Dömsöd Nagyközség Képviselő testületének önkormányzati rendelete

15/2016. (XII.30.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezések rendjéről, üzemeltetéséről

Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete az Alaptörvény 32. cikk 1 bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 6. § (4) bekezdésében meghatározott feladat-és hatáskörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

Értelmező rendelkezések

1.§ E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolthely (kripta), urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt (urnakripta), valamint a hamvasztó üzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely, továbbá az elhunytak hamvainak szórására, bemosására szolgáló parcellák. A temetési helyek egyes formái a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

2. Temetési hely feletti rendelkezési jog: a temetési hely megváltási (újraváltási) díja ellenében szerzett, a temetési hely használatára irányuló jogosultság, mely felöleli továbbá a jogosultnak a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására (ide értve a rátemetést is), sírjel állítására és mindezek gondozására irányuló jogosítványait, valamint ezzel összefüggésben a rendeletben meghatározott körű kötelezettségek teljesítését, s amely jog a vonatkozó jogszabályi előírások által meghatározott körben ruházható át, illetve szállhat át más személyre.

3. Sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak.

4. Temetőfenntartás: A köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldterületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása.

5. Temető üzemeltetése: A köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges tárgyi és infrastrukturális létesítmények igénybevételére, működésének és rendjének biztosítására irányuló összehangolt tevékenységek összessége, melyet a köztemető üzemeltetője – e rendeletben foglalt szabályozás keretei között – a kegyeleti közszolgáltatási szerződésnek megfelelően köteles ellátni és harmadik személyek felé meghatározni.

6. Temető üzemeltetője: a kegyeleti közszolgáltatási szerződés szerinti szakmai feltételeknek megfelelő, az üzemeltetési feladatokat ellátó, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: Üzemeltető vagy a köztemető üzemeltetője)

7. Kegyeleti közszolgáltatás: A köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékeinek megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

8. Temetkezési szolgáltatások: A temetésfelvétel, a halott szállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés.

1. Temetkezési szolgáltató: Az egyes temetkezési szolgáltatásokat együttesen vagy önállóan végző szolgáltató.

A rendelet hatálya

2.§       (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Dömsöd Nagyközség Önkormányzata tulajdonát képező 1192.hrsz.-ú ingatlanon lévő köztemetőre.

b) mindazon személyekre, akik a köztemető területén tartózkodnak, fenntartásában közreműködnek, illetve ott vállalkozásszerűen munkát végeznek;

c) a köztemető üzemeltetőjére;

d) a köztemetőben temetkezési szolgáltatást végzőkre.

II. fejezet

A köztemetőkre és a temetési helyekre vonatkozó szabályok

A köztemető létesítése, bővítése, lezárása, infrastruktúrája

3.§ (1) Dömsöd Nagyközség közigazgatási területén köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról, ismételt használatbavételéről, illetve kegyeleti park céljára szolgáló átalakításáról Dömsöd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete dönt.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése idején működő köztemető és létesítményei fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat Dömsöd Nagyközség Önkormányzata a kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretén belül látja el.

(3) A köztemetőben polgári és egyházi szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható.

(4) Koporsós földbe temetés céljára temetőt vagy temetkezési emlékhelyet létesíteni vagy bővíteni, illetőleg ezekben sírmélyítést végezni csak olyan területen lehet, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,50 méternél nem emelkedik magasabbra. Temetési helyen koporsós temetést mindaddig nem lehet végezni, amíg a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,50 méternél magasabb.

(5) A köztemetőben

a) belső úthálózatot,

b) ravatalozót,

c) vízvételi lehetőséget, illemhelyet,

d) a temető bekerítését,

e) halott-hűtőt,

f) hulladéktárolót,

g) a temető területének – rendeltetésének és  a helyi jellegének megfelelő – parkosítását

kell biztosítani.

(6) Lezárt köztemetőben a temetői létesítmények közül a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, a vízvételi lehetőséget és hulladéktárolót kell biztosítani.

(7) A köztemető beépítési előírásait a helyi építési szabályzat és szabályozási terv alapján, vagy ennek hiányában a helyi építési hatóság a hatályos jogszabályok keretei között határozza meg.

