1. § E rendelet célja Ráckeve Város épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a városkép esztétikus kialakításának elősegítése. 1997. évi LXXVIII. törvény 2013. január 1-jén hatályba lépett módosításával a települési önkormányzatok lehetőséget kaptak arra, hogy jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a települési önkormányzat polgármestere véleményt adhat, mely véleményezési eljárás megalapozására helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.

2. § Ráckeve Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési és az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint a helyi építészeti értékek és örökség védelme, továbbá a jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet(továbbiakban Rendelet) 2. §, a 3. § (2) bekezdés a)-g) pontja, az 5. §, a 15-16. § rendelkezései szerint helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanács) hoz létre és működtet.

3. § A Tervtanács működési területe Ráckeve Város közigazgatási területére terjed ki.

4. § A Tervtanács a Rendeletben meghatározott szakmai véleményező testület, amely szakmai állásfoglalást ad Ráckeve Város településképének védelméről és minőségi alakításáról szóló 27/2017. (XII.22.) önkormányzati rendeletben meghatározott véleményezési eljárásban.

5. § A Tervtanács feladata – az 1. §-ban meghatározott célok elérése érdekében –különösen:

• a) a meglévő településszerkezet és településkép értékeinek védelme,
• b) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,
• c) a településrendezési és - fejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása, valamint
• d) a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.

6. § (1) A Tervtanács szakmai álláspontját véleményezési eljárása (a továbbiakban: Tervtanácsi eljárás) során alakítja ki.

(2) A Tervtanácsi eljárás Ráckeve Város Polgármestere (továbbiakban: Polgármester) kezdeményezésére indul és az általa megadott határidőn belül zajlik le. A Polgármester megbízhatja a városi főépítészt a tervtanácsi ülés összehívására, határidejének meghatározására.

(3) A Tervtanács véleményezheti

• a) Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött –, településképi véleményezési vagy bejelentési eljárásra kijelölt építmények építészeti-műszaki terveit, valamint
• b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § (2) bekezdése szerinti telepítési tanulmányterveket.

(4) A Tervtanács – az (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – véleményezheti

• a) a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó,
• b) a magasabb rendű jogszabály alapján építési engedélyhez kötött, a városi főépítész által indokoltnak tartott egyéb építési munkák építészeti-műszaki tervét.

7. § (1) A Tervtanács az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.

(2) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.

(3) A Tervtanács tagjainak száma – az elnököt is ide számítva – legalább 3 fő.

(4) A Tervtanács tagjaira javaslatot a Tervtanács elnöke tehet.

(5) A Tervtanács tagjait – a (4) bekezdés szerinti javaslatok figyelembe vételével – a polgármester nevezi ki.

8. § (1) A Tervtanács elnöke a városi főépítész.

(2) A Tervtanács elnöke

• a) javaslatot tesz a polgármesternek a Tervtanács tagjainak kinevezésére,
• b) előkészíti a Tervtanács Ügyrendjét és javaslatot tesz annak elfogadására,
• c) kiválasztja a tervtanácsi tárgyaláson résztvevő tagokat,
• d) a tárgyalandó témától függően javaslatot tesz a polgármesternek szakbíráló kijelölésére,
• e) összehívja és irányítja a Tervtanács munkáját, vezeti a tervtanácsi tárgyalásokat,
• f) a tárgyaláson elhangzott véleményeket összefoglalja a jegyzőkönyv számára,
• g) vizsgálja a Tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, amennyiben ezek hiányát állapítja meg, gondoskodik a tervdokumentáció áttételéről,
• h) kiadmányozza a Tervtanács állásfoglalásait és jegyzőkönyveit.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottak az elnök kizárólagos, át nem ruházható jogkörét képezik, további jogköreit a Tervtanács Ügyrendjében meghatározottak szerint átadhatja. Tartós akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése ugyancsak az Ügyrendben meghatározottak szerint történik.

9. § (1) A Tervtanács tagja felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

(2) A tervtanácsi tagok kinevezése négy évre szól, amely meghosszabbítható. Ha a kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel, a polgármester a kinevezést visszavonja.

10. § (1) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében – a polgármester egyetértésével – szakbírálót kérhet fel.

(2) A szakbírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó – a 9. § szerinti – szakmai feltételek az irányadók. Szakbírálónak tervtanácsi tag is felkérhető.

(3) A szakbíráló feladata a Tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A szakbírálat elkészítésére legalább 8 napot kell biztosítani.

11. § (1) Nem lehet a Tervtanács tagja vagy szakbírálója az a személy, aki

• a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig, bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,
• b) a Magyar Építész Kamara illetékes szervétől etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(2) Tagként, valamint szakbírálóként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban

• a) a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak hozzátartozója,
• b) aki a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében a tervezőnek szerzőtársa vagy munkatársa volt,
• c) a tervező
  • ca) munkatársa,
  • cb) gazdasági társaságban tulajdonostársa,
  • cc) tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja vagy aki azzal megbízási jogviszonyban áll,
• d) akinek a tulajdonában lévő gazdasági társasággal a tervező alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban áll.

(3) Tervtanácsban nem vehet részt továbbá az sem, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(4) A tag, valamint szakbíráló a Tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi állásfoglalással érintett személy is bejelentheti.

(5) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a Tervtanács Ügyrendje rendelkezik.

12. § (1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal – jegyző által - erre kijelölt köztisztviselője (a továbbiakban: a Tervtanács titkára) látja el, aki erre irányuló tevékenységét a Tervtanács elnökének irányításával végzi.

(2) A Tervtanács titkára

• a) az elnök döntésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit,
• b) vezeti és összeállítja a jegyzőkönyvet,
• c) az elnök részére kiadmányozásra előkészíti a Tervtanács állásfoglalását,
• d) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást,
• e) végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat.

(3) A Tervtanács elnöke a titkár közreműködésével gondoskodik a tervtanácsi tárgyalások meghívóinak az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről, valamint a Tervtanács állásfoglalásainak nyilvántartásáról.

13. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2) A tervdokumentációt két példányban papír alapon, valamint egy példányban elektronikus adathordozón (pdf formátumban) kell benyújtani.

(3) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg a 13. §-ban előírt tartalmi követelményeknek, a Tervtanács elnöke 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót.

14. § (1) A Tervtanácshoz benyújtott tervdokumentációnak legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

• a) műszaki leírást,
• b) tető-felülnézeti helyszínrajzot
  • ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
  • bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának, valamint
  • bc) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával,
• c) az épület működését és tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
• d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
• e) valamennyi homlokzatot,
• f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
• g) látványtervet vagy modellfotót,
• h) a terv jellemző adatait, az építtető és a tervező nevét vagy elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét, továbbá a tervező tervezési jogosultságának megnevezését és az azt igazoló okirat számát is tartalmazó, kitöltött adatlapot.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatlapot e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

15. § A Tervtanács szükség szerint ülésezik.

16. § (1) A 14. § (1) bekezdése szerinti kérelmet és mellékleteit a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadásra kijelölt idejében lehet benyújtani. A kérelmet a városi főépítésznek kell címezni.

(2) A benyújtott tervdokumentációt a Tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni, illetve szakbíráló kijelölése esetén az elektronikus adathordozót át kell adni a szakbíráló részére. A szakbíráló szakmai véleményét a Tervtanács ülésén egy-egy példányban írásban átadja a tervezőnek és – a tervet tartalmazó elektronikus adathordozóval együtt – a Tervtanács elnökének.

(3) A Tervtanács az állásfoglalását – a Tervtanács működési rendjében foglalt szabályok szerint – a kérelem előterjesztésétől számított 14 munkanapon belül hozza meg.

17. § (1) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az Ügyrendjében meghatározott eltérő összetételben, de – az elnökkel együtt – legalább 3 taggal ülésezik. Az Ügyrendben meghatározott létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.

(2) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.

18. § (1) A Tervtanács ülései nem nyilvánosak.

(2) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a megtárgyalt terv tervezőjét,
• b) a beruházót (építtetőt),
• c) a polgármestert,

(3) Az elnök a Tervtanács ülésére tanácskozási joggal indokolt esetben meghívhatja továbbá

• a) a tervvel érintett más személyt, vagy szervezet, illetve hatóság képviselőjét,
• b) szakértőket és más érdekelt személyeket,
• c) az állami és megyei főépítészt

(4) A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

19. § § Ha a Tervtanács az e rendeletben számára előírt határidőben nem hozza meg az állásfoglalását, a véleményezési kötelezettség a főépítész településképi rendeletben meghatározott szakmai állásfoglalása alapján teljesül.

20. § (1) A Tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

• a) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:
  • aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),
  • ab) az esztétikus megjelenés (tömeg- és homlokzat-formálás, anyaghasználat, színezés) követelményének, valamint hogy
  • ac) a javasolt megoldás településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogy megfelel-e a rálátás és látványvédelem elvárásainak,
• b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

(2) A Tervtanács az épület funkcionális tartalmát (alaprajzi megoldását) is vizsgálhatja, azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg, de állásfoglalásában csak abban az esetben minősítheti, ha az közvetlen hatással van az épület tömegének, illetve homlokzatának kialakítására.

21. § (1) A Tervtanács szakmai véleményét a 20. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(2) A Tervtanács a tervdokumentációt állásfoglalásában engedélyezésre

• a) ajánlja,
• b) a javasolt átdolgozás után ajánlja,
• c) nem ajánlja.

(3) Az állásfoglalás indokolása tartalmazza a 20. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.

(4) A Tervtanács állásfoglalását a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba kell foglalni, amely tartalmazza a 23. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően az állásfoglalás számát (sorszám és évszám), a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását, továbbá a 18. § (2) bekezdés szerinti esetleges különvéleménye(ke)t.

22. § (1) A Tervtanács elnöke a Tervtanács titkára közreműködésével az elnök által aláírt állásfoglalást – a tervdokumentáció egy lepecsételt példányával együtt – postai úton megküldi a tervezőnek, valamint az állásfoglalást – tájékoztatásul – az építtetőnek, a tervtanácsi ülésen résztvevő tagoknak és valamennyi meghívottnak.

(2) A Tervtanács elnöke a Tervtanács titkára közreműködésével a Polgármesteri Hivatal iratkezelési szabályai szerint a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a Tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát és az azt tartalmazó digitális adathordozót nyilvántartásba veszi és megőrzi.

23. § (1) A tervtanácsi tárgyalásról minden esetben az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. Amennyiben készül a szakbírálat is a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,
• b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét, illetve elnevezését, valamint címét, székhelyét,
• c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,
• d) a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, székhelyét, továbbá a tervezési jogosultságát igazoló okirat számát,
• e) a jelenlévő tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,
• f) a jelenlévő meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,
• g) a szakbíráló nevét és címét,
• h) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció) megjelölését,
• i) a Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást,
• j) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a Tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,
• k) a napirendenként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet.

24. § (1) A Tervtanács működésének és eljárásának – az e rendeletben nem szabályozott – egyéb szabályait a Tervtanács Ügyrendje határozza meg. Az Ügyrendet a Tervtanács elnökének javaslata alapján – a polgármester egyetértésével – a Tervtanács fogadja el.

(2) A Tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságáról, továbbá a titokvédelemről.

25. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) Amennyiben a tervtanácsi vélemény kialakítása konzultációs jelleggel történik bruttó 50.000,- Ft ügyenként egyszeri díjat kell fizetni.

26. § (1) A Tervtanács Ügyrendje szabályozza a részletes működési szabályait a Tervtanács

• a) ülése résztvevőinek számára és összetételére,
• b) tagjainak tiszteletdíja mértékére,
• c) üléseinek tervezett számára és ütemezésére,
• d) összeférhetetlenséget érintő részletes szabályokra,
• e) iratkezelési szabályaira vonatkozóan.

(2) A Tervtanács működésének és eljárásának – a jelen rendeletben nem szabályozott – egyéb szabályait a Tervtanács Ügyrendje határozza meg. Az Ügyrendet a Tervtanács elnökének javaslata alapján – a Polgármester egyetértésével – a Tervtanács fogadja el.

27. § (1) A Tervtanács működtetési költségeit Ráckeve Város Önkormányzat éves költségvetésében kell szerepeltetni.

(2) A Tervtanács tagját az Ügyrendben meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg mindazon tervtanácsi ülések után, amelyeken részt vett.

(3) Nem jár tiszteletdíj a Tervtanács elnökének és tagjának, amennyiben a Ráckevei polgármesteri hivatalnál, illetve Ráckeve Város Önkormányzatával munkavégzésre irányuló kinevezéssel, illetve feladatellátásról szóló szerződéssel rendelkezik.

(4) A bírálót az ügyrendben meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg.

28. § A Tervtanács működésével kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli, ennek előirányzatát az önkormányzat költségvetésében kell megtervezni.

29. § E rendelet előírásait a hatályba lépését követően kezdeményezett ügyekben kell alkalmazni.

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.