Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 2.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 02 15:35

Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 2.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.10.02.

Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) kapott felhatalmazás alapján a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dömsöd Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Dömsödi Polgármesteri Hivatal

(3) Az önkormányzat székhelye: Dömsöd, Petőfi tér 6.

(4) Az önkormányzat postai címe: 2344. Dömsöd, Petőfi tér 6.

Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címerei:

a) Dömsöd címere: Álló csücskös talpú tárcsapajzs, melynek ezüst mezőjében, könyökben behajlított vörös mezű levágott kardot tartó férfikar látható, felette négy lebegő zöld csillaggal. A címer külső díszeként aranykoronás lovagi tornasisak látható, természetes színben, a pajzs körül pedig indázó, leveles szőlőfürtök láthatók arany, kék és bíbor színben.

b) Dab címere: Kör alakú pecsét, melynek zöld babérkoszorúval övezett kék mezőjén stilizált zöld hármas halom, jobb ill. bal szélén ezüst csoroszlya és eke látható, köztük leveles termő arany búzakalásszal. A pecsét címerképei felett köriratként ezüst betűkkel a község nevének három betűje olvasható, a betűk oldalainál pedig egy-egy ötágú ezüst csillag jelenik meg.

(3) Az önkormányzat zászlaja: A zászló 1:2 arányú (90X180 cm) fekvő téglalap zöld színben, melynek két hosszanti szélén a címert határolva egy-egy ezüst sáv helyezkedik el. A zászló egyik oldalán Dömsöd címere a másik oldalán Dab címere látható.

(4) Az önkormányzat pecsétje: A kör alakú 3,5 cm átmérőjű pecsét közepén Dömsöd címere látható, körirata: Dömsöd Önkormányzata.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott önkormányzati jelképek használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(6) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

b) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumain,

c) az előzőeken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét /bélyegző/ használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(7) A település nemzetközi kapcsolatai: Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn, külföldön: Rúban-Fűr Önkormányzata (Szlovák Köztársaság), Knüllwald Önkormányzata (Németország). Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

3. § A polgármester, a jegyző, a képviselő-testület, a bizottságok és a hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Dömsöd Nagyközség Polgármestere,

b) Dömsöd Nagyközség Jegyzője,

c) Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete,

d) a képviselő-testület bizottságai bélyegzőjén elnevezésük szerint,

e) Dömsödi Polgármesteri Hivatal.

4. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

5. § A Képviselő-testület kitüntető címei adományozásáról külön rendeletet alkot.

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

6. § Az önkormányzati feladatok hatékony megvalósítása, a helyi társadalom valós igényeinek ismerete nélkül nem lehet eredményes, ezért az önkormányzat döntései előkészítése és végrehajtása során együttműködik a helyi társadalmi szervezetekkel és civil közösségekkel.

7. § A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a vármegyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a vármegyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.

8. § (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott kivételekkel feladatokat és hatásköröket átruházhat - önkormányzati rendeletben - a polgármesterre, illetve a képviselő-testület bizottságaira, a jegyzőre illetve önkormányzati társulására. Az átruházott hatáskörök

a) a polgármester és a jegyző tekintetében e rendelet 1. számú melléklete;

b) a képviselő-testület bizottságai tekintetében e rendelet 2. számú melléklete

tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és feladatai teljesítéséről a Képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontban köteles beszámolni.

(3) A Képviselő-testület külön rendeletben a (2) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja a beszámolás módját és gyakoriságát.

A Képviselő-testület működésének általános szabályai

9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő. A tagok névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést, közmeghallgatást, üdülőterületi közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület üléseit, az e szakasz (4)-(6) bekezdéseiben szereplő kivételekkel, minden hónap első szerdáján 16:00 órától a Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ – Kluch Rózsa Nagyközségi Könyvtárban (Dömsöd, Béke tér 2) tartja. A Képviselő-testület az éves munkatervében ettől eltérő időpontot is megjelölhet.

(4) A decemberi ülés időpontját a karácsonyi ünnepek idejére tekintetettel kell megállapítani.

(5) A képviselő-testület január és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.

