(2) A Szavazatszámláló Bizottság feladatait a Képviselő-testület által az alakuló ülésen megválasztott elnök és két testületi tag látja el.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett, az Önkormányzat hivatalos pecsétjével ellátott szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
41. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozatal dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Újszilvás Község Önkormányzatának sorszám/évszám (hónap. nap.) Képviselő-testületi határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A hozott határozatokról időrendi sorrendben a polgármesteri hivatalnak nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
(4) A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.
Kérdés és interpelláció
42. § (1) Kérdés: az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó, napirendhez nem kapcsolódó felvetés, információkérés, amely önálló napirendi pontként kerül tárgyalásra. A kérdés írásban és szóban egyaránt felvethető.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie.
(3) A kérdésre választ a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint a jegyző megbízásából a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője adhat.
(4) A szóbeli kérdés felvetése, illetve a szóbeli válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.
(5) A kérdést felvető képviselő viszontválaszra jogosult, melynek időtartama 3 perc.
43. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülését megelőző munkanap 15. 00 óráig a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(3) A jegyző az interpellációkról és az arra tett intézkedésekről folyamatos nyilvántartást vezet.
A jegyzőkönyv
44. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;
b) a tárgyalt napirendi pontokat;
c) a tanácskozás lényegét;
d) a szavazás számszerű eredményét;
e) a hozott döntéseket;
f) az ülés helyét, időpontját, a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét;
g) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, valamint a hozzászólások rövid tartalmát;
h) a határozathozatal módját és érdemét, a meghozott határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt;
i) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására;
j) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. Az ülésről hangfelvétel is készül.
(4) A jegyzőkönyvben rögzítendő képviselő-testületi határozatokat évenként – az év elejétől – folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni, az év, majd zárójelben a hónap és nap megjelölése mellett.
(5) Az elkészült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző aláírásával hitelesíti.
(6) A jegyzőkönyv alapján határozati-kivonatot kell készíteni.
(7) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) eredeti példányt a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában;
b) helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervének elektronikus úton megküldésre kerül 15 napon belül az Njt-n keresztül.
c) egy példány a titkárságon elhelyezésre kerül mely az állampolgárok betekintési jogát biztosítja.
45. § A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.
Az önkormányzati rendeletalkotás
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
46. § (1) A képviselő-testület a Möt. -ben kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
(2) Újszilvás Önkormányzat hatályos rendeleteit az SZMSZ. 1. függeléke tartalmazza.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
47. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester;
d) a jegyző;
e) népi kezdeményezés;
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítését a jegyző koordinálja, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság vagy külső szakértő is megbízható;
c) a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság vagy külső szakértő készíti el.
d) a tervezetet megvitatás céljából a jogi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt – a tárgy szerint érintett más bizottsággal (bizottságokkal) együttesen tartott ülésén – megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
e) a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
f) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés (a testületi ülést követő nap) dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Újszilvás Község Önkormányzat képviselő-testületének sorszám/évszám (hónap. nap.) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
48. § (1) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
A települési képviselők
Általános rendelkezések
49. § A képviselő-testület tagjait a Mötv-ben és a rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
50. § A képviselő-testület tagjai az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
A képviselő joga, kötelezettsége és díjazása
51. § A képviselő főbb jogai:
52. § (1) A képviselő főbb kötelességei:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, amely kötelezettség a megbízatásának lejárta után is fennáll;
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti;
f) magasabb rendű jogszabályokban foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot tenni;
g) a képviselő-testület, illetve a bizottság(ok) munkájában való közreműködés, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban való részvétel;
h) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.
(2) A polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi, Ügyrendi és Beruházási Bizottság tartja nyilván, és kezdeményezés esetén ellenőrzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás szabályait az 5. melléklet tartalmazza.
53. § (1) A képviselő-testület a képviselőknek havi tiszteletdíjat nem állapít meg.
A képviselő-testület bizottságai
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
54. § (1) A képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek, melyek az Mötv-ben meghatározott feltételek betartása mellett végzik tevékenységeiket.
55. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
56. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a polgármesteri hivatal köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester, illetve a már megválasztott bizottsági elnök javaslatára a képviselő-testület választja meg minősített többséggel.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt megválasztásukkor vagy megválasztásukat követő testületi ülésen – a települési képviselőkkel azonos tartalmú - esküt tesznek.
(5) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(6) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak lehet tagja vagy egy bizottságnak elnöke és egynek tagja.
(7) A bizottság elnökének vagy valamely tagjának visszahívásáról - az új bizottsági tag megválasztásával egyidejűleg - a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt. A visszahívást az érintett bizottság elnöke, az elnök visszahívását a polgármester, illetve bármely települési képviselő kezdeményezheti.
A bizottságok működése
57. § 1) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni, és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(2) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) Szükség esetén vagy célszerűségi okokból a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Együttes ülés esetén a bizottsági tagok közös meghívó útján értesítendők. A határozatképességet bizottságonként kell megállapítani.
58. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Több bizottság együttes ülése esetén a jelenlévők vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel választják meg a levezető elnököt. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot a kezdeményezést követő 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülés tekintetében a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak. A bizottsági ülés minden résztvevője köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést.
(8) A bizottság átruházott hatásköre gyakorlása során hozott döntését határozatként jeleníti meg, amelynek kiadmányozója a bizottság elnöke.
59. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozzászólók véleményét és a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek.
Tisztségviselők
A polgármester, az alpolgármester
60. § (1) A polgármester jogviszonya választással létrejövő főfoglalkozású közszolgálati jogiszony.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a testület tagjai előtt.
61. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatait az Mötv. szabályozza.
(2) Egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, a vezetői megbízás visszavonása valamint jutalmazás tekintetében.
(3) A polgármester feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.
62. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester rendelkezéseinek megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.
63. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
64. § (1) A képviselő-testület egységes polgármesteri hivatalt működtet – Újszilvás Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A hivatal elnevezése: Újszilvás Polgármesteri Hivatal, székhelye: 2768 Újszilvás, Szent István utca 6.
(2) A polgármesteri hivatal költségvetési szempontból önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a működéshez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási kötelezettségeket.
(3) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el.
(4) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
65. § A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.
66. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A jegyző feladatkörét az Mötv. szabályozza.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
b) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
c) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
d) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, illetve a képviselőtestület tagjainak kérésére az önkormányzat hatáskörébe tartozó jogértelmezési kérdésekben;
e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
(3) A jegyző feladat- és hatáskörét a 4. függelék tartalmazza.
67. § (1) A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, illetve tizenöt napon belül érdemi választ adni.
68. § (1) A polgármesteri hivatal köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
(2) A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is.
(3) A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.
69. § (1) A polgármester hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal munkarendjét, feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
(2) Az ügyrend naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
Önkormányzati társulás
70. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
71. § A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
72. § (1) A Képviselő-testület a Mötv.-ben meghatározott kérdésekben ír ki helyi népszavazást.
(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
73. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.
Közmeghallgatás, falugyűlés
74. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat tehetnek.
75. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályozatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályozatása esetén a korelnök.
(2) Közmeghallgatás rendjének fenntartására a rendelet a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet.
(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.
Az Önkormányzat vagyona, költségvetése
76. § (1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.
(4) Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat Újszilvás Község vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
77. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény, valamint ezek végrehajtási jogszabályai határozzák meg.
(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
78. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése az előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését;
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;
e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához.
79. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működnek. A gazdálkodási feladatokat együttműködési megállapodás keretében polgármesteri hivatal látja el.
(2) Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.
80. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a polgármesteri hivatal ügyrendjében kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
81. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzésére feladat ellátási szerződést köt az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv., a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm rendelet alapján a Ceglédi Közös Hivatallal.
(4) A Pénzügyi, Ügyrendi és Beruházási Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését .
(5) A Pénzügyi, Ügyrendi és Beruházási Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
Felterjesztési jog
82. § (1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti.
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) véleményét.
Záró rendelkezések
83. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2007. (I.17.) sz. rendelet és az azt módosító rendeletek;
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a rendeletben meghatározott módon a jegyző köteles gondoskodni.
A 18. § (2) bekezdése az Újszilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.