(8) A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. Az építési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi, az örökségvédelmi, a környezetvédelmi, a közlekedésügyi, a vízügyi, a tűzvédelmi és energetikai szakhatóságok működnek közre. Védett természeti területen elhelyezkedő temető esetén a természetvédelmi szakhatóság közreműködése is szükséges.

(9) A műemlékvédelem alatt álló temetők, temetkezési emlékhelyek és temetési helyek tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló törvénnyel összhangban kell eljárni.

4.§ A lezárt köztemetők ismételt használatba vételéről, illetve a kegyeleti park céljára szolgáló átalakításkor a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5.§ (1) A sírhelytáblákat (parcellákat) összekötő belső úthálózatnak ( a továbbiakban: utak) járhatóknak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az akadálymentes közlekedést. Az úton a gépjárműforgalmat a köztemető rendje, a temetési szertartások zavartalan bonyolítása és a temetőlátogatók nyugalma érdekében az Üzemeltető a jogszabályok keretei között önállóan szabályozhatja.

(2) A köztemető területére személygépkocsival behajtani, közlekedni – a temetkezési szolgáltatást, egyéb vállalkozási tevékenységet végző személy, a sírgondozás céljából emberi erővel nem mozdítható anyag szállítását végző személy, valamint a mozgásukban korlátozott látogatók kivételével – tilos.

(3) A látogatók gépjárműveiket a köztemetőn kívül erre a célra kijelölt területen helyezhetik el.

6.§ A köztemetőkben az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására szolgáló ravatalozónak mind külső, mind belső ravatalozásra is alkalmasnak kell lennie.

7.§ A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről az  Üzemeltető - a közegészségügyi és higiéniai előírásoknak megfelelő módon - köteles gondoskodni.

8.§ A köztemetőbe kiszállított holttest hűtéséről - halott-hűtő berendezésben - a ravatalozásig, elhamvasztásig, illetve eltemetésig folyamatosan gondoskodni kell.

9.§ A köztemetőben az Üzemeltető köteles legalább egy illemhelyet létesíteni.

Temetési helyek és szabályok

10.§ (1) A köztemető - nagyságától függően - sírhelytáblákra (parcellák), a sírhelytáblák pedig sorokra oszthatók. A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell, a sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(2) Az egyes sorokban a temetési helyeket az Üzemeltető jelöli ki.

(3) Minden sírhelytábla számát jelzőoszlopon, könnyen észrevehető helyen kell feltüntetni.

4) Az Üzemeltető a köztemetőről köteles térképet (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A köztemető részletes térképét temető központi helyén kialakított információs tábláján ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni, és ki kell függeszteni a temető nyitvatartási idejére és rendjére vonatkozó rendelkezéseket.

(5) A köztemetőbe – felekezethez való tartozásra tekintet nélkül bárkit lehet temetni.

(6) A rendelet szabályait kell alkalmazni a megváltott, de a megváltás időtartama alatt be nem temetett temetési helyekre is.

(7) A temetkezésre használt helyek a temetőkben, köztemetőkben a következők lehetnek:

Koporsós temetésnél:

a) egyes sírhely;

b) kettős sírhely (sövényes kettős sírhely);

c) sírbolt (kripta);

d) díszsírhely;

Hamvasztásos temetésnél:

f) urnafülke (kolumbárium);

g) urnasírhely;

h) urnasírbolt (urnakripta);

i) díszsírhely (fülke).

(8) Jogi személy a rendelet hatálya alá tartozó temetőben, köztemetőben temetési helyet csak abból a célból válthat meg, hogy oda a saját halottjának tekintett elhunyt személyt, vagy a jogi személlyel munkaviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban állt természetes személy elhunyt holttestét vagy hamvait helyezze el. A temetkezésre használt helyek magán- és jogi személyek között csere, adás-vétel, ajándéktárgyai nem lehetnek.

11.§ (1) Koporsós temetésnél a felnőtt sírhelyekbe 10 évnél idősebb korban elhunytak; gyermeksírhelybe 10 éves vagy ennél fiatalabb korban elhunytak betemetése lehetséges.