(6) A képviselő-testület rendkívüli esetben – így különösen, ha az ülés napirendje indokolttá teszi- minősített többségű határozata alapján ülésének helyét és időpontját a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.

Éves munkaterv

10. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a jegyző közreműködésével- a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tervezetét a képviselő-testület bizottságainak elnökeivel előzetesen egyeztetni kell.

(4) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig fogadja el a Képviselő-testület. A munkatervet meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és valamennyi érintettnek.

11. § (1) A Képviselő-testület munkatervének főbb elemei:

a) a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolása, azoknak az ügyeknek a megjelölése, melyek eldöntéséhez igényli a képviselő-testület a lakossági fórumok segítségét, közreműködését;

b) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontja, napirendjei;

c) a napirendek előterjesztőinek megjelölése;

d) azoknak a napirendeknek a megjelölése, melyeknél közmeghallgatást kell tartani;

e) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, melyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni;

f) egyéb szervezési teendők rögzítése (pl. községi fórumok szervezése, évfordulók megünneplése, egyéb települési rendezvények előkészítése).

(2) A Képviselő-testület munkatervében, és ennek alapján a rendes ülések napirendjében kötelezően szerepeltetni kell

a) első napirendi pontként tájékoztatót a két ülés között eltelt időszak eseményeiről, amelyben külön ki kell térni az időközben felmerült fejlesztésekkel és munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatos megkeresésekről.

b) második napirendi pontként a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a képviselő-testület ülésén korábban felvetett közérdekű kérdésekkel kapcsolatos beszámolót;

c) harmadik napirendi pontként az önkormányzat Településfenntartási Csoportja feladatainak végrehajtásáról szóló beszámolót.

d) utolsó napirendi pontként az egyebeket.

Alakuló ülés

12. § (1) Az alakuló ülésre meg kell hívni a helyi választási bizottság elnökét és tagjait.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választás eredményét, majd sor kerül a képviselők és a polgármester eskütételére.

(3) Az alakuló ülésen az eskütételt követően kerül sor az Mötv-ben meghatározott témák megtárgyalására.

(4) Az alpolgármester alakuló ülésen történő megválasztását megelőzően a képviselő-testület saját tagjai közül háromtagú bizottságot választ az alpolgármester választással összefüggő titkos szavazás lebonyolítására.

A Képviselő-testület ülése

13. § (1) A képviselő-testület évente 10 rendes ülést tart.

(2) A polgármester indokolt esetben a Képviselő-testület éves munkatervében nem szereplő rendkívüli ülést is összehívhat, továbbá a törvényben meghatározott esetekben köteles összehívni.

(3) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni.

(4) Alpolgármester hiányában, illetve a polgármestert és alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének összehívására, és vezetésére az ügyrendi feladatokkal megbízott bizottság elnöke jogosult. Tartós együttes akadályoztatásnak minősül, ha a polgármester és az alpolgármester feladatai ellátásában egy időben 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van.

14. § (1) A tervezett ülések meghívóját a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 naptári nappal megkapják.

(2) Az ülések tervezett napirendjéhez kapcsolódó előterjesztések elektronikus hozzáférhetőségét a meghívó elkészítésével egyidejűleg biztosítani kell, és a meghívóba azok elérési útvonalát bele kell foglalni.

(3) A testületi ülések meghívóját legalább az ülés előtt 5 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés mellett az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni, és meg kell küldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak.

15. § (1) A rendkívüli testületi ülések meghívója az ülés előtt 48 órán belül is kiküldhető. A sürgősség okát azonban indokolni kell, és a napirendet közölni kell.

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) az önkormányzati intézmények vezetőit,

b) a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetőjét,

c) a napirend tárgya szerint a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjét,

d) bizottság beszámoltatása esetén a bizottság valamennyi tagját,

e) a napirend tárgya szerinti szakértőt, vagy külső előadót,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a Pest Vármegyei Kormányhivatal járási hivatalának vezetőjét.

Ülések nyilvánossága

16. § (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről hang- és képfelvétel is készíthető.

