Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a Ráckeve Város Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és használatának rendjéről
Hatályos: 2023. 02. 01- 2023. 02. 01Ráckeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a Ráckeve Város Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és használatának rendjéről
Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. § Ráckeve Város Önkormányzata a közösségi igények kielégítése érdekében, tulajdonosi jogainak érvényesítésével összhangban tartja fenn a tulajdonában lévő közterületeket, melyek rendeltetésétől eltérő használatára szabályokat állapít meg.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Ráckeve közigazgatási területén Ráckeve Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló közterületekre.
(2) E rendeletet kell alkalmazni mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik az (1) bekezdésben foglalt területeket használják, vagy az e rendeletben szabályozott célból veszik azokat igénybe.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a kereskedelmi hatóság által engedélyezett és nyilvántartásba vett közterületen tartandó vásár és piac területére.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Alkalmi árusítás: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepekhez kötődő vagy más alkalomból, eseti jelleggel, de nem kiskereskedelmi főcéllal folytatott tevékenység, mely a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és a rendezvényhez kapcsolódó termékeket fogalmazó – ide értve az eseti étkeztetést, és italszolgáltatást is -, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenység.
2. Adatkezelő: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) 4. cikk 7. pontja szerint adatkezelő, az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség, vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza.
3. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontja szerinti fogalom.
4. Cégtábla, címtábla: a településképi védelemről szóló helyi önkormányzati rendeletben meghatározott cégtábla, címtábla.
5. Épület: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körül határolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen ideiglenesen elhelyezett 20 m2-nél nagyobb alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti épület (jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából).
6. Fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajon álló vagy ahhoz rögzített, 0,1 m2 nagyobb és 2 m2 meg nem haladó alapterületű építmény, ami kereskedelmi- és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál.
7. Jármű: a közúti közlekedés szabályiról szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet szerinti jármű (közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek).
8. Kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő vagy annak tevékenységével összefüggő, elsősorban árubemutatásra szolgáló közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló üvegezett felület.
9. Közterület: épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti közterület (közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván). Közterületnek minősül továbbá
a) az állami tulajdonban álló földrészlet, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat,
b) a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos vagy használó által megnyitott és kijelölt része, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
10. Mozgóárusítás: jellemzően kézből történő árusítás, a mozgóboltnak nem minősülő eszközről történő kereskedelmi tevékenység, árusítás.
11. Mozgóbolt: a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.
12. Mutatványos tevékenység: alkalmi szórakoztató tevékenység, amely a célt szolgáló eszközök, sátrak, konténerek, lakókocsik felállításával jár együtt.
13. Pavilon: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körül határolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, a közterületen ideiglenesen elhelyezett 2 m2 nagyobb és 20 m2 meg nem haladó alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére vagy közösségi funkciók kielégítésére szolgál.
14. Üzlet elé kitelepülés: üzlettel rendelkező, zöldséget, gyümölcsöt vagy virágot forgalmazó, és egyéb kereskedő közterületi árusítása az üzlete homlokzatával érintkező területen.
15. Üzemképtelen gépjármű: minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, továbbá azon járművek is, amelyek sérülése miatt alkalmatlanná vált a közúti közlekedésre.
16. Üzlet: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott üzlet.
17. Üzlet elé kitelepülés: üzlettel rendelkező, zöldséget, gyümölcsöt vagy virágot forgalmazó kereskedő közterületi árusítása az üzlete homlokzatával érintkező területen.
18. Szórólaposztás: kis terjedelmű, hirdetési vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása.
19. Vendéglátó terasz: közterületen kialakított, vendéglátó üzlethez tartozó fogyasztótér.
20. Zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel borított, biológiailag aktív terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a – jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú – földútnak minősülő utat.
4. A közterület használatának esetei
4. § A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra a jogszabályok keretei között – állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával – bárki szabadon használhatja.
5. § (1) A közterület rendeltetésszerű használata nem irányulhat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételének akadályoztatására, vagy korlátozására.
(2) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra nem használható, ha a szabályozási terv, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet vagy e rendelet a közterület rendeltetéstől eltérő használatára korlátozást vagy tilalmat ír elő.
6. § A közterület a rendeltetésétől eltérő célra szabadon használható, ha a használat célja:
a) tüzelő vagy egyéb a háztartáshoz kapcsolódó tárgy tárolása, ha ez a tevékenység a 72 óra időtartamot nem haladja meg,
b) építési munkával kapcsolatos építőanyag, törmelék elhelyezése, tárolása, valamint a törmelék konténerben történő elhelyezése, tárolása, ha ez a tevékenység a 72 óra időtartamot nem haladja meg,
c) az úttartozékok, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának a céljait szolgáló építmények, berendezések elhelyezése és fenntartása,
d) a közút kezelője és üzemeltetője által végzett fenntartási munka, valamint a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése és fennmaradása,
e) az élet- vagy balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok és tevékenységek végzése,
f) a közterület-fenntartói vagy közrendvédelmi, közbiztonsági létesítmény, berendezés elhelyezése,
g) a Magyar Állam, az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság által használt, közfeladatai ellátásához szükséges ingatlannal határos közterület közcélú használata.
7. § A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az alábbi esetekben közterület-használati hozzájárulást kell kérni:
a) közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, közterületbe 10 cm-en túlnyúló cég- és címtábla, cégér elhelyezésre,
b) üzlet elé kitelepülés esetén, az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenes vagy idényjellegű árusításhoz,
c) árubemutatáshoz,
d) a közúti közlekedéssel és közúti fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke, pavilon, épület létesítéséhez,
e) 3,5 tonna összsúlyt meg nem haladó járművek és vontatmányaik közterületen történő elhelyezéséhez, tárolásához,
f) önálló hirdető berendezés elhelyezéséhez,
g) gyűjtőládák elhelyezéséhez, különösen pénzváltó-, ital-, jegy-, telefonkártya-, bank-, ATM automaták felállításához,
h) építési munkával kapcsolatos építőanyag, törmelék és valamint a törmelék konténerben történő elhelyezéséhez, tárolásához, ha ez a tevékenység a 72 órát meghaladja, továbbá az építési állvány elhelyezéséhez, tárolásához minden esetben szükséges,
i) alkalmi – és mozgóárusításhoz, vagy közterületi árusításhoz szolgáltató fülke, pavilon, sátras építmény, épület ideiglenes létesítéséhez,
j) mozgóbolt általi közterület-használathoz,
k) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény hatálya alá nem tartozó film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez – a családi, turisztikai és magáncélra készült felvétel kivételével -, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,
l) vendéglátó terasz, előkert létesítéséhez,
m) alkalmankénti rakodás, árú, göngyöleg céljából közterület használatához,
n) kiállítás, vásár, sport és kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények (továbbiakban: rendezvények) megtartáshoz, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez,
o) mutatványos tevékenység végzéséhez,
p) közhasználatra még át nem adott közterületnek ideiglenes használatához,
q) jármű közterületen történő árusításához,
r) tüzelő vagy egyéb a háztartáshoz kapcsolódó tárgy 72 óra időtartamot meghaladó közterületen való tárolásához.
8. § (1) Nem kell közterület-használati hozzájárulást kérni, de bejelentésköteles az alábbi közterülethasználat:
a) üzemképtelen járművek ideiglenes, 10 napot meg nem haladó közterületen való tárolása,
b) szórólaposztás, piac- és közvéleménykutatás,
c) civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtéshez szükséges építmények, berendezések elhelyezése,
d) ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezése,
e) futóverseny vagy kerékpárverseny szervezése, horgászverseny lebonyolítása, a verseny útvonala és az ezekhez kapcsolódó berendezések elhelyezésével kapcsolatos, 50 m2-t meg nem haladó közterület-használat,
f) kampányidőszakon kívül kizárólag politikai célú szórólaposztáshoz, politikai tájékoztatáshoz, amennyiben nincs üzleti haszonszerzéssel járó vonzata.
(2) Az Önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az ezek fenntartásában lévő intézmény vagy az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által szervezett rendezvényhez kapcsolódó közterület-használat a közterület rendeltetésével eltérő célra is történhet.
(3) A közterület politikai rendezvény megtartása céljából szabadon használható, ez azonban nem vonatkozik a politikai rendezvény színhelyén gyakorolt kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenységre.