(2) A sírboltok, a gyermeksírhelyek, a kettős sírhelyek és az urnasírhelyek részére az üzemeltetők külön táblát vagy sort jelölhetnek ki.

(3) Egy koporsóba főszabályként egy elhunyt temethető, kivéve ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik és az eltemettető így rendelkezett.

(4) Hamvasztásos temetésnél: a hamvakat tartalmazó urnát lehet urnaférőhelyekbe elhelyezni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni. Az urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni.

(5) Díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhunyt özvegye, közvetlen felmenő és lemenő ági hozzátartozói (szülők, gyermekek), továbbá a házastárs, élettárs is elhelyezhetők.

(6) A díszsírhelyekre egyebekben - temetés jellegétől függően - a koporsós sírhelyre, illetve az urnasírhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a díszsírhelyen létesített síremlék fenntartásáról, továbbá a temető átrendezése vagy megszüntetése esetén áthelyezéséről a létesítő (adományozó) köteles gondoskodni.

12.§ (1) A temetőkben, köztemetőben levő sírhelyek méretei:

a) egyes felnőtt sírhely: 1,90-2,10 m hosszú, 2,0 m mély,  0,95 m széles

b) kettős sírhely: 1,90-2,10 m hosszú, 2,0 m mély, 1,90m széles

c) gyermeksírhely: 1,3 m hosszú, 2 m mély, 0,65 m széles;

d) urnasírhely: 0,6x 1,00 m hosszú, mélysége 0,8m

e) az építhető sírbolthely mérete: 3,30x3,50m .

A koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó aljának legalább 1,60 cm mélyre kell kerülnie a felszíntől.

(2) Az elhaltakat az elhalálozás idejének sorrendje szerint a következő sírhelyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben az Üzemeltető ettől eltérhet.

vagy

2) Az elhaltak sírhelyét az üzemeltető jelöli ki a temettető kérésének figyelembe vételével.

(3) A rendelkezésre jogosultnak a rátemetést az illetékes járási népegészségügyi intézetnél engedélyeztetni kell. A rátemetésre vonatkozó engedélyt a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett csak akkor lehet kiadni, ha a sírhely táblát még nem zárták le, és a későbben eltemetett részére sírhely esetén a 25 év, urnasírhely esetén a 10 év nyugvási idő biztosítható. Erről a rendelkezésre jogosult nyilatkozatot kérhet.

(4) A síremlék és tartozékai, továbbá az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt az Üzemeltetőnek be kell mutatni.

(5) Magassági korlátozást a helyi építési szabályzatok vagy ennek hiányában az építésügyi hatóság rendelhet el. Magassági korlátozást az Üzemeltető a hatályos jogszabályok keretei között határozhat meg.

(6) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el.

(7) Egyes és kettős sírhelyen sírboltot kiépíteni nem lehet.

(8) A sírok egymástól való oldaltávolsága 60 cm, az urnasírokat 40 cm távolságra kell elhelyezni. A sorok között 0,60 m-1 m távolságot kell hagyni.

13. § (1) A sírbolt (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését az Üzemeltető jelöli ki. Sírbolt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.

(2) A sírboltokba történő temetés rendjét a sírboltkönyv (parcella nyilvántartás) határozza meg.

(3) Sírboltban halottat csak kettős koporsóban szabad elhelyezni, mely közül az egyiket légmentesen kell lezárni.

14.§ (1) Az urnasírhely és az urnasírbolt az urna földbe történő elhelyezését szolgálja.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) hamvakat tartalmazó urnák elhelyezésére épített temetési hely, amelyet az Üzemeltető a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyével létesíthet.

(3) Az urnafülkében az elhamvasztottak urnái helyezhetők el. A kötelezően biztosítandó urnafülke elölnézeti mérete 30x30 cm. Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30x30 cm

(4) Urnasírba, urnasírboltba - a rendelkezésre jogosult döntése szerint - legfeljebb 4 urna helyezhető el.

A temetési helyek, sírjelek fenntartására vonatkozó szabályok

15.§ (1) A temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető. A sírjel magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja. A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni. A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A sírok fölé épített szegélykő, síremlék, sírbolt és sírjel nem terjedhet túl a rendelkezési jog jogosultja által megváltott temetési hely területén, mérete legfeljebb az alátéttel együtt 2,20 m x 2,20 m .

(3) A temetési helyen 1 méternél magasabbra növő fák, cserjék, bokrok nem ültethetők ki. A már meglévő, kiültetett és zavaró 1 méternél magasabbra növő fákat, cserjéket, bokrokat az Üzemeltető eltávolíttathatja, akkor, ha azok a sírjelek, síremlékek sírboltok vagy a temető létesítményit vagy a temető látogatóit veszélyeztetik.

(4) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.

16. § (1) A temetőben történő munkavégzést - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével - a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni.

(2) A sírok fölé emelt síremlékek, sírjelek, sírbolt karbantartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosultat terhelő kötelezettség, melyre az Üzemeltető - megfelelő határidő tűzésével - felszólíthatja, illetve az állékonyságot, a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén a helyreállításra köteles felhívni a rendelkezésre jogosultat. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

(3) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a (2) bekezdésben foglalt felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a köztemetőt fenntartó Önkormányzat szünteti meg.

(4) A sírbontás megkezdése előtt a rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásából eljáró sírköves vállalkozó köteles az Üzemeltető kirendeltségi irodáján ( a továbbiakban Iroda) bejelentést tenni. Amennyiben a síremlék elbontása mellett új síremléket kívánnak állítani, ezt is be kell jelenteni, s az új síremlék felállításakor, azonnal gondoskodni kell a sírkőmaradvány, törmelék elszállításáról.

(5) Amennyiben új síremlék állítására nem kerül sor, úgy az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követően azonnal kell a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról gondoskodni.

17. § (1) Az Üzemeltető joga, hogy az elhanyagolt, elgyomosodott, s ezáltal a környezetet is veszélyeztető sírhelyeknél a rendelkezési jog jogosultjának eredménytelen írásbeli felszólítását követően a szükséges munkálatokat a rendelkezési jog jogosultjának költségére elvégeztesse. A környezetet veszélyeztető sírjelek esetén azok eltávolításáról az üzemeltető a jogszabályi előírások figyelembevételével gondoskodik.

(2) A lejárt és újra nem váltott, vagy újra nem váltható síron lévő síremlékről az üzemeltető az újraváltásra meghirdetett határidő leteltét követően köteles a sírhely felett korábban rendelkezésre jogosultat - vagy a nyilvántartásban fellelhető utolsó betemetés megrendelőjét - írásban figyelmeztetni a síremlék bontására és elszállításával kapcsolatos kötelezettségére. Ha az üzemeltető  fenti írásbeli figyelmeztetése ellenére a kötelezett a sírhely lejártát követő 1 éven belül sem tett eleget kötelezettségének, a síremlék lebontható és értékesíthető. Az értékesítésre kerülő síremlékekről az üzemeltető az értékesítést megelőzően értesíti az önkormányzatot, és ha muzeális vagy egyéb közérdekű okból az igényt tart rá, az önkormányzat részére kell értékesíteni.

(3) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Tilos a temetőben minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.

(4) A temetőben 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat.

(5) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(6) A sírhely gondozása úgy végezhető el, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve más látogatóknak kegyeleti érzéseit, és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.

(7) A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang, vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(8) A sírhely gondozása során keletkező szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni.

(9) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.

(10) A vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.

A temetkezési hely használati ideje és megváltási díja

18. § (1) A sírhelyek díját az Önkormányzat Képviselőtestülete állapítja meg. Ezek összegét évente felül kell vizsgálni.

(2) A temetkezési hely használati, illetve újra megváltási díját a temettetőnek előre kell megfizetnie az Üzemeltető részére.

(3) A temetkezési helyek megváltási és újra megváltási díját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(4) Az egyes temetkezési helyeket az elhunyt hozzátartozójának, ill. az eltemettetőnek meg kell váltania (egyszeri megváltás) és ezzel a temetkezési hely felett rendelkezési jogosultságot szerez. A rendelkezési jog kiterjed a temetési hely használata mellett a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására.

(5) A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(6) Temetkezési helyet – a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével – megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet. (Javaslat ezen bekezdés törlése.)

(7) A temetési hely feletti rendelkezési jog

a) koporsós sírhely esetén a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év,

b) sírbolt esetén 60 év,

c) az urnafülke és az urnasírhely esetén 10 év.

d) urnasírbolt esetén 20 év

(8) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a (7) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama a (7) bekezdésben meghatározott használati időnél lehet rövidebb, de legalább a (7) bekezdés a) és d) pontja esetében 10 év, a (7) bekezdés b) pontja esetében 30 év, az (1) bekezdés c) pontja esetében 5 év. Ha az újraváltás időtartama a megváltási időnél rövidebb, akkor az újraváltás díja nem lehet magasabb a megváltási díj időarányosan csökkentett részénél.

(9) Ha a (7) bekezdés a)-b) pontban meghatározott sírhelyek használati időtartama alatt nem történik újabb koporsós betemetés, a sírhely további használati jogát csak újraváltással lehet biztosítani.

(10) A használati idő azonos időtartammal akkor váltható meg újra, ha a temető, vagy a sírtábla nem kerül lezárásra, vagy átrendezésre. A használati idő korlátozása esetén a díj arányos részét kell megfizetni.

(11) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik. Emellett megszűnik a rendelkezési jog - a jogosult és az üzemeltető között létrejött megállapodás alapján - a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetőleg elhamvasztásával is, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

12) Ha a használati idő meghosszabbítása hiányában szűnik meg a sírhely feletti rendelkezési jog, az üzemeltető erről értesíti az önkormányzatot, aki a sírhely feletti rendelkezési jogot néprajzi, helytörténeti vagy egyéb kulturális okból megválthatja.

(13) Ha a rátemetést megrendelő nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, akkor teljes bizonyító erejű magánokiratok követelményeinek megfelelő engedélyt kell bemutatnia és leadnia az üzemeltetőnek.

(14) A temetési hely feletti rendelkezési jog lejárta előtt 6 hónappal a temető üzemeltetője köteles írásban (ajánlott levélben) tájékoztatni a rendelkezésre jogosultat a lejárat időpontjáról, az újraváltás lehetőségéről - vagy annak hiányában az elutasítás indokáról - és díjáról.

(15) A lejárt temetkezési helyekkel kapcsolatos eljárás:

1. Újra megváltási lehetőség.
2. A temető átrendezését, valamint a megváltási idő (25 év) lejártával meg nem újított megváltás esetén követendő eljárásokat a Ttv. és a Korm. rendelet tartalmazzák.

Ugyancsak ezen jogszabályok rendelkeznek a halotti maradványok közös sírba    tételéről.

(16) Amennyiben a hozzátartozó a megváltási idő letelte előtt az elhunytat áttemetteti, a megváltási díjból visszatérítés nem jár.

(17) A temetkezésre megváltott hely magánszemélyek között csere vagy adásvétel tárgya nem lehet.

(18) A temető üzemeltetési költségeinek fedezésére az Önkormányzat az Üzemeltető rendelkezésére bocsátja a létesítményeknek a vállalkozók részéről történő igénybevételi díjából, az üzemeltető által beszedett temetési helyek megváltási díjából, halott átvételi és hűtési díjakból befolyt összegeket úgy, hogy azokat az üzemeltető szedi be (a felsorolt díjak összegszerűségét az 1. sz. melléklet tartalmazza).

(19)A kegyeleti közszolgáltatások ellátásának egyéb pénzügyi és tárgyi feltételeit a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben kell meghatározni.

(20) Amennyiben az Üzemeltető a kegyeleti közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, úgy azt a kegyeleti közszolgáltatástól számvitelileg el kell különítenie.

III. fejezet

A köztemető üzemeltetése

19.§ (1) A köztemető üzemeltetését a törvényben, kormányrendeletben, a jelen önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. A köztemetők üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kell a látogatók számára a temetők használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését.

(2) Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat az Önkormányzat és az üzemeltető között létrejött kegyeleti közszolgáltatási szerződés tartalmazza, mely alapján az üzemeltető a vonatkozó jogszabályok és a jelen rendelet keretei között a köztemetőben különösen:

a)     köteles a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét meghatározni;

b)     biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;

c)     biztosítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;

d)     biztosítja a ravatalozó és ezek technikai berendezései, a hűtő, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását és működteti azokat;

e)     gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását;

f)      vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket;

g)     tájékoztatja a temetőlátogatókat;

h)     kijelöli a temetési helyeket;

i)      elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást;

j)      gondoskodik a hulladék összegyűjtéséről és elszállíttatásáról;

k)     gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;

l)      összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását.

(3) Az üzemeltető köteles a temető bejáratánál kifüggeszteni az üzemeltető nevét, címét, tartózkodási helyét, elérhetőségeit.

A kegyeleti közszolgáltatási szerződés

20.§ (1) A köztemetők fenntartása és üzemeltetése az Önkormányzat és az Üzemeltető által kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján történik.

(2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében a rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkre vonatkozóan a felek meghatározzák a közszolgáltatás ellátásának feltételeit.

(3) Az üzemeltető a jogszabályban rögzített és a szerződésben meghatározott feladatai körében

a) köteles ellátni a köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartását és gondozását;

b) köteles meghatározni a köztemetőbe kiszállított elhunytak átvételének és a temetések rendjét a jogszabályi keretek között;

c) köteles tájékoztatni az odalátogatókat.

(4) Az üzemeltetés keretében az üzemeltető összehangolja a temetések időpontját, feltételeit, működteti, karbantartja a technikai rendszereket, illetve építményeket (ravatalozó, hűtő), gondoskodik a tisztán tartásról, a hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról.

(5) A kegyeleti közszolgáltatási szerződést határozott időre kötik a felek, mely 5 évnél rövidebb és 15 évnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(6) Az Önkormányzat Képviselőtestülete az Üzemeltetővel kötött szerződés végrehajtásának tapasztalatait évente értékeli az Üzemeltető beszámolója alapján.

Sírhelygazdálkodás és nyilvántartás

21.§ (1) A más temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő elhelyezésről szóló befogadó nyilatkozat alapján vezetett nyilvántartás és a temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli urnaelhelyezés esetén az eltemetésre kötelezett személy nyilatkozatáról vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: az elhalt természetes személyazonosító adatai, legutolsó lakóhelyének címe, az elhalálozás időpontja, az eltemetés helye vagy a hamvak elhelyezésének helye, valamint a nyilatkozatot tevő személy neve, lakcíme.

(2) A nyilvántartásokba az eltemettető és a rendelkezésre jogosult személy tekinthet be. A kegyeleti jogok gyakorlásának elősegítése érdekében az Üzemeltető megfelelő tájékoztatást köteles nyújtani a látogatók részére akár egyedi, akár közérdekű ügyben. A nyilvántartások alapján az Üzemeltető a köztemető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helyéről, valamint a könnyebb eligazodás érdekében tájékoztató (információs) táblát működtet.

(3) Az Üzemeltető köteles gondoskodni a nyilvántartásokba bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.

22. § (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytábla temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3) Amennyiben a temetőt, illetve a temetési helyet megszüntetik, a megszüntetést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban közzé kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább 6 hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

A temetkezési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának rendje, összhangja

23. § (1) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők. Az Üzemeltető feladata annak vizsgálata, hogy a temetkezési szolgáltatók, illetve vállalkozók a szolgáltatás végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel.

(2) Az Üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(3) A temetőben, köztemetőben temetkezési szolgáltatás végzésével kapcsolatosan a temetkezési szolgáltatót és egyéb vállalkozót előzetes bejelentési kötelezettség terheli.

(4) Amennyiben a temetkezési szolgáltatást végezni kívánó más vállalkozó a (4) bekezdésben foglalt feltételeket az üzemeltetők kérésére kellő időben nem igazolja, az üzemeltetők a szolgáltatás végzését megtilthatják, de egyúttal kötelesek azonnal a hatáskörrel rendelkező szerv megfelelő intézkedését, szabálysértési eljárást, illetve járási hivatali ellenőrzést kezdeményezni.

(5) Ha a más temetkezési, vagy egyéb szolgáltatók - bizonyítható módon - ismétlődően és súlyosan megsértik a temetők rendjére vonatkozó előírásokat, sértve a látogatók, az eltemettetők és a szertartásokon részt vevők kegyeleti érzését, vagy az üzemeltetők technológiai utasításait megsértve veszélyeztetik a temetői létesítmények biztonságos működtetését, az üzemeltető kötelesek az (5) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésére, de az ott leírtak mellett: a fogyasztóvédelmi szervek felé megfelelő tájékoztatás adása is kötelező.

(6) A temetkezési szolgáltatónak megfelelő módon biztosítania, illetve igazolnia kell az üzemeltetők részére az elhunyt személy azonosítását, továbbá a megrendelő (eltemettető), illetve a rendelkezési jog jogosultjának kilétét. Ezen adatokat köteles az üzemeltető rendelkezésére bocsátani.

24.§ (1) Az esetleges más temetkezési szolgáltatók munkavégzésének összhangját az üzemeltetőknek biztosítania kell oly módon, hogy

a) a temetkezési szolgáltatók - az általuk végzett egyes temetési szolgáltatások jellegéhez is igazodóan - azonos feltételekkel, lehetőség szerint az erre irányuló igénybejelentés sorrendjének megfelelően vehessék igénybe a temetői létesítményeket, az azt szolgáló infrastruktúrát;

b) a temetkezési szolgáltató a temető létesítményeit az e rendeletben meghatározott díj alapján veheti igénybe, melyet a fenntartó számlájára az igénybevételt megelőzően köteles befizetni, a bérleti igényeket az üzemeltető felé kell bejelenteni az igénybevételt megelőző 24 órával,

c) olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, illetve az ügyfélszolgálat működtetését úgy kell megszervezni, melyből az a) pont alatti szolgáltatói igények nyomon követhetők;

d) a rendeletben meghatározott esetekben, illetve az üzemeltetők által meghatározott technológiai utasítások szerinti tartalommal és terjedelemben a más temetkezési szolgáltatók kötelesek az üzemeltetők szakszemélyzetét a létesítmények igénybevétele során igénybe venni; míg az üzemeltetőknek úgy kell a munkavégzést megszerveznie, hogy biztosítsák és segítsék a más temetkezési szolgáltatók munkavégzését;

(2) A köztemetőben a temetkezési feladatok közül az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírbahelyezéssel, visszahantolással, koszorúk sírra helyezésével kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező (az üzemeltető által biztosított szolgáltatások).

E feladatok ellátásainak költségeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

25. § Az egyéb vállalkozói tevékenységek (kőfaragó, sírgondozó, emlékkészítő stb.) végzése

feltételeinek biztosítására a 22.§ (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók az alábbi eltérésekkel:

a) a vállalkozók a munkavégzés megkezdése előtt legalább egy munkanappal előbb kötelesek bejelenteni az üzemeltetőnek azt, hogy  melyik temetési helyen, milyen jellegű munkát végeznek, mely személy megbízása alapján;

b) a vállalkozó az a) pontban fennálló esetben a vállalkozási engedélyét a felszólításra köteles felmutatni;

c) a vállalkozók munkanapokon végezhetnek munkálatokat;

d) a vállalkozók a munkavégzés érdekében - ha az indokolt - gépjárművel is behajthatnak a temetőbe, kötelesek azonban az üzemeltetők intézkedéseit megtartani;

e) a vállalkozók a munkálatok befejezését követően azonnal kötelesek a törmelékeket, szemetet, lomot stb. elszállítani vagy az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint elszállíttatni és a sír környezetét rendezetten, tisztán hagyni,

f) a vállalkozóknak a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy azzal a temető látogatók kegyeletgyakorlását, a temető, köztemető rendjét, nyugalmát és a temetési szertartásokat ne zavarják.

IV. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Ellenőrzés

26. § A köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a Ttv., valamint a Korm.r. értelmében a járási hivatal ellenőrzi.

27. § Jelen rendelet 2017. január 1-én lép hatályba. Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2006. (III.31.) rendelete.

Jelen rendelet kihirdetve a Dömsödi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (2344 Dömsöd, Petőfi tér 6.) 2016. december 30-án.

Bencze István                                                            dr. Bencze Zoltán

                                                    polgármester                                                                  jegyző