(2) A képviselő-testületi ülésekről hivatalos hangfelvétel készítéséről a jegyző gondoskodik.

Az ülésvezetés szabályai

17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, vezeti és rekeszti be.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti a testületi ülést.

18. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés tartama alatt folyamatosan vizsgálni kell.

(2) Ha a polgármester az ülés megnyitása előtt, vagy az ülés alatt a képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, akkor a 19. § b) pontja alapján köteles eljárni.

19. § A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja a határozatképességet,

b) határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja és gondoskodik annak 8 napon belüli újbóli összehívásáról,

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról és az elmúlt ülés óta megtett lényeges intézkedésekről,

d) tájékoztatást ad az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

e) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

f) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

g) gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

20. § Az ülés meghívójában nem szereplő indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés teljes napirendjének elfogadását megelőzően a felvenni javasolt napirendi pontonként külön egyszerű többséggel határoz.

21. § (1) Bármely települési képviselő kérhet napirend előtti felszólalást.

(2) A napirend előtti felszólalást a polgármester engedélyezi. A felszólalás időtartamára a napirendi hozzászólásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(3) A napirend előtti felszólalásokat az első napirendi pont megtárgyalását megelőzően kell megtartani.

Előterjesztés

22. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésének napirendjére felvenni javasolt rendelet és határozat-tervezet, szöveges indokolás, javaslat, tájékoztató, beszámoló és szakmai vélemény.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, és írásban beterjesztett sürgősségi indítványhoz kapcsolódóan kivételes esetben szóban kerülhet benyújtásra.

23. § A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet: a polgármester, a bizottság elnöke, képviselő, jegyző, települési főépítész és mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

24. § (1) Az írásbeli előterjesztést legalább 12 nappal az ülés előtt kell a polgármesternek átadni.

(2) Az írásos előterjesztés törvényességi véleményezését annak hozzáférhetővé tétele előtt a jegyző közreműködésével biztosítani kell.

25. § (1) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az előterjesztés előlapján szerepeltetni kell az ülés időpontját, az előterjesztés címét, tárgyát, elkészítésében résztvevők nevét, az előterjesztő nevét, a kapcsolódó jogszabályok megnevezését, a véleményező bizottság megnevezését, a tárgyalás és döntéshozatal módját.

b) Az első részben ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztés véleményét és mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

c) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök és a határidők megjelölésével. A határidőt általában évre, hónapra, napra pontosan kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a határidőt feltüntetni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, vagy „azonnal” megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett (pl. „határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre …. év…hó…nap” )

(2) Az előterjesztés alapjául szolgáló adatokat táblázatokba kell foglalni, mely az előterjesztés mellékletét képezi.

26. § Az írásbeli előterjesztésekkel kapcsolatban az előterjesztés készítője, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, vagy bármely települési képviselő módosító indítványt terjeszthet elő. Az önkormányzati rendeletek tervezetéhez kapcsolódó módosító indítványokat legkésőbb az ülés előtt két nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

Sürgősségi indítvány

27. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) bármely települési képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig nyújtható be a polgármesternél.

28. § (1) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány tárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ennek során az indítványozó a sürgősség tényét röviden indokolja.

(2) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy azt következő ülésére el kell napolni.

A vita. Szavazás.

29. § (1) A Polgármester a napirendek elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(2) Az írásban benyújtott előterjesztést az előadó a vita előtt szóban legfeljebb 5 percben kiegészítheti.

30. § (1) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel.

(2) A hozzászólásokat a polgármester engedélyezi a jelentkezés sorrendjében. A hozzászólás időtartama hozzászólásonként legfeljebb 4perc[TSZS1] . Ugyanazon személy ugyanazon napirendi pont keretében legfeljebb 5 alkalommal szólalhat fel. Az idő túllépése esetén a polgármester a 33. § szerint gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet az ügyben közvetlenül érintett személy számára.

(4) Bármely más jelenlévő állampolgár számára hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(5) A napirendhez tanácskozási joggal meghívottnak a napirend tárgyalása megkezdésekor legfeljebb 5 percben hozzászólást kell biztosítani. A vita közbeni további hozzászólásra a 30. § (2) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. § A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának SzMSz szerinti korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet a polgármesternek.

A tanácskozás rendjének fenntartása

32. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során felszólítással, figyelmeztetéssel élhet, rendre utasíthat, kivételes esetben az ülést félbeszakíthatja.

33. § (1) A polgármester azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, illetve aki a tanácskozás rendjét egyébként megzavarja (továbbiakban együtt: rendzavarás) felszólítja arra, hogy térjen a tárgyra, illetve tartózkodjon a rendzavaró magatartástól, egyúttal figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) A polgármester jogosult megvonni a szót attól a hozzászólótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, illetve aki a hozzászólás e rendeletben meghatározott időtartamát indokolatlanul, figyelmeztetés ellenére túllépi. Akitől a polgármester a szót megvonta ugyanabban az ügyben ugyanazon az ülésen nem szólalhat fel újra.

(3) A polgármester – amennyiben figyelmeztetése nem vezetett eredményre – az ülést meghatározott ideig félbeszakíthatja az ülésen történt olyan rendzavarás esetén, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(4) E § alkalmazásában rendzavarás különösen – amennyiben súlyosabb cselekmény nem valósul meg – a képviselő-testület tekintélyét, vagy az ülésen bármely jelenlévő személyét sértő, olyan cselekmény vagy kifejezés, mely az emberi méltóság, a becsület, a jó hírnév védelméhez való jogot sérti, és a tanácskozás rendjét zavarja.

34. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavaró állampolgárt figyelmezteti, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti, illetve a 33. § (3) és (4) rendelkezéseit alkalmazhatja.

35. § (1) Az ügyrendi kérdésekkel megbízott bizottság elnöke az ülés során bármikor javaslatot tehet a polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatos, illetve a rend fenntartását célzó intézkedés alkalmazására.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A vita lezárása, határozathozatal

36. § A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

37. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) Először a módosító és kiegészítő indítványról – az elhangzás sorrendjében – majd a teljes határozati javaslatról szavaz a képviselő-testület.

38. § (1) A javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az egyéb jogszabályokban meghatározott eseteken felül:

a) kitüntető címek adományozásához;

b) önkormányzati hitelfelvételhez;

c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez;

d) gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez, átalakulásához;

e) titkos szavazás elrendeléséhez.

39. § A képviselő-testület – bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 20 %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó Mötv. 49. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

40. § A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazás esetén kézfeltartással hozza.

Titkos szavazás

41. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, szavazó urna igénybevételével.

(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása – kivéve ahol e rendelet másként rendelkezik- az ügyrendi kérdésekkel megbízott bizottság feladata.

Név szerinti szavazás

42. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el a törvényben meghatározott esetek kivételével, ha azt a polgármester, bármely képviselő és a megválasztott bizottsági elnökök többsége kéri.

(2) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyontárgy elidegenítéséről, megterheléséről és a kölcsön felvételéről.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen” „nem” vagy „tartózkodom” szavakkal szavaznak.

(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

Határozat

43. § A Képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Dömsöd Nagyközség Önkormányzat…......./2…..(év)/…........hó….nap/ számú Kt. határozat.”

44. § A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal számsorrend szerinti és határidős nyilvántartást vezet.

45. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

(2) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző vagy a jegyző által megbízott hivatali dolgozó készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé.

A jegyzőkönyv

46. § (1) A Képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv az ülésen készített hangfelvétel alapján készül.

(3) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt legalább a következő képviselő-testület alakuló üléséig meg kell őrizni.

47. § (1) A nyilvános ülés írásos jegyzőkönyvéből az ülést követő tizenöt napon belül a képviselők [TSZS2] kivonatot kapnak, mely tartalmazza a napirend megnevezését, a szavazás módját (egyszerű, minősített többség), a szavazás arányát, a határozat számát és szövegét, a rendelet számát és címét, valamint kihirdetésének és hatályba lépésének időpontját.

(2) A jegyzőkönyvek elektronikus példányait és a nyilvános ülésről készült önkormányzati hangfelvételt az önkormányzati portálon is hozzáférhetővé kell tenni a jegyzőkönyveknek a kormányhivatalhoz történő megküldésével egyidejűleg.

48. § A Képviselő-testület nyilvános üléséről és zárt üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatalban a meghatározott helyre.

49. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a mellékleteit, a sürgősségi indítványt, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

(2) A képviselő-testület kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

Az önkormányzati rendeletalkotás

50. § Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) bármelyik települési képviselő,

b) az önkormányzati bizottságok elnöke,

c) polgármester, alpolgármester,

d) a település társadalmi érdekképviseleti és más civil szervezetei

e) azok a központi szervek, amelyeknek az Mötv. értelmében helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai, hatáskörei vannak,

f) a lakosság népi kezdeményezése útján.

51. § (1) A rendeletalkotásra vonatkozó indítványt a polgármesternek kell benyújtani, aki erről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelet-tervezet előkészítéséről és annak módjáról.

(3) A képviselő-testület a rendelet-tervezet előkészítésével a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársait, vagy bizottságát, esetleg külső szakértőt bízhat meg.

(4) A képviselő-testület a széles lakossági réteget érintő rendelet-tervezet esetén azt közmeghallgatásra bocsáthatja.

52. § (1) A rendelet-tervezetet az indokolással együtt a polgármester és a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(3) A rendeleteket külön-külön a naptári év kezdetétől folyamatosan sorszámozással és évszámmal kell ellátni a következők szerint: „Dömsöd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének ….../2….(év) ( ….... hó….nap.) önkormányzati rendelete, a rendelet címe”

53. § (1) A jegyző évente gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

(2) A jegyző kötelessége, hogy jogszabály változás esetén kezdeményezze a helyi rendelet módosítását.

A települési képviselő

54. § (1) A települési képviselőt az Mötv-ben, illetve az SZMSZ-ben meghatározott jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő – az Mötv-ben meghatározottakon felül - köteles:

a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a képviselő-testület bizottságainak ülésére és munkájára vonatkozóan is azzal, hogy a bejelentési kötelezettséget a bizottság elnöke részére kell teljesíteni.

(4) A képviselő a munkájához szükséges adatot, felvilágosítást jogosult kérni a polgármestertől, a jegyzőtől, az intézmények vezetőitől, akik a válaszukban a kért felvilágosítást, adatot – amennyiben jogszabály azt nem tiltja – 15 napon belül kötelesek megadni. Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján az adat nem szolgáltatható, úgy válaszukban az ezt szabályozó jogszabályi rendelkezést meg kell jelölni.

55. § (1) A tiszteletdíja csökkenthető külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint annak a képviselőnek[TSZS3] , bizottsági tagnak, aki az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

(2) A tiszteletdíj csökkentésére, megvonására vonatkozó előterjesztést az ügyrendi bizottság negyedévente a képviselő-testületi és bizottsági ülések jelenléti ívei alapján tárgyalja meg és döntésre a képviselő-testület elé terjeszti.

Kérdés

56. § (1) A képviselőt megilleti a kérdésfeltevés joga.

(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésekre a napirendek előtt kerül sor, melyet legkésőbb az ülés megnyitásakor kell jelezni a polgármesternél.

(3) A Képviselő-testület ülésén az egyebek napirend keretében kérdés intézhető:

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) az önkormányzati bizottság elnökeihez,

d) a jegyzőhöz,

e) a gazdasági vezetőhöz,

f) az önkormányzati intézmények vezetőihez.

57. § (1) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az érintett az ülésen nem tud választ adni, úgy a válaszadásra írásban a következő ülésen kerül sor.

(2) A kérdésfeltevés időtartama legfeljebb 2 perc.

(3) A válaszadás időtartama legfeljebb 3-5 perc.

Interpelláció

58. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselő – a napirendek előtt – a 56. § (3) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott személyektől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) melyre az érintett az ülésen,- vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ ad.

(2) Amennyiben az interpelláció benyújtására az ülést megelőző legalább 15 nappal kerül sor, abban az esetben a válaszadásra írásban az ülésen kerül sor.

(3) A válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el a választ, az interpelláció tárgyában az interpelláló képviselő bevonásával az érintett bizottság kivizsgálja az ügyet. A vizsgálatot az interpelláció benyújtásától számított három hónapon belül le kell folytatni, és ennek eredményét a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) Az interpellációról a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet.

(6) Az interpelláció időtartama legfeljebb 3 perc, a válasz időtartama legfeljebb 5 perc.

Vagyonnyilatkozat tétel

59. § A polgármester és a képviselők vagyon-, jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat, továbbá az ezekkel kapcsolatos eljárás szabályait az SzMSz 5. számú melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület bizottságai

60. § A Képviselő-testület a bizottságai elnökét és tagjait személyenként vagy bizottságonként nyílt szavazással, minősített többségű szavazati aránnyal választja meg.

61. § A bizottságok elnevezését, feladat- és hatáskörét, SZMSZ. 2. számú melléklete, míg tagjainak és az állandó meghívottak nevét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

62. § (1) A Képviselő-testület alkalmanként és szükség szerint ideiglenes bizottságot hozhat létre, egy-egy konkrét feladat megoldására, melyre a jelen fejezet rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrét hatáskörrel és feladatkörrel ruházza fel.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

63. § Két vagy több bizottság ügykörével kapcsolatos kérdés megtárgyalására együttes bizottsági ülés tartható. Az együttes bizottsági ülés határozatképessége, és a többségi szavazatok megállapítása céljából a bizottságok tagjainak számát össze kell adni. Az elnöki teendőket ellátó személyről a bizottságok a bizottsági ülésen szavazással döntenek. Egyebekben a bizottsági ülésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

64. § A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ. rendelkezései határozzák meg.

A bizottság működésének főbb szabályai

65. § A Képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amely csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

66. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottságok üléseit elsősorban a Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ – Kluch Rózsa Nagyközségi Könyvtár épületében kell megtartani. Szükség szerint a bizottság az üléseit – különös tekintettel a zárt ülésekre – a Dömsödi Polgármesteri Hivatal tárgyalótermében is megtarthatja.

(3) A bizottságok üléseit úgy kell megszervezni, hogy lehetőség szerint egy napon csak egy bizottság ülésezzen, és a bizottság ülésére a képviselő-testület ülését megelőző héten kerüljön sor.

67. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság következő ülése elé terjeszti és köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság a rábízott feladatot köteles ellátni, véleményét eltérő javaslatát írásban előterjeszteni.

68. § (1) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül.

(2) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 10 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetőleg a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül kötelező megküldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének.

69. § A bizottság a tevékenységéről évente, a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

A polgármester

70. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját,

b) szervezi és vezeti a képviselő-testület üléseit,

c) szervezi a településfejlesztést, településfenntartást és közszolgáltatásokat,

d) szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.

71. § (1) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény határozza meg.

(2) A polgármester feletti munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) A polgármester tartós akadályoztatása, távolléte esetére szabályozza a helyettesítése rendjét.

Az alpolgármester

72. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester írásban kérheti, hogy a képviselő-testület mellőzze a tiszteletdíj megállapítását, illetőleg azt az egyébként irányadónál alacsonyabb összegben állapítsa meg.

(4) A képviselő-testület a polgármester javaslatára választhat olyan alpolgármestert is, aki nem tagja a képviselő-testületnek, akire az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A jegyző

73. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,

b) gondoskodik – a Polgármesteri Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,

c) ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) a polgármester irányítása mellett közreműködik a lakosság önkormányzati működéséről szóló tájékoztatásában, ennek keretében szerkeszti az önkormányzati híreket[TSZS4] [ZD5] .

(2) A jegyző az előterjesztés előlapján írásban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslatot nem tartja jogszabálysértőnek aláírásával jelzi, hogy a törvényességi vizsgálat megtörtént. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslatot jogszabálysértőnek tartja, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

A polgármesteri hivatal

74. § A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzat és ügyrend alapján működik, amelyet a jegyző készít el és terjeszt a képviselő-testület elé jóváhagyásra.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

75. § A Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét.

Lakossági fórumok

76. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, illetve szükség szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot legalább 10 nappal előbb a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település hirdetőtábláin, az önkormányzat internetes portálján és lehetőség szerint a Dömsödi Hírnökben továbbá hangosbemondó útján tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testület évente egy alkalommal a település üdülő lakossága körében is közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról. Beszámol az évi fejlesztési feladatok végrehajtásáról, vázolja a következő évi feladatokat.

(4) A közmeghallgatás alkalmával a község lakói és a községben működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkozik a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabály. A jegyzőkönyv összeállításáról és a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A közmeghallgatáson előterjesztett kérdéseket és javaslatokat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezései szerint kell intézni és arról az érdekelteket értesíteni kell.

77. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati célok érvényesítése érdekében a munkatervében előre meghatározott időpontban, illetve a lakosság egyes meghatározott közösségeit érintő döntései előkészítésére fórumot szervez a helyi társadalmi szervezetek, illetve civil közösségek részvételével.

(2) A képviselő-testület évi legalább egy alkalommal vállalkozói fórumot, közbiztonsági fórumot és gazda fórumot tart.

(3) A fórumok összehívásáról a polgármester gondoskodik. A fórum időpontjáról a lakosságot legalább 15 nappal előbb a Dömsödi Hírnökben, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település hirdetőtábláin és az önkormányzat internetes portálján tájékoztatni kell.

(4) A vállalkozói fórum állandó meghívottja a Dömsödi Általános Ipartestület vezetése.

(5) A közbiztonsági fórumra meg kell hívni a Ráckevei Rendőrkapitányság vezetőjét, a körzeti megbízottakat, a Dömsödi Polgáriőrség vezetőjét, valamint a fórumon tárgyalásra kerülő téma szerint érintetteket.

(6) A gazda fórumra meg kell hívni falugazdászt, valamint a fórumon tárgyalásra kerülő téma szerint érintetteket.

(7) A fórumokon felvetett kérdéseket és javaslatokat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezései szerint kell intézni és arról az érdekelteket értesíteni kell.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

78. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.

79. § (1) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

A helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködése

80. § (1) A helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy megbízottja tanácskozási joggal részt vesz a helyi önkormányzat ülésén. A helyi önkormányzat ügyrendi kérdésekkel megbízott bizottságnak elnöke vagy tagja részt vehet a nemzetiségi önkormányzat ülésén.

(2) A helyi önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. Ennek végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A testületi működés feltételeinek biztosításán az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:

a) a testületi működéshez, igény esetén a képviselői fogadóórához igazodó helyiséghasználat biztosítása,

b) a postai kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása, az ezzel járó költségek viselése.

(3) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(4) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak, vagy szervének döntése szükséges, az erre irányuló kezdeményezést a döntésre jogosult köteles következő ülésén napirendre tűzni, illetve 30 napon belül döntést hozni.

A képviselő-testület ülések közötti tájékoztatás

81. § (1) A Polgármesteri Hivatal a lakosság rendszeres tájékoztatására elektronikus hírlevelet készít minden hónap utolsó munkanapján.

(2) A hírlevélben szerepeltetni kell az utolsó hírlevél vagy polgármesteri tájékoztató óta eltelt időszak főbb az önkormányzatot érintő eseményeit, így különösen a társszervek, országgyűlési képviselők, társadalmi szervezetek és a gazdasági élet szereplőivel történt találkozókat, az önkormányzat pályázataival kapcsolatos híreket, az önkormányzat pénzügyi helyzetét érintő főbb híreket.

(3) Polgármesteri Hivatal a hírlevél tartalmát az önkormányzat webes felületein teszi közzé, illetve az önkormányzat honlapján regisztrált azon felhasználók elektronikus levélcímére megküldi, akik ehhez elektronikus úton tett nyilatkozatukkal hozzájárultak.

Záró rendelkezések

82. § Ez a rendelet 2024. október 2-án 15 óra 35 perckor lép hatályba.

83. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet.