a) 1. melléklet: a Szabályozási Terv SZT-1 – SZT-17 jelű és sorszámú, M= 1:4000 méretarányú szelvényekben és Jelmagyarázata

b) 2. melléklet: a Szabályozási Terv fejlesztési területek lehatárolását tartalmazó fedvényterve

c) 3. melléklet: a DÉSZ-ben alkalmazott építési övezetek, övezetek és paramétereik

d) 4. melléklet: a DÉSZ-ben alkalmazott építési övezetek, övezetek területén elhelyezhető rendeltetések, melléképítmények, épület és rendeltetési egység számok

e) 5. melléklet: az állattartó építmény, építményrész és komposztálók elhelyezésének szabályai

a) tervezett belterület határa,

b) szabályozási vonal,

c) építési hely,

d) közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület,

e) kötelező megszüntető jel,

f) méretvonal (m),

g) építési övezetek, övezetek

a) Országos művi értékvédelem

b) Helyi művi értékvédelem

c) Országos táj- és természetvédelem

a) vízminőség védelmi terület,

b) felszíni víz parti sávja,

c) belvíz járta terület,

d) ivóvízbázis védőövezet,

e) hulladékgazdálkodási létesítmény és védőtávolsága,

f) meglévő főút tengelye és védőtávolsága,

g) tervezett elkerülő út tengelye és védőtávolsága,

h) meglévő országos törzshálózati vasúti pálya tengelye és védőtávolsága,

i) nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték (4-25 bar) és védőtávolsága,

j) villamosenergia főelosztó hálózat és védőtávolsága,

k) villamosenergia-alállomás

l) nagynyomású földgáz szállítóvezeték (>25 bar) és védőtávolsága.

a) telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület – közlekedési kapcsolat biztosítása;

b) telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület – tömbfeltárás;

c) elővásárlási joggal érintett terület.

a) javasolt megszüntetőjel,

b) javasolt telekhatár,

c) közterület zöldfelületként fenntartandó része,

d) meglévő és tervezett híd,

e) alagút, aluljáró,

f) szintbeli vasúti átjáró,

g) kerékpáros infrastruktúra (tervezett),

h) gyalogút,

i) közterületi kapcsolat vízgazdálkodási területen keresztül,

j) kerítés építési vonal.

a) magánút,

b) közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek,

c) Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők,

d) nem bemért kerítés vonal,

e) tanyás telek,

f) zöldfelületi infrastruktúra elem,

g) időszakosan vízborított terület határa,

a) közigazgatási határ,

b) belterület határ,

c) szintvonal,

d) telekhatár,

e) helyrajzi szám,

f) közterület neve,

g) alaptérképi építmény,

h) alaptérképen szereplő már elbontott építmény,

i) reambulált épület (nem bemért, légifelvétel alapján).

a) a kötelező szabályozási elemet – a DÉSZ vonatkozó rendelkezéseinek a figyelembe vételével - kötelezően kell figyelembe venni, ezen szabályozási elem a DÉSZ módosításával változtatható;

b) a más jogszabályból következő szabályozási elemet és a más jogszabályból következő korlátozás, védelem és tájékoztató elemeket a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni. Amennyiben a vonatkozó jogszabályi előírás – a DÉSZ hatályba lépését követően – megváltozik, és a változással a jogi követelmény a szabályozási terven feltüntetett elemtől eltér, annyiban a szabályozási elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a DÉSZ módosítása nélkül;

c) a tájékoztató és javasolt szabályozási elemet nem kell kötelezően figyelembe venni, azzal, hogy a szabályozási elem eltérő tartalmú figyelembevétele a DÉSZ módosítása nélkül, de a DÉSZ egyéb előírásainak a figyelembevételével történhet;

d) a településrendezési sajátos jogintézmény szabályozási elem a vonatkozó jogszabályi előírások szerint alkalmazható és válik kötelezővé,

e) a felületi szabályozóval jelölt övezetek esetében, a szabályozási terv övezethatárt nem jelöl, de a felületi szabályozó határát a szabályozási terv alkalmazása során övezethatárként kell figyelembe venni.

a) a termőföld, a belterületbe vonásig a fennálló művelési ágnak megfelelően hasznosítható,

b) telekalakítás a belterületbe vonást megelőzően a DÉSZ-ben szereplő övezeti besorolásnak megfelelően végezhető.

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) a műemléki környezet területét és lehatárolását,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket,

d) a helyi védett egyedi és területi értékeket.

a) országos jelentőségű természetvédelmi terület - ex lege védett szikes tó,

b) országos jelentőségű természetvédelmi terület - ex lege védett láp,

c) országos jelentőségű természetvédelmi terület - ex lege védett kunhalom,

d) NATURA 2000 Natura 2000 SCI (különleges természetmegőrzési terület),

e) Natura 2000 SPA (különleges madárvédelmi terület),

f) országos ökológiai hálózat - magterülete,

g) országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosója,

h) országos ökológiai hálózat - pufferterülete,

i) tájképvédelmi terület.

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a visszafordíthatatlan környezetkárosítást.

a) haszonállattartó építmény az kizárólag abban esetben helyezhető el, ha az az adott és a telekkel közvetlenül szomszédos építési övezet vagy övezet területén lévő építmények rendeltetésszerű használatát nem korlátozza;

b) nagy létszámú állattartó telep a K-mü-1 építési övezetekben, és az Má-1, Mt-2 övezetekben létesíthető;

c) kisállat-kereskedés azon övezetben, építési övezetben létesíthető, amelyben a kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés megengedett,

d) állatmenhely, állatkórház, állatpanzió azon építési övezetek és a Má övezetek azon területein helyezhető el, ami legalább 300 m távolságra van a lakóterületek, vagy üdülő területek övezetében lévő építési telkek határától.

a) zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó építmény vagy létesítmény akkor telepíthető, működtethető, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg;

b) zajra és rezgésre érzékeny építmény vagy létesítmény a környezetre vonatkozó építési jogok figyelembevételével telepíthető.

a) a K-rek-1, K-st-1, Üü-1, Üü-2, Üh építési övezetek területei,

b) az egészségügyi, szociális intézmény, óvoda, bölcsőde területe,

c) a temető Kb-t-1 övezet területe, valamint

d) a lakóterületek Lke és Lf építési övezetei.

a) a védett építészeti örökség telekhatárától számított 50 m-es távolságon belül, és

b) felszíni vizek partvonalától számított 100 m-es távolságon belül.

a) építési tevékenység az erdőkre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint történhet, az erdő művelési ág megszűnését követően;

b) építési tevékenység esetén az építési övezetben, övezetben meghatározott zöldfelület legkisebb mértékét elsődlegesen az erdőterületek megtartásával kell biztosítani.

a) építési tevékenység a természetvédelemről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi kérdésekben eljáró hatóság hozzájárulásával végezhető;

b) a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fák és cserjék telepíthetők a településképi rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével.

a) az állami kezelésű vízfolyások mentén 6 m-es sáv,

b) önkormányzati, társulati kezelésű vízfolyások, árkok mentén 3 m-es sáv.

a) a DÉSZ-ben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok, és

b) a szabályozási tervben „elővásárlási joggal érintett terület” szabályozóval érintett telkek

c) tekintetében, a külön rendeletben meghatározottak szerint.

a) az övezethatárral vagy tervezett szabályozási vonallal meghatározott telekalakítás során,

b) a közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak elhelyezését biztosító - műszakilag szükséges méretű telkek - kialakítása során,

c) magánút telekalakítása során, azzal, hogy a DÉSZ magánutak létesítésére vonatkozó 57. § - ban meghatározott szabályait be kell tartani.