5. A közterület használati tilalmak
9. § Nem adható közterület használati hozzájárulás:
a) bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,
b) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
c) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
d) erotikus termékek bemutatására és értékesítésére,
e) kamion, autóbusz, traktor, munkagép és 3,5 tonna összsúlyt meghaladó tehergépjármű, továbbá pótkocsi, utánfutó és lakókocsi közterületen történő tárolására, kivéve a kijelölt parkolóhelyeket.
f) jármű iparszerű javítására, mosására,
g) üzemképtelen gépjárművek 10 napot meghaladó közterületi tárolására
h) piaci napokon a piac környezetében 300 méteres körzetben árusításra,
i) annak a kérelmezőnek, akinek az önkormányzattal szemben közterület-használatból eredő bármilyen díjhátraléka van,
j) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásával, károsításával, csonkításával vagy pusztításával jár, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,
k) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja, vagy ha a létesítmény a fedett váróhellyel egyszerre, egységes megjelenéssel épül, és nem zavarja az utasok tájékozódását és nem jelent balesetveszélyt,
l) garázsépületek, ipari raktározási objektumok elhelyezésére.
10. § (1) A városközpont alábbi közterületein nem engedélyezhető árusítás, jármű és azok vontatmányainak elhelyezése, alkalmankénti rakodás során árú és göngyöleg esetében történő közterület-használat:
a) Kossuth Lajos utca mindkét oldalán a Fekete Holló Étteremtől a Gimnáziumig,
b) Szent István téren,
c) Szerb templom és a Savoyai kastély közvetlen szomszédságában.
(2) A piac területén, kivéve az őstermelői oldalon kizárólag idegenforgalomhoz kötődő kereskedelmi tevékenység ellátására szolgáló, a helyi településképi előírásoknak megfelelő árusító fülke, pavilon elhelyezhető, ha a bemutatott, vagy forgalmazott termék Ráckevén készült és Ráckeve város helyi sajátosságait, idegenforgalmi értékeit, a város hagyományait tükrözi.
11. § (1) Tilos közterületen és a közforgalmú járműveken a szeszesital fogyasztása.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem terjed ki:
a) olyan vendéglátó terasz, előkert területére az előírt nyitvatartási időben, amely közterület-használati hozzájárulással rendelkezik,
b) közterület-használati hozzájárulással és szeszesital kimérésre is jogosító engedéllyel rendelkező rendezvény területére, a rendezvény ideje alatt,
c) az üdülőterületekre, az erdőterületekre, a mezőgazdasági rendeltetésű területekre,
d) strandfürdők területére a nyitva tartási időben,
e) december 31-én 16 órától január 1-én 6 óráig.
(3) Tilos közterületen a telepengedélyhez vagy bejelentéshez kötött ipari tevékenységet folytatni.
(4) Tilos közterületen kéretlenül, másokat zavaró módon különböző szolgáltatásokat nyújtani, árusítani, osztogatni.
(5) Járművel tilos a zöldterületre ráhajtani, azon parkolni.
(6) Tilos az Árpád híd és a Pauer Püspök sétány közötti szakaszon a 21. § e) pontjában meghatározottak szerinti jármű tárolása.
6. A közterület-használati hozzájárulási eljárás
12. § (1) A képviselő-testület a közterület rendeltetéstől eltérő használatához való hozzájárulás, illetve bejelentési kötelezettséggel járó e rendeletben meghatározottak tárgyában benyújtott kérelem elbírálásának jogkörét a polgármesterre ruházza át.
(2) A rendeletben nem szabályozott esetekben benyújtott kérelmek feletti döntési jogkört a képviselő-testület mindenkori pénzügyi bizottsága gyakorolja.
(3) A bizottság és a polgármester döntései elleni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
13. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Egyszerű bejelentéshez kötött vagy építési engedélyhez kötött építmény esetén és az építési munkálatokkal összefüggő közterület használat esetében az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie.
(3) A kérelmet a (4) bekezdésében foglalt kivételekkel a közterület-használat megkezdése előtt legkésőbb 30 nappal korábban be kell jelenteni.
(4) A 7. § h) és r) pontjában, és a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a használat megkezdésekor be kell jelenteni a közterület-használatot.
14. § (1) A közterület-használati hozzájárulási eljárás csakis kérelemre indulhat.
(2) A kérelmet a rendelet 1. mellékletében lévő formanyomtatvány szerinti kell benyújtani a Ráckevei Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelet Csoportjánál.
(3) A kérelemhez csatolni szükséges a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító dokumentumokat.
(4) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít. Azt csakis a jogerős döntés birtokában kezdhető meg.
(5) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet kizárólag a jogosult, valamint a használati hozzájárulásban feltüntetett közreműködők használhatják. A közterület-használati jog nem ruházható át.
15. § (1) A közterület használatra vonatkozó kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a városépítési, szabályozási előírásait, a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, zajterhelési, közegészségügyi és köztisztasági, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, és azokat a hozzájárulás megadása során érvényesíteni kell.
(2) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a döntésre jogosult a kérelmezőt egy alkalommal, határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a kérelmező a felhívásban foglaltaknak határidőre nem tesz eleget, a közterület-használati hozzájárulás megtagadható.
(3) A közterület-használati hozzájárulás közérdekre hivatkozva a kérelemben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra is megadható.
7. A közterület-használat időtartama és díja, mentesség és kedvezmény esetei
16. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel adható, maximum 3 évre, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig.
(2) A közterület- használati hozzájárulás érvényességi idejének lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre, a használati hozzájárulás – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - meghosszabbítható. A meghosszabbítás kérelmezésére és engedélyezésére közterületi-hozzájárulás megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Nem hosszabbítható meg a hozzájárulás időtartama az üzemképtelen járművek, vagy gépek tárolása céljából.
17. § (1) A 7. § szerinti közterület-használati hozzájárulás esetén a hozzájárulás jogosultja – a 21. §-ban foglaltak kivételekkel - díjat köteles fizetni.
(2) A közterület-használati díj mértékét tevékenységenként a rendelet 2. melléklete határozza meg. A közterület-használati díjak napi, heti, havi és éves díjak. A díj összege közterület-használati hozzájárulásonként legalább nettó 5.000,- Ft.
(3) A közterület-használati díj számítása szempontjából
a) napi díj esetén minden megkezdett nap egy napnak,
b) heti díj esetén minden megkezdett hét egy hétnek,
c) havi díj esetén minden megkezdett hónap egy hónapnak,
d) éves díj esetén minden megkezdett év egy évnek
számít.
(4) A közterület-használati díjat- a 20. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – egy összegben, előre a közterület-használata előtt meg kell fizetni.
(5) A közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára és a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásban rögzített időtartamra és módon kell megfizetni.
18. § (1) A közterület-használati díj kiszámítása szempontjából azt az időt is figyelembe kell venni, ameddig a használó az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
(2) Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása idejére az egyébként irányadó közterület-használati díj kétszerese kerül megállapításra.
19. § (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét, továbbá a hozzátartozó, az alapterületen túlnyúló szerkezet vetületének alapterületét együttesen kell figyelembe venni.
(2) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(3) A kézből történő utcai árusítás esetén a fizetendő díj szempontjából az 1 fő által elfoglalt terület egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.
20. § (1) A 200.000,- Ft-ot meghaladó közterület-használati díj esetén részletfizetés engedélyezhető, amelynek időtartama nem haladhatja meg a közterület- használati hozzájárulás időtartamát.
(2) A közterület-használati díj mértéke a rendelet 1. melléklete szerint megállapított összeg 15%-ára csökkenthető vagy elengedhető a humanitárius, karitatív, a helyi közérdekű célok érdekében végzett tevékenységhez kapcsolódó közterület használat esetén, vagy a bemutatott, forgalmazott termék Ráckevén készült és Ráckeve város helyi sajátosságait, idegenforgalmi értékeit, a város hagyományait tükrözi.
21. § Nem kell díjat fizetni a közterület-használatért
a) a közműveknek, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátásához szükséges közérdekű létesítmények elhelyezéséért,
b) mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményeinek elhelyezéséért,
c) közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után,
d) amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használata az igénybevevő jogán vagy a tevékenység kapcsán nonprofit jellegű.
e) adott év december 1. napjától következő év március 31. napjáig történő, a vízparttól 6 méter távolságon belüli közterületen, a terület előtti ingatlan-tulajdonos hozzájárulásával elhelyezett hajók esetében – kivéve, ha azt kereskedelmi célból tárolják az érintett területen tilos kihúzni a hajót a piac sétányra.
22. § A közterület-használati díjakat a képviselő-testület az adott év önkormányzati költségvetésének tervezésekor felülvizsgálja, szükség esetén azokat módosítja.
8. A közterület-használat szüneteltetése, megszüntetése
23. § (1) Fontos közérdek vagy üzemzavar elhárítása miatt a közterület használatának szüneteltetése rendelhető el.
(2) A közterület használat szüneteltetési ideje nem számít bele a közterület használat időtartamába.
(3) A közterület használat szüneteltetésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni jogosult részére.
24. § A közterület-használati hozzájárulás megszűnik
a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével, vagy az előírt feltétel bekövetkeztével,
b) ha a jogosult a közterület használatával felhagy, és a hozzájárulást visszaadja,
c) ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényessége megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát nem tudja igazolni,
d) a közterület- használati hozzájárulásban foglaltak megsértése miatti visszavonással.
25. § A közterület-használati hozzájárulást vissza kell vonni,
a) ha azt fontos közérdek, vagy tulajdon védelme indokolja,
b) ha a használó a használati jogát jogosulatlanul más személynek átengedi,
c) ha a használó a közterületet a hozzájárulástól eltérő célra, nagyobb mértékben vagy a hozzájárulástól eltérő módon vagy helyen használja, és a jogellenes tevékenységgel az erre irányuló felszólításra sem hagy fel.
26. § Ha a közterület-használati hozzájárulás szünetel vagy megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.
9. A közterület-használattal járó következmények
27. § (1) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
(2) A közterület használata során különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az anyagok és szerkezetek tárolásakor a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokat,
b) a KRESZ előírásait,
c) városkép védelmét,
d) közterület állapotát,
e) környezetvédelmi előírásokat.
(3) A közterület használata során a köztisztaságot fent kell tartani.
10. A jogellenes közterület-használat jogkövetkezményei
28. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, vagy azt meghaladó mértékben használ, köteles felhívásra a jogellenes közterület használatot haladéktalanul megszüntetni, és kártalanítás nélkül 8 napon belül a közterület eredeti állapotát helyreállítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyreállítási kötelezettség elmulasztása esetén az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére az önkormányzat elvégeztetheti.
(3) Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére tekintet nélkül azonnal helyreállíttathatja, az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, vagy a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy ha az közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit a jogosulatlan közterület használó köteles viselni.
(4) Ha a közterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően használó az engedélyezés feltételének megfelel, kérelmére közterület-használatot lehet engedélyezni.
29. § Hatályát veszti a közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 25/1995. (VII.7.) önkormányzati rendelet.
30. § Hatályát veszti a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 26/2000. (XII.21.) önkormányzati rendelet.
31. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.
2. melléklet a 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelethez
Területhasználat jogcíme |
Díjak mértéke (nettó forintban) |
|---|---|
A közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla, cégér elhelyezése |
|
Üzlet elé kitelepülés |
|
Árubemutatás |
|
Közúti közlekedéssel és közúti fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke, pavilon, épület létesítéséhez |
|
3,5 tonna összsúlyt meg nem haladó Járművek és vontatmányaik közterületen történő elhelyezéséhez, tárolásához |
|
Önálló hirdető berendezés |
hirdető felület m2-re |
Gyűjtőládák elhelyezéséhez, különösen pénzváltó-, ital-, jegy-, telefonkártya-, bank-, ATM automaták felállításához |
|
Építési munkával kapcsolatos építőanyag, törmelék közterületen való elhelyezése a 72 órát meghaladja, |
|
Alkalmi - és mozgóárusításra |
|
Mozgóbolt közterületen való használata |
|
Film és televízió felvétel |
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. melléklet ében foglalt legmagasabb díjtétel mindenkori összege. (Nem lehet differenciálni a területre nézve.) |
Vendéglátóterasz, előkert kialakítása |
1.200,-Ft/ m2/ hó |
Alkalmankénti rakodás során |
|
Rendezvény megtartása, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítése, elhelyezése |
|
Mutatványos tevékenység |
320,- Ft/ m2/ nap |
Közhasználatra még át nem adott közterületnek |
|
Közterületen történő Jármű árusítása |
|
tüzelő vagy egyéb a háztartáshoz kapcsolódó tárgy tárolása a 72 óra időtartamot meghaladja |
1.000,-Ft / nap |
A közterület használat minimális díja |
5.000,-Ft |