1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dömsöd Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Dömsödi Polgármesteri Hivatal

(3) Az önkormányzat székhelye: Dömsöd, Petőfi tér 6.

(4) Az önkormányzat postai címe: 2344. Dömsöd, Petőfi tér 6.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címerei:

(3) Az önkormányzat zászlaja: A zászló 1:2 arányú (90X180 cm) fekvő téglalap zöld színben, melynek két hosszanti szélén a címert határolva egy-egy ezüst sáv helyezkedik el. A zászló egyik oldalán Dömsöd címere a másik oldalán Dab címere látható.

(4) Az önkormányzat pecsétje: A kör alakú 3,5 cm átmérőjű pecsét közepén Dömsöd címere látható, körirata: Dömsöd Önkormányzata.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott önkormányzati jelképek használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(6) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

(7) A település nemzetközi kapcsolatai: Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn, külföldön: Rúban-Fűr Önkormányzata (Szlovák Köztársaság), Knüllwald Önkormányzata (Németország). Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

3. § A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület, a bizottságok és a hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

4. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

5. § A Képviselő-testület kitüntető címei adományozásáról külön rendeletet alkot.

6. § Az önkormányzati feladatok hatékony megvalósítása, a helyi társadalom valós igényeinek ismerete nélkül nem lehet eredményes, ezért az önkormányzat döntései előkészítése és végrehajtása során együttműködik a helyi társadalmi szervezetekkel és civil közösségekkel.

7. § A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a vármegyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a vármegyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.

8. § (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott kivételekkel feladatokat és hatásköröket átruházhat - önkormányzati rendeletben - a polgármesterre, illetve a képviselő-testület bizottságaira, a jegyzőre illetve önkormányzati társulására. Az átruházott hatáskörök

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és feladatai teljesítéséről a Képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontban köteles beszámolni.

(3) A Képviselő-testület külön rendeletben a (2) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja a beszámolás módját és gyakoriságát.

9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő. A tagok névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést, közmeghallgatást, üdülőterületi közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület üléseit, az e szakasz (4)-(6) bekezdéseiben szereplő kivételekkel, minden hónap első szerdáján 16:00 órától a Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ – Kluch Rózsa Nagyközségi Könyvtárban (Dömsöd, Béke tér 2) tartja. A Képviselő-testület az éves munkatervében ettől eltérő időpontot is megjelölhet.

(4) A decemberi ülés időpontját a karácsonyi ünnepek idejére tekintetettel kell megállapítani.

(5) A képviselő-testület január és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.

(6) A képviselő-testület rendkívüli esetben – így különösen, ha az ülés napirendje indokolttá teszi- minősített többségű határozata alapján ülésének helyét és időpontját a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.

10. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a jegyző közreműködésével- a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tervezetét a képviselő-testület bizottságainak elnökeivel előzetesen egyeztetni kell.

(4) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig fogadja el a Képviselő-testület. A munkatervet meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és valamennyi érintettnek.

11. § (1) A Képviselő-testület munkatervének főbb elemei:

(2) A Képviselő-testület munkatervében, és ennek alapján a rendes ülések napirendjében kötelezően szerepeltetni kell

12. § (1) Az alakuló ülésre meg kell hívni a helyi választási bizottság elnökét és tagjait.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választás eredményét, majd sor kerül a képviselők és a polgármester eskütételére.

(3) Az alakuló ülésen az eskütételt követően kerül sor az Mötv-ben meghatározott témák megtárgyalására.

(4) Az alpolgármester alakuló ülésen történő megválasztását megelőzően a képviselő-testület saját tagjai közül háromtagú bizottságot választ az alpolgármester választással összefüggő titkos szavazás lebonyolítására.

13. § (1) A képviselő-testület évente 10 rendes ülést tart.

(2) A polgármester indokolt esetben a Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő rendkívüli ülést is összehívhat, továbbá a törvényben meghatározott esetekben köteles összehívni.

(3) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni.

(4) Alpolgármester hiányában, illetve a polgármestert és alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének összehívására, és vezetésére az ügyrendi feladatokkal megbízott bizottság elnöke jogosult. Tartós együttes akadályoztatásnak minősül, ha a polgármester és az alpolgármester feladatai ellátásában egy időben 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van.

14. § (1) A tervezett ülések meghívóját a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 naptári nappal megkapják.

(2) Az ülések tervezett napirendjéhez kapcsolódó előterjesztések elektronikus hozzáférhetőségét a meghívó elkészítésével egyidejűleg biztosítani kell, és a meghívóba azok elérési útvonalát bele kell foglalni.