a) a „telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület – közlekedési kapcsolat biztosítása”. A szabályozóval érintett területen a közlekedési kapcsolat telekcsoport újraosztással biztosítandó, a szabályozási terven jelöltek szerint.

b) a „telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület – tömbfeltárás”. A szabályozóval érintett területen

a) területen (telekcsoport újraosztással, telekfelosztás vagy telekhatárrendezéssel) közlekedési célú telek alakítható ki magánútként vagy közterületként, a szabályozási terv szerinti területen és szélességben, azzal, hogy a tömbfeltárást biztosító telekalakítás során a szabályozó nyomvonalától legfeljebb 2 méterrel el lehet térni olyan módon, hogy a szabályozási tervben jelölt szélesség nem csökkenhet;

b) terület nem az építési hely része;

c) területen a szabályozónak megfelelő telekalakítás megvalósításáig, az építési hely meghatározása során a terület határát úgy kell figyelembe venni, mintha az szabályozási vonal lenne;

d) területen az a) pont szerint kialakított telekre a Köu-3 övezet előírásai érvényesek;

e) telken épület elhelyezése, meglévő épület bővítése, vagy meglévő épület fennmaradása – a szabályozónak megfelelő telekalakításig - csak abban az esetben lehet, ha a telek egyébként közterülethez, vagy magánúthoz közvetlenül kapcsolódik;

f) területen a tömbfeltáráshoz kapcsolódó közlekedési és közműfejlesztést, a szabályozóval érintett területen kell megvalósítani,

g) területet érintően a településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható a 18. §-ban meghatározott követelmények szerint.

a) a „szabályozási vonal”, „övezethatár” vagy „közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület” szabályozó megvalósítását biztosító telekalakításra;

b) a „telekalakítás sajátos jogintézménnyel” érintett területek telekalakítására;

c) a négynél több telket érintő vagy négynél több telek, illetve magánút kialakítására irányuló telekalakítás előkészítésére, megvalósítására;

d) a telkenként kettőnél több önálló rendeltetési egység és lakás megépítésével összefüggő közlekedési,- közmű- és humán infrastruktúra fejlesztésre illetve az egyéb kapcsolódó önkormányzati feladatok átvállalásának megvalósítására;

e) a DÉSZ 2. mellékletben meghatározott „fejlesztési területként” meghatározott területen, a telekalakításhoz, a közlekedési és közműinfrastruktúra fejlesztés megvalósításához, illetve a tervezett beépítés telepítésének a meghatározásához;

f) a szabályozási tervben tervezett belterületként meghatározott területeken lévő egyes telkek belterületbe vonásához,

a) közlekedési-, illetve egyéb infrastruktúra fejlesztésre vonatkozó egységes infrastruktúrafejlesztési tanulmányterv,

b) az építészeti kialakításra egységes beépítési terv készülhet.

a) az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges;

b) az övezeti előírás alapján építési tevékenység közterület alakítási terv alapján végezhető;

c) a településképi rendelet azt kötelezővé teszi;

d) a közterület a 2. mellékletben meghatározott fejlesztési területen található,

e) a „közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület” településrendezési szerződés alapján közterület kerül kialakításra, vagy fenntartásra, és a szerződés azt kötelezővé teszi.

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

a) vízellátás, villamosenergia ellátás és földgázellátás vonatkozásában a közterületen haladó közüzemű hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b) csapadékvíz elvezetés, gravitációs vagy vákuumos szennyvízelvezetés vonatkozásában akár közterületen vagy magánterületen haladó közüzemű hálózathoz önálló bekötéssel csatlakozni.

a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), továbbá

b) a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

a) a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő és felszámolásra tervezett, illetve az új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területen a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t:

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesített szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, amennyiben az ab) pontban foglalt követelmények teljesülnek.

a) a kocsibehajtó 4,0 m-nél, illetve gazdasági és különleges építési övezetbe sorolt telkekkel szomszédos közterületen 6 m-nél szélesebb nem lehet, kivéve, ha a telekhez két kocsibehajtó vagy parkoló kerül kialakításra;

b) telkenként egy, illetve saroktelek, egyedi rendeltetés, vagy közterülettel, magánúttal közvetlenül határos 20 méternél szélesebb telekhatár esetén két kocsi behajtó létesíthető;

c) a vízszállítást akadálymentesen kell biztosítani, víz-visszaduzzasztást nem okozhat,

d) a kocsibehajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsibehajtó felszínéről.

a) az építési telek megközelítését biztosító közlekedési célú közterület, vagy a magánút telke kialakult, vagy ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, kivéve az Étv. 27. § (11) bekezdésében foglalt eseteket;

b) az a) bekezdés szerinti közút, vagy magánút az övezeti előírásoknak megfelelően, közúti közlekedésre a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt követelmények szerint is alkalmas;

c) az építéssel érintett építési telekre

a) beépült telektömbben a kialakult állapothoz kell illeszkedni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertjei által meghatározott sávba kerüljön,

b) amennyiben az a) pont nem alkalmazható, és a telekhez kapcsolódó közterület vagy magánút telkének szélessége

c) fekvőtelek esetében, amennyiben a fekvőtelek legkisebb telekmélysége nem éri el a 18,0 métert, az előkert nagysága 3,0 méter,

d) a magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, melyet az a) – c) pontok szerint kell meghatározni,

e) saroktelken az előkerti építési határvonalat úgy kell meghatározni, hogy az a csatlakozó előkerti határvonalakhoz igazodjon.

a) az építési hely nem oldalkerti oldalsó határvonala építési vonal, amely a telek északhoz közelebbi oldalsó telekhatártól mért

b) az oldalkert az övezetre vonatkozó telepítési távolság fele, de minimum 4,0 méter, kivéve a d) - e) pontok szerinti esetet;

c) az oldalkert a 12,0 méter és 12,0 méternél kisebb szélességű építési telken 3,0 méter;

d) amennyiben a telek legalább 16,0 méter szélességű és az épület szabadonálló módon kerül elhelyezésre az oldalkert – a nem oldalkerti határvonalon is – a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 méter;

e) a telek jelen § szerinti legkisebb szélessége a telek közterülettel vagy magánúttal határos telekhatárán mért szélessége.

a) az övezeti előírás másképpen rendelkezik, vagy

b) a telek fekvőtelek.

a) terepszint alatti beépítés építési helyen belül történhet,

b) melléképítmények építési helyen belül – hátsókert tekintetében a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – helyezhetők el, kivéve a közműbecsatlakozási műtárgy, zászlótartó oszlop és a hulladéktartály tároló kerti építmény.

a) épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, az épület bővíthető a vonatkozó egyéb előírások betartásával;

b) tekintetében a beépítettség meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét, és a tervezett bővítés az épületmagasság értékeinek is megfelel, az épület a tetőtér beépítésével bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

c) az építési övezet szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, vagy túllóg, az épület kubatúrán, belül jó karban tartható, felújítható és jelen rendelet szerint megállapított építési helyen belül bővíthető.

a) ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik,

b) a jogszabályban meghatározott biztonsági, technológiai és sport célú kerítést, illetve védelmi kerítést, amely legnagyobb magassága nem kerül meghatározásra,

c) a gazdasági területek építési övezetében lévő kerítés, amely legnagyobb magassága 2,5 m,

d) a Zkp és Zkk övezetekben lévő kerítés, amely legnagyobb magassága 1,5 m,

e) amennyiben a településképi rendelet lehetővé teszi, a tömör kerítést, amely legnagyobb magassága 1,8 m

a) az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel,

b) elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát.

a) árusítópavilon, mozgó árusítóhely,

b) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely, egyéb építmény, parkoló,

c) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, építmények,

d) művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

e) építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenesen,

f) építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel,

g) távbeszélő fülke,

h) közvilágítási, közlekedésirányítási műtárgy,

i) szabadtéri sport, játszótéri épületnek nem minősülő építmények, tárgyak,

j) közművek felépítményei, műtárgyai.

a) a gyalogos forgalmat ne zavarja,

b) épület bejárata előtt 6,0 méter távolságon belül nem állhat,

c) épülettől, egyéb építménytől – tűzrendészeti előírásokkal összhangban – legalább 1,20 méter távolságra legyen elhelyezve.

a) környezetet zavaró hatású rendeltetés a lakóterületek, a településközponti vegyes területek, az üdülőházas és a hétvégiházas, a K-sp, a K-sr, a K-st, a K-vt és a K-rek építési övezetekben;

b) nagy szállítási forgalmú létesítmény a lakóterületek, az üdülőházas és a hétvégiházas építési övezetekben lévő építési telken abban az esetben sem, ha egyébként a rendeltetés az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne kivéve, ha a lakóterületek építési övezetében lévő telek gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út telkéhez közvetlenül csatlakozik.

a) előírás a teljes közművesítettség a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével és azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével,

b) a telek megvalósult minden rendeltetési egységéhez előírt gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani, a 39. § (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban,

c) haszonállattartó építmények nem helyezhetők el.

a) a 600 m² területű vagy 600 m² – nél kisebb területű építési telken legfeljebb 1 főépület és legfeljebb 1 kiszolgáló épület,

b) a 600 m² területnél nagyobb, de az 1200 m² területnél kisebb méretű építési telken legfeljebb 1 főépület és legfeljebb 2 kiszolgáló épület,

c) az 1200 m² vagy annál nagyobb területű építési telken legfeljebb 2 főépület és legfeljebb 2 kiszolgáló épület helyezhető el.

a) a 600 m² területű vagy 600 m² – nél kisebb területű építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 2 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 1 lakás vagy üdülő helyezhető el,

b) a 600 m² területnél nagyobb építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 3 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 2 lakás vagy 2 üdülő helyezhető el,

c) állattartó rendeltetés kiszolgáló rendeltetésként, kiszolgáló épületben vagy melléképítményben helyezhető el,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetében 5,0 méter.

a) a 600 m² területű vagy 600 m² – nél kisebb területű építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 2 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 1 lakás helyezhető el,

b) a 600 m² területnél nagyobb építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 3 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el,

c) állattartó rendeltetés kiszolgáló rendeltetésként, kiszolgáló épületben vagy melléképítményben helyezhető el,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetében 5,0 méter.

a) az építési telken több épület telepíthető,

b) kiszolgáló épületben tároló és gépjárműtároló rendeltetési egység helyezhető el,

c) az építési telken a – DÉSZ hatálybalépésekor fennálló - kialakult lakásszám nem növelhető rendeltetésmódosítással sem,

d) állattartó rendeltetés nem helyezhető el.

a) előírás a teljes közművesítettség azzal, hogy

b) a gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

c) állattartó építmény építési helyen belül a fennálló lakóépület és a hátsókerti építési vonal közötti helyezhető el, az oldalkerti telekhatártól legalább 3 méterre, az 5. mellékletben foglalt követelmények betartásával

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetében 5,0 méter.

a) az építési telken több épület telepíthető;

b) a 800 m² területű vagy 800 m² – nél kisebb területű építési telken legfeljebb 1 főépület és legfeljebb 1 kiszolgáló épület;

c) a 800 m² területnél nagyobb, de az 1500 m² területnél kisebb méretű építési telken legfeljebb 2 főépület és legfeljebb 2 kiszolgáló épület;

d) az 1500 m² vagy annál nagyobb területű építési telken legfeljebb 3 főépület és kiszolgáló épület helyezhető el,

e) a megengedett legnagyobb épületmagasság mezőgazdasági üzemi, mezőgazdasági termékfeldolgozási, erdőgazdasági üzemi, haszonállattartó rendeltetésű épület esetében 6,0 méter.

a) a 800 m² területű vagy 800 m² – nél kisebb területű építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 2 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el;

b) a 800 m² területnél nagyobb építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 3 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el;

c) haszonállattartó építmény a 1500 m² területnél nagyobb építési telken helyezhető el.

a) a 800 m² területű vagy 800 m² – nél kisebb területű építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 2 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 2 lakás vagy legfeljebb 2 üdülő helyezhető el;

b) a 800 m² területnél nagyobb építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 3 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 2 lakás vagy legfeljebb 2 üdülő helyezhető el;

c) haszonállattartó építmény nem helyezhető el.

a) az építési telken legfeljebb 1 főépület és legfeljebb 1 kiszolgáló épület;

b) az építési telken belül összesen legfeljebb 2 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 1 lakás helyezhető el;

c) haszonállattartó építmény nem helyezhető el.

a) a 800 m² területű vagy 800 m² – nél kisebb területű építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 2 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el;

b) a 800 m² területnél nagyobb építési telken (az összes épületben) összesen legfeljebb 3 önálló fő rendeltetési egység, és ezen belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el;

c) haszonállattartó építmény a 800 m² területnél nagyobb építési telken helyezhető el;

d) állattartási és állattenyésztési, mezőgazdasági termék feldolgozási rendeltetés a szomszédos lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja;

e) trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék-, gáztároló melléképítményeket szag- és bűzhatás mentesen úgy kell elhelyezni, hogy azok a szomszédos lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatják.

a) előírás a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével;

b) amennyiben az új épület telepítése során a beépítettség eléri az adott építési övezetre meghatározott beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, az új épület legalább egy tárolóhelyiséget és gépjárműelhelyezési lehetőséget kell, hogy tartalmazzon, amennyiben a telken belül önálló tároló illetve gépjárműtároló kiszolgáló épület vagy helyiség nem épül vagy nem áll rendelkezésre;

c) a b) pontba nem tartozó gépjárművek elhelyezését telken belül kell biztosítani kivéve, ha az övezeti előírás vagy a DÉSZ egyéb előírása másképpen rendelkezik.

d) haszonállattartó építmény nem helyezhető el,

e) állattartó építmény a Vt-1 övezet kivételével nem helyezhető el,

a) telekegyesítés során a 3. mellékletben meghatározott „kialakítható telek legkisebb területe” szabályozótól el lehet térni amennyiben a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek;

b) a 400 m² területű vagy 400 m² – nél kisebb területű építési telken egy főépület telepíthető, kiszolgáló épület nem telepíthető;

c) a 400 m² területnél nagyobb, de a 900 m²-nél kisebb területű építési telken 2 főépület, vagy 1 főépület és 1 kiszolgáló épület telepíthető;

d) a 900 m² vagy annál nagyobb területű építési telken legfeljebb 2 főépület és legfeljebb 1 kiszolgáló épület telepíthető;

e) a kiszolgáló épület nyári konyha, barkácsműhely, tároló vagy gépjárműtároló rendeltetésű lehet.

f) több önálló rendeltetési egység elhelyezhető, de ezen belül

g) az építési hely meghatározása során

h) a ge) alpont szerint hátsókerti telekhatárra – részben, vagy egészben – elhelyezett épület hátsókerti homlokzati magassága nem lehet nagyobb az előírt épületmagasságnál, az épület legmagasabb pontja 6,00 m-nél;

i) állattartó építmény építési helyen belül, a lakóépület és a hátsókerti építési határvonal közötti területen, vagy amennyiben nincs lakóépület az előkerti építési határvonaltól számított 20, 0 méter és a hátsókerti építési vonal között helyezendő el, az oldalsó telekhatártól legalább 3 méterre, az 5. mellékletben foglalt követelmények betartásával;

j) a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetében 5,0 méter.

a) több önálló rendeltetési egység elhelyezhető, de ezen belül építési telkenként legfeljebb 1 szolgálati lakás helyezhető el;

b) az építési helyet a kialakult állapot figyelembevételével kell meghatározni, amely során az előkert a 30. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, az oldalkert az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, a hátsókert 6,00 m.

a) több épület, több önálló rendeltetési egység, de ezen belül építési telkenként legfeljebb egy szolgálati lakás helyezhető el;

b) az építési helyet a kialakult állapot figyelembevételével kell meghatározni, amely során az előkert a 30. § (3) bekezdés szerinti, az oldalkert az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, a hátsókert 6,00 m.

a) a 400 m² területű vagy 400 m² – nél kisebb területű építési telken egy főépület telepíthető, kiszolgáló épület nem telepíthető;

b) a 400 m² területnél nagyobb, de a 900 m²-nél kisebb területű építési telken 2 főépület, vagy 1 főépület és 1 kiszolgáló épület telepíthető;

c) a 900 m² vagy annál nagyobb területű építési telken legfeljebb 2 főépület és legfeljebb 1 kiszolgáló épület telepíthető;

d) a kiszolgáló épület tároló vagy gépjárműtároló rendeltetésű lehet;

e) több önálló rendeltetési egység elhelyezhető, de ezen belül

f) az épületek egyes homlokzati felületének legnagyobb magassága 6,5 méter,

g) az építési hely meghatározása során

h) nem lakó rendeltetés estében, – amennyiben a telken belül nem biztosítható az előírt számú parkolóhely - a 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti településrendezési szerződés alapján parkoló közterületen, vagy a telekhatártól számított 100 m-en belül másik telken is kialakítható;

i) a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetében 7,0 méter.

a) az 1000 m² területű vagy 1000 m² – nél kisebb területű építési telken egy főépület telepíthető, kiszolgáló épület nem telepíthető;

b) az 1000 m² – nél nagyobb területű telken a telekméret és az 1000 osztásából adódó egész szám szerinti főépület és legfeljebb a főépületnek megfelelő számú kiszolgáló épület telepíthető;

c) épületenként összesen legfeljebb 10 önálló fő rendeltetési egység helyezhető el, és ezen belül telkenként legfeljebb 1 lakás;

d) az előkert 5 méter, az oldalkert 3,5 méter, a hátsókert 6,0 méter.

a) építési telkenként több épület, több önálló rendeltetési egység, de ezen belül telkenként legfeljebb 1 szolgálati lakás helyezhető el;

b) az építési helyet a kialakult állapot figyelembevételével kell meghatározni, amely során

c) az épületnek nem minősülő építmény, építményrész (harangláb, torony) megengedett legmagasabb pontja 25,0 méter.

a) telekfelosztás nem megengedett;

b) építési telkenként a kialakult állapot szerinti épület és rendeltetésszám helyezhető el;

c) az építési hely a kialakult állapot szerinti, a kialakult épületek külső kontúrja által közrefogott terület;

d) lakó rendeltetés elhelyezése rendeltetésmódosítással sem megengedett;

e) amennyiben a kialakult állapot szerint a telek zöldfelülete nem éri el az övezetben meghatározott zöldfelület legkisebb mértékét, annyiban az előírt zöldfelület biztosítására tetőkert és zöldhomlokzat is kialakítható;

f) a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetében 4,5 méter.

a) építési telkenként egy főépület telepíthető több önálló rendeltetési egységgel,

b) a 600 m²-nél nagyobb telken a főépületen kívül legfeljebb 1 kiszolgáló épület telepíthető;

c) 900 m² területű vagy annál kisebb telken legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység és ezen belül legfeljebb 2 lakás helyezhető el;

d) 900 m² -nél nagyobb telken legfeljebb 9 önálló rendeltetési egység és ezen belül legfeljebb 6 lakás helyezhető el;

e) kettőnél több rendeltetési egység, vagy lakás építése a 18. § (2) bekezdés d) pont figyelembevételével történhet;

f) az épület földszintjén kereskedelmi, szolgáltatási, iroda, tároló vagy gépjárműtároló helyezhető el, illetve az épület rendeltetésszerű használatát biztosító helyiségek, a földszinten lakás nem helyezhető el;

g) az építési helyet a kialakult állapot figyelembevételével kell meghatározni, amely során az előkert 30. § (3) bekezdés a) pont szerinti, az oldalkert 4,0 méter, a hátsókert 6,0 méter.

a) lévő építési telken legfeljebb 2 főépület és legfeljebb 1 kiszolgáló épület telepíthető;

b) a kiszolgáló épület tároló vagy gépjárműtároló rendeltetésű lehet;

c) több önálló rendeltetési egység elhelyezhető, de ezen belül főépületenként legfeljebb 2 lakás helyezhető el.

d) lévő telken az építési helyet a 30. § előírásai szerint kell meghatározni.

a) több főépület és kiszolgáló épület elhelyezhető;

b) az Lke, Lf, Vt, Üü és Üh építési övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú legalább 10 méter széles összefüggő zöldfelületet kell kialakítani, a településképi rendeletben meghatározott módon, az építési övezetre meghatározott építési hely szabályt ezen követelménnyel együtt kell alkalmazni;

c) a csapadékvíz kezelését és elvezetését, szikkasztását telken belül kell megoldani;

d) amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik az építési helyet a 30. § előírásai szerint kell meghatározni;

e) amennyiben a 4. melléklet lakó rendeltetést lehetővé teszi, az csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül valósítható meg, a 4. mellékletben meghatározott számban, de telkenként kizárólag összesen legfeljebb egy szolgálati vagy egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

a) előírás a teljes közművesítettség, a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével és azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével;

b) a gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

c) haszonállattartó építmények nem helyezhetők el;

d) kiszolgáló épületként személygépjármű tároló és tároló rendeltetés helyezhető el;

e) a Gksz-4, Gksz-6 építési övezetek kivételével üzemanyagtöltő a telephelyhez tartozó gépjárművek kiszolgálása céljából elhelyezhető.

a) a közlekedési kapcsolattal nem rendelkező telek közlekedési kapcsolatának közterületet közvetve vagy közvetlenül érintő biztosítására településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével;

b) az előkert 5,0 méter, az oldalkert 5,0 méter, a hátsókert 5,0 méter a 46. § (4) bekezdés b) pont figyelembevételével;

c) a szomszédos telek határán átnyúló épület kubatúrán belül felújítható, helyreállítható, korszerűsíthető, átalakítható, nem bővíthető;

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság technológiai épület esetében 10,0 méter.

a) az előkert 7,0 méter, az oldalkert 4,0 méter, a hátsókert 6,0 méter

b) a megengedett legnagyobb épületmagasság technológiai épület esetében 12,0 méter.

a) a közlekedési kapcsolattal nem rendelkező telken építmény nem helyezhető el;

b) az előkert 5,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 5,0 méter, a 32. § - ban és a 46. § (4) b) pontban foglalt követelmények figyelembevételével;

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság technológiai épület esetében 10,0 méter

d) a csarnoképület és technológiai építmény legmagasabb pontja az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét 10 méterrel meghaladhatja.

a) a közlekedési kapcsolattal nem rendelkező telken építési tevékenység a rendezett telek kialakítása után végezhető;

b) az előkert 10,0 méter, az oldalkert 10,0 méter, a hátsókert 10,0 méter, a 32. § - ban és a 46. § (4) b) pontban foglalt követelmények figyelembevételével;

c) a benzinkút (üzemanyagtöltő) rendeltetéshez kapcsolódó épületnek nem minősülő építmény építési helyen kívül is elhelyezhető;

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság technológiai épület esetében 12,0 méter.

a) előírás a teljes közművesítettség, a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével és azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével;

b) a gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

c) kiszolgáló épületként személygépjármű tároló és tároló rendeltetés helyezhető el;

a) az előkert 5,0 méter, az oldalkert és a hátsókert az övezetre előírt épületmagasság a 32. § - ban foglalt követelmények figyelembevételével;

b) üzemanyagtöltő a telephelyhez tartozó gépjárművek kiszolgálása céljából elhelyezhető;

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság technológiai épület esetében 10,0 méter.

a) az előkert 10,0 méter, az oldalkert 10,0 méter, a hátsókert 10,0 méter, a 32. § - ban foglalt követelmények figyelembevételével.

b) meglévő haszonállattartó építmény fenntartható, új haszonállattartó építmény nem telepíthető.

a) a gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

b) haszonállattartó és állattartó építmények nem helyezhetők el;

c) több főépület, legfeljebb 2 kiszolgáló épület telepíthető, épületenként több önálló fő rendeltetési egység is elhelyezhető;

d) kiszolgáló épületként személygépjármű tároló és tároló rendeltetés helyezhető el.

a) az előkert 4,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 1,0 méter,

b) előírás a teljes közművesítettség, a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével és azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével.

a) előírás a részleges közművesítettség;

b) a gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

c) haszonállattartó építmények nem helyezhetők el;

d) kiszolgáló épületként személygépjármű tároló és tároló rendeltetés helyezhető el;

e) ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, az építési telek területe és az adott övezetben meghatározott kialakítható telek legkisebb területe hányadosából adódó lefelé kerekített egész szám szerinti főépület helyezhető el, de legfeljebb 2 főépület; és főépületenként legfeljebb 1 kiszolgáló épület telepíthető; főépületben legfeljebb 1 önálló fő rendeltetési egység helyezhető el;

f) a zöldfelület minden megkezdett 150 m² -e után egy fa telepítendő a településképi rendeletben foglaltak szerint.

a) telekegyesítés vagy telekszélességet érintő telekmegosztás esetében az övezetre meghatározott „kialakítható telek legkisebb telekmélységtől” el lehet térni, amennyiben a telek meglévő mélysége nem éri el a 25,0 métert;

b) az előkert a 30. § (3) bekezdés szerinti, az oldalkert a 30. § (4) és (5) bekezdések szerinti, a hátsókert 3,0 méter.

a) telekegyesítés vagy telekszélességet érintő telekmegosztás esetében az övezetre meghatározott „kialakítható telek legkisebb telekmélységtől” el lehet térni, amennyiben a telek meglévő mélysége nem éri el a 30,0 métert;

b) az előkert 5,0 méter, azzal, hogy amennyiben a telket Köu-3 övezet határ érinti, az ennek megfelelő telekalakításig az előkert mérete az övezethatártól számítandó, az oldalkert a 30. § (4) és (5) bekezdés szerinti, a hátsókert 3,0 méter.

a) a telekalakítás a 16. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a), c) pontok és (6) – (7) bekezdések, valamint „telekalakítás sajátos jogintézményével érintett” telkek esetében a 16. § (8) bekezdés alkalmazásával történhet, a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével,

b) magánút telekfelosztásra, illetve a tömbbelsők feltárására és a közterület kapcsolat nélküli telkek megközelítésére alakítható ki, az 57. § szerint,

c) egy telken legfeljebb egy főépület és egy kiszolgáló épület építhető,

d) egy telken legfeljebb 1 üdülő rendeltetés megengedett,

e) az előkert 6,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 6,0 méter.

a) az előkert 3,0 méter, az oldalkert 2,5 méter, a hátsókert 2,0 méter,

b) a 400 m² területű vagy 400 m² – nél kisebb területű építési telken legfeljebb 1 épület 1 üdülő rendeltetéssel,

c) a 400 m² területnél nagyobb méretű telken legfeljebb 1 főépület legfeljebb 2 üdülő rendeltetéssel és 1 kiszolgáló épület telepíthető.

a) előírás a részleges közművesítettség, a közüzemi víz- és elektromos ellátás, illetve a 23. § szerinti egyedi házi közműpótló;

b) az előkert 6,0 méter, az oldalkert 4,0 méter, a hátsókert 6,0 méter; a kétutcás fekvőtelkek vagy 16 méter telekmélységet el nem érő telkek esetében az előkert 3,0 méter, kivéve, ahol a szabályozási terv építési helyet határoz meg.

c) a 600 m² területű vagy 600 m² – nél kisebb területű építési telken legfeljebb 1 épület,

d) a 600 m² területnél nagyobb méretű telken legfeljebb 1 főépület és 1 kiszolgáló épület telepíthető,

e) a c) és d) szerinti főépületben legfeljebb 1 fő önálló rendeltetési egység helyezhető el.

a) a sportolási és rekreációs célú területek, a K-sp-1, K-sp-2, K-sr-1,

b) a strand területe, a K-st-1,

c) a víziturizmus célú terület K-vt-1,

d) a mezőgazdasági üzemi területek, a K-mü-1,

e) a településüzemeltetés kiszolgálását biztosító és közmű területek, a K-km-1,

f) a hulladéklerakó területe, a K-h-1,

g) a rekreációs célú területek, a K-rek-1,

h) a megújuló energiaforrás felhasználásának a területe, a K-me-1

a) legfeljebb 1 szolgálati lakás helyezhető el, nem lakóépületben,

b) az előkert 5,0 méter, az oldalkert 5,0 méter, a hátsókert 6,0 méter,

c) az előírt számú parkolóhely 500 m-en belül lévő közterületen is biztosítható azzal, hogy a kiegészítő rendeltetés és a szolgálati lakás után számított mennyiséget, telken belül kell kialakítani,

d) a megengedett legnagyobb épületmagasság technológiai épület esetében 10,0 méter.

a) az előírt számú parkolóhelyet telken belül kell biztosítani,

b) az előkert 5,0 méter, az oldalkert 3,5 méter, a hátsókert 3,0 méter.

a) az előkert 5,0 méter, az oldalkert 5,0 méter, a hátsókert 6,0 méter.

b) 1 tulajdonosi, vagy szolgálati lakás megengedett,

c) az előírt számú parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

a) az előírt számú parkolóhely 50 % -a közterületen is biztosítható,

b) az előkert 5,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 6,0 méter,

c) a megengedett legnagyobb épületmagasság technológiai épület esetében 10,0 méter.

a) telekalakítás, építési tevékenység megvalósítása érdekében a településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható

b) az előkert 10,0 méter, az oldalkert 10,0 méter, a hátsókert 10,0 méter;

c) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetés épületnek nem minősülő építményben helyezhető el.

a) lévő építési telken az előkert 10,0 méter, az oldalkert 5,0 méter, a hátsókert 6,0 méter,

b) egy szolgálati vagy tulajdonosi lakás megengedett,

c) munkásszállás saját foglalkoztatású munkaerő számára kialakítható,

d) üzemanyagtöltő telepítése nem kereskedelmi célból megengedett,

e) kapcsolódó fő rendeltetés szerinti tevékenyég rendeltetésszerű használatát biztosító épületnek nem minősülő technológiai építmény legmagasabb pontja 15,0 méter lehet.

a) lévő építési telken az előkert 5,0 méter, az oldalkert 5,0 méter, a hátsókert 6,0 méter,

b) kapcsolódó fő rendeltetés szerinti tevékenyég rendeltetésszerű használatát biztosító technológiai épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja 40,0 méter lehet.

a) településgazdálkodási és településüzemeltetési rendeltetésként települési szilárd hulladékkezelő és hulladéklerakó létesítmények, valamint a funkciót kiegészítő létesítmények helyezhetők el;

b) lévő építési telken az építési helyet a szabályozási terv határozza meg;

c) lévő építési telken épület építési helyen belül, hulladéklerakó műtárgy illetve épületnek nem minősülő építmény és sajátos építmény építési helyen belül helyezhető el;

d) az építési övezeti előírásoknak megfelelő építmény, épület elhelyezhető olyan telken vagy építési telken is, amelynek megközelíthetősége közvetlenül gépjárművel vagy magánútról nem biztosítható mert a telek homlokvonala közvetlenül árok vagy csatorna művelési ágba sorolt területtel szomszédos, ebben az esetben a telek vagy építési telek és a közterület vagy magánút kapcsolatát az árok vagy csatorna áthidalására – jelen rendelet szerint kiépített - műtárgy biztosítja. Az így feltárt telek az építési tevékenység vonatkozásában rendezettnek tekinthető, mivel a telek közterületi kapcsolata a vízgazdálkodási területen keresztül műtárggyal biztosított;

e) kapcsolódó fő rendeltetés szerinti tevékenyég rendeltetésszerű használatát biztosító épületnek nem minősülő technológiai építmény illetve műtárgy legmagasabb pontja 23,0 méter lehet;

f) a hulladéklerakó területét a lerakás-ártalmatlanítás technológiai tervével összhangban, rekultivációs terv alapján folyamatosan rekultiválni kell. Az övezethatár mentén 35 m szélességű többszintes növényállomány telepítendő.

a) épület vagy építmény a településképi rendeltben foglaltak szerint, beépítési terv alapján helyezhető el;

b) maximum 5 m² alapterületű pavilon épület telepíthető, amelynek a rendeltetését a Képviselő-testület határozza meg a beépítési terv alapján, a 4. melléklettel összhangban;

c) előkert 0,0 méter, az oldalkert 0,0 méter, a hátsókert 0,0 méter,

d) az előírt parkolóhelyet közterületen kell biztosítani.

a) az energia termelőrendszerek telepíthetők, az üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges nem zavaró hatású gazdasági rendeltetés kizárólag kiszolgáló építményben helyezhető el a 4. mellékletben foglaltak szerint,

b) az előkert 4,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 5,0 méter,

c) az előírt számú parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

a) a közúti közlekedés területei

b) a kötöttpályás közlekedés területe a KÖk övezet.

a) az út szélessége kisebb mint 10,0 méter, a telekhatártól számított 10,0 méteren belül,

b) az út szélessége nagyobb mint 10,0 méter a telekhatártól számított 5,0 méteren belül

a) építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelően helyezhető el, amennyiben a működéséből eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát;

b) az építmény, a köztárgy a biztonságos gépjármű és a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja;

c) épület, építménytől legalább 1,20 m távolságra a tűzrendészeti előírásokkal összhangban helyezhető el,

d) közterületen építmény, a műtárgy kivételével, épület bejárata előtt a homlokzati falától párhuzamos 6,0 méter távolságon belül nem telepíthető,

e) közterületen hulladékgyűjtő épület homlokzati falától párhuzamos 3,0 méter távolságon belül nem telepíthető,

f) árusítópavilon a 35. § (5) bekezdés szerint helyezhető el.

a) kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút, gyalog vagy lovas út szerepkörrel alakítható ki,

b) a közterületre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően építhető.

a) közterülethez csatlakozik közvetlenül, vagy a közvetlenül csatlakozó magánút vagy magánutak közterületi kapcsolattal rendelkeznek,

b) a visszamaradó telkek méretei az övezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelnek,

c) a kettőnél több építési telket kiszolgáló magánút közforgalom elől el nem zárt módon kerül kialakításra, és

d) közforgalom céljára átadott vagy átadni tervezett magánút esetében, a telekalakítást megelőzően a telekalakítás terve, a közterülethez csatlakozás módja, a magánút kialakításának és üzemeltetésének módja - ezen belül legalább az út- és közműtervezés, a kivitelezési tevékenység, a fenntartás és karbantartás - településrendezési szerződésben meghatározásra kerülhet, a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével.

a) lakó- , vegyes- és különleges építési övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén

b) gazdasági övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén 12,0 méter,

c) az a) és b) pontba nem tartozó kiszolgáló út esetén 8,0 méter,

d) gyalogos út esetén 3,0 méter ,

e) külterületi mező-, erdőgazdasági út esetében csapadékvíz szikkasztással 8,0 méter ,

f) külterületi burkolt mező-, erdőgazdasági út esetében csapadékvíz elvezetéssel 10,0 méter .

a) az intenzív közpark területe, a Zkp-1 övezet, és

b) az extenzív közpark területe, a Zkp-2 övezet.

a) a jellemzően táj- és természetvédelemmel érintett erdőterületek, az Ee-1 övezet, és

b) a táj- és természetvédelemmel nem érintett, jellemzően gazdasági rendetetésű erdőterületek, az Ee-2 övezet.

a) kizárólag erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el, a 4. mellékletben meghatározott rendeltetésekkel;

b) a legkisebb beépíthető telek területe 20 000 m²;

c) telkenként legfeljebb 1 épület helyezhető el, épület bruttó alapterülete legfeljebb 200 m² lehet;

d) lakóépület, lakás önálló rendeltetési egység nem helyezhető el és rendeltetésmódosítással nem valósítható meg.

a) kizárólag erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el, a 4. mellékletben meghatározott rendeltetésekkel;

b) a legkisebb beépíthető telek területe 100 000 m²;

c) telkenként legfeljebb 1 épület helyezhető el, épület bruttó alapterülete legfeljebb 200 m² lehet;

d) lakóépület, lakás önálló rendeltetési egység nem helyezhető el és rendeltetésmódosítással nem valósítható meg.

a) kizárólag erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el, a 4. mellékletben meghatározott rendeltetésekkel;

b) a legkisebb beépíthető telek területe 100 000 m²;

c) telkenként legfeljebb 1 épület helyezhető el, épület bruttó alapterülete legfeljebb 200 m² lehet;

d) lakóépület, lakás önálló rendeltetési egység nem helyezhető el és rendeltetésmódosítással nem valósítható meg.

a) az Öregszőlőhegy külső részén található kertes mezőgazdasági területek, az Mk-1 övezet,

b) a Tókert területén található kertes mezőgazdasági területek, az Mk-2 övezet,

c) az Öregszőlőhegy belső részén található kertes mezőgazdasági területek, az Mk-3 övezet,

d) a Tókert fölött, a csatornától északra található kertes mezőgazdasági területek, az Mk-4 övezet,

e) az Apaj felé található kertes mezőgazdasági területek, az Mk-5 övezet.

a) a szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást, kertészeti és mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági és tároló építmények helyezhetők el, a 4. mellékletben meghatározott rendeltetésekkel;

b) az a) bekezdés és a 4. mellékletben meghatározott gazdasági rendeltetés présház-, gyümölcs-, termény- és szerszámtároló lehet;

c) a beépíthető telek legkisebb szélessége 14,0 méter;

d) az Mk-1 övezetben az előkert 8,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 10,0 méter;

e) az Mk-5 övezetben az előkert 3,0 méter, az oldalkert 5,0 méter, a hátsókert 3,0 méter;

f) pince, szint alatti építmény önállóan nem, kizárólag épület építmény részeként építhető;

g) a pince és szint alatti építés kizárólag építési helyen belül történhet, a pince illetve és a szint alatti építményrész bruttó alapterülete legfeljebb 60 m² lehet;

h) lakó- vagy üdülő önálló rendeltetési egység nem helyezhető el és rendeltetésmódosítással sem valósítható meg;

i) állattartó rendeltetés a 1500 m²– nél nagyobb területű telken helyezhető el a főépületben.

a) épület a szabályozási terven jelölt „közlekedési célú telek kialakítására fenntartott terület” szabályozóval érintett telken, a 17. § szerinti telekalakítást követően építhető;

b) a szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást, kertészeti és mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági és tároló építmények helyezhetők el, a 4. mellékletben meghatározott rendeltetésekkel;

c) az a) bekezdés és a 4. mellékletben meghatározott gazdasági rendeltetés présház-, gyümölcs-, termény- és szerszámtároló lehet;

d) telkenként legfeljebb 1 épület építhető.

e) a beépíthető telek legkisebb szélessége 16,0 méter;

f) az előkert 5,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 10,0 méter;

g) pince, terepszint alatti építmény nem építhető;

h) lakóépület, lakás és üdülő önálló rendeltetési egység nem helyezhető el és rendeltetésmódosítással sem valósítható meg;

i) állattartó rendeltetés a 2500 m²– nél nagyobb területű telken helyezhető el a főépületben, az oldalkerti és hátsókerti építési határvonaltól legalább 10,0 méter távolságra. Az állattartó épület és a telekhatár között 5 méter széles többszintes növényállomány telepítendő az épület vonalában.

a) a szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást, kertészeti, mezőgazdasági tevékenységet szolgáló tároló építmények helyezhetők el a 4. mellékletben meghatározottak szerint;

b) a tároló építmény bruttó alapterülete legfeljebb 6 m², legmagasabb pontja 3,5 m lehet;

c) az előkert 5,0 m, az oldal- és hátsókert 1m.

a) a szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást, kertészeti, mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági és tároló építmények helyezhetők el, a 4. mellékletben meghatározott rendeltetésekkel;

b) az a) bekezdés és a 4. mellékletben meghatározott gazdasági rendeltetés présház-, gyümölcs-, termény- és szerszámtároló lehet;

c) telkenként legfeljebb 1 épület építhető;

d) az előkert 5,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 10,0 méter;

e) pince, szint alatti építmény nem építhető;

f) lakóépület, lakás és üdülő önálló rendeltetési egység nem helyezhető el és rendeltetésmódosítással sem valósítható meg;

g) állattartó rendeltetés 2500 m²– nél nagyobb területű telken helyezhető el a főépületben;

h) lévő telken épület, pince, szint alatti építés nem helyezhető el.

a) általános mezőgazdasági területek, az Má-1 övezet,

b) tanyás mezőgazdasági övezetek, az Má-t tanya1 övezet.

a) technológiai épület esetében 20,0 méter,

b) mezőgazdasági üzemi, mezőgazdasági termékfeldolgozási, erdőgazdasági üzemi, haszonállattartó rendeltetésű épület esetében 7,5 méter.

a) a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek helyezhetők el, a 4. mellékletben meghatározott rendeltetésekkel;

b) lévő telken épület

c) telkenként több épület építhető,

d) a beépíthető telek legkisebb szélessége 20,0 méter;

e) az előkert a 30. § (3) bekezdés b) pontja szerint, az oldalkert 5,0 méter, a hátsókert 10,0 méter;

f) pince, szint alatti építmény az épület építményrészeként, vagy önállóan építési helyen belül építhető.

g) telkenként legfeljebb 1 lakóépület ezen belül legfeljebb 1 lakás építhető, további lakás önálló rendeltetési egység nem helyezhető el és rendeltetésmódosítással sem valósítható meg;

h) haszonállattartó rendeltetés a belterületi határtól számított legalább 300 méter távolságra, helyezhető el, a telekhatároktól legalább 10,0 méter távolságra.

i) a haszonállattartó épület és a telekhatár között 10 méter széles, többszintes növényállomány telepítendő az épület vonalában.

j) a főépület rendeltetésszerű használatát biztosító technológiai épület, építmény legmagasabb pontja 20,0 méter lehet;

k) mezőgazdasági üzemi építmény tekintetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.

a) a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló gazdasági és lakó, valamint vendéglátást szolgáló épületek helyezhetők el, a 4. mellékletben meghatározott rendeltetésekkel;

b) új tanya telek a település közigazgatási területén nem alakítható ki;

c) a 3. és 4. mellékleteket és az OTÉK 29. § (10)-(14) bekezdéseit kell alkalmazni, az alábbi követelmények figyelembevételével,

d) kialakult tanya telek teljes terjedelmében építési hely, ha a területet övezetek fogják közre.

e) ha a tanya telek építési övezet, vagy tanya telek mellett fekszik, akkor az építési helyet a 30. § alapján kell meghatározni;

f) az építmények közötti legkisebb telepítési távolságot telken belül is biztosítani kell;

g) telkenként több épületben, több önálló rendeltetési egység, ezen belül legfeljebb 1 lakó rendeltetés építhető, a csak lakó rendeltetést tartalmazó épület bruttó alapterülete legfeljebb 200 m² lehet;

h) a g) pont szerinti lakóépület gazdasági épület megléte vagy egyidejű építése esetén építhető.

i) haszonállattartó rendeltetés a belterületi határtól számított legalább 300 méter távolságra, helyezhető el a telekhatároktól legalább 10,0 méter távolságra. A haszonállattartó épület és a telekhatár között 10 méter széles, többszintes növényállományt telepítendő az épület vonalában.

a) korlátozott tájgazdálkodási területek, az Mt-1 övezet,

b) általános tájgazdálkodási területek, az Mt-2 övezet.

a) a táj- és természetvédelmi érdekeknek megfelelő tájgazdálkodást szolgáló kizárólag épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el (karám árnyékoló tető, vadászles, kilátó)

b) a legeltetéses állattartás épületnek nem minősülő építményei (pl. karám, árnyékolótető) a 10.000 m ²-nél nagyobb, legelő művelési ágú földrészleten helyezhetők el, az építmény legmagasabb pontja 2,5 m lehet;

c) magasles, kilátó, egyéb technológiai építmény legnagyobb magassága 5 m.

d) pince, szint alatti építmény nem építhető.

a) kizárólag a táj- és természetvédelmi érdekeknek megfelelő tájgazdálkodást szolgáló építménynek helyezhetők el, a 4. mellékletben foglalt rendeltetésekkel;

b) 50 000 m² területű vagy annál kisebb telken a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke szint alatt és felett egyaránt 1 %;

c) 50 000 m² -nél nagyobb területű telken a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke szint alatt és felett egyaránt 0,5 %,

d) lévő telken az épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb 500 m² lehet,

e) több épület és több rendeltetés is megengedett, az épületek csoportos formában helyezhetők el,

f) az előkert 10,0 méter, az oldalkert 10,0 méter, a hátsókert 10,0 méter;

g) lakóépület, lakás nem építhető és rendeltetésmódosítással sem valósítható meg;

h) haszonállattartó rendeltetés a belterületi határtól számított legalább 300 méter és , a telekhatároktól legalább 10,0 méter távolságra helyezhető el. A haszonállattartó épület és a telekhatár között 10 méter széles, többszintes növényállományt telepítendő az épület vonalában.

i) a legeltetéses állattartás építményei a 10 000 m²-nél nagyobb, legelő művelési ágú földrészleten helyezhetők el;

j) birtokközpont nem alakítható ki.

a) a beépíthető telek (birtokközpont) területe legalább 10.000 m2,

b) a beépítettség mértéke legfeljebb 25 %,

c) az épületek épületmagassága legfeljebb 7,5 m, a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges technológaiai építmények legnagyobb magassága 15,0 m;

d) az előkert, az oldalkert és a hátsókert 10,0 méter;

e) haszonállattartó rendeltetés a belterületi határtól számított legalább 300 méter, a telekhatároktól legalább 10,0 méter távolságra helyezhető el. A haszonállattartó épület és a telekhatár között 10 méter széles, többszintes növényállományt telepítendő az épület vonalában;

f) a birtokközpont telek legkisebb zöldfelület mértéke 60 %, a telekhatárok mentén telken belül legalább 5 m széles sávban kétszintes növényállomány telepítendő.

a) építményt elhelyezni, a természeti értékek védelme mellett, a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet;

b) a kialakult tájegységre jellemző, természetszerű növényállomány megtartandó;

c) a kisvízfolyások fenntartási mederkarbantartó sávján belüli területet a külterületen természetközeli állapotban kell fenntartani a 14. § - ban foglaltak szerint.

d) a Köu-4 övezet területén a közlekedés és közműellátás az övezetben lévő vízgazdálkodási elem fenntartásával valósítható meg;

e) kizárólag épületnek nem minősülő építmény helyezhető el.

a) épületet elhelyezni nem lehet;

b) a természetközeli terület fenntartását biztosító és állattartást szolgáló épületnek nem minősülő építmény helyezhető el a természeti értékek védelme mellett, a külön jogszabályokban foglaltak szerint;

c) a kialakult tájegységre jellemző, természetszerű növényállomány megtartandó.

a) temető terület Kb-t-1,

b) a víziturizmus célú terület Kb-vt-1,

c) a hulladéklerakó területe, a Kb-h-1,

d) a sportolási célú területek, a Kb-sp-1,

e) a rekreációs célú területek, a Kb-rek-1,

f) a mezőgazdasági üzemi területek, a Kb-mü-1, Kb-mü-2

a) templom, kápolna, ravatalozó esetén a 4. mellékletben meghatározott kivételes érték alkalmazható, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10,0 m;

b) az épületnek nem minősülő építmény, építményrész (pl.: harangláb, torony, emlékmű) megengedett legmagasabb pontja 15,0 méter;

c) az előkert 5,0 m, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 5,0 méter;

d) sírhely, melléképítmény az építési helyen kívül is elhelyezhető.;

e) a közterületi telekhatáron urnafal létesíthető a temetőn belüli megközelítéssel. Az urnafal legnagyobb magassága 2,0 méter lehet;

f) a rendeltetéshez kapcsolódó kötelező gépjármű elhelyezés, a telehatártól számított 500 méteren belül más telek felhasználásával is biztosítható.

a) telekalakítás, építési tevékenység megvalósítása érdekében telepítési tanulmányterv alapján településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható.

b) az előkert 10,0 méter, az oldalkert 10,0 méter, a hátsókert 10,0 méter;

c) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetés az épületnek nem minősülő építményben helyezhető el.

a) településgazdálkodási és településüzemeltetési rendeltetésként települési szilárd hulladékkezelő és hulladéklerakó létesítmények, valamint a funkciót kiegészítő létesítmények helyezhetők el;

b) lévő telken az előkert, az oldalkert és a hátsókert egyaránt 10,0 méter;

c) lévő telken épület építési helyen belül, hulladéklerakó műtárgy, illetve épületnek nem minősülő építmény és sajátos építmény építési helyen belül helyezhető el;

d) az övezeti előírásoknak megfelelő építmény, épület elhelyezhető olyan telken vagy építési telken is, amelynek megközelíthetősége közvetlenül gépjárművel vagy magánútról nem biztosítható mert a telek homlokvonala közvetlenül árok vagy csatorna művelési ágba sorolt területtel szomszédos, ebben az esetben a telek vagy építési telek és a közterület vagy magánút kapcsolatát az árok vagy csatorna áthidalására – jelen rendelet szerint kiépített - műtárgy biztosítja. Az így feltárt telek az építési tevékenység vonatkozásában rendezettnek tekinthető, mivel a telek közterületi kapcsolata a vízgazdálkodási területen keresztül műtárggyal biztosított.

e) kapcsolódó fő rendeltetés szerinti tevékenyég rendeltetésszerű használatát biztosító épületnek nem minősülő technológiai építmény, illetve műtárgy legmagasabb pontja 23,0 méter lehet.

f) a hulladéklerakó területét a lerakás-ártalmatlanítás technológiai tervével összhangban, rekultivációs terv alapján folyamatosan rekultiválni kell. Az övezethatár mentén 35 m szélességű többszintes növényállomány telepítendő.

a) lévő telken az előkert 10,0 méter, az oldalkert 10,0 méter, a hátsókertet az előkerti építési határvonaltó számított 45 méteres párhuzamos határozza meg;

b) telkenként elhelyezhető több épület, de legfeljebb összesen 1 szolgálati lakás;

c) állattartó és haszonállattartó építmény a lovassporthoz kapcsolódóan helyezhető el;

d) a pálya és létesítményei, a növényzet telepítése a természetközeli vizes élőhely figyelembevételével valósítható meg;

e) a megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetében 6,5 méter.

a) lévő telken az elő-, oldal-, és hátsókert 5 méter, és a szárazulat b) pont szerint bemért határától 3,0 méter;

b) lévő telkeken új építmény elhelyezésének feltétele a szárazulat geodéziai bemérése, és a meglévő épületállomány, illetve a c) pont figyelembevételével történő övezethatárnak megfelelő telekalakítás ingatlannyilvántartásban történő feltüntetése;

c) a Vá övezet és a Kb-rek-1 övezet közös határvonala geodéziai bemérés alapján a bemért szárazulat határának figyelembevételével pontosítható;

d) telkenként elhelyezhető több épület, de legfeljebb összesen 1 szolgálati lakás;

e) állattartó építmény a horgászsporthoz kapcsolódóan helyezhető el;

f) lévő telken úszómű nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló létesítményként elhelyezhető.

a) a mezőgazdasági üzemi (növénytermesztési, állattenyésztési és termény- és élelmiszer-feldolgozási, mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás, valamint mezőgazdasági termékfeldolgozás és tárolás építményei) helyezhetők el a 4. melléklet szerint;

b) lévő építési telken az előkert 0 méter, az oldalkert 5,0 méter, a hátsókerti építési határvonal az előkerti építési határvonatól számított 30 méterrel mért párhuzamos;

c) lakó rendeltetés (lakás, szolgálati lakás) 6000 m² – nél nagyobb területű telken helyezhető el, legfeljebb 300 m² bruttó alapterülettel, azzal, hogy lakóépület a telek beépítettségének legfeljebb 5 % - át érheti el;

d) a fő rendeltetés szerinti tevékenyég rendeltetésszerű használatát biztosító technológiai épület vagy épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja 12,0 méter lehet;

e) mezőgazdasági üzemi rendeltetés lakó, üdülő, iroda rendelteltetésre nem módosítható;

f) lévő építési telken legfeljebb 1 tulajdonosi vagy 1 szolgálati lakás helyezhető el a 4. mellékletben foglaltak figyelembevételével;

g) az f) pont szerinti lakás a fő rendeltetésű épülettel egy időben, vagy azt követően valósítható meg, a lakóépület legnagyobb épületmagassága 4,5 m;

h) az ütemezett termőföldfelhasználás érdekében a szántó művelési ágban lévő földrészlet művelési ágának megváltoztatása ütemezetten is megvalósítható, a telken belül az építéssel érintett területek ütemezett művelés alóli kivonásával;

i) épület a 3000 m² – nél nagyobb telken helyezhető el;

j) telekegyesítéssel, telekhatárrendezéssel 6000 m² – nél kisebb telek is kialakítható.