(3) A testületi ülések meghívóját legalább az ülés előtt 5 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés mellett az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni, és meg kell küldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak.

15. § (1) A rendkívüli testületi ülések meghívója az ülés előtt 48 órán belül is kiküldhető. A sürgősség okát azonban indokolni kell, és a napirendet közölni kell.

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

16. § (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről hang- és képfelvétel is készíthető.

(2) A képviselő-testületi ülésekről hivatalos hangfelvétel készítéséről a jegyző gondoskodik.

17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, vezeti és rekeszti be.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti a testületi ülést.

18. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés tartama alatt folyamatosan vizsgálni kell.

(2) Ha a polgármester az ülés megnyitása előtt, vagy az ülés alatt a képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, akkor a 19. § b) pontja alapján köteles eljárni.

19. § A polgármester a testületi ülés vezetése során:

20. § Az ülés meghívójában nem szereplő indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés teljes napirendjének elfogadását megelőzően a felvenni javasolt napirendi pontonként külön egyszerű többséggel határoz.

21. § (1) Bármely települési képviselő kérhet napirend előtti felszólalást.

(2) A napirend előtti felszólalást a polgármester engedélyezi. A felszólalás időtartamára a napirendi hozzászólásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(3) A napirend előtti felszólalásokat az első napirendi pont megtárgyalását megelőzően kell megtartani.

22. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésének napirendjére felvenni javasolt rendelet és határozat-tervezet, szöveges indokolás, javaslat, tájékoztató, beszámoló és szakmai vélemény.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, és írásban beterjesztett sürgősségi indítványhoz kapcsolódóan kivételes esetben szóban kerülhet benyújtásra.

23. § A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet: a polgármester, a bizottság elnöke, képviselő, jegyző, települési főépítész és mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

24. § (1) Az írásbeli előterjesztést legalább 12 nappal az ülés előtt kell a polgármesternek átadni.

(2) Az írásos előterjesztés törvényességi véleményezését annak hozzáférhetővé tétele előtt a jegyző közreműködésével biztosítani kell.

25. § (1) Az előterjesztés főbb elemei:

(2) Az előterjesztés alapjául szolgáló adatokat táblázatokba kell foglalni, mely az előterjesztés mellékletét képezi.

26. § Az írásbeli előterjesztésekkel kapcsolatban az előterjesztés készítője, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, vagy bármely települési képviselő módosító indítványt terjeszthet elő. Az önkormányzati rendeletek tervezetéhez kapcsolódó módosító indítványokat legkésőbb az ülés előtt két nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

27. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

(3) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig nyújtható be a polgármesternél.

28. § (1) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány tárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ennek során az indítványozó a sürgősség tényét röviden indokolja.

(2) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy azt következő ülésére el kell napolni.

29. § (1) A Polgármester a napirendek elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(2) Az írásban benyújtott előterjesztést az előadó a vita előtt szóban legfeljebb 5 percben kiegészítheti.

30. § (1) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel.

(2) A hozzászólásokat a polgármester engedélyezi a jelentkezés sorrendjében. A hozzászólás időtartama hozzászólásonként legfeljebb 4perc[TSZS1] . Ugyanazon személy ugyanazon napirendi pont keretében legfeljebb 5 alkalommal szólalhat fel. Az idő túllépése esetén a polgármester a 33. § szerint gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet az ügyben közvetlenül érintett személy számára.

(4) Bármely más jelenlévő állampolgár számára hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(5) A napirendhez tanácskozási joggal meghívottnak a napirend tárgyalása megkezdésekor legfeljebb 5 percben hozzászólást kell biztosítani. A vita közbeni további hozzászólásra a 30. § (2) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. § A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának SzMSz szerinti korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet a polgármesternek.

32. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során felszólítással, figyelmeztetéssel élhet, rendre utasíthat, kivételes esetben az ülést félbeszakíthatja.

33. § (1) A polgármester azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, illetve aki a tanácskozás rendjét egyébként megzavarja (továbbiakban együtt: rendzavarás) felszólítja arra, hogy térjen a tárgyra, illetve tartózkodjon a rendzavaró magatartástól, egyúttal figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) A polgármester jogosult megvonni a szót attól a hozzászólótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, illetve aki a hozzászólás e rendeletben meghatározott időtartamát indokolatlanul, figyelmeztetés ellenére túllépi. Akitől a polgármester a szót megvonta ugyanabban az ügyben ugyanazon az ülésen nem szólalhat fel újra.

(3) A polgármester – amennyiben figyelmeztetése nem vezetett eredményre – az ülést meghatározott ideig félbeszakíthatja az ülésen történt olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(4) E § alkalmazásában rendzavarás különösen – amennyiben súlyosabb cselekmény nem valósul meg – a képviselő-testület tekintélyét, vagy az ülésen bármely jelenlévő személyét sértő, olyan cselekmény vagy kifejezés, mely az emberi méltóság, a becsület, a jó hírnév védelméhez való jogot sérti, és a tanácskozás rendjét zavarja.

34. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavaró állampolgárt figyelmezteti, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti, illetve a 33. § (3) és (4) rendelkezéseit alkalmazhatja.

35. § (1) Az ügyrendi kérdésekkel megbízott bizottság elnöke az ülés során bármikor javaslatot tehet a polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatos, illetve a rend fenntartását célzó intézkedés alkalmazására.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

36. § A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

37. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) Először a módosító és kiegészítő indítványról – az elhangzás sorrendjében – majd a teljes határozati javaslatról szavaz a képviselő-testület.

38. § (1) A javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az egyéb jogszabályokban meghatározott eseteken felül:

39. § A képviselő-testület – bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 20 %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó Mötv. 49. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

40. § A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazás esetén kézfeltartással hozza.

41. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, szavazó urna igénybevételével.

(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

(3) A titkos szavazás lebonyolítása – kivéve ahol e rendelet másként rendelkezik- az ügyrendi kérdésekkel megbízott bizottság feladata.

42. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el a törvényben meghatározott esetek kivételével, ha azt a polgármester, bármely képviselő és a megválasztott bizottsági elnökök többsége kéri.

(2) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyontárgy elidegenítéséről, megterheléséről és a kölcsön felvételéről.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen” „nem” vagy „tartózkodom” szavakkal szavaznak.

(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

43. § A Képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

44. § A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal számsorrend szerinti és határidős nyilvántartást vezet.

45. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

(2) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző vagy a jegyző által megbízott hivatali dolgozó készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé.

46. § (1) A Képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv az ülésen készített hangfelvétel alapján készül.

(3) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt legalább a következő képviselő-testület alakuló üléséig meg kell őrizni.

47. § (1) A nyilvános ülés írásos jegyzőkönyvéből az ülést követő tizenöt napon belül a képviselők [TSZS2] kivonatot kapnak, mely tartalmazza a napirend megnevezését, a szavazás módját (egyszerű, minősített többség), a szavazás arányát, a határozat számát és szövegét, a rendelet számát és címét, valamint kihirdetésének és hatályba lépésének időpontját.

(2) A jegyzőkönyvek elektronikus példányait és a nyilvános ülésről készült önkormányzati hangfelvételt az önkormányzati portálon is hozzáférhetővé kell tenni a jegyzőkönyveknek a kormányhivatalhoz történő megküldésével egyidejűleg.

48. § A Képviselő-testület nyilvános üléséről és zárt üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatalban a meghatározott helyre.

49. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a mellékleteit, a sürgősségi indítványt, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

(2) A képviselő-testület kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

50. § Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

51. § (1) A rendeletalkotásra vonatkozó indítványt a polgármesternek kell benyújtani, aki erről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelet-tervezet előkészítéséről és annak módjáról.

(3) A képviselő-testület a rendelet-tervezet előkészítésével a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársait, vagy bizottságát, esetleg külső szakértőt bízhat meg.

(4) A képviselő-testület a széles lakossági réteget érintő rendelet-tervezet esetén azt közmeghallgatásra bocsáthatja.

52. § (1) A rendelet-tervezetet az indokolással együtt a polgármester és a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év kezdetétől folyamatosan sorszámozással és évszámmal kell ellátni a következők szerint: „Dömsöd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének ….../2….(év) ( ….... hó….nap.) önkormányzati rendelete, a rendelet címe”

53. § (1) A jegyző évente gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

(2) A jegyző kötelessége, hogy jogszabály változás esetén kezdeményezze a helyi rendelet módosítását.

54. § (1) A települési képviselőt az Mötv-ben, illetve az SZMSZ-ben meghatározott jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő – az Mötv-ben meghatározottakon felül - köteles:

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a képviselő-testület bizottságainak ülésére és munkájára vonatkozóan is azzal, hogy a bejelentési kötelezettséget a bizottság elnöke részére kell teljesíteni.

(4) A képviselő a munkájához szükséges adatot, felvilágosítást jogosult kérni a polgármestertől, a jegyzőtől, az intézmények vezetőitől, akik a válaszukban a kért felvilágosítást, adatot – amennyiben jogszabály azt nem tiltja – 15 napon belül kötelesek megadni. Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján az adat nem szolgáltatható, úgy válaszukban az ezt szabályozó jogszabályi rendelkezést meg kell jelölni.

55. § (1) A tiszteletdíja csökkenthető külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint annak a képviselőnek[TSZS3] , bizottsági tagnak, aki az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

(2) A tiszteletdíj csökkentésére, megvonására vonatkozó előterjesztést az ügyrendi bizottság negyedévente a képviselő-testületi és bizottsági ülések jelenléti ívei alapján tárgyalja meg és döntésre a képviselő-testület elé terjeszti.

56. § (1) A képviselőt megilleti a kérdésfeltevés joga.

(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésekre a napirendek előtt kerül sor, melyet legkésőbb az ülés megnyitásakor kell jelezni a polgármesternél.

(3) A Képviselő-testület ülésén az egyebek napirend keretében kérdés intézhető:

57. § (1) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az érintett az ülésen nem tud választ adni, úgy a válaszadásra írásban a következő ülésen kerül sor.

(2) A kérdésfeltevés időtartama legfeljebb 2 perc.

(3) A válaszadás időtartama legfeljebb 3-5 perc.

58. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselő – a napirendek előtt – a 56. § (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott személyektől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) melyre az érintett az ülésen,- vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ ad.

(2) Amennyiben az interpelláció benyújtására az ülést megelőző legalább 15 nappal kerül sor, abban az esetben a válaszadásra írásban az ülésen kerül sor.

(3) A válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el a választ, az interpelláció tárgyában az interpelláló képviselő bevonásával az érintett bizottság kivizsgálja az ügyet. A vizsgálatot az interpelláció benyújtásától számított három hónapon belül le kell folytatni, és ennek eredményét a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) Az interpellációról a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet.

(6) Az interpelláció időtartama legfeljebb 3 perc, a válasz időtartama legfeljebb 5 perc.

59. § A polgármester és a képviselők vagyon-, jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat, továbbá az ezekkel kapcsolatos eljárás szabályait az SzMSz 5. számú melléklete tartalmazza.

60. § A Képviselő-testület a bizottságai elnökét és tagjait személyenként vagy bizottságonként nyílt szavazással, minősített többségű szavazati aránnyal választja meg.

61. § A bizottságok elnevezését, feladat- és hatáskörét, SZMSZ. 2. számú melléklete, míg tagjainak és az állandó meghívottak nevét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

62. § (1) A Képviselő-testület alkalmanként és szükség szerint ideiglenes bizottságot hozhat létre, egy-egy konkrét feladat megoldására, melyre a jelen fejezet rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrét hatáskörrel és feladatkörrel ruházza fel.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

63. § Két vagy több bizottság ügykörével kapcsolatos kérdés megtárgyalására együttes bizottsági ülés tartható. Az együttes bizottsági ülés határozatképessége, és a többségi szavazatok megállapítása céljából a bizottságok tagjainak számát össze kell adni. Az elnöki teendőket ellátó személyről a bizottságok a bizottsági ülésen szavazással döntenek. Egyebekben a bizottsági ülésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

64. § A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ. rendelkezései határozzák meg.

65. § A Képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amely csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

66. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottságok üléseit elsősorban a Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ – Kluch Rózsa Nagyközségi Könyvtár épületében kell megtartani. Szükség szerint a bizottság az üléseit – különös tekintettel a zárt ülésekre – a Dömsödi Polgármesteri Hivatal tárgyalótermében is megtarthatja.

(3) A bizottságok üléseit úgy kell megszervezni, hogy lehetőség szerint egy napon csak egy bizottság ülésezzen, és a bizottság ülésére a képviselő-testület ülését megelőző héten kerüljön sor.

67. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság következő ülése elé terjeszti és köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság a rábízott feladatot köteles ellátni, véleményét eltérő javaslatát írásban előterjeszteni.

68. § (1) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül.

(2) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 10 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetőleg a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül kötelező megküldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének.

69. § A bizottság a tevékenységéről évente, a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

70. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

71. § (1) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény határozza meg.

(2) A polgármester feletti munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) A polgármester tartós akadályoztatása, távolléte esetére szabályozza a helyettesítése rendjét.

72. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester írásban kérheti, hogy a képviselő-testület mellőzze a tiszteletdíj megállapítását, illetőleg azt az egyébként irányadónál alacsonyabb összegben állapítsa meg.

(4) A képviselő-testület a polgármester javaslatára választhat olyan alpolgármestert is, aki nem tagja a képviselő-testületnek, akire az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

73. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

(2) A jegyző az előterjesztés előlapján írásban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslatot nem tartja jogszabálysértőnek aláírásával jelzi, hogy a törvényességi vizsgálat megtörtént. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslatot jogszabálysértőnek tartja, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

74. § A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzat és ügyrend alapján működik, amelyet a jegyző készít el és terjeszt a képviselő-testület elé jóváhagyásra.

75. § A Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét.

76. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, illetve szükség szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot legalább 10 nappal előbb a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település hirdetőtábláin, az önkormányzat internetes portálján és lehetőség szerint a Dömsödi Hírnökben továbbá hangosbemondó útján tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testület évente egy alkalommal a település üdülő lakossága körében is közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról. Beszámol az évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról, vázolja a következő évi feladatokat.

(4) A közmeghallgatás alkalmával a község lakói és a községben működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkozik a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabály. A jegyzőkönyv összeállításáról és a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A közmeghallgatáson előterjesztett kérdéseket és javaslatokat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezései szerint kell intézni és arról az érdekelteket értesíteni kell.

77. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati célok érvényesítése érdekében a munkatervében előre meghatározott időpontban, illetve a lakosság egyes meghatározott közösségeit érintő döntései előkészítésére fórumot szervez a helyi társadalmi szervezetek, illetve civil közösségek részvételével.

(2) A képviselő-testület évi legalább egy alkalommal vállalkozói fórumot, közbiztonsági fórumot és gazda fórumot tart.

(3) A fórumok összehívásáról a polgármester gondoskodik. A fórum időpontjáról a lakosságot legalább 15 nappal előbb a Dömsödi Hírnökben, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település hirdetőtábláin és az önkormányzat internetes portálján tájékoztatni kell.

(4) A vállalkozói fórum állandó meghívottja a Dömsödi Általános Ipartestület vezetése.

(5) A közbiztonsági fórumra meg kell hívni a Ráckevei Rendőrkapitányság vezetőjét, a körzeti megbízottakat, a Dömsödi Polgáriőrség vezetőjét, valamint a fórumon tárgyalásra kerülő téma szerint érintetteket.

(6) A gazda fórumra meg kell hívni falugazdászt, valamint a fórumon tárgyalásra kerülő téma szerint érintetteket.

(7) A fórumokon felvetett kérdéseket és javaslatokat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezései szerint kell intézni és arról az érdekelteket értesíteni kell.

78. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.

79. § (1) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

80. § (1) A helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy megbízottja tanácskozási joggal részt vesz a helyi önkormányzat ülésén. A helyi önkormányzat ügyrendi kérdésekkel megbízott bizottságnak elnöke vagy tagja részt vehet a nemzetiségi önkormányzat ülésén.

(2) A helyi önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. Ennek végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A testületi működés feltételeinek biztosításán az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:

(3) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(4) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak, vagy szervének döntése szükséges, az erre irányuló kezdeményezést a döntésre jogosult köteles következő ülésén napirendre tűzni, illetve 30 napon belül döntést hozni.

81. § (1) A Polgármesteri Hivatal a lakosság rendszeres tájékoztatására elektronikus hírlevelet készít minden hónap utolsó munkanapján.

(2) A hírlevélben szerepeltetni kell az utolsó hírlevél vagy polgármesteri tájékoztató óta eltelt időszak főbb az önkormányzatot érintő eseményeit, így különösen a társszervek, országgyűlési képviselők, társadalmi szervezetek és a gazdasági élet szereplőivel történt találkozókat, az önkormányzat pályázataival kapcsolatos híreket, az önkormányzat pénzügyi helyzetét érintő főbb híreket.

(3) Polgármesteri Hivatal a hírlevél tartalmát az önkormányzat webes felületein teszi közzé, illetve az önkormányzat honlapján regisztrált azon felhasználók elektronikus levélcímére megküldi, akik ehhez elektronikus úton tett nyilatkozatukkal hozzájárultak.

82. § Ez a rendelet 2024. október 2-án 15 óra 35 perckor lép hatályba.

83. